Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1871-01-27 / 22. szám
* -"-â » »■««« Madarász'46 t“l“'‘i ‘10^ e“,8l"i ? hanem elvi kölömbséget is látTkfw Partarnyalata. között. Míg e* utóbbi ni' f k^Zép é8 *zéM bal alapfeltételeit, döbbi d a kiegye/.és a szélső bal csak k«u .maradva lelte. E «/.érint a költségvetést nem fogadjil' Önmagához’ eiulitést felt neu|h tud^ Cs ehgiéD’ kirÖ1 Prile8lki 1848/49-ki knrminwiv E »uT'l 'f’J0** a* iMs nem támadta3 ,2 vÜl, ap UJtán k,vUl utak és eszközök niolvfkr/^b “,Vel mDda*an melyeket a kormány az osztrák mért mind S'erVezetére elpazarolt, úgymond feláldoztatoék" VIr’ m' ly CVQek fentartására találdoztatoék, Magyarország államéletének jövőjét .......“)i Vrunt T.d’it ványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Alin A.Jim az erdélyi viszonyokra nézve feltünteti a közigazgatás, törvénykezés, ipar, kereskedés és közhitel hiányait. Ezek okát a kormány programtalanságában látja. Felhozza az ottani királyi biztosságot, mint mely az országnak 6b ezer ttjában kerül, s a csendőrséget, minttisztán császári intézményt, melynek fentartására 400 ezer tt van előirányozva, hanem ezen összeggel egyedül Kalonoak számolnak.— kérdi tehát szóló miként szavazza meg a ház ezen összeget, anélkül, hogy részletes számadást kapjon. Prileszkinek felelve mondja, hogy a takarékpénztárak tele vannak ugyan, de ebből csak azt lehet következtetni, hogy az üzlet pang, nem pedig, hogy jólét uralkodik. Az igazságügyét, folytatja, nem ismeri Erdély uszonyait, mert elleneseiben annak törvénykezési rendezését legsürgősebb teendőinek ismerné. Felhozza továbbá a n. szebeni tébolyda ügyét, mint melynek szakértők véleménye szerint alig 1,,, része használtatik, s mégis 30—40 ezer frt van rá előirányozva a valóban szükséges költségek rovására. Végül megjegyzi, miszerint Tisza Kálmán az erdélyi képv. választási törvényt illetőleg nagyon furcsa nézetben lehet, nem gyanúsítja azzal, hogy kormányra vágynék és annak a törvénynek egykor hasznát akarná venni, de semmi esetre sem ért egyet vele egy oly törvény fentartását illetőleg, melynek nyomán oly többség, melynek segítségével a közösügyi állapot létrejött, tovább is biztosíttassák. (Helyeslés a szélső balon.) Tisza László Lázár Ádámnak felelve, megjegyzi, hogy a miusittátió foglaltatott beszédjében az iránt, hogy a balközép talán kormányra juttatásnak reményében fennakar tartani bizonyos intézményeket, melyeket a kormányra lépés esetére igen jól felhasználhatna, Jelcíni érdemesnk nem tartja. Előbb vagy később — úgy mond — valamikor meg fog reá felelni az idő. Egy megjegyzést tesz még beszédje azon részére, hol az mondja, hogy miután egyike a balközép szónokai közül a Bornea által felhozott választási törvényről nem szólt, ezen hallgatásával kijelentette volna azt, hogy azon választási törvényt helyesli, fentartani kívánja. Szóló elvileg s lényegére nézve kereken tagadja ezen logicával a balközépre fogott helyeslést. Válaszképen pedig csak azon kérdést intézi Lázárhoz: Várjon, ha én ne én mondom valakiről azt, hogy nem okos ember, okvetlen elismerem e már a hallgatás által azt, hogy okos ember? Én ezt nem hizem. (Átalános helyeslés.) Elnök: Senki felírva többé nem lévén az általános vitát bezárom. A házszabályok értelmében most csak a miniszterek és előadó uraknak van szólásjoguk. Ezután Kerkápolyi tarta zárbeszédét s a gyűlés szétoszlott. Jan. 24 ki gyűlés. Napirend: A budgetvita folytatása s névszerinti szavazás. A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök bemutatja a beérkezett irományokat. Kérvényt nyujtatak be : gr. Bethlen Sándor, Zsedélyi Ede. Felvétetik a napirend. Inditványzói