Magyar Polgár, 1872. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)
1872-01-03 / 1. szám
ink Zsijonyit (Falsacappa), Gerecsnét (Fiorella) különösen az utóbbit, ki hálás szerepét szépen kezelt ki Szentgyörgyit (Pietro), kinek sok sikerült, ütésre Szilágyit (Antonio), ki teljesen helyén volt. A többi szereplők közül megemlítjük Kassayt, Szentgyörgyinét és — és Erdélyit, az utóbbinak ezennel új oldalát láttuk, melyet jó lesz teljes szemérmetességgel elfedni — énekes nem lesz belőle, ezt elhiszi nekünk mindenki. A szöveget nem mondhatni oly képtelenségnek, minőre az operette-irodalomban lépten-nyomon találunk — de ha kevésbbé parodisál, ez csak előnyére válnék. Fehérváry igazgató úr mindég eredeti. Sylvester estvérén elővette Raupach szornorujátékát „ A molnár és gyermeke.“. — Heine szerint Raupach Ernő foghúzási műtétet visz végbe az emberi érzelmeken — mi azt mondjuk, hogy Raupach úr a zsebkendők számára irt; szomorúság, rikató szomorúság minden áron! ez volt a hires drámaférezelő fő törekvése; émelygős sentimentalismus, ömlengés s az a sajátságos német Rührung“ volt istenző oldatla, s hogy a megfelelő hatást előidézze, nem rettent vissza a költészet szabályain ejtett semmi erőszaktol sem. És hát sírtak ők Sylvester estvérén! Másutt furfangosabb a közönség és eszesebb az igazgatóság: előveszik a ríkató darabot a halottak napján, amikor az ember amúgy is búslakodásra hajlandó. És bizony, ha végig bajlódtunk az egész éven, zárjuk be azt’ vígan, hogy az újat is vigan megnyithassuk! A kiaszott lelkű aglegény felkeresi a családok tűzhelyét, család, egylet, ők mind vigan töltik az év utolsó estvéjét — csak Fehérvári ur gondolkozik másképpen s oda bigyeszti a „memento mori“-t. Okát hiába kutatjuk, mert az igazgató ur külseje legalább is ellent mond az asceticus hajlamoknak. Külömben, hogy az uj évet szidással kezdjük, — ezt ne vegye rész ómennek az igazgató. __________ Egy ó franczia tudós a magyarokról. („Histoire des Ilougrois et de leur littérature politique de 1790 á 1815. Paris, 1872.“) Sayous Ede e czimű munkájának előszava magyar fordításban a következő: „Egy tatár nép, mely helyet foglalt a civilisált Európában, hogy megmentse azt több ízben a barbarismustól; büszke nép, mely képes a legmeghatóbb kódolásra királyai iránt a szerencsétlenségben, mint a legfékezhetlenebb ellenszegülésre a hatalmas és győzelmes királyok iránt; fajára gőgös nép a babonaságig, mely typusa szépségét és lelke törhetlen erélyét szerencsés elvegyüléseknek köszönheti lenézett nemzetekkel; heves és izgékony nép, mely bámulatosan érti a nehéz és türelmes parlamentári kormányzatot, tüzes lovasok és meggyőzhetlen törvénytudók népe : ez nagyságaival, hibáival és főleg ellentéteivel, a magyar nemzet. Egy történelem sem maradt nálunk ismeretlenebb. Mikor fogjuk — mondja Michelet — leróvni adónkat ez áldott nép, a nyugat megmentője iránt? Egy ily munka, hogy teljes legyen, sok időt, sok philologiai tanulmányt, sok utazást igényel. Talán egyszer elég szerencsések leszünk azt tele ITSSD tehetni, ma azonban csak elbeszélését nyújtjuk a közönségnek, magyar szempontból, a történelem legdramatikusabb huszonöt évének, a franczia forradalom és császárság éveinek. Talán kérdezni fogják: Hogyan jönnek bele a magyarok ez egészen franezia időszakba, melyet