Magyar Polgár, 1874. január-június (8. évfolyam, 1-145. szám)
1874-06-18 / 136. szám
bizonyára első rendű helyet foglaland a vidéki lapok között. — Nyilvános számadás. A kolozsvári kir. tudományegyetem jogi kara által f. é. junius 6- 60 rendezett tánczestély bevételei s kiadásairól. Rendes bevételek 420 írt, 50 kr, felülfizetések 74 frt, 10 kr, összesen 494 frt, 60 kr, kiadás nyugták szerint 316 frt, 62 kr, marad tiszta jövedelem 178 frt, 8 kr. Felül fizettek: T. Bariba Lajos ur le írt, usgos dr. Machik Béla e. rector ur 8 frt, 60 kr. T. Korbuly Gergely ur 4 frt, 50 kr nsg. dr. Óváry Kelemen e. tanár ur 3 frt, 60 kr nsg dr. Concha Győző e. tanár ur 3 frt, 60 kr. DSg. Simon Elek ur 3 frt, 60 kr. T. Hutflesz Károly ur 3 frt, 60 kr. nsg. dr. Groisz Gusztáv e tanár ur 3 frt. Misgs. özv. Groisz Gusztávné e nagysága 3 frt. T. Vojnovits János ur 2 frt, 60 kr nsg. dr. Jenei Victor e tanár ur 2 frt. T. Poly Mihályné úrnő 2 frt. T. Sebestyén Mihály ur 2 frt, nsg. dr. Berde Áron e. tanár 2 frt, T. Vámán Zsigmond ur 2 frt, nsg. dr. Fleischer Antal e tanár ur 1 frt, 50 kr, T. Benei Ferenci ügyvéd ur 1 frt, 60 kr, nsg. dr. Plósz Sándor e. tanár ur 1 frt 60 kr, nsg. Szabó Károly e. tanár ur 1 frt, 60 kr, T. Seyfried Ernő ur 1 frt, 10 kr, T. Beteg László ur 1 frt, usg. Pál Sándor úr 50 kr. T. Gardos Vilmos ur 50 kr. T. Kiss Sámuel ur 60 kr T. Balog János ur 60 kr. T. Grünvald Sámuel ur 50 kr. T. Lendvay Rezső ur 60 kr. usg. dr. Csiky Victor e. tanár ur 50 kr. T. Duba Imre ur 50 kr. T. Szemerjay József ur 60 kr. T. Nagy Mór ur 50 kr. T. dr. Gálfy Imre ur 60 kr, melyért a szives felülfizetőknek úgyszintén T. Pap Miklós, T. Stein János, T. Bartha Lajos és T. Czecz Péter uraknak az általuk nyújtott különös kedvezményekért hálás köszönetet mond. Kolozsvárt 1874. június 15-én, a rendező bizottmány. — A brassói szász tanitóegylet azon határozatot hozta, hogy a népiskolákban a katechismus tanítása mellőzendő; a világ létrejöveteléről nem a biblia, hanem a természettudományok értelmében kell tanítani; a héber nemzet története, nem mint szent történet, hanem mint az általános történetegy része tanítandó. Krisztus szeplőtlen fogantatásáról szóló tan mellőzendő, Krisztus emberi volta tanítandó stb. úgy látszik, a szászok külön katechismust is coraponálnak maguknak. — A Petőfi-kiadás csakugyan a műhöz oly méltatlan Greguss-féle előszó nélkül jelenik meg, s a megczenzurázott darabokat kiegészítik, mert Greguss úr még ily helyeket: „összetört korona“ is kihagyott. Ezenkívül egy-két darab kivételével a mellőzött költeményeket is beveszik. A díszes kiadás tehát minden bevezetés nélkül jelenik meg, s e tekintetben hiába költött a kiadó társulat. — — A pozsonyi esetre nézve a következő levelet veszi jun. 16-ről a „Hon.“ „Több kormánypárti lap azt írta, hogy Bittóéknak az itteni skandalumhoz semmi közük. Bittó, midőn az történt, Bécsben volt, a dologról csak a lapokból értesült stb. Erre nézve fölvilágosításul szolgáljanak a következő adatok: Bittó 8-án, mikor a pozsonyi skandalum megesett, még Pesten tartózkodott. 9-kén éjjel utazott Pozsonyon át s itt a vasútnál várta gróf Dezasse, aki főtényező volt a botrány létrehozásában; a gróf azután innét Bittóval Bécsbe is felutazott. Aligha valószínű tehát, hogy Bittó eleve is ne tudott volna e dolgokról. — A természettudmányi társulat és Darwin művei. A term. tud. társulat titkára Szily Kálmán úr a következő sorokat teszi közzé: „Meglepetéssel olvasom a 13-ik reggeli lapokban, hogy a természettudományi társulatból 150 tag kilépett volna, és pedig azért, mivel a társulat Darwin „Origin of Species“ czímű művét magyarra fordíttatta. Az egész hírből, a szó szoros értelmében, egyetlen egy szó sem igaz. Csak a 160- es szám vezet reá, miből eredhetett a közlő tévedése. Az tény, hogy a könyvkiadó vállalatra 1246- an írtak alá, s hogy közülök körülbelül 150-en nem váltották ki a nekik járó példányokat. Hogy ezt az illetők miért nem tették ? Darwin végett-e vagy más végett, azt valóban bajos authentice elhatározni.