Magyar Polgár, 1872. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)

1872-03-10 / 57. szám

ynismus, mellyel a kormány a megjelölt bírósá­gokat felállította, s sugalmazások folytán kinevezte, országszerte a legnagyobb felháborodást szülte. Minden más törvényhozás azon lett volna, hogy a megmaradt nagy alkotmányos jogokat, mint szeme fényét megőrizze, hogy azokat a szervezés ürügye alatt nem csak érintetlen hagyja, s meg ne csonkítsa, de bölcs intézkedések által azok élet­képességét felfokozza, hogy azok szerves működé­se folytán az alkotmány ezen oldalról késő időkig újabban biztosíttassék. És mit tett Magyarország jelen törvényhozása? Meghozta az 1870. XLII. törv. czikket, melynek majd minden §-sa hemzseg az „alkotmány“ az „önkormányzás“ mézes-mázos szavaitól, de a még fenmaradt közigazgatási s vég­rehajtási valóságos alkotmányos jog lényegéből a közgyűlésekeni szollhatás, felirat és levelezési jo­gon kívül alig maradt valami lényeg, és ez is a formaságok tömkelegében vész el. (Folyt. köv.) ------:-------a Vidéki levelezés. Bethlen, márcz. 6. 1872. A „Magyar Polgár“ ez évi 53-dik számában közlütt február 27-ről kelt bethleni levél iróta úgy­­ látszik értesüléseiben kissé nagyon is hátra jár, mert kik jobban vannak, mint­­ értesülve igen is fogják tudni, hogy gr. Bethlen Sándor az alis-­­­páni hivatalt elfogadni hajlandó. Miért is ne? mi­­­­den a közbizalom teljesen benne öszpontosul, midőn­t az egyetlen ez alkalommal kit pártunk úgy mi­­ként a kormány együttesen szívesen lát az alispá­­j­ni széken. Ha talán szívesen tudnák a grófot nem­­ az ország házában abból nem következik, hogy el­vitatni kivánnók jogosultságát az alispáni széken.­­ Állása, függetlensége, nemes jóra törekvése feljo­­j­gosit hinni és remélem­, hogy a párt külömbség­­ nélkül benne helyezett bizalom megyénk közigaz-­­ gatásának csak előnyére leend­ő) sőt határozottan , merjük alapos értesülés következtében azt is ál­­­­litani, hogy gróf Bethlen Sándor a személye iránt való bizalmat vissza utasítani nem fogja. És pedig helyesen! Szarvadit, kit mint látszik a főispán pártfo­golt alispáni jelöltjéül akarnak feltüntetni, szívesen látja mindenki ott hol jelenben van; de csalódik az ki hiszi, hogy mert munkás és jó főjegyző azért jó és önálló alispán is tudna lenni, de csalódik le­velező, ha hiszi, hogy azért, mert nincs czafrang, mint talán értelmezheti neve előtt, de mert ....... „munkás értelem“ még nem ad mindent meg arra, hogy valaki egy megyét önálóan kormányozzon A független Bethlen Sándor, mint alispán és a „munkás értelmű“ Szarvadi Pál, mint főjegyző biztositandják reméljük Belső-Szolnokmegye jó köz­­igazgatását. F. F. A .:Budapesti Hivatalos Értesités kivonata. (55-dik szám.) Hirdetmény 3119. A kolozsvári kir. tvszék, mint hagyatéki bíróság felhívja mindazokat, kik a Kis-Borosnyón elhallt Tompa Simon és neje Ko­lozsvárit elhalt özv. Tompa Simonná szül. Bayer Francziska hagyatékához netalán örökösödési jog­gal birnak, hogy örökösödési joguk érvényesítésére ezen hirdetmény harmadszori megjelenésétől szá­mítandó 45 napi határidőre oly bizonyosan jelent­kezzenek, mert különben az örökség tulajdon­joga folyamodó Tompa Imre és Tompa Károly nevére fog bekebeleztetni. Irodalom és művészet. Az absolutismus a történelem törvényszé­ke előtt. Napról napra több és több képet, részletet kapunk, mely világosságot vet ama sötét örvénybe, a melyet az önkény ásott egy a szabadságért küzdött és vérzett nemzet végromlására, sőt kiir­tására, mert kegyetlen rendszabályaival belenyúlt még a családi tűzhely szentélyébe, sújtotta az egyénben az öszvességet. Rogge „Oesterreich von Világos bis zur Gegenwart“ czímű művéből egy figyelmes barátunk közli a következő rövid törté­­netkét, mely Vetter tábornok szerencsétlen sógo­rát illeti: S . . . -nek az a szerencsétlensége volt, hogy Vetter unokatestvérét birta nőül. Azon időben Bécsben tartózkodott; egy reggel a rendőrség elé idézik hol a vizsgáló commissárius eképpen szólita meg. — Ön tegnap Vettertől egy levelet kapott melyben ez áll: „Mit csinál Teréz?