Magyar Polgár, 1872. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)

1872-01-03 / 1. szám

in­k Zsijon­yit (Falsacappa), Gerecsnét (Fiorella) kü­lönösen az utóbbit, ki hálás szerepét szépen k­e­­zelt ki Szentgyörgyit (Pietro), kinek sok sikerült, üt­ésre Szilágyit (Antonio), ki teljesen helyén volt. A többi szereplők közül megemlítjük Kassayt, Szentgyörgyinét és — és Erdélyit, az utóbbinak ezennel új oldalát láttuk, melyet jó lesz teljes sze­­m­érm­etességgel elfedni — énekes nem lesz belőle, ezt elhiszi nekünk mindenki. A szöveget nem mondhatni oly képtelenségnek, minőre az operet­­te-irodalomban lépten-nyomon találunk — de ha kevésbbé parodisál, ez csak előnyére válnék. Fehérváry igazgató úr mindég eredeti. Sylvester estvérén elővette Raupach szornorujáté­­kát „ A molnár és gyermeke.“. — Heine szerint Raupach Ernő foghúzási műtétet visz végbe az emberi érzelmeken — mi azt mondjuk, hogy Raupach úr a zsebkendők számára irt; szomorú­ság, rikató szomorúság minden áron! ez volt a hires drámaférezelő fő törekvése; émelygős senti­­mentalismus, ömlengés s az a sajátságos német Rührung“ volt isten­ző oldatla, s hogy a­ meg­fe­­lelő hatást előidézze, nem rettent v­issza a költé­szet szabályain ejtett semmi erőszaktol sem. És hát sírtak ők Sylvester estvérén! Másutt furfango­sabb a közönség és eszesebb az igazgatóság: elő­veszik a ríkató darabot a halottak napján, a­mi­kor az ember amúgy is búslakodásra hajlandó. És bizony, ha végig bajlódtunk az egész éven, zárjuk be azt’ vígan, hogy az újat is vigan megnyithas­suk! A kiaszott lelkű aglegény felkeresi a csalá­dok tűzhelyét, család, egylet, ők mind vigan töltik az év utolsó estvéjét — csak Fehérvári ur gon­dolkozik másképpen s oda bigyeszti a „memento mori“-t. Okát hiába kutatjuk, mert az igazgató ur külseje legalább is ellent mond az asceticus haj­lamoknak. Külömben, hogy az uj évet szidás­sal kezdjük, — ezt ne vegye rész ómennek az igazgató. __________ Egy ó franczia tudós a magyarokról. („Histoire des Ilougrois et de leur littéra­­ture politique de 1790 á 1815. Paris, 1872.“) Sayous Ede e czimű­ munkájának előszava magyar fordításban a következő: „Egy tatár nép, mely helyet foglalt a civili­­sált Európában, hogy megmentse azt több ízben a barbarismustól; büszke nép, mely képes a leg­­meghatóbb kódolásra királyai iránt a szerencsét­lenségben, mint a legfékezhetlenebb ellenszegülésre a hatalmas és győzelmes királyok iránt; fajára gőgös nép a babonaságig, mely typusa szépségét és lelke törh­etlen erélyét szerencsés elvegyülések­­nek köszönheti lenézett nemzetekkel; heves és iz­­gékony nép, mely bámulatosan érti a nehéz és türelmes parlamentári kormányzatot, tüzes lova­sok és meggyőzhetlen törvénytudók népe : ez nagy­ságaival, hibáival és főleg ellentéteivel, a magyar nemzet. Egy történelem sem maradt nálunk ismeret­lenebb. Mikor fogjuk — mondja Michelet — le­­róvni adónkat ez áldott nép, a nyugat megmen­­tője iránt? Egy ily munka, hogy teljes legyen, sok időt, sok philologiai tanulmányt, sok utazást igényel. Talán egyszer elég szerencsések leszünk azt tel­­e ITSSD tehetni, ma azonban csak elbeszélését nyújt­juk a közönségnek,­ magyar szempontból, a törté­nelem legdramatikusabb huszonöt évének, a fran­­czia forradalom és császárság éveinek. Talán kérdezni fogják: Hogyan jönnek bele a magyarok ez egészen franezia