Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)

1871-03-15 / 61. szám

61-ik szám ma az 2. ) Hadsergünknek az elemi ismeretekkel bi­ró contingest szolgáltat, s ez által megrövidül ujonczok betanítására fordítandó idő. 3. ) Ellene munkál az elpuhulásnak mert megszoktatja a gyermekeket az időjárás zordon­­ságát jó kedvvel tűrni. Rend és engedelmesség­hez szoknak , így általábaan nevelőleg hat. 4.) Képessé teszik az ifjúságot, hogy iskolai pá­lyája végeztével, ha mint kézműves, kereskedő vagy tanuló idegen földre megy, itt nyert katonai ismeretei nyomán, a külföldi hadszervezetet meg­­érli, a miénkkel öszvehasonlíthatja s igy látkörét szélesítvén viszszatérte után hazánk fejlődésére jótékonyan munkálhat; egyet előnyeink túlbecsü­lést — mi nemzeti hibánk — illőbb mértékre szál­lnja. — 5.) Némelyektől hallottam különösen hang­súlyozni, hogy ez intézmény, felkölti az ifjúban a honszerelmet, mert a hazai véderő tagjainak te­kintvén magát öntudatára jut kötelességeinek, me­lyeket a haza tőle kiván, s lelkesedést kelt, stb. (Tolyt. követezik.) Rochefort Henrik meghalt. E szomorú hirt hozza a „Clocke“ legújabb száma. Nem tudják való e bit, annyi tény, hogy hónapoktól fogva beteg, az izgalmas élet megtörte physicális erejét. Kár volna e szikrázó elmének olyan korán elhunyni. A gondviselés eszközökkel működik, s mi ez embert egyik ilyen eszköznek tartottuk, ki arra volt hivatva, hogy segítsen lerontani egy trónt azok közül, mely annyi balszerencsét ho­zott Európára, annyi csapásnak veté el magvát a jövőben. Rochefort Henrik élő ostora volt Napoleon és családjának. Kezében a toll lángpallossá vált, mely kérlelhetetlenül üldöző mindig, és nem volt elnémítható, sem ígérettel sem arannyal. A párizsi zavargásokról. Párisi sürgönyök szerint a franczia főváros­ban nyugalom uralkodik s a „Times“ szerint a montmartre-i nemzetőrök már kiszolgáltatták az eddig visszatartott ágyukat. Montmartre, Bedeville, Voltelre és Gobelin nemzetőrei határozottan fel fognak szólíttatni, hogy tegyék le fegyvereiket, ellenkezőleg tap fizetésük be fog szüntetni.­­ Itt tehát azon sajátságos és bizonyára példanélküli eset forog fen, hogy a kormány edd­­ére rendesen kifizet­i ama nemzetőrzászlóaljak Zsoltiját, m­lyek tiz nap óta ép a kormány ellen lázonganak. Hogy a kormány egyébiránt végső esetben erélyesen szándékozik fellépni a zavargók ellen, bizonyítja azon körülmény, hogy a franczia északi hadsereg része rendeletet kapott Párisba vonulni. A kölni lapnak márcz. - ről következőket írják Parisból: „A lázadók, vagyis a köztársasági központi bizottmány rendeleteit nem teljesítő nemzetőrzászló­­aljak Bellevillet, Montm­artret és Débáoy szomszé­dos városrészt még mindig elfoglalva tartanak.