Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)
1876-01-01 / 1. szám
h fagg, flllP van színre Alkalmazva, n & Wy*'*01 * körmyüködiknek tisztában kell de eaímékkel^nelyek az egyes alakok által kieM v8DUak' T nulmány előadás kell iéfi (l legyen, — főnben nem lesz sem értei ^ ,t-(U hatása. — Anak idején tárczarovatunkn’e ismertetést kéztük a tragoediáról, E. Kovács Storni •t A helybeli kisegitő pénztár egylet,ly „ magyar kesekőknek nemcsak kezdetűébe, de egyszersmnd legerősbike, oktatási és nevelési czélokra ez é folytán a következő őszlegeket adta: a polgár iskolának 1000 frt., három kisededóvodának6 írt., az iparosok iskolájának 100 írt, a néfmitók egyletének 25 frt., összesen 1425 frt. Ezekivel segélyre jutott egyben tagok közt a szokat 500 irtot kiosztotta. Miért a derék egyletnek különösen érdemes igazítója Tauffer Ferenczik a nevelésügy nevében köszönetet mondunk. — A lövészegyik kitűnő zenekarát a jótékony nőegyletnek szegyei javára rendezett báljára díj nélkül felajánlva . Felelet egy műkedvelő interpellatiójára. A .Szereim és hiúság“ már rég ki van szerepezve. Szerije engedélye folytán czime ma már nem is S z r e r e m és h i u s á g, hanem : .Vénus öve.“A nyáron egy ízben már ki is volt osztva, mintegy azonban scenirozása némi átdolgozást tett állatossá: jónak láttam vele várakozni. Hogy egszerre mindent szintehozni nem lehet, annak épszerű oka csak az, hogy a vágy nem tarthat lépt-, az eredménynyel. De hogy ez idényben okvetle szinre kerül, az bizonyos. Teljes tiszelettel E Kovács Gyula. **, Két levél. Első levél : „Kedves barátom ! Kétségbe vagyok esv Ma találkám van egy szép hölgygyel, — és ninc pénzem Ha nem tudsz tiz aranyat kölcsönözni, adj két töltött pisztolyt. Erszényed vagy életem üdvezől .. . — Második levél: „Kedves barom! Végtelenül sajnálom, hogy nem tehetek cin ódajod szerint. Magam is pénzzavarban vagyk. De ime itt küldök öt aranyat és egy pisztolt Szívesen adom. Barátod Z. — Utóirás: Aisztoly még sohasem mondott csütörtököt . — Szomlyóról viszük a következő sorokat: Karácson másodnapja hozta színre műkedvelő társulatunk Gál Józsefné „Peleskei nótárius“ czimű közkedveltségü bohózait. A ki ismeri e darab előadási nehézségeit mlyek egy műkedvelő társulatnál még megsokszolódnak — elismeréssel tartozik társulatunkba azon nemes törekvéséért, mely czélját éré aban, hogy a vidéki színtársulatok által oly nagymértékben megváltoztatni szokott ezen darab, tljes eredetiségében s minden változataival let közőségünknek bemutatva. Az eredmény fényesen gázolta azon buzgalmat, melylyel az előkészületei folytak; szerepek szerencsés kiosztása, a kréncek szabatos betanulása, a szereplők élénk kitreműödése az öttözenál többet, minél többet női. E hitvallás elveszi egy részét az embeek mubusának, de csak azért, hogy méltóbb helyt tegye a gondviselés fejére. Ami „a királyoko. czimű versemet illeti, mely népszerűtlenségem fóka, az írepublicanismus első nyilvános szava volt Magyaroszágban, és határtalanul csalatkoznak, akik azt hiszik, hogy az utolsó is egyszersmind. A monarchia Európában vége felé jár, a mindenhtó isten sem mentheti meg többé. Ha valamely szme világszerüvé lesz, előbb lehet a világot magi megsenmisiteni, mint belőle azon eszmét kiírtán És ilyet most a respublika eszméje. Azonban a monarchiánk van nég jövendője nálunk, sőt