Magyar Polgár, 1872. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)

1872-07-17 / 161. szám

Kijének kétszínű magatartása. Hanem azért a me­gyére hárítják most a felelősséget, mely pedig rég megtette a magáét.“ E tűrésnek egyenes eredményéül fel van tün­tetve a kormánypárt győzelme Miskolczon, hol Mocsáry Lajos az ellenzék vezérférfiainak egyik dísze volt megbuktatandó. A botránynak egy formális néplázadás vetett véget s most csak az a kérdés, hogyan fogja fel majd a képviselőház kormánypárti többsége flag­­ráns esettel szemben a miniszerek felelősségét. Holnapi számunkban közöljük a kiküldött bizottság jelentését, hadd lássa az olvasó­közön­ség, hogy a belügyért a legsúlyosabb vádból folyó felelősség csakugyan terheli. Törvényszéki csarnok, ü­gyvéd Frits Albert védbeszéde (Vége.) Tekintetes törvényszék ! Ha valahol, úgy va­lóban ez esetben lehet alkalmazni e törvényczik­­ket, mert addig, míg az emberi elme véges, míg az ember szíve egy talány, addig tökéletest, csal­hatatlan bizonyítási módokat a törvényhozás terén is hiába­ keresünk. Éppen ezért adta a bírónak e magasztos jogot az osztrák törvényhozás is, mert tudatával bírt annak, hogy a bíró minden bizo­nyíték daczára is tévedhet, és éppen ezért nem akarhatta az ítélő lelkiismeretet ellentétbe helyezni a büntetőtörvény azon fenséges alapelvével, mely szerint inkább elenged menekülni száz bűnöst, mint szenvedtessen egy ártatlant... A­meddig szenvedélyek uralkodnak az egyesek felett, sőt kormányozzák az egész világot, adjanak helyet a szerencsétlenségnek is. A jelen esetben különösen ne engedjék a törvény, bár létező, de a haladó korszellem által már eltörölt halvány betűi által tetézni a szerencsétlenséget; ne oltsanak ki egy életet törvénykönyvünk hiánya miatt, a már jóvá nem tehetőért, ne engedjék elveszni azon két nyo­morult gyermek atyját, mely gyermekek kiszenve­dett édes­anyja éppen ő érettük boldogtalan vé­­denczemnek már régen megbocsátott. Ha a kevésbbé nemtelen szenvedélyt a ke­délykórban, elmezavarban elkövetett tettet is ha­lállal büntetheti a törvény, mi büntetést szabhat igazságosan a nemtelen boszúból, az undok, aljas haszonlesésből származott gyilkosságra? Valóban nem képzelhetem, mert minden embernek csak egy élete van, és a törvény hatalma is csak a sírig terjedhet, azontúl nem. A cselekmények, a tettek ezen rugói között óriási a különbség, ezért ezek Isten és igazság előtt nem lehetnek egyenlően büntetve . Jól tudom, hogy törvények szerint és nem azok felett kell ítéletet hozni, de mégis, minthogy a tudomány szempontjából kétségtelen, hogy a ha­lál nem büntetés; be van bizonyítva, hogy a bűn­tett nagyságához nem arányosítható, tehát igazsá­gosan nem kimérhető,­­ minden javulást kizáró,­­ és ha tévesen lett alkalmazva, soha helyre nem hozható, mégis azt hiszem, hogy a bírói köteles­ség és a lelkiismeret megnyugtatása éppen csak az idézett 1 260 ik törvényczikk alapján eszközöl­hető itt ugyanazon egy időben. Mindenfelé azt látjuk, hogy a halálbüntetés kizárólag csak a rablógyilkosságra van még fen­­tartva, vagy jövendőre ajánlatba hozva, és ez is csak ideiglenesen, ez is csak addig, míg e cultur­­kérdést a népnevelésünk utolérheti, és közrendé­szetünk, börtönrendszerünk a haladó kor színvé­delmisége és módjától függ, hogy több vagy keve­sebb újabb szerkezetű gépet és kézi eszközöket szerezzen be. A schwarzwaldi sziklás oldalakon csak a ro­zsot