Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1871-04-22 / 90. szám
V-dik évfolyam.____ KIofi««té»l 5frit* 1«'«: ííre • • • • • • 16 frt — ki étávr« . . . . . . 81, 60 vftyedávre • . . . 4„ 60 »vönként , , . . . 1, 60 Megjelenik minden nap# innepi utáni napokat kivéve. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Monostorntc« h L. Bányai hi* alatt. —"T• i —m ..........■ 90-ik szám Kolozsvárit, szombat április 22 1871 Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sor ára 6 ki Bélyegdij minden hirdetésből 30 ki. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadó-hivatal-Kiek-kiadó-hivatalok • Tordán: Retezár és Harmathnál. Cácsen: Krémer Sámuel, Enyeden: Vékér 1490». Kismosusvértt: Csacsa testvérük. Kolozsvértt: Stein J. és Demjén L. M.-Vékérhelytt: Wittich Józsefnél. POLITIKAI NAPILAP. KOLOZSVÁR, ÁPRILIS 21. Szemle. (in.) „Jön a muszka“. Ez a kiáltás hangzik mindenfelől, azok is a kik megakarják nyugtatni a kedélyeket csak avval állanak elé, hogy még nincsen útban, de készülődik, siessünk tehát mi is a készülődésekkel, nehogy meglepetés utján reánk és leüssön. Most lyukadnak ki tehát a krimiai bábom idejében Austria által követett fegyveres semlegesének a következményei. A hírhedt tábornok, Fadereff, aki egy idő óta úgy önti az inspirált röpiratokat, jelentéseket stb. mint a maga idejében a franczia La Guaronniére — legújabban nyíltan azt hirdeti, hogy a keleti kérdést nem Oroszország déli határán, tehát nem a fekete tengernél, a Dana fejedelemségekben vagy a Bosphorusnál, hanem a nyugati határokon lehet csak megoldani. És miután Fadereff úr kijelenti, hogy Ausztria már fegyveres semlegességgel is megzavaralhatja Oroszország törekvéseit — amelyek természetesen a Feketetenger és a Bosphorus uralmát tűzték ki czélul — Poroszországra nem is reflectál, világos, hogy bőrünkre foly az alku. Ideje tehát, hogy elmondjuk: videant Consuless — Oda pillantva jelen viszonyainkra elég szomorú perspectiva nyilik a közeledő veszélylyel szemközt. Itthon egy közösügyes kormány, mely határozatlanul iDOg s utasításait — habár jogról van szó — „felülről“ hozza, a legkedvezőbb esetben is a jogot megnyirbálva, s „engedményként“ szerzi meg a nemzetnek, egy kormány, mely a honvédség műszaki csapatainak a szervezését ad griecas calendas elülteti, s oly párbeszéden sem okul, a minőt a honvédség főparancsnoka a most meghalt Tegethoffal folytatott, amelyben Tegethoff kifejezte örömét a honvédség felett, de------az ágyukat nagyon nélkülözte. Túl a Lajthán a bizalmatlankodás, a reeriminatió politicája, mely a nemzetiségek gyűlölködését táplálja és szítja, bizony csak: videant consules! A monarchia csak akkor küzdhet meg győzelmesen, ha a győzelem ára oly valami, amiért a magyar, a német, román, szerb, horvát, lengyel és cseh egyiránt lelkesedni képes! És mi az a „valami “ ? Szabadság, egyenlőség és testvériség a nemzetiségek keretében volna annak a valaminek a neve. Igen ám! de hol van ez. Mi magyarokul eleshetünk alkotmányunk, nemzeti létünk romjain, mint elesett Leonidas a Termopylsei szorosban , de nem tartóztathatják fel a modern Xerxest, aki már kardját feni. Folytassák csak tovább — a túliak—azt a bizalmatlanságot ha megérik, hogy a vész idejében a csirkék ott hagyják a kotlót, mert meggyőződnek arról, hogy ez a kotló voltaképen csak anyai kötelességekre nyomorúságosan betanított meddő kappan.• Jó illustratiója a Lajthán túli viszonyoknak az a kedvetlenség, mely a Galicziával való „kiegyezést“ követte, az az ingerlékenység, mely a cseheknél sehogy sem készül alább hagyni, az a két párt, mely az egymás iránt táplált gyűlölettől elvakítva a haza érdekét feláldozza olykor éppen csak a személyes érdekeknek. * * * Új „Erdélyi Muzeum.