Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1871-03-15 / 61. szám
61-ik szám ma az 2. ) Hadsergünknek az elemi ismeretekkel biró contingest szolgáltat, s ez által megrövidül ujonczok betanítására fordítandó idő. 3. ) Ellene munkál az elpuhulásnak mert megszoktatja a gyermekeket az időjárás zordonságát jó kedvvel tűrni. Rend és engedelmességhez szoknak , így általábaan nevelőleg hat. 4.) Képessé teszik az ifjúságot, hogy iskolai pályája végeztével, ha mint kézműves, kereskedő vagy tanuló idegen földre megy, itt nyert katonai ismeretei nyomán, a külföldi hadszervezetet megérli, a miénkkel öszvehasonlíthatja s igy látkörét szélesítvén viszszatérte után hazánk fejlődésére jótékonyan munkálhat; egyet előnyeink túlbecsülést — mi nemzeti hibánk — illőbb mértékre szállnja. — 5.) Némelyektől hallottam különösen hangsúlyozni, hogy ez intézmény, felkölti az ifjúban a honszerelmet, mert a hazai véderő tagjainak tekintvén magát öntudatára jut kötelességeinek, melyeket a haza tőle kiván, s lelkesedést kelt, stb. (Tolyt. követezik.) Rochefort Henrik meghalt. E szomorú hirt hozza a „Clocke“ legújabb száma. Nem tudják való e bit, annyi tény, hogy hónapoktól fogva beteg, az izgalmas élet megtörte physicális erejét. Kár volna e szikrázó elmének olyan korán elhunyni. A gondviselés eszközökkel működik, s mi ez embert egyik ilyen eszköznek tartottuk, ki arra volt hivatva, hogy segítsen lerontani egy trónt azok közül, mely annyi balszerencsét hozott Európára, annyi csapásnak veté el magvát a jövőben. Rochefort Henrik élő ostora volt Napoleon és családjának. Kezében a toll lángpallossá vált, mely kérlelhetetlenül üldöző mindig, és nem volt elnémítható, sem ígérettel sem arannyal. A párizsi zavargásokról. Párisi sürgönyök szerint a franczia fővárosban nyugalom uralkodik s a „Times“ szerint a montmartre-i nemzetőrök már kiszolgáltatták az eddig visszatartott ágyukat. Montmartre, Bedeville, Voltelre és Gobelin nemzetőrei határozottan fel fognak szólíttatni, hogy tegyék le fegyvereiket, ellenkezőleg tap fizetésük be fog szüntetni. Itt tehát azon sajátságos és bizonyára példanélküli eset forog fen, hogy a kormány eddére rendesen kifizeti ama nemzetőrzászlóaljak Zsoltiját, mlyek tiz nap óta ép a kormány ellen lázonganak. Hogy a kormány egyébiránt végső esetben erélyesen szándékozik fellépni a zavargók ellen, bizonyítja azon körülmény, hogy a franczia északi hadsereg része rendeletet kapott Párisba vonulni. A kölni lapnak márcz. - ről következőket írják Parisból: „A lázadók, vagyis a köztársasági központi bizottmány rendeleteit nem teljesítő nemzetőrzászlóaljak Bellevillet, Montmartret és Débáoy szomszédos városrészt még mindig elfoglalva tartanak. A montmartre dombon, mely legmagassabb pont Pária belsejében, 21 ágyú van fölállítva, melyek a városra vannak irányozva. Ez ágyukat körülbelül 400 nemzetőr őrzi, kik minden órában váltakoznak. E „lázadók”főhadiszállása a montmartre-i öt. Pierre piaczon van, s az oda vezető utczák mind el vannak torlaszolva. Minden utczában örök állanak, kik csak az e városrészben lakókat bocsátják be. Az egész negyedben halotti csend uralkodik, melyet időről időre dobszó szakít meg. Ugyanis majdnem minden éjjel és gyakorta nappal is megverik a lármadobot, anélkül, hogy valaki tudná okát. Bellevilleben hasonló állapot uralkodik. Ott is egy csomó ágyú van a városra irányozva. A júliusi szobor körül még folyvást tartanak a tüntetések, s a szobor tetején még a vörös zászló leng. A lázadók azt állítják, hogy nekik nincs más czéluk, mint megvédeni a köztársaságot a reactió ellen.