­­ A montmartre dombon, mely legmagassabb pont Pária belsejében, 21 ágyú van fölállítva, melyek a városra vannak irányozva. Ez ágyukat körül­belül 400 nemzetőr őrzi, kik minden órában vál­takoznak. E „lázadók”főhadiszállása a montmart­­re-i öt. Pierre piaczon van, s az oda vezető ut­­czák mind el vannak torlaszolva. Minden utczában örök állanak, kik csak az e városrészben lakókat bocsátják be. Az egész negyedben halotti csend uralkodik, melyet időr­ől időre dobszó szakít meg. Ugyanis majdnem minden éjjel és gyakorta nap­pal is megverik a lármadobot, anélkül, hogy valaki tudná okát. Bellevilleben hasonló állapot uralkodik. Ott is egy csomó ágyú van a városra irányozva. A júliusi szobor körül még folyvást tartanak a tüntetések, s a szobor tetején még a vörös zászló leng. A lázadók azt állítják, hogy nekik nincs más czéluk, mint megvédeni a köztársaságot a reactió ellen.“ A „M. Polg “ eredeti távirata. Feladatott: Budán, mart. 14-én 8 óra — p. d. e. Erk. Kolozsvárra: mart. 14-én 9 óra 20 p. d. e. Thiersnek egy rendelete min­den külön hadserget feloszlatott Francziaországban. Rotschild és Fould a német­ellenes ligához csatlakoztak. Vilmos császár egy rendelete feloszlatta a Versailles­, rheimsi, és nancyi főkormányzóságokat, Napóleont csütörtöktől kezdve Chislehurstbe várják. Feladatott Pesten, mart.. 14. 10 éra. d. e. Érkezett Kolozsv. mart.. 11 éra d. e. Gr. Andrássy Gyula, Beust és Lónyai minden befolyásukat föl­használják a Hohenwarth kabinet megbuktatására. A császár még in­gadozik. Potoczky galicziai miniszternek, Grocholszky helytartónak van ki­szemelve. Trochy megtébolyodott. Gróf Széchen Antal Londonból visszatért. . . A franczia kormány Parisba visszaköltözött. A Magyar Polgár­ magántávirata a bécsi barompiaczról. Feladatott Bécsben mart. 18 án 3 é. 20 p. d. u. Érkezett mart. 13 án 7 ó. 50 p. este. Felhajtatott összesen 2324 drb. ökör, mázsája 30—31 forinton kelt. A ni®­ távirata a bécsi börzéről. Márc. 13.5% Metaliques 58.30 frt. 58.30. — 5% nemzeti kölcsön 68.10. — 1860-diki államkölcsön 95.70. Bankrészvény 726. — Hitelrészvény 260.50. — London 124.85 — Ezüst 123.75. — Cs. k. arany 5.87. — Napoleondor 20 franc 9.93s/io—• Földtehermentesitési kötvények. Magyar 79.60. — Temesi 77.—. — Erdélyi 75.—­ Horvát 83.25. HIRBAXIANG. Lapunk t. előfizetőit tiszte­lettel kérjük, méltóztassanak meg­rendeléseiket minél előbb megtenni, mert fölösleges példányokat semmi szín alatt nem nyomathatunk. Évnegyedre . . 4 ft 50 kr. Félévre . . . . 8 „ 50 „ Egész évre . . 16 „ —, Egy hóra helyben 1 „ 50 kr. *% „Az Erdélyi pincze-egylet Kolozs­várit“ turul korookeud­usi reszvenytarsasag folyó év, martms 12 -én tartott közgyűlésén megalakult szerveszkedését az igazgatóválaszmány meg­válasz­tásával kesntette meg. Az igazgatoválaszmány tag­jai : Br. Bornemisza J­nos elnök, Paget János, Gr. Bánffi Miklós, Tauff­er Ferencz, Zejk József, Gróf Teleky Gusztáv, Wagner Fagsts. Igazgatónak a választmányi gyűlés, David Antalt nevezik ki. Az alaptőke 300,0U0 fórinból a kibocsátott 150,50­0 forit, 200 frontos, névre szóló részvények alá van­nak uve, s a 10% befizetve; a társaság egyelő­re nem bocsát ki több részvényt, a­míg az üzlet terjedése nem igényli. A társaság jelenlegi bor­készlete 10 —12.000 veder, csekély mennyiség, kezdetnek megjár egy ifju társasággál. Egyszers­mind tudatjuk a bort vevők, vagy eladókkal, hogy a társaság vesz, és ad el bort, a­kik öszvekölte­­tésbe óhajtanak lépni, felkérjük levelezéseiket, bér­­mentesen, Dávid Antal igazgatóhoz czimeztek. tö­­pincz 276 sz. a. Kolozsvárit, m­ánius 13-an, 1871. Az igazgatóválasztmány nevében