Magyar Polgár, 1873. január-június (7. évfolyam, 1-147. szám)

1873-04-26 / 95. szám

(v) Nyugtalanitó hir lehet azokra nézve kiket a dolog közelebbről érdekel. Mint írják, Skressowszky egy röpiraton ,é­st­on esetben, ha elitéltetését a legfelsőbb­ szék is helybenhagyná, Berlinben világot. N­ [RHABA Kolozsvárit. ipal 18­24. J alenleg fü­vészkertre ft A múzeum, jelen ! közlésére kéret­vonatkozólag a kovetkez°keszt6 nr | Kérjük szives­­tünk fel: Tekintetes S fel870)irtani k. egye­kedjék a közönség érdeke muzeum­kertet azon. temi both, tanár ura , ^ ünnepek alatt zárva nal nyissa meg, oww & ti8Ztelt tanár volt, és van; mn Mikő ő excellentiája fel­urnak arról, nnsze ffl|Bel|megyletnek saját kertjét, tételesen a ^ közönség is élvezhesse jó vizét, ,Matert'«­­W1‘""4ba­rfjirtooD » hogy a betegek üdülést nyerhessenek, nem pedig egy tanár kényelmes lakása végett, hogy naponta a kulcsot zsebre rakja, ha kárt tevők vannak, tán arra való »kertész és segédjei, hogy felügyeljenek. A felső városokon is a both, kert nyitva van.­­ Nem jogosítja fel a tanár urat az, hogy át­adták, mert ő excel, máskint intézkedett volt. Mint­hogy biztos forrásból tudjuk, hogy a tanár úr szo­ros rendeletet adott a kert folytonos bezárása vé­gett, ezért kérjük a felszólalásra tkis. szerk. urat. Több­ m. k. l­á­togató. Eichner Anna, a kolozsvári nemzeti színház egyik kedvencz, s valóban tehetséges, szorgalmas s szép jövőjű tagja, tegnap búcsúzott el Barrierienek „Tűz a zárdában” czimü vígjá­tékban, melyben Adrient adta. A közönség búcsú­zó kedvenczét valóságos tüntetéssel fogadta, s ez nem csupán a távozó iránti rokonszenv, s elisme­rés kifejezése volt, hanem szemrehányás az igaz­gatósággal szemben, ki e szerény, jól készült, ér­telmes művésznőt távozni engedi. A belépő Eich­ner Annát a közönség szebbnél-szebb koszorúk s bokrétákkal árasztotta el, a karzatról különféle al­kalmi költemények szórattak, s a taps valóban alig birt elszánni. E gyöngéd figyelem, e meleg búcsú meghatottá tevék Eichner Annát. A nyert koszorúk, bokréták egyenként csak a „viszontlá­tásig is­szállottak, s reméljük is, hogy a közönség legnagyobb részének ez óhajtása teljesülni is fog! A­mi Eichner Anna kisasszony játékát illeti, ma is fényesen bebizonyító, hogy szerepét mély érze­lem, bensőség s tanulmánnyal szokta játszani. E kedves kis naiv leánykát olyan igaz színekkel fes­­té, hogy nyílt jeleneteiben is többször kihívták. Eichner kisasszony, mint halljuk, Fehérvárihoz szer­ződött. Ez Némethy Irma bucsufellépte „Stuárt Máriában” a czim szerep és nem Erzsébet királynéban lessz. Ez utóbbit szívességből E. Ko­­vácsné asszony vállalta el. Az egész közönség nagy érdeklődéssel várja e bizonyára élvezetes előadást. Őt Szilágyi Béla és Szilágyiné as­szonytól a következő sorok közlésére kérettünk fel: Midőn a nem általunk előidézett körülmények távozásra késztetnek, kötelességünknek tartjuk a nagyérdemű közönségnek irányunkban tanúsított s éveken át tapasztalt elnézésért, s pártfogásáért hálás köszönetünket