Magyar Polgár, 1874. július-december (8. évfolyam, 146-297. szám)
1874-08-01 / 173. szám
VHI-üik évfolyam. előfizetési feltételek t^fiíténe .............................. ft. — kr. félévre...........................................” » " Egy negyedTM....................... * • • Egy hónapra ..............................1 » « iVi,6~ u2. SZERKESZTŐSEGI IRODA, A lyceumi nyodában Kiadóhivatal. A lyczeumi nyomda „központ irodájá“-ban főtér gr. Teleki Domokos-hoz. 173. Btfáni, Kolozsvárit, 1874. szombat, augusztus 1. POLITIKAI NAPILAP. ui 1 5 K HIRDETÉST dijak Otazár hasábozott gormond sorára,vagy annak területed kr Minden hirdetések után 30 kr. bélyegilleték külön számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények: 2it .SI “a NYILTTER ■erűnként, vagy annak helye ifi kr. Reel amok: hirflitérbe soronként 1 fit. KOLOZSVÁR, JULIUS 31. A szerb patriarcha-választáskor. A szerb patriarcha-választás egyre izgalomban tartja a kedélyeket. A mult választás iránt — miként a táviratok jelzik — julius 27 én Karloviczra királyi leirat küldetett, mely uj választást rendel el s az előbbenit megsemmisíti. A congressusi képviselők között támadt zavar semminemű hátrányos következménnyel nem bírt, mert hosszas és heves tanácskozás után elhatározták, hogy nem teszik le mandátumukat, s hogy a királyi leiratot minden megjegyzés nélkül veszik tudomásul. A választás e szerint ma menne végbe Karloviczov. Az ellenzék — ha van ilyen — még nem állapodott meg jelöltje iránt, ami nagyon jellemz a Mandits arra nézve. Miletics pártja Gruics és Ivaskovits között Táviratok említik, hogy Miletics Ivaskovits at a p.-szebeni g. k. metropolitát 10 napon át capacitálta elvei felöl s kinyilatkoztató előtte, ha zászlója alá vonul, patriarcha lesz. Nem tudni, ha várjon e tekintetben birtak-e megállapodásra jutni, vagy sem; a hangulatból ítélve azonban Ivankovicsnak ott nagy pártja van s a mint látszik, megválasztását maga Miletics sem ellenzi. Ily körülmények között Ivaskovitsnak megválasztatása valószínű, mert egyáltalában nem áll megválasztatásának útjában az, hogy ő román metropolita. Fontosabb a Mileticscsel folytatott tárgyalás. Iváskovits érseket a szó valódi értelmében jó hazafinak ismerjük, a ki felfogta a nemzetiségek hivatását e hazában s tudja mi a haza iránti kötelesség. Iváskovits és környezete — tények mutatják — az alkotmányos érzelem terjesztésére nagy hatással volt és van úgy, hogy midőn alkotmányos érzelméről szólunk, nem tekintünk arra, hogy ő a jobboldalon küzd a haza érdekeiért. Nem aggaszt bennünket tehát a Mileticscsel való tanácskozás, mert Iváskovits hazafias érzelmeiről meg vagyunk győződve s azokat egy Miletics sem tudná megváltoztatni Ilyen körülmények között csak örömünkre szolgálna, ha Iváskovits érsek szerb patriarchiának megválasztatnék, mert meg volnánk nyugodva a felöl, hogy e magas állást egy oly férfiú tölti be, ki mindenben felfogta hivatását s hazánk nemzetiségei között a békét és egyetértést óhajtja fenntartani. Jellemzőnek tartjuk a román nationalistákra nézve, hogy a szerb szélsők üzelmeit mindenben pártolják, mintha csak nem állana érdekükben nekik is, hogy a szerb patriarchális széken egy minden tekintetben megbízható és alkotmányos érzelmű férfiú üljön. Kíváncsian várjuk az új választás eredményét, amely, ha Ivácskovicsra esnék, meg lehetnénk nyugodva alkotmányos jellemében. Ma Gagasabb szempont vezet a Koller hadszervezési terveinek ellenzésében. Mi egy alkotmányos alaptörvényt látunk fenyegetve ezek által, azt ti. mely tiltja, hogy egy fennálló törvény másként módosíttathassék, vagy változtathassuk, mint más törvény által, s nem vagyunk hajlandók fél millió szuronnyal szeben sem elismerni senkinek azt a jogát, hogy egy törvényt rendeleti után szüntethessen meg, vagy ami egyre megy, játszhasson ki.