Dávid Antal. „** A kolozsvári nemz. színház megnyi­tása Ötvenedik évfordulatt napjanak emlékéül ren­dezett ünnepélyes előadás szombaton, f. évi már­­czius 11-én a helybeli nemz. szinház szinéssi nyugpénz-alapjának gyarapítására befolyt tiszta jövedelem: 215 Irt. 32 kr. Felv.illettek: gr. Kor­­iis Gábor 11 Irt. 15 kr. dr. Szombathelyi Gusz­táv tiszteleti rendes jegyéért 10 írt. László Jó­­zsefné tiszteleti két zártszékért 1 frt, t. Gyarmatos Miklós 1 ft,­­ Vajda Pál 1 ft, K. Papp Miklós 1 dib. 10 frankos aranyui, összesen 24 ft, 15 kr. és egy darab 10 frankos arany. A társulat ma működött tagjai közül fellépési dijukról lemondtak s lem nevezett czélra ajánlották: Gertesné M. L. 4 ft, Daray Karolina 2 ft, Jakobi karnagy 3 ft, Bogyó Alajos 3 ft, Prielle Peter 2 ft és Neuerosz­­tek szinhazi fodrász 1 ft, összesen 15 ft. Mind­össze 254 ft, 47 kr. és egy drb 10 Bankos arany. Fehérváry Antal a kolozsvári nemzeti szinhaz igazgatója Lapunk mai száma mellett küldjük szét az „Erdély“ czimű szépirodalmi lap előfize­tési fellovasát. E lap a Királyhágón inneni részek­ben a legelső rendszeres szépirodalmi közlö­nyünk, melyet Tolnai annyi gonddal és figyelem­mel szerkeszt, hogy megérdemlené a legnagyobb pártfogást is. Nem elég, ha a közönség egy lapot vegetálni enged, — így a czél csak félig van elér­ve, csak annyiban, hogy létezik egy szépirodalmi lapunk is, — tömeges pártfogásra van itt szükség, hogy életerős vállalat legyen belőle. E lapnak a legkitűnőbb munkatársai vannak, rendes bem­­unka­­társai közé számítja Vadnayt, ki Pestről minden számban szemlét ad, — eddigi számai néhány igen csinos elbeszélést, több kitűnő forditást hozott. A mi árát illeti, a lehető legmérsékeltebb, kivált a mi viszonyaink között, mert 6 forinton egy heten­ként egyszer megjelenő lap, melynek majdnem minden eredeti dolgozatát díjazni kell, — csakugyan olcsó! Törvénykezési csarnok: Kolozs­­megye törvényszékénél f. év február 17-én tartott végtárgyalásnál elnökölt: Pap Leontin t. ülnök. Közügyészség részéről jelen volt: Keresztes Árpád al­ügyész. 1869 ik év folyamán mocsi orvos W. . J. . töl cselédei 40 frt. loptak el. Az akkor mindjárt kérdőre vont Cs . . Samu beismerte, hogy egy ál kulcs felhasználásával a kérdéseit bor mennyiséget Magyar Mark társaságában sajátította s fogyasztotta el. Cs. . Samu beismerése folytán 1870 jul. 22-én 8 havi súlyos börtönre jogerejülig el is ítéltetett. Ma­­gyra Mara mint szökevény ellen pedig nyomozó levél bocsáttatott ki. Ennek eredmény­eként Magyar Márk kézre kerültevén a vizsgálat valamint a fenn irt napon tartott végtárgyaláson beismerte, hogy ő egy néhányszor a lopás bűntény elkövetésében részt vett. Beismerése folytán a lopás bűntényében bűnös­nek, s 3 havi börtönre ítéltetett el. Vádlott az ítéleten megnyugodott. Február 24-én tartott vég­tárgyalásnál elnökölt Máté Gerő­­. Ülnök. közügyész­ség részéről jelen volt: Keresztes Árpád al-Ügyész. Tárgy m. szilvási Gliga Pantilimon lopási bűnténye. Vád ott tagadja, hogy ő lett volna az ki m. szilvási Cs Juonnak záros ládájából 1868 -ik év tavaszán 12 frt. készpénzt ellopott volna. Azonban szembe gittetik tanú D. . Alexa bi látta vádló­vat