mint nemzeti tulajdont kell követelnünk? — Mennyiben világosíthatja fel történelmünk a miénket, és ha nem világosítja fel, mire szolgálhat? A Bastille bevételétől Waterlooig, Európa Francziaországra tekint, és nem tesz egyebet, mint elfogadja vagy szétzúzza eszméit: minek tanulmányozni egy másodrangú nép politikai és irodalmi életét, sőt nem is nemzeté, csak tartományé, mert végre is Kossuth előtt Magyarország — az Ausztria? És azután az ez időbeli Ausztria egyéb-e mint Angolország continentális hadserege vagy Napóleon kedvencz csatatere ? Azt fogjuk felelni, hogy ez igaz, vagy félig igaz. Igen, Francziaország volt Európa szíve, életereje. Igaz, hogy Magyarország sorsa szorosan Ausztria sorsához volt fűzve. És épen ez az, ami bátorít bennünket munkálatunk közlésére. Reméljük, hogy néhány újabb adattal világosíthatjuk fel Francziaország külső befolyását, Ausztria politikáját Európában és a modern Magyarország születését. A forradalom egybeesvén II. József halálával a magyarokra nézve jeladás volt a nemzeti és alkotmányos ébredésre, melyet hosszas és heves reactiónak kellett követnie. Látni fogjuk, mily viszhangokat keltettek a távolban a mi forradalmi jeleneteink és a császárság véres glorieja, s miként oszlott meg a világ a bámulat és irtózat között. Tudjuk, hogy Ausztria résztvett minden coalitióban, kivéve az 1806-dikit, s hogy minden veresége, és annak daczára, hogy székvárosa négyezer volt fenyegetve és kétszer elfoglalva, soha sem esett kétségbe. De tudni kell, hogy mint mindig hadseregekre. Minden fegyelem és minden képzelhető szigor nem lettek volna elégségesek. A németek igen engedelmesek és igen tanulékonyak voltak; a szlávok nagy mozgalma még akkor nem fejlődött; de a magyarok, kik megmentették Mária Terézia monarchiáját, kezeik közt tartották II. Ferenczet, ellenkezésük megdöntötte, részvétlenségük fenyegette volna, lojalitásuk megmentette azt. Végül ez izgalmas időszakban, a napjainkbeli Magyarország, mely oly fontossággal bír minden igaz politikus szemében, a szabadelvű Magyarország alakulása nehézségekkel küzd. A csaták közben, sőt Rivoli, Austerlitz és Wagram előestéjén, a nagy politikai gyülekezetek, lelkesült vagy neheztelő szónoklatokat hangoztatnak, a társadalmi vagy gazdasági reformok készülődnek a nemzeti nyelv győzelmet arat és a sajtó születni kezd. A költészet pedig hű viszhangja a szenvedélyeknek, melyek a magyarok lelkét izgatják és elfoglalják.“ Forrásokul idézi: Horváth Magyarország törnetét, a „magyar irodalom kézikönyvét“, Feszler Magyarország történetét, Májláth történetét, az országgyűlési naplókat, Csengery könyvét a „Magyar szónokok és statusférfiak“-ról, Kisfaludy „Hazafius ” szózat a magyar nemességéhez stb. HÍRHAHANG. Lapunk t. előfizetőit tiszelettel kérjük, méltoztassanak megrendeléseikkel sienni, mert fölüsges iöl a JL kinyolva, nella nyomatunk semmi szin alatt.Miután lapunk új expedition megy keresztül, a későn jövő előfizetőknek nem álland hatalmunkban teljes számú példányokkal szolgálhatni, a legjobb akaratunk mellett sem. Január mártiusra 4 f*t Jan. junius 8 f*t Jan. deczemberre 10 f*t Egy hóra ... 