“ TARCZA. EGY EMBER, A KI MINDENT TUD. REGÉNY. Irta: JÓKAI MÓR. (Folytatás.) Mikor Ottó gróf visszatért Silindiába, egészmn volt bűvölve a találkozás által. íme tehát talált valahára egy olyan hölgyet, “ '‘bel a legérdekesebb összeköttetésbe léphet, kivel ezellemdusan, magas élvezetek között tár'“lóghat; a nélkül, hogy szereleuite, vagy házas■“gia gondolna valaki. Másnap megint átlovagolt Nyiágiára. És azu •btodennap átlovagolt. A magneticua rapport egyre intenzivebb fohukot képezett közöttük. Már elbeszélték egymásnak, hogy miket áll rendesen egymásról. Anujira mentek, hogy megérezzék a távolból Hjmán közeledtét a „second sight* által, mit miiui d^ttZ 8 ^ttö úgy találta, hogy az tökéletesen úgy van, csupán az órában tévélm a pfiyci10grapj1. neQJ tizenhét óra volt, tizek '°Yapolt 8 hat órtt’ mikor ebédelt, hanem tbéd I 1 Ura V°*t mi*{0ra hat óra, mikor egébként bámulatosan talál a „double Vue nyilvánítása. t ^°iyxela kisasszonynak rendkívüli delejes „^^^tAhságát a tökély fokáig emelte Ottó tér' ‘gazhivősége és sokoldalú tapasztalata. Kezdtek elválhatlanok lenni. I Ottó gróf egész uj világot nyitott meg Po,'^ena előtt, melyet a sejtelmek, jóslatok, távolok, ébren állaodások, együtt érzések, lélekjeélek teremtő ereje népesített meg, s egyre zátrabbá tudta tenni a magkkus élvezetet. A választási törvényjavaslat fölötti vita rohamosan foly az országgyűlésen s alkalmasint simán fog bevégződni, főkép miután a Deákpárt jul. 28-án tartott ülésében a tárgyalás gyorsítása szempontjából megegyezett abban, hogy a javaslat azon intézkedései, melyek ellen az ellenzék részéről alapos aggodalmak merültek fel, elhagyassanak. Nevezetesen a javaslat 99.§ a, mely az alkotmány elleni gyűlölség felkeltéséről szól, s mely ellen a baloldalnak sok kifogása van, a klubbhatározat értelmében el fog hagyatni, de ki fog jelentetni, hogy ez nem azt jelenti, mintha az illető cselekmény nem tartatnék büntetésre méltónak, csakhogy arról majd a büntető törvény fog rendelkezni. — Koller hadügyminiszter famosus terveivel foglalkozik a mai Napló. A honvédelemről szóló törvényt az 1867. XII. t. sz. kiegészítő részének declarálván, ebből a szempontból szegül ellene Koller czélzatainak s a Deákpártnak becsületbeli kötelességévé teszi, hogy mint máskor, úgy most is szegüljön ellene a kiegyezési törvény ilynemű indirect megingatásának. Minket — írja ez alkalomból a „H.* természetesen a kiegyezési mű féltésénél sokkal ma Ottó gróf megtanította Polyxena kisasszonyt a szellemrajzolásra: rég elhalt híres emberek arczképeit úgy előállította a psychograpphal, mintha ültek volna előtte. Azután egész albumokat teleiratott Confucius, Zoroester, Socrates, Cicero, Mózses, Albufeda, Hariri, Anacreon, Sapphos más híres lelkek által, megtartva a görög, chinai, góth, zsidó, arab betüjegyeket a szövegben. Egyszer hozatott magának egy fényképészeti készletet s angyalokat és Adam apánk előtti földlakókat fotográfiázott le vele, a kik Polyxena hívására megjelentek s a háttérből vállain keresztül kandikáltak. Naphosszant elértekeztek együtt a világteremtés titkairól , a föld saját szelleméről, s a légfölötti élő világról Ottó gróf már éjszakára is ott maradt gyakran a nyiágrai háznál, s olyankor esténkint észlelték a csillagok befolyását az emberi organismusra, a sidericus erő hatványát saját idegeiken s adtak egymásnak légyottokat távoleső csillagokban, a hova telkeik a fény segitségével utaztak el ; s