Magyar Polgár, 1872. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)

1872-10-23 / 243. szám

kuti tűzoltó-egylet javára. Az estélyen különösen feltűntek a gr. Kornis Janka dalai és gr. Telek­ Gézáné zongorajátéka. —* 3-ik közleménye a M. Vásárhelyt lé­tesítendő székely árva-leányház részére történt ke­gyes adakozásoknak: Dózsa Dánielné ivén: Staibl Antal 300 forint. Városunk köztiszteletben álló pol­gára az aláírási ívre tett nyilatkozata szerint, ezen felajánlott szép összeget, üdvözölt nejének kegye­letes emlékéül a tér és temetkezési fényűzés mel­lőzésével m­eggazdálkodott összegképp helyezte el az erdélyi kereskedelmi és hitelbank pénztárában, árva vagyontalan gyermekek nevelése alapjául, hel­­lyezvén azt a helyi tanács ellenőrzése alá.­ Most midőn egy árva leány­intézet létesítése van kilá­tásban, e nemes irányú, összeget oly kötelezettség­gel szenteli azon üdvös czélra, hogy a mint az ár­vaház ügye biztos alapon álland ezen tőke össze­get összes kamatjaival együtt az árvaház részére kiutalványoztatja , kifejezvén azon óhajtását hogy az intézet jótékony működését — mind­két nembe­li árvákra terjesztené ki ! ! Alapitó tagokká lettek. Bodolla Jánosné 100 frt, Dózsa Dánielné 100 frt, úrbéri kötelezvényt; Istvánfi Pálné 60 frt, Ilyés Ki­rályné 60 frt, Nagy Zsigmondné 60 frt, Antalfy Gáborné 60 frt, Zeyk Sándorné 60 frt, Jancsó Ta­­ntásné 60 frt, urb. köt. összesen 860 frt. Rendes tagok­ évi járulékkal 5 évig: Bucher Miksáné évenként 10 frt, Dósa Lajosné­é­ 5 frt, Borsodi Demeter Lajosné é. 4 frt, Tribusz Antalné é. 3 frt, Lázár Ádám é. 5 frt, Özv. Reich Károlyné é. 3­ frt, Ménaságiné é. 3 frt, Nyárádi Roznyai Zsuzsa é. 2 frt, Jenei Dénesné é. 2 frt, Szolga Miklósné é. 2 frt, Jakobi Mari é. 2 frt, Jenei Károlyné é. 2 frt, Dósa Elek é. 2 frt, Tolnai Lajosné é. 2 frt, Petri Vilma é. 2 frt, Lendvay Luiz é. 2 frt, Csi­­ky Lázár és fia é. 2 frt, Vajna Jánosné é. 2 frt, Czecz Katalin, Szentgyörgyi Györgyné é. 2 frt, Özv. Prekup Aurelné 3 frt, Gróf Teleki Louise é. 1 frt, Jenei Józsefné é. 1 frt, Dósa Ákos é. 1 frt, Évi já­rulék összesen 73 forint. Egyszer mindenkorra aján­dékoztak : Id . Dósa Károly 1 d. cs. aranyat, Kis József 5 frt, Nagy Ferenczné 5 frt, Györgypál Jó­zsefné 5 frt, Stupiczky Béláné 3 frt, Özv. Tompa Ádám­né 2 frt, Raff Károly 2 frt, Szentpéteri Pál­né 1 frt, Vályi Gábor 1 frt, Özv. Dr. Engel Jó­­sefné 1 frt, Bálint Miklós 1 frt összesen 28 frt, 1 drb. arany.Összesen 951 forint 1 drb. cs. arany. Folytatása Lakatos Pintye Karolina Sz. Udvarhelyi n­övelde igazgatónéja ivének : Ugrón Gáspár 5 frt, Jánosi Mihályné 2 frt, Demeter Endre 2 frt, Sza­bó György 2 frt, Kovács Domokosné 1 frt, Szabó Dénesné 1 frt Bartha Miklósné 1 frt, Boér János­­né 1 frt, Szőcs Mártonné 1 frt, Sternberg József­né 1 frt, Veres Ferenczné 1 forint, Jánosi Corne­lie 1 frt, Monovits Szilárdné 1 frt, Endes Kálmán­ná 1 frt, Szabó Józsefné 1 frt, Boros Károlyné 1 frt, Nagy Lajos 1 frt, Simon József 50 kr, Balázs Antal 20 kr, Elekes 30 kr, Koronkay 10 kr, Pin­tér Sándor 10 kr, Böjthy Sándor 20 kr, Szabó