Magyar Polgár, 1871. július-december (5. évfolyam, 146-297. szám)
1871-10-13 / 233. szám
5----íss 313 — A közönség köréből*) Hogy tagositunk Pókában ? A „Magyar Polgár“ 201. számában „Hogy tagositunk Pókában“ czikkem folytatását nem volt szándékom közreadni egyfelől azért, mert rám ijesztettek ha még szólok épen azzal a mumussal, amelyikkel a koldus botot kezünkbe adták — a halogatással — másfelől; eszembe jutott bölcs Salamon Peld. 13. 3. verséből „A ki megőrzi az őszáját megtartja ön magát, a ki felnyitja száját romlása lészen annak. De Gyárfás József ur a „M. P.“ 219-dik számában felszólít hogy tényeket, és határozott vádat hozzak fel. Leirom tehát a pókai tagosításnak tényeken, jegyzőkönyvekben nyugvó nevezetesebb mozzanatait, melyekből kitűnik, hogy tévedésbe nem vagyok, állításom nem ráfogás, és nevemet koczkára nem tettem. Múltkori czikkemet így végeztem; tárgyaló és referens bírónak Gyárfás József elnök urat, itt kezdődik Póka tagosítási ügyének szomorú és káros korszaka. Mellőzöm hogy 1869 utolsó felében mi jogosított azon meggyőződésre, hogy tagosításunk azon őszön létre jön, következőleg Karácson körúlig nem vetettünk, miből az lett, hogy termésünk a szükséget sem fedezte, 1500 kalangya helyett arattunk 120-at. 1870. Februárban történt a scandalum, minek *) Midőn e rovatunkat a közönségnek közérdekű rovatban felajánljuk, kijelentjük egyszersmind, hogy minden e ügyében közölt czikkekért csak a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget a szerk. következésiben Gyárfás úr veszi át az ügyet, s ignorálva az illetők részére kinevezett cselekvényi gondnokot, becsületességében, jóindulatjában, béketűrésében bízva, újból tárgyalni kezd. De elbizakodása csak hamar csütörtököt mondott, mert már az első tárgyaláskor eő nagyságú ülnök urat is összeszidta, és kevésbé múlt, hogy egy marok kést s villát szeme közzé nem szórt, csupa vendégszeretetből. Ekkor a szakértők választására került a dolog választ a nagyságos páris, a credoba Pilátusként bevont alperes is, nevet a törvényszék is a maga részéről egy szakértő mérnököt, hogy azok a helyszínére kiszállva, a működő mérnök által minden birtokos kihallgatásával, ( nagyságosunkon kívül,) beleegyezésével, a technikai munka tekintetbe vételével készített elhelyezési terv felett, gazdászati szempontból véleményt mondjanak, főleg nagyságunk számára Curiájakból kifolyólag tervezett új tagja, és soha semmivel nem indokolt, csak boszszúból kért egy más tag felett. Mintegy arbitrativum fórumnak tartván a szakértők bizottmányát, az azok véleményén, és mérnöki terv alapján nyugvó ítélet következésében, uj tagunkat már 1870. tavaszán kezünkbe véltük láthatni, nem is vezettünk idő utánig. Egyik birtokos a másiknak adta az ajtót, annyit jártunk instálni ülnök urat, hogy tűzzön ki napot a szakértők kiszállására mig végre valahára 1870. sept. 29-ére és igy 7 hónapra csakugyan kitűzte, azon ígérettel, hogy 14 nap alatt az ítélet kezünkbe lesz és még azon őszön uj tagunkba vethetünk, secursusnak sem lévén helyes oka. Ezen 7 hónapi igazolhatatlan húzás halasztás gazdaságunk folytatását természetesen helyttartotta, mit akár mennyire roszindulat nélkül tett, nékünk azzal kárt okozott, s azt hiszem méltán vádolhatjuk érette, mert igazolni soha sem tudhatja. ( Vége köv.) T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS: Stgikter *) Erő és egészség minden