Magyar Polgár, 1874. január-június (8. évfolyam, 1-145. szám)

1874-06-18 / 136. szám

bizonyára első rendű helyet foglaland a vidéki la­pok között. — Nyilvános számadás. A kolozsvári kir. tudományegyetem jogi kara által f. é. junius 6- 60 rendezett tánczestély bevételei s kiadásairól. Rendes bevételek 420 írt, 50 kr, felülfizetések 74 frt, 10 kr, összesen 494 frt, 60 kr, kiadás nyug­ták szerint 316 frt, 62 kr, marad tiszta jövede­lem 178 frt, 8 kr.­­ Felül fizettek: T. Bariba Lajos ur le írt, usgos dr. Machik Béla e. rector ur 8 frt, 60 kr. T. Korbuly Gergely ur 4 frt, 50 kr nsg. dr. Óváry Kelemen e. tanár ur 3 frt, 60 kr nsg dr. Concha Győző e. tanár ur 3 frt, 60 kr. DSg. Simon Elek ur 3 frt, 60 kr. T. Hutflesz Károly ur 3 frt, 60 kr. nsg. dr. Groisz Gusztáv e tanár ur 3 frt. Mi­sgs. özv. Groisz Gusztávné e nagysága 3 frt. T. Vojnovits János ur 2 frt, 60 kr nsg. dr. Jenei Victor e­ tanár ur 2 frt. T. Po­ly Mihályné úrnő 2 frt. T. Sebestyén Mihály ur 2 frt, nsg. dr. Berde Áron e. tanár 2 frt, T. Vámán Zsigmond ur 2 frt, nsg. dr. Fleischer An­tal e tanár ur 1 frt, 50 kr, T. Benei Ferenci ügyvéd ur 1 frt, 60 kr, nsg. dr. Plósz Sándor e. tanár ur 1 frt 60 kr, nsg. Szabó Károly e. tanár ur 1 frt, 60 kr, T. Seyfried Ernő ur 1 frt, 10 kr, T. Beteg László ur 1 frt, usg. Pál Sándor úr 50 kr. T. Gard­os Vilmos ur 50 kr. T. Kiss Sámuel ur 60 kr T. Balog János ur 60 kr. T. Grü­nvald Sámuel ur 50 kr. T. Lendvay Rezső ur 60 kr. usg. dr. Csiky Victor e. tanár ur 50 kr. T. Duba Imre ur 50 kr. T. Szemerjay József ur 60 kr. T. Nagy Mór ur 50 kr. T. dr. Gálfy Imre ur 60 kr, melyért a szives felülfizetőknek úgyszintén T­­. Pap Miklós, T. Stein János, T. Bartha Lajos és T. Czecz Péter uraknak az általuk nyújtott különös kedvezményekért hálás köszönetet mond. Kolozsvárt 1874. június 15-én, a rendező bizott­mány. — A brassói szász tanitóegylet azon ha­tározatot hozta, hogy a népiskolákban a kate­­chismus tanítása mellőzendő; a világ létrejövete­­léről nem a biblia, hanem a természettudományok értelmében kell tanítani; a héber nemzet törté­nete, nem mint szent történet, hanem mint az általános történet­­egy része tanítandó. Krisztus szeplőtlen fogantatásáról szóló tan mellőzendő, Krisztus emberi volta tanítandó stb. úgy látszik, a szászok külön katechismust is coraponálnak ma­guknak. — A Petőfi-kiadás csakugyan a műhöz oly méltatlan Greguss-féle előszó nélkül jelenik meg, s a megczenzurázott darabokat kiegészítik, mert Greguss úr még ily helyeket: „összetört korona“ is kihagyott. Ezenkívül egy-két darab kivételével a mellőzött költeményeket is beveszik. A díszes kiadás tehát minden bevezetés nélkül jelenik meg, s e tekintetben hiába költött a kiadó tár­sulat. — — A pozsonyi esetre nézve a következő levelet veszi jun. 16-ről a „Hon.“ „Több kormány­­párti lap azt írta, hogy Bittóéknak az itteni skan­dalumhoz semmi közük. Bittó, midőn az történt, Bécsben volt, a dologról csak a lapokból értesült stb. Erre nézve fölvilágosításul szolgáljanak a kö­vetkező adatok: Bittó 8-án, mikor a pozsonyi skan­dalum megesett, még Pesten tartózkodott. 