Ferencz 20 kr, Tamás Lajosné 10 kr, László An­­drásné 20 kr, Hermann Gusztávné 50 kr, Gyar­­mathy Sándorné 50, Keréh Gergelyné 20 kr, Lá­nyi Károlyné 30 kr, Keszler János 50 kr, Rácz Károly 50 kr, ősz. 28 frt, 40 kr, a mult alkalom­mal közlütt 40 frttal összesen 68 frt, 40 kr. Az egész főösszeg pedig 5990 forint 40 kr egy drb. cs. arany. M. Vásárhelyt 1872. oct. 15-én G. Toldala­­gi Victorné, az árvaházi szervező bizottság elnöke. — Laguna-kalózok Velenczében. „Bella Veneziában“ múlt szombaton esti 5—6 óra közt egy bankár vitte haza gondolán pénzét. A­mint a gondola a Canal delle Giudezza-ba ért, egyszerre egy „vipera“ ütődik a bankár csónakjába. A „vi­pera“ egy keskeny, aránytalanul hosszú csónak, mely elöl egy lábnyi hegyes vassal ellátva, nyil -­­ sebességgel úszik a vizen. Veszélyessége miatt el van tiltva használata. Ily „vipera“ ütődött a ban­kár gondolájába. Az ütközésre a sajkások a vízbe estek, a kalózok, kik tizenhárman voltak, a gondo­lába rohantak, a pénzt elrabolták s nyilsebességgel mentek ismét tova a vizen. A­­gondolából eleget kiabálták. ..Dalli, dalli, a ladro ! (Fogjátok meg, fogjátok meg a tolvajt!) — De az üldözés haszta­lan volt. A „vipera“ utolérhetlenül rohant előre. Az elrabolt összeg 140,000 ft. — Az orsz. közp. lótenyésztési bizottság ülést tartott a közlekedési minisztérium helyiségé­ben. Jelen voltak a kereskedelmi miniszteren kí­vül a bizottság tagjai majd teljes számmal, a méntelepek parancsnokai s a minisztérium lóte­nyésztési osztályának képviselői. We­ckheim Béla b. a bizottság elnöke, melegen üdvözölvén a megje­lenteket, Kozma Ferencz, miniszteri tanácsos elő­terjesztő az államlótenyésztési ügy áll­­otáról szóló jelentést. A jelentés mindenekelőtt konstatálja, hogy a lótenyésztés ügye az országban halad és fejlődik. A nép évről-évre inkább használja az állam által a tenyésztés előmozdítása czéljából tar­tott méneseket, úgy, hogy míg 3 évvel ezelőtt 47.000 kancza fedeztetett az álladalmi ménesek­ben, 1870 ben 50.000, 1871-ben 54.000, a jelen évben 58049-re megy a fedezett kanczák száma. Egy másik örvendetes eredménye ezen haladásnak az, hogy m­ig két vagy másfél évtizeddel ezelőtt a hadsereg a pótlásra szükséges lovaknak csak cse­kély számát tudta Magyarországból beszerezni, ma összes szükséglete majd kizárólag Magyarország­ból i­deztetik. A múlt évben besoroztatok 2,833 16, nem­ számítva azokat, melyeket néhány ezred saját kerületéből vesz. Kivitetett az országból 7,264, nem számítva azon lovakat, melyek a monarchia másik felébe szállíttatnak. Egy veszedelmes aka­dálya a fejlődésnek a takár, mely azonban ma már csekély mérvben jelentkezik. Az állam a ménesek­­ben és telepeken bir összesen 4444 db lovat. A méneseknek létszáma jelenleg, midőn a fiatal mé­nek a telepeken vannak, 2,658, a szaporulat az idei ellés folytán 586, fedeztetvén 895 kancza­mi 64 %-ot tesz. Az összes ménesek neveltek, az idén 231 ménet, melyekből, 222 tényleg be lett osztva telepekbe. Eladatott részint számfeletti 3—4 éves lovakban, beleszámítva a történetesen használh­at­­lanná