betegnek orvosság és költség nélkül a Revalisciére du Barry által Londonban. Beküldetett. A kellemes Revalesciere du Barry, mely orvos nélkül minden betegségnek ellenáll, eltávolítja a következő bajokat, u. m: gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, mirigy-, nyákhártya-, légzés-, hólyag-, és vesebaj-, gümő és vízkór, köhögés, dugulás, aranyér, álmatlanság, gyöngeség, szédelgés, vértolulás, fülzugás, terhesség, alatt hányási inger, fehér folyás, bokór, elsoványodás, csúz, köszvény, sápkor — 72,000 javulás, melyek minden orvosságnak ellenállottak. Bizonyítványok pápai szentségétől, gr. Pluskow udvari marchall-tól, de Bréhan marquis-nétól. Táplálóbb lévén mint a húsz, felnőttek s gyermekeknél 50-szer takarítja meg a Revaesciere az orvosszerek árát. Újvár, Magyarország. Valahányszor köszönetet mondok a teremtőnek azon k számíthatlan jótéteményeiért, melyekkel a természetgyógyítóan működő erői útján eláraszt, megemlékezem önökről. Többév óta nem örvendhettem teljes egészségnek, emésztésem mindig zavart volt s gyomorbajokkal kelle küzdenem. A bajoktól a Revelesciere 11 napi használata megszabadított, hivatási teendőimet háboritlanul végezhetem. Steiner L. I. néptanitó. Pléhszelenczékben ', fonti ft 60 kr, 1 font 2. 60 frt 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 kr. — Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr 24-re 2. 50 kr, 48-ra 4. 50; póralakban 12 csészére 1 frt 50 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft, 576-ra 36 ft. — Kapható: Barry du Barry és T.-nyi- Bécsben, Wallfischgasse. 8. Kolozsvártt Kronstaedter J.-nél Bel-Monostor utczai 176. és Főtér 2. sz. a. a zálogháznál, továbbá Binder K. gyógyszertárában, b.monostorutcza a Redont során. Pesten Töröknél, Pozsonyban Pisztory-nál, Gracsban Oberanameyer-nál, Lumbergben Rottender-nél, s postautalvány által megrendelés utján mindenütt. *) E rovat alatt megjelenő csikkért a szerketőséges semmi felelősséget sem vállal Szerk. Octóber'31-k kívüli látogatók, u. m. muzeumegyleti tagok s idegen utasok ezentúl is megtekinthetik előleges jelentés után a gyűjteményeket. Kolozsvártt, oct. 11. 1871. Brácsai S m. ig. (ma ) Belső Szolnokmegyének szervezési munkálatát a belügyminiszter mult hó 24-éről keltezett leiratával megerősítvén: Torma Károly főispán a megye állandó bizottmányát a ministeri leiratok tárgyalása, az 1870: XLII t. sz. 92-ikában előirt további teendők s más kebli ügyek elintézése végett e hó 17-ik s következő napjaira egybehívta. Az ülések a megye házának tanácskozási termében tartatnak s naponta délelőtti 10 órakor kezdetnek meg. *** Debreczenből a következő értesítést vettük. A pesti vendégeket a debreczeni pályaudvarban küldöttség fogadta. October 10 ika a délutáni vonattal megérkeztek Szász Károly, Toldy, Szigligeti, Gyulai Pál, Greguss, s a lapok részéről több tudósító. Oláh Károlynál rövid ismerkedési találkozás, színház után ismerkedési estély a „Bika“ czimü vendéglőben. Szász Károly maga fogja művét elszavalni, melyet a „Debreczen“ legközelebbi száma egész terjedelmében hozand. A szobor környéke díszesen van berendezve. Minden vonattal töméntelen vendég érkezik. A város derék főkapitánya Simonffy Imre mindent megtesz a vendégek szives fogadtatására és ellátására. A Csokonai Mihály lakháza. A „Hazánk s a Külföld a csinos metszetben hozza azon ház rajzát, melyben Csokonai lakott