mostanában elprülhetlen szükségünk van rá, ezért nem kiáltottál ki a respublikát, nem lázitottam (mint rám fogja), csak nagpenditettem az eszmét, hogy szokjunk hozzá. Enni! többet tennem esztelenség lett volna,ennyit tennem a hazaés emberszeretet kényszenítt, a magán föláldozásával ib. Igen, a haza- és mbemeretűt. Átalakulásunk mindesetre, véri fog kerillni, arról szó sincs, azonktól hát lennünk, hogy minél kevesebb vérbe kelüön, és erre legczélszerűbb tB.köz, az uj eszmét issankét, apódonként terjeszteni, megkedveltétől faj nekünk, ha egyszerre berohan ajtóstul akkor Dean lesz kenyerünk, mert a vérfolyamok smossák vetéseinket ! Ennek elkerüléséért itam anit írtam, s megnyugszom benne, mert mennyit irtottam vele magamnak, annyit huszitám másoknak. És ezért ne bántsátok a repuli tónusokat,, ne lázitsatok ellenök, mig ők nem láztanak és Ők nem fognak lázitani, mert tudják, hgy a minek meg kell lennie, meg lesz. A keresztes vallásnak csak tizenkét apostola volt, mégisterjedt, hogyne terjedne el a respublica, melyne már annyi apostola van és annyi martyrja volt tudjátok Páriában a saint-Méry utczát ? ott 1839-ben száz republicans ifjú esett el..........olvasátok el a történetnek e lapját, megtanulhatják, milyen katonák a republicanusok.......... 24,000 letanult hóhér alig bírta kiirtani e 100 gyermeket Petőfi Sándor.K ékekben és kellékekben csinos kiállítás társulatunknak ezen Hlik előadását a legsikerültebbek közé sorozta A szereplők közül Gál Lőrinc és dr. Dombi László urak előbbi mint nótárius, utóbb mist Baczur Gazsi kiváló eredetiséggel alakiottak és gyakran igen zajos tapsokra tudták a közönség lelkesedését; úgyszintén Keresztes Károlyné úrnő (Toti Dorka) minden izében eredeti boszorkány-tempóval játszta le hálás szerepét, a mellékszereplők is mindnyájan megfeleltek szerepeiknek, és a dörgés villámlás között a féldből kiemelkedő éj királyné (Lzathmáry Otilia ) valamint az Othello féktelen dühétől remegő Desdemona (Józsa Gyuláné urnő) kedves jelenségek voltak. — Újabb nagy szerencsétlenség hírét hozza Madridon át a távirda. A philippini szigetek Albay és Camarinos tartományában borzasztó orkán pusztított, mely 250 embert megölt s 3800 telepitvényt s nagyszámú szarvasmarhát pusztított el. — Báró Kemény Zsigmond — mint a „ Lapok“ ban olvassuk — még életében Gyulay Fálra ruházta műveinek kiadói jogát. Valószínű, hogy ő nemsokára meg is indítja e nagybecsű munkák újra kiadását. Egyelőre azonban „összes művei“ ről nem lehet szó, mert Keménynek elég regénye s más műve van, melyek első kiadásaiból még bőven léteznek példányok, minélfogva azok kiadói nem is mondanak se jogukról. De néhány kötettel meg lehet majd kezdeni az új folyamot. Többi közt ép oly érdekes, mint tanulságos volna egy nagyobb gyűjteményt gadni ki e bölcs és erőteljes stylű publicista kiválóbb irány- és vezércikkeiből. Ezeket nem ismeri az újabb nemzedék, a régibb pedig szintén tanulhat még mindig belőlük. — Toldy Ferencz művei közül több befejezetlenül maradt. Némelyek kiadására, mint például a „Kazinczy és kora“ s „Magyarország irodalomtörténete az új korban“ már most gondolni sem lehet; ezek elvesztek örökre a nemzeti tudományosságra nézve. Csonka lesz bizonyára „Révai“ is, Toldy utolsó dolgozata, mely a régi klassikus írók példájára apró fejezetekben készült. A meglevő töredéket a „Fővárosi