Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)

1876-01-01 / 1. szám

h fagg, flllP van színre Alkalmazva­, n & Wy*'*01 * körmyüködiknek tisztában kell de eaímékkel^nelyek az egyes alakok által k­ieM v8DUak' T nulmány előadás kell iéfi (l legyen, — főnben nem lesz sem értei ^ ,t-(U hatása. — Anak idején tárczarovatunk­­n’e ismertetést kéztük a tragoediáról, E. Kovács Storni •t A helybeli kisegitő pénztár egylet,­ly „ magyar kesekőknek nemcsak kezdetűé­be, de egyszersmnd legerősbike, oktatási és nevelési czélokra ez é folytán a következő ősz­­legeket adta: a polgár iskolának 1000 frt., há­rom kisededóvodának­­6 írt., az iparosok isko­­lájának 100 írt, a néfm­itók egyletének 25 frt., összesen 1425 frt. Ezekivel segélyre jutott egy­­ben­ tagok közt a szokat 500 irtot kiosztotta. Mi­­ért a derék egyletnek különösen érdemes igaz­ítója Tauffer Ferenczik a nevelésügy nevében köszönetet mondunk. — A lövészegyik kitűnő zenekarát a jó­tékony nőegyletnek szegyei javára rendezett bál­jára díj nélkül felajánlva . Felelet egy műkedvelő interpella­­tiójára. A .Szereim és hiúság“ már rég ki van szerepezve. Szerije engedélye folytán czi­­me ma már nem is S z r e r e m és h i u s á g, ha­nem : .Vénus öve.“A nyáron egy ízben már ki is volt osztva, mintegy azonban scenirozása némi átdolgozást tett állatossá: jónak láttam vele várakozni. Hogy egszerre mindent szinte­­hozni nem lehet, annak épszerű oka csak az, hogy a vágy nem tarthat lépt-, az eredménynyel. De hogy ez idényben okvetle szinre kerül, az bizo­nyos. Teljes tisz­elettel E Kovács Gyula. **, Két levél. Első levél : „Kedves bará­tom ! Kétségbe vagyok esv Ma találkám van egy szép hölgygyel, — és ninc pénzem Ha nem tudsz tiz aranyat kölcsönözni, adj két töltött pisztolyt. Erszényed vagy életem ü­dvezől .. . — Má­sodik levél: „Kedves barom! Végtelenül sajná­lom, hogy nem tehetek cin ódajod szerint. Ma­gam is pénzzavarban vagyk. De ime itt küldök öt aranyat és egy pisztolt Szívesen adom. Ba­rátod Z. — Utóirás: A­isztoly még sohasem mondott csütörtököt . — Sz­­omlyóról viszü­k a következő so­rokat: Karácson másodnapja hozta színre műked­velő társulatunk Gál Józsefné „Peleskei nótárius“ czim­ű­ közkedveltségü bohózait. A ki ismeri e da­rab előadási nehézségeit mlyek egy műkedvelő társulatnál még megsokszolódnak — elisme­réssel tartozik társulatunkba azon nemes törek­véséért, mely czélját éré aban, hogy a vidéki színtársulatok által oly nagymértékben megvál­toztatni szokott ezen darab, tljes eredetiségében s minden változataival let közőségünknek bemu­tatva. Az eredmény fényesen gázolta azon buz­­galmat, melylyel az előkészületei folytak; szerepek szerencsés kiosztása, a kréncek szabatos beta­nulása, a szereplők élénk kitremű­ödése az öttöze­nál többet, minél több­et női. E hitvallás el­veszi egy részét az embeek m­ubusának, de csak azért, hogy méltóbb helyt tegye a gondviselés fejére. A­mi „a királyoko­.