“ A „M. Polg “ eredeti távirata. Feladatott: Budán, mart. 14-én 8 óra — p. d. e. Erk. Kolozsvárra: mart. 14-én 9 óra 20 p. d. e. Thiersnek egy rendelete minden külön hadserget feloszlatott Francziaországban. Rotschild és Fould a németellenes ligához csatlakoztak. Vilmos császár egy rendelete feloszlatta a Versailles, rheimsi, és nancyi főkormányzóságokat, Napóleont csütörtöktől kezdve Chislehurstbe várják. Feladatott Pesten, mart.. 14. 10 éra. d. e. Érkezett Kolozsv. mart.. 11 éra d. e. Gr. Andrássy Gyula, Beust és Lónyai minden befolyásukat fölhasználják a Hohenwarth kabinet megbuktatására. A császár még ingadozik. Potoczky galicziai miniszternek, Grocholszky helytartónak van kiszemelve. Trochy megtébolyodott. Gróf Széchen Antal Londonból visszatért. . . A franczia kormány Parisba visszaköltözött. A Magyar Polgár magántávirata a bécsi barompiaczról. Feladatott Bécsben mart. 18 án 3 é. 20 p. d. u. Érkezett mart. 13 án 7 ó. 50 p. este. Felhajtatott összesen 2324 drb. ökör, mázsája 30—31 forinton kelt. A ni® távirata a bécsi börzéről. Márc. 13.5% Metaliques 58.30 frt. 58.30. — 5% nemzeti kölcsön 68.10. — 1860-diki államkölcsön 95.70. Bankrészvény 726. — Hitelrészvény 260.50. — London 124.85 — Ezüst 123.75. — Cs. k. arany 5.87. — Napoleondor 20 franc 9.93s/io—• Földtehermentesitési kötvények. Magyar 79.60. — Temesi 77.—. — Erdélyi 75.— Horvát 83.25. HIRBAXIANG. Lapunk t. előfizetőit tisztelettel kérjük, méltóztassanak megrendeléseiket minél előbb megtenni, mert fölösleges példányokat semmi szín alatt nem nyomathatunk. Évnegyedre . . 4 ft 50 kr. Félévre . . . . 8 „ 50 „ Egész évre . . 16 „ —, Egy hóra helyben 1 „ 50 kr. *% „Az Erdélyi pincze-egylet Kolozsvárit“ turul korookeudusi reszvenytarsasag folyó év, martms 12 -én tartott közgyűlésén megalakult szerveszkedését az igazgatóválaszmány megválasztásával kesntette meg. Az igazgatoválaszmány tagjai : Br. Bornemisza Jnos elnök, Paget János, Gr. Bánffi Miklós, Tauffer Ferencz, Zejk József, Gróf Teleky Gusztáv, Wagner Fagsts. Igazgatónak a választmányi gyűlés, David Antalt nevezik ki. Az alaptőke 300,0U0 fórinból a kibocsátott 150,500 forit, 200 frontos, névre szóló részvények alá vannak uve, s a 10% befizetve; a társaság egyelőre nem bocsát ki több részvényt, amíg az üzlet terjedése nem igényli. A társaság jelenlegi borkészlete 10 —12.000 veder, csekély mennyiség, kezdetnek megjár egy ifju társasággál. Egyszersmind tudatjuk a bort vevők, vagy eladókkal, hogy a társaság vesz, és ad el bort, akik öszveköltetésbe óhajtanak lépni, felkérjük levelezéseiket, bérmentesen, Dávid Antal igazgatóhoz czimeztek. töpincz 276 sz. a. Kolozsvárit, mánius 13-an, 1871. Az igazgatóválasztmány