nyilvánítani, egyúttal vala­mennyi ösmerősünk, s barátunknak az általunk hőn óhajtott viszontlátás reményében Isten hoz­­zádot mondani. Kolozsvárit, ápril 25-én, 1873. Teljes tisztelettel, S­z­i­l­á­g­y­i B­é­l­a és neje. st Br. Bánh­­y Farkas fordításában a teg­nap került nállunk színpadra Seribének „Vale­ria” czimü 2 felvonáson színműve. Nem mondjuk, hogy a báró ur okosabb dolgot is nem csinálha­tott volna addig, mig a meglehetős gyarló és üres színművet fordító, — legalább annyiban, hogy si­kerültebb darabot választhatott volna, — de más részről örvendünk, hogy az aristocraţia újabb sar­jadéka kezd felhagyni a léhasággal, mely a sem­mit nem tevésnél is sokkal rosszabb, s legalább jobb időtöltés hiányában valamit do­lgozik is A­zereplők közül leginkább Boér Emma tűnt ki a címszerepben. Megérdemelt tapsokat aratott. It K­ubay Gusztáv és társulatának ide sielszedtetett tagjai megérkeztek,­­ de mint bal­­ilok, csak Marosvásárhelyt fognak fellépni. Vajda :"Dél nagyobb sikert aratóénak, hogy igazolva le­­hetött az igazgatóság eljárása, mi pedig kénytele­­nek legyünk bevallani, hogy a most búcsúzó jeles­e()k minden tekintetben pótolva vannak. Vásár­ol gondoskodunk rendes színházi tudósítóról, reméljük olyan erőt nyerünk meg, ki elfogulat­ Dulv a kolozsvári színtársulat érdekeihez méltó­­an fogja kötelességét teljesíteni. 2)­rt Rózsa Sándornak Szamosujvárra szál­­lásáról és Kolozsvárrra megérkezéséről annyiféle si­kert tag, hogy a végén nem lehet kivenni menyi­t a dologból? Sokan azt állították, hogy már ígérkezett, — mások csak várják még. A vén .^rvezórock különben Farkas Béniben nem ^ Hfa lesz egy méltó társa is Szamosujvárt. A t0 a sötét és nagyhatalmasságai vájjon­n­ak-e személyesen találkozni ? • ft Halmi Ferenci Pesten legközelebröl ■omfi'-ban fog fellépni. 17.­ ~~ A zene-conservatorium 1873. april *stiti Vasárnap d‘0­­4 órakor a B­e­­tartandó ez évi 1-ső rendű hangversenyén­k­intt sorozata: 1.) Hunyadi nyitány — nagy zenekara — Er­keltől. 2) Jelenet és 2 dal­­— Mayerbeer — 11ófeta czimű dalművéből énekli — zenekar kísé­rettel K­o­h­n Ilka kisasszony. 3.) Ábránd és változatok sipolára, Ressingertől — előadja Thumser úr. 4.) Magán dal Donizetti Rohán Mária czimü dalműből, ének­li G­y­u­l­a­i J­o­l­á­n kisasszony. 5.) Nyitány Wagner Richard Rienzi czimü dalművéhez, zongorán előadják: Kohn Ilka és Bertha kisasszonyok. 6.) a­ Magánydal Wéber „Eu­­ryaute* czimü dalművéből és b. dal, mindkettőt énekli Scalla Wilhelm­ina úrasszony. 7) Nyitány Wéber „bűvös vadász* czimü dal­művéhez, nagy zenekara. 8) Kettős, Wéber bűvösvadász czimü dalművéből, éneklik: Kohn Ilka és Berta kisasszonyok. A t. ez. részvényesek e f. évre újonnan kiváltandó rész­­vényjegyek előmutatására kéretnek. Részvény dij személyenként 1 évre 2 frt. Nem tagok 50 kv. belépti dijt fizetnek. Válthatók: Demjén László pénztárnoknál, a hangverseny napján d. u. 5 órá­tól kezdve a Redoutteban. Miután a zene-conser­­vatorium i. é. ápril 27-én tartandó hangversenyé­vel, az 1872-ik