“ tt-jegyzetelt. A Rigi Vierwaldstätti tó. Luczern. (Vége.; Wäggisben betértünk egy fogadóba. Mialatt ebédeltünk, megérkezett a gőzhajó Luczernből , mi beszálltunk. Az idő kitisztult anynyira, hogy a Rigi csúcsai láthatók voltak a Karibaddal együtt. Witznaut érintve, a hajó egy szoroson ment át, melyet mindkétfelől előrenyúló meredek szikla dombok képeznek. Következtek Beggeried, Persau és Brunnen, mindenik gyönyörű szállodákkal és perionokkal. Beggeriedben a „Hôtel du soleil“ Persauban a „Hôtel et Pension Müller“ bármely városnak díszére válnának. Brunnen fölött keletre a Mythen három hegyes esncsa és a tetején fél gömb idoma Axenstein magaslanak. A Riginek itteni lejtőin gesztenye, füge és mandula terem. Innen kezdve a tó, előbbi irányával derékszögöt képezve, délre kanyarodik s e része Finelenig nagyszerűségben világrészünkön talán egyedül áll. A roppant sziklagúlák függélyesen, vagy legalább megközelithetlen meredekséggel emelkednek ki világos kék hullámaiból. A híres „Axeostrasse“ mely Gersaunál kezdődik, itt mindenütt a sziklákba van vágva iszonyú munkával és költséggel. Az Axenstein egyik alacsonyabb lejtfokán szép szálloda s ezzel átellenben a másik parton egy más hasonnemü épület nézik magukat a tó tükrében. Brunennel szembe a Wytenstein alatt van a Schiller emlék, egy a vízből kinyúló szikladarab, melyet az őskantonok 1800-ban Teli Vilmos dalnokának szenteltek. Tovább a jobb parton, közvetlen a víz fölé építve látható a Teli- kápolna azon ponton, hol Teli a monda szerint Gessler hajójából szárazra ugrott volna. Seelisbergen alól van a kinti, egy kis zöld pázsitos tér, melyen a híres összeesküvés történt. Flüelenbe tizenkét óra után érkeztünk. Fogadtatásunk olyan volt, mint Arthban. De senkivel nem álltunk szóba, hanem az Axenstrasse végett visszaindultunk gyalog Brunnnen felé. Ez itt mintegy két óráig tartott, mialatt a gőzös, mely Flüelenbe szállított, Brunnenbe visszaérkezett s mi lemaradtunk róla. Fél óra múlva azonban más hajó jött, melyen folytahattuk utunkat Luczern felé. Most szerencsésebbek voltunk. Az idő meglehetősen kitisztult anynyira, hogy által nyújtott élvezetet semmi sem gátolta társaságunk franczia és angol családokból állott. Egy Thiers állásáról, kormánya jellemzéséről a „Gironde“ és az „Avenir national“ mindkettő mérsékelt lap következőleg nyilatkoznak. Thiers az örökös köriratai és proclamatiói nem jó benyomást szülnek Francziaországban. Sajátságosnak és visszatetszőnek találják azon frázisokat, melyekkel a törvényes kormány feje a kormánycsapatok győzelmeiről szól. A „Gironde“ megrója ezért Thierst, és minden fogalmat meghaladó lealacsonyításnak nevezi a jelenlegi polgárháborút. A legmérsékeltebb republikánus lapok is határozott rászólásukat fejezik ki a fölött, hogy Thiers oly dölyfös feltételeket szabott a párisi felkelők elé. Az „Avenir National“ erre vonatkozólag következő figyelemreméltó sorokat teszi közzé : „Ily programmal és ily politikával valóban nem fogja Thiers úr megnyugtatni és visszanyerni a republikánus Párist. Igaz ugyan, hogy eddigelé a párisi lakosság egy része még távol tartja magát a communetól, de hát tudják meg Versaillesban, hogy Párisban senki sem óhajtja Galliset és Ladmirault urak győzelmét. A párisi nemzetőrség nem fog két részre oszlani, s a párisi republikánusok nem fognak egymásra lőni, mert élénken emlékezünk még mindannyian a júliusi napok olasz luezerni fényképeket árult nekik. Ez a gazember Zürichben tolvajságból és orgazdaságból élt. Többek közt a műegyetemen rajz eszközöket hódított el, vagy vett meg más hódítóktól. Egy ízben rajta vesztett s befogatott. Mi módon szabadult ki? nem tudom, anynyi azonban áll, hogy becsületesebb keresetre adta magát. Oly tekintélyes, megnyerő, mondhatns szép külsővel birt, hogy arczából maga Lavater is csak becsületet olvashatott volna ki. Luczern