Magyar Polgár, 1873. január-június (7. évfolyam, 1-147. szám)
1873-04-08 / 81. szám
ukban óvatosak legyenek, könnyű megszavazni a százmilliókat, de nehéz lesz azokat az állampolgároknak megfizetni, megteremteni. Adófelemelés s a fennálló egyéb terhek súlyosbítása végett, ha a közös minisztérium is ily haladásokat tesz, fel kell jajdulnunk pénzügyünk helyzetén. A királyföldi románok kérvénye a kormányhoz a királyföld rendezése tárgyában. (Folytatás.) I. Magyarország állapota 6 700 és több évek előtt valamint az ország érdeke, határszéleinek védelmét illetőleg, oly időben, melyben állandó katonaság nem volt, magával hozta, hogy románok, székelyek és későbben szászok lakta Erdély határszélein is határvédvidékek képeztessenek és úgy osztassanak fel, a mint az akkori viszonyok és a közös lakosok érdeke követelte. Így történt a királyföld különféle vidékeinek (anyaszékek, fiókszékek, várterületek) alakítása az ország három külön részében. A brassói kerület (districtus) mintegy 300 mértfölddel (a törcsvári területtel együtt) az ország keleti szegletében fekszik, egészen elkülönítve a többi részektől a fogarasi és a székely székek által. A beszterczei kerület mintegy 300 mértfölddel még inkább elkülönítve és az ország dereka által szétválasztva fekszik. — A többi 9 apró szék, és pedig a segesvári 7—8Q mértfölddel, — a medgyesi 8Q mértfölddel, — nagysinki 77*1] mértfölddel, — a kőhalmi 7Q mértfölddel, — továbbá az újegyházi 3Q mértfölddel, — a nagyszebeni mintegy 29 mértfölddel, (Szelistye és Talmács fiókszékekkel együtt) végre szerdahelyszéli 4Q mértfölddel, — a szász-szebesi 37*D mértfölddel, és a szászvárosi 57* négyszeg mértfölddel, — a déli határszélek hosszán a Székelyföldtől kezdve Hunyadvármegye közepéig nyúlnak el, részint elválasztva, részint elszigetelve, részint átszelve a szomszéd megyebeli részek által. És mind ezen apró székek együtt azon terjedelemmel sem bírnak, a melylyel Hunyad- és Alsó-Fehérmegye (1550 mértfölddel), és alig teszik egy ötödét Erdélynek, melyben ezeken kívül csak 7 megye, 2 vidék és 5 székelyszék létezik. Nem szenved semmi kétséget, hogy ezen szempontokból e 11 municipium további fennállása semmikép nem védhető. Ezen területek mint együtt tartozó részei a királyföldnek (vagy a bitorolt szászföldnek) természetesen addig fennállottak, míg az erdélyi szervezet a három kiváltságos területen, illetőleg nemzetiségen, alapult. Ezen szervezet megszüntetése után természetesen megszűnt ama területi együttlét is, melynek mai nap értelme nem lehet. Ezen területi szervezet azaz Királyföld egysége, a feudalismus korszakában még bírhatott értelemmel azért is, mivel a Királyföld lakói, nemzetiség és vallás különbsége nélkül régi jogaik s kiváltságaik szerint teljes személyi és anyagi szabadságot élveztek, és csak a magyar királynak tartoztak hadi szolgálattal, és a magyar koronának adófizetéssel és e tekintetben valamennyien hasonló és közös érdekkel bírtak, míg a vármegyékben a nemesek a jobbágyok felett uralkodtak, és a székely székekben is hasonló jobbágyságok léteztek. Másnap reggel még az ágyban voltam, midőn Sármási úr meglátogatott. Megegyeztünk volt, hogy hat órakor mindnyájan együtt menjünk Londonba. Polgártárs, bocsássa meg lerohanásomat — mondá — midőn megjelenése feletti bámulatomat észrevette. Midőn egy ember az egész birodalmat barátjának adja, az barátjával szemben vehet magának némi szabadságot is. Tudtára óhajtottam önnek adni, hogy választmányunk megvárja öntől, hogy népszerű kormány legyen. — A nép kormánya a nép által, a népért, különben leteszszük önt. Választmányok , mondom. Ne feledje, hogy előttem mind ez újság. — Igen, polgártárs, az az ötös választmány, amely a világ nemzetközi egyletét képviseli, és e dicső forradalomnak a teremtője volt. Önt azért emeltük a hatalomra, hogy programmunkat