September 1 -jével megkezdett fo­lyó egyleti évi hangverseny-ciclussal kezdi meg — tisztelettel kéretnek fel azon t. ez. részvénye­sek, kik ez évi részvénydijakat még nem fizették be — hogy annak befizetése mellett részvényje­gyeiket Derajén L. pénztárnok urnái átvegyék. A zene-conservatorim. választmánya. — Az iparos kölcsön-pénztár hivatali he­lyiségét folyó évi Szent-György napjától kezdve áttette Hid-utcza özv. t. Kiss Lajosné, 7. szám alatti házának emeletében, az „Európa” szálloda szomszédságába. — Erdélyi katholikus statusgyülés. Foga­­rassy Mihály erdélyi püspök körlevele, melylyel az erdélyi püspökmegyei római kath. egyháznak statusgyülését f. évi május 12. napjára Gyula-Fe­hérvárra egybehívja, az összeülendő gyülést az 1868. év gyűlés folytatásának tekinti. Az ekkori gyűlés ugyanis legfontosabb teendőit, melyekre egybehiva vott, be nem végezte, és különösen a katholikus bizottmányt meg nem választotta, mely az 1867. évi augusztus 19-én kelt királyi elhatározással meg­szüntetett erdélyi kormányszéki kath. commissio hatásköréhez tartozott ügyek kezelésére hivatva lett volna. Azóta egy kormányi kinevezés utján szaporított és a közoktatási minisztériumnak alá­rendelt kath. bizottmány intézi a kath. status ügyeit. Ezen, a kath. status autonómiai jogaival meg nem férő állapot megszüntetése és egyéb, időközben felmerült sérelmek orvoslása czéljából hívja össze a püspök az új kath. zsátus gyűlést. (v) A képviselőh­áz május 5-én kezdi meg rendes üléseit. A kormány ez ülésszak alatt, ha csak valami véletlen közbe nem jön, négy tárgyat óhajt elintéztetni, még­pedig első­sorban az es­­coraptebank ügyét, továbbá a telepítvényi törvény­­javaslat függőben levő részét, az 1874-ik évi költ­ségvetést, és a földadókataszter kiigazíttatásáról, illetőleg behozataláról szóló törvényjavaslatot. A nagy vasúti s büntetőtörvénykönyvi javaslat, úgy a házszabályok revisiója is alkalmas­int a jövő őszi ülésekre fognak halászhatni.­­ A szászok belépését Deákközbe Fab­­ritius Károly segesvári képviselő hó 15-én válasz­­tói előtt tartott beszédében következőleg adja elő. Az országgyűlés elején, mikor a jobb és balpárt közt szó volt a fusioról, a szász képviselők hall­gattak és várták, hogy mi lesz; miután azonban a fusio meghiúsult, elhatározták, hogy belépnek a Deák-klubba Előbb megkérdezték Deáktól, hogy a r medgyesi ismert programmal beléphetnek-e a ne­vét viselő klubba? Deák azt felelte, hogy pártjá­nak sarkpontját a kiegyezési törvény képezi, me­lyet a szászok is elismertek és így mi sem áll a beléphetés útjába. Hasonlólag nyilatkozott a párt elnöke Perczel Béla is. Erre a szászok beléptek a Deákklubba. (v) Bittó István képviselőházi elnök értesíti az országgyűlési képviselőket, hogy a képviselő­ház érdemleges tanácskozásai f. évi május 3-án megkezdődnek. — Egy megháborodott lángész. A „Hon” tárczájában Tors Kálmán a nem rég elhunyt Si­mon István életrajzát adja. A boldogtalant, ki az utóbbi évtized alatt minden lapszerkesztő, orszá­gos hirü férfiú