­ czimű versemet illeti, mely népszerűtlenségem fóka, az írepublicanismus első nyilvános szava volt Magyaroszágban, és ha­tártalanul csalatkoznak, akik azt hiszik, hogy az utolsó is egyszersmind. A monarchia Európában vége felé jár, a mindenhtó isten sem mentheti meg többé. Ha valamely szme világszerüvé lesz, előbb lehet a világot magi megsenmisiteni, mint belőle azon eszmét kiírtán És ilyet most a res­publika eszméje. Azonban a monarchiánk van nég jövendője nálunk, sőt mostanában elprülhetlen szükségünk van rá, ezért nem kiáltottál ki a respublikát, nem lázitottam (mint rám fogja), csak n­agpenditettem­ az eszmét, hogy szokjunk hozzá. Enni! többet ten­nem esztelenség lett volna,ennyit tennem a haza­­és emberszeretet kényszenítt, a magán föláldozá­­sával ib. Igen, a haza- és mbemeretűt. Átalakulásunk mindesetre, véri­­ fog ke­rillni, arról szó sincs, azonktól hát lennünk, hogy minél kevesebb vérbe kelü­ön, és erre legczélsze­rűbb tB­.köz, az uj eszmét issanké­­t, apódon­ként terjeszteni, megkedveltétől faj nekünk, ha egy­szerre berohan ajtóstul a­kkor Dean lesz kenye­rünk, mert a vérfolyamok smossák vetéseinket ! Ennek elkerüléséért itam a­nit írtam, s megnyugszom benne, mert­­ mennyit irtottam ve­le magamnak, annyit huszitám másoknak. És ezért ne bántsátok a repuli tónusokat,, ne lázitsa­­tok ellenök, mig ők nem láztanak és Ők nem fog­­nak lázitani, mert tudják, hgy a minek meg kell lennie, meg lesz. A keresztes vallásnak csak ti­zenkét apostola volt, mégis­­terjedt, hogyne ter­jedne el a respublica, melyne már annyi apostola van és annyi martyrja volt t­udjátok Páriában a saint-Méry utczát ? ott 1839-ben száz republica­ns ifjú esett el..........olvasátok el a történet­nek e lapját, megtanulhatják, milyen katonák a republicanusok.......... 24,000 letanult hóhér alig bírta kiirtani e 100 gyermeket Petőfi Sándor.K­ ékekben és kellékekben­ csinos kiállítás társulatunk­nak ezen Hl­ik előadását a legsikerültebbek kö­zé sorozta A szereplők közül Gál Lőrinc­ és dr. Dombi László urak előbbi mint nótárius, utób­b mist Baczur Gazsi kiváló eredetiséggel alaki­­ottak és gyakran igen zajos tapsokra tud­ták a közönség lelkesedését; úgyszintén Keresztes Ká­rolyné úrnő (Toti Dorka) minden izében eredeti boszorkány-tempóval játszta le hálás szerepét,­­ a mellékszereplők is mindnyájan megfeleltek sze­repeiknek, és a dörgés villámlás között a féldből kiemelkedő éj királyné (Lzathmáry Otil­i­­a ) va­lamint az Othello féktelen dühétől remegő Desde­mona (Józsa Gyuláné urnő) kedves jelenségek vol­tak. — Újabb nagy szerencsétlenség hírét hozza Madridon át a távirda. A philippini szigetek Albay és Camarinos tartományában borzasztó or­kán pusztított, mely 250 embert megölt s 3800 telepitvényt s nagyszámú szarvasmarhát pusztított el. — Báró Kemény Zsigmond — mint a „­ Lapok“ ban olvassuk — még életében Gyulay Fálra ruházta műveinek kiadó­i jogát. Valószínű, hogy ő nemsokára meg is indítja e nagybecsű munkák újra kiadását. Egyelőre azonban „összes művei“ ről nem lehet szó, mert Keménynek elég regénye s más műve van, melyek első kiadásaiból még bőven léteznek példányok, minélfogva azok kiadói nem is mondanak se jogukról. De néhány kötettel meg lehet majd kezdeni az új folyamot. Többi közt ép oly érdekes, mint tanulságos volna egy nagyobb gyűjteményt gadni ki e bölcs és erő­teljes stylű publicista kiválóbb irány- és vezércik­keiből. Ezeket nem ismeri az újabb nemzedék, a régibb pedig szintén tanulhat még mindig belőlük. — Toldy Ferencz művei közül több be­fejezetlenül maradt. Némelyek