nevében Dávid Antal. „** A kolozsvári nemz. színház megnyitása Ötvenedik évfordulatt napjanak emlékéül rendezett ünnepélyes előadás szombaton, f. évi márczius 11-én a helybeli nemz. szinház szinéssi nyugpénz-alapjának gyarapítására befolyt tiszta jövedelem: 215 Irt. 32 kr. Felv.illettek: gr. Koriis Gábor 11 Irt. 15 kr. dr. Szombathelyi Gusztáv tiszteleti rendes jegyéért 10 írt. László Józsefné tiszteleti két zártszékért 1 frt, t. Gyarmatos Miklós 1 ft, Vajda Pál 1 ft, K. Papp Miklós 1 dib. 10 frankos aranyui, összesen 24 ft, 15 kr. és egy darab 10 frankos arany. A társulat ma működött tagjai közül fellépési dijukról lemondtak s lem nevezett czélra ajánlották: Gertesné M. L. 4 ft, Daray Karolina 2 ft, Jakobi karnagy 3 ft, Bogyó Alajos 3 ft, Prielle Peter 2 ft és Neuerosztek szinhazi fodrász 1 ft, összesen 15 ft. Mindössze 254 ft, 47 kr. és egy drb 10 Bankos arany. Fehérváry Antal a kolozsvári nemzeti szinhaz igazgatója Lapunk mai száma mellett küldjük szét az „Erdély“ czimű szépirodalmi lap előfizetési fellovasát. E lap a Királyhágón inneni részekben a legelső rendszeres szépirodalmi közlönyünk, melyet Tolnai annyi gonddal és figyelemmel szerkeszt, hogy megérdemlené a legnagyobb pártfogást is. Nem elég, ha a közönség egy lapot vegetálni enged, — így a czél csak félig van elérve, csak annyiban, hogy létezik egy szépirodalmi lapunk is, — tömeges pártfogásra van itt szükség, hogy életerős vállalat legyen belőle. E lapnak a legkitűnőbb munkatársai vannak, rendes bemunkatársai közé számítja Vadnayt, ki Pestről minden számban szemlét ad, — eddigi számai néhány igen csinos elbeszélést, több kitűnő forditást hozott. A mi árát illeti, a lehető legmérsékeltebb, kivált a mi viszonyaink között, mert 6 forinton egy hetenként egyszer megjelenő lap, melynek majdnem minden eredeti dolgozatát díjazni kell, — csakugyan olcsó! Törvénykezési csarnok: Kolozsmegye törvényszékénél f. év február 17-én tartott végtárgyalásnál elnökölt: Pap Leontin t. ülnök. Közügyészség részéről jelen volt: Keresztes Árpád alügyész. 1869 ik év folyamán mocsi orvos W. . J. . töl cselédei 40 frt. loptak el. Az akkor mindjárt kérdőre vont Cs . . Samu beismerte, hogy egy ál kulcs felhasználásával a kérdéseit bor mennyiséget Magyar Mark társaságában sajátította s fogyasztotta el. Cs. . Samu beismerése folytán 1870 jul. 22-én 8 havi súlyos börtönre jogerejülig el is ítéltetett. Magyra Mara mint szökevény ellen pedig nyomozó levél bocsáttatott ki. Ennek eredményeként Magyar Márk kézre kerültevén a vizsgálat valamint a fenn irt napon tartott végtárgyaláson beismerte, hogy ő egy néhányszor a lopás bűntény elkövetésében részt vett. Beismerése folytán a lopás bűntényében bűnösnek, s 3 havi börtönre ítéltetett el. Vádlott az ítéleten megnyugodott. Február 24-én tartott végtárgyalásnál elnökölt Máté Gerő. Ülnök. közügyészség részéről jelen volt: Keresztes Árpád al-Ügyész. Tárgy m. szilvási Gliga Pantilimon lopási bűnténye. Vád ott tagadja, hogy ő lett volna az ki m. szilvási Cs Juonnak záros ládájából 1868 -ik év tavaszán 12 frt. készpénzt ellopott volna. Azonban szembe gittetik tanú D. . Alexa bi