s 1805-ben meghalt. E lakházra vonatkozólag ezeket mondja a „Hon“ tárcza rovatában: Van még Debreczenben egy szerény, de igen érdekes emléke Csokonainak: a kis nádas ház, a darabos utczában, a hol ő lakott és meghalt. Ennek homlokán márványtábla egyszerű felirattal hirdeti az arra járóknak, hogy e hely szent a kegyelet előtt. Az emléktáblát egyes ember, Kulini Nagy Benő állíttatá a mult évtizedben. Ez igénytelen lakban há a költő gondolatbús, most játszi, majd emelkedett költeményeinek egy nagy részét. E kert lúgosaiban járkált sokszor gondlepett szívvel. Tán ma is áll még a nagy bodzafa, mely alatt a gyepágyon pihent, gondolkozva a jövőről, már harmincz éves korában kifáradva hányatásaiban, vagy néha — midőn vidámabb órái voltak — fuvolán játszva kedves dalait. — Egyszerű, alacsony, keveset mutató ház az egész, de képzeletében minden fogékony ember templommá emeli, mert benne élt egy jó költő, ki sokat szenvedet és sok gyönyört nyújtott a világnak, hordva az ihlet Nessus-öltönyét, mely elhamvaszt és dicsőit. *** Medgyes Lajostól lapunk mai tárcza rovatában egy emelkedett hangú szép költeményt adunk, a Csokonai emlék innepély alkalmából. E költeményt Medgyes a következő sorok kíséretében küldé be e lapok szerkesztőjéhez: Déés, 1871. oetc. 10. Kedves barátom! A Csokonai szobor leleplezési ünnepélyére Debreczen városa által kitűzött dicskölteményre, a September végéig meghoszabbitott időben én is írtam s October elejére fel is küldöttem, az ide mellékelt pályaművet. De Szász Károly nyerte el a koszorút, az én későn érkezett művemet a bírálók nem vették figyelembe. Minthogy pedig Gőthe szerént: Dichter wollen nicht zu schweigen Wollen sich der Menge zeigen Lob und Tadel muss ja sein. Én is ennél fogva nem késelkedem pályaművemmel a közönség elébe lépni. S erre nézve a „Magyar Polgár“ tárczáját választottam. Kérlek barátom szentelt egy tárczát ezen mellőzött pályaműnek. Vagyok igaz barátod Medgyes Lajos. *** Szamosujvárról azon hírt vesszük, hogy Lukács Béla határozott jobboldali programmal képviselő jelöltként fog fellépni. Lukács Béla legközelebbről még a „Hon“-nak volt munkatársa, s így nehezen tehető fel, hogy a kormánypárt kedvéért szélkakasnak álljon be. pénztárból fennmaradott és magánosoknak kamatra kötelezvény mellett kiadott egész összeg, u. m.. ....................... 36461 frt 45 kr, ennek fizetetlen kamatja ne'('n 'n összesen: . 44458 frt 2 kr, valamint az országháznak megvásárlására tett ajánlatok fennmaradt része......................._.___L 6437 „ 43 „ együtt kerek számban: . 50000 frt — kr. A 40,000 frtról pedig az jön a határozat, hogy az a nemesek telkeire vettessék ki, az 1809-ik évi felkelési kulcs szerint. A színház jövője biztosítására s az országos végzések sikeresítésére új szinházi bizottságot nevezett ki az országgyűlés 5), melynek elnöke gr Mikó Imre, tagjai gr. Bethlen Imre, gr. Mikes János, dr. Huszár Károly és Gross Gusztáv voltak. Azonban az országgyűlés végének közeledése miatt a KR. és RR. a felterjesztett törvényczikk meg nem erősítését előre látván, 1843 febr. 1-én a 142-ik ülésben, eddigi e tárgyban kelt határozataiknak a lehetőségig sikeritésétől legalább végzésileg intézkedésre felhivatván, a 143-ik országos ülésben, amaz okból: „hogy a máig 1811-ben választott színházi országos bizottság számos tagjai kihaltak, s igy ezen országosan felállított intézet sorsa a legkedvetlenebb rendetlenségeknek és teljes romlásnak van kitéve, a Kir. és KR. a fennebb kinevezett bizottságot tisztében eljárásra kötelezték, s egyszersmind a kir. főkormányszéket is arra bizták meg, hogy az akadályok lehető elhárításával, a kérdéses ügyben való intézkedések sikeresítését akörülményekhez és fennálló törvényekhez képest czélszerű lépéseket tegyen.