és burgonyát termesztik, igen sokhelyt kapá­val művelve meg a földet, mivel ekével lehetetlen, alább szállva kezd az árpa, zab, tönköly, s végre a buza is előtünedezni. A lóher, luczerna, balta­­czim, a legfelsőbb régiókban is honos, mig a rep­­cze, répa, komló, mák, len és kender, már jóval alantibb vidékeken láthatók, s végre legalantab, csak az „Unzerland“ és Bodentó mellett a szőlő. A nagyobb birtokokon általánosabb a sor­­mivelés, mig a nép csak a burgonyát és répát mű­veli sorban. A burgonyát eke után, minden har­madik barázdába rakják el egyenkint, két-két láb távolra, a földet csak akkor boronálják meg, ha már a burgonya kelni kezd ki, így a boronálással egy kapálást is adnak neki. A répaültetés, illetőleg mag elrakásnál a sorvonót (liniator) gerendába ütött lábak helyettesítik, ezen egyszerű eszközt két végére kötött kötélnél fogva, egy ló vagy te­hén húzza, a lábak megkarczolván a talajt a sorok helyét kijelölik, hová aztán kézből elrakják a 48 óráig előbb vízben áztatott magot csendesen más­fél láb távolra néha 2’-ra is. A lóhert, baltaczimet a leggyakrabban árpa közé vetik angol és fran­­czia perjével keverve, az árpa learatása után, még azon évben egy kaszálást ad a here, következő évre megerősödnek a perjék is, ezen vegyítésnek nem csak azon haszna van, hogy a lókés, balta­­czim nem dűlhet meg oly könnyen, de ha megszá­­ríttatik, a törékeny leveleket hathatósan védi a le­hullás ellen, s a takarmány értékét növeli, már a vegytani összetétele is sokkal kedvezőbb lévén a kétfélének együtt. (Vége köv.)­nalára emelkedhetik, azontúl örökre száműzve lesz törvényhozásunk által is e vérfagylaló, morálellenes felfogás. A halálbüntetés Magyarországban is már az 1840—3-ki büntető törvényjavaslatban, mely­nek szerkesztésében legelfelejthetlenebb emlékű honfiaink fáradtak — egészen el lett törölve. Mindezeknél fogva kérem a tekintetes tör­vényszéket , méltóztassék vádlott Nyegru Tódort, az alanyi teljes bizonyíték hiánya miatt a gyil­kosság bűnténye alól felmenteni, vagy ha ezt nem tehetné, azon esetre kérem védenczemet csak­­a b. t. k. 140. czikkében irt emberölés bűnében el­marasztalni, de ekkor is tekintetbe véve a b. t. k 46. czikkének b. d. pontjaiban irt, túlnyomólag létező, rendkívüli szelídítő körülményeket, hogy t.­­. vádlott eddig feddhetlen életű volt, tettét beval­lotta, és végre, hogy a leghevesebb érzésből szár­mazott indulatban lett a cselekményre elragadva, a b. p. vdlt. 286. czikkében irt rendkívüli enyhi­­tési jogát alkalmazásba venni. A mi Ergányi Lőrinczné ellen elkövetett ne­héz testi sértést illeti, erre nézve, — tekintettel a b. t. h. 34. czikkére — megjegyzésem nincsen. Fries Albert védő­ügyvéd beszéde után a törvényszék tanácskozás végett visszavonult. Délután ki lett mondva az ítélet, mely sze­rint Nyegru Tódor kötél általi halálra ítéltetett. Az iratok kegyelmezés végett felterjesztettek a királyhoz. V. Irodalom és művészet. Csokonay egy levele. Péchy Imre ur, a debreczeni főiskolai könyvtár rendezője, a „Tisza­­vidék"-ben vándor költőnk következő levelét közli: „Nagy Bajom. Somogyból 4d. Aug. 1798. Nagyérdemű Consiliárius ur, Tekintetes Uram ! Valahára talám (sic!) lehet szerencsém ösz­­ve szedni, s elkezdeni azt a hazafius iparkodáso­mat, a mely nem magyar szivem, hanem az idők­nek szomorú környülállásai miatt csüggedet el. Nálunk nem a Hazának fijai változtak el, hanem