zárszóval és Siót pogiama. Az előtte szólóak beszédeire kíván megjegyzéseket tenni. Először a pénzügyminister ellen fordul s beszédet mondatról mondatra megtámadja. Most is helyteleníti a miniszernnk a hivatalok ügyében követett eljárását, vobzatja, hogy a pénzügymt. fenálló sóhivatalkát megszüntetni óhajtja. S most is tagadja mintha a dohánykészletben meglevő 2 millió produktív beruházás volna. Kiemeli hogy a mostani kormányzási rendszer a delegátió veszélyes experimentálása is hozzájárulván, soha nem, fog a kívánt czélra vezetni. Rászalja a kormány külpolitikáját, mert nem szólt közbe Sedo után annak megakadályozására. Sürgeti az adó reformot, melyet a trónbeszéd kilátásba helyezett. — Ennyit felel a miniszternekSzapáry grófnak azt feleli, hogy a vasúti kölcsön kamatai sem jöttek be, az álamutak pedig több költség mellett roszabbak, mint voltak az absolut kormány alatt. A megyei és bírósági javaslatokat pedig a kormány csak azért nem hajtja végre mert a jövő választásokra korteskedni kiván vele.Ezután Hrabár Manó és Prileszky Tádé beszédeire tesz megjegyzést (ez utóbbinakra behozva a jelenetet, midőn 49-ben a csata előtt egy pozsonyi nemzetőr zászlón,a bór narancsok azon felszólására, hogy a ki nem érez erőt magában, távozzék, egy nemzetőr, akit meg nem nevezhet, távozott); (derültség) áttér a balkonén állásmonkának bírálására. Ő a budget meg, vagy meg nem szavazását bizalmi kérdésnek tarti parlamentaris szokás szerint s ezért a balközép álláspontját helyteleníti. Miután a kormány még a 67-iki alkotmányt is csonkítja, s a 67-ki XII dik törvényczikkét sem tartja meg utasisa vissza a szónokok által elferdített szavait. Ezután következik a névszerinti szavazás.Eredménye: A budgetnek részletes vita alapjain teno elfogadása mellett, igennel szavazott 273 nemmel 41, távol volt 128, elnök nem szavazott. ttoU it 3 bnd£et 122 876 többséggel eligád- A német császárság kikiáltása. A porosz „L ansaneiger“ a versaillesi ünnepélyt következőleg írja le: Ő felsége a királynak német öt szárrá valóátásakor, mely jan. 18 án a koronázás és rend nnepély napján a versaillesi palota tükörtermében vgement, ö felsége körül a kir. herczegek, s az isszes ersaillesban levő fejedelmek, továbbá aábornokok, törzstisztek s a különböző Paris körül T* c'iaPaf°k küldöttségei az egyes ezredek * és jelvényeivel gyűltek össze. 18-án tegm i°rIlt a zászlók és jelvények bevonulása a HI. hadosztály s a két bajor hadtest szállásaiból. Fél tizenkét órakor tartatott a gyűlés a tükörteremben. A kerti oldalán a tervn közepén állt az oltár, melyet a II. hadsereg tábori papsága vett körül; a terem végén emelvény volt építve, melen a nevezett zászlók és jelvények álltak. A katonák, kik erre kísérték s az ezredek küldöbségei az oltártól, a katonai zene jobbra álltak A tisztikar, ezredek és zászlóaljak szerint, rendezve, a terem hoszrészén álltak. Az előtermekben lépcsőkön, udvarokon gyalog és lovas őrség volt mint a hadsereg minden ezredeinek képviselője. A király beléptekor az énekkar: „dicsőítsétek az egész világ urát“ kezdé énekelni. A király s az összes herczegek — mindnyájan a fekete sas renddel díszítve — az oltárral szemben foglaltak helyet. A hosszas egyházi szertartás után a király az emelvényhez ment, hol a zászlók álltak, mögötte a fejedelmek félkörben foglaltak állást. Erre a király beszédet tartott, melyet az ide vonatkozó okmánynak Bismarck gróf általi felolvasása s a császári czim felvétele ügyében kiadott proclamatió kihirdetése követett. Erre a badeni nagyherczeg Vilmos császárt éljennel üdvözölte, melyet a néphymnus kíséretében a jelenlevők háromszor ismételtek. A koronaherczeg hódolt először a császárnak, ki őt megölelte. Ezzel az ünnep véget ért. HÍR HARANG. A „M- Polg.