valósítsa. — Azt gondoltam, hogy Dictátorságom korlátlan lesz, de úgy látom, hogy a hátul levő az előtte levő czimborától kapja az utasítást. — Úgy van . De hadd lássuk a programmjokat ? — Uram, megtisztelve érzem magamat, hogy ön előtt kifejthetem. Uram, mi arra számítunk hogy ha netalán ön még most is a régi előítéletek járma alatt volna, azokat rázza le mielőbb magáról, és igyekezzék a mi nézpontunkra emelkedni. Arra számítunk, hogy az embereket, de főképen a munkásokat egyenlőkké tegye. Arra számítunk, hogy szilárd lábaival a mérges papság faját, a földbirtokosokat és a tőkepénzeseket eltiporja, hogy az állandó hadsereget, mely a szegények vagyonán táplálkozik, és véreket szívja, eltörölje, hogy a szegénységet, bűnt és nyomort az egész földszinéről szintén eltörölje. — Ez sok szép dolog édes Lármási úr — mondám, ennyi az egész ? De miután az 1848-as törvények által valamennyi állampolgár személyes és vagyoni szabadsága kikiáltatott, miután továbbá a népek hadi szolgálata és adófizetése már korábban egyenlő törvények szerint szabályoztattak és miután mai nap minden állampolgár ugyanazon kötelezettségeknek van alávetve, a királyföldi lakók említett közös érdekei sem követelik ezen föld egységét és eddigi felosztását. Mert a királyföld minden jelentősége és elnevezése ezentúl csak történeti fontossággal bírhat. — A királyföldi lakók szabadsága és jogai, melyekről a 3. pontnál bővebben értekezünk, fennállhatnak az eddigi területi felosztás nélkül is. Egy egyetlen közérdek, mely a királyföld összes lakóit illeti, egyedül a vagyon, melyet eddig az egyetem kezelt. De, hogy concret esettel éljünk, valamint az I. román határőrvidéki községek, illetőleg századok közös vagyona nem követeli, hogy municipiumba vagy székbe egyesíttessenek, mivel ezen községek és határőri területek, csaknem úgy elszórvák, mint a királyföldi községek, szét vannak darabolva Fogarasvidéken, Nagy-Szeben, Szász- Sebesszékben, Hunyad megyében és a székely székekben , a Királyföld vagyona sem követelhet kerületi egyesítést csupán kezeltetési szempontból. Ezen vagyonról bővebben értekezünk a 4-ik pontnál, és itt csak azt említjük meg, hogy vagyonkezelési kérdés a politikai szervezés kérdésével össze nem téveszthető, és hogy egyik kérdés nem függ a másiktól. Ha tehát a királyföld egyesítése egy terület (egyetem) neve és egy főnök (ispán) alatt semmi szín alatt és semmi szempontból sem igazolható sem nem védhető, csak azon kérdés lessz még megoldandó, várjon tanácsosabb és szükségesebb valamennyi 11. muncipiumot, mint ugyanannyi önálló muncipiumokat meghagyni, vagy azok számát megkevesbíteni ? Ha tekintetbe vesszük, hogy ama 11 municzipium alig teszi egy ötödét az egész Erdélynek, és hogy legtöbbje azoknak igen csekély terjedelmű (3—8 négyszög mértföldnyi) és kevés községgel bir (pl. a segesvári 16, Szerdahely 10, medgyesi 27, szászsebesi 11, kőhalmi 18, újegyházi 11, és szászvárosi 13, 13 községgel) és hogy ennélfogva a közigazgatási költségek elviselhetetlenek, ahonnan erednek mind a kellemetlen folyamodványok a kincstár hozzájárulásáért a közigazgatási költségek fedezéséhez, ha továbbá tekintetbe vesszük, hogy ezen apró municipiumok mindegyikében a municipiális törvény értelmében ugyanazon hivatalok száma és közigazgatási szervezet kell, hogy legyen, mint bármely más terjedelmes megyében, ezen aránytalanság lehetetlen, hogy czélszerű és szükséges legyen, és remélve egy helyes közigazgatást, nem ajánlhatjuk a kormánynak ama 11. muncipium fenntartását, hanem egy olcsóbb és kissebb közigazgatás érdekében, csak azoknak a mauncipiumra való felosztását és kikerekítését. Az ötös szám megfelel az említett indokolásnak és a helyi viszonyoknak, és ezen 5 muncipium lehet: 1. Brassó vidéke a törcsvári községekkel, melyek történetileg 1860-ig ezen területhez tartoztak, mely évben tévedésből a természeti fekvés ellenére Fogaras vidékbe osztattak, a melytől járatlan havasok által vannak elkülönítve. 