időszakba, me­lyet mint nemzeti tulajdont kell követelnünk? — Mennyiben világosíthatja fel történelmünk a mi­énket, és ha nem világosítja fel, mire szolgálhat? A Bastille bevételétől Waterlooig,­ Európa Fran­­cziaországra tekint, és nem tesz egyebet, mint elfogadja vagy szétzúzza eszméit: minek tanulmá­nyozni egy másodrangú nép politikai és irodalmi életét, sőt nem is nemzeté, csak tartományé, mert végre is Kossuth előtt Magyarország — az Ausz­tria? És azután az ez időbeli Ausztria egyéb-e mint Angolország continentális hadserege vagy Napóleon kedvencz csatatere ? Azt fogjuk felelni, hogy ez igaz, vagy félig igaz. Igen, Francziaor­­szág volt Európa szíve, életereje. Igaz, hogy Ma­gyarország sorsa szorosan Ausztria sorsához volt fűzve. És épen ez az, a­mi bátorít bennünket munkálatunk közlésére. Reméljük, hogy néhány újabb adattal világosíthatjuk fel Francziaország külső befolyását, Ausztria politikáját Európában és a modern Magyarország születését. A forradalom egybeesvén II. József halálá­val a magyarokra nézve jeladás volt a nemzeti és alkotmányos ébredésre, melyet hosszas és heves reactiónak kellett követnie. Látni fogjuk, mily viszhangokat keltettek a távolban a mi forradalmi jeleneteink és a császárság véres glorieja, s mi­ként oszlott meg a világ a bámulat és irtózat között. Tudjuk, hogy Ausztria résztvett minden coa­­litióban, kivéve az 1806-dikit, s hogy minden ve­resége, és annak daczára, hogy székvárosa négy­­ez­e­r volt fenyegetve és kétszer elfoglalva, soha sem esett kétségbe. De tudni kell, hogy mint min­dig hadseregekre. Minden fegyelem és minden képzelhető szigor nem lettek volna elégségesek. A németek igen engedelmesek és igen tanuléko­nyak voltak; a szlávok nagy mozgalma még akkor nem fejlődött; de a magyarok, kik megmentették Mária Terézia monarchiáját, kezeik közt tartották II. Ferenczet, ellenkezésük megdöntötte, részvét­lenségük fenyegette volna, lojalitásuk megmentet­te azt. Végül ez izgalmas időszakban, a napjainkbeli Magyarország, mely oly fontossággal bír minden igaz politikus szemében, a szabadelvű Magyar­­ország alakulása nehézségekkel küzd. A csaták közben, sőt Rivoli, Austerlitz és Wagram előesté­jén, a nagy politikai gyülekezetek, lelkesült vagy neheztelő szónoklatokat hangoztatnak, a társadalmi vagy gazdasági reformok készülődnek a nemzeti nyelv győzelmet arat és a sajtó születni kezd. A költészet pedig hű viszhangja a szenvedélyeknek, melyek a magyarok lelkét izgatják és elfoglalják.“ Forrásokul idézi: Horváth Magyarország tör­­netét, a „magyar irodalom kézikönyvét“, Feszler Magyarország történetét, Máj­lát­h történetét, az országgyűlési naplókat, Csengery könyvét a „Magyar szónokok és statusférfiak“-ról, Kisfaludy „Hazafius ” szózat a magyar nemességéhez stb. HÍRHAHANG. Lapunk t. előfizetőit tiszelettel kér­jük, méltoztassanak megrendeléseikkel sienni, mert fölüsges i­öl a JL kin­yolv­a,­ nella nyomatunk semmi szin alatt.Miután la­punk új expedition megy keresztül, a későn jövő előfizetőknek nem álland hatalmunkban teljes szá­mú példányokkal szolgálhatni, a legjobb akaratunk mellett sem. Január mártiusra 4 f*t Jan. junius 8 f*t Jan. deczemberre 10 f*t Egy hóra ... 