Magyar Polgár, 1874. július-december (8. évfolyam, 146-297. szám)
1874-07-01 / 146. szám
folytatott munkájáról beszámolni, s ideiglenes megbízatását a közgyűlés kezébe letenni, hogy továbbra állandólag intézkedhessék — ez volt tárgya a mai közgyűlésnek. — Nem népes, de egyszerűtő és tekintélyes tagokból álló szép gyűlés volt ez. Fájdalom nem láttunk ott, egyet is a megye s a városok tisztviselői köztll s a derék Altorját kivéve — senkit a községek részéről is; pedig ez az árvaház olyan szent ügye a községeknek és a megyének, melyet nem kellene semmiesetre elhanyagolniok. A gyűlést az ideiglenes választmány elnöke báró Szentkereszty Stephanie a következő beszéddel nyitotta meg. Igen tisztelt közgyűlési Ideiglenes választmányunk a múlt évi Augusztus 5-én tartott maksai közgyűlés megbízásából vette kezéhez a háromszéki leányárvaház ügyének vezetését; jelenben eddig folytatott eljárásunkról számot adva, visszaadjuk az ügyet a tisztelt közgyűlés további rendelkezése alá. Közel egy éve tehát annak, hogy választmányunk az ezen szent czélra való működést magára vállalta, nem sok idő, de elég arra, hogy a munka sikere lássék s a várakozást kielégítse. S ha tán az, mit mi most felmutatunk, minden várakozást nem elégít ki; kérjük számba venni erőnk gyengeségét, mely miatt a nagy feladatnak egészen megfelelnie képesek nem lehettünk. Továbbá az országszerte ismert nehéz és kedvezőtlen körülményeket, melyek miatt sok helyen az emberek a legszebb szavakban kifejtett kérések iránt is hidegek maradtak, és azt, hogy ez Háromszéken az első jótékony intézet, melyet nők hoztak létre, — minél fogva idő kell arra, hogy a kezdet nehézségei legyőzetve az üdvösszét általánosan megértessék, s mindenki által melegen fel is karoltassék. — Mi igyekeztünk tőllünk telhetőleg s a viszonyokhoz képest mindent lelkiismeretesen tenni, kétség kívül mi fájlaljuk leginkább, hogy nem minden kísérletünket követte a várt siker. A titkár úr jelentése részletesen elő fogja adni, miképpen vezettük, miképpen rendeztük, és indították útba a reánk bízott ügyet, világos értesítést mutat fel arról, hogy az biztos, ezen alapra fektetve és minden körülményt ügyelembe vevő pontos előreszámítással úgy indítva el, hogy később kedvezőtlen esélyeknek kitéve ne legyen. A tisztelt gyűlésnek feladata már most, hogy az általunk megpróbált magot, melyet a jótékonyság mezejébe elvetettünk, úgy vegye gondozása alá, annak további megművelésén, megvédésén és gyarapításán, kitartó szorgalommal aként munkálkodjék, hogy aratása majd gazdag lehessen. Az árvaház ilyen jövőjének feltételei között a legnevezetesebbek : a lelkesedni és lelkesítni tudó érdekeltség, a lankadhatlan tevékenység és nehézséget nem ismerő kitartás, ezekkel felfegyverkezve s isten áldásától segíttetve a hit munkások lelkiismeretes fáradása, a drága magvak erőteljes fejlődését és áldásos életét századokra kihatólag biztosítani fogja. Háromszéknek ezen nagy jelentőségű művelődési ügyét szükség minden értelmes nőnek sunyira szivén hordozni, hogy becsületbeli kötelességének tartsa, telje kitelthetőleg mindent megtenni azért. Így érdeklődni iránta, a a női szív ismert ébresztő munkára hívó, lelkesítő befolyásával közreműködni, ismételve felkérem a tisztelt gyűlést és általa Háromszéknek minden nőit. Fogadják el tellem e jó tanácsot, mint ezen intézet iránti benső szeretetem őszinte bizonyságát, dolgozzanak hű kitartással e szép és szent ügyért, s ez által mutassák meg a hazának, miszeréül méltókatba agyaroarvur hölgyeknek neveztessenek, van akaruuk és érzésük arra, hogy ilynemű lelkes munkásság által a nemzetnek és halának kiváltó örömet szerezzenek. Hogy a nemes és szép munka örömét élvezni elsősorban a