9-kén éjjel utazott Pozsonyon át s itt a vasútnál várta gróf Dezasse, aki főtényező volt a bot­rány létrehozásában; a gróf azután in­nét Bittóval Bécsbe is felutazott. Aligha valószí­nű tehát, hogy Bittó eleve is ne tudott volna e dolgokról. — A természettudmányi társulat és Darwin művei. A term. tud. társulat titkára Szily Kálmán úr a következő sorokat teszi közzé: „Meglepetéssel olvasom a 13-ik reggeli lapokban, hogy a természettudományi társulatból 150 tag kilépett volna, és pedig azért, mivel a társulat Darwin „Origin of Species“ czímű művét magyar­ra fordíttatta. Az egész hírből, a szó­ szoros ér­telmében, egyetlen egy szó sem igaz. Csak a 160- es szám vezet reá, miből eredhetett a közlő téve­dése. Az tény, hogy a könyvkiadó vállalatra 1246- an írtak alá, s hogy közülök körülbelül 150-en nem váltották ki a nekik járó példányokat. Hogy ezt az illetők miért nem tették ? Darwin végett-e vagy más végett, azt valóban bajos authentice el­határozni.“­­ A budapesti székely művelődési és gazdasági egylet alapszabályait jan. 11-én tár­gyalta az e czélra kiküldött tizenötös bizottság. Munkálatát a következőkben foglalhatjuk össze: Tagja lehet minden székely és székelybarát 5 frt. évi tagságdíj fizetéssel. A tagok közgyűlése választ elnököt, két alelnököt és 15 választmányi tagot a központi bizottságba, mely Budapesten székel. Mind az 6 székely törvényhatóság választ egy-egy 9 tagból álló választmányt a törvényhatóság egyleti gyűlésébe. A főbizottság a végrehajtó orgánum, s az albizottságok közegei. A főbizottság a Szé­kelyföld szellemi és anyagi felvirágzására erkölcsi és anyagi eszközökkel törekszik. Mindent elkövet, hogy iparországgá átalakítván, a kivándorlás meg­ak­adályoztassék ; gyárosokat hív be, turzásokat eszközöl, gyártársaságokat szervez, a népipart ne­mesbiti és­­terjeszti, termő magokat hozat és ki­osztja stb. Az évi közgyűlés­­pedig fontos gazda­sági ipar, kereskedelmi kérdéseket vitat meg és eldöntésével szellemi irányt ad. — Barbárság. Az aradi „Alföldinek a következőket írják l­auczról: A mult évben a tau­­czi gr. kel. pópák : Biró János és Theoreau Ávrám nyilvánosan megkorbácsoltattak egy odavaló lakós­­nőt,­­ úgyszintén folyó évi június 2-án azaz pünkösdjük harmadnapján az isteni tisztelet elvé­gezte után, a midőn a legtöbb nép az utc­ákon összegyűlt, a második botrányos eset fordult elő, a mennyiben a görög kel.­pópák egy odavaló la­­kosnőt saját lakásukon a kapuhoz feszítve 15 kor­bácsütésre (bikacsökkel) ítéltek, mit azonnal vég­re is hajtottak; a verés közben azonban nagylelkűen, miután az asszony nem bírta a korbácsoltatást kiáltani, 5 korbácsötést elengedtek, s igy csak hetet kapott.­­ Ezek után az asszony a község­házához hurczoltatott és a disznóólba erőszakosan négykézláb — miután az ól ajtaja igen kicsi — a kisbirák által belöketett. Megjegyzendő, hogy ezen egész eljárásnál az egész községi elöljáróság jegyzőstül jelen volt! A megveretett asszony már panaszát a b.