tizenhárom tornyával, melyek közül néhány a még fenálló erődítményekhez tartozik, s számos és rendkivüli fényes szállodáival lepi meg az utazót. Utóbbiak közt főleg a „Hotel National“ tűnik ki, melynek épülete bármelyik világvárosnak díszéül szolgálhatna. A város ott fekszik, hol a Reuss a vierwaldalätti tóból sebesen kiömlik. A száraz felöl félkörben falakkal van kerítve. Fekvése tekintetben hasonlít a Genuáéhoz. Elhelyezkedve a „Sas“ben, siettünk a híres „haldokló oroszlán“ hoz. E gyönyörű mű a város északi részén, wagisi kapunál van. Itt egy függélyes sziklafal emelkedik mintegy 24 láb magasságra. Tetejét zöld bokrok és pázsit fedik, az előtte levő tér pedig fákkal van beültetve. A falnak fülkeforma mélyedésében óriási oroszlán fekszik magából a sziklából faragva; hátából eltörött lándzsa nyél nyúlik ki; sebe miatt már-már utolsót lehel; első jobb lábával a Bourbonok liliomát védelmezi. Az egész oly egyszerűen magasztos művészettel van kivéve, hogy az ember alig képes elválni tőle. Eredetijéül Thorwaldsen egyik mintaképe szolgált, melyet a sziklafal előtti kis házban mutogat a franczia egyenruhás ör. Az oroszlán körül a sziklába nagy piros betűkkel vésett föliratok az emlék czélját adják tudtunkra s következőleg hangzanak: „Helvetiornm fidei ac virtnti. Die 10. Aug. 2. et 3 Sept. 1792. Haec sunt nomina eorum, qui ne sacramenti fidem fallerent; fortissimo pugnantes cecidernnt. Duces XXVI. Solerti amicorum cura claudi superfuerunt Duces XVI“ Azután következnek a tisztek nevei, kik a Tuilleriák védelmében a felirat által említett napokon elestek. Az emléket kúszó növények környezik, előtte pedig vizmedencze van, mely táplálékát egy, a sziklából kiömlő forrásból nyeri. Az ember gyönyörrel szemléli a művészet e remekét, de a gyönyört valami zavarja, az t. i. hogy az emlék egy szabad országban van felállítva, melynek fiai a zsarnokságért ontották vérüket. A hűség magában szép erény, de ezen tulajdonságát elveszti, ha személyekre és eszmékre vonatkozik. A Páris körüli harctérről folyvást ellenmondó híreket hoz a távirda. Míg a versaillesi kormány sürgönyei azt jelentik, hogy a kormánycsapatok határozott előnyöket vívtak ki és folyvást szűkebb körben veszik körül a fővárost, addig a commune azt híreszteli, hogy az utóbbi küzdelmek diadalmasak voltak a felkelőkre nézve. Fölötte nehéz biztos tájékozást meríteni ezen ellentétes tudósításokból, kik és melyek az emberiség haladásával ellentétben állanak! A svájczi szövetségnek soha sem vált becsületére, hogy fiai közül sokan örömest léptek a zsarnokság szolgálatába. A jelen szövetségi törvények nem is engedik ezt meg többé s azon polgár ki idegen hatalomnak ajánlja fel szolgálatát, polgárjogának elvesztésével bűnhődik. Luczernből másnap hajón folytattuk utunkat Alpnachig onnan pedig postakocsin mentünk tovább Lungern felé. Nem tudok megválni a bájos vierswaldstätti tótól a nélkül, hogy még egynémit föl ne jegyezzek róla. Alakja, mely a Sveicz minden más taváétól egésszen különbözik, valami idomtalan polyphoz hasonlít. Küsnacht, Luczern, Winkel, Alpnach és Buchs felé öblöket képez . Wieznau és Gersau közt a Rigiből és Burgenstockból kifutó előfokok szorítják keskenynyé. Fluelennél a Rluss, Brunnennél a Muitta, Buchsnál az Aa, Alpnachnál ismét az Aa 8 ezek mellett számtalan kisebb és nagyobb patak foly belé, míg kifolyása csak egy van : a Reuss Luczernnél. Északi és északnyugati partjait kivéve, mindenfelől hatalmas sziklacsúcsok uralkodnak felette, melyek erdőborított lábaikat hullámaiban áztatják. A természet pazar szépségét az emberi ipar és művészet még sokasította környékén. Nevét (francziául: Lac des quatre Cantons) a rajta öszszejövő négy hegyi kantontól vette. Ezek: Luczern, Unterwalden, Uri és Schwyz. 