Magyar Polgár, 1875. július-december (9. évfolyam, 147-299. szám)
1875-10-20 / 240. szám
az „Albina* ban három számon keresztül azon elmélkedik, ha várjon beszüntesse-e lapját; a románok részéről tapasztalt politikai erkölcstelenség lehetetlenné teszi a lap fennállását, mondja ő. Az „Orientul latin“ szinte két hónap óta nem jelenik meg, habár hetenkint kétszer ígéri a megjelenést , a „Federatiunea“ pedig egy hónap óta nem láttatja magát. Mindezt azonban nem tartjuk csapásnak a románokra, sőt jótéteményként vesszük, mert a tiszta pohárban legalább nem kevernek mérget. Ezt jeleztük csak azért, hogy kimutassuk a román szerkesztők és kiadók turpisságát, akik hónapokig beszüntetik lapjukat, az előfizetést zsebre teszik és nem kárpótolják semmivel sem a közönséget. — Dr. Ramonczay G. részére Szamosfalván felállítandó emlékoszlopra pénzgyűjtésre Kolozsvárit egy bizottság alakult, amely e tekintetben felhívását meleg hangon kibocsátotta. Dr. Ramonczay, mint általában tudjuk, a román népnevelés és oktatás érdekében nagyszerű alapítványokat tett, ilyen alapítványokból sok román ifjú tartja fenn magát a tanodákban. Helyeseljük a kolozsváriaknak e fellépését. Ramonczay tett annyit, hogy neve halhatatlan legyen s nyughelyét egy emlékoszlop jelölje. — Szanszkrit előadások, ö cs. és apostoli kir. Felsége a vallás- és közoktatási magyar miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Brassay Sámuel nyilvános r. t. és m. t. akadémiai rendes tag a kolozsvári egyetemen szanszkritt nyelvészeti és nyelvbölcsészeti előadásokat tarthasson. A marosvásárhelyi „dalárda“ saját pénztára gyarapítására folyó évi november hó 6-án (szombaton) az „Apolló“ teremben zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti díj: a tánczterembe személyenként 1 frt; erkély-számozott hely 2 frt; erkélyen a számozott helyeken kivül más ülő- vagy állóhelyek nem lesznek. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kik a meghívásra igényt tartanak, de meg nem hivattak kéretnek e tárgybani felszólamlásukat. Dájbukát Testvér urak kereskedésében megtenni. Jegyek előre válthatók e meghívó előmutatása mellett: Dájbukát Testvér, Csiky Lajos és Törpényi János urak kereskedéseiben, a tánczvigalom estélyén a pénztárnál kezdete 8 órakor. — Nagy-Enyeden a felső leányiskola polgári fiú és leányiskolává alakíttatván át, annak megnyitása idei november 4-én leend, a beiratások pedig az iskola helyiségben nevezett hó 1-én kezdődnek, miről is a tisztelt közönség ezennel értesíttetik. — Csodával határos szerencse. Egy ■vasúti conducteur Kolin és Deinitz között, midőn a jegyeket vizsgálná, lecsúszott a sikos lépcsőzetről. Kabátja szárnya azonban fennakadt s így a vonat magával hurczolta mindaddig, mig csak kabátszárnya le nem szakadt. Ekkor alázuhant, s a kocsik szorosan mellette tovarohantak. Csodálatos módon legkisebb sérülést sem szenvedett. _ Erny gyilkosai. Említettük volt, hogy a Galaczban elfogott Rydel Ignácz azt vallja, miszerint a gyilkosságot közvetlenül bizonyos Korschinszky László követte el, ki Lembergben tartózkodik. Az ebbeli távirati értesítés f. hó - én érkezett a főkapitánysághoz s a lembergi cg. kir. rendőrigazgatóság Korschinszky kipuhatolása és elfogatása végett nyomban megkerestetett, mire azonban a távirat Lembergbe érkezett volna. Korschinszky onnét már eltűnt, de a lembergi rendőrség a szökevény nyomát kipuhatolta és Korschinszky távirati értesítésre Bukarestben a cs. és kir. osztr. magyar ügynök által tegnap elfogatott. Egy kitöltetlen útlevelet találtak nála, melyet neki Lembergben Rydelék egyik rokona adott. Ezen bonyolódott ügyben a főkapitányság a Korschinszky elfogatásáról beérkezett távirat következtében a kellő intézkedéseket azonnal megtette, s valószínű, hogy a rendőri eljárás kevés idő múlva véget ér s a rablógyilkosok és bűntársak Galatzból, Bukarestből és Lembergből összeszedetvén, az illetékes pesti lenyitó törvényszék elé fognak állíttatni. — Mátyás király nejének, Beatrixnak egy nagybecsű imakönyvét őrzik a mölchi apátságban. Ez imakönyv a középkori könyvkötészet és festészet egyik remeke. Több bibliai tárgyú kép van benne, melyek szakértők állítása szerint a maguk nemében igen jelesek. Az imakönyvről hazánkban még igen kevés szakembernek van tudomása. Kamánházi kir. táblai biró azonban, mint a .Nemz. H.