egyébb------------------------------------------. Boldog vagy kisded Erdély! bár a csinos Európának leg­végsőbb szélein fekszel is, boldog vagy és te fo­god bé a legutolsó Magyarnak szemeit, mikor mi már vagy Oesterreicherek vagy Rusznyákok le­szünk .... De nem panaszkodom. — Biztat en­­gemet a szűk Erdély .... biztat engemet ez a kis Tartomány, a melynek nemes törekedései a Duna s a Tisza négy tágas cirkulussait megszé­gyenítik. Vajha ti hozzátok Bethlen fejedelem Tartományának nagylelkű polgárjai! — vajha ti­hozzátok csak egyszer beutazhatnék, akkor— oh akkor Volga és Caspium kiköltözött lakosainak édes elhunyt Őseimnek ereklyéit bámulhatnám más nélkül való egyenességtekben! Énnekem ez a szerencse — egy Bihar V. megyében születtetnek — nem adatott Hányt en­gemet a szerencse tulajdon hazámba és tulajdon hazámért .... és egyedül a nyugtatot engemet s a serkentgetett eddig, az ébresztett a munkára, hogy, ha nem tettem is, akartam, ha másért nem is, legalább a jövendőért. — Ti bedig más hazá­ból való testvér Hazánkfiai! ti boldogultok, s legalább minket elkedvettlenedteket, vigasztaltok. Nektek örülni fog a jövő — ama késő — emberi nyom, mi rajtunk pedig szánakozik. Éljetek szerencsésen a magyar Helvétziának szerencsésebb Polgárjai; mi csak igyekezni akar­nánk, tinektek pedig munkálkodni is lehet: — munkálkodjatok! Én magamat s csekély tehetségemet ajánlom a Tekt Consilarius Urnák hiv tisztelője Csokonay Vitéz Mihály m. k.u Szegény Csokonay örülhet sírjában, hogy aggodalma alaptalan volt s a nemzet megvívta azóta szabadságharczát, ellentállott muszkának, németnek s magyar maradt még a közösügyes experimentátiók közepette is. A levél keletkezésé­re nézve azt sejti a „R.“ hogy Csokonayt 1798- ban az Erdélyi Nyelvmivelő Társaság, melynek titkárja Aranka György volt, tagjává választotta, s erre vonatkozik a megköszönő válasz, — egy költeménye is van ez időből Csokonay­­nak, „Ma­rosvásárhelyi gondolatok“ czim alatt, mely ugyan ezen eszméket más szavakkal, kötött alakban fe­jezi ki. Mindenesetre érdekes múltkori adalék, főleg Csokonayt illetőleg. * A pesti népszínház ügye sehogysem ha­lad azon az úton, a melyen haladnia kellene, még kortesfogásként sem gyűjthetett elegendő anyagi alapot. Most Miklósy Gyula vidéki színigazgató, ki sok ügyességgel vezette a budai színkör nyári saisonját s elismerés mellett nagy hitelre tett szert, avval az eszmével foglalkozik, hogy az ál­landó népszínház létrejöttéig egy ideiglenest épít­sen a terézvárosi István téren. A pesti sajtó élet­revalónak ítéli az eszmét s kivitelét óhajtja. Sf. Lipcse az a város, mely minden rendű és rangú zeneművészet számára a legmagasabb ité­­lőszéket képviseli. A híres „Gewandhaus“ hang­versenyein nyert elismerés többet ér a virtuósnak bármely koronás fő ajánlatánál — s ha itt palctát törtek valaki felett — az elesett minden fellebe­­zéstől. Úgy van a lipcsei operával is. E napokban hirharang . Kolozsvárit, július 16. PMF“" Lapunk 1. előfizetőit tisztelettel kér­jük, méltóztassanak megrendeléseikkel sietni, mert fölösleges példányokat nem nyomatunk semmi szín alatt. Miután la­punk új expedition megy keresztül, a későn jövő előfizetőknek nem állat­d hatalmunkban teljes szá­mú példányokkal szolgálhatni, a legjobb akaratunk mellett sem. Juli szeptember 4 írt Juli deczemberre be­írt Egy hóra ... 