Lapok“ tegnapi és mai száma közölte s az 1780-ig terjed. Ellenben kész művei, minek a „Történeti és irodalmi berek“ I-ső és III ik kötete (e gyűjteményből ugyanis csak a II-ik kötet került ki a sajtó alól 1861 ben) s „Öszszegyűjtött munkái“ meg fognak jelenni. Különösen a mi az „Összegyűjtött munkák“-at illeti, ezek folytatását, mint örömmel értesülünk, semmi sem akadályozza. Ezek Ráth Mór kiadásában, látnak világot 10 kötetben. Eddigelé hét kötet jelent meg bennlük: „Magyar költőkélete“ 2 kötet, „Irodalmi beszédek“ 2 kötet, „Irodalmi arczképek és szakaszok“ 2 kötet, „Kritikai berek“ 1 kötet; a csoportból a második kötet épen most van sajtó alatt Aztán a két utolsó kötet fogja követni. Az irodalomtörténet barátai érdekkel vehetik e hírt. — Egy szegény család sorsa. Temesvárról szerinti esetről értesülünk. Az ottani Jószefvárosban egy szegény sorsban levő csalát lakik, melynek családfenntartója tegnapelőtt bizonyos üzleti dolgokban vidékre utazó, holhagva a terhesség elhaladt állapotában levő nejét és két kis gyermekét. Az elmúlt éjjel az anya egy gyermeket szült s miután senkijé sem volt, kit szülésznőért vagy bárkiért is küldhetett volna, (két gyermeke közül a/, egyik 2/*, a másik 4 éves) a hideg szobában saját sorsára volt hagyatva. Ez kegyetlen is volt iránta, mert reggel mind az anyát, mind az ujszünttel halva és már mereven találták meg az ágyban. — Bismarck herczeg fia Herbert gróf közelebbi Milánóban léte alkalmával hir szerint beleszeretett Olaszország egyik legszebb hölgyébe, Taverna grófnőbe, Taverna táborkari őrnagy és parlamenti tag nővérébe. Taverna gróf a legközelebbi időkig a berlini követségnél volt mint katonai attaché. Hír szerint az új pár esküvője már legközelebb meg fog tartatni. -- A nőcsábító büntetése. A párisi esküdtszék a napokban igen érdekes ítéletet hozott. Egy Marámból nevű iparos leánya viszonyt folytatott Roberts Henrik, batai munkával, ki vele egy és ugyanazon divatüzletben volt alkalmazva, néhányszor éjjelre is elmaradt, azon ürügy alatt, hogy barátnőihez megy. F.é májusban a leány érezni kezdte, hogy a tilos viszony nem maradt eredmény nélkül, felszólította tehát a fiatalembert, hogy vegye nőül. Ez azonban szemére hányta, hogy könnyelmű életet folytat, és ezért ő nem veszi el. F. é. September 29-én az atya is észrevette leánya állapotát és mikor megtudta, hogy Hoher fs okozta azt, felkereste az ifjút egy kávéházban s azt köetelte tőle, hogy vegye el a leányt. Roberts tagadó választ adott, azt állítván, hogy a leánynak más férfiakkal is volt viszonya, nevezetesen közös főnökük fiával; a felbőszült atya erre elhívta az utczára, itt ismét felszólította, hogy mentse meg a leány becsületét: vegye el. Roberts újból is tagadó választ adott, mire Marambot leszúrta őt. A seb nem volt halálos, Roberts öt heti betegség után ismét egészséges lett. Marambot esküdtszék elé állíttatott; itt Roberts főnökének fia azt vallotta, hogy a leány egy ízben kocsiba szállt vele és nem tagadott meg tőle semmit. A törvényszék elnöke igazat adott Robertsnek, hogy megtagadja a házasságot, az atyát pedig megróvták, hogy leányára jobban nem vigyázott. Az esküdtszék azonban Marambott felmentette. Ez eset alkalmából Dumas igen pikáns tanulmányt tett közzé, melyben azt fejtegette, hogy a szűziesség tőke, aki abból élvez, az fizessen, mint pl. a