“ Amint ez adatokból kitűnik, az 1841/43-dik évi törvényhozás a nemzeti színház ügyében gyökeres javításokat akart tenni; ezért ajánlott csaknem három annyi segélyt, mint a mennyi az 1811-beli eredetileg volt, sőt annyit, mint a mennyire az később devalválódott; ezért jelölt ki oly alapot, melyet egyedül a magyar nemesség tevén össze, mindenki —------r mm *** Fehérvárról arról értesítik lapunkat, hogy a legutóbbi napokban élénk választási mozgalom támadt ott. A kormánypártnak két jelöltje van ott. Szilágyi Dezsőt a papság támogatja. Első eset, hogy a kath. clerus protestáns jelölt mellett buzogjon. Mindenesetre szép tolerantiára mutat Fogarassy Mihály püspök részéről, kit Szilágyi részére Kerkápolyi nyert meg legközelebbi ott mulatása alkalmával. az izraelita polgárok Halász Jakab ügyvédet viszik, ki ott szintén népszerűségnek örvend felekezeti társai között. Az ellenzék e lapok szerkesztőjét hívta meg jelöltül. Ami a három jelölt kilátásait illeti, így állanak a dolgok: A Szilágyipárt részére most folynak az agitálások, aláírást gyűjtenek, mely eddig elé 60 szavazatot biztosított. Halász Jakabnak mintegy 130 párthíve van, ezeket a kormánypárt most akarja elhalászni éppen, s néhány tekintélyes izraelita családdal már ígéreteket is tétettek, hogy vagy Szilágyihoz állanak át, vagy nem fognak résztvenni a szavazáskor. Az alkudozók élén úgy halljuk Mendelék állanak. Az ellenzék csöndesen, zajtalanul erősbödik napról-napra, s a választás napján tisztességes mérkőzése lesz a kormánypárttal. (F. M.) * Az első hó. Az éjjel jó három ujnyi hó * * .. %/•* %/ j j ~ ~ esett, s a kertek díszeit tönkre tette. Kár hogy ilyen hamar beköszöntött. Egy kis tiszteséges időjárással még tűrhető bortermést lehetett volna nálunk is remélni. - A famosus bornyomási hídnak véres áldozat kell! Tegnapelőtt estefelé S. L. polgártársunk oly szerencsétlenül lépett egy a hídon levő hasadásba, hogy lábát töré benne. Hanem azért hát justamente mégis igy van jól. *** Kassainé asszony csakugyan vendégszerepelni fog Pesten. Első szerepe Gertrud Királyné lesz „Bánk-Bán“-ba, melyet a Gyulai kritikai jegyzetei után tanulmányoz, a legszebb sikert kívánunk e fellépéshez, melyet részünkről ma is korainak tartunk még, — no de ha Kassainénak van bátorsága hozzá, ám próbálkozzék meg. Ha sikerülni fog e fellépés nemcsak Kassainé, hanem színházunknak is becsületére fog válni, azon színháznak, mely Kassainéból színésznőt teremtett. — Az ő művészi pályája itt kezdődött Kolozsvártt, s épen ezért óhajtottuk, hogy ne kockáztasson semmit addig, míg biztos alapon nem áll. A pesti közönség bizonyosan nem fog fösvény lenni buzdító tapsaiban, s a kritika is tekintetbe kell vegye, hogy Kassainé csak két évet szentelhetett eddig komolyabb tanulmányoknak. *** Eichner Anna k. asszony tegnap „Ármány és szerelem “-ben mint Luiza mutatta be magát, s elég sikerrel küzdött meg nehéz szerepével. Néhány finomabb árnyalatot szépen emelt ki, és bizonyosan nem messze lesz az idő, midőn egész kerek alakot