1 frt 50 kr­­ (o) Csernátony Lajost a fülöpszállási vá­lasztó­kerület mult vasárnap egyhangúlag képvi­selőjévé választotta. Ez érthető felelet a corruptió pesti eredményére. Éljen Csernátony ! (o) Szőts Albert egykoron Kolozsvárt, híres bálrendező, a honvédelmi ministeriumnál titkárrá ne­veztetett ki. Ki hitte volna, hogy a cotillon ren­dezésben voltaképpen hadszervezési tatentum nyi­latkozott. (6) Így van ez Kendeffy Árpádunkkal is. Ez is a kolozsvári redoute szappanyozott talaján kezd­te mutatni képességét a diplomaţia sima parquett­­jére — s ime­­­ma kezében tartja Hátszeg sorsát — mint Murilló Jézusa a földgolyóbisz. Csodála­tos a nagyság útja. Bernadotte öszvérhajcsár volt a Pyrenaeusokon — öszvéreit mindég a magasba terelte, ebben is a magasba törés ösztönszerü nyilatkozványát látjuk, mely a kellő útra térve, felvitte Bernadottét a svéd trónra. Első Napóleon legjobb tábornokai mészárosok és teherhordókból kerültek ki, jól is vágták az embereket s kitünően sarczoltak. Az eszme lánczolatot követve azt hisz­­szük, hogy a honvédelmi ministerium titkárából egykoron magyar Moltke, Hátszeg sorsának urából magyar Bismark lesz. (o) A bécsi világkiállításra a bejelenté­sek megtörténtek, következő eredménnyel: Alsó- Ausztria Bécscsel együtt 5112 Gácsország 420 Bukovina 61, Felső-Ausztria 510, Salzburg 62, Ti­rol és Vorarlberg 606, Stájerország 412, Karinthia 287, Karniolia 170, Triest és a tengerpart 188, Dalmátország 342, összesen: 11,427. A magyar birodalom Pesttel együtt: 2501. Tehát összes be­jelentések száma 13,928. A hivatalos „Weltausstel­­lungs-Correspondenz“ ugyan 14 061-et süt ki, de a­mi alig bizonyít egyebet, mint azt, hogy még össze­adni sem tud pontosan. (6) A helybeli tanitónőképezde vizsgái­nak sorrendjéből ezeket közöljük: Julius 22-kén d. e. 8 — 1 óráig az I. és II. oszt. felváltva a ne­velés-oktatástanból és számtanból. 24-én d.e. 8—1 az I. és II oszt. a terményrajzból, német és ro­­mán nyelvből. 26-kán d. e 8—1 óráig az I. és II. oszt. a földrajzból és magyar nyelvből. 27-én d. e. 8—1 óráig a II. oszt. a történelemből az I. és II. a zongorából és énekből, d. u. 3—6 óráig a gya­korló iskola növendékei minden tantárgyból. A női kézi­munkák, rajzok, írások és fogalmazványok a vizsgák folyama alatt közszemlére lesznek kitéve (o) A ta­nitőképezde vizsgáinak sorrend­jéből: Július 20-án d. u. 3 -5 óráig a gyakorló­­iskola vizsgálata. 23-án d. e. 8—1 óráig nevelés­oktatástan, német nyelv, román nyelv és számtanból. 25-én d. e. 8—1 óráig magyar nyelv, terményrajz, földrajz, hegedű és énekből. A rajzolatok, írások, fogalmazványok, önképzőköri dolgozatok a vizsgá­latok folyama alatt közszemlére lesznek kitéve. — Nemességi árjegyzéket léptetett élet­be a „dél egy kis állama,“ azon czélból, hogy derangírozott pénzügyein valahogy lendítsen. Az árjegyzék a következő: lovagság: 2 000 frank, tisztség (a hadseregben) 3,000 fr., combhur: 6,000 fr., nagy-kereszt: 8,000 fr., bárói­ rang: 15,000 fr., grófi rang: 24,000 fr., marquis-rang:­ 30,000 fr., Megjegyzendő, hogy ezen „állami részvény­társulat“ nem engedi, de sőt még kereskedőknél szokásos cassa-scontót sem enged lealkudni.­­ Vannak különben nagyobb államok, hol szintén létezik ily árjegyzék, csakhogy az még ennél is „méregdrágább.