“ eredeti távirata. Feladatott Pesten, jan. 26. 10 A. d. e. Érk. Kolozsvárra jan. 26. 11 a. d. e. Longwy kapitulált, 4000 emberrel s 200 ágyúval. Porosz jelentések szerint 30 tiszt és 616 közember veszett el az utolsó párisi kitörésnél. Favre állítólag Bismarkkal értekezett, s becsületes elvonulást kért a párisi seregnek, de megtagadtatok. Eugéniától Bismarck elfogadá a békefeltételeket Napóleon helyeslésével, (!?) mely szerint nem csak Elsasst és Lotharingiát adnák oda a poroszoknak, hanem a Maastól keletre eső vidékeket is. Trochu lemondott. Sedant a poroszok első rangú várrá alakítják át. A mecklenburgi nagy 10. serege egyesült Goebennel, s együtt működnek Baidherber ellen. Strassburg közelében 800 franetieur szétvert egy porosz Landwehr osztályt. * p.u távirata a bécsi börzéről. Jan 256% Metaliques 58.35 frt. 58.50. —L'/o nemzeti kölcsön .67.50. - 1860-csik. Államkölcsön 95.50.. Bankrészvény 725* ~ Hitelrésvény 9°' -London 124.25. - Ezüst 121.90 - Cs. k. arany 5.855/10 Napoleondor 20 franc 9.96. Föld teher mentesítési kötvények. Magyar 78.25. - Temesi 77 - Erdély. 74.80 Horvát 83.50. (1) A kolozsvári „Kor“ bálja, mely 28-dikán tartatik ,ac* mindenképen fényesen kell hogy sikerüljön. Tudva a meghirdtanat és készülődéseket, fényes társaságra bámíthatni, melynek méltó megvilágításáról Niedergesass gondoskodik. A cotillion alatt ugyanis a terem egyik fele sárga, a másik fele ibolya színű villanyfényben fog ragyogni. A előbbi hirből következik, hogy Niedergesass tanár még itt marad s jövő vasárnap még egy előadást tart, melynek programmját a maga idejében e rovatban közreadjuk. (o) Niedergesass előadásai a „Kolozsvári Közlöny“ veterán physikusát nagyon boszantják; egy szászra optikáról beszél, a melyhez Niedergesass előadásainak semmi köze, próbapapírokat ajánl Holz-ról beszél és Lenaire-féle apparátusokat ajánl. „Lenaire“ voltaképen Leooir, s inkább veévtani készülékeiről ismeretes, míg a legjobb nlvsikaiakat Hauck csinálja. Aztán rátér veteránk a távirászatra, alkalmasint szeretné tudni, hogy miként keletkeznek a „Kolozsvári Közlöny híres telegramjai, amelyekből veterán stratégái kisütötték a commercyi visszavetést stb. stb. (Új Amerikai józan ész, Augusta, most már német császárné, a német sebesültek javára New Yorkban tartott Bazár rendezőihez köszönő S. intézett, melyben kiemeli, hogy . mot, nm szomorú időben elenyésznek a távolság, vallás és társadalmi állás sorompói.“ A New Yorkban megjelenő „Neue Zeit“ erre azt kérdi, hogy hát e sorompók miért enyésznek el csak szomorú időben s nem a jóban? (6) A kolozsvári kereskedelmi ifjúság saját kórházi alapja javára 1. év február 4 én tartja tánczvigalmát. E testület tánczvigalmai nem szorulnak reá külön dicséretre, mert évek óta a legszebbek közé tartoznak. © Haller contra Mátrai. Olvasóink emlékezni fogtak, hogy lapunk sürgeté először a kormányt, hogy a Felső Fehérben ifj. Haller Ferencz gróf által felidézett botrányos állapotoknak véget vessen. A kormány satis tarde, de elvégre kinevezte e megye korm. biztosává Mikó Mihályt, ki a Haller törvénytelen rendelkezéseinek megsemmisítésével , a grófi főispánnak a belügyér általi elmozditásával e megye feldúlt rendjét helyreállitá. Belső-Fehér közp. bizottmánya balatonratot is intézett derék eljárásáért Mikónak, míg a boszni libegő exfőispán bethfalvi Dózsa Sándor és Orbán József által íratott, rágalmaknak bizonyult nyílttéri czikkekkel fordult Mikó becsületének, hogy ezen töltse ki haragos szenvedélyét. Erdély becsületére legyen mondva, jelesnek tartjuk