1 f*t 50 kr. Azon hir kezd lábra kapu, hogy a helybeli deákpárt egyik országgyűlési jelöltül gr. léchy Emánuel királybiztos ő exc.'"t szólítja fel. Hát királybiztosnak aztán kitt meg a deákpárt? Kérjük fel reá Nagy Pétert, mennyi esze van elvállalná még azt is a püspökség mellett. (o) Tisza Kálmán a nagyvárad megyegyűlés alkalmával a debreczeni főiskoa javára rendezett sorsjáték jegyeiből háromszáz darabot árusított el ... (o) Lónyai megbukott. Sátoraljaújhelyen mult hó 30-án folyt le a választás, s a Vmány azt hitte, hogy e város képviselői székéből prökösödési helyet csinál a deákpárti minisztereim* c.ftk számára, más szavakkal: Andrásyra követkzik Lónyai. A jó újhelyiek másképpen gondolkoztak, s megválasztották Matolay Eleket az ellenzék egyik kiváló tagját. Tudni való dolog, hogy Sátoralja Ujhely nem tartozik a kolozsvári easin' bezirkjébe. (o) A Palatkay árvák részére adakoztak. Hübner Antal zongoramester ur 1 frt. N. S. 1 frt. Özv. Ivabcs Sámuelné asszony 2 frt. Szatsvay Zsigmondné asszony 5 frt. Szent-Mátéról Farkas Albert ur által vettünk 6 irtot, melyhez járultak: Farkas Károly ur 60 kr., neje 60 kr. Nagy Lila k. a. 50 kr. Farkas Anna 50 kr. Farkas Károlyka 50 kr. Petelei Antal ur 50 kr., neje 50 kr. Kölönte Mózes ur 50 kr., neje 50 kr. Grün Béni 30 kr. Kölönte Emma 50 kr. A. 50 kr. — Összesen 15 forint. Fogadják a t. adakozók egyenként forró köszönetét az elhagyottaknak. — Fogarassy Mihály erdélyi püspök ur valamint a mult évben, agy az idén is karácsony estéjén számos jeles könyvvel örvendeztette meg nyv.-papjait. (Sz. E.) (6) A barczasági gazd. egylet kérvényt intézett a gazdasági minisztériumhoz, melyben hollandi tenyészmarhák beszerzését kéri, a végre, hogy e fajt meghonosítsa s a hazai fajt javítsa. (6) Friedrich tanár a müncheni ó-katholikus propagandának Döllinger mellett egyik feje emlékiratot szerkesztett az utolsó zsinat lefolyásáról, melyből kitűnik az infallibilitást ellenző kisebbségnek kárba veszett küzdelme. Az emlékiratban sok a párbeszéd, többek között az is, mely a müncheni érsek s Döllinger között folyt, s kiindulási pontját képezte a schizmaticus mozgalomnak. Az érsek előadva azokat az áskálódásokat, amelyeket Rauscher, Bécs hirhedt bíbornoka, a pápán.is folytatott, mégis azt tette fel Döllingerről, hogy majd az „új“ egyház érdekében működni fog, mire Döllinger határozottan azt felelte: „igen, a régi egyházért!“ Az érsek visszafojta haragját, mondván, hogy csak az egyház van, mire Döllinger haragra lobbanva azt felelte: „ti újat csináltatok.“ E határozott állításra az érsek szemei könnybe lábadtak, de a szakadás megtörtént. E jelenetben feküdt csírája a keletkezett ó-katholikus felekezetnek. (o) Cholera: A külügyérséghez érkezett tudósítások szerint Konstantinápolyban december 13-kától 19-ig 376 ember halt meg cholerában. Törökország többi részeiben már csak egyes esetei fordulnak elő e betegségnek. Galicziában ellenben a betegség több helyen kiütött. A betegség által megtámadott 18 helységben 94 beteghez újból 142 megbetegedés járult; ezek közül meggyógyult 80, meghalt 51, a többi orvosi kezelés alatt maradt. (o) Hamis bankó. Prágában a Moldván csáklyázó fiúk egy lékből négy aczéllemezt halásztak ki, melyeken hamis 1 forintosok voltak bevésve. (o) Mindenképpen phaenomenalis telünk mind élesebb kezd lenni s a légmérő mit sem változtat állásán. Derült napok és legfeljebb zuzmarás éjek után a hévmérő e napokban a szabadban huszonhat foknyi hideget mutatott. Ez igazán