most élő nőknek legyen szerencséjük, azt ügyünk érdekében szivemből óhajtom s ezzel a gyűlést megnyitottnak nyilvánítom. E szép szavakat, a gyűlés általános éljenzéssel fogadta. Jegyzőkönyv-olvasás után következett a titkári előterjesztés, mely sorban fontosabb részleteiben feltüntette az ideiglenes választmánynak, a maksai közgyűlés óta folytatott, lankadást nem ismerő munkásságait, amint feláldozó tevékenységgel folytonosan gyűjti a pénzalapot, gondoskodik annak biztos és kellőleg gyümölcsöző elhelyezéséről, rendezi, bebútorozza, fölszereli az árvaházat, árvákat veszen föl, árvaanyát választ, ünnepélyesen megnyitja az intézetet, gondoskodik az árvák ruházatának, élelmezésének egyes lelkesek általi ingyen megajánlásáról, tárlatot rendez s azzal gazdag ajándékot hoz az intézetnek, állandó helyiséget szerez jövőre, ellátja az árvaházat fölvételi anyakönyvvel, számadásos jegyzőkönyvekkel, látogatási naplóval, rendbeszedi, leltározza, felelősség alá helyezi az intézetnek minden némű javait, bútorait, irományait, a Királyné ő felségének védnökségét megszerzi, az alapszabályokat kinyomatja, szétosztja, az árvaház gondos látogatását elrendeli, bálokat, műkedvelői előadásokat rendez, intézkedik arról, hogy az intézetbe saját maguk költségén levő árvák is felvétessenek stb. stb. stb. Száz ága a mindent felölelő gondokságnak, a női rendező ész ügyes munkásságának, és a mindenki által nagyra becsülendő feláldozó szorgalomnak, melyet a gyűlés örömmel és teljes elismeréssel halgatott végig. (Vége követ.) Egy pár kedves óráim. Miért ne lehetne nekem is ? ! Aki életemnek legnagyobb részét a mások ügyes-bajos dolgával töltöm el, miért ne lenne szabad egyszer nekem is megpihenni, elmenekülni oda, hol az affectált komolyság, a tudós gorombaságok, a szerénytelen ambicziók, az egymást agyon dorongálás helyett boldog arczokat látok, melyeknek minden vonása igaz, mesterkéletlen, melyeken az ifjúság zománcza olyan fenségesen hirdeti, hogy itt az élet tavasz virágai élnek, s mosolyukban meg tud pihenni a legelfásultabb kedély is ! Miért ne rázhatnám le magamról én is a mindennapi élet porát, hogy beléphessek azon helyre , hol tiszta minden szív, s benne minden gondolatit A kolozsvári állami tanítóné-képezde növendékei egy félév előtt arra a szép gondolatra jöttek, hogy maguk közöttönképző kört alakítsanak. Ennek azönképzőkörének volt 29-én hétfőn délután egy zártkörű zárünnepélye, melyre a kik jelen voltak, sokáig fognak visszaemlékezni reá, hisz olyan élvezetben részesültek, mely nem mindennapi, s kik ez élvezetet szerezték, azok követelések nélkül állottak a közönség elé, nem kerestek és nem vártak koszorúkat, pedig bizony mindenik megérdemelné !it Az intézetnek gyönyörű helyisége van a dr. Kadábné-féle kertben. A tantermek az igaz, hogy -- hála a gondviselésnek feszültekké váltak, de az intézet fekvése megbecsülhetetlen, kertje pompás, s levegője a Szamos közvetlen közelében üde, egészséges. Amint a kertbe léptem, az intézet növendékeinek egy része ott sétált. Mennyi mosolygó a rer !, de ki áll nekem jót arról, hogy e mosoly alatt nem lappangott vagy egy ilyen kérdés is : mit keres itt ez a feketevérű újságíró ? Itt nincs mit kritizálni, itt csak jóbarátoknak van helye ! Szerencsémre ismerős társaságra akadok, akikkel megbeszéljük, hogy a kormány áldásosabb dolgot nem cselekednék, mintha e helyet megvenné, kiépítné, s állandó oltárt emelne rajta a nevelésügynek. Az a tőke, mely ide fordíttatnék, arról el lehetne mondani igazán: az 1000%-ot hoz az állarnak, mégpedig annyiszor, ahány nő itt kiképezést nyer ! Ha az állam pazar bőkezűséggel szórja a milliókat a fegyveres béke fenntartására, ne sajnáljon 25 — 30.000 forintot arra is kiadni, hogy a társadalom mivelt nőket nyerjen, kikből mivelt anyák válhassanak, kik derék fiakat e honleányokat adjanak gazdag kamatként vissza. Ámde félre ajámbor óhajtásokkal*, mert ime csöngetnek, s ez azt jelenti, hogy ünnepé- I lyünk kezdődik. * A műsort „József-Egyptomban* czmiír dalmű s egyik gyönyörű női kardala nyitá meg, mely után Kozma Józsefné úrasszony, az I .