kiadására, mint pél­dául a „Kazinczy és kora“ s „Magyarország iroda­lomtörténete az új korban“ már most gondolni sem lehet; ezek elvesztek örökre a nemzeti tudo­mányosságra nézve. Csonka lesz bizonyára „Révai“ is, Toldy utolsó dolgozata, mely a régi klassikus írók példájára apró fejezetekben készült. A meg­levő töredéket a „Fővárosi Lapok“ tegnapi és mai­ száma közölte s az 1780-ig terjed. Ellenben kész művei, minek a „Történeti és irodalmi berek“ I-ső és III ik kötete (e gyűjteményből ugyanis csak a II-ik kötet került ki a sajtó alól 1861 ben) s „Ösz­­szegyűjtött munkái“ meg fognak jelenni. Különösen a mi az „Összegyűjtött munkák“-at illeti, ezek folytatását, mint örömmel értesülünk, semmi sem akadályozza. Ezek Ráth Mór kiadásában, látnak vi­lágot 10 kötetben. Eddigelé hét kötet jelent meg bennlük: „Magyar költők­­élete“ 2 kötet, „Irodal­mi beszédek“ 2 kötet, „Irodalmi arczképek és sza­kaszok“ 2 kötet, „Kritikai berek“ 1 kötet; a cso­portból a második kötet épen most van sajtó alatt Aztán a két utolsó kötet fogja követni. Az iroda­lomtörténet barátai érdekkel vehetik e hírt. — Egy szegény család sorsa. Temes­várról szerint­i esetről értesülünk. Az ottani Jó­­szefvárosban egy szegény sorsban levő csalá­t lakik, melynek család­fenntartója tegnapelőtt bizonyos üz­leti dolgokban vidékre utazó­­, holhagva a terhes­ség el­haladt állapotában levő nejét és két kis gyermekét. Az elmúlt éjjel az anya egy gyerme­ket szült s miután senkijé sem volt, kit szülész­nőért vagy bárkiért is küldhetett volna, (két gyer­meke közül a/, egyik 2­/*, a másik 4 éves) a hi­deg szobában saját sorsára volt hagyatva. Ez ke­gyetlen is volt iránta, mert reggel mind az anyát, mind az ujszü­­nttel halva és már mereven talál­ták meg az ágyban. — Bismarck herczeg fia Herbert gróf kö­zelebbi Milánóban léte alkalmával hir szerint bele­szeretett Olaszország egyik legszebb hölgyébe, Taverna grófnőbe, Taverna táborkari őrnagy és parlamenti tag nővérébe. Taverna gróf a legköze­lebbi időkig a berlini követségnél volt mint kato­nai attaché. Hír szerint az új pár esküvője már legközelebb meg fog tartatni. -- A nőcsábító büntetése. A párisi es­küdtszék a napokban igen érdekes ítéletet hozott. Egy Marámból nevű iparos leánya viszonyt folyta­tott Roberts Henrik, batai munkával, ki vele egy és ugyanazon divatüzletben volt alkalmazva, né­hányszor éjjelre is elmaradt, azon ürügy alatt, hogy barátnőihez megy. F.­é májusban a leány érezni kezdte, hogy a tilos viszony nem maradt ered­mény nélkül, felszólította tehát a fiatal­embert, hogy vegye nőül. Ez azonban szemére hányta, hogy kön­nyelmű életet folytat, és ezért ő nem­ veszi el. F. é. September 29-én az atya is észrevette leánya állapotát és mikor megtu­dta, hogy Hoher fs okozta azt, felkereste az ifjút egy kávéházban s azt kö­­­­etelte tőle, hogy vegye el a leányt. Roberts ta­gadó választ adott, azt állítván, hogy a leánynak más férfiakkal is volt viszonya, nevezetesen közös főnökük fiával; a felbőszült atya erre elhívta az utczára, itt ismét felszólította, hogy mentse meg a leány becsületét: vegye el. Roberts újból is taga­dó választ adott, mire Marambot leszúrta őt. A seb nem volt halálos, Roberts öt heti betegség után ismét egészséges lett.