2. Besztercze vidéke; e két vidék hasonlóan mint a szomszéd Fogaras és Naszód vidék megállhat 3. A medgyesi municipium, mely természetes kapcsolatban áll a segesvári, nagy-sinki és kőhalmi székekkel. — Bocsánat. Ez a nyilvános és hivatalos programmunk. De kapitány úr, mindketten a világ emberei vagyunk, ugyanazért, azt hiszem, hogy szükségtelen önnel tudatnom, hogy a választmány öntől több rendbeli titkosszolgálatokat vár. Megvárjuk öntől, hogy tehetsége szerint mindent elkövet, amiáltal a választmány érdekeit elősegítheti. — Bizonyosan — mondom — a nemzet érdekében mindent elkövetek, ami tőlem telik. — Én magunkról, a választmány tagjairól beszélek. Meg fog-e ön emlékezni rólunk? — Eh ha ön a nemzetközi egyletet képviseli, akkor nem történhetik meg, hogy ön elfeledtesse magát. Egy óra múlva London felé útban voltunk, minden előkészületeket megtettek, hogy elég nagyszerű fogadtatásban részesítsenek. — A főváros soha sem volt ily sürgölődésben. A jövő kor történelme megmondja a zászlók számát, az utczákat, ablakokat és házfedeleket elborító néptömeg számát, a zenét, az ágyudörgéseket, melyekkel a dictator Excellentiája Tapetort Srichárd bevonulását az ország fővárosába hirdették. Midőn a Ludgate — Hill állomásra érkeztünk, a lelkesült nép kifogta a lovakat és kocsimat egész a hotelig húzta, hol a lord-major és a többi hatóságok üdvözletét fogadtam, melyekre a következő választ adtam: — ez lévén legelső nyilvános szónoklatom, egész terjedelmében közlöm. “Milordok és urak, a legfelsőbb hatalomra való váratlan felemeltetésemtől, az önök által nyilvánított lelkesült fogadtatás és jó kivánataiktól nagyon meg vagyok hatva. Jóakaratok igazolására mindent el fogok követni, — és hogy hálámat mától kezdve bebizonyítsam, a jó barát háládatlan és veszedelmes kötelességét azzal kezdem meg, hogy hibájukat szemükbe megmondom. 4. a szebeni muncipium az újegyházi székkel egy nehány közelebbi községeivel a szerdahelyi széknek, melyekhez magától érthetőleg számítanak Szelistye és Talmács fiókszékek is, a melyek történet és törvény szerint Szeben-székhez, illetőleg a királyföldhez tartoznak, melynél mai nap közigazgatási jogaikat gyakorolták, és most is gyakorolják. 5. A szász-sebesi muncipium a szász városi székkel, és a szerdahelyi széknek többi községeivel együtt. Ezen municipiumok kikerekítése természetesen kell hogy történjék a közigazgatás könnyebbítése tekintetéből, és ha más megyebeli községek érdeke és szükségletei az ország jövendő új beosztásáig is ezt követelnék, csak a méltányoság és czélszerűség követelését teljesítenék, ha egyeseket, bár jobb átalános közigazgatást reménylünk, a felemlített öt muncipiumokba kebleznénk; Így név szerint Szetsel, Mág, Ecselő községeket a szebeni muncipiumba, melyek Nagy-Szeben városától 3—4 mértföldnyire, Nagy-Enyedtől pedig, melyhez mai nap tartoznak, 10—11 mértföldnyi távolságra vannak. Ezen öt muncipium helyesen kikerekitve elég nagy és népes volna, hogy közigazgatási költségeit a kir. városok hozzájárulása nélkül fedezhesse. Azon jelentéktelen községek pedig, melyek nem szab. kir. városok, sőt mezővárosok sem, hanem csak úgynevezett praetoriumok, névszerint Szeredahely 1300—1400 lakossal, Ujegyház 900 — 1000 lakossal, Nagysink 2600—2700 lakossal, és Kőhalom ugyanannyi lakossal, melyek csak földmivelő falvak, közlekedés, kereskedelem és ipar nélkül, csak ugy tekinthetők, mint más földmivelő falvak, melyek valódi mezővárosok és népes községek kereskedelem és iparral, mint pl. Szelistye és Resinár 5—6000 lakossal, Disznód 3—4000 lakossal megannyian Szeben-Székben, Pojána 5000 lakossal Szerdahelyszékben, és sok máshasonló falvak. Ezen felosztások és kikerekitések ellen nem hozhatni fel az ország jövendő átalános felosztását, mivel a királyföld szervezése épen most volna életbeléptetendő ; ezen szervezés pedig nem lehet valami ideiglenes kísérlet, hanem egy állandó, helyes és alapos szervezés, amint ezt a nép, az ország és állam érdeke kívánja, sőt a kormány bölcs eljárása követeli, hogy ezen szervezés mintául szolgáljon. Levelezés. Csik-Somlyó, april 3-án 1873. Törvényhatósági bizottságunk márcz. 