-jenői járásbíróságnál beadta. — Uj csodatevő szent. A visoiczi csuda­tevő rabbihoz, a kit némely zsidó polgártársak mint szent embert ismernek, s csudatételeiről után útfélen szent érzelemmel emlegetnek, a napokban egy csurban szenvedő nő, a ki sem ülni, sem áll­ni nem bir, elvitette magát, hogy ötét is gyógyí­taná meg. A csuda­szent elővette könyveit s olva­sott. Ekkor a szenvedő nő felé fordult s dicsőült képpel, túlvilági hangon mondá: „Te, a ki a fáj­dalmak miatt sem ülni, sem állani nem bírtál, vesd el a te mankóidat és járj !“ A szegény asz­­szony elveté mankóit, de csodák csodája sem nem állott, sem nem ült, hanem úgy esett hasra, hogy négyen is alig tudták szekérre tenni. Ez esetet a v­.-szigeti rabbi, ki hasonlóan candidált szent, meg­tudván, az eredménytelenségnek azt veté okául, hogy a beteg nő chiguont viselt, puffot hord ru­háján, a keresztényekkel majálisokra jár stb. s ilyenen a rabbi imádsága nem fog. Az öreg ur, úgy látszik, csak a fügefa leveleit óhajtja vissza. — Öngyilkosság a haldokló ágyánál. A zalamegyei Bükön e hó 11-én temették el T Ker­­neki Markovics Gusztávot 07 éves korában és ne­jét, szül Jankovics Klementinát 57 éves korában. A férj nem akarta túlélni neje halálát, s midőn látta, hogy az halálra vált,­­ nincs többé remény meggyógyulásához, megölelte, megcsókolta, és szo­bájába térvén, agyonlőtte magát, öt perczc­el előbb halt meg mint neje, a együtt temették el őket. A férj sokszor mondta ismerőseinek, hogy neje ha­lálát, kivel hosszan tartó boldogságban élt, képtelen volna viselni. Markovics előkelő tudományosságú férfiú volt, s egykor a pozsonyi diétákon is szerepelt. — Mérges czukorkák, melyek legnagyobb­részt Prága és Olaszországból importáltattak, a főorvosi hivatal értesülése szerint necsak a fő­városban, de már a vidéken is el vannak terjed­ve, úgy, hogy azok boltokban, hi­l­ók és kofák által szék­ébe­n árultatnak. Ezen czukorkák feltűnő sárga és zöld, vagy sárga és vörös festékkel szí­­nezvék. Habár a hatóság részéről folyamatban vannak az óvintézkedések, mégis minthogy őlta­­luk több kis­gyermek veszélyesen megmérgezte­­tett, szükségesnek tartjuk a szülőket figyelmeztet­ni, hogy óvakodjanak kisdedeiknek a fent emlí­tet festékekkel színezett czukrokat venni és adói. — Egyesült erdélyi takarékpénztár. — Alaptőke 333,400 frt 30% befizetéssel, üz­lethelyiség: Kolozsvárt, főtér 2 sz. 1. El­fogad pénzbetételeket 6°/0 kamat mellett 25 frtól kezdve betételi könyvekre vagy folyó­számlára, — a kamatokat a betétei napjától kezdve a bevétel napjáig számítja s minden julius 1-én és január 1-én tőkésiti.— 2. Elő­legeket ad a börzén jegyzett értékpapírokra. 3. Leszámitól szabályszerűen kiállított váltó­kat. 4. Vesz és elad értékpapírokat. — Az egyesült erdélyi takarékpénztár igazgató vá­lasztmánya. gabna roszul sikerült, s a tavaszihoz nincs r­gy reményünk, a tatárka mint vetemény kitűnően fog­lalhat helyet.