“ Írja, közelebb megszemlélte, annak minden részletét leírta, s a történelmi társulat közlönyében fogja közelebb ismertetni. — Nem pörög hát többé a dob. Mint Bécsből írják, a zászlóalj-dobosok beszüntettetnek, helyükbe azonban háború alkalmával a zászlóalj- kürtösök, mint a vadászcsapatoknál, lovasittatni azt is írják, hogy a vadászcsapatok felezeknél ma't eszméjét ismét abban hagyták, sőt ugyneveztt a 82'Ga'jait — melyeknek hivatásukat fogják felini,pPeter ^Tyverrel ölni, ® századra neson ny^Sjillófalvy István ideiglenlapigazgatósági elő T, kir' földtehermentesitési István, Béla, Arofir w* maga és gyermekei, latnak atyja d’AndriT'0’ Ilka’ Irma; 82 el‘ Krémer Sámuelné szín ,,grenc’ egyetlen nővére 8201 dajka férjével, úgyszintén Mike György és neje szül. Stähler Karolina mint nevelő szülők, s végre minden közelebbi és távolabbi rokonok nevében, megrendült kebellel tudatja: a határtalanul szeretett és feddhetlen jellemű nő, illetőleg legjobb anya, gyermek, testvér és rokon gidófalvi Gidófalvy Istvánná, született d’Andre Mathildnak, a halott szentségek áhitatos felvétele után. 1875-ik év október 15-én délelőtt/„10 órakor élte 36-ik, boldog házasságuk 18 ik évében, hosszú és kínos szenvedések után tüdősorvadás következtében történt gyászos halálát. Béke poraira! Nagyszeben, okt. 15. — A csődtörvény tárgyában az igazságminiszter által egybevitt bizottság csütörtökön kezdte meg tárgyalásait a miniszter személyes elnöklete alatt. A tanácskozás alapjául dr. Apáthy István tervezete szolgált. A részletes tárgyalások megkezdése előtt a bizottság három elvi kérdés eldöntésével foglalkozott. Megállapodott ugyanis egyhangúlag abban, hogy a csődtörvény mint különálló törvény alkottassék meg, továbbá abban, hogy ezen alkotandó törvényben a kereskedők és nem kereskedők csődje között különböztetés tétessék. Azon harmadik kérdés, vájjon az Apáthy javaslatában fölvett kényszeregyesség hazánkban alkalmazandó-e? hosszabb vita után, ezen intézmény elejtésével döntetette. A részletes vita a tervezet 3-ik szakaszáig haladt, melytől többek közt kiemelendő azon határozat, hogy a csődvagyonba — a tervezet ellenére — a bukottnak a csőd ideje alatti szerzeménye is bevonandó. — A chinai császári pár temetése. A mennyei birodalom császára, ki mult télen halt meg és fiatal neje, ki férje halála után öngyilkosságan, még most sincsenek eltemetve, mert a chinai udvari szabályok szerint az efféle szertartásokat rendesen hónapokig elszokták halasztani. Ezenkívül az udvari csillagjósnak időt kellett engedni, hogy ez ünnepélynek kedvező napot találjon. Végre csakugyan talált ily szerencsenapot, ez a 9. hónap 18 napja chinai időszámítás szerint, vagyis október 16. A pekingi hivatalos lap július 22-ki száma a nagy államtanács rendeletét teszi közzé, melyben meghagyatik, hogy az emléktáblákat a taimianban h ősök templomában fel kell állítani, még mielőtt a császári holttestek az erre szánt mausoleumban létetnek, mert ha e szertartással a temetés utánig várnának, a meghalt császári pár lelkei a túlvilágban nem lelnének nyugtot és mert ezzel a holtak iránti kegyelet is csorbát szenvedne. — Egy hires versenyló tragoediája A bécsi „Sporblatt“ következő érzékeny történetet mond el. A Kisbéren közelebb árverezés alá bocsátott lovak sorában a versenypályákról jól ismert „Advocate“ mén is helyet foglalt, mely