31. april 1 és 2 án tartotta meg évnegyedes gyűlését, melynek tanácskozási tárgyait kívánom becses lapja számára röviden megírni. A főispáni megnyitó beszéd után alispánunk tette meg évnegyedes jelentését, melyből a többek közt megtudtuk, hogy székünk községei az uj községi törvény szerint már szervezve lévén, költségvetéseiket beterjesztették, hogy a körjegyzői szigorlatok nagy mérvben folynak, s maholnap minden körjegyzőnk a szigorlaton keresztül fog menni, hogy élet és vagyonbiztosságunk jó rendben van, és hogy közegészségi viszonyainkat illetőleg, e lap egyik számában közlött azon állítás, mintha a közegészségügy székünkben rószdában állana, tévedésen alapult, mert a roncsoló torokbri járvány most már csak két helységre van szorítkozva, ott is csak szórványosan mutatkozik már csak egy két eset, más járványos kór pedig sem az embereknél, sem az állatoknál nem fordult elő. Ezután következtek a múlt évben hozott törvénycikkek kihirdetése, a ministeri leiratok felönöknek számos évek óta egyedüli ambitiójuk a gazdagság. Az aljas kívánságok és a nagy gazdagság a velük járó szükséges következményeiket meghozták. — Az önök felső osztályai önzők, a fényűzés túlságaiba merültek, a hősiességet „különösségnek“ nevezik, és minden felhevülést „rosz ízlésnek“ tartanak. A középosztály alázatos, kétszínű, embertelen, az alsó osztály munka nélkül szeretne élvezni, és egyedüli élvezete a korcsma. „És az a különös az önök ügyében, hogy bár minden kisszerűségeknek alávetik magukat, mégis el vannak ragadtatva maguktól, és saját műveiket bámulják. „A csudálatra méltó XIX-dik század, mindig e felkiáltást hangoztatják, mintha a vasutak nagy lelkek volnának, és a távirdák az erényt alapítanák meg. „A művészek is hanyatlanak, a festek lealjasítják tehetségüket és ostoba erkölcstelenségeket festenek, mert hiába, az önök felfogása csak eddig terjed. És ha az első államférfi azt mondaná, hogy a Times egyetlen egy száma a Thucydides összes munkájával felér, önök egész ártatlanul ezt is elhiszik. „Higgyék el, hogy nagyságuk vizenyős alapon áll, és az első szuronydöfésre összedől . Tehát azon legyünk, hogy hajónkat révpartra hozzuk javítsuk ki, ragálytalanítsuk és könnyítsük meg terheitől Aztán leteszem hivatalomat azon öntudattal, hogy midőn a hajót olyan állapotba hoztam, hogy ismét tengerre szállhat, ezáltal kötelességemet teljesítettem.“ Szavaimat nagyon jól fogadták, ilyen sikerre nem számítottam; de ugy vettem észre hogy bírálatomat mindenik hallgatóm a szomszédjára alkalmazta. — Ezután a roppant tömeg által kísértetre, a lakásomul rendelt Buckingham palotába (I) Az alakulófélben lévő háromszéki székely leány árvaház javára történt adakozásokról. A közleményt e tárgyban már eddig is tett tisztelettelmentem, ő felsége a királynő nekem sok gyönyörűséget kivánva, már korán reggel Balmoralba vonult. Sármási úr, kinek tanácsai általában véve nagy óvatosságot látszottak tőlem igényelni, mégis mondott egyet — melyet helyeseltem. Arra kért, hogy legelőbb is a pénzkérdéssel foglalkozzam, tehát másnap reggel az Angol bankban voltam, ottan Lowe úrral találkoztam, aki egy nagy teremben felgyúrt ingójukkal a nemzeti kincseket számította. — Nem, Gondos úr, mondám, ez nem megy, ez nem mehet igy többé. A veszteglő hajók, hadsereg — mely — vagy is helyesebben mondva, a hadsereg nem is letelik. — invásio esetére