muszka időjárás. (o) A kegyes tanitórend névtára 1872-e beküldetett szerkesztőségünkhöz. Ebből látjuk, hogy a rend főnöke Somhegyi N. T. A rend magyarországi és erdélyi házaiban tartózkodik 10 aranymisés, 209 áldozár, 1 szerpap, 92 növendék, 28 újoncz növendék, 1 rendtárs, összesen 341 fő. Közoktatásban részesített a rend összesen 6523 növendéket, ezekből 940 Kolozsvárt, a rend vezetése alatt álló főgymnásiumban és elemi főtanodában. A kolozsvári ház főnöke ft. Várady Móricz, alfőnöke ft. Raffay N. János s működik a főnökök alatt 11 áldozat illetőleg tanár és három növendék pap. (o) A „Hilária“ dalegylet a fiscus nagy termében tartó Sylvester estélyét, melyben a fesztelenség kedvéért csak férfiak vettek részt. Kitűnően exequált dalok és intermezzók között az öszvegyültek bevárták az éjfélt, a mikor is a hozott ajándékok kisorsoltattak s minthogy minden tag hozott egyet voltaképpen ajándék csere történt. Az értékes és mulatságos tárgyak azután felvillanyozó hatást gyakoroltak a jelenlevőkre. (o) A farkas ,a farkas! Tegnapelőtt kire futamodott, hogy Kolozsvár és Szamosfalva között a farkasok széjjel téptek volna egy szamarat és a mellette lévő hajcsárt is. Mennyi e hírnek az alapja, ennek kipuhatolását arra a vadászra bízzuk, aki a vérnyomokat meglátja. (6.) Mi baja a törvénynek a szív fájdalmával! Az igaz, hogy a szegény Grelig suszter volt, ott valahol Brünn környékén, de érző szíve volt daczára annak, hogy teljes életében kemény talpakat és sarkokat rakott az emberiség lábai alá. Meghalt a szegény Grólignak egyetlen gyermeke, melyet az apai szeretet legjobb csiréjével ragasztott volt szivéhez. Már a halottnak az a sorsa, hogy elássák s ezt tették Grólig gyermekével is. Mit tehetett a szegény suszter arról, hogy fájdalma véghetetlenségében nem tudott megválni a kedves hullától, tehát ismét kiásta, hazavitte, kiterítette és sírt felette keservesen. Nem úgy a világ törvénye! mit neki a keservek keserved Reáolvasta a szegény suszterre a Strafgesetzbuch 306-ik §-át s tekintetbe véve, hogy a „bűnt“ csak apai szeretetből követte el, hat napi fogságra ítélte el. (6.) Matsinszky herczegnő mindenképpen nagy hullámot vetett. Azt írják Berlinből, hogy ott a Victoria színházban egy olasz opera társaság fog előadásokat rendezni, s hogy e társulat tagjai között egy herczegnő is van, ki , de Z i r a név alatt a „Troubadour“ ban énekel majd először s reményük, hogy jobban jár mint járt Mezsinszky herczegnő Pesten. El lehet mondani: Ide ugyan ne fáradjon Z i ra, mert azt alighanem nevéért kaczagja majd ki a magyar színházak hatalmas dobja. (o.) Dom Sedró Brazilia császárát a párisi földirazi társulat tagjává választotta s a császár a társulat deczem. 23-iki ülésben részt is vett. (o.) Jókainé asszony január 5-én lép fel a „Messinai hölgyben“ s e fellépéssel befejezi idei működését a nemzeti színpadon. (o.) Lisztnek „Krisztus“ czímű oratóriumát a múlt év utolsó napján adták elő Bécsben. A főpróbákat a szerző személyesen vezette. (o.) Vogt Károly a híres term, tudós és politikai író a „Delejtű“ számára tárczát írt a hörcsögről, mi azonban nem természetrajzi értekezés, hanem satyricus political czikk a papság ellen. Midőn a „papság“ szót leírtuk, helyreigazítottuk az „Ellenőr“ állítását, mely szerint a „hörcsög“ Bismarkot tárgyalja. Az