azon idő­ben a káros lakházába bemenni s hogy onnan csak egy negyed óra eltelése után jött ki. N. Ábráhám fogadós állítja, hogy vádlott vagyontalansága daczára a lopásnap nála több forint­ bankjegyet látott sőt atyja beleegyezése nélkül annak számláját ki is fizette. Előfordul továbbá, hogy a szolgabiró előtt vádlot atyja azt adta fel, hogy fia előtt be­ismerte a lopás elkövetését s végül vádlott egy romlott erkölcsűnek iraták le. A vég­argyaló bíró­sági vádlottat a gyam­okok összetalálkozása folytán a ropás bűntényében bűnösnek s hat heti börtönre s a kár megtérítésére ítélte el. Vádlott az ítéleten megnyugodott. F. év február 25-én tartott vég­­tárgyalásnál elnökölt: Máté Gerő t: ülnök Köz- Ügyészség részről jelen volt: Sebestyén Mihály fő­ügyész. Tárgy: bedecsi Tosa György lopási bün­té­nye. Tosa György tagadja azt, hogy ő lett volna, a­ki 1869-ik év tavaszán a b.-hunyadi vásárból m.­­­­Szilvási Sz. . Gligornak 45 írtra becsült tulkát el­lopta volna. Beismeri ugyan azt, hogy azon tulkot, melyet káros 1869 november havában sz.-fenesi T. . . Márton kezénél megtalált azon, év augusztus 19-én ő adta ennek el a kolozsvári országos vásár­ban, azonban ö azt nem lopta, hanem kérdéseit b.­hunyadi vásáron ugyancsak bedecsi K. L. Juontól­­ vásárolta. K. L. Juon tanukkal igazolta azt, hogy a vásárból vádlottal menvén haza éppen ő kérde­zősködött a talok szerzése felöl s ekkor tanuk előtt úgy nyilatkozott, hogy a vásárban vette. Káros azt állítja s vádlott is elismeri, hogy a tolek fel­fedezése után a panasz elmellőzése végett 44 irtot, károsnak átadott, melyet el is fogadott, de nem elbékélésül hanem­ vádlott ellenni bizonyítékul, s a panasz megtételével azon összeget a vizsgáló biró­­sághoz juttatta. Előfordul továbbá vádlott ellen, hogy azelőtt soha szarvas­marhával nem birt. A végtárgyaló bíróság a gyam­okok összetalálkozása alapján vádlottat, a lopás bűntényében mint közvet­len tettest bűnösnek találta, s tekintettel arra, hogy ezelőtt fedhetlen életet élt, hogy károsítás nem történt s hogy a bűntényt lehetőleg jóvátenni akarta egy havi börtönre s arra ítélte, hogy a tulajdonosnak visszaadott tulok felében T­ . Márton­nak a 22 frt. vételi s 10 írt tartási dijt köteles megfizetni. Vádlott az ítéleten megnyugodott. — Egy gazember, Jules Mires, a fran­czia empire pénzügyi incarnatiója, a Moreyk és Persignyk politikai megtestülése, e hé 5 én Ma­­reilleben meghalt. Élete tökéletes tükre a császári uralom szédelgési korszakának. 1809 ben született Bordeauxban. 1848 ig életéből nincs semmi föl­­­jegyzésre méltó. Földhöz tapadt szegény volt, mi­kor Parisba jött, s a legkülönbfélőbb üzletbe vágott, hogy napi kenyerét megkeresse. A császári dudvák első tenyészkosban, Mires fia Mocierre nőtt. Sok pénzüzletbe bocsátkozott, hol az ő tárczája meg­­duzzadt ugyan, de a részvényesek tönkre mentek. A Credit Mobilier, Immobilier s több efféle rabló­vállalatok az ő művei voltak. 