látta vádlóvat azon időben a káros lakházába bemenni s hogy onnan csak egy negyed óra eltelése után jött ki. N. Ábráhám fogadós állítja, hogy vádlott vagyontalansága daczára a lopásnap nála több forint bankjegyet látott sőt atyja beleegyezése nélkül annak számláját ki is fizette. Előfordul továbbá, hogy a szolgabiró előtt vádlot atyja azt adta fel, hogy fia előtt beismerte a lopás elkövetését s végül vádlott egy romlott erkölcsűnek iraták le. A végargyaló bírósági vádlottat a gyamokok összetalálkozása folytán a ropás bűntényében bűnösnek s hat heti börtönre s a kár megtérítésére ítélte el. Vádlott az ítéleten megnyugodott. F. év február 25-én tartott végtárgyalásnál elnökölt: Máté Gerő t: ülnök Köz- Ügyészség részről jelen volt: Sebestyén Mihály főügyész. Tárgy: bedecsi Tosa György lopási bünténye. Tosa György tagadja azt, hogy ő lett volna, aki 1869-ik év tavaszán a b.-hunyadi vásárból m.Szilvási Sz. . Gligornak 45 írtra becsült tulkát ellopta volna. Beismeri ugyan azt, hogy azon tulkot, melyet káros 1869 november havában sz.-fenesi T. . . Márton kezénél megtalált azon, év augusztus 19-én ő adta ennek el a kolozsvári országos vásárban, azonban ö azt nem lopta, hanem kérdéseit b.hunyadi vásáron ugyancsak bedecsi K. L. Juontól vásárolta. K. L. Juon tanukkal igazolta azt, hogy a vásárból vádlottal menvén haza éppen ő kérdezősködött a talok szerzése felöl s ekkor tanuk előtt úgy nyilatkozott, hogy a vásárban vette. Káros azt állítja s vádlott is elismeri, hogy a tolek felfedezése után a panasz elmellőzése végett 44 irtot, károsnak átadott, melyet el is fogadott, de nem elbékélésül hanem vádlott ellenni bizonyítékul, s a panasz megtételével azon összeget a vizsgáló birósághoz juttatta. Előfordul továbbá vádlott ellen, hogy azelőtt soha szarvasmarhával nem birt. A végtárgyaló bíróság a gyamokok összetalálkozása alapján vádlottat, a lopás bűntényében mint közvetlen tettest bűnösnek találta, s tekintettel arra, hogy ezelőtt fedhetlen életet élt, hogy károsítás nem történt s hogy a bűntényt lehetőleg jóvátenni akarta egy havi börtönre s arra ítélte, hogy a tulajdonosnak visszaadott tulok felében T . Mártonnak a 22 frt. vételi s 10 írt tartási dijt köteles megfizetni. Vádlott az ítéleten megnyugodott. — Egy gazember, Jules Mires, a franczia empire pénzügyi incarnatiója, a Moreyk és Persignyk politikai megtestülése, e hé 5 én Mareilleben meghalt. Élete tökéletes tükre a császári uralom szédelgési korszakának. 1809 ben született Bordeauxban. 1848 ig életéből nincs semmi följegyzésre méltó. Földhöz tapadt szegény volt, mikor Parisba jött, s a legkülönbfélőbb üzletbe vágott, hogy napi kenyerét megkeresse. A császári dudvák első tenyészkosban, Mires fia Mocierre nőtt. Sok pénzüzletbe bocsátkozott, hol az ő tárczája megduzzadt ugyan, de a részvényesek tönkre mentek. A Credit Mobilier, Immobilier s több efféle rablóvállalatok az ő művei voltak. 