igaz, hogy Bismarck is kikapta Vogtól egy tárczában, mely „Verebeim“ czim alatt a „Tages Presseben“ jelent meg, hol aztán Bismark mint rühös fejű kandúr ugyancsak szerepel. Ami végül Vogtot mint a „Delejta“ munkatársát illeti, ez egy kicsit komplicált dolognak látszik lenni, mert ez a „Hörcsög“ tárcza megjelent eredetileg németül a pesti „Montagsblätter“ czimű lapban, mely personális unióban áll a „Delejtűvel“ Pázmándy Dénes szerkesztő személye által. Nos a különösség kedvéért felemlítjük, hogy e personál unió alatt megfér a republicanus Vogt az ultra conservativ Pulszky Ferenczczel, ki szintén tárczázik a „Montagsblätter“ vastag vonala alatt. (o) A „Budapesti Közlöny“ avval végző 1871-iki pályafutását, hogy legutolsó számában a botbüntetést tárgyaló szentesített törvényczikket teszi közzé. (o) „Udvarhely“ czim alatt f. hó másodikétól kezdve hetilap indul meg. Kiadó tulajdonosa Szombaty I. M. jogtudor, ki ideiglenesen szerkeszti is. A lap előfizetési felhívását hirdetési rovatunk fogja hozni. — Expeditió az északi sarkhoz. Weypricht és Payernek azon állítása nyomán, hogy az északi sarknál Spitzberga és Novaja-Semlja között hajókázható tenger létezik a földrajzi társulat kezdeményezése mellett ama tengernek megvizsgálására pery osztrák expeditió van készülőben. — Ennek támogatására Witczek János gróf azon kikötéssel ajánlott fel 30,000 iitot, hogy az expeditió vezetése Weyprecht és Payer urakra bizassék. (o) A „Hargita“ czim alatt I. Veszély Károly prépost szerkesztése mellett Maros-Vásárhelyt még e hó folytán jelenik meg egy a közgazdaság érdekének szentelt hetilap. (o) A ki meg van elégedve. A Szebenben megjelenő „Siebenb. Bläter“ dec. 30-ai számában vezérczikket szentel a bírói kinevezéseknek, s a királyföldet tekintve, teljes megelégedését fejezi ki. Denique: nulla regula sine exceptione — ez áll az örömre nézve, de hogy nincsen egyetlen egy kifogása a személyek ellen, ez tönkre teszi a citátum érvényét. : (6) A lipcsei nagy képes lap utolsó száma az osztrák magyar miniszterelnökök arczképeit közli rövid életrajzok s politikai tevékenységük jellemzése mellett. Andrássy grófot a legképesebb politicusnak vallva, Lónyait nagy pénzügyi kapacitásnakállítja, ellenben Auersperg herczegnél csak az alkotmányhűséget emeli ki. (o) Farsangi hír. A helybeli iparos egylet zártkörű tánczvigalma január hó 27-kén fog megtartatni a redoute teremben. A meghívók legközelebbről szétküldetnek. — A lengyel bizottság, mely legközelebb Pesten megalakult, felhívja mindazon Magyarországban és Erdélyben élő lengyeleket, hogy pontos czimzeteket levélileg mielőbb juttassák el a lengyel hetilap szerkesztőségéhez (Pest zöldfa-utcza 26. sz. a.) . A honvédség tiszti karának fizetése a a közös hadseregbelivel egyenlővé tétetvén, januártól kezdve a főtisztek következő évdíjakban részesülnek. A honvédezredesek 3000 irtot, az alezredesek 2100 irtot, az őrnagyok 1400 irtot kapnak. Ellenben a lótartás az említett tiszteknél, gyalogságnak 3-ról 2-re, a lovasságnál 5-ről 4-re szállittatik. — Borzalmas jelenetnek voltak tanúi Pesten az akadémia-utczában járókelők, hol a Ganz-féle ház negyedik emeletéről egy őrült nő ki akart ugrani, de mivel két leánya (12—14 évesek) megragadták lábainál fogva úgy csüggött le fél testével, miközt a gyermekek sivítottak, az