1 f*t 50 kr. Azon hir kezd lábra kapu, hogy a helybeli deákpárt egyik országgyűlési jelöltül gr. l­éch­y Emánuel királybiztos ő exc.'"t szólítja fel. Hát királybiztosnak aztán kit­t meg a deákpárt? Kérjük fel reá Nagy Pétert,­­ mennyi esze van elvállalná még azt is a püspökség mellett. (o) Tisza Kálmán a nagy­várad megye­­gyűlés alkalmával a debreczeni főiskoa javára rendezett sorsjáték jegyeiből háromszáz darabot árusított el ... (o) Lónyai megbukott. Sátoraljaújhelyen mult hó 30-án folyt le a választás, s a V­mány azt hitte, hogy e város képviselői székéből prökö­­södési helyet csinál a deákpárti minisztereim* c.ftk számára, más szavakkal: Andrásyra követkzik­ Lónyai. A jó újhelyiek másképpen gondolkoztak, s megválasztották Matolay Eleket az ellenzék egyik kiváló tagját. Tudni való dolog, hogy Sá­­toralja Ujhely nem tartozik a kolozsvári easin'­ bezirkjébe. (o) A Palatkay árvák részére adakoztak. Hübner Antal zongoramester ur 1 frt. N­. S. 1 frt. Özv. Ivabcs Sám­uelné asszony 2 frt. Szatsvay Zsigmondné asszony 5 frt. Szent-Mátéról Farkas Albert ur által vettünk 6 irtot, melyhez járultak: Farkas Károly ur 60 kr., neje 60 kr. Nagy Lila k. a. 50 kr. Farkas Anna 50 kr. Farkas Károly­­ka 50 kr. Petelei Antal ur 50 kr., neje 50 kr. Kölönte Mózes ur 50 kr., neje 50 kr. Grün Béni 30 kr. Kölönte Emma 50 kr. A. 50 kr. — Összesen 15 forint. Fogadják a t. adakozók egyen­ként forró köszönetét az elhagyottaknak. — Fogarassy Mihály erdélyi püs­pök ur valamint a mult évben, agy az idén is kar­ácsony estéjén számos jeles könyvvel örvendeztette meg nyv.-papjait. (Sz. E.) (6) A barczasági gazd. egylet kérvényt intézett a gazdasági minisztériumhoz, melyben hol­landi tenyészmarhák beszerzését kéri, a végre, hogy e fajt meghonosítsa s a hazai fajt javítsa. (6) Friedrich tanár a müncheni ó-katho­­likus propagandának Döllinger mellett egyik feje emlékiratot szerkesztett az utolsó zsinat lefolyá­sáról, melyből kitűnik az infallibilitást ellenző ki­sebbségnek kárba veszett küzdelme. Az emlékirat­ban sok a párbeszéd, többek között az is, mely a müncheni érsek s Döllinger között folyt, s kiindu­lási pontját képezte a schizmaticus mozgalomnak. Az érsek előadva azokat az áskálódásokat, a­me­lyeket Rauscher, Bécs hirh­edt bíbornoka, a pápá­­n.­is folytatott, mégis azt tette fel Döllingerről, hogy majd az „új“ egyház érdekében működni fog, mire Döllinger határozottan azt felelte: „igen, a régi egyházért!“ Az érsek visszafojta haragját, mondván, hogy csak az egyház van, mire Döllin­ger haragra lobbanva azt felelte: „ti újat csi­náltatok.“ E határozott állításra az érsek sze­mei könnybe lábadtak, de a szakadás megtörtént. E jelenetben feküdt csírája a keletkezett ó-k­atho­­likus felekezetnek. (o) Cholera: A külügyérséghez érkezett tu­dósítások szerint Konstantinápolyban dec­ember 13-kától 19-ig 376 ember halt meg cholerában. Törökország többi részeiben már csak egyes ese­tei fordulnak elő e betegségnek. Galicziában el­lenben a betegség több helyen kiütött. A beteg­ség által megtámadott 18 helységben 94 beteghez újból 142 megbetegedés járult; ezek közül meg­gyógyult 80, meghalt 51, a többi orvosi kezelés alatt maradt. (o)­ Hamis bankó. Prágában a Moldván csáklyázó fiúk egy lékből négy aczéllemezt halász­tak ki, melyeken hamis 1 forintosok voltak be­vésve. (o) Minden­képpen phaenomenalis te­lünk mind élesebb kezd lenni s a légmérő mit sem változtat állásán. Derült napok és legfel­jebb zuzmarás éjek után a hévmérő e napokban a szabadban huszonhat foknyi