1798-ig négy századon keresztül még egy ötödik szabad állam is érintkezett vele, a mostani Gersau, mely a Régi Scheideck hegy hasadékával együtt alig egy négyszög órányi területen és mintegy ezer lakóval a mondott évig teljes függetlenséget élvezett, akkor azonban a schwyzi kantonba kebeleztetett. Valóságos górcsövi állam volt Löte Lajos, szerencsétlen és végzetes eredményeire. Ily napok ismétlődését minden áron kerülni akarjuk.“ Táviratok a külföldről. London, ápr. 19. A „Daily News“ jelenti Páriából, hogy Rochefort jelentése a Paris és Versailles közti alkudozásokat illetőleg alaposak. Lovasság hiánya megakadályozza a felkelőket kémjáratokban. Egy Dombrovszky által kétségbeeséssel vezénylett támadás súlyos veszteséggel viszszavezetett. Versailles, april 18. A porosz interventióra vonatkozó hírek ma megcáfoltatóak. Lemberg, april 19. „Dzienik Polski“ Grocholszky kineveztetését nem tartja a lengyelekre nézve kielégítőnek, sőt a rutbeneknél ez éppen ellenkező hatással volt. Parnovszky a lengyel club elnökének van kijelölve. Páris, april 18. A korona drágaköveit megtalálták s azok a commune által elkoboztattak. Páris, apr. 18. A központi bizottmány, mely újabb kísérletet tesz a kiegyezésre nézve, a népnek rokonszenvét tömegesen vonja maga felé, és ami a legfőbb, a községtanács sem szegül többé oly makacsul az alkudozásoknak ellene mint előbb. Versailles, apr. 19. Bordeauxban tegnap csendháborítások fordultak elő jelen a rend ismét helyre van állítva. Frankfurt, apr. 19. A Rothschildféle bank üzletben tegnap nitroglycerinbombákkal zsarolási kísérlet létetett, egy ember megsebesült, egy tettes elfogatott, a másik megmenekült. Róma, apr 19. A Vatikánba épen most végeztek be egy encyklikát, mely az olasz kormány által biztosított kedvezményeket újra és mérgesen visszautasítja. Berlin,ápr 19. A mai „Prov. Corr.“ alaptalannak jelenti ki a versaillesi kormány azon jelzését, hogy német részről e fegyveres közbenjárás némi nyomatékossággal is fölajánltatott volna. A német kormány csak azon esetben járna közbe, ha érdekeit komolyan veszélyeztetve látná. A Páris körüli harctérről. Flourens Gusztáv mint író. Egy párisi levelező érdekes jellemzését adja Flourensnak, a polgárháború e szomorú áldozatának. Életrajzi adatait mellőzve (ezeket lapunk 84 dik száma hozta) csak jellemének fővonásait és sajátságos könyvét akarjuk itt megismertetni. Flourens egy regényes ábrándozó volt, aki azonban időnk realistikus iskoláján is keresztül ment; a természeti tudományokba bemélyedt idealista, philologus, aki a munka emancipatiója mellett lelkesült, egyszer a respublika doctrinariusa és methodistája és ismét egy durva vörös ing, valamely kalandor szolgálatában, ily ellentétekben Cluseret tábornoknak ápril 18-dikán kelt jelentése szerint a felkelők mindinkább több előnyt nyernek. Annyi tagadatlan, hogy a párisiak rendkívüli makacssággal harczolnak, de úgy látszik, hogy a kormánycsapatok lassan bár, de biztosan nyomulnak előre. Még mindig a neuilly-i hid körül összpontosul a leghevesebb barez. E hid fölötte fontos stratégiai pontot képez, s így nem csoda, ha mindkét fél e ponton a legnagyobb erőt fejti ki. — Asnieres körülbelül elveszett a felkelőkre nézve, miután a kormánycsapatok elfoglalták Beeon kastélyt, mely a környék fölött uralkodik és fekvésénél fogva erős támpontot képez. Annál elkeseredettebben foly a harcz Neuilly község birtoka fölött. Dombrovszki tábornok jelentése szerint e helység templomában egy csapat pápai zuáv körülkeríttetett, és valószínűleg vagy elfogatott vagy leöletett. Versaillesból azonban megcáfolják ama hírt, mintha a felkelők elfoglaltak volna egy zászlót a pápai zuávoktól. Dombrovszki tábornok nem egészen jelentéktelen sebe daczára, folyvást a felkelők élén áll. Hir szerint e bátor és ügyes vezér nyakán kapott sebet. Igár II. Páris