lett szolgálatti lovakat, 203, melyekért be­jött 99,500 frt. Fedez­tetési dijak czimén bejött magán kanczáktól 20,900 frt. A méntelepekben a mult év folyamában sikerült szemelé kapni .37,000 kanczát, ezekből lett 38,000 csikó. A szaporulat az idén 99. A­mi a lótenyésztési díjakat illeti, daczára annak, hogy e czélra csak 3000 és néhány db arany állott rendelkezésre, 1750 ló vezettetett dijosztásra. A dijosztásról szóló jelentések még nem érkeztek be az ország minden részéből.­­ E szóval előadott jelentés, melyből itt csak a leg­főbb részleteket emeltük ki, a bizottság által han­gos helyesléssel fogadtatván, kinyomatni határoz­tatok. Ezután az egyes állami lótenyésztés érde­kében a minisztérium által előterjesztett javasla­tok elfogadtatván, a bizottság eloszlott. •­­ Bazaine tábornagy ügyének első, vizs­gálati része be van fejezve s a haditanács tagjai­­ névsora végleg meg van állapítva, az ügy azonban anyira óriási bonyolult, hogy a jelentéstevők alig lesznek készek újévnél előbb s igy a nyilvános tárgyalások körülbelül csak jövő évi febr. 1-je kö­rül kezdődnek meg. A Thiers két Orsius bombát kapott egy dobozban ismeretlen kézből a napokban s a mellé­kelt levélben arról értesittetett, hogy eddig 2000 db. ily bomba szállíttatott már Párisba, a börtönből nem rég kiszabadult kommunisták kezeibe.— E sajátsá­gos hírhez megjegyzi a „Pali-Mail Gaz,“ hogy az ő párisi levelezője még a múlt héten megtávsür­­gönyözte ez eseményt neki, ő azonban, bizonyosan a franczia rendőrség közbelépése miatt mind e mai napig nem vette e sürgönyt s csak most értesül a dologról tudósítójának leveléből. — A kormánypárti román „Patria“ politikai lap, rövid egy év lefolyása után bevégezte pálya­futását. Kimúlt ő Olteanu püspök minden­ pártfo­gása daczára, pártfogáshiányban, — úgy látszik, annyi pénzt nem akartak továbbra is vesztegetni egy olyan lapra, mely eredményt a románok kö­zött nem képes producálni. Különben ügyesen volt szerkesztve, s hogy keletje nem volt, az irány hi­bája. Azt mondják, hogy 5 prenumeránsa volt, s 1000 példányt ingyen küldött szét . A királyasszony legújabb hir szerint körülbelül három hónapig, tehát január közepéig marad Magyarországon. Nevezett idő alatt, egypár napot kivéve szüntelen a budai várban marad. A karácsonyi ünnepekre Rudolf főherczeg is megér­kezik Bécsből a királyi család körébe. — A Magyarország részére kinevezett franézia főkonzul Guyot-Montpayroux, ki csak ép most erősíttetett meg állásában, közelebb , mint a “P. Lloyd „ értesül, már­is vissza fog hi­vatni, miután bár hat hónap óta van kinevezve, még el sem foglalta állását. Thiers nagy fontossá­got tulajdonít, hogy a magyarországi konzulságról vezettessék. Guyot Gambettának jó barátja. — Napóleon herczeg barátainak állítása szerint beperelni szándékozik a franczia belü­gyinisz­­tert törvénytelen letartóztatás alapján s ügy­és­séül Lachaud fog szerepelni- Másrészről a nemzet­­gy­ülés egyhetikével Roucher interpellate tárgyává teszi ez ügyet. — Proudhonról. Parisban Sainte Beuve fö­löttébb érdekes könyvet adott ki, mely Proudhon életéről szól, s a benne foglalt adomaszerű, jellem­ző történetkék egészen más színben tüntetik elő Pro­udhont, mint őt eddig átalában ismerni vélték. Sroudh­on három szőke leánykájáról beszél, kiket anyjok maga szoptatott s kik egész lelkét eltolták: „Az atyaság kitöltő keblem ürességét, az ezért sza­bott elém s oly röperőt adott, a minőt eddig nem ismertem. Sajnálom hogy 1848-ban nem valók már legalább öt—hat év óta családatya.