aztán reggel közölték egymással tapasztalataikat, hogy minőnek találták a Venust, Jupitert, Saturnust? Még messzebb útra nem mertek vállalkozni. Csak a naprendszerben maradtak egyelőre. Azok is igen szép tájékok tehetőek mind. Ottó grófnál túlnyomó volt a materialismus : ő az egész titkos világ befolyását a jód, ozon, a magnate magnum és a vibratiók elméletéből akarta kimagyarázni, míg Polyxena kisasszonynál túlnyomó volt a vallásos extasis a nála a sympathiák és túlvilági jelenések szolgáltak irányeszmékül. Egyszer Polyxena kisasszony egy ilyen delejgyönyörös estén balkeze kisujjának hegyét Ottó gróf jobbkeze kisujjának hegyéhez értette (mint tudjuk, ez a medhanimizált halandóknál a gyelogmagasabb foka) s így „Tudja-e ön, hány napja annak, hogy a mi szellemeink egymással érintkeznek ?“ Ottó gróf tudta. Számot tartott rá. „Háromszázötven nap." „Nem annyi. Szólt Polyxena kisasszony. Mert nem az tesz egy napot, a mikor a föld megfordul maga körül, az csak „egy föld ,* — hanem a míg a nap megfordul önmaga körül, s az tesz huszonöt föld fordulást; és igy mi csak tizennégy nap óta érintkezünk egymással.“ Ez ellen nem lehetett észrevételt tenni. „S mily végtelen világokat bejártunk azóta együtt.“ A halavány hölgy nagyot sóhajtott s vágyteljesen tekintő fel az égre. Arczán az a kifejezés ragyogott, mintha egy egész életet tele gyönyörrel élvezett volna keresztül, kisérve sejtő reménytől egy másik még édesebb élet után, melynek örömeiről még eddig ábrándjai sincsenek. Igazán ártatlan szűz kedély volt, kinél az élvezet csak a rokonszenvek találkozásaiban élt meg ; s kinél minden ösztön aludt meg és ellenszenvvel fogadta (mint szokták az alvók) azt a szót, mely őket fel akarja költeni. Aztán hirtelen odafordult Ottóhoz, azzal az ideges fellángolással arczán, melyet a szemek szokatlan delejes villanása kisér ; a mikor a lélek a maga képét kölcsönzi a testi arczának s uj alakot idomít vonásaiból. — „Merjek-e öntül egy nagy határozást kérni?" Ottó gróf villanyos melegséget érzett a tekintetnél, a forró szavaknál idegeiben. „Bármit . . .“ volt válasza. „Igen nagyot. Rendkívülit. Lehetetlenséggel határost !“ „Mondja ki." ,. . , „Nem. Nem lehet azt. Nem mondhatom én el.« szólt a hölgy és lesütő szemeit és szempillái alatt két kénycsepp alá rejtőzött a küzdő szeméera, védve magát az ajkak árulása ellen, árassza s aztán azt mondja neki: Nem a Siriusba, szerelmes szellemem, hanem megyünk együtt Silindiába, te az enyim, én a tied , leszesz nekem feleségem s aztán nem kell nekünk több közbenjáró szellem a más világról: az Isten nyugtassa meg őket!“ Hanem hát ebből a tudományból nem kapott Ottó gróf s e helyett azt válaszolta Polyxena kisasszonynak, hogy : „Elmegyek önnel a Siriusba.“ (Folytatása köv.) nyörnek és csábításnak szólt hozzá: Levelezés. Gy.-Szt.-Miklós juliusben. (Bizottsági gyűllés — fürdőink — és a pálfalvi iskola.) Mikó Mihály főkirálybiró és székünk id. főispánja vezetése alatt, eddigelő már hét törvényhatósági bizottsági gyűlést registrálhatunk. Az első máj. 22-én, az utóbbi pedig e hót én lett megtartva. A tárgysorozatot úgy hiszem mellőzhetjük — szellőztette azt már e lapok rendes levelezője, s így mi csak átalánossságban fogunk hozzászóltani. Meg kell vallanunk, hogy az első gyűlés alkalmával az elnöki megnyitóban igen jól esett a közigazgatás lényegének, rendkívüli fontosságának és jól felfogott hivatásának praecizirozását hallanunk, — a midőn elnök főispán ur boldogult elődéről kegyeletes szavakban megemlékezve, és a közigazgatás fontosságát körvonalazva — áttért e szék létkérdésére : az erdőkezelés szabályozására. — Az első