­­Legczélszerűbb volna, ha e rész­ben a kormány maga gondoskodnék jutányos mag beszerzéséről, mert a magkereskedések utján az oly drágába kerülne, hogy alig fizetné ki magát, s az ínséggel küzködő kisebb birtokosság azt igénybe nem vehetné. A hajdina vetését június végéig, de sőt jú­lius első tizedéig sikerrel lehet megkísérleni, rozs és árpa tarlókban mint másodtermény hasznosan foglalhatna helyet­­ egy holdra, minthogy sűrűn megbokrosodik, tehát ritka magozást kíván, tú­­véka elegendő. Szintúgy lehet egész júniuson át kölest is vetni, s ha az idő csak némileg kedvez, őszre szép termést reménylem, mint táp- és takarmány­nö­vény egyaránt hasznos pótlékot szolgáltat az in­ségben. Ha még valahol a pinczében vagy verem­ben tavali kicsirázott burgonyánk hever, ezt is még lerakjuk, megkisérlettü­k mi már Péter és Pál napkor a burgonya lerakását s lett belőle Sz.­Mihályra szebb és nagyobb gumó, mint a ta­­vaszszal ültetett után, persze, hogy az időjárás is kedvezett, de hisz ezt reméljük ez idénre is, miu­tán a hosszú szárazságot rendszerint tartós esőzé­sek szokták fölváltani, a szárazság pedig már kö­zel egy évig tartott, s így bátran hisszük, hogy az esőzések sem fognak sokáig elmaradni. Paszuly, borsó júniusban vetve még őszig tö­kéletesen beérik, de közönben is zölden főzelék­nek sok kenyeret meg lehet vele kímélni. A kukoriczának korán érő válfaja az olasz cinquantino még tarlóba vetve is sikerül s kiete­­ző terméssel jutalmaz veletek késedelmet szenvedtek, s ez igen nyug­talanította a bushmant. Elmondjuk miért. A délkörtől északra, mintegy száz mért­­földnyire az utolsó észteidétől, az iv különös vidéken vonult keresztül, mely a benszülöttek által „Karrou“-nak neveztetik, s hasonlít azon vidékhez, mely a Cap-gyarmat Roggeweld Egység lábainál terül el. A nedves időszak alatt e vidék legcsodásabb termékenységet folytat minden részeiben; néhány esésnap után sűrű zöld füvel van befedve a talaj; mindenütt virágok tenyésznek, a legelők lát­­hatólag sűrűsödnek, a réteken patakok ke­zeznek ; az antilopeok nyájai lejének a ma­gaslatokról s a rögtönzött legelőkön tanyáznak.­­ a természet gyors kifejlése és virulása csak rövid ideig tart. Alig négy-hat hét alatt talaj minden nedvét kiszárasztják a nap mM*1’ 1 természet kihal, mint ködalak schi­ja meg a virány. A föld megkeményül s áll­­­t CS'rat megfojtja, a rétek kiasznak, az (itt ]0 elvonulnak a lakhatlan vidékről és a­hol kevéssel előbb virányos ország terült sivatag támad. Egy ily vidék volt a Karrou, melyen át e­l utaznia Everest ezredes kis csapatja- nak, mielőtt elérte volna a Nyami tó part­ai határ­olt nagy sivatagot. Könnyen­­ lehet fogni tehát, hogy a bushmannak ér­­e­mben állott elhagyni e vidéket, mielőtt sor- és patakjai a bekövetkező szárazság teljesen kiapasztottak volna. Közölte észrevételeit Everest ezredessel. Az ezredes belátta ennek horderejét, s megígért, hogy siet­tetni fogja a munkálatokat, ha ez a mérések pontosságára semmiféle káros befolyást nem gyakorol, mert a szögmérés nem mindig kön­nyű s nem minden órában végezhető helye­sen; csak akkor lehet hibátlan az észlelet, ha kedvezők a légviszonyok. A műveletek, daczára a bushman siette­tésének, sem haladtak gyorsabban s előre lát­ta már, hogy midőn el fogják érni a Karrout,­­annak viránya helyett sivár pusztát talá­­landóak. Addig azonban, míg műveleteikkel a Kar­rou határáig haladtak csilagászaink, gyönyör­ködhettek a természet nagyszerű szépségeiben, mely a legmagasztosabb pompájában tündökölt. Daczára a nagy melegnek, egy biz­onyos állandó enyheséget okoztak a csörgedező pa­takok.