­­ Marambot esküdtszék elé állíttatott; itt Roberts főnökének fia azt vallotta, hogy a leány egy ízben kocsiba szállt vele és nem tagadott meg tőle semmit. A törvényszék elnöke igazat adott Robertsnek, hogy megtagadja a házas­ságot, az atyát pedig megróvták, hogy leányára jobban nem vigyázott. Az esküdtszék azonban Ma­rambott­ felmentette. Ez eset alkalmából Dumas igen pikáns tanulmányt tett közzé, melyben azt fejtegette, hogy a szűziesség tőke, aki abból él­vez, az fizessen, mint pl. a vendéglőben az ebé­dért ; aki e tőke tulajdonosát álitokul megcsalja, azt meg kell büntetni, mint minden más csalót; arról azonban nem szólt, hogy mi történjék, ha a tőkefiénzes maga pazarolja a tőkét. — Érdekes árverési jelenet volt köze­­lebb a párisi Vaudeville-színházban, hol most csak­nem naponként adják Barriére „Scandales­­t'­hier“ czímű darabját. E darab egyik jelenetében egy olajfestményt árvereznek. A színpadra hozott kép Blanche Pierson k. a. festménye volt, ki a darab­ban a főszerepet játsza, s ki üres idejében ecset­tel is szokott foglalkozni. Egyik közelebbi előa­dás alkalmával, a­mint Pierson k. a. ismét elő­mutatta a képet, a karzaton valaki elkiáltotta magát: — „Megveszem 50 sousért!“ (Általános kaczaj.) — „Ötszáz frank először!“ kiáltott egy másik hang. Erre egy gyémántokkal terhelt úr­­hölgy kiáltott föl: „Háromezer franki® — Amb­­roise színész, ki a darabban szintén játszott, lát­­­­ván, hogy ezen intermezzo megszakította az elő­adást, úgy akart véget vetni a dolognak, hogy fel­kapott valami tárgyat, s azzal dobolni kezdett, hogy „leüsse“ a képet a legtöbb ígérő javára. Pi­erson k. a. azonban intett Ambroisenak, hogy hagyja félben, s így szólt: „Uraim! aranynyal hal­mozhatják el ezen vázlatot, mert egy jótékony czélra most rendezett tombola egyik tárgyát fog­ja képezni“. Erre a jelenet tovább folyt. A képet a legtöbbet ígérő hölgy 4200 frankért vette meg.­­ Az utolsó nagymogul utolsó uno­kája. A „Presse“ nek írják: A most már az indo-brit birodalomhoz tartozó Kirman város Ran­­gunban, mint az ott megjelenő „Rangoon Gazette“ közli, ritka pár ünnepelte eljegyzését. A menyasz­­szony Ronuk Zemani herczegnő, egy 16 éves leány, utolsó unokája az utolsó nagymogul Sah Bahadur­­nak, kit az angolok 1837-ben trónveszte­ttnek nyilvá­nítottak. Atyja Jevan Bakuht, ki az 1787-diki Nena Sahib-féle lázadásban részt vett, most mint angol államfogoly él Rangunban, s egyetlen leánya, ki úgy szépsége, mint magas miveltségéről — ő ugyanis költőnő—híres, önkényt megosztá vele a fogságot. Atyja családjából már csak kevés tag él, mivel az angolok 1857-ben annak legnagyobb részét lefejez­tették. A vőlegény Hasszán herczeg, azon Szüleimén szultán fia, ki közkatonaságból emelkededett fel az uralkodói székre. 1868 ban ugyanis részt vett azon lázadásban, melyet a mohamedánok Jü­nam (Ch­na) tartományban uralkod­ójuk, a mennyei bi­rodalom császárja ellen csináltak. Szulejmán ma­gát tette e tartomány szultánává. 