“ Egy napon életének utolsó éveiben, főfájásról panaszkodott egyik barátja előtt; ez azt tanácsla neki, költözzék ki egy időre falura. E pillanatban gyermekei hang­ját halla, kik a kertben játsztak. „Ez az én orvos­ságom ! “ - jegyzi meg Proudhon boldog mosolylyal. Proudhon ama hírhedt mondása daczára : „Isten a rész,“ nem volt Atheista ; őt legfőlebb panthe­­istának lehet nevezni. — Proudhon a magánéletben egészen­­más ember vola, mint nyilvános fellépései alkalmával. Egy nap Napoleon herczeg előtt fej­tegette eszméit. „De minő társadalomról álmodik ön?“ — kérdő elbámult halgatója— „Oly társada­lomról álmodom, mely engem mint conservativot le fog nyaktilózni.“ — adta P. válaszul. — A glorina nevű vasút kerülő, mely­nek föltalálója Popovics hazánkfia, az osztrák ál­­lamvasut hivatalnoka, mult csütörtökön mutattatott be a királynak. Ő Felsége háromnegyed óra hosz­­száig hallgatta a föltaláló előadását, és igen meg volt lepve e találmánynak fontosságáról, különösen háborús időben , mert e kerülő segítségével egy­szerre és könnyű szerrel 6 vonatot lehet föl és le­szerelni. — Késő lakadalom. A napokban ritka la­­kodalmat ült Lascombes-ban, Francziaországban egy jegyes­ pár. A vőlegény 74, a menyasszony 72 éves. Az örömapa 107, az örömanya 104 évesek. Nem volt a nászra hivatalos csak a családbeliek, azaz a vőlegény és menyasszony fiai, leányai, uno­kái. A tánczot a boldog­ pár szülei nyiták meg egy méltóságos menüette­vel s tartott a táncz ki vilá­gos viradtig. Akkor aztán reggeliztek, s hosszas zavartalan boldogságot kívánva a boldog­ párnak — eloszoltak. Ilőztinség köréből. Válasz Lászai László urnak. Deézs, 1872. okt. 16. „Megvallom, némi undorral nyúlok tollamhoz mindanyiszor, midőn valamely hitványságot kell rendre utasítanom.“ Így kezdi Lészai L. ur a „Ma­gyar Polgár“ jelen év okt. 15-i 236 sz.-ban meg­jelent, Deés, okt. 10-ről kelt levelét, melyben a „Kelet“ 231 és a Kolozsv. Közlöny“ 242 számá­ban B.-Szolnok megye bizottságának szept. 30 év okt. 1-én tartott gyűlése lefolyásáról irt tudósítá­som egy pár tételét igyekszik semmivé tenni, s „arczátlan hazugságnak“ tüntetni fel. Én nem kez­dem ily­­en hangon, mert nem szenvedélyeskedni, hanem a Lészai úr által arczul csapott, megtaga­dott igazságot óhajtom felderíteni. Tudósításaimban azt írom, hogy a főispáni beiktatás alkalmával mondott üdvözlő beszédek kö­zül „megbotránkozással vettük Lészai Lászlónak azon—e mái ünnepélyes adtás keretébe be nem illeszthető — semmivel nem indokolható igaztalan tá­madását, melylyel hálás emlékünkben élő volt főis­pánunk Torma Károly személye ellen rontott.