stb. ajtaján leveleivel rendesen be­kopogtatott. Abonyi Lajos ismerte közelebb és en­nek adatai alapján tudjuk, hogy Simon István Szar­vason született, hol atyja evangélikus lelkész volt, ki fiát a leggondosabb nevelésben részesítette, úgy hogy az ifjú a pozsonyi országgyűlésen az ország­gyűlési ifjúság között vezérszerepet játszott és részt vett a Wesselényinek rendezett ovatióban. E miatt az­ absolutismus egész életét, létét, összezusz­­ta. Simon Istvánt — ugyanis — az üldöző kato­nák éjnek idején lepték meg az anyai háznál ; a megrémült ifjú télnek idején, öltözetlenül menekült meg az ablakon át, m­íg könyörületes emberek haj­lékot nem adtak neki. Az éji rémület és meghűlés következtében hosszas betegségbe esett, melyből megtört lélekkel, megzavarodott elmével épült fel; szerencsétlen meghasonlott lángé az volt, ki komoly nyugalommal többé semmivel sem tudott foglalkozni. Irt néhány munkát, melyek a megháborodott elme kétségtelen jeleit magukon viselik. Hires „Dan­dárjában az irodalom férfiait vette Konczkés alá. Vahot Imrét azzal fenyegette, hogy megnyúzza, ha reá akad, Obernyikről pedig azt mondta, hogy az pápaszemmel született. A szabadságharcz második felében szintén írt egy röpiratot, melyben azt bi­zonyítgatta, hogy a muszkákat megverhetjük. E röpiratokat­ számos­­példányokban kinyomatta, s a Tisza partján közel egy átjáró révhez, kunyhót épített és megtömte azt a röpiratokkal; maga pe­dig dísz­magyar ruhába öltözködve, kardot kötött, és az arra menő fuvarosokat megállítván, egy-egy röpiratot nyomott kezébe : „Olvasd, mondá, s me­hetsz!“ A hazaraentési vágy oly nagy volt benne, hogy útonállóként is igyekezett arra közreműköd­ni. — Ez volt Simon István ! — A kh­olera elnyomására bizonyára igen hathatós mód az, melyről a „Ref.“ mai számában történik említés egy indítvány kíséretében, melyet helyesnek s kivihetőnek találunk mi is. — Ang­liában, mihelyt valamely községben a járvány mutatkozik, a közegészségi hivatal annyi orvost alkamaz, a­hány szükséges arra, hogy minden csa­lád minden nap egyszer kapjon orvosi látogatást E látogatásnak czélja fölkutatni azokat, kiken a kholera előjelei mutatkoznak, s a­kik tudatlanság­ból vagy könnyelműségből elhanyagolják a bajt, és c­élja a rögtöni segélynyújtás. Természetesen látogatásoknak nincsenek alávetve oly családok, melyeknek házi­orvosaik vannak, továbbá, melyek­ről föl lehet tenni, hogy ismerik a kholera elője­leit, azok gyógyszerét, s módjuk is van magukat ápoltatni. Egy a helyet ismerő, s ebben a szak­mában gyakorlott orvos képes egy nap 500 csalá­dot meglátogatni. Ez intézmény sikerét illetőleg az egészségügyi hivatalnak (Genderal Board of health) az 1848—49. évi kholeráról tett jelentésé­ből kitűnik, hogy Anglia tizenöt nagyobb városá­ban, hol ez a megelőző rendszer alkalmaztatott, a gyógykezelt 130,000 személy közül csak 250 esett kholerába, holott legalább 6000-en már fel lehetett ismerni a kholera legjellemzőbb jeleit. E rend­szer minálunk sem maradna eredménytelen, s te­­kintve a