“ A budapesti székely művelődési és gazdasági egylet alapszabályait jan. 11-én tárgyalta az e czélra kiküldött tizenötös bizottság. Munkálatát a következőkben foglalhatjuk össze: Tagja lehet minden székely és székelybarát 5 frt. évi tagságdíj fizetéssel. A tagok közgyűlése választ elnököt, két alelnököt és 15 választmányi tagot a központi bizottságba, mely Budapesten székel. Mind az 6 székely törvényhatóság választ egy-egy 9 tagból álló választmányt a törvényhatóság egyleti gyűlésébe. A főbizottság a végrehajtó orgánum, s az albizottságok közegei. A főbizottság a Székelyföld szellemi és anyagi felvirágzására erkölcsi és anyagi eszközökkel törekszik. Mindent elkövet, hogy iparországgá átalakítván, a kivándorlás megakadályoztassék ; gyárosokat hív be, turzásokat eszközöl, gyártársaságokat szervez, a népipart nemesbiti ésterjeszti, termő magokat hozat és kiosztja stb. Az évi közgyűléspedig fontos gazdasági ipar, kereskedelmi kérdéseket vitat meg és eldöntésével szellemi irányt ad. — Barbárság. Az aradi „Alföldinek a következőket írják lauczról: A mult évben a tauczi gr. kel. pópák : Biró János és Theoreau Ávrám nyilvánosan megkorbácsoltattak egy odavaló lakósnőt, úgyszintén folyó évi június 2-án azaz pünkösdjük harmadnapján az isteni tisztelet elvégezte után, a midőn a legtöbb nép az utcákon összegyűlt, a második botrányos eset fordult elő, a mennyiben a görög kel.pópák egy odavaló lakosnőt saját lakásukon a kapuhoz feszítve 15 korbácsütésre (bikacsökkel) ítéltek, mit azonnal végre is hajtottak; a verés közben azonban nagylelkűen, miután az asszony nem bírta a korbácsoltatást kiáltani, 5 korbácsötést elengedtek, s igy csak hetet kapott. Ezek után az asszony a községházához hurczoltatott és a disznóólba erőszakosan négykézláb — miután az ól ajtaja igen kicsi — a kisbirák által belöketett. Megjegyzendő, hogy ezen egész eljárásnál az egész községi elöljáróság jegyzőstül jelen volt! A megveretett asszony már panaszát a b.-jenői járásbíróságnál beadta. — Uj csodatevő szent. A visoiczi csudatevő rabbihoz, a kit némely zsidó polgártársak mint szent embert ismernek, s csudatételeiről után útfélen szent érzelemmel emlegetnek, a napokban egy csurban szenvedő nő, a ki sem ülni, sem állni nem bir, elvitette magát, hogy ötét is gyógyítaná meg. A csudaszent elővette könyveit s olvasott. Ekkor a szenvedő nő felé fordult s dicsőült képpel, túlvilági hangon mondá: „Te, a ki a fájdalmak miatt sem ülni, sem állani nem bírtál, vesd el a te mankóidat és járj !“ A szegény aszszony elveté mankóit, de csodák csodája sem nem állott, sem nem ült, hanem úgy esett hasra, hogy négyen is alig tudták szekérre tenni. Ez esetet a v.-szigeti rabbi, ki hasonlóan candidált szent, megtudván, az eredménytelenségnek azt veté okául, hogy a beteg nő chiguont viselt, puffot hord ruháján, a keresztényekkel majálisokra jár stb. s ilyenen a rabbi imádsága nem fog. Az öreg ur, úgy látszik, csak a fügefa leveleit óhajtja vissza. — Öngyilkosság a haldokló ágyánál. A zalamegyei Bükön e hó 11-én temették el T Kerneki Markovics Gusztávot 07 éves korában és nejét, szül Jankovics Klementinát 57 éves korában. A férj nem akarta túlélni neje halálát, s midőn látta, hogy az halálra vált, nincs többé remény meggyógyulásához, megölelte, megcsókolta, és szobájába térvén, agyonlőtte magát, öt