belállapotai napról napra szomorúbbakká válnak, bár el kell ismernünk, hogy sok garázdálkodás történik, melyekért nem lehet felelőssé tenni a commune férfiait, így a 248 dik nemzetőrzászlóalj néhány embere elfoglalta a belga követség épületét. A commune azonnali vizsgálatot rendelt el , a tettesek közül többeket elfogatott. Délben érkezett párisi sürgönyök szerint a commune egy hat tagból álló haditörvényszéket nevezett ki. Az általa hozott ítéletek szentesítés végett a commune végrehajtó bizottsága elé fognak terjeszteni. Vasárnap történtek meg Párisban a pótválasztások a commune számára. 13 kerületben azonban a commune teljes vereséget szenvedett. Csak négy kerületben szavazott a választók nyolcadrésze a commune jelöltjeire. A megválasztottak sorában ott szerepel Cluseret tábornok és Menotti Garibaldi. Ez utóbbi 6076 szavazatot nyert. E körülményekből eléggé látszik, mily kevés választó vett részt a szavazásban. A pótválasztások eredménye nagy erkölcsi vereséget képez a commune számára, miután bizonyítja, hogy a párisi lakosság nagy zöme nem ért egyet a commune által gyakorolt önkényuralommal. Nyilt kérelem az erdélyi kir. biztos az ő excellentiájához. A selmeczi m. kir. bánya- és erdőakadémiára a 60-as évek elején — az erdélyi részekben fegyverengedélyből begyült pénzből — hat erdészeti nyilatkozott Flourens jelleme. Tagadhatlan, hogy volt politikai ideálja, de képzelete leginkább népfelkelésekben, torlaszokban csodaszerű felszabadítási harczokban, amelyekben a gyengébb fél legyőzi az erősebbet — élt. A régi időkben Argonauta, a középkorban keresztes vitéz lett volna belőle — a mai napokban csak Don Quixotte szerep jutott neki. De hiszen Don Quixotot is meg kell hogy szeressük, mert mihelyt monomániája elhagyja bölcsebben beszél valamennyi okos embernél.. Flourensnál nem csak a rettenthetlen bátorság, hanem a fényes tehetség, az eszesség, mely utopistius álmodozásaiból csillámlik elismerést érdemelt, ezt beismerik mindazok, akik a napokban megjelent könyvét mely politikai végrendeletét képezi figyelemre méltatták. A könyv czíme „Paris livré“ tárgyát azok az események képezik, amelyek a császárság bukásától Páris capitulátiójáig történtek. Cervantes híres regényében ritkán akad egy egy hely, amelyben az eszesség és képtelenségek oly vegyülékére lehetne találni, aminő Flourens könyvében előfordul. Mindenek előtt maga magáról beszél, még pedig Caesart vagy Lamartinet utánozva, mindég a harmadik személyben, azután láégészének súlyával reátér az eseményekre. September negyedikén érkezve így kezdi: „E közben Flourens, folytonosan gondolkodván, hogy Bloisban fogva tartott barátait felszakitsa, azon volt, hogy Athénében lázadást idézzen elő. Régi barátai a cretai felkelésből, a görög hadsereg legjobb altisztei lelkesültek a köztársamellett. Reményt táplált az iránt, hogy a görög, fattyúsormányt halomra dönti, azután pedig elégséges haderőt gyűjt a végre, hogy Marseillet a felkelésre bírhassa és onnan Páris felé nyomuljon, ha a császárság bukása még tovább késnék. Az események azonban oly rohamosan fejlődtek, hogy amíga az összeesküvést még csak szervezte, addig már meg is tudta a franczia hadsereg verességeit. Fájdalomtól telt szívvel haza siet, Triestben partra szállva áthágja a Simptont és Gexbe érkezik, hol germán areta gyanút ébreszt s azt eredményezi, hogy porosz kém gyanánt elfogatik. Nyugodtan a börtönbe száll, mert még az a kormány tartotta a hatalmat kezében, amely élethossziglani deportálióra ítélte el. Egy szóval sem árulta el kilétét. Tiz napig tartott rabsága s megérkezik September 4-be is mire táviratot intézett Rocheforthoz, amelyben felszabadítását sürgeti. A Cremieux által aláirt parancs csakhamar megérkezik és Flourens szabad 11 „E hitre a börtönőrök és csőszök valóságos