elmondani, mit ítélt e Halleriádákról. A mi véleményünket Mátrai Ernő munkatársunk 1870 máj. 28. „Két nyílttéri czikk“ feliratú czikkben tolmácsolá a botránykozás hangján kelve védelmére Mikó a becsületes tisztviselő, ép ügy buzgalmáért megtámadt becsületének. Mátrai ellen e czikkekért Haller Ferencz gróf sajtópert indított, s igy érdekes tárgyalásnak nézünk elébe. *** Gyáazhir. Komáromból Írják, hogy néhai Ghyczy Mátyás — Ghyczy Kálmán képviselő testvérének — leánya Ilona, f. hó 19-én, életének 18 ik évében, sorvasztó lázban meghalt. Áldás poraira! *% Özv. Zeyk Dánielné, szül. Vay Katalin, az ősmagyar jellegű matrónak a tiszteletre méltó példánya, e hó 16-án hunyt el Nagy Enyeden élete 86 ik évében, számos családja körében. Áldás hamvaira! (6) Az 1847i-ik évben munkaképtelenné vált honvédek javára a második államsorsjáték ■ előkészületei megtörténtek s a játékterv legközelebbről megjelenik. Tekintettel a valóban jótékony czélra nem kétkedünk a kedvező eredményben. Az „Etoile belge“ szerint január 18 án a brüsseli piacon, egyenesen a Wilhelmsböhéről eladás végett oda szállított 650 nyúl nyilvánosan elárvereztetett. A feladási ívre alkalmazott bélyegen „Maison de l’Empereur“ körirat volt szemlélhető... Ezen egyébiránt nem is kell csodálkoznak, mert ha egy Iturbide császár sarjadéka vendéglősködhetik, miért ne űzhetné III. Napóleon visszahelyeztetése reményében a vadakkali kereskedést ? Ahol nincs szegény ember!Salgó Tarjánban közelebb takarékpénztárt alapítottak, melyet azzal akartak felavatni, hogy a szegények számára alapítványt tegyenek. Amint erről szó van, feláll a plébános s jelenti, hogy Salgótarjánban nincs szegény ember. Van ott alapítvány a szegények javára, de kamatait senki sem veszi fel, bár már 3 év óta a templomi szószékről hirdeti, ki. S. Tarján roppant gyorsan haladt. 6 év előtt szegény palócz falu volt 600 lakóval, ma 8000 lakosa van. Egész paraszttelket lehetett akkor 800 fittért venni, ma a telkek négyszögöle 7ártjával kel. A napszám akkor 50 kr. volt, ma 2 frt. S mindezt a kőszén teszi. A romai zsinatnak egyetlen haszna reánk nézve az, hogy a magyar püspöki kar a Vaticánban levő Corvin codexeket lefényképeztette , azokból díszkiadást rendezett —50 példányban. A szöveget Rómor Flóris irta. A „Nagyvárad“ 18 ik számában a következő levelet olvassuk: Szilágy-Somlyó, 1870. jan. 10 Tekintetes ügyvéd úr. Ismerve kegyes, jólelkületét, bátor vagyok önnek egy esetet elbeszélni, mely velem f. hó 8-án Sz.-Somlyó és Nagyfalu között történt. Én kis sebesi lakos vagyok, névem Stern Jakab, mint szegény ember nagy nyomorúsággal küzdve, egy margittai zsidó embernek 4 hordó szeszt vállaltam fel Margittára szállítani. Isten segedelmével minden baj nélkül elmentem egész Nagy falu közelébe, hol egy négylovas kocsit láttam szembe, reám hajtani; én azonnal gebéimet félrehúzni akartam, de mint szegény ember, rész lovát, nehezen mozdihattam ki az útból. Az említett négylovas kocsi — melyen Krasznamegye főispánja, melt. gróf Bánfi Béla és hadadi nyugalmazott ezredes, Wesselényi Franczi ültek, — szekérembe bele akadt, mire a főispán leugrott és engem saját méltóságos kezével össze-vissza pofozva, szakállomat kitépte, elmondott engem mindenféle, gaz-, tolvaj- „zsidó“ nak, miért nem tudtam én előtte resz gebeimmel, melyek úgy is túlterhelve voltak, kikerülni. Azután ott hagyott jól megverve az útfélen. Alig múlt egy kis idő, midőn egyszerre látom, hogy két lovaspandur nyargal utánam, kik azt kiáltják: „megállj zsidó!