hideget mutatott. Ez igazán muszka időjárás. (o) A kegyes tanitórend­ névtára 187­­2-e beküldetett szerkesztőségünkhöz. Ebből látjuk, hogy a rend főnöke Somhegyi N­. T. A rend magyaror­szági és erdélyi házaiban tartózkodik 10 arany­­misés, 209 áldozár, 1 szerpap, 92 növendék, 28 újoncz növendék, 1 rendtárs, összesen 341 fő. Közoktatásban részesített a rend összesen 6523 növendéket, ezekből 940 Kolozsvárt, a rend veze­tése alatt álló főgymnásiumban és elemi főtano­dában. A kolozsvári ház főnöke ft. Várady Móricz, alfőnöke ft. Raffay N. János s működik a főnökök alatt 11 áldozat illetőleg tanár és három növen­dék pap. (o) A „Hilária“ dalegylet a fiscus nagy termében tartó Sylvester estélyét, melyben a fesz­telenség kedvéért csak férfiak vettek részt. Kitű­nően exequált dalok és intermezzók között az öszvegyü­ltek bevárták az éjfélt, a mikor is a ho­zott ajándékok kisorsoltattak s minthogy minden tag hozott egyet voltaképpen ajándék csere tör­tént. Az értékes és mulatságos tárgyak azután felvillanyozó hatást gyakoroltak a jelenlevőkre. (o) A farkas ,a farkas! Tegnapelőtt kire futamodott, hogy Kolozsvár és Szam­osfalva között a farkasok széjjel téptek volna egy szamarat és a mellette lévő hajcsárt is. Mennyi e hírnek az alapja, ennek kipuhatolását arra a vadászra bíz­zuk, a­ki a vérnyomokat meglátja. (6.) Mi baja a törvénynek a szív fáj­dalmával! Az igaz, hogy a szegény Grelig susz­ter volt, ott valahol Brünn környékén, de érző szíve volt daczára annak, hogy teljes életében ke­mény talpakat és sarkokat rakott az emberiség lábai alá. Meghalt a szegény Grólignak egyetlen gyermeke, melyet az apai szeretet legjobb csiré­jével ragasztott volt szivéhez. Már a halottnak az a sorsa, hogy elássák s ezt tették Grólig gyerme­kével is. Mit tehetett a szegény suszter arról, hogy fájdalma véghetetlenségében nem tudott meg­válni a kedves hullától, tehát ismét kiásta, haza­­vitte, kiterítette és sírt felette keservesen. Nem úgy a világ törvénye! mit neki a keservek keser­ved Reáolvasta a szegény suszterre a Strafgesetz­buch 306-ik §-át s tekintetbe véve, hogy a „bűnt“ csak apai szeretetből követte el, hat napi fogság­ra ítélte el. (6.) Matsinszky h­erczegnő mindenképpen nagy hullámot vetett. Azt írják Berlinből, hogy ott a Victoria színházban egy olasz opera társa­ság fog előadásokat rendezni, s hogy e társulat tagjai között egy h­erczegnő is van, ki , d­e Z i r a név alatt a „Troubadour“ ban énekel majd először s reményük, hogy jobban jár mint járt Mezsinsz­­ky herczegnő Pesten. El lehet mondani: Ide ugyan ne fáradjon Z i r­a, mert azt aligha­nem nevéért kaczagja majd ki a magyar színházak ha­talmas dobja. (o.) Dom S­edró Brazilia császárát a párisi földirazi társulat tagjává választotta s a császár a társulat deczem. 23-iki ülésben részt is vett. (o.) Jókainé asszony január 5-én lép fel a „Messinai hölgyben“ s e fellépéssel befejezi idei működését a nemzeti színpadon. (o.) Lisztnek „Krisztus“ czímű oratóriumát a múlt év utolsó napján adták elő Bécsben. A fő­próbákat a szerző személyesen vezette. (o.) Vogt Károly a híres term, tudós és politikai író a „Delejtű“ számára tárczát írt a hörcsögről, mi azonban nem természetrajzi érteke­zés, hanem satyricus political czikk a papság ellen. Midőn a „papság“ szót leírtuk, helyreigazí­tottuk az „Ellenőr“ állítását, mely szerint a „hör­csög“ Bismarkot tárgyalja. Az igaz, hogy Bismarck is kikapta Vogtól egy tárczában, mely „Verebeim“ czim alatt a „Tages Presseben“ jelent meg, hol aztán Bismark mint rühös fejű kandúr ugyancsak szerepel. A­mi végül Vogtot mint a „Delejta“ munkatársát illeti, ez egy kicsit komplicált dolog­nak látszik lenni, mert ez a „Hörcsög“ tárcza megjelent eredetileg németül a pesti „Montags­blätter“ czim­ű lapban, mely personális unióban áll a „Delejtűvel“ Pázmándy Dénes szerkesztő sze­mélye által. Nos a különösség kedvéért felemlítjük, hogy e personál unió alatt megfér a republicanus Vogt az ultra conservativ Pulszky Ferenczczel, ki szintén tárczázik a „Montagsblätter“ vastag vo­nala alatt. (o) A „Budapesti Közlöny“ avval végző 1871-iki pályafutását, hogy legutolsó számában a botbüntetést tárgyaló szentesített­ törvényczikket teszi közzé. (o) „Udvarhely“ czim alatt f. hó másodi­kétól kezdve hetilap indul meg. Kiadó tulajdo­nosa Szombaty I. M. jogtudor, ki ideiglenesen szerkeszti is. A lap előfizetési felhívását hirdetési rovatunk fogja hozni. — Expeditió az északi sarkhoz. Weypricht és Payernek azon állítása nyomán, hogy az északi sarknál Spitzberga és Novaja-Semlja között hajó­­kázható tenger létezik a földrajzi társulat kezde­ményezése mellett ama tengernek megvizsgálására pery osztrák expeditió van készülőben. — Ennek támogatására Witczek János gróf azon kikötéssel ajánlott fel 30,000 iitot, hogy az expeditió veze­tése Weyprecht és Payer urakra bizassék. (o) A „Hargita“ czim alatt I. Veszély Ká­roly prépost szerkesztése mellett Maros-Vásárhelyt még e hó folytán jelenik meg egy a közgazdaság érdekének szentelt hetilap. (o) A ki meg van elégedve. A Szebenben megjelenő „Siebenb. Bläter“ dec. 30-ai számában vezérczikket szentel a bírói kinevezéseknek, s a királyföldet tekintve, teljes megelégedését fejezi ki. Denique: nulla regula sine exceptione — ez áll az örömre nézve, de hogy nincsen egyetlen egy kifogása a személyek ellen, ez tönkre teszi a citátum érvényét. : (6) A lipcsei nagy képes lap utolsó szá­ma az osztrák magyar miniszterelnökök arczképeit közli rövid életrajzok s politikai tevékenységük jellemzése mellett. Andrássy grófot a legképesebb politicusnak vallva, Lónyait nagy pénzügyi kapaci­tásnak­­állítja, ellenben Auersperg herczegnél csak az alkotmányhűséget emeli ki. (o) Farsangi hír. A helybeli iparos egylet zártkörű tánczvigalma január hó 27-kén fog meg­tartatni a redoute teremben. A meghívók legköze­lebbről szétküldetnek. — A lengyel bizottság, mely legközelebb Pesten megalakult, felhívja mindazon Magyarország­ban és Erdélyben élő lengyeleket, hogy pontos czimzeteket levélileg mielőbb juttassák el a len­gyel hetilap szerkesztőségéhez (Pest zöldfa-utcza 26. sz. a.) . A honvédség tiszti karának fizetése a a közös hadseregbelivel egyenlővé tétetvén, janu­ártól kezdve a főtisztek következő évdíjakban részesü­lnek. A honvédezredesek 3000 irtot, az al­ezredesek 2100 irtot, az őrnagyok 1400 irtot kap­nak. Ellenben a lótartás az említett tiszteknél, gyalogságnak 3-ról 2-re, a lovasságnál 5-ről 4-re szállittatik. — Borzalmas jelenetnek voltak tanúi Pesten az akadémia-utczában járókelők, hol a Ganz-féle ház negyedik emeletéről egy őrült nő ki akart ugrani, de mivel két leánya (12—14 éve­sek) megragadták lábainál fogva úgy csüggött le fél testével, miközt a gyermekek