“ „Az ellenzék maga is, legalább annak többsége hatá­rozottan rászalta Lészai támadását, Bánffy Dezső által ellene nyilatkozván annak, helytelenítvén azt.“ Irám továbbá, hogy „Torma Károly orsz.­gyűlési képviselőnek főispáni állásától, saját kérelmére, lett felmentése alkalmából a megye közönségéhez intézett búcsú-irata olvastatván ; a közgyűlés sze­retve tisztelt volt főtisztje 5 évi ernyedetlen mun­kássága, feláldozó hűsége és sikeres működése iránti elismerését nem csak jegyzőkönyvileg, de feliratilag is kifejezni határozta.“ Tudósításaim egész hűséggel idézett ezen té­telei azok, melyekre Lészai úr — nem mondom, mint e teve „arczátlan ferdítéssel,“ „a tények vak­merő megtagadásával“ —ezeket írja : „röviden és kereken kijelentem, hogy ferdítés mind­az, a­mi ezen két levélben beszédem fogadtatásáról íratott; arczátlan hazugság azon állítás, hogy e beszéd el­len dr. Bánffy Dezső az ellenzék nevében tiltako­zott volna ;­ég hűtlen ráfogás, hogy az egész gyű­lés e beszédemet visszatetszéssel fogadván, Torma Károlyhoz egyhangúlag hálafeliratot (!) szavazott volna. — Férfi szavamra mondom ezt. M így ir Lészai ur, melyből azonnal szembe öt­­lik szavaimnak két elferdítése, t. i. én nem írtam, hogy dr. Bánffy Dezső Lészai ur beszédje ellen tiltakozott volna, hanem csak azt, hogy ellene nyi­latkozott, helytelenítvén azt; továbbá én a Torma Károlyhoz küldött iratot nem neveztem hálafeli­ratnak, hanem egyszerűen csak feliratnak. De ám­bár e ferdítések is jellemzők — nem ez a lényeg, hanem az­­ indignátióval, megbotránykozással fogad­ta-e a megye bizottsága Lészai úr kérdéses orab­o­­ját, vagy nem ? továbbá, dr. Bánffy Dezső, kiről tudjuk, hogy a megyei ellenzék vezére, ellene nyi­latkozott-e, hely­telenitette-e azt, vagy nem? végül, Torma Károly volt főispánunkhoz, e székben tel­jesített sikeres működésiért, feliratilag elismerés szavaztatott-e, vagy nem? Mind­három kérdésre „igennel“ felelek, s erősen hiszem, hogy a B.-Szolnok megye említett bizottsági gyűlésen jelen volt, mintegy 200 bizott­sági tag, s a számos hallgatóság igazat ad ne­kem A mi Bánffy Dezső nyilatkozatának Lészai úr általi tagadását illeti, elvárom a báró úr igaz­ságérzetétől, hogy már csak személye és pártja re­­putatiója érdekében is nyilatkozni fog e téren, ha ellene nyilatkozott-e Lészai úr említett fellépésé­­nek, támadásának, vagy nem ? részes volt-e abban az ellenzék , vagy Lészai úr csak privát­ passióból dühöngött ? A harmadik kérdésre t. i. ha küldött-e a megye bizottsága Torma Károlyhoz főispáni si­keres működéséért feliratot? Erre feleljen a bizott­sági gyűlés jegyzőkönyve, melyben 2 szám alatt e határozat bennfoglaltatik, s melyet hozott, mintegy 200 bizottsági tag. Így állván a dolog, kevés értéke lehet Lé­szai ur előtt a „férfi szónak, a férfi becsületnek, melyre csak hogy elhigyjék a mit állit, komoly férfihez nem illőleg, esküszik, a helyett, hogy igaz érvekkel bizonyitna. Különben Lészai ur nemes jelleme illustra­­tiója szempontjából, bátor vagyok idézni Lészai urnak, törvényszéki ülnök korából Torma Károly­ra vonatkozó, a „Magyar Polgár“ 1868 évi nov. 15-én 136 számában (2-ik oldal, 1-ső hasáb) nyom­tatásban megjelent ime panegyricus szavait: „kö­zelebbről megyénk közönsége szeretve tisztelt fő­ispánunkat névnapja előestéjén jól sikerült fényes ovatióban részesíté.