1861-ben utólérte a nemesis. Pert indítottak ellene, mely annyi s oly borzasztó gaztetteket hozott napfényre, hogy az atyafit még a corrumpalt császári bíróságok sem merték öt évnél kevesebb fegyházfogságra ítélni. Ő appellált, s pénzével gaztársai segélyével sike­rült neki, hogy fölmemetését kieszközölje. De ez időtől kezdve mind az ő, mind az imperialis­­mus hitelei csökkenni kezdett, s ö csakhamar el lett feledve, kivéve azokat, kiket tönkre juttatott, s kiknek koldusbotja most jó fejfa lesz sirhalmá­­ra. Árok hamvaira. "­ . A Hóra világ Erdélyben czim alatt jelent meg épen most, lényegesen megbövitett, új és külön kiadásban az ismert 1784 diki erdélyi I oláh lázadás Szilágyi Ferencztől. E történelmi mo­­nographia legnagyobb részben eddig nem ismert, hivatalos kútfőkből van merítve, t. i. azon okmá­nyokból, császári intézményekből s az akkori poli­tikai, katonai, megyei és kamarai hatóságok között folyt levelezésekből, melyek Bécsben a volt erdélyi s magyarországi udvari kancelláriák, és a közös­­hadügyministerum, valamint Kolozsvárit a volt er­délyi k. gubernium levéltáraiban találtatnak. Eze­ket használva, szerzőnek sikerült a népmonda ál­tal nagy mértékben elferdített, a meghamisított párzendülésnek valódi és történelemhű képét raj­zolni. Három részből és 32 szakaszból áll a mun­ka. Annak első része a véres drama genesisét s előjátékát, t. i. az azt előidéző katonai öszszeirást adja elő ; a második az oláh nép fölkelését, s e fölkelés lefolyását beszéli el; végre a harmadik, az u­rjáték „Vérpad és korona“ czim alatt, a fő czinkosok ki­végeztetését , azzal kapcsolatban levő eseményeket tartalmazza. Szerző mindenek felett igyekezett megfejteni azon kérdést: mi része volt, s mit lehet a Hóra világot illetőleg II. József csá­szárnak tulajdonítani ? A közel 18 évre terjedő könyv az Athenaeum által adatott ki­­ára 2 írt, s minden fővárosi és vidéki könyvárusnál kap­ható, vagy azok útján megrendelhető. *% A deési takarékpénztár február havi üzletforgalma. Bevétel: 1. Betétek 33 tétel után 4197 frt 34 kr. 2. Befizetett kamatok 268 frt 70 kr. 3. Különbféle dijak 70 frt 40 kr. 4. Betéti kiskönyv-dijak 3 frt 80 kr. 5. Visszafizetett váltók 7850 frt. 6. Pénztármaradvány január 31 én 3745 frt. 90 kr. Összesen 16,136 frt 14 kr. — Kiadás: 7. Betett visszafizetésekre­­ 3 frt 2045 frt. 8. Le­számított váltókra 13,360 frt. 9. Felszerelésekre 18 frt 35 kr. 10. Alapítási költségekre 126 frt 38 kr. 11. Tiszti fizetésekre 33 frt 33 krt. 12. Betét visszafizetési kamatra 6 frt 20 kr. 13. Kezelési költségre 11 frt 41 kr. Összesen 15,600 frt 67 kr. 14. Pénztári maradvány febr. 28-án 535 frt 47 kr. Főösszeg 16,136 frt 14 kr. Február 28 án 1671. Róth Pál, igazgató. Kovács Mózes, könyvvezető, megyét és hivatalnokait gúnyosan gyanúsítani szabadságot vett. Miután én azon czikket nem írtam, de sőt hivatalos elfoglaltatásban távol lévén, a legközelebbi napokig róla tudomásom sem volt. Miután azon legnehezebb időben, midőn a no.­vásárhelyi fő­iskola léte veszélyezve volt a marosi ref. egyházmegye kisarczolt egyes egy­házai és népe fennállhatását biztosítani, készpénz és körlevelekben 36—40 ezer conv. fo. önkéntes adománynyal, siettek. Miután ugyanakkor, a marosi ref. egyházme­gye hivatalnokai, papok és isk. tanítók, 390 conv. f. évi segély fizetést ajánlottak, az 1856. 