sivítottak, az anya pedig iparkodott lábait kezeikből kiszabadí­tani. A borzalmas jelenet mintegy 10 perczig tar­tott. A közönség egy része az ablak alá állt, hogy esés esetében fölfogják, a másik rész fölsietett a házba és épen jókor érkeztek, mert a gyermekek már ki voltak merülve. A szerencsétlen nő G. Móricz kereskedőnek neje és rögtöni őrültségében kisérte meg az öngyilkosságot. — Furcsa temető Egy délszláv lap írja: „A horvát nemzet egy nemes­­ fiát veszté el Guretei-Cocarevic gróf, a horvát nemzet és iroda­lom barátja Arsiniban, turca grófságban, Olasz­országban 69 éves korában barátja Icarjaiban el­hunyt és ugyanott eltemettetett.­­ A gyóntatószékben Linczből egy för­telmes történetet írnak, melynek undorító hőse az ottani karmelita­ zárda Gábor nevű gyóntatója. Ez a szent ember magához csábított egy szép ba­­ai leányt, s miután ördögi ravaszsággal sikerült neki a szerencsétlen képzeletét vakhitü meséivel tulcsigázni, megfosztotta ártatlanságától. Midőn a haza­menti a téboly jelei már észrevehetők voltak rajta s azóta teljesen megőrült. Folyton azt panaszolja, hogy a kaján pap elrabolta lelkét s éjjel-nappal imádkozik, hogy a szent szűz adja neki vissza. A szerencsétlent tébolydába szállitot­­ta, de a bűnös csábító ellen még nincs megindít­va a vizsgálat.­­­a Chinában az európai írás eredetéről azt tartjuk, hogy egy khinai mikor kisétált köny­vet is szokott magával vinni, s egyszer a­mint egy nagy erdő árnyas fái alatt rá jött az álom, könyvét egy kő alá rejte, maga pedig mély álom­ba merült. Felébredvén, tüstént haza ballagott, a könyvéről pedig szépen megfeledkezett. Időjártával annyira elrongyollott az elfeledett könyv nedves rejtek­ében, hogy csak 24 jel (betű) maradt épség­ben. Ezeket egy majom találta meg, de mivel nem tudott rajtuk elmenni, egy európainak adta át, a kinek révén alakították az európaiak mai­­ írásukat a majom ajándék nyomán. (Íme, egy uj láp a Darwinismus hiveinek.) — Az orosz czar, mint színigazgató. Fri­gyes­ Károly hg. és Moltke tiszteletére a sz.-péter­­vári udvar megtette az előkészületeket, hogy a vendégek majd az egyik, majd a másik színház előadásait nézhessék meg. Midőn a sor a franczia színházra került, annak igazgatója nagy ijedten megy az udvarhoz azon jelentéssel, hogy a franczia színészek vonakodnak porosz tábornokok előtt ját­szani. „Ne félj — mond erre a czár — csak gondoskodjál, hogy helyettök német színészeket kaphass, annyit azonban mondhatsz a franczia színészeknek, hogy ha föllépni vonakodnak, holnap gendarmokkal kisértetem őket az orosz határig. Amaz az ő joguk, ez meg az enyém.“ De az urak és hölgyek játsztak s jobban mint máskor. — Az 1871. év halottai. Az évi szemlék közül a mienk a legszomorubb, és gyászos út az, melyet a halál nyomdokait követve ez alkalommal megteszünk. A műveit világ sok nagy embere mult ki ez évben s érdemeik, jelentőségük ismertetésé­re szűk e keret, tehát csak egymás mellé állítjuk e neveket, melyeknek viselői ez évben sírba száll­tak. Nemzetünk, tudományunk, művész és társas­világunk halottai: Eötvös József b., Nyáry Pál, Pataky Dániel, Gálfy Sándor, Körmöczy Imre, dr. Flór, Árvay Gergely, Lőrincz Lehr Zsigmond, Szűk Mátyás, Érdi János, Hollósné-Kendelényi Fanni, Fábián Gábor, Patricz Lajos, Fekete Mihály, Illésy György, Trausch József, Szilády Károly, Zay Ká­roly és Farkas Gyula. A