mint tudva van — a Captain Blue színeit nem egyszer vezérlé a diadalra, s később éveken át a gr. Festetich-féle déghi ménesben mint fedező mentett jó szolgálatokat, s a honnan legutóbb a székesfehérvári állami méntelephez került, hol is gyógyithatlan szembajba esett. Kisbérre vitetvén, kimondatott felette az ítélet, s csakugyan valamely lókupecz vagy bérkocsis durva kezei közé kerülend vala, ha néhány jelenlévő sportman lovagi érzülete és részvéte az egykor ünnepelt turfhös iránt el nem hárítja felőle a szégyenteljes sorsot. Aláírási iv köröztetett „Advocate“ megvétele czéljából, melynek eredménye lehetővé tette, hogy az árverésen megvétetvén, . . . biztos golyó által szabadulást nyerjen a siralom völgyéből. Igazán megindító történet. ■faxai specialitás! Gyönyörű szép márvány asztal lapokat láthatók rendelhetni lapunk kiadóhivatalában. A királyhágón inneni részek ez érdekes productumára felhívjuk a helybeli és vidéki közönség figyelmét. A márványbánya Zsobok határán van, s jelenleg azt Szepesy Lajos, Mike Lajos zsoboki ref. lelkész, és bizonyos részben Gyarmathy Zsigmond urak miveltetik. E márványlapok öt hat-féle szóváltozattal pompáznak, sőt vannak olyanok is, melyekben 7—8 féle szin fordul elő. A lapok csinosan és jó ízléssel készülnek olasz munkások útján, Mike úr vezetése alatt, ki legelőször vette munkába e márványbányát. A fődolog az, hogy e gyönyörű márványasztalok kevesebbe kerülnek a közönséges keményfa asztaloknál. Erről meggyőződhetik mindenki lapunk kiadóhivatalában, hol néhány szép márványlap van kiállítva. E márványbányában rendszeresebb munka csak az újabb időben folyó vállalkozói áldozatkészséggel megtesznek mindent, hogy ez új erdélyi specialitásnak a külföldre is piaczot nyissanak. Már raktáruk van a hazai nagyobb városokon kívül Bécsben is, s e márványt be fogják mutatni a philadelfiai világkiállításon is. A mult évben a biharmegyei gazdasági kiállításon első rendű dicsérő oklevelet nyert s ott a legnagyobb figyelemben részesült. Ismételten ajánljuk közönségünk figyelmébe e királyhágón innéni terméket, mely hivatva van arra, hogy minden úri lakban kiváló helyet foglaljon. E márvány lapok bizományát a közügy érdekében kiadóhivatalunk fogadta el. Közönség köréből.*) Ersy pár szó a telekkönyvezést illetőleg. (Vége.) Zsoldos Gyula főbiztosnak felügyeletbeli mulasztása a telekkönyvi inpuzum munkálatokból kitűnt, melynek következése a lett, hogy a tisztázó és munka összeállító bizottmányok erőfeszítéssel 18 kevés eredményt fejthettek ki — itt jogczimek, területek, — máshol részletek kimaradása miatt; hogy a véghitelesitéssel számtalan jegyzőkönyveknek el kellett bukni, azokat újra tárgyalni és írni, a változásokat minden muna részeken átvezetni.— Mindezek a főbiztos kellő időbeni vizsgálata hiányának kiáltó tanúi vananak. Bámulnom kellett, midőn az utolsó napokban néhány község munka összeállításánál közreműködvén, hiányokra figyelmeztettem egy M. A. nevű társamat s ez így felelt: „hagyja el az Istenért, ne keresse a hibákat, csak a munka vágjon össze — a többit vigye manó, nem látja hogy a főbiztos mennyire sürget!“ Atalán mondhatni , hogy ezen főbizottság munkálatának egy része nagyon hibás egy lelkiismeretes tisztviselő újra tárgyalná, a jogczímek tetemesen változnának, a betűsoros névjegyzékek elesnének. Nem abban látom én a lényeges hibát, hogy valamely betűrendben á áll az a előtt hanem abban , mert mind a jegyzőkönyvekben, mind a betűsorosban hibás nevek vannak bejegyezve.