­„Nemes jelleme, higgadt, tapin­tatos eljárása a reá bízott méltóság viseletében, mély tudománya ismertjei, mint miveit bánásmód­ja barátai és polgártársai iránt — mindnyájunkat meggyőzőnek arról, hogy szeretett személye iránti tiszteletünknek külső kifejezést adni minden poli­tikai pártnak egyenlő kötelessége.“ S miután elő­adja, hogy barátai által ő lett az üdvözlő szónok­lat tartására felszólítva, s azt “szívesen“ elvállald, így folytatja: „Üdvözöltem főispánunkat érdeme szerint, a férfi komoly higgadtságával, felül minden pártérdeken, úgy mint szivem, mint lelkem igaz meggyőződései azt nekem tolmácsolák.“ Így irt Lészai László megyei ellenzékünk legelső harczosa“ (II?) 1868-ban, Torma Károly főispánsága második évében, s ily szellemben óráit ugyanakkor ablaka alatt a fáklyás tisztelgők élén, mint törvényszéki ülnök ; és nem kétlem — sok­szor látva a főispán ajtaján bekopogtatni ily érzelmektől dagadt honfiúi keble csak a közelebbi időben is — mig a megyei főjegyzői állomás üres­ségben volt... - ezzel szemben így támad, ma nem lehetvén sem törvényszéki ülnök sem főjegyző, ítél­jen az ily, férfihoz nem illő fonák tények felett a becsületes közvélemény. A­mi Lészai urnák személyemre vonatkozó sértéseit illeti, megjegyzésem: az igaz, hogy én Torma Károlynak szerfelett sokat köszönhetek, s mindig is illő pietással gondolok e nagy férfira, kit második atyánként tisztelik; de nem ettem „asztalának hulladékait“ soha, hanem ettem házá­nál mint gyermekeinek nevelője a megérdemlett kenyeret; hogy közpályámat tanfelügyelőségi tol­­nokságon, vagy mint ön mondja: szerény írnoksá­­gon kezdettem, az is igaz; de úgy nevelői, mint tollnoki állásomat soha sem szégyenlettem, mert mi m­agalázó sincs azokban ; s ha magába száll édes Lészai úr, hiszen e tekintetben tán együtt érez ve­lem, hisz egykor, régen, szegény legény korában mint nevelő tartotta fenn magát, s jelenleg szintén szerény írnoki minőségben keresi Máni ügyvédi irodájában kenyerét — — megalázás az emberre, csak az, ha a becsületes munkát kerüli. Személyem­re szórt egyéb gorombaságaira pedig fogadja Lé­szai úr válaszul egyszerűen a megvetésemet. Borbély Sámuel *) Az e rovatban megjelenő czikkekért, a szerkesztő­ség csakis a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget. K CD isi cd CD c/­ CD O■I CD GO ISI ISI CD Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: HL. PAPP MIKLÓS. NYÍLTTÉR. *) Ajánlkozás. Egy nyugdíjazott katonatiszt, a­ki számos évig külföldön tartózkodott, s birja tökéletesen a franczia, angol, magyar és német nyelveket, óhajt egy előkelő családhoz jutni, mint nevelő, vagy mint nyelvmester, helyben vagy vidéken. Leveleket el-­­ fogad e szerkesztőség B. K. B. betűk alatt. 