­­ A gazdag, téres legelőkön kifogy­­hatlan táplálékot találhattak az állatok ezrei­nek nyajai. Egészben úgy nézett ki e kies vidék züldelő rétjeivel, lombdús kerek ligete­ivel, mint egy angolkert. Csak a gázlángok hiányoztak. Everest ezredes kedélyére kevésbbé ha­tott e bájos vidék szemlélete, legalább nem mutató, de Sir Murrayt és különösen Eme­­ryt kettős lelkesültségre ragadta az Afrika sivatagjai között elvesző vár. Mint vágyott az ijó tudós, barátja s azon bizalmas viszony után, mely Zorn és közte élt. A karaván tovább folytatta útját e­lh­­uló országban. Számos madársereg élénkíte énekével és röpkedésével az erdőket és me­zőket. A csapat vadászai többször ejtettek hatalmukba egy egy „Koran“ párt, mely egy csak Délafrika terein honos tuzokfajhoz tar­tozik ; egy egy „dikkop“-ot, mely gyönyörű szép szárnyas, s finom diusa igen becsesnek tartatik. Sok más faj volt még az európaiak előtt érdekes, ha nem is élvezhetőség tekin­tetéből. A patakok partjain és a folyók fe­lületén számos nagy halászmadár röpködött, melyek tojásaikat a part fövényében levő fészkeikbe szokták rakni. Fehérnyaku kék darvak, piros lángmadarak lépkedtek a ritka fasorok közt; kócsagok, pólingok, rétiszalon­­kák, „kala“-k, melyek néha a szekerek elé fogott bivalyok járomjaira ültek; ibisek, mint­ha egy hyeroglyph­obeliskről száltak volna el, rendkívüli nagy gödények százakból álló csoportokban: mindezek életet látszottak ad­ni e paradicsomnak, honnan semmi sem hiány­zott .... csak az ember. — De a szárnyas világ e legkülönbözőbb példányai között kü­lönösen kitűntek a „szövőzenérek“, melyek­nek zöldes háncs vagy fűszálakból alkotott fészkei mint óriási körtvek csüngtek alá a szomorufüzek ágain. Emery, ki egy előtte is­meretlen uj terméknek hitte ezeket, levett nehányat, de nagy volt csodálkozása, a midőn a gyümölcsnek vélt fészket csicseregni hallá. (Folytatása követ.)­­■ I —————————■——Mggaa * * * Takarmányfélék közül, a muhar aszályos éghajlatunk ez isten áldása, továbbá a köles, czi­­rok hajdina, mindenek fölött pedig a takarmány kukoriczai (csalamádé) mind oly vetemények, melyek a legnagyobb aszálylyal és hőséggel megbirkóznak ; — ha tehát ezekről sem feledkezünk meg, lehet még őszig takarmányuk annyi, hogy szarvasmar­ha állományunkat derekasan föntarthatjuk és kite­­leltethetjük, most tehát, midőn már néhány éve egyoldalú gabnaterm­elési rendszerünk cserben ha­gyott, ideje, hogy marhaállományunk szaporítá­sára fordítsunk nagyobb figyelmet, ha ezt tettük volna ekkoráig, nem lenne okunk annyira elcsüg­gedni egy-két rosz­termés miatt, mert a­miben a gabna hibázott, azt marhaállományunk, ha nem is egészben, de legalább részben helyre ütné. A legválságosabb évek egyúttal a legjobb tanítómesterek is, ha ezen válságos évek után gazdaközönségünk azon meggyőződést meríti, hogy nem elég csupán a félszeg gabnatermelésre a leg­főbb súlyt fektetni, hanem párhuzamban az állat­tenyésztést is nagyobb figyelemre méltatni, akkor