“ Mit jelent az? „Az istenért mit gondol, Teréz az én feleségem.“ És mit beszél, ismerjük a dolgot, a lázadók mindig tudnak valami okot felhozni mentségökre.“­­De uraim a keresztlevéllel képes vagyok bebizonyitni, hogy nem keresztneve Teréz.“ Mindegy volt, a szerencsétlent letartóztatták, Budára kisérték, hát két évig síntődött a börtön­ben, míg aztán megőrült. Egy évre rá a téboly­dában halt el. * Egressy Ákos tehetséges s nálunk előnyö­sen ismert színész színházunkhoz szerző o­ég Mint biztosan értesülünk, színtársulatunk május hónapban Maros-Vásárhelyre indul s meg­kezdi működését az újonnan épített arénában. D­ie Ebben mi sem kételkedünk. Szerk. Kovács Gyula jutalomjátéka, az általunk rég óhajtott Sh­akespeare est f. h. IC lesz, színre kerül „111. Richard“. * Kassayné asszony ugyancsak „III. Richard­ban“ tartja búcsufelléptét s igy van kilátás, hogy ő Shakespeere ejt sok élvezetet, meglehet bánatot is fog nyújtani a közönségnek. * Kassayné asszony f. hó 17-dikén Maros- Vásárhelyre indul vendégszereplésre Mint halljuk „Róma leánya" és „Angeló“-ban fog fellépni. * A pesti múzeum fegyvertára újra rendezte­­tik a szaktudomány kellékei szerint. A múzeumi igazgatóság e tekintetben folyamodott Creuneville gróf főudvarmesterhez, ki a király beleegyezésével megengedi, hogy a cs. kincstár rendezésével jelen­leg elfoglalt cs. kir. kincstár becsmestere, és a császári bécsi fegyvertár igazgatója, Leitner Quirin, ezen uj tan jeles szakértője és a csász.­arsenalban foglalt remekek leirója Pestre jöhessen — és a szakrendezést véghez vigye. József főherczeg, régi fegyverek szakavatott ismerője a múzeumi fegyver­tárt meglátogatta és benne egy óránál tovább Leitner úrral értekezvén, mulatott. * Az akadémia Teleki-vígjátéki pályadiját a bírálók a „Csók" czimünek ítélték oda. Az ered­mény nyilvános kihirdetése szokás szerint a József napon tartandó ülésben történik. A Brittish Museum könyvtárában az olva­sók száma volt: 1869-ben 103,884 és 1870-ben 98,971 személy látogatta, vagyis naponként 338. A. B. Muzeum összes gyűjteményeinek látogatója az olvasók kivételével 1870-ben 460,630 volt. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő-K . PAPP MIKLÓS, HÍRHARANG. Kolozsvárit, márcz. 9. , JÜIeT" Lapunk t. előfizetőit tisztelettel kér­jük, méltóztassanak megrendeléseikkel sietni, mert fölösleges példány elü­lt nem nyomatunk semmi szin alatt. Miután la­punk új expedition megy keresztül, a későn jövő előfizetőknek nem álland hatalmunkban teljes szá­mú példányokkal szolgálhatni, a legjobb akaratunk mellett sem. (6) Az országgyűlésen a viharos jelenetek napirenden vannak. Az ellenzék minden áron meg akarja akadályozni a választási törvénynek csúfolt sérelmű keresztülvitelét s törvényjavaslatot kíván a választásoknál űzött vesztegetések ellen. A szélső­baloldal komolyan el van határozva, hogy a vá­lasztási törvényjavaslatot agyonbeszéli, s e takti­kára a kormánypárt avval felel, hogy az ülések idejét meghosszabbítja, tehát a baloldalt physikai­­lag kimeríti. A viharos jeleneteknek nincs vége se hossza. F. hó 7-én reggel és estre folyt a gyűlés, az utóbbi éjfél után 1 óráig tartott. A „Magyar Újság“ felhívja híveit a kitartásra s apostrofáját igy végzi: „Győzünk vagy veled együtt temetkezünk fog! Romjaid alatt keressük sírunkat Szabadság! Isten minket úgy segéljen !