1861-ben utólérte a nemesis. Pert indítottak ellene, mely annyi s oly borzasztó gaztetteket hozott napfényre, hogy az atyafit még a corrumpalt császári bíróságok sem merték öt évnél kevesebb fegyházfogságra ítélni. Ő appellált, s pénzével gaztársai segélyével sikerült neki, hogy fölmemetését kieszközölje. De ez időtől kezdve mind az ő, mind az imperialismus hitelei csökkenni kezdett, s ö csakhamar el lett feledve, kivéve azokat, kiket tönkre juttatott, s kiknek koldusbotja most jó fejfa lesz sirhalmára. Árok hamvaira. " . A Hóra világ Erdélyben czim alatt jelent meg épen most, lényegesen megbövitett, új és külön kiadásban az ismert 1784 diki erdélyi I oláh lázadás Szilágyi Ferencztől. E történelmi monographia legnagyobb részben eddig nem ismert, hivatalos kútfőkből van merítve, t. i. azon okmányokból, császári intézményekből s az akkori politikai, katonai, megyei és kamarai hatóságok között folyt levelezésekből, melyek Bécsben a volt erdélyi s magyarországi udvari kancelláriák, és a közöshadügyministerum, valamint Kolozsvárit a volt erdélyi k. gubernium levéltáraiban találtatnak. Ezeket használva, szerzőnek sikerült a népmonda által nagy mértékben elferdített, a meghamisított párzendülésnek valódi és történelemhű képét rajzolni. Három részből és 32 szakaszból áll a munka. Annak első része a véres drama genesisét s előjátékát, t. i. az azt előidéző katonai öszszeirást adja elő ; a második az oláh nép fölkelését, s e fölkelés lefolyását beszéli el; végre a harmadik, az urjáték „Vérpad és korona“ czim alatt, a fő czinkosok kivégeztetését , azzal kapcsolatban levő eseményeket tartalmazza. Szerző mindenek felett igyekezett megfejteni azon kérdést: mi része volt, s mit lehet a Hóra világot illetőleg II. József császárnak tulajdonítani ? A közel 18 évre terjedő könyv az Athenaeum által adatott kiára 2 írt, s minden fővárosi és vidéki könyvárusnál kapható, vagy azok útján megrendelhető. *% A deési takarékpénztár február havi üzletforgalma. Bevétel: 1. Betétek 33 tétel után 4197 frt 34 kr. 2. Befizetett kamatok 268 frt 70 kr. 3. Különbféle dijak 70 frt 40 kr. 4. Betéti kiskönyv-dijak 3 frt 80 kr. 5. Visszafizetett váltók 7850 frt. 6. Pénztármaradvány január 31 én 3745 frt. 90 kr. Összesen 16,136 frt 14 kr. — Kiadás: 7. Betett visszafizetésekre 3 frt 2045 frt. 8. Leszámított váltókra 13,360 frt. 9. Felszerelésekre 18 frt 35 kr. 10. Alapítási költségekre 126 frt 38 kr. 11. Tiszti fizetésekre 33 frt 33 krt. 12. Betét visszafizetési kamatra 6 frt 20 kr. 13. Kezelési költségre 11 frt 41 kr. Összesen 15,600 frt 67 kr. 14. Pénztári maradvány febr. 28-án 535 frt 47 kr. Főösszeg 16,136 frt 14 kr. Február 28 án 1671. Róth Pál, igazgató. Kovács Mózes, könyvvezető, megyét és hivatalnokait gúnyosan gyanúsítani szabadságot vett. Miután én azon czikket nem írtam, de sőt hivatalos elfoglaltatásban távol lévén, a legközelebbi napokig róla tudomásom sem volt. Miután azon legnehezebb időben, midőn a no.vásárhelyi főiskola léte veszélyezve volt a marosi ref. egyházmegye kisarczolt egyes egyházai és népe fennállhatását biztosítani, készpénz és körlevelekben 36—40 ezer conv. fo. önkéntes adománynyal, siettek. Miután ugyanakkor, a marosi ref. egyházmegye hivatalnokai, papok és isk. tanítók, 390 conv. f. évi segély fizetést ajánlottak, az 1856. 