fog teremteni. A kisasszonynak tagadhatlan érdeme a szorgalom, mely ha hű kísérője lesz pályáján mindig, csak örülhetünk, hogy színházunk tagjai közé számíthatja. — A „Kolozsvári Kör“ folyó October hó 15-dikén (vasárnap), délután 3-kor kezdődőleg évi közgyűlést tart. A közgyűlés programja: Hajós János elnöki megnyitó beszéde; Mátrai Ernő titkárjegyző jelentése az egylet múlt évi életének mozzanatairól ; elnök, alelnök, titkárjegyző, háznagy, ügyvéd és hat bizottsági tag választása; a múlt évi számadások felülvizsgálása és a jövő évi költségvetés megállítása; határozás egyes javaslatok felett. Nem mulaszthatom el ez alkalommal a t. közönséget figyelmeztetni, hogy a „K. Kör“ a kellő ajánlás mellett jelentkező urakat folyton év s közben is készen felveszi tagjai közzé. Mátrai Ernő, titkárjegyző, Kolozsvár, 1871, oct. 11. * A herczeg Eszterházy által a nemzetnek utólagosan ajándékozott hat becses festmény szombaton érkezet meg Pestre, s Pulszky Ferencz és Ligeti Antal vették át. Ideiglenesen az Eszterházi-féle joggal várható, hogy e czélra fordíthatásuk a kormány beleegyezését megnyeri, sőt ezért tért el az eddigi úttól is, mely szerint a színház sorsa feletti intézkedés mind 1795-ben, mind 1810-ben egyszerűen országos végzés tárgyának tekintette és választotta a bizalom tanúsításban, törvényt alkotván e tárgyban és közölvén uralkodó fejedelmével oly kérdést, melyben megelőző országgyűlések példájára egyedül is intézkedhetett volna. Azonban az eredmény nem felelt meg a várakozásnak, a törvényjavaslatot 1843- ban nem erősítette meg a felség, 1846-ban is hiában sürgették a BR-ek, 1848—49-ben az idők és elmék nem békés művek alkotására voltak alkalmasak, — így a magyar nemzetnek, fájdalom! többé ez ügyben felszólalni nem volt módja. A sok szép remény, a hőn ápolt nemzeti óhajtások ama csekély eredményben talált végre is némi kielégítést, hogy az országgyűlés a 143-ik ülésben hozott határozata által a színház feletti őrködéssel az eddigi gyakorlat szerint és hatáskörben a már korábban ’ kinevezett országos választmányt bízta meg, uj tisztébe beállította s a már félszázad óta lételéért küzdő intézetnek az eddigi nyomorult viszonyok közt a régi alapokon és feltételek melletti felügyeletére utasította, a mi nem egyebet tett, mint azt, hogy az éljen ezután is az eddigi öntehetetlenség állapotában, sem jobb létre vergődni kellő pénzerő hiánya miatt, sem elenyészni az alkotók emlékének nyilvános megszégyenítése nélkül nem tudván. Térjünk vissza egy percig az intézet beligazgatását illető adatok fennebb félbenhagyott öszszeállitására, az 1848—49-ik évi időszak alatt mint azelőtt is haszonbérlők birták a színházat egy-egy előadás után 2 p.fz. fizetése mellett, jelesen 1842-ben január— deczemberben Kilényi és társai 1843-ban novembertől 1844-ben husvétig Komlósy Ferencz vette ki, de veszteségei miatt már márczius elején el kellett távoznia.) 