• Hogy is lehetett román nyelvet nem tudó egyéneknek román községek birtokviszonyait letárgyalni, a birtokos neveket kivizsgálni ? Minő szembeötlő szarvas hibák követtettek el, — eléggé sajnosan tanusitja Marosujvár-akna község szerencsétlen tekkönyvi munkálata — melyről állíthatom, hogy a legrosszabbak közé tartozik. Nagyon feltűnő, hogy ezen községben, hol maga a főbiztos szállásolt , hol magyarul is jól értenek, — oly rosszul tárgyalt, és elkészített impurum munkálatot vett be és adott át a főbiztos azon tollnoknak, ki a tisztázás — munkaösszeállitás és véghitelesitéssel meg volt bízva. Ezen tisztviselőnek tudandó-e föl az, hogy ő a kezéhez vett munkát úgy a hogy volt szőrűi szóra letisztázta, hogy ő az elferdített tulajdonos neveket nem ismerve — miután azokra senki sem figyelmeztette — ki nem javította ? Az ő hibája-e az, hogy a véghitelesítéskor számtalan jegyzőkönyveknek kellett elbukni .J s a az ő hibája-e az, hogy Kiraszim Juon lévén írva az inpurumban, ő is igy tisztázta — holott az a családi név nem is létezik Maros Újvárt, hanem Kira Szimion neve ferdittetett el elég gondatlanul. Én a véghitelesités vége felé rendeltettem ezen bizományhoz — s minthogy egész M.Ujvár okosságát ismerem, azonnal megtaláltam a számalan hibát — majdnem minden harmadik jegyzőkönyv elbukott, a kezemen megfordult valami 100 darab közül, — de a már hitelesítve volt mintegy 400 drabban mennyi hiba maradt fen — azt csak az összeolvasás és utó-átnézés alkalmával fedeztem fel. Figyelmeztettem azonnal a főbiztos,a tetemes hibákra — de igy válaszolt: „már késő, az időből ki vagyunk fogyva, hanem a hirdetési idő alatt szólaljon fel, a kinek sérelme van és lesz.* Több birtokosok is észrevéve a hiányokat, kérelmeztek a kijavításért, — némelyiket kijavította, másokat ellenben a felszólamlásra utasított Én úgy tudom, miszerint egy bizottmánynak sem lehet valamely községből addig távozni, meddig a felmerült hiányokat ki nem javította. Ez pedig M.Ujvárt nem történt. - Elég volt itt is, hogy a munka alakilag összevágjon, összeálljon. Minő szerencsétlen telekkönyv ez?! bírálja meg a t. olvasó! Mindezek folytán közérdekű eljárást gyakorol a tek. sóhivatal, ha a telekkönyvi igazgatóság előtt kérelmezend M.Ujvár telekkönyvi munkálatainak egy lelkiismeretes hivatalnok általi átvizsgálása, a jogczimek újra tárgyalása, a birtokviszonyok tisztázása, az egész munkálat újradolgozása végett és minél előbb. Ki költségén ? erre Zsoldos főbiztos feleljen meg. Amennyire értesülhettem, ezen tömérdek hibák onnan is származhattak, mert a bizottmányvezető mellett egy boldogtalan részeges választmányi tag Kovács Márton működött, a vezető nem a helyszínen -- hanem az utczán és tulajdonosok nélkül — vagy csak nőkkel tárgyalt, a férfiak bányamunkával lévén elfoglalva, a véghitelesítés is többnyire nők által hajtatott végre. Mindezen hiányokra a helyt lakó főbiztos figyelme kiterjedhetett volna!! Az általam észrevett hibák közül ide jegyzek néhányt: A 114-ik telekkönyvben az aláírás „Garabuez“ hibás. A 128 ikben nincs Bartha Katalin özvegy — a betűsorban van. A 289-ik tjkönyvben Belensi Betha áll Belényesi helyett — Blenesi Dávid Dani helyett, —ltalán véve a Belényesi család Elenesire van ferditve. A 149 ikkönyvben Morár Mária van írva Molnár helyett. A 264. ikönyvben Vincze Jóska Veizer Józsefnek irva, neje Veizer Józefa szül. Sorompó rész. — A 336 ikvben Szilágyi Lina irva Juliánna helyett, 371-be Benkő Judith Borbánt helyett, a 429-be Judith kell Borbála helyett. A 344. ikvben Bisztriczán irva Bisztriczán helyett, és igy tovább stb . . . a ki a betüsoros névjegyzéket és a jegyzőkönyvi jogczimeket átfutja egy értelmes m.