“ (6) Az országgyűlés helyzete különben olyan, hogy a „Delejty“ a következő hírt is köz­readta: „Biztos forrásból értesítenek bennünket, hogy a kormány el van tökélve, azon esetre, ha a képviselőházi vitákban fordulat be nem áll, az országgyűlést a legközelebbi napokban feloszlatni. Be kell várnunk e hír valósulását, mielőtt ahhoz tüzetesen hozzászólunk.“ (6) Különben semmi sem bizonyítja jobban a kormánypárti korruptiót, mint éppen a jelenlegi viták tárgya. A választási törvényjavaslat halálos döfést kísért a polgárság egy része ellen; az öt­éves országgyűlési időszakkal a kormány szemé­lyes érdekét akarja biztosítani; az incompatibili­tăţii törvényjavaslat beereszti a ministériumok hi­vatalnokait az országgyűlésbe, tehát a mamelukok mamelukjait! A megvesztegetés ellen nincs tör­vény s a kormány kinyilatkoztatta, hogy javaslatot nem terjeszt elő most a választások küszöbén!! Nem vak a nemzet, hogy e hálózatot be ne lássa! (6) Egyébiránt az ellenzék talpon van, az országos értekezlet ezreit hozza híveinknek Pestre éppen e fontos perczekben, hogy színről színre lássák a kormány és pártja botrányait s vigyék meg a hirt az egész országnak. Mártius 15-ke kezéig, nagy nap a nemzet történelmében s úgy látszik, hogy most is forduló­pont lesz a némzet szent joga javára. Úgy legyen! (o) A baloldal országos gyűlésére f. hó 6-kán 215 helyről 1931 küldött volt bejelentve. (o) Külmagyar utcza derék polgárai Bá­nyai György polgártársunk személyében külön kép­viselőt küldöttek az ellenzék pesti gyűlésére. (o) Kapcsolatosan evvel felemlítjük, hogy küldötteink 1. hó 9-kén reggel indultak el Pestre. P­o­p­­­n­­ Nándor barátunk önkénytesen csat­lakozott a küldöttséghez. (o) Íme egész sora a feleleteknek ama bizonyos piszkos czikkre, mely a kolozsvári ellen­zéket „csőcseléknek“ szeretné nevezgetni hol nyíl­tan, hol írásban, nyomtatásban. Tettel felelünk a hitvány szónak ez az egész.­ — Fort Bayard. Itt vegetál egy része a fogoly communistáknak. Rochefort, Paschal Grous­­set, Assi és Rastoul is ide vannak beosztva Egy franczia lap részleteket hoz e hírneves foglyok életéből. Rochefort jól érzi magát; vig, derült, mintha Paris boulevardjain bolyongana s nagy szenvedéllyel sürög-forog a­­ konyhán. (Oh tem­póra! Rochefort, mint szakács! különben monda­ná Gyulai Pál, nem is volt ő soha más, mint po­litikai kukta.) Paschal Grousset, csak vegetál, nincs kedve semmihez . . . Assi fülbevalókat ké­szít dióhéjból s doctor Rastoul memoire-irással foglalkozik, ha beteg­eit nem kuruzsolja. Rochefort tartja bennek a lelket. (D.) , írják, hogy Persziában még egyre dühöng az éhhalál s folyvást nagyobb ará­nyokat ölt Oly városokban, hol 30—40,000 em­ber lakik, 15 —16,000-re megy a halottak száma. ~7 Megdöbbentő hirt közölnek Bécsből Már a távirda hozta azon hirt, hogy Anton Alajos bécsi ó-katholikus lelkész, veszélyesen beteg. An­ton a lujtántuli ó katholikus mozgalomnak feje s mint ilyen, méltó figyelemnek tárgya. Betegségé­ről veszszük a következző híreket: Autón tegnap­előtt este az ó-katholikusoknak egy magángyüle­kezetében volt. A kik ott látták, semmi jelét a roszullétének nem észlelték rajta, vígnak és jóked­vűnek látták. Tizenegy óra körül otthon volt