vendéglőben az ebédért ; aki e tőke tulajdonosát álitokul megcsalja, azt meg kell büntetni, mint minden más csalót; arról azonban nem szólt, hogy mi történjék, ha a tőkefiénzes maga pazarolja a tőkét. — Érdekes árverési jelenet volt közelebb a párisi Vaudeville-színházban, hol most csaknem naponként adják Barriére „Scandalest'hier“ czímű darabját. E darab egyik jelenetében egy olajfestményt árvereznek. A színpadra hozott kép Blanche Pierson k. a. festménye volt, ki a darabban a főszerepet játsza, s ki üres idejében ecsettel is szokott foglalkozni. Egyik közelebbi előadás alkalmával, amint Pierson k. a. ismét előmutatta a képet, a karzaton valaki elkiáltotta magát: — „Megveszem 50 sousért!“ (Általános kaczaj.) — „Ötszáz frank először!“ kiáltott egy másik hang. Erre egy gyémántokkal terhelt úrhölgy kiáltott föl: „Háromezer franki® — Ambroise színész, ki a darabban szintén játszott, látván, hogy ezen intermezzo megszakította az előadást, úgy akart véget vetni a dolognak, hogy felkapott valami tárgyat, s azzal dobolni kezdett, hogy „leüsse“ a képet a legtöbb ígérő javára. Pierson k. a. azonban intett Ambroisenak, hogy hagyja félben, s így szólt: „Uraim! aranynyal halmozhatják el ezen vázlatot, mert egy jótékony czélra most rendezett tombola egyik tárgyát fogja képezni“. Erre a jelenet tovább folyt. A képet a legtöbbet ígérő hölgy 4200 frankért vette meg. Az utolsó nagymogul utolsó unokája. A „Presse“ nek írják: A most már az indo-brit birodalomhoz tartozó Kirman város Rangunban, mint az ott megjelenő „Rangoon Gazette“ közli, ritka pár ünnepelte eljegyzését. A menyaszszony Ronuk Zemani herczegnő, egy 16 éves leány, utolsó unokája az utolsó nagymogul Sah Bahadurnak, kit az angolok 1837-ben trónvesztettnek nyilvánítottak. Atyja Jevan Bakuht, ki az 1787-diki Nena Sahib-féle lázadásban részt vett, most mint angol államfogoly él Rangunban, s egyetlen leánya, ki úgy szépsége, mint magas miveltségéről — ő ugyanis költőnő—híres, önkényt megosztá vele a fogságot. Atyja családjából már csak kevés tag él, mivel az angolok 1857-ben annak legnagyobb részét lefejeztették. A vőlegény Hasszán herczeg, azon Szüleimén szultán fia, ki közkatonaságból emelkededett fel az uralkodói székre. 1868 ban ugyanis részt vett azon lázadásban, melyet a mohamedánok Jünam (Chna) tartományban uralkodójuk, a mennyei birodalom császárja ellen csináltak. Szulejmán magát tette e tartomány szultánává. 1872-ben a khinaiak Jünam tartományt újból elfoglalták, fővárossával Aarifával (chinai nyelven Talifa) együtt, midőn is a chinai hadvezér a szultán palotájába nyomult, hogy sajátkezűleg gyilkolja meg annak egész családját. Ott azonban már csak holttesteket talált, mivel Szuleiman néhány perccel előbb családját és magát, is kivégezte. Csak Hasszán herczeg menekült meg a gyilkolásból, az által, hogy a városból elfutott. Rokonait a chinaiak egytől egyik legyilkolták Rarifa bevétele után. Haszszán herczeg jelenleg némi csekély nyugdíjat húz az angol kormánytól, mely most az ifjú házasoknak egy palotát ajándékozand. — Nyulak a postán. A berlini postakörökben a következő vidám történet circulál: Egy danzigi állatkerttulajdonos egy pár eleven nyulat rendelt meg vidéken. Mivel a posta eleven nyulat nem vesz fel szállítmányul, a küldő arra a geniális ötletre jött, hogy —a nymukat chlorolot mutál elkábitja