14. részletes zsinat jegyzőkönyve 36. számja alatt láthatólag, a többek közt ezen feltét alatt, c) „hogy ha a ház a Gi­se massának egykor leendő felne­­vekedése a m.-vásárhelyi főiskola segélyezésére oly h­atályosan befoly, hogy egyházközi papjaink és isk. tanítóink segedelmezése nélkül is fenn­állását, virágzását folytathatja — ahol ha más előre nem látható kedvező körülmény azt mivelendi, azon eset­ben megszünteti, vagy leszállítja egyház­körünk, ezen papjai és isk. mesterei általi segedelmezést, azon okból, mert papjaink és isk. mestereink álta­lában oly kevés fizetéssel vannak ellátva, hogy az általok megajánlott segedelmezést egy ily a fő­iskolára nézve kedvező esetben ők maguk sem nélkülözhetik.“ Miután ezen ajánlott segélypénzt, a marosi ref. egyházmegye papjai és isk. tanítói, mint a megajánló átirat igen helyesen fejezi ki, valóban zsebek fenekéről, az 1856-ik év január­­­só nap­jától számítva, kifogás alá még eddig egyszer is nem jött, s alig is jöhetett vagy jöhető pontosság­gal fizették és fizetik. Miután a segély pénz fizetése leszámítása tárgyában, felszólalás soha és sehol egyebütt, mint a­hol éppen helye volt, a mult évi őszi egyház­­megyei közgyűlésen történt, és pedig akkor, midőn már hirlapilag is közzé volt téve, hogy a c­.­vásár­helyi főiskola 1871 janu­l-só napjától kezdve a Gi­se massától egy százalék javadalomban fog részesülni, midőn főleg ön, de a több tanár urak is nyíltan beszélhettek, miszerint az állam, vagy­is ne­m, oktatásügyi miniszerium kész bár­mennyi segélyben részesíteni a főiskolát, senini egyéb be­­folyást nem kívánva mint az álala fizetett tanárok kinevezési jogát, de a m. egyházfőtanács ezért folyamodni nem akar, a főiskola részéről a folyamo­dást is meg nem engedi, midőn már a jogakadé­­m­ia mondhatni az egész székelység pótoldatlan hátrányára, be volt szüntetve.És ekkor is a félebb szóról szóra idézett alapító jegyzőkönyv szavai szerint az 1871 ik év január 1 -ő napján kezdve leszállítást méltó joggal kérők, egyhangúlag nyu­godtunk meg az egyházmegyei közgyűlés azon határozatán áttétetik az ügy az „egyházmegyei tanácshoz, hogy magát érintkezésbe téve a fő­isko­lai elöljárósággal járjon végére várjon nélkülözheti e ezután a főiskola ezen segély­pénzt, s tegye meg körülményes jelenését a következő tavaszi rendes egyh. megyei közgyűlésre.“ Melyeket a t. ur, mint volt m.-vásárhelyi tanár és egyházmegyei képviselő, mind jól tudott, s az utósó tárgyaláson személyesen is jelen volt. Azt hiszem ennélfogva méltósággal u­asíthhatom vissza, mind a reám, m­nd a marosi ref. egyház­megye és hivatalnokaira szórt gyanúsításait, vala­mint fel­kérhetem, hogy egyebütt, s talán magához közelebb keresse a helyet, „wo liegt der Hund begraben“ és ne sajnálja magára olvasni saját levele e szavait“ .. . egy pogány­tól is méltán meg várhatni, annyival inkább egy jó keresztyéntől (ki tanár volt a még erkölcstant is tanított), hogy ne leplezze szűk keblűségét gyanúsítással, rágalommal.“ Fentebbi nyilatkozatom közzé tételét, mint méltatlanul gyanúsított, ujjabban is kérem. Lukafalván, febr. 23 án*) 1871. Rákosi Lajos, ref. pap egyh. megyei közigazgató. *) Tárgyhalmazunk miatt késett. Szerk. T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. 