Anglia biztonsága 30,000 emberből álló 14 csapattal van biztosítva, ez évenkint 150 millió forintba kerül. — Ohl Gondos úr..................... — Excellenciád, ez mindig úgy volt, mondá Gondos. — Lehetséges, meghiszem. De az én dictátorságom alatt nem lesz igy, Anglia jóléte tökéletesen biztosítva lesz. E cél elérésére szerintem legbiztosabb mód, ha az állam a földbirtok nagy részét kezei közé veszi. Valami után-módon sikert kell aratni. — És ez nem is lesz oly nehéz mint amilyennek Exellenciád gondolja — mondja Cambridge herceg. — Különös, hogy a nagybirtokosok küldöttségét, kik épen e tárgyról óhajtanak önnel beszélni, most akartam bevezetni, azt hiszem, hogy az előteremben vannak. (Folytatása következik.) olvasása, a két uj miniszter kinevezéséről t ért sitések, s a volt belügyér bucsuzása , és a társhatóságok átiratai, melyek tárgyuk szerint vagy tudomásul vétettek, vagy jegyzőkönyvileg pártotattak. Ezek után jött a megyei iskolatanács, és a CS 11 széki földmives felső népiskola székének jelentés a tanügyről, de felső népiskolát illetőleg , miután ez évi október havában ott a 4-ik osztály is fel kellene állítani, az iskolaszék uta muttatom, hogy a szék részéről ígért 32 hold birtok megvétele, és az iskolának a szerinti berendezése haladéktalanul intézkedjék. További tárgyak voltak még az újonan szervezeti községek szabályrendeleteinek jóváhagyás A kebeli pénztárnak, közkórháznak, takarékpénztárnak és a széki havasi javak igazgatójának mint évi számadásai, valamint a takarékpénztár és a a havasi javak kezelése iránti szabályok máódosításai. Végre tárgyaltattak az egyes beadott indítványok, és több más kebli tárgyak. Az egész évnegyedes gyűlés alatt csak két tárgy idézett elő némi nagyobb vitatkozást; az első volt egy, az állandó választmánynak egy körö Igős esetben jóváhagyás reményében tett intézkedését jegyzőkönyvileg megróni szándékolt indítvány mely azonban, a törvénynek e részbeni hiányos rendelkezése okából úgy lett elintézve, hogy a jegyzőkönyvi megrovás elmarad, s az állandó választmány véleménye nyomán az alispán intézkedjék A második eset, mely egy kis vitát idézett elő egy bizottsági tagnak azon indítványa volt, melyszerint az országgyűlés feliratilag kéretnék meg, hogy ez bízza meg a kormányt az iránt, hogy az még a jelen ülésszak alatt terjeszszen be törvényjavaslatot a szerzetek, s nevezetesen a szent Ferenczieknek eltörlése, és vagyonuknak állami kezelés alá leendő rendeltetése iránt; hosszasabb vita után e kérdés úgy döntetett el, hogy az indítványt elvben pártoljuk ugyan, de a felirat elmarad, hanem megvárjuk mind a kormánytól, mind az országgyűléstől, hogy az oly régen vajúdó katholikus autonómia kérdését illetőleg, szabadelvű irányban mielőbb intézkedni fog. A Csíkszeredai vár tárgyában még most is bizonytalanságban vagyunk, egyik kormányi kiküldöttség a másik után járja székünket, s mindegyik külön-külön referál kiküldőjének, s igy nem csuda, ha nem tudunk tisztába jönni; legközelebb honvédelmi miniszer akar cserét csinálni az igazságügyivel, a nélkül hogy törvényhatóságunk, mely pedig tulajdonossá a várnak, megkérdeztetek volna. A honvédek a váron kívüli épületben vannak elhelyezve, a várnak egyik fele a törvényszéknek, másik fele a közigazgatásnak volt megfelezve, most pedig a honvédeket akarják a törvényszék helyett a vár egyik felébe tenni, mi pedig nem egyezhettünk bele, hogy közigazgatásunk egy fedél alatt legyen a kaszárnyával; igy húzzák halasztják a dolgot, s szaporítják a küldöttségek utazási nagy költségeivel az ugy is eléggé megszaporodott állami kiadásokat ok nélkül. — — — — A székely történelem megírása pályadijának gyarapítása czéljából Csíkszeredában tartott hangversenyből közel 90 frt. jött be, mely összeg, úgy hiszem már megérkezett az illető helyre. D r. Tisztelt Szerkesztő úr !