1844-ik névtől 1845 évi husvétig Szerdahelyi, Szabó és Havi vette bérbe s a régi körlevélben s a régi kötlevélhez két uj pont adatott 1.) hogy az országos kórház és szegények pénztára javára minden előadás után 1 p.sztot adni kötelesek lesznek; 2.) hogy hetenként legalább háromszor játországos" képtárba helyezték el, hol állványokra helyezik. Ezek: Murillo, Rembrandt, Zurbaran, Romenelli, Mignard és Vernet-től való festmények. A hat mstbecsára körülbelül százezer forint A három első még e nagynevű művészek munkái közt is a legkitűnőbbek közé sorolhatók. Magáért a Murilló madonnájaért egy bécsi műárus huszonötezer forintot kínált a hercegnek, s megadott volna értte harmincezret is, mivel becsára negyvenezer forint. Hogy a herceg mégis a nemzetnek ajándékozó, az mély köszönetet érdemel. Bazaine hadi törvényszék előtt, Párisból ezeket írja az „Ellenőr tudósítója: Az 1832 és 1863-ki törvény értelmében a fegyverletételek fölött ítélendő haditörvényszék összeállított és közöltetett a hivatalosban. Cissey, akarják tudni az okból adta volna a tengerészminiszternek át egy pár napra a hadügyet, mivel a metzi kapitulációban egy kis része van neki is. Mások megcáfolva találták azon hírt mintha a haditörvényszéket azért nem állította, volna előbb össze a kormány, mert nem kapott okokat a tagság elfogadására. A haditörvényszék vizsgálatának s ítéletének igen komolynak és igazságosnak kell lenni, a tagoknak pedig mind az állampolgárok, mind a hadsereg bizalmát kell bírni, ha a tekintélyt és czélul kitűzött megnyugvást és megnyugtatást nem akarja nélkülözni. S én ilyeneknek nem találom a haditúszék tagjait. Az elnök gr. Baraguay d’Hilliers marsal hetven éves, még az első császárság alatt kezdte katonai pályáját, midőn atyja tk. volt és 1854-ben viselt lgutoljára parancsnokságot. Báró Charon és Thiry oszt.ákok előbb collegái voltak Bazainenek és kegyenczei a császári udvarnak, melynek különös kegyéből a törvény által előszabott időn túl is vezénylettek. Aurelles de Paladines ismeretes a háború folyamából. D’Autemarre d’Erville osztályok. a tartalékban, mi a törvényes tagsági feltételekkel nem egyez meg. Ezen rövid életrajzi adatokból megítélhető, hogy egyelőre Bazaine valami nagy szigorra nem fog találni s miután a katonai kérdés a politikaival is össze van bonyolítva, nem hihető, hogy a senatorok azért elítéljék, mert a hazát feláldozta a napóleoni ház érdekeinek szodjanak. 1845-ben novembertől 1846 húsvétig ismét az előbbeni bérlők birták, de már itt a régi körlevélhez számos — megannyi reformelvet magában foglaló — pont járult, jelesen , hogy hetenkint ötször játszódjanak, egyet bérletszünetben, fő gond a drámára fordittassék, az országos kórház, szegények és színház javára egy-egy előadás rendeztessék, a pesti nemzeti színház jelesebbjei lehivassanak, az igazgatók által szerzendő darabokat az országos bizottságnak legyen joga a könyvtár számára leiratni. 1846. nov. 1-től 1847 husvétig birták Feleki, Czelesztin, Gyulai és Tóth a korábbi körlevéli pontokhoz még az adatvan, hogy színházi nyugdíj-intézet alapításával egy előadást rendezzenek, 1848-a birták Feleki és társai, 1849-n Gyulai. Színházunk sorsa az időszakban is a régi volt: haszonbérlők bírónk, kik néha jobbak, néha gyöngébb tehetségek s ehez képest a színházlátogatás is gyérebb vagy sűrűbb lévén: a haszonbért képesek voltak mindig fizetni, a beligazgatást mindig kizárólag ők vitték az országos színházbizottság főfelügyelésijoga azonban fenn volt tartva.8) Megkisérlette ez megválasztatása első évében mindjárt, hogy némely igen sürgős javításokra jelesen a színház fűtése végett némi pénz erőt gyűjtsön. 1844. márczius 3-ai és deczemb. 