183­8___________________________ A közönség köréből*) Tekintetes Szerkesztő úr! Én is azon emberek közé tartozom, kik bár­hol valamit mondanak vagy tesznek, azért a fele­lősséget elvállalják, de a más tetteiért, sem dicsére­tét, sem gáncsot. Több oldalról, részint dicsérő, részint gáncsoló, megszólítás után, lehetlen fel nem hívnom azon nyilatkozatom közétételére s igazolá­sára, miszerint a „M. P.“ idei 21. számában meg­jelent „Szellőztetés féle“ czikk írója nem én vagyok. Egyszersmind, minthogy t. Szász Béla úr, a 24. számban közzétett nyilatkozata e szavaiban „A mi azonban ama „Szellőztetés féle“ fő magvát képezi, ama segélypénz, melyet a marosi ref. egyházmegye és hivatalnokai ama fö tanodának nyújtanak: da liegt der Hund begraben. E segélyt sajnálják am­a urak, s a helyett hogy előre, rák módjára hátra haladnak.“ ... nevem kezdő betűit kiválóan nyomatván, engemet különösen, mint egy ujjat mutatva, s általában a marosi ref. egyház­ *) Midőn e rovatunkat a közönségnek közérdekű ügyek­ben felajánljuk, kijelentjük egyszersmind, hogy minden e rovat­ban közölt czikkekért csak a sajtóhatóság irányéban vállal fe­lelősséget. a szerb, __________________ Márczius 15 nyik­tér, *) Beküldetett. Egy betegség sem állhat ellene a ke­l­lemes Revalesciére du Bany-nak, mely gyógyszer a költségek nélkül eltávolít minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, légzési-, hólyag- és vesebajt, szo­­rulást, aranyeret, álmatlanságot, gyengességet, vízkört, lázat­­szédelgést, vértolulást, fülzugást s a terhesség alatti roszul­létet és ájulást is, fehérfolyást, bakért, elsoványodást, csútot, köszvényt és sápkórt. 72,000 javulás, melyekben a beteg­ségeket egy orvos sem gyógyíthatta, mint ezt egy bizonyit­­vány pápa­i szentségétől, gr. Pluskow udvari marschall-tól, de Breban marquisnótól igazolja. Táplálóbb lévén mint a has, a Revalesciére felnőttek­ s gyermekeknél 50-szeresen megtaka­rítja a gyógyszerek árát. Cast News. Aleandria, Egyptom, 1869. márt. 10. A kellemes Revalsediére du Barry a legmakacsabb idill­­dugulástól, mely 9 évig rémitően kinzott s minden orvosi ke­zelésnek ellenállott, teljesen kigyógyita, s én meleg köszönet­­tet mondok önöknek­ mint fe­ledezőnek, a természet e becses adományáért. Vajde mindazok, kik szenvednek, tudnák, hogy mind ezt a mit gyógyszerek nem is gyógyitnak meg, megorvo­solja a Revalesciére, mely, ha aranynyal mérnök is éli súlyát, aiikor sem volna drága. Teljes tisztelettel Spaaro C. Pléhszelenczékben­­­, fonti ft 60 kr, 1 font 2 font 4, 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 frt — Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 n­ou ex, 24-re 2. 60 kr, 40-ra 4. 60; póralakban 'részére l frt 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft. 288 ra­­0 lop« Kron­gtaedter J.-nél'Bel Monostor utcza 176. és F°tér 2. sz. a. a zálogháznál, továbbá Binder k. gyógyszertárában, b.-monostoruk­rá a Redout során. Pesten id­őknél, P­o­­ssonyban P.s Ztory-nál, Gracaban Oberawa­­neyer-nál, Lembergben Rotte­nde­r-n­él, s posta­­italvány álul megrendelésutján mindenütt. . *s róva. alatt megjelenő önkis kárt a sarum ilősséget nem vállal. Baszk,

Next