1872-ben a kh­i­­naiak Jü­nam tartományt újból elfoglalták, fővá­­rossával Aarifával (chinai nyelven Talifa) együtt, midőn is a chinai hadvezér a szultán palotájába nyomult, hogy sajátkezűleg gyilkolja meg annak egész családját. Ott azonban már csak holtteste­ket talált, mivel Szuleiman néhány perc­c­el előbb családját és magát, is kivégezte. Csak Hasszán herczeg menekült meg a gyilkolásból, az által, hogy a városból elfutott. Rokonait a chinaiak egy­től egyik legyilkolták Rarifa bevétele után. Hasz­­szán herczeg jelenleg némi csekély nyugdíjat húz az angol kormánytól, mely most az ifjú házasok­nak egy palotát ajándékozand. — Nyulak a postán. A berlini postakö­rökben a következő vidám történet circulál: Egy danzigi állatkerttulajdonos egy pár eleven nyulat rendelt meg vidéken. Mivel a posta eleven nyulat nem vesz fel szállítmányul, a küldő arra a geniá­­lis ötletre jött, hogy —a nymukat chlorolot mutál elkábitja A mit kigondolt, meg is tette. A tetsz­halott nyulak feladatuak a pos­ta, s a küldő meg van győződve, hogy küldeménye postán kézhez jut, mivel a chloroform adagja pontosan ki volt számítva. A nyulaknak eszméletlen állapotban kell m­aradniok, m­g a postáról le nem vétet­nek. Hanem mi történt. A vonal elkésik és a postai szállítmányokat, a csomagkamrába zár­ják, hogy másnap expediálhatók legyenek. — Más­nap reggel egy szolga a kamrába jön s keresi a 108. számú csomagot, a két nyulat tudun­lik. Ha­nem a csomag nincs sehol, az ablak rácsos, az ajtó sértetlen, úgy hogy az eltűnés tökéletesen érthetetlennek látszott, az egész személyzet össze­fut 11 kamrában, hogy a nyulak oda vannak. A szolga még egyszer körülvilágit a teremben,­­ hirtelen felugrik az egyik nyúl, mely még tegnap élettelen volt s rohan ki az ajtón. Míg a jámbor ember a sajátságos tünemény felett csodálkozik, felugrik a másik nyúl is és világosan látni enged­vén a hátára ragasztott „108“ számot, az első után elszalad. Ez már még egy csomagoló idege­inek is sok, — az ördöngös nyulak úgy megijesz­tették, hogy csaknem összerogyott Szerencsére m­a sok idő múlva megjelenik a címzett a nyulakat átvenni", akkor aztán kiderül a boszorkányság. A megchloroformozott nyulak azonban természetesen máig is­ oda vannak. — Orvostudor Engel Imre , Engel Giza Engel Gábor, orvostudor, a maguk, úgy az elhunyt unokái: Rudolf, Vilmos, Rudolf, Vanda; és az el­hunyt testvére, M.-Sáros-Berkeszi Nagy Anna (Do­bolyié) nevében szomorúan jelentik, szeretett any­juk : özv. dr. Engel Józsefné, M.-Sáros-Berkeszi Nagy Zsuzsánna, élete 62-ik, házassága 46-ik, özvegysége 6-ik évében, hosszas szenvedés után 1876. év deczember 30-án reggel 7 órakor tör­­tént halálát. Maros-Vásárhelyt, 1876. decz. 30-án. Béke poraira ! H­attal specialitás! Gyönyörű szép márvány asztallapokat láthatni és rendelketni lapunk kiadóhivatalában A király­­hágóninneni részek ez. érdekes productumára fel­hívjuk a helybeli és vidéki közönség figyelmét. A márványbánya Zsobok határán van, s jelenleg azt Szepesy Lajos, Mikó Lajos zsoboki rét. lelkész és bizonyos részben Gyarmathy Zsigmond urak mi­­veltetik. E márványlapok öt hat-féle szóváltozat­tal pompáznak, sőt vannak olyanok is, melyek­ben 7—8 féle szin fordul elő. A lapok csinosan és jó ízléssel készülnek olasz munkások útján. Mike úr vezetése alatt, ki legelőször vette mun­kába e márványbányát. A fődolog az, hogy e gyönyörű márványasztalok kevesebbe kerülnek a közönséges kemény fa asztaloknál Erről meggyőződhetik mindenki lapunk kiadóhivatalá­ban, hol néhány