“ Persze én megálltam; a pandúrok azonnal reám parancsoltak, hogy rögtön a ló előtt gyalog induljak Somlyóra, mit meg is kellett tennem; engemet tehát hurczoltak Somlyóra, bezártak és egy kis 7 éves fiamat pedig ott hagyták az országút közepén, a borzasztó hideg daczára. A főispán úr hazulról eltávozott, tehát nekem bezárva kellett volna lennem addig, mig ő visszaérkezik. Gyermekem és lovaim az országút közepén! Ily borzasztó helyzet közt lévén, rimánkodtam a város kapitányának, hogy engedjen el, mit ő mégis tett két előkelő kereskedő kezessége mellett, s igy éjszaka 10 órakor kibocsátottak a börtönből. Igen kérném alásan az ügyvéd urat, mint jó lelkű és igazságszerető embert, szíveskedjék a főispán úr eljárását nyilvánosság elé hozni, és azt, ha lehetséges az erdélyi lapokba is kiíratni. Hogy minden úgy történt, mint elbeszéltem, arról egész Sz.-Somlyó tiszta bizonyságot tesz mellettem. Mely kérésem után vagyok a tek. ügyvéd urnak örökre lekötelezett szolgája Stern Jakab kis-sebesi lakos, Kraszna megyében. Magán értesülésünk szerint K. Bánfi Béla az egészet merő koholmánynak nyilvánítja és sajtópert indít a „Nagyvárad“ ellen. Koholmánynak nagyon positív hangzású— s csak lesz valami benne. Majd meglátjuk. Bulyovszkyné Pesten van, s ezúttal pár sietet fog telteni. Nem mijük Sejtelmünk sincs róla, lesz-e szerződtetve? annyifélét olvasunk e témáról a lapokban, oly különböző dolgokat írtak össze a jól értesültnek látszani akaró újdondászok, hogy valóban nehéz volna eligazodni azon, hogy mi történt? De ha már nem állunk bevégzett ténynyel szemben, s ha az igazgató tapszatának,ügyességének még eddigelé nem sikerült valami eredményt létrehozni, mondhatjuk, hogy egy pár lap mindent elkövet, hogy az intendáns kísérleteit meghiúsítsák. Soha ilyen farizeus képeket! Az egyik félválról beszél Bulyovszkyné szerződéséről — van is rá szükség, nincs is, a másik megbocsátja a mit a magyar múzsának vétett. Mások szerint Jókainé helye be van töltve, vagy ott van Némethy Irma, betölti az. Ezek az urak mindennap járnak színházba, látják érezik egy nagyszabású tragikai színésznő hiányát s midőn kaphatnának egyet, kiivalóban vagy színésznő leeliminatiókhoz folyamodnak nem őszinte szóval, hanem köponűivérű czélzásokkal. Mindennap szidják a létező állapotokat, kicsinylik a meglevőt, gyakran igen méltatlanul kelnek ki azok ellen, kik nem oly gyengék, milyeneknek ők festik, de midőn lehetne olyant találni ki talán még az ő igényeiket is kielégítené, szeretnék azt félretolatni, hogy helyet csináljanak egy olyanak, ki a meglevők színvonalán sem áll. Helyes eljárásé ez? Azt érteném ha valamelyik lap kimutatná, hogy a Jókainé helye be van töltve, hogy a mostani erő mellett nincs is szükség rá, s ha kimutatná azt úgy, hogy minden szavával ne vágja pofon azt, mit a múlt héten írt, de tüzetes hozzászólás nélkül az ily vagdalódzások nincsenek színházunk érdekében. Reméljük azonban, hogy az apró tüzelések daczára is a hazai színészet érdeke lesz illető helyen irányadó, s ezek nem fogják a kérdés megoldását sem nehezíteni sem lehetlenné tenni. Bulyovszkyné bevégzett tragikai művésznő s egy ilyenre bizonyáyal szükségünk van. (B. P. K.) * Berlin mulat. Berlinből a következő levelet írják jan. 19-ről: Tegnap mult százhetven éve annak, hogy III. Frigyes brandenburgi választófejedelem fejére tette a királyi koronát, s megkezdék Frigyes név alatt a porosz királyok sorozatát. Hidetleg ez esemény évfordulójának emlékére bocsátá ki Vilmos király éppen jan. 18 án a német néphez intézett legújabb proclamatióját, amely szerint elfogadja a cssászári koronát. Tegnap délben olvasta ezt fel, úgy az arab, mint a képviselők házában a kereskedelmi miniszter gróf Stzemplitz s Berlin délután már ünnepélyesen vala zászlózva festve több helyen díszesen kivilágítva. A hit nagy néptömeget gyűjtött a királyné ablakai alá s több mint ezer torokból hangzott fel a „Wacht am Rhein“ és „Heil Dir im Siegeskranz.