perczcel előbb halt meg mint neje, a együtt temették el őket. A férj sokszor mondta ismerőseinek, hogy neje halálát, kivel hosszan tartó boldogságban élt, képtelen volna viselni. Markovics előkelő tudományosságú férfiú volt, s egykor a pozsonyi diétákon is szerepelt. — Mérges czukorkák, melyek legnagyobbrészt Prága és Olaszországból importáltattak, a főorvosi hivatal értesülése szerint necsak a fővárosban, de már a vidéken is el vannak terjedve, úgy, hogy azok boltokban, hilók és kofák által székében árultatnak. Ezen czukorkák feltűnő sárga és zöld, vagy sárga és vörös festékkel színezvék. Habár a hatóság részéről folyamatban vannak az óvintézkedések, mégis minthogy őltaluk több kisgyermek veszélyesen megmérgeztetett, szükségesnek tartjuk a szülőket figyelmeztetni, hogy óvakodjanak kisdedeiknek a fent említet festékekkel színezett czukrokat venni és adói. — Egyesült erdélyi takarékpénztár. — Alaptőke 333,400 frt 30% befizetéssel, üzlethelyiség: Kolozsvárt, főtér 2 sz. 1. Elfogad pénzbetételeket 6°/0 kamat mellett 25 frtól kezdve betételi könyvekre vagy folyószámlára, — a kamatokat a betétei napjától kezdve a bevétel napjáig számítja s minden julius 1-én és január 1-én tőkésiti.— 2. Előlegeket ad a börzén jegyzett értékpapírokra. 3. Leszámitól szabályszerűen kiállított váltókat. 4. Vesz és elad értékpapírokat. — Az egyesült erdélyi takarékpénztár igazgató választmánya. gabna roszul sikerült, s a tavaszihoz nincs rgy reményünk, a tatárka mint vetemény kitűnően foglalhat helyet.Legczélszerűbb volna, ha e részben a kormány maga gondoskodnék jutányos mag beszerzéséről, mert a magkereskedések utján az oly drágába kerülne, hogy alig fizetné ki magát, s az ínséggel küzködő kisebb birtokosság azt igénybe nem vehetné. A hajdina vetését június végéig, de sőt július első tizedéig sikerrel lehet megkísérleni, rozs és árpa tarlókban mint másodtermény hasznosan foglalhatna helyet egy holdra, minthogy sűrűn megbokrosodik, tehát ritka magozást kíván, túvéka elegendő. Szintúgy lehet egész júniuson át kölest is vetni, s ha az idő csak némileg kedvez, őszre szép termést reménylem, mint táp- és takarmánynövény egyaránt hasznos pótlékot szolgáltat az inségben. Ha még valahol a pinczében vagy veremben tavali kicsirázott burgonyánk hever, ezt is még lerakjuk, megkisérlettük mi már Péter és Pál napkor a burgonya lerakását s lett belőle Sz.Mihályra szebb és nagyobb gumó, mint a tavaszszal ültetett után, persze, hogy az időjárás is kedvezett, de hisz ezt reméljük ez idénre is, miután a hosszú szárazságot rendszerint tartós esőzések szokták fölváltani, a szárazság pedig már közel egy évig tartott, s így bátran hisszük, hogy az esőzések sem fognak sokáig elmaradni. Paszuly, borsó júniusban vetve még őszig tökéletesen beérik, de közönben is zölden főzeléknek sok kenyeret meg lehet vele kímélni. A kukoriczának korán érő válfaja az olasz cinquantino még tarlóba vetve is sikerül s kietező terméssel jutalmaz veletek késedelmet szenvedtek, s ez igen nyugtalanította a bushmant. Elmondjuk miért. A délkörtől északra, mintegy száz mértföldnyire az utolsó észteidétől, az iv különös vidéken vonult keresztül, mely a benszülöttek által „Karrou“-nak neveztetik, s hasonlít azon vidékhez, mely a Cap-gyarmat Roggeweld Egység lábainál terül el. A nedves időszak alatt e vidék legcsodásabb termékenységet folytat minden részeiben; néhány esésnap után sűrű zöld füvel van befedve a talaj; mindenütt virágok tenyésznek, a legelők láthatólag sűrűsödnek, a réteken patakok kezeznek ; az antilopeok nyájai lejének a magaslatokról s a rögtönzött legelőkön tanyáznak. a természet gyors kifejlése és virulása csak rövid ideig tart. Alig