szép márványlap van kiállítva E márványbányában rendszeresebb munka csak az újabb időben foly­ó vállalkozói áldozatkészséggel megtesznek mindent, hogy ez új erdélyi speciali­tásnak a külföldre is piaczot nyissanak. Már rak­táruk van a hazai nagyobb városokon kivül Bécsben is, s e márványt be fogják mutatni a philadelphiai világkiállításon is. A mult évben a biharmegyei gaz­dasági kiállításon első rendű dicsérő oklevelet nyert s ott legnagyobb figyelemben részesült. Ismételten ajánljuk közönségünk figyelmébe e királyhágón in­neni terméket, mely hivatva van arra, hogy minden úri lakban kiváló helyet foglaljon. E márványlapok bizományát a közügy érdekében kiadóhivatalunk fogadta el. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. NYILTTÉR.*) ftSaJelzálog-kölcsönöket a birodalom bármely részében, telek­­könyvezett nem tehermentes föld­birtokra is JOOO írttól a legmagasabb öszszegig 53/4 és 6% kamat mellett törlesz­tésre, rövid idő alatt és 5000 frton felüli­eket még előnyösebb módozatok mellett gyor­san eszközöl a hat. eng. általános ipar és kereskedelmi ügynöki iroda Kolozsvárt­­belmonostor utcza 19. szám. (Értekezhetni posta utján vagy személyesen naponta d­r. 1-től 4-ig.)­ ­ Pénz földhitel kölcsönöket 500 írttól kezdve köz­vetít 15—32 évig terjedő 6, 7, 8, 9 és I0°/n ka­mat általi törlesztésre az ó­vár kis-utcza 8. szám alatti „hatóságilag engedélyezett földhitel-kölcsö­­nöket eszközlő iroda.“ személyesen értekezhetni dé­li 12-tól fél 3-ig este 6—8 ig; ide intézett levele­zések rögtön elláttatnak. Ez intézet csupán pénz eszközlésével foglal­kozik. Több felől történt becses felszólításokra, el­határoztam, hogy a helybeli piac­on kísérletképen egy különlegességi fiók raktárt nyitok finom MIÉZÉ-IM Bécsben létező saját műhelyem gyártmányai, valamint azon üzletem külföldi öszszeköttetései, azon helyzetbe tesznek, hogy a legkövetelőbb igé­nyeknek is képes leszek megfelelni. Számos látogatásért esedezik A. BOSCOWITZ, látszerész Bécsből. Fiókraktár Kolozsvárit belmonostor­­utsza 9 sz. Vidéki megrendelések utánvét mellett pul­tosan teljesittetnek s a nem alkalmas tárgyak be­cseréltetnek. Salicylsav tartalmú fogvizes fogpor Perl fogorvostól. Kolozsvárit, belközéputcza 5. sz. A Salicyl szájvíz és fogpor, a fogorvosi gya­korlat legújabb tapasztalatai szerint van készítve és a czélnak tökéletesen megfelel. A Salicylsav hozzátétele rendkívüli hatást gyakorol a rosz száj­­bűz és a fogak gyors rothadása (Caries) ellen. 3.“ Használati utasítások bővebb magyarázatot adnak. gyaf Ára egy üveg szájvíznek 1 11 20 kr. egy doboz fogpornak 80 kr. Kapható a készítőnél Széky Miklós gyógytárában és Kar­­vázy Á. kereskedésen Kolozsvártt. Továbbá M. Vásárhelyt Fogarasi Demeter, Gy. Fejérvártt Csiky Imre, N. Enyeden A Winkler K. Vásárhelyit ifj. Dávid, N. Szebenben Gürtler, Brassóban Eremiás Demeter, Beszterczén Glöckner & Gaj­­zágó, N. Váradon Sonnenfeld & Schön kereskedő uraknál; úgyszintén Abrudbányán Wlady, Zilahon Weisz, Szepsi- Szt.-Györgyön Ötvös és Beteg, Gy. Szt. Miklóson Eránosz Bogdán urak gyógyszertáraikban, s többnyire minden város kereskedői és gyógyszerészeinél. (*E rovatban megjelenő czikkekért szélte aztán iganis semmi felelőséget nem vállal Szerk.

Next