23-ai felszólításai által két ezer pengő forint volt a megkivántató összeg, de ismételt felszólításainak nem volt sikere, szintúgy az intézet követeléseinek, amik némely törvényhatóságok9), színházi haszonbérlők10) és alapítók irányában voltak, 8) A kir. főkormányszék az uj oros. szinh. bizottság legelső feliratán azt jegyezte meg, hogy a bizottság teendői csak a létező színház és annak javai körüli felügyeletre és gondoskodásra terjesztendők ki. Orsz. szab. bizottság 1843. jun. 23. ülés 1.könyv 3. sz. alatt, kitisztázása és felhajtása végett 1844-en 36. jegyzőkönyvi szám alatt irt mind a kir. főkormányszékhez, mind a kir. közügyigazgatósághoz, hol ez ügyek függőben állottak; de fáradozásának részint az idők változása, részint a hátralékosok elhalálozása s a jelzálogul lekötött javak más kezekre jutása miatt semmi eredménye nem lett, esannyira, hogy a színháznak ezen 7735 r. frt. és 44V* kitevő activ vagyona, mihez még 96 frt, 101/ekr, mint egyes számadók által visszafizetendő összeg járul, már 1848 előtt csaknem elveszettnek tekintethetett, mig ellenkezőleg az a fölkelés pénzalap irányában 25,330 frt, és 37 Ve krral volt terhelve. E szomorú pénzügyi viszonyok mellett ha nem is természetesnek, legalább igazolhatónak látszik az, hogy az orsz. bizottság sem az intézet szellemi gyarapodására, sem az épületnek magának czélszerűbbé tételére, könyv- és ruhatárának gazdagítására nagyobbacska mérvű befolyással nem lehetett, hanem csaknem egész hatásköre abban határozódott, hogy az épületet a vállalkozó színigazgatók által egy egy előadásért fizetett 2 pártból szűk jövedelemből a lehetőleg jókarban fentartsa és a rajta esett kisebb romlásokat megigazíttassa. Az 1846. évi országgyűlés megemlékezett ugyan annyiban az árva nemzeti intézetről, hogy egyfelől a mult országgyűlésről felküldött színházi t. ez. megerősítését sürgette, másfelől a Mancz Vincze által fizetendő honfiusitási dijt (4500 pfrt.) annak gyarapítására fordítni határoztatt), a mi 1847-en tettleg át is adatott s abból 1848— 49-ben „a páholyok, zártszékek, színpad, díszítmények, függönyök, folyósok és zsinórpadlás, szóval: a szinház csaknem egész belseje“ részint egészen megnyitatott, részint kiigazitatott, e hivatalos számadás szerint az összes kijavítás 4575 frtba 33 p. krba került 12). Együtt 6117 „ 52 „ u) Látható az orsz. szinh. bizottsági I.könyv 1047-dik évi 7. száma alatt. »») Látható az orsz. szinh. 1852-ik évi jegyzőkönyve 13. száma alatti 1848—49-ki számadások közt. 7996 „ 17 „ , ---------J~* ««aaaswgjra. Összesen Nagy Lázárnál Hollaki Antalnál Horváth Dániel, gr.(Wass Imro 1 voltaz 1677 „ 00 01 6 1 “/ 1 /». _ I,/«a 6* V* „ 360 v. r. frt. 426 és b. Naláczinál négyükről 8202 Udvarhelyi Miklósért jótállott Deák Sámuelné 650 Gr. Wass Imrénél kiosztva Bethlen Domokosnál volt bérlő 1080 6 kr. .. 47 „ ti I» ból Üzetetlen) Alsó Fejérvármegye Küküllővárm. Kolozsvárm. Dobokavárm. Krasznavárm. Közép Szolnokvárm. Hunyadvárm. Háromszéknél Csikszéknél Marosszéknél11 ki 1 z1.frt. 68 V 1 20 kr. 105T) 46 15//20 it 40n 1 3/.20 ii 26n 32 18 II 31 ■76„ )> 124 ii7 '/« V/20 ii ii 251 ii 49 13//bO ii 43 elaboratam ilesami decernitur.“ Költ a törvényczikkjavaaslat az erdélyi országgyűlésen s helyben volt hagyva és megerősítve a három nemzet pecsétével. (Látható az Irománykönyv 316. 1.) ') Látható az orsz. gy.-jegyzökönyv 676. 1. 667. jegyzőkönyvi szám alatt. Látható ugyanott 742. 1. jegyzőkönyvi sz. alatt. 7) Látható ugyanott 675. 1. a 126-ik országos ülés 667-ik pontjában. 8) Látható a színházi irományok 1843-ik évi 240. száma alatt.