anya pedig iparkodott lábait kezeikből kiszabadítani. A borzalmas jelenet mintegy 10 perczig tartott. A közönség egy része az ablak alá állt, hogy esés esetében fölfogják, a másik rész fölsietett a házba és épen jókor érkeztek, mert a gyermekek már ki voltak merülve. A szerencsétlen nő G. Móricz kereskedőnek neje és rögtöni őrültségében kisérte meg az öngyilkosságot. — Furcsa temető Egy délszláv lap írja: „A horvát nemzet egy nemes fiát veszté el Guretei-Cocarevic gróf, a horvát nemzet és irodalom barátja Arsiniban, turca grófságban, Olaszországban 69 éves korában barátja Icarjaiban elhunyt és ugyanott eltemettetett. A gyóntatószékben Linczből egy förtelmes történetet írnak, melynek undorító hőse az ottani karmelita zárda Gábor nevű gyóntatója. Ez a szent ember magához csábított egy szép baai leányt, s miután ördögi ravaszsággal sikerült neki a szerencsétlen képzeletét vakhitü meséivel tulcsigázni, megfosztotta ártatlanságától. Midőn a hazamenti a téboly jelei már észrevehetők voltak rajta s azóta teljesen megőrült. Folyton azt panaszolja, hogy a kaján pap elrabolta lelkét s éjjel-nappal imádkozik, hogy a szent szűz adja neki vissza. A szerencsétlent tébolydába szállitotta, de a bűnös csábító ellen még nincs megindítva a vizsgálat.a Chinában az európai írás eredetéről azt tartjuk, hogy egy khinai mikor kisétált könyvet is szokott magával vinni, s egyszer amint egy nagy erdő árnyas fái alatt rá jött az álom, könyvét egy kő alá rejte, maga pedig mély álomba merült. Felébredvén, tüstént haza ballagott, a könyvéről pedig szépen megfeledkezett. Időjártával annyira elrongyollott az elfeledett könyv nedves rejtekében, hogy csak 24 jel (betű) maradt épségben. Ezeket egy majom találta meg, de mivel nem tudott rajtuk elmenni, egy európainak adta át, a kinek révén alakították az európaiak mai írásukat a majom ajándék nyomán. (Íme, egy uj láp a Darwinismus hiveinek.) — Az orosz czar, mint színigazgató. Frigyes Károly hg. és Moltke tiszteletére a sz.-pétervári udvar megtette az előkészületeket, hogy a vendégek majd az egyik, majd a másik színház előadásait nézhessék meg. Midőn a sor a franczia színházra került, annak igazgatója nagy ijedten megy az udvarhoz azon jelentéssel, hogy a franczia színészek vonakodnak porosz tábornokok előtt játszani. „Ne félj — mond erre a czár — csak gondoskodjál, hogy helyettök német színészeket kaphass, annyit azonban mondhatsz a franczia színészeknek, hogy ha föllépni vonakodnak, holnap gendarmokkal kisértetem őket az orosz határig. Amaz az ő joguk, ez meg az enyém.“ De az urak és hölgyek játsztak s jobban mint máskor. — Az 1871. év halottai. Az évi szemlék közül a mienk a legszomorubb, és gyászos út az, melyet a halál nyomdokait követve ez alkalommal megteszünk. A műveit világ sok nagy embere mult ki ez évben s érdemeik, jelentőségük ismertetésére szűk e keret, tehát csak egymás mellé állítjuk e neveket, melyeknek viselői ez évben sírba szálltak. Nemzetünk, tudományunk, művész és társasvilágunk halottai: Eötvös József b., Nyáry Pál, Pataky Dániel, Gálfy Sándor, Körmöczy Imre, dr. Flór, Árvay Gergely, Lőrincz Lehr Zsigmond, Szűk Mátyás, Érdi János, Hollósné-Kendelényi Fanni, Fábián Gábor, Patricz Lajos, Fekete Mihály, Illésy György, Trausch József, Szilády Károly, Zay Károly és Farkas Gyula. A