tétel a kegyelet körébe esik — a második szakavatott belátásról — az utóbbi pedig éles megfigyelő tehetségről tanúskodik. Nincs is az országnak és székünknek nagyobb baja, mint éppen a közigazgatás rendezetlen ziláltsága — és aki ismeri ennek horderejét, nem tagadhatja, hogy ha van ennek az országnak nyomora, amit a legvérmesebb optimismus mellett se titkolhatni — úgy annak fő oka a közigazgatás körüli misére. Nálunk megszokott dolog a közigazgatást semmisnek tekinteni, pedig mi úgy tartjuk, hogy maga az állam fennállásának, létképességének, hitelének és a polgárok jóllétének sarkköve a közigazgatás ! A ki nem hiszi, tekintsen körül és uton-útfélen tapasztalni fogja ezt. A társadalom ezer bajain nincs más mód, mint közigazgatási uton segíteni, s ha a segély késik vagy éppen elmarad, egy csekélységből ezer bajok és kiszámíthatatlan károk származnak, melynek mindannyia közvetve az államra hat vissza. Nem tagadhatjuk, hogy id. főispánunk e téren kifejtett nézete a legjobb hatást gyakorolta, látván, hogy vannak kormányférfiaink, kiktől e téren valamit várhatunk ! A tárgyalás vezetése és folyama alig hagyott fenn kívánnivalót, és hogy Csíkban vagyunk, arra csak a bizottsági gyűlés termének bebútorozása, a festetlen, kecskelábakon nyugvó fenyőfa és félig takaró nélküli tanácskozási és az ezt körülfolyó fenyőfalóczák emlékeztettek. A hosszadalmasságok gondos kerülése — az eltérő nézetek és indítványok szabatos recapitulálása, és az által a tanácskozás menetének folytonos evidensé tétele — valamint a határozatok precise enunciálása jellemezte az elnöki széket. És ennek jó hatása a gyűlés tagjaira is kiterjedt — a discussiók elég tárgyilagosok és rövidek voltak. Szóval id. főispánunk reánk azon benyomást tette, hogy benne a tettek emberét üdvözöljük. Vederemo ! Reméljük hogy főispán ur figyelmét mindenre ki fogja terjeszteni — és nem fogja a többek között elmulasztani alkalomadtán a közönséget a felől megnyugtatni, hogy mi történik azon pénzekkel , amely a székely kivándorlás megakadályozása czéljából bizonyos kisegítőpénztár megalakítására ezelőtt évekkel begyült, miután arról sem nyilvános számadásokat nem látunk, sem pedig czéljának megfelelő elhelyezését nem tapasztaljuk — holott, ha jól vagyunk értesülve, a begyüli összeg mintegy 12000 frtot tesz ki. Nincs okunk e pénzek biztos kezekben léte fölött kétkedni — de több oldalról tett kérdezősködések után polgári kötelességet vélünk teljesíteni — ha azokról felvilágosítást, és intézkedést . S Ottó úgy érezé, hogy élete fordulópontján van. Soha sem érezte magát ily elbűvölve nő által. „Engedje kitalálnom, mi az ?“ szólt az egész kezet kezébe szorítva, mely galvanilag vonaglott ujjainak érczes nyomása alatt. A lányka ábrándosan rebegő. „Milyen szép volt az, mikor együtt jártunk a közel csillagok virányain!“ Ennek az eszmének csak egy természetes folytatása lehet (járjunk hát e Bzép föld virányain is oly boldogan együtt!) Ottó gróf érzi, hogy most meg van fogva. „Kívánja ön .... ?“ kérdő a lánytól. „Igen ! Egy nagy elhatározást ! Szólt most a lyánka, egyszerre mindkét kezével görcsösen megragadva Ottó kezét. Jöjjön el ön együtt velem — a Siriusba ! Ottó gróf, mint a kit csiklandanak, úgy kaczagott fele szóra; öröme telt a megszabadulásban , de egyúttal tülföldivé lett hatványozva ez öröm azon felfedezés által, hogy van a világon leány, a ki akkor, midőn ideálját egész a meghódolásig vitte, a midőn imádója megsérülten vezetően lábaihoz terül, azt mondja neki, hogy mindent megtesz érte , akkor azt kívánja tőle, hogy menjen el vele a Siriusba ! S ha Ottó gróf a sok tudomány közül egyet