négy-hat hét alatt talaj minden nedvét kiszárasztják a nap mM*1’ 1 természet kihal, mint ködalak schija meg a virány. A föld megkeményül s állt CS'rat megfojtja, a rétek kiasznak, az (itt ]0 elvonulnak a lakhatlan vidékről és ahol kevéssel előbb virányos ország terült sivatag támad. Egy ily vidék volt a Karrou, melyen át el utaznia Everest ezredes kis csapatja- nak, mielőtt elérte volna a Nyami tó partai határolt nagy sivatagot. Könnyen lehet fogni tehát, hogy a bushmannak éremben állott elhagyni e vidéket, mielőtt sor- és patakjai a bekövetkező szárazság teljesen kiapasztottak volna. Közölte észrevételeit Everest ezredessel. Az ezredes belátta ennek horderejét, s megígért, hogy siettetni fogja a munkálatokat, ha ez a mérések pontosságára semmiféle káros befolyást nem gyakorol, mert a szögmérés nem mindig könnyű s nem minden órában végezhető helyesen; csak akkor lehet hibátlan az észlelet, ha kedvezők a légviszonyok. A műveletek, daczára a bushman siettetésének, sem haladtak gyorsabban s előre látta már, hogy midőn el fogják érni a Karrout,annak viránya helyett sivár pusztát találandóak. Addig azonban, míg műveleteikkel a Karrou határáig haladtak csilagászaink, gyönyörködhettek a természet nagyszerű szépségeiben, mely a legmagasztosabb pompájában tündökölt. Daczára a nagy melegnek, egy bizonyos állandó enyheséget okoztak a csörgedező patakok. A gazdag, téres legelőkön kifogyhatlan táplálékot találhattak az állatok ezreinek nyajai. Egészben úgy nézett ki e kies vidék züldelő rétjeivel, lombdús kerek ligeteivel, mint egy angolkert. Csak a gázlángok hiányoztak. Everest ezredes kedélyére kevésbbé hatott e bájos vidék szemlélete, legalább nem mutató, de Sir Murrayt és különösen Emeryt kettős lelkesültségre ragadta az Afrika sivatagjai között elvesző vár. Mint vágyott az ijó tudós, barátja s azon bizalmas viszony után, mely Zorn és közte élt. A karaván tovább folytatta útját elhuló országban. Számos madársereg élénkíte énekével és röpkedésével az erdőket és mezőket. A csapat vadászai többször ejtettek hatalmukba egy egy „Koran“ párt, mely egy csak Délafrika terein honos tuzokfajhoz tartozik ; egy egy „dikkop“-ot, mely gyönyörű szép szárnyas, s finom diusa igen becsesnek tartatik. Sok más faj volt még az európaiak előtt érdekes, ha nem is élvezhetőség tekintetéből. A patakok partjain és a folyók felületén számos nagy halászmadár röpködött, melyek tojásaikat a part fövényében levő fészkeikbe szokták rakni. Fehérnyaku kék darvak, piros lángmadarak lépkedtek a ritka fasorok közt; kócsagok, pólingok, rétiszalonkák, „kala“-k, melyek néha a szekerek elé fogott bivalyok járomjaira ültek; ibisek, mintha egy hyeroglyphobeliskről száltak volna el, rendkívüli nagy gödények százakból álló csoportokban: mindezek életet látszottak adni e paradicsomnak, honnan semmi sem hiányzott .... csak az ember. — De a szárnyas világ e legkülönbözőbb példányai között különösen kitűntek a „szövőzenérek“, melyeknek zöldes háncs vagy fűszálakból alkotott fészkei mint óriási körtvek csüngtek alá a szomorufüzek ágain. Emery, ki egy előtte ismeretlen uj terméknek hitte ezeket, levett nehányat, de nagy volt csodálkozása, a midőn a gyümölcsnek vélt fészket csicseregni hallá. (Folytatása követ.)