a lelkész s nyugodni ment. Éjfél után felébredt és oly rossul érezte magát, hogy rögtön orvosi se­gélyért küldött. Ő maga meg­mérgezettnek hitte és érezte magát; az előhívott orvos azonnal ve­szélyesnek ismerte fel a bajt s azóta Anton élet és halál közt ingadoz. A bécsi rendőrség, remél­jük, rendkívüli erélyt fog kifejteni, hogy kiderítse, nem forog-e valamely bűntény­ben s nem a fana­­tiszmusnak volt-e Autón szánva. — Nunssich Páliról azt hja egy politi­kai lapunk, hogy az országgyűlés befejeztével „ma­gasabb birói állásra“ fogják kinevezni. Nem tud­juk, mennyiben igaz e hir, de ha csakugyan való­sul, a politika teréről megint egy kitűnő vonulna el. (mg.) A nagy román birodalomról álmo­dozók szervezkednek; Velenczében ütötték fel sát­rukat s „Propaganda“ czim alatt román nyelven egy heti lapot adnak ki; a szerkesztést hihetőleg a Romániából kimenekült Rosettire bízzák. Az elő­fizetési felhívást „Il Tempo“ olasz lap teszi közzé s az előfizetési pénzekre nézve is ez vállal fele­lősséget a közönséggel szemben. Az „Albina“ pesti román lap e lap pártolására hívja fel a román nemzetet. Meg kell mutatni — írja — az olasz nemzetnek, hogy mi is méltó utódjai vagyunk a dicső rómaiaknak s a romanizmus magasabb ál­mairól még nem mondottunk le. — Szerintünk a „Propaganda“ a román fejedelem megbuktatására fog törekedni, a sorok közül legalább ezt lehet kiolvasni, s a romániai vörösekkel szoros össze­köttetésben lesz. Egy kedvező kimenetelű forrada­lom után Románia trónjára román honfit akarná­nak felültetni; számításukból úgy látszik, kifelej­tették Bismarck sisakosait! •­­ B. Apor Károly pár nap múlva kö­rünkbe érkezik. Lesz szerencsénk tehát színről színre látni az annyiszor emlegetett, de látni nem kívánt tófalvi hőst A rosz nyelvek azt is beszé­lik, hogy bevonulásakor a nemes báró kocsiját 24 tófalvi huszár fogja követni. No hiszen meglátjuk. (mg.) A „Gazeta Transilvaniei“ az unió­val sehogy sem tud megbarátkozni. Rovatai között Magyarország, mint külföld fordul elő, belföld­nek ő csak Erdélyt tekinti. Sokani azt beszélik, hogy ilynem­ű agitatioiért a romániai vörösektől tekintélyes subventiót húz évenkint. (mg.) Szegény Singuna ő kikapott saját atyjafiaitól. A bukaresti „Románul “-ban Papiu Ila­­rián, ki magát különben ez idő szerint első román történésznek állítja, azt írja Siagunáról, hogy „ilyen erkölcsi monstrumot még nem látott az emberiség története.“ Egész bűne pedig csak az, hogy ő­­ activista úgy a politikai, mint minden másféle té­ren. Ha a románok elsőrendű történésze egy ily kitűnő hazafiról így nyilatkozik, akkor Kloska uram az általa megírt történelemben megváltóként szerepelhet. (6) A marhavész ügyében nemzetközi érte­kezletet hí­vott össze Chlumetzky, a lajthántúli gazdasági miniszter. Az értekezlet 1 hó 16-kán nyílik meg. Képviselve lesz Magyarország, Német­ország, a Svájcz, Anglia, Francziaország, Török­ország, Belgium, Olasz és Oroszország, Szerbia és Románia. (o) Megkerült. Komoran polgármestere John, a múlt évben Prágában nyomtalanul eltűnt , valami gyilkosságot sejtettek az esetben. Most kisült, hogy a jó úr Amerikában van. Szökése indokát nem tudják. (o) A párisi nők gyászolják hazájuk sor­sát, még bálokban is gyász­ruhát viselnek: fekete­­ selyemből, fehér csipkékkel, piros rózsákkal — a hajban gyémánt „könny cseppeket.