-újvári egyén előtt — bizonyára a hibák tömkelegében találja magát. Figyelmeztetem tehát az m.ujvári akna elöljáróságát, birtokos tagjait, s főleg a k. kamarai tisztséget után látni az ott levő inpurum munkálatokból a hibák és hiányoknak, most mig ideje van, intézkedni gyorsan azoknak kijavítása végett nehogy később jogi hátrány következzék be több egyesek sérelmére! — A marosújvári főbiztosság területéhez tartozó minden községek birtokosai is érdekelve lévén, önmaguk iránti kötelességet teljesitendőnek, ha telekkönyvi munkálataikat komolyan átekintik s a felfedezhető hiányokat illető helyen reclamálják a kitűzött határnapig. — A fenebbiek leírásával tartoztam a t. közönségnek — igen főleg a marosújvári, szent benedeki és csombordi járásokban levő községek birtokosainak. Ha csak néhánynak is használhattam ezzel, czélomat elértem. Sebestyén Áron s. k .) E rovatban megjelenő czikkekért szerkesztőségünk pupán a sajtóhatóság irányában vállal felelőséget. Szerk. Válasz tiszteletes Incze János urnak és a „Kelet“ apró puskatüze írójának. Tekintetes szerkesztő ur ! A v. hunyad zarándi esperes-választás miatt daczára az események világos és pártatlan előadásának, a „Keletiben többszörös heves és igaztalan megtámadásnak lettem tárgyává. E támadások viszszautasítására, saját becsületemet és jó hírnevemet védelmezve, három czikkecskét írtam a „Keleti-be, remélve, sőt a szerkesztő úr lovagiasságától meg is várva, hogy ha a támadásra helyet adott lapjában, a védelem előtt sem fog ajtót zárni. Azt gondoltam, hogy az „audiatur et altera pars* általános elv érvénye kiterjed a nyilvánosság orgánumaira is, tehát a „Kelet“-re is. Csalatkoztam. A „Kelet“ tisztelt szerkesztősége a journalistikai morált egészen másképen fogja fel, mint én, a legigaztalanabb támadások után a védelem előtt bezárja lapja hasábjait s azt írja, hogy befejezettnek tekinti az ügyet. Nagyon sajnos, mert ily után a „Kelet“ hasábjain, az ég angyalát is koromfeketére lehet mázolni, ép úgy mint engemet a közvetítőt, a békés kiegyenlítés buzgó barátját izgatónak kétkulcsos képmutatónak és fakertesnek rajzoltak Miután a „Kelet”-ben, hol a támadás történt, nincs számomra hely, a M. Polgár tekintetes szerkesztőségét kérem fel, méltóztasson alábbi czikkemnek becses lapjában helyet adni. Reformált statusunk miveit férfiai között, igen szélesen elterjedt vélemény, hogy tiszteletes Incze János ur semmit sem képes kellőleg felfogni, helyesen megítélni. E vélemény alapos voltát, fájdalom igen hathatósan bizonyítja. Incze J. urnak fenjelzett czikke is. Az igazság érdekében ragad tollat, legalább azt állítja, s csuda valótlansággal, nyomorult gyanúsítással és személyes kötekedéssel tölt meg 2 */3 hasábot. Legelsőbben is nem áll a tiszteletes ur azon állítása, hogy a „Kelet* 212. számában megjelent czikkem, becses személyét vitába sodorta velda, úgyszintén az sem, hogy magamnak bárkivel, legkevésbé pedig az általa jelzett tiszteletreméltó férfiúval szemben, dölyfös és gőgös kifejezést engedtem volna meg. Én czikkemben nem vitatkoztam sem nem védtem, sem nem vádoltam senkit, én az eseményeket a magok természetes rendje szerint igyekeztem az olvasó közönségnek tudomására juttatni, úgy amint történtek, hogy abból a dolgok folyamáról, minden józan eszű ember alkothasson fogalmat. Ha a tiszt, úr azon czikk által az igazság érdekében érezte magát félhivatollal ragadni azt kell vala megírnia, hogy az események nem úgy történtek, mint ahogy én írtam hanem egészen másként, nem pedig Párisról, a milói Vénusról és arról beszélnie, hogy Dózsa minden ünnepélyes alkalommal ezek látásával szokott dicsekedni annyival, inkább nem,mert midőn az igazság érdekében, a papi jellemszelidségéhez annyira illő e megjegyzést leírta, tudva nem irt igazat. (Folytatása kőv.) Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő KL. PAPP MIKLÓS. NYILTTÉR.*) PERL fogorvos utjából visszaérkezvén, állandóan Kolozsvárit marad. A Morisson-féle fogcsonkulási műtőeszközt (Resections maschine) veszi alkamazásba, mely semmi fájdalmat sem okoz; készít mesterséges szájpadlást, fogakat, légnyomatú fogsorokat, aranynyal és vulcannitál. Gyógyít fogfájdalmakat gyorsan és a fájdalmat e avolitja örökre. Átutazók egy fogat egy óra « • egész fogsort egy nap alatt nyerhetnek Kolozsvárt, belközéputcza a sz. a. ansegi F tar tőszomszédságában.