■ I —————————■——Mggaa * * * Takarmányfélék közül, a muhar aszályos éghajlatunk ez isten áldása, továbbá a köles, czirok hajdina, mindenek fölött pedig a takarmány kukoriczai (csalamádé) mind oly vetemények, melyek a legnagyobb aszálylyal és hőséggel megbirkóznak ; — ha tehát ezekről sem feledkezünk meg, lehet még őszig takarmányuk annyi, hogy szarvasmarha állományunkat derekasan föntarthatjuk és kiteleltethetjük, most tehát, midőn már néhány éve egyoldalú gabnatermelési rendszerünk cserben hagyott, ideje, hogy marhaállományunk szaporítására fordítsunk nagyobb figyelmet, ha ezt tettük volna ekkoráig, nem lenne okunk annyira elcsüggedni egy-két rosztermés miatt, mert amiben a gabna hibázott, azt marhaállományunk, ha nem is egészben, de legalább részben helyre ütné. A legválságosabb évek egyúttal a legjobb tanítómesterek is, ha ezen válságos évek után gazdaközönségünk azon meggyőződést meríti, hogy nem elég csupán a félszeg gabnatermelésre a legfőbb súlyt fektetni, hanem párhuzamban az állattenyésztést is nagyobb figyelemre méltatni, akkor gazdálkodási rendszerünk egy áldásosabb irányt fog venni, s egy-két évi résztermés nem fogja a földbirtokost tönkre tenni, mert marhaállománya egy oly tőkét fog képviselni, mely a réginségben egyedül képes azt kisegíteni. Közgazdasági rovat. Mit vethetünk még haszonnal junius havában? Miután a tavaszi, részben aszályos, másrészt pedig zord hideg időjárás az idei veteményekre nézve nem igen biztató kilátással kecsegtet, s nemcsak gabna, hanem takarmány tekintetéből is a csak igen középszerű terméssel ígérkezik, igen jó, de sőt szükséges, hogy eleve gondoskodjunk, s mindazon pót-veteményeket igénybe vegyük, melyek a már előrehaladt évszakhoz képest, mint kisegítő termények, veszteségünket némileg pótolják, s az általános inségnek elejét vegyék ; s szerencsére még több ily pót-vetemények fölött rendelkezhetünk, melyek emberi táplálkozásra szintúgy mint takarmánynak is előnynyel elvethetők, s idetartoznak: a hajdina vagy tatárka, melynek darált magja mint tápdus eledel a kenyeret, de abraknak is a zabot részben pótolni képes, ott, hol az őszi kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő HL. FAPP MIKLÓS. NYILTTÉR.*) Minden betegnek erőt és egészséget nyújt gyógyszer és költség nélkül a kitűnő Revalesciere du Barry Londonból. Du Barry Revalescière tápgyógyereje kitűnő sikerrel alkalmazható kőv. a betegségekben: u. m. gyomor, ideg, mell, tüdő, máj, mirigy, nyaghártya, légzés, harag, vese és tubertutotikus bántalmaknál, gyógyít gümő és aszkort, asztmát, köhögést, emészthetlenséget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyért, vízkört,lázt, szédülést, vértolulást, fülzúgást, rosszullétet, hányást, még a terhességben is, diabetest, mélakórt, elsoványodást, oheumet, köszvényt, sápkórt. — Kivonat 76,600 bizonyítványból oly felgyógyulásokról, melyek a gyógyászatnak ellentállottak. 65,715. számú bizonyítvány. Páris, 1866. ápril 11. Uram, Leányom, a ki igen szenvedő állapotban volt sem emészteni, sem aludni nem tudott; álmatlanság, gyengeség és ideges izgultságtól egészen oda volt. Most a levaiescsére-csokoládé által egészen helyreállt, jó étvágyai, emsztéssel, tömött hússal bir s oly jó kedvvel, milyet margóta nélkülözött, „ de Montlon8. .. “SârSiSS ASTA1 24 csésre 2.50, 48 csészére 4.60, porban 120 csészé‘• ^ frt 888 csészére 20 frt, 676 csészére 86 frt. Kallható ’ Harry du Barry és társánál Bécs, Walttsruga' sa Háza általa minden város gyógytárában. Maga a rakta is bármely vidékre küld utalvány vagy utánvét ellenében. Kapható továbbá: Kolotzsvártt: Binder gyógyszerésznél. Pesten: Török, Prágában : Fürsth J. Brünnben: Eder F., Debreczenben: Mihovics István gyógyszerésznél, Duna-Földvárt: Nadhera Pálnál, Károlyváros: Brilli F.-nél Kanizsa • Lovak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörn 1. Pozsonyban: Pisztori Felixnél, Székes-Fehérvárott :Dieballa Györgynél, Vágujhelyen: Conlegner Ignácznál.Varasdon: dr. Halter A.-nál, Agrámban: Irgalmasok gyógyszertárában *) E rovatban megjelenő czikkekért szerkesztünk semmi felelősséget nem vállal el