Önképző kör* elnöke tart csinos megnyitó beszédet a nagyon szép számmal összegyűlt közönséghez. De ime, hisz mi régi ismerősre akadunk az az elnök igazgatónéban ! Évekkel ezelőtt a kolozsvári színház egyik tehetséges drámai hősnője volt, aki kitért pályája koszorús szövisei elől, hogy aki az áldásos küzdtérre lépjen, mely nem érzem ugyan mindenki számára koszorút, de aki kiérdemli rajta, az a nemes öntudatban a világ legszebb jutalmát nyerte el ! A megnyitó beszéd után a kör titkára lépett elő. (Boldog Isten, mennyi dolga lehet annak, a ki legalább száz ifju leánynak a titkára !) Jelentése a kör keletkezése történetét, vagyoni állását, tisztviselői névsorát s eddigi működésök eredményeit adta elő. De beszéljenek itt a titkár adatai. A körnek elnöke az igazgatónő, a fenök: Gesztes I. főjegyző: Beddi Anna, titkár: Székely J. ajegyző : Sándor V. pénztárnok : Indali E., főkönyvtárnok: Bárány A. alkönyvtárnok: Popini V. kisasszonyok. Választmányi tagok: Ágh Emma, Bőhm Jenke, Bauer Klára, Boros Amália, Borosnyai Poli, Popini Emilia, póttagok : Zsigmond Gizella, Czeke Mari, Szathmári Vilma kisasszonyok. Az első tisztviselőválasztás 1874. január 10- én történt, s bámulatos: sokkal kevesebb zajjal, mint az ugyan ez idő tájban a városi tisztviselők választása . A kör vagyona 89 frt 95 kr. Ez összegből 60 frt. áru könyv vásároltatott a könyvtár részére, mely magán adakozásokkal együtt e pillanatban 70 kötetet számlál. Van a körnek 16 lap, s 4 folyóirat rendelkezése alatt. Összesen tartatott 29 gyűlés, ebből 21 rendes, 6 választmányi, és két közgyűlés. (Ez érdekes gyűlésekről gyorsiról napló fájdalom nem vezettetett !) Összes szavalat volt 105, s a szavalók a kör tagjainak 45% teszik. Dolgozatot s bírálatot irt 18%, a könyvtárt pedig a kör tagjainak 60% használta. Kicsi, de érdekes számok! * Ezután következtek a szavaltatok. A küzdtérre lépett Molnár Matild Eötvös .Zászlótartójával, Péterfi Mari Gyulai .Pokainé*-ja, Szemerjai Róza Szentjóbi Szabó L. „Az együgyü por* Amterboi Anna Arany János .Hamis tanu“-ja, Bőhm Jenke .Gondolatok a békecongressus felett* végre Bárány Emma Szász Károly .Abdel* Káder“-jével. Hogy melyik volt a jobb, melyik beszélt a szív hangján, melyik lelkesedéssel, ki kapta meg legsikerültebben a költemény hangját, a hangsúly melyiknél volt gondosabb ? Na persze! Annál már töméntelen hóbortjaim mellett is okosabb ember vagyok, sem hogy én e helyen, ahol annyi élvezettel, olyan kedvesen, olyan boldogan mulattam, beálljak kritikusnak ! Lekaczagna még az intézet macskája is ! Én csak annyit tudok, hogy egytől egyig le tudták kötni figyelmemet. Egész szívvel, minden gondolatommal ott voltam, - és ebben sokkal több van mondva, mintha én a műkritikusok stereotíp kifejezéseit itt sorba hurczolnám Azonban a krónikás hűségérzet nem engedi a factumokat elhallgatnom, s ezért ime idejegyzem, hogy a bíráló bizottság az elad ösztöndíjat Böhm Jenke, a másodikat Pétery Mari, a harmadikat Bárány Anna, a negyediket Szemerjai Róza kisasszonyoknak ítélte oda A többi versenyzők dicséretre méltattak. Igazságos volt e ez az Ítélet vagy nem ? arról számoljon a lelke a bizottságnak, mind ezen, mind a más világon! A roppant hőséggel , mely ez alatt a szűk teremben támadt, fegyverszünetet kellett kötni. Voltak ugyan hős lelkek, kik bent maradtak, de a nagy rész kisietett a park árnyas fái alá. Levegő után sóhajtozott minden keresztény lélek, s az iránt jó külön kínálkozott. Egy percz alatt megelevenít az egész hely. Az intézet valóban bájos növendékei, festői szép csoportozatokban sétáltak alá és fel. Azt hiszem, ha én ezt a jelenetet minden nap csak egy óráig tudnám nézni, meg tudnék még egyszer ifjadni (Vége következik.) Jónás, tett kedvezményben részesülhessenek, szüksége hogy magukat idejekorán igazolási jegyekkel lapják el. E tekintetben a résztvevők i. e. aug . 