veszélyes járvány hova­továb ijesztőbb meggyökeresedését hazánkban; óhajtanunk kell azonnali életbeléptetését, ha a legjelentéke­nyebb — pénzáldozattal — járna is — A „Reform” az életbeléptetést illető legkövetkező, indítványnyal lép fel: „A közegészségi tanács ha­talmaztassék fel a fővárosra és az egész országra kiterjedő orvosi látogatás szervezésével. Az ellen­őrzésre, a beküldött jelentések átvizsgálására a fő­városban a kholera-bizottmányok nyújthatnának segédkezet a közegészségi tanácsnak. Hol a vidé­ken orvosi egyletek vannak, a látogató orvosok ki­nevezése s az ellenőrzés a közegészségi tanács felülvizsgálata mellett, ezek feladata volna. A fővá­rosban a látogató orvosok kinevezése körül a fő­városi orvos-egylet szintén közreműködhetnek. Ha nincs elég orvos a látogató szerepre, orvos és gyógyszerész növendékeket lehet alkalmazni. Ezek csak úgy kipuhatolhatnák a kholera figyelmeztető előjeleit, mint az orvosok, a szükséges jelentéseket is szintúgy elkészíthetnék, s meg lehetne őket bíz­ni az első segély nyújtásával is.“ Komoly, figye­lemre méltó indítvány. — Simai ikrek Gyöngyösön. A „Nógrádi Lapok”-ban olvassuk a következőket: Cs­. A. iparosnő 38, éves erőteljes, ép asszony 14 éves ko­rában menvén férjhez, 12-szer szült mindig ép, egészséges gyermekeket ; most 13 szer f. hó 7-én kettős, a siarui ikrek módjára összenőtt gyerr­e­keket hozott a világra, kik a második oldalbor­dától az utolsóig össze voltak nőve és belső kar­jaikkal egymást átölelve tartották. Mindkettő le­ánygyermek volt; az első 5 perczig, a második 26 perczig élt. Minden szervük, valamint végtagjaik, szóval mindenben tökéletesen kifejlettek valának. — Ilyen község kellene sok. Komárom­­megye Tárkány nevű községében Színek Gábor uradalmi gazdatiszt elnöklete alatt 1867-ben „Ol­vasó kör” alapittatott, melynek tagja­ vallás- és párt különbség nélkül minden feddhetetlen jellemű hely­­ségi lakos lehet. Alapításkor az egylet 60 tagot számlált. Elnöke a felemlitett gazdatiszt, alelnöke pedig a helybeli lelkész. Télen 14—16 lapot tart nyáron 8—9-et. Az egylet évi költsége 250—300 frt, mely arányosan vettetik ki minden tagra. Hozat az egylet évenkint 40—50 darab hasznos és a népnevelésre alkalmas könyveket, folyóiratokat stb. A mult 1872-ik évben az egylet tagjai részvények utján 1325 írton egy malmot vettek az egylet ré­szére, s a malom évi hasznából pótoltatik az egylet ki­­­adása, a fennmaradt tiszta haszon pedig felosztatik az egylet tagjai közt. Így a mult évben 260 frt volt a ma­lom tiszta jövedelme, az olvasó kör költségeire levona­tott 219 frt a meg­maradt 301 frt pedig szétosztatott a kör tagjai közt s igy a befizetett tőkére 22 szá­zalék kamat jutott. Jelenleg 49 tagja van a kör­nek, tagdijt nem fizetnek, mert a költségek, mint emlitem, a malom jövedelméből pótoltatnak. A ma­­lom az olvasókörnek örök és elidegenithetlen tu­lajdona, minél fogva annak fentartója is, tehát a kör meg nem bukhatik. Gyűlés vagy egyéb ünne­pélyes alkalommal az egylet zászlója kitétetik s ekkor minden tag pontosan megjelenik az egylet helyiségében. Esténkint, midőn a munka fáradal­maitól kimerülve jő meg a földmives, a helyett, hogy a korcsmába menne dorbézolni, elmegy az Olvasókörbe s késő éjig olvas; elolvassa a lapokat mind elejétől végig. Annyira megkedvelték a kör tagjai az olvasást, hogy félre vonulva addig fel neem kelnek, mig a kezeik közt levő lapokat el nem olvasták. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. NYILTTÉR. **) Magyar keleti vasút. A m. keleti vasút marosvásárhely-tövis seges­vári, kiskapus nagyszebeni és tövis-gyula­fehérvári vonalain folyó évi márczius 10-étől kezdve a 13., 14., 17., 18., 19 és 20-dik számú vegyesvonatok közlekedése további intézkedésig beszüntettetik s a fent említett naptól kezdve csak a 3., 4., 7., 8., 9. és 10-dik gyorsított vegyes­­vonatok fognak az alábbi, részben megváltozta­tott menetrend szerint naponkint közlekedni. A nagyvárad-kolozsvári vonal menetrende vál­tozatlanul megmarad. Megváltozott menetrend: A­ Maros­vásárhelyi-tövis-segesvári vonal. A fentebbi vonatok Gyula-Fehérváron csat­lakoznak az I. Erdélyi vasútnak . Buda-Pest felé és felől közlekedő 2. és 1. számú személyvonatai­hoz. — A föntebbi vonatokra I., II., III. és IV-dik osztályú utasok felvétetnek. Buda-Pesten, 1873. A főigazgatóság. M.-Vásárhely felöl T­övis—Segesvár felé. ÁLLOMÁSOK Maros-Vásárhely Nyáradtő Csapó-Radnóth Maros-Bogát (Megáll) Maros-Ludas Recze (Megáll) Kocsárd Felvincz Nagy-Enyed Tövis .... Oláh-Csesztve (Megáll) Karácsonfalva Balázsfalva (Blasendorf) Hosszú-Aszó (Langenthal) Megáll Mikeszásza Kis-Kapus (Klein-Köpisch) Medgyes (Mediasch) Erzsébetváros (Elisabethstadt) Dános .... Segesvár (Schossburg) a 3-ik számú gyors vegyesvonat­­ érkezik óraperc elindul éra perc este 9 I 51 9 I 35 9 I 56 10 11 11 11 12 12 11 22 3 3 3 4 56 6 7 29 10 19 49 9 27 9 46 32 48 7 34 51 208 1 31 36 12 29 51 14 37 21 16 2 I 34 2 1 50 3 17 36 56 45 28 9 33 B) Kiskapus-nagyszebeni szárnyvonal. Kis-Kapus felől Nagy-Szeben felé ÁLLOMÁSOK A 9-ik számú gyors, vegyesvonat, elindul óra­ percóratér Kis-Kapus (Klein-Köpisch) . reggel 4 I 50 Nagy-Selyk (M­arkt-Schelken)5 12 5 14 Ladám­os....................................5 43 5 47 Vízakna (Salzburg)6 11 6 1 IS Nagy-Szeben (Hermannstadt)6 36 reggel [Csatlakozás Kis-Kapuson a 3.számú vonathoz C) Tövis-gyulafehérvári szárnyvonal. ÁLLOMÁSOK A 7-ik számú gyors, vegyesvonat. érkezik | elindul­ óra perc|óra Iperc! reggel 3 ! 29 I 2 f 50 1 réggé1 1 Tövis................................... Gyula-Fehérvár (Karlsburg)_______________ _ Csatlakozás Tövisen a 3. és 4. sz vonathoz. Minden betegnek erő és egészség gyógy­szer és költség nélkül. Revalesciére Du Barry Londonból. Egy betegség sem álhat ellent az ízletes Revalesciére du Barrynak és a gyógyszer költség nélkü eltávolít min­den gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj, mirigy-, nyákhártya-, lé­­lekzés-, hólyag-, s