3 ------------------------------- O) K­OLOZSVÁRTT "S­emjén Lászlón kaphatók a legjobb bécsi ál gyári áron és felelősséggel. Minden betegnek erő és egészség gyógy­szer és költség nélkül. Revalesciére du Barry Londonból. Az Ízléses gyógyszer Revalesciére du Barry eltávolít minden betegséget, mely a gyógyászatnak ellentáll; minek gyomorbajok, idegbajok, mellbajok, tüdő-, máj-, mirigy-, nyálkhártya-, légzési, hólyag- s vesebajok, gelmőkór, asz­­kór, asthma, köhögés, emészthetlenség, dugulás, hasmenés, álmatlanság, gyengeség, aranyér, vizkór, láz, szédülés, vér­tolulás, fülzugás, roszullét és hányás a terhesség alatt is, diabetes, mélakór, elsoványodás, csűz, köszvény. Kivonat 72000 tanúsítványból, oly felgyógyulásokról, melyek a gyó­gyászatnak ellenállottak. 75, 872 sz. bizonyítvány. Buda, bécsi­ kapu utcza febr. 28. 1872. 26 nap óta élvezem az üdvös Revalesdséret. Ez a ter­­mészet isteni adománya az én kétségbeesett helyzetemben cso­dát mivelt, a miért is egy pillanatig sem habozok ezen tápgyógy­­­szert az emberiség második megváltójának nevezni. Ez egy ki­nos tüdő és légcső catarrhusból és lélegzethiányból gyógyított meg, mely eddig minden más orvosszernek ellenállott. Ezen csodaadománya a természetnek a legnagyobb dicséretet ér­demli, s a szenvedő emberiségnek a legjobban ajánlható. Köller Flórián, cs. k. nyugalmazott katonai kezelő Nagyszombat, 1869. május 10. Sokáig szenvedtem étvágytalanságban és ebéd utáni hányásban. Az ön jeles Revalesciére-chocoládéja a hányást végleg eltávolította és étvágyamat helyreállította. Meggyő­ződvén az ön Revalesciére-jének jelességéről arra inoit, hogy más szenvedőknek is ajánljam. Berger Károly Wollein, 1869. márcz­is 1-én. Rendkívüli szenvedő és beteg állapotban voltam nem bírtam sem emészteni, sem aludni. Az ön Revalesciére du Barrija által javulás utján vagyok és kérek a mellékelt 10 írtért abból egy öt fontos szelenczét küldetni. Tisztelettel vagyok Hamza Alajos. Táplálóbb lévén mint a hús, a Revalescsére felnőttek és gyermekeknek 60-szeres árát megtakarittatja gyógysze­rekben. Bádogszelenczékben fél fontos 1.50, 1 fontos 2.60 2 fontos 4. 50, 6 fontos 10 frt, 12 frs, 20 frt, 24 m­g, 86 frt. Revalesciére kétszersültek szelenczékben: 2 f. 60s4 f.60 Revalesciére chokoládée por- és tábla alakban 12 csészére 1.60, 24 csészére 2.50, 48 csészére 4.50, porban 120 csészé­­re 10 frt, 283 csészére 20 frt, 676 csészére 36 frt . Kapható : Barry du B­irry és társánál Bécs. Walfisehir«*s*. ^'i'iZT^.?1°i£SVárít . ^i,ef.l’^0^iszerésznél. Pesten flo* -gk, igában: bürsthJ, Brunnben. Eder F., Debreczen­ben: M.Kálovics István gyógyszerésznél, Duna-Földvár: Nadkera Balnál, Károlyváros: Brilli F.-nél Kanizsán: Lo­­vak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörnél, Pozsonyban: Pisztori Felixnél, Székes-Fehérváron :Biebal­­l Györgynél, M­águjhelyen: Conleguer Ignácznál. Varandon: dr. Hajter A.-nál, Ágrámban: Irgalmasok gyógyszertárá­ban, azon kivül a bécsi ház postai utalvány vagy utánvét mellett szétküldi. O ISI SU' UL D* ISI CD ST GO GO CD *i i rovatban megjelenő czikkekért a tőségünk felelősséget nem­ vállal el. Szerkesz-Szerk. CD su CD

Next