“ Ily „jajkiáltó­­öltözék csak 14,000 frankba kerül. (o) Feuerbach, a nyomorban sintődő philo­­­­zophus számára gyűjtést rendeztek Angliában, eredményét 2470 forintot most küldték el rendel­tetése helyére. (o) Jó kifogás garast ér. A liverpooli ren­dőri törvényszék előtt minap egy életunt állott, a­­­kit egy rendőr éppen akkor ragadott meg, a mi­dőn fel akarta magát kötni. A bíró, indokát kérdi bűnös szándékának, mire emberünk azt mondja: „megáztam s ki akartam magamat akasztani a napra, hogy megszáradjam !“ Ezzel aztán kikerülte­m a büntetést. (o) Borosnyai Pált a maros­vásárhelyi kép­viselő testület f. h. 8 kán polgármesteréül választa Hétfőn m­ár Vásárhelyre érkezik Ez örvendetes hirt tegnap lapunk bezárta után vettük s igy csa­k ma adhattuk közre. (o) Szász Régenből írják lapunknak, hogy a vasúti közlekedésben nincsen köszönet, mert ez oly lassú és késedelmező, hogy a zász­ló sáros időben is túltesz rajta! Tudósitó felemlíti, hogy a személyzet előzékenysége sok kívánni valót hagy hátra, a vonatok két, néha hat sőt n­y­o­l­c­z órát késnek! Kissé rendkívüli dolog lesz ez s megérdem­li az igazgatóság figyelmét. — (o) Themis lajstroma Francziaországban. A hadi törvényszék 4868 communistát mararasz­­talt es 20.813-at mentett fel Vád alól itéletileg, így eddig 25 631 letartóztatott communetag sorsa fe­lett történt határozás. (o) Ügyvéd mintakép. A kivégzett Rossel védőügyvédé védenczének iratait saját javára elide­­geníté. Perbe fogatva e miatt a Rossel család ál­tal, a védő nevét az ügyvédi kar, mint fegyelmi tanács, a varsaillesi ügyvédek névsorából kitörte. E határozat vádlott által felebbeztetett s a párisi fórum az első határozat megsemmisítésével vád­lottat félévi működési jog elvesztésében marasztalá. (6) A franczia kormány gyakran foglal­kozott a gyermekek munkája meghatározásával s az illető bizottmány felette fontos határozatot ho­zott: ezután tiz éven aluli gyermek, gyárban nem­­ alkalmaztathatik. Tíztől tizenhárom éves gyerme­kek csupán hat órán át foglalkoztathatnak napon­ta. Tizenöt éven aluli fiuk, továbbá minden leány és asszonyra nézve a gyári éji foglalkozás eltilta­­tott. Bezzeg megnézhetjük nálunk úgy hetivásár napján az elcsigázott kis inasokat, kik reggel négytől estve tíz, tizenegyig kínlódnak. A franczia akadémiánál Louvel tu­b(\Va ezelött nyujtá be a magvak s más ,vonatkozó emlékiratát. A elntprife kil­ü­ldött akadémiai bizottság kevezi f­ailVile,menyet’ ° mely Louvel müvének mée AlffirhTn ^ (vei'mek) és rendszerének, mely ban f (nal,un^ szintén) ma is alkalmazás­ban van s itt eredménynyel csupán azért merte fono éghajlat alatt a föld folyton szikkadt __ a tudor elébe teszi légszivatytyi-készletét mely tiz centimeter légmérőt nyomású légürt képes elöá l­ehetetlen a...)erészedés eredés és csírázás lehetetlen, s mi különös, a termés ekként tökéle­tesen megavatik a rovarok, így például a zsizsi­kek ellen. A kiküldött bizottmány e részben vég­­eges kísérletet ton: 1867 jul. 14-kén húsz izcze elő zsizsiket ton egy búzával tett készletbe, s eb­ben a légnyomást tiz centimétere apasztá. 1868 jan. 24-kén egy félév mulva, felnyiták a készletet a huzat érintetlenül, a zsizsikeket holtan s végül az ür miatt tökéletesen enyészeten kívül találták. 0) A szt.-ágothai kerület Schafer Frigyes ulnokot, választotta meg képviselőnek. Úgy lát­­?.. .^^t, h°gy S. ur aláírta a napokban általunk kozlott pontozatokat. Arra felé különben határo­zottan kormánypárti szelek kezdenek fújni. (6) Az úrmesterek kérvényt nyújtottak be Isza Lajos miniszterhez abban a reményben, hogy valóban nyomorult helyzetökön majd javít. Igen ám­ szent együgyűségekben nem tudják, hogy a‘ minisztereink látköre nem terjed tovább, a pesti sugárútnál, s ha ott majd jó lesz a kövezet, szen­tül azt fogják hinni, hogy az egész országban is így áll a dolog. A titkárok, tanácsosok serege jól­­ van látva s ebből következtetik aztán, hogy az országban sehol sincsen fogyatkozás. (6) Glaser úr ökreinek egy egész czikket szentel a „Herrn. Ztg.