14. részletes zsinat jegyzőkönyve 36. számja alatt láthatólag, a többek közt ezen feltét alatt, c) „hogy ha a ház a Gise massának egykor leendő felnevekedése a m.-vásárhelyi főiskola segélyezésére oly hatályosan befoly, hogy egyházközi papjaink és isk. tanítóink segedelmezése nélkül is fennállását, virágzását folytathatja — ahol ha más előre nem látható kedvező körülmény azt mivelendi, azon esetben megszünteti, vagy leszállítja egyházkörünk, ezen papjai és isk. mesterei általi segedelmezést, azon okból, mert papjaink és isk. mestereink általában oly kevés fizetéssel vannak ellátva, hogy az általok megajánlott segedelmezést egy ily a főiskolára nézve kedvező esetben ők maguk sem nélkülözhetik.“ Miután ezen ajánlott segélypénzt, a marosi ref. egyházmegye papjai és isk. tanítói, mint a megajánló átirat igen helyesen fejezi ki, valóban zsebek fenekéről, az 1856-ik év januársó napjától számítva, kifogás alá még eddig egyszer is nem jött, s alig is jöhetett vagy jöhető pontossággal fizették és fizetik. Miután a segély pénz fizetése leszámítása tárgyában, felszólalás soha és sehol egyebütt, mint ahol éppen helye volt, a mult évi őszi egyházmegyei közgyűlésen történt, és pedig akkor, midőn már hirlapilag is közzé volt téve, hogy a c.vásárhelyi főiskola 1871 janul-só napjától kezdve a Gise massától egy százalék javadalomban fog részesülni, midőn főleg ön, de a több tanár urak is nyíltan beszélhettek, miszerint az állam, vagyis nem, oktatásügyi miniszerium kész bármennyi segélyben részesíteni a főiskolát, senini egyéb befolyást nem kívánva mint az álala fizetett tanárok kinevezési jogát, de a m. egyházfőtanács ezért folyamodni nem akar, a főiskola részéről a folyamodást is meg nem engedi, midőn már a jogakadémia mondhatni az egész székelység pótoldatlan hátrányára, be volt szüntetve.És ekkor is a félebb szóról szóra idézett alapító jegyzőkönyv szavai szerint az 1871 ik év január 1 -ő napján kezdve leszállítást méltó joggal kérők, egyhangúlag nyugodtunk meg az egyházmegyei közgyűlés azon határozatán áttétetik az ügy az „egyházmegyei tanácshoz, hogy magát érintkezésbe téve a főiskolai elöljárósággal járjon végére várjon nélkülözheti e ezután a főiskola ezen segélypénzt, s tegye meg körülményes jelenését a következő tavaszi rendes egyh. megyei közgyűlésre.“ Melyeket a t. ur, mint volt m.-vásárhelyi tanár és egyházmegyei képviselő, mind jól tudott, s az utósó tárgyaláson személyesen is jelen volt. Azt hiszem ennélfogva méltósággal uasíthhatom vissza, mind a reám, mnd a marosi ref. egyházmegye és hivatalnokaira szórt gyanúsításait, valamint felkérhetem, hogy egyebütt, s talán magához közelebb keresse a helyet, „wo liegt der Hund begraben“ és ne sajnálja magára olvasni saját levele e szavait“ .. . egy pogánytól is méltán meg várhatni, annyival inkább egy jó keresztyéntől (ki tanár volt a még erkölcstant is tanított), hogy ne leplezze szűk keblűségét gyanúsítással, rágalommal.“ Fentebbi nyilatkozatom közzé tételét, mint méltatlanul gyanúsított, ujjabban is kérem. Lukafalván, febr. 23 án*) 1871. Rákosi Lajos, ref. pap egyh. megyei közigazgató. *) Tárgyhalmazunk miatt késett. Szerk. T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. 