gazdálkodási rendszerünk egy áldásosabb irányt fog venni, s egy-két évi rész­termés nem fogja a földbirtokost tönkre tenni, mert marhaállománya egy oly tőkét fog képviselni, mely a réginségben egyedül képes azt kisegíteni. Közgazdasági rovat. Mit vethetünk még haszonnal junius havában? Miután a tavaszi, részben aszályos, másrészt pedig zord hideg időjárás az idei veteményekre nézve nem igen biztató kilátással kecsegtet, s nemcsak gabna, hanem takarmány tekintetéből is a csak igen középszerű terméssel ígérkezik, igen jó, de sőt szükséges, hogy eleve gondoskodjunk, s mindazon pót-veteményeket igénybe vegyük, me­lyek a már előrehaladt évszakhoz képest, mint kisegítő termények, veszteségünket némileg pótol­ják, s az általános ins­égnek elejét vegyék ; s szerencsére még több ily pót-vetemények fölött rendelkezhetünk, melyek emberi táplálkozásra szintúgy mint takarmánynak is előnynyel elvethe­­tők, s idetartoznak: a hajdina vagy tatárka, melynek darált mag­ja mint tápdus eledel a kenyeret, de abraknak is a zabot részben pótolni képes, ott, hol az őszi kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő HL. FAPP MIKLÓS. NYILTTÉR.*) Minden betegnek erőt és egészséget nyújt gyógyszer és költség nélkül a kitűnő Revalesciere du Barry Londonból. Du Barry Revalescière tápgyógyereje kitűnő siker­rel alkalmazható kőv. a betegségekben: u. m. gyomor, ideg, mell, tüdő, máj, mirigy, nyaghártya, légzés, harag, vese és tubertutotikus bántalmaknál, gyógyít gümő és asz­­kort, asztmát, köhögést, emészthetlenséget, dugulást, has­menést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyért, vízkört,lázt, szédülést, vértolulást, fülzúgást, rosszullétet, hányást, még a terhességben is, diabetest, mélakórt, elsoványodást, ohe­­umet, köszvényt, sápkórt. — Kivonat 76,600 bizonyítvány­ból oly felgyógyulásokról, melyek a gyógyászatnak ellent­­állottak. 65,715. számú bizonyítvány. Páris, 1866. ápril 11. Uram, Leányom, a ki igen szenvedő állapotban volt sem emészteni, sem aludni nem tudott; álmatlanság, gyenge­ség és ideges izgultságtól egészen oda volt. Most a levaies­­csére-csokoládé által egészen helyreállt, jó étvágyai, em­sz­téssel, tömött hússal bir s oly jó kedvvel, milyet mar­g­óta nélkülözött, „ de Montlon8. .. “SârSiSS ASTA1 24 csésre 2.50, 48 csészére 4.60, porban 120 csészé­­‘• ^ frt 888 csészére 20 frt, 676 csészére 86 frt.­­ Kallható ’ Harry du Barry és társánál Bécs, Walttsru­ga' sa H­áz­a általa minden város gyógytárában. Maga a rakt­a is bármely vidékre küld utalvány vagy utánvét ellenébe­n. Kapható továbbá: Kolotzsvártt: Binder gyógyszerésznél. Pesten: Török, Prágában : Fürsth J. Brünnben: Eder F., De­b­reczenben: Mih­ovics István gyógyszerésznél, Duna-Föl­d­­várt: Nadhera Pálnál, Károlyváros: Brilli F.-nél Kanizsa • Lovak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörn 1. Pozsonyban: Pisztori Felixnél, Székes-Fehérvárott :Dieba­l­la Györgynél, Vágujhelyen: Conlegner Ignácznál.Varasdon: dr. Halter A.-nál, Agrámban: Irgalmasok gyógyszertárá­ban *) E rovatban megjelenő czikkekért szerkesz­­tünk semmi felelősséget nem vállal el

Next