“ A berliniek tehát elérték vágyaik netovábbját — van császáruk, s ez büszkébbé teszi őket, mintha akár Trocint kényszeritették volna kapitulatióra. A király mai sürgönye aár Auguszta császárnénak volt czimezve, azonban daczára a sürgöny hízelgő bevezetésének, nem egy jámbor porosz olvasta tejcsóválással annak tartalmát. Ismét „körülbelöl 1200 német katona halálhírét tudatta az, egyedül azon „vigasztalás“ mellett, hogy az ellen vesztesége jóval többre rúg. Sokkal inkább vigasztalódik jelenleg mindenki azon hiedelemmel, hogy a kegyetlen háborúnak van holnap vége lesz. Közvélemény szerint „utolsó döfést akar Vilmos király a franczia nemzetnek adni,“ és éppen e miatt történtek legújabban a nagy mérvű katona szállítások is. Ezek a még benn levő honvéd csapatok voltak mind 38—40 éves családos emberek. Tegnap és ma érkezett vonatokkal 19.000 franczia fogoly szállíttatott itt keresztül Glogau és Posen felé. Hírszerint a közelfekvő Spandauban elhelyezett francziák között ragályos betegség ütött ki, Berlinben pedig a diphteritis, veszedelmes gyermekbetegség ölt naponként nagyobb és nagyobb mérvet A helybeli magyarkór (Hausvogterplatz Nro 2.) folyó év junim havában készül regülni fennállásának 25 dik évfordulóját. Az ünnepély méltó megölésére már léteznek előkészületek. Veszélyes parfüm. Egy varsói ékszerész boltja előtt a napokban szép úri fogat állott meg s egy elegáns hölgy kiszállva, ékszereket kért. Az aranyműves legdrágább köveit rakta ki előtte, a hölgy válogatni látszott, de egyszerre kihúzva zsebkendőjét, a kereskedő orra alá tartottamire ez bódultan összerogyott. Az esése által okozott zajra segéde berohant, a delnő azonban zsebre rakva az ékszereket, távozott és azóta nincs se hire, se hamva a városban. ____________________Január 27 . és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS Myfitter. *) Beküldetett. A kellemes Revalesciere du Barry, mely orvos nélkül minden betegségnek ellenáll, eltávolítja a következő bajokat, u. m: gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, mirigy-, nyákhártya-, légzés-, hólyig-, és vesebaj-, gümő és vizkór, köhögés, dugulás, aranyér, álmatlanság, gyengeség, szédelgés, vértolulás, fülzugás, terhesség, alatt hányási inger, fehér folyás, babér, elsoványodás, csúz, köszvény, sápkor — 72,000 javulás, melyek minden orvosságnak ellenállónak. Bizonyítványok pápai szentségéről, gr. Pluskow udvari marchall-tól, de Bréhan marquis-nétól. Táplálóbb lévén mint a húsz, felnőttek s gyermekeknél 60-szer takarítja meg a Revalesciere az orvosszerek árát Újvár, Magyarország. Valahányszor köszönetet mondok a teremtőnök azon ik számíthatlan jótéteményeiért, melyekkel a természetgyógyítóan működő erői útján eláraszt, megemlékezem önökről. Többév óta nem örvendhettem teljes egészségnek, emésztésem mindig zavart volt s gyomorbajokkal kelle küzdenem. A bajoktól a Revelesciere 11 napi használata megszabadított, hivatási teendőimet háboritlanul végezhetem. Steiner L. I. nép tanitó. Pléhszelenczékben ‘/, fonti ft 60 kr, 1 font 2. 60fer. 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font font. — Revalesciere Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft , 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 60; póralakban 12 csészé» 1 50 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.50, 120-ra 10 ft. '“"** meyor-nál, Lembergben ' * Utalvány által megrendelás útján mindenül. *) E rovat alatt megjelenő csikkért s ««kkentőség «emiriátuss .vet nem vállal- 8«Gfk. i