“ De ne higyje senki, hogy ez czélzás a lajtbántuli igazságügyérre és hivata­los közegeire. Glaser ur mészáros Szebenben s jó kövér ökröket ölve még olcsón is adja a bust. In­nen a lelkesedés és magasztalás. (o) Hej János, János, méltóságos gróf Bethlen János­beli csúnya dolgokat írnak arról a gyimesi útról, a melyen méltóságod végig kocsiká­­zott és végig nézett. Úgy elcsigázta ez az út a népet, hogy bizony sok furcsákat mondogat a kor­mányra és közegeire még a commissarost sem ve­szi ki a furcsából, mely a „Herr­. Ztg.“ szerint így hangzik: „Fizessenek, akkor dolgozunk, de in­gyen senkinek, mert a hivatalosok elteszik a pénzt és nekünk dolgozni kell.“ Ez éppenségesen arra a 100 ezer forintra vonatkozik, a­mely a gyimesi útra kivettetett.­­ A pápa mégis expeditióra készül. Egy tekintélyes angol lap írja, hogy ő szentsége utaz­ni fog, m­ég pedig a jövő hóban. (Csak nem ápri­lis elsején?) Már el is rendelte ünnepélyesen, hogy a pápai levéltárakat s ékszereket becsoma­golják, hogy itt minden schlagfertig álljon, ha Rómának (örökre vagy csak egy időre?) adieut mond. Hir szerint e szentsége az első statlót Triesztben tartaná. (D.) — 1525 éves társaság. Van Pesten egy tiszteletre méltó társaség, 24 hivatalnok özvegyé­ből, kik a pestvárosi hivatalnok magán-nyugdij alapjából tengetik éltöket s összesen 1525 évet képviselnek. A társaság legifjabb tagja 51 nyarat élt át, a legidősb 90 és 100 év közt ingadozik. Tiszteletre méltó, valóban tiszteletre méltó társa­ság .. . legnagyobb érdeme az, hogy a szépiro­dalmi­ divat lapot nem ad ki. -- A tud. academia megalakította végre azon állandó bizottságot, mely a tudományos iro­dalom terjesztése és szakmunkák kiadása ügyét lesz hivatva elintézni. Az új bizottság Csengery Antal elnöklete alatt az akadémia minden osz­tásnak két-két kiküldött tagjából, s a há­rom osztálytitkárból áll Az első osztály Toldy Ferencz és Ilm­falvy Pál, a második Kautz Gyula és Pauler Gyula, a harmadik Nendtwich Károly és Szily Kálmán tagokat választotta a bizottságba, melyhez még Gyulai Pál, Frank­ Vilmos és Szabó József osztálytitkárok is tartoznak. A bizottság Csengery elnöklete alatt vasárnap tarta első ala­kuló gyűlését, s mindenekelőtt az ügyrend készí­tését határozta el. Egyszersmind megkereste az egyes osztályokat, hogy a szakukba vágó s átdol­gozásra vagy lefordításra alkalmas munkákról a bizottságnak véleményt adjanak, fordítókról, bírá­lókról stb. gondoskodjanak.­­ Kimutatás, az iparos kölcsön-pénztár sttbr. h­avi forgalmáról. Bevétel ------------------------otuiui vuit ex h­ui. ua­ galom 72,365 frt 25 kr. Kolozsvárt, 29. 1772. Krém­er Ferencz, Mamicza Ján igazgató elnök, pénztárnok. Tömösváry Miklós, könyvvezető. 109 izben kölcsön Szervezésre . • Bélyegre . • • Irodai költség • ■ Tisztviselők illetéke Kamatba • • • • Pénztár maradék . . 26906 -1 7101 50 155 53 . 3384 38 37724 82 April .június 4 írt April szeptember 8 írt April deczemberre 12 írt Egy hóra ... 1 írt 50 kr. Január hóról pénztármaradék 128 tagtól beállási dij . . Betételekbe........................... Kölcsön visszafizetésbe . . 6%-fék kamatba .... l°/0-fék féldíjban .... Váltó díjban ...*■• Bélyeg díjban . . . • • Kiadás: írt. kr. 7333 67 64 . 29437 70 230 538 14 904 3 27 28 37724 84 99 50 28 40

Next