1838___________________________ A közönség köréből*) Tekintetes Szerkesztő úr! Én is azon emberek közé tartozom, kik bárhol valamit mondanak vagy tesznek, azért a felelősséget elvállalják, de a más tetteiért, sem dicséretét, sem gáncsot. Több oldalról, részint dicsérő, részint gáncsoló, megszólítás után, lehetlen fel nem hívnom azon nyilatkozatom közétételére s igazolására, miszerint a „M. P.“ idei 21. számában megjelent „Szellőztetés féle“ czikk írója nem én vagyok. Egyszersmind, minthogy t. Szász Béla úr, a 24. számban közzétett nyilatkozata e szavaiban „A mi azonban ama „Szellőztetés féle“ fő magvát képezi, ama segélypénz, melyet a marosi ref. egyházmegye és hivatalnokai ama fö tanodának nyújtanak: da liegt der Hund begraben. E segélyt sajnálják ama urak, s a helyett hogy előre, rák módjára hátra haladnak.“ ... nevem kezdő betűit kiválóan nyomatván, engemet különösen, mint egy ujjat mutatva, s általában a marosi ref. egyház *) Midőn e rovatunkat a közönségnek közérdekű ügyekben felajánljuk, kijelentjük egyszersmind, hogy minden e rovatban közölt czikkekért csak a sajtóhatóság irányéban vállal felelősséget. a szerb, __________________ Márczius 15 nyiktér, *) Beküldetett. Egy betegség sem állhat ellene a kellemes Revalesciére du Bany-nak, mely gyógyszer a költségek nélkül eltávolít minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, légzési-, hólyag- és vesebajt, szorulást, aranyeret, álmatlanságot, gyengességet, vízkört, lázatszédelgést, vértolulást, fülzugást s a terhesség alatti roszullétet és ájulást is, fehérfolyást, bakért, elsoványodást, csútot, köszvényt és sápkórt. 72,000 javulás, melyekben a betegségeket egy orvos sem gyógyíthatta, mint ezt egy bizonyitvány pápai szentségétől, gr. Pluskow udvari marschall-tól, de Breban marquisnótól igazolja. Táplálóbb lévén mint a has, a Revalesciére felnőttek s gyermekeknél 50-szeresen megtakarítja a gyógyszerek árát. Cast News. Aleandria, Egyptom, 1869. márt. 10. A kellemes Revalsediére du Barry a legmakacsabb idilldugulástól, mely 9 évig rémitően kinzott s minden orvosi kezelésnek ellenállott, teljesen kigyógyita, s én meleg köszönettet mondok önöknek mint feledezőnek, a természet e becses adományáért. Vajde mindazok, kik szenvednek, tudnák, hogy mind ezt a mit gyógyszerek nem is gyógyitnak meg, megorvosolja a Revalesciére, mely, ha aranynyal mérnök is éli súlyát, aiikor sem volna drága. Teljes tisztelettel Spaaro C. Pléhszelenczékben, fonti ft 60 kr, 1 font 2 font 4, 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 frt — Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 nou ex, 24-re 2. 60 kr, 40-ra 4. 60; póralakban 'részére l frt 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft. 288 ra0 lop« Krongtaedter J.-nél'Bel Monostor utcza 176. és F°tér 2. sz. a. a zálogháznál, továbbá Binder k. gyógyszertárában, b.-monostorukrá a Redout során. Pesten időknél, Possonyban P.s Ztory-nál, Gracaban Oberawaneyer-nál, Lembergben Rottender-nél, s postaitalvány álul megrendelésutján mindenütt. . *s róva. alatt megjelenő önkis kárt a sarum ilősséget nem vállal. Baszk,