12-ig Sztupa György gyógyszerész úrhoz, a Lagygyűlés pénztárnokához (Budapest, széna-tér, gyószertár a magyar koronához) méltóztassanak fordulni, ki is a hozzá intézett bérmentes levelekre melyekhez az illető, a felvételi 6 frtnyi dijt továbbá nevének, állásának, lakhelyének és az utisó postának pontos feljegyzését mellékli; az igazolási jegyet postán megküldi. A nagygyűlés előrajza a következő: A beiratás aug. 15. 16. és 17-én Győrött a városházán történik, hol a megérkező tagok magukat a pénztárnok és egy külön bizottság jelenlétében a nagygyűlés névkönyvébe írják be. Ekkor igazolási jegygyel láttatik el minden beirott ta melylyel a gyűlési tagok minden jogával s előnyeivel élni felhatalmaztatik. A beírás után a felvéti jegy, szállási utalvány, a mehádiai nagygyűlés évkönyve, továbbá Győrmegye és város leírása, a nagygyűlés emlékére vezetett érem mindenkinek kézbesittetik. Augusztus 17-én esti 8 órakor gyűlnek össze a tagok, az ezután meghatározandó helyiségben ismerkedési estélyre. Aug. 18-án d. e. 9 órakor lesz a megnyitó körülés. Aug. 19. 20. 21-én szakülések, az archeológiai szakosztály azonban aug. 19-én Pannonhalmáig fogja szakülését tartani. Aug. 22-én reggel, 8 órakor ünnepélyes tárgyűlés, mely a XVIII. nagygyűlés helyét határozandja meg. Aug. 22-én d. e. közvetlenül a tárgyűlés után, a tagok külön vonattal szt. Miklósra fognak kirándulni, s innét kocsikon a csak 1/4 órányira fekvő Lébenybe, az ottani hírneves Román stylu templom megszemlélése végett. Hoonét kocsikon visszatérve szt. Miklósra, a vasúton Mosonyba és Magyaróvárra folytatják kirándulásaikat, hol az elszállásolásokra nézve meg van téve minden intézkedés. Aug. 22-én és 23-én Mosonyban és az óvári uradalomban minden nevezetességet megtekintenek a tagok, nevezetesen a gazdasági tanintézetet, a rendezendő kiállításokat sat. A nagygyűlési tagok Győrött tartózkodásuk alatt a körülményekhez képest — kisebb nagyobb — társaságokban rándulnak ki Pannonhalmára, s tekintik meg e hely országos nevezetességeit. A nagygyűlési tagok szórakozásáról Győrött úgy, mint M.Óvárott bőségesen gondoskodva van. Ezeket, valamint a nagygyűlésre vonatkozó mindennemű értesítést jó eleve tudatni fogja, a napi közlöny, mely a nagygyűlés tartama alatt naponkint meg fog jelenni. Kelt Budapesten, juuius 26. 1874. Dr. Kruesz Krizosztom a XVII. nagygyűlései nőké. Xántus János 1. alelnök. Dr. Kátay Gábor, 2. alelnök. Fehér Ipoly titkár. Dr. Siklósi Gyula titkár. Dr. Buzinkay Gyula titkár fedé roppant síkság felett uralkodik. Keletre és nyugatra, a sivatag egy kis nyujtványa terjedett, míg észak felől a makololók termékeny országát határoló halmoknak gyönge árnyalata volt szemlélhető, hol Maketó, a makololók fővárosa is feküdt, a Ngami tótól mintegy száz mértfődnyi távolságban északkeletre. Észak felé ellenben egész más vidék felett emelkedett a Scortes. Mily ellentét a déli kiaszott sivataggal szemben! Vizek, fák, virányos rétek, s egész hálózata a patakoknak, melyek a talaj nedvességét folyton fentartják! Keletről nyugatra pedig, mintegy száz mértföldnyi kiterjedésben, a Ngami tó szép vize volt látható, mely a felkelő nap sagaraitól ragyogott. A tó