külföld nevezetesebb ha­lottai ez évben: Gervinus, Opolzer, Tegetthof, Dit­­richstein, Meusdorf, Murchison, Herschel, Kock Pál, Auber, Omer basa, Ali basa, Flourens, Taussig, Halm Frigyes, (Münch­b.) Löwe, Hesz Péter, Lam­­pert és Hugó Károly. A lajstrom távolról sincs ki­merítve, csak mintegy ráutal a nagy veszteségekre, melyeket az emberi szellem ez évben szenvedett a test porhadása által. — A nemzeti színházból jövő év ápril havában megválnak az operától: Neszveda Anna k. a. és Bogyó Alajos; a drámától: Némethy Irma k. a. és Temesváry Lajos. Odryról is azt halljuk, hogy távozni készül a külföldre. — Ez is angolos. London Clydeparkjában minden reggel, s az év minden szakában egy-egy csoport lelkes fürdő közönség jelenik meg. Ha a tó ott be van fagyva lyukat vágnak a jégen, s a fürdő clubb alája búvik. Ez rendesen délelőtt tör­ténik, délután e társulat korcsolyázik. 25-dik decemberben évi szokás szerint 100 yard­nyi úszó pályát úsztak meg, melynek nyerési díja egy ezüst , billikom volt. Mintegy 30-an vettek részt a ver­senyben, melynek utána egy veder rhuin és tejjel ünnepelték meg a téli fürdés versenynapját s a karácsont. Berlinben is van egy 86 éves nyomdász, a­ki egész éven át, minden nap megfürdik, s télen rendesen néhány perczre a jég alá bukik. E szoká­sát a nevezett 25 év óta folytatja, s mint saját maga mondja , 25 év alatt csak egyetlen egyszer nem fürdött meg és épen csupán azon napon érezte magát rosszul. — A fehér nő. A német népmondából jól ismert végzetteljes fehér nő hít szerint nem rég megjelent a német trónörökösnek, pedig azt tartja a monda, hogy valahányszor a fehér nő a korona­­örökösnek a postdami kir. palotában megjelenik, az uralkodó fejedelem napjai meg vannak szám­lálva. E körülményt mindenképpen titkolni igye­keznek Vilmos császár előtt, kit bizonyára­ meg fogna halni annyival is inkább, mert a fehér nő az ő fivérének is megjelent, ki után ő tette fejére a koronát. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: ír. PAPP MIKLÓS. NYILTTÉR. *) N­yilatkozat. A köztünk hírlapi téren felmerült ügy álta­lunk a mai napon lovagiás után elintéztetek. — Kolozsvárt, dec. 31. 1871. Vei­its Lajos, mérnök. Gyarm­athy Miklós. Beküldetett. Min­ta pApa 5 szente,tee s R 8VB-1 e8 c i­o r a du Harry használata által egészségét Szerencsé­sen visszanyerte, s több orvos és rkópdn ennek hatását elis­merd, senki nem kételkedhet e­bbétő e becses tápszer erejében. Felhozzuk a következő betegségeket, melyekben or­vos nélkül eszközli a javulást gyomor, — ideg, — tüdő,—­­ nyakhártya, — légzés, — hólyag — és vesebaj gümőkór, vízkór, köhögés, dugulás, aranyér, álmatlanság, gyen­geség, szédelgés, vértolulás, fü­lzugás, a terhesség alatti hányá­éi inger, fehér folyás, bokór, elsoványodás, csúz, köszvény, sápkór — 72,000 javulás, melyek minden orvosságnak el­lenállónak. Bizonyítványok a pápa­­ szentségéről, gr. Pius- Jean udvari marschall-tól, de Brehan marquisná-tól. — Táplá­lóbb lévén mint a hús, felnőttek — s gyermekeknél 50-szer takarítja meg a Revalesciere az orvosszerek árát. Gasen, Steierország n. p. Birkfeld, dec. 19. 1869. Kedves kötelességemnek tartom Önt értesíteni a Revales­­eiere kitűnő hatásáról. Ezen kitűnő szót engem évek hosszú során át tartott nehéz légzés, küfögés és gyomorglresto egé­szen megszabadított. Staininger m­eze, HyUg** plébános»

Next