külföld nevezetesebb halottai ez évben: Gervinus, Opolzer, Tegetthof, Ditrichstein, Meusdorf, Murchison, Herschel, Kock Pál, Auber, Omer basa, Ali basa, Flourens, Taussig, Halm Frigyes, (Münchb.) Löwe, Hesz Péter, Lampert és Hugó Károly. A lajstrom távolról sincs kimerítve, csak mintegy ráutal a nagy veszteségekre, melyeket az emberi szellem ez évben szenvedett a test porhadása által. — A nemzeti színházból jövő év ápril havában megválnak az operától: Neszveda Anna k. a. és Bogyó Alajos; a drámától: Némethy Irma k. a. és Temesváry Lajos. Odryról is azt halljuk, hogy távozni készül a külföldre. — Ez is angolos. London Clydeparkjában minden reggel, s az év minden szakában egy-egy csoport lelkes fürdő közönség jelenik meg. Ha a tó ott be van fagyva lyukat vágnak a jégen, s a fürdő clubb alája búvik. Ez rendesen délelőtt történik, délután e társulat korcsolyázik. 25-dik decemberben évi szokás szerint 100 yardnyi úszó pályát úsztak meg, melynek nyerési díja egy ezüst , billikom volt. Mintegy 30-an vettek részt a versenyben, melynek utána egy veder rhuin és tejjel ünnepelték meg a téli fürdés versenynapját s a karácsont. Berlinben is van egy 86 éves nyomdász, aki egész éven át, minden nap megfürdik, s télen rendesen néhány perczre a jég alá bukik. E szokását a nevezett 25 év óta folytatja, s mint saját maga mondja , 25 év alatt csak egyetlen egyszer nem fürdött meg és épen csupán azon napon érezte magát rosszul. — A fehér nő. A német népmondából jól ismert végzetteljes fehér nő hít szerint nem rég megjelent a német trónörökösnek, pedig azt tartja a monda, hogy valahányszor a fehér nő a koronaörökösnek a postdami kir. palotában megjelenik, az uralkodó fejedelem napjai meg vannak számlálva. E körülményt mindenképpen titkolni igyekeznek Vilmos császár előtt, kit bizonyára meg fogna halni annyival is inkább, mert a fehér nő az ő fivérének is megjelent, ki után ő tette fejére a koronát. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: ír. PAPP MIKLÓS. NYILTTÉR. *) Nyilatkozat. A köztünk hírlapi téren felmerült ügy általunk a mai napon lovagiás után elintéztetek. — Kolozsvárt, dec. 31. 1871. Veiits Lajos, mérnök. Gyarmathy Miklós. Beküldetett. Minta pApa 5 szente,tee s R 8VB-1 e8 c io r a du Harry használata által egészségét Szerencsésen visszanyerte, s több orvos és rkópdn ennek hatását elismerd, senki nem kételkedhet ebbétő e becses tápszer erejében. Felhozzuk a következő betegségeket, melyekben orvos nélkül eszközli a javulást gyomor, — ideg, — tüdő,— nyakhártya, — légzés, — hólyag — és vesebaj gümőkór, vízkór, köhögés, dugulás, aranyér, álmatlanság, gyengeség, szédelgés, vértolulás, fülzugás, a terhesség alatti hányáéi inger, fehér folyás, bokór, elsoványodás, csúz, köszvény, sápkór — 72,000 javulás, melyek minden orvosságnak ellenállónak. Bizonyítványok a pápa szentségéről, gr. Pius- Jean udvari marschall-tól, de Brehan marquisná-tól. — Táplálóbb lévén mint a hús, felnőttek — s gyermekeknél 50-szer takarítja meg a Revalesciere az orvosszerek árát. Gasen, Steierország n. p. Birkfeld, dec. 19. 1869. Kedves kötelességemnek tartom Önt értesíteni a Revaleseiere kitűnő hatásáról. Ezen kitűnő szót engem évek hosszú során át tartott nehéz légzés, küfögés és gyomorglresto egészen megszabadított. Staininger meze, HyUg** plébános»