legnagyobb kiterjedése a földhati hosszúság irányában terjedt, míg északról dél felé nem volt szélesebb harminc- negyven mértföldnél. Távolabb kis lejtőség mutatkozott változó tájakkal, erdőkkel, rétekkel, a Lyambie és Zambese mellékágaival, és egészen északra, mintegy nyolcvan mértföldnyi távolban egy kis hegylánczolat festői körrajza terült el. Egy vázhoz hasonló szép ország a sivatag közepében! A arnese, Délafrikának az óriási táplálótére; számos mellékfolyóival tartó ferme csodás tenyészetet, mely virálé életet játszék ,le ELJ * (folytatása követ.) A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1874. évi augusztus 13-tól augusztus 23-ig Győr városában tartandó XVII. nagygyűlésének előrájáául a következő értesítés küldetett be hozzánk: A tudomány iránti lelkesedés és annak meleg felkarolása, melyben Győr város polgárai mindenkor kitűntek, eredményezte azt, hogy Győr város hatósága és közönsége a m.orvosokat és természetvizsgálókat legszívesebb készséggel és hazafias indulattal kebelébe meghívta, amihez képest ezennel kedves kötelességünknek ismerjük kinyilatkoztatni, hogy az érkezendő vendégek valódi magyar vendégszeretettel s tárt karokkal leendő fogadtatására a város közönsége minden intézkedést megtett. A magyar osztrák birodalom minden vasútvonalai és a cs. kir. osztr. gőzhajó-társulat igazgatóságai megkerestettek, hogy amint eddig is tenni szíveskedtek, aug. 12-től szeptember 12-ig a II. és III. hely tc.e után szállítsák az igazolási jegyünkkel ellátott utazó vendégeket Megkeresésünk eredményéről a nagygyűlés pénznízpokrt kellő időben értesíteni fogja a közönséget. Hogy azonban a nagygyűlés tagjai az embr- i külföldi vegyes hírek. — Egy kis statistikát. Az összes 1380 milliónyi ember közül, kik 1000 különböző vallást tartanak, magában Chinában és Keletindiában 760 millió pogány lakik. A keresztények összes száma az egész föld kerekségén nem haladja túl a 393 milliót sem. Ezek között van 170 millió rm. katholikus, 76 millió g. katholikus és 107 millió protestáns A zsidók száma 67 millióra, a mohamedánoké 85 millióra tehető. E szerint az emberiségnek még egy harmadrésze se vallja magát kereszténynek és a r. katholikusok, kiknek papjai széltében,hoszszában azon tant hirdetik, hogy egyedül ez egy ház a kizárólagosan boldogító, csakis ‘/8 ad részét teszik ki az összes emberiségnek. Tehát nem megvetendő szám jut a pokol számára. A Vérfagylaló kritius helyzetbe jött angol lapok szerint egy vasúti munkás, aki a rövidebb utat akarván választani, egy vasútvonal sínjein haladt, midőn jobb lába egyszerre egykét kény vágányba oly szerencsétlenül csúszott le, hogy azt onnan többé kihúzni nem birta. A hely elhagyatott, az űrállomások mindegyikétől egyaránt távoleső volt, hasztalan jajgatott a szegény, mert kiáltásaira segítség sehonnan nem érkezett. Lába a nagy megerőltetés következtében kificamult és a szerencsétlen fogoly borzasztó kiáltásait még gyötrő fájdalom is növelte. E közben beesteledett és a szegény ember kétségbeesetten várta a lefeső vonat érkezését, mely kínjaitól mindörökre megszabadítani fogja, igaz, hogy a legborzasztó hálái árán. Ekkor egy mentő gondolata támadt nála levő papírdarabokból botja végén fáklyát csinált , azt a vonat közeledtekor meggyújtotta. Attól függött minden, észreveszik-e még a kellő pilanatban. A gépész szerencsére figyelmes lett, állította a vonatot, s az ijedtében már majd 18 fálra vált munkást szörnyű helyzetéből megszabílóditolta. - — ,■ I I hír harang kolozsvárit, június 1O-i». ijfr Lapunk t. előfizetőit tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket e hó előtt megtenni, hogy kiadóhivatalunknak 1 ^ legyen a czimszalagokat kellő pontos®^ g a 1 kiállíthatni.