“ (6) Az is rendőrség. Vasárnap azt jelen­tette a kassai rendőrség a kolozsvárinak, hogy Czollner, az innen elillant iparlovag feleségestül Kassán van — a kassai bölcs rendőrség aztán még azt is kérdezte, hogy mitévő legyen ? A kolozsvári rendőrség rögtön táviratozott, hogy fogják el a di­cső párt. Igen de a kassai rendőrség a kibocsátott nyomozó levél daczára oly lanyha volt, hogy Czoll­ner kifogott rajta s megszökött Kassáról is. Most csak az a kérdés, vájjon mi zavarta meg Kassa város főkapitányát, a midőn tisztán tudta, hogy Czollner iparlovag s üldöztetik, s a kapitány még­is szükségesnek látja a külön tudakozódást. Kü­lönben a kassaiak is a nürnbergiekkel tartanak: nem akasztanak tolvajt, haneha elfogják. A Czoll­ner esetén okulva el lehet mondani, hogy Kassán ez idő szerint legfeljebb csizmadiát fognak. (6) A kih­ázasító egyletek szédelgésére néz­ve jelen számunk külön czikket hoz. Érdekesnek tartjuk feljegyezni, hogy a Kolozsvárt ostromló, szakbavágó ügynöksereg már kereket áldott. Lesz alkalmunk ez ügy helyi viszonyairól bővebben is megemlékezni. Figyelmeztetés. Sz. 47.— 1872 egyl. Az „Árvaház“ bizottmánya és a „Kolozsvári dal­­kör által folyó hó­l­-én rendezett sorsjátékkal egybekötött dal- és tánczünnepély alkalmával ki­húzott következő számok után járó nyeremények, u. m. 561, 161, 133, 196, 467,320,231,363, 127, 757, 96, 505, még nem vitetvén el, tisztelet­tel kéretnek azok, kik ezen számoknak megfelelő sorsjegyek birtokában vannak, hogy a nyeremé­nyeket e hó 30-ig Bogdán István urnál vegyék át mivel az e határnapig el nem vitt nyereménytár­gyak az egylet tulajdonává válnak. A „K. Dalkör“ igazgató választmányának 1872 julius 15-én tartott üléséből. Kolozsvártt 1872 julius 16-kán. Tivai Nagy Imre titkár — jegyző. *** Londonban a Sz.­­György csarnokban Lady Bowring elnöklete alatt e hó 8-án nyílt meg a nők béke congressusa, melyet egy amerikai nő, Stowe asszony hivott egybe. Lady Bowring nyitotta meg a congressust, beszédében élesen hangsúlyoz­va, hogy a nőknek sokkal több összeköttetésük van a háborúval, mintsem azt előre gondolhatnák. Ha morális mozgalmat akarnak előidézni a béke fenntartásának érdekében, e mozgalomnak családi tűzhelyből kell kiindulni. A családi érdekeknek mindig roppant hatásuk van, s ha a nők egyesülni fognak a béke érdekében, elejét vehetik a harczias mozgalmaknak. Kívüle még Howe asszony, Senler tanár, Sir J. Bowring, Rose asszony és más béke­apostolok tartottak beszédeket. — Komolyan-e, vagy csak tréfából, de be­szélik, hogy a belügyministérium több első rendű hivatalnoka be akarja adni lemondását, nem tűr­hetvén azon árnyat, melyet a borsodmiskolczi ki­­házasító egylet botrányos üzelmeinek elnézése vet Tóth Vilmos úr erélyességére. Helyesebben tettek volna azonban, ha korábban adnak kifejezést föl­­háborodásuknak, s közreműködnek, hogy a rabló­szövetség fosztogatásai annak idejében véget ér­jenek. — Megemlítjük itt a kassai „Pannónia“ azon hírét, hogy Kassa mellett a Furcsa-erdőben egy ember felakaszta magát, miután a borsod-miskolczi banda kifosztotta. Hajós Zsigmond a pesti opera tagja lépett ott fel mint vendég a „Troubadour“-ban, s igen ked­vező ítéletet nyert, ez ítéletben oly ajánló levelet, mely bizonyosan minél hamarább elkalauzolja Pest­ről, melynek ismeretes kritikája és művezetése, soha sem tudta eldönteni ér­t valamit és meny­nyit akár Hajós, akár Rabatinszky stb. * A német Lapok körében egy liga alakul, mely azt tűzi ki feladatául, hogy a szemérmet és közerkölcsiséget sértő hirdetések előtt elzárja a lapok hirdetési rovatát. A kezdeményezők már szétküldtük az illető csatlakozási felhhívást. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: K. PAPP MIKLÓS. NYILTTÉR. *) ÜfcT Földh­itel-kölcsön! Telekkönyvileg rendezett földbirtokokra 53/4 % kamat 2­/4 % törlesztés 22 évre1 — 53/4 % kamat 17% törlesztés 34 évre, nagyobb kölcsönöket még előnyösebb feltételek m­ellett is eszközöl a hatósá­gilag engedélyezett általános „Ipar és kereskedelmi ügynöki iroda“ Kolozsvárt (belmonostor 178 sz. emelet.) (bővebben értekezhetni d. u. 1-től 4 óráig) Minden betegnek erő és egészség gyógy­szer és költség nélkül: Revalesciére du Barry Londonból. Az ízléses gyógyszer Revalesciére du Barry eltávolít minden betegséget, mely a gyógyászatnak ellentáll; minek gyomorbajok, idegbajok, mellbajok, tüdő-, máj-, mirigy-, nyálkhártya-, légzési, hólyag- s vesebajok, gümükór, ász­kor, asthma, köhögés, emészthetlenség, dugulás, hasmenés, álmatlanság, gyengeség, aranyér, vizkór, láz, szédülés, vér­tolulás, fü­lzugás, roszullét és hányás a terhesség alatt is, diabetes, mélakór, elsoványodás, csűz, köszvény. Kivonat 72000 tanúsítványból, oly felgyógyulásokról, melyek a gyó­gyászatnak ellenállottak. 75, 872 sz. bizonyítvány. Buda, bécsi­ kapu utcza febr. 28. 1872. 26 nap óta élvezem az üdvös Revalescséret. Ez a ter­­m­észet isteni adománya az én kétségbeesett helyzetemben cso­dát mivelt, a miért is egy pillanatig sem habozok ezen tápgyógy­szert az emberiség második megváltójának nevezni. Ez egy kí­nos tüdő és légeső catarrbusból és lélegzethiányból gyógyított meg, mely eddig minden más orvosüzernek ellenállott. Ezen csodaadománya a természetnek a legnagyobb dicséretet ér­demli, s a szenvedő emberiségnek a legjobban ajánlható. Koller Flórián, cs. k. nyugalmazott katonai kezelő Nagyszombat, 1869. május 10. Sokáig szenvedtem étvágytalanságban és ebéd utáni hányásban. Az ön jeles Revalesciére-chocoládéja a hányást végleg eltávolitotta és étvágyamat helyreállította. Meggyő­ződvén az ön Revalesciére-jének jelességéről arra indít, hogy más szenvedőknek is ajánljam. 5- Berger Károly Wollein, 1869. márczius 1-én. Rendkívüli szenvedő és beteg állapotban voltam nem bírtam sem emészteni, sem aludni. Az ön Revalesciére du Barb­ia által javulás utján vagyok és kerek a mellékelt 10 artért abból egy öt fontos szelenczét küldetni. Tisztelettel vagyok Hamza Alajos. Táplálóbb lévén mint a hús, a Revalescsére felnőttek és gyermekeknek 50-szeres árát megtakarhatja gyógysze­rekbLlJp.-t(j0gSzelenczékben fél fontos 1.50, 1 fontos 2.50, 2 fontos 4. 50, 5 fontos 10 frt, 12 ins, 20 frt, 24 f­s, 36 fr* Revalesciére chokoládée por- és tábla alakban 12 csészére 1.50, 24 csészére 2.50, 48 csészére 4.50, porban 120 Csészé­re 16 firt, 288 csészére 20 frt, 576 csészére 36 frt — Kapható: Barry du Barry és társánál Bécs, Waltisehgasse H. sz. Kolozsvárit: Binder gyógyszerésznél. Pesten: Tö­rök, Linzben : Hase­mayer, Prágában: Fürsthl, Brünnben: Eder 1­., Debreczenben: Mihálovics István gyógyszerésznél. Duna­h­oldvart: Nadhera Pálnál, Károlyváros • Brilli F.-nél Kanizsán: Lovak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörnél, Pozsonyban: Pisztori Felixnél Székes-Fehér­­várott :S­ieballa Györgynél, Vágujhelyen: Conlegner Ignácz­­nál. Vernovitzban: Schnirch Ignácznál. Varasdon: dr. Hal­ter A.-nál, Ágrámban: Irgalmasok gyógyszertárában, azon kívül a bécsi ház postai utalvány vagy utánvét mellett szel­fi !' rovatban megjelenő czikkekért semmi felelősséget nem vállal el. a szerkesztő Szerk

Next