vesebajokat, gümőkórt, aszkózt, aszhmát, köhögést, emészthetlenséget, dugulást, hasmenést, álmatlan­ságot, gyengeséget, aranyeret, vízkört,lázt, szédelgést, vér­­árnm­latokat, fülzugást, roszullétet, és hányást, még a ter­hesség alatt is, diabetest, mélakórt, elsoványodást, köszvényt sápkórt. Kivonat 72,000 tanúsítványból, oly esetekben, melyek a gyógyszereknek ellenállottak. Ecrainvale, (Seine Interieure) 1863. nov. 27. Harminczhat év óta borzasztót szenvedtem asthmában (rö­vid lélegzet) és minden éjjel négy-ötször fel kellett kelnem, hogy meg ne túladjak. Minden gyógyszer siker nélkül maradt. Nyolcz nap óta eszem du Barry Revalescier-jét és csodá­latosan jól értem magamat, zavartalan álom és szabad lé­legzéssel, melyet már évek óta nélkülözök. Az égnek és önnek legyen hála. Beillet, lelkész. Baar (Niederrhein, France) 1861- jún. 4. A Revalesciére nálam csodásan hatott. Látszólag ki­merült erőm visszatért, és új életet érzek, mint, ifjúságom­ban. Étvágyom, melyet több év óta elvesztettem visszatért és a terhes agynyomás, mely 40 éven át kínozott, felha­gyott. Újjászületve érzem magamat. Ruff Dávid, földbirtokos 58,782 számú bizonyi irány. Soká szenvedtem étvágytalanságban és evés utáni há­nyásban. Az ön jeles Revalesciére-je megszüntette a hányást és étvágyamat helyreállította. Meggyőz­őnésem­ az ön Reva­­lesciére-jének jelességéről indít arra, hogy azt más szenve­dőknek is ajánljon]. Berger Károly. 62.914. száma bizonyítvány. Weskau, 1868. sept. 14. Minthogy éveken át idült aranyeres bajaim, májbeteg­ségem és eldugulásom ellen hiába alkalmaztam minden or­vosi segélyt, kétségbeesésemben az ön Revalesciére-jéhez folyamodtam. Nem adhatok eléggé hálát a jó Istennek és önnek ez értékes természetadományért, mely rám kiszám­t­­hatlan jólét volt. Steim­ann Ferencz Táplálóbb lévén mint a hús, a Revalesciére felnőttek és gyermekeknek 50-azeros árát megtakarittatja gyógysze­rekben. Bádogszelenczékben lét fontos 1.60, 1 fontos 2 50, 2 fontos 4. 50, 6 font 10 frt, 12 fns, 20 frt, 24 fns, 86 firt. Revalesciére kétszersültek szelenczékben. 2 1. 60s 4 1.60 Revalesciére chokoládée por- és tábla alakban 12 csészére 1.50, 24 csészére 2.50, 43 csészére 4.60, porban 120 csészé­re 10 frt, 288 csészére 20 frt, 576 csészére 36 frt. — Kapható : Barry du Barry és társánál Bécs, Walfisch­gasse 8. sz.Kolozsvárit: Binder gyógyszerésznél.Pesten, tö­­rök, Prágában: P­ilistb JT, Brünnben: Eder F., Debreczen­­ben: Minálovics István gyógyszerésznél, Duna-Földvart: Nadhera Pálnál, Károly-város: ürüli F.-nél Kanizsán: Ko­vák Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömó érnél, Pozsonyban: Pisztori Felixnél, Székes­ Fehérvárot­ta Györgynél, Vágújhelyen: Conleguer 18ujjcz“ :„vtiz­.rtára dr. Valter A.-nál, Agrámban, utántv­ban, azon kívül a bécsi ház postai utaiv­­ mellett szétküldi. *) K. rovatba»' magjeleim csikkekért tőségünk felelösséget men» fallal Bserkeu-s rk. 1 Kérjük az előfizetéseket megújítani april. juni­ra 4. írtai. A „M. P.“ 1873. nagy naptára a legkitűnőbb tiszti czimtárral az előfizetéssel egyszerre megrendelhető s írttal.’

Next