A mit kigondolt, meg is tette. A tetszhalott nyulak feladatuak a posta, s a küldő meg van győződve, hogy küldeménye postán kézhez jut, mivel a chloroform adagja pontosan ki volt számítva. A nyulaknak eszméletlen állapotban kell maradniok, mg a postáról le nem vétetnek. Hanem mi történt. A vonal elkésik és a postai szállítmányokat, a csomagkamrába zárják, hogy másnap expediálhatók legyenek. — Másnap reggel egy szolga a kamrába jön s keresi a 108. számú csomagot, a két nyulat tudunlik. Hanem a csomag nincs sehol, az ablak rácsos, az ajtó sértetlen, úgy hogy az eltűnés tökéletesen érthetetlennek látszott, az egész személyzet összefut 11 kamrában, hogy a nyulak oda vannak. A szolga még egyszer körülvilágit a teremben, hirtelen felugrik az egyik nyúl, mely még tegnap élettelen volt s rohan ki az ajtón. Míg a jámbor ember a sajátságos tünemény felett csodálkozik, felugrik a másik nyúl is és világosan látni engedvén a hátára ragasztott „108“ számot, az első után elszalad. Ez már még egy csomagoló idegeinek is sok, — az ördöngös nyulak úgy megijesztették, hogy csaknem összerogyott Szerencsére ma sok idő múlva megjelenik a címzett a nyulakat átvenni", akkor aztán kiderül a boszorkányság. A megchloroformozott nyulak azonban természetesen máig is oda vannak. — Orvostudor Engel Imre , Engel Giza Engel Gábor, orvostudor, a maguk, úgy az elhunyt unokái: Rudolf, Vilmos, Rudolf, Vanda; és az elhunyt testvére, M.-Sáros-Berkeszi Nagy Anna (Dobolyié) nevében szomorúan jelentik, szeretett anyjuk : özv. dr. Engel Józsefné, M.-Sáros-Berkeszi Nagy Zsuzsánna, élete 62-ik, házassága 46-ik, özvegysége 6-ik évében, hosszas szenvedés után 1876. év deczember 30-án reggel 7 órakor történt halálát. Maros-Vásárhelyt, 1876. decz. 30-án. Béke poraira ! Hattal specialitás! Gyönyörű szép márvány asztallapokat láthatni és rendelketni lapunk kiadóhivatalában A királyhágóninneni részek ez. érdekes productumára felhívjuk a helybeli és vidéki közönség figyelmét. A márványbánya Zsobok határán van, s jelenleg azt Szepesy Lajos, Mikó Lajos zsoboki rét. lelkész és bizonyos részben Gyarmathy Zsigmond urak miveltetik. E márványlapok öt hat-féle szóváltozattal pompáznak, sőt vannak olyanok is, melyekben 7—8 féle szin fordul elő. A lapok csinosan és jó ízléssel készülnek olasz munkások útján. Mike úr vezetése alatt, ki legelőször vette munkába e márványbányát. A fődolog az, hogy e gyönyörű márványasztalok kevesebbe kerülnek a közönséges kemény fa asztaloknál Erről meggyőződhetik mindenki lapunk kiadóhivatalában, hol néhány szép márványlap van kiállítva E márványbányában rendszeresebb munka csak az újabb időben folyó vállalkozói áldozatkészséggel megtesznek mindent, hogy ez új erdélyi specialitásnak a külföldre is piaczot nyissanak. Már raktáruk van a hazai nagyobb városokon kivül Bécsben is, s e márványt be fogják mutatni a philadelphiai világkiállításon is. A mult évben a biharmegyei gazdasági kiállításon első rendű dicsérő oklevelet nyert s ott legnagyobb figyelemben részesült. Ismételten ajánljuk közönségünk figyelmébe e királyhágón inneni terméket, mely hivatva van arra, hogy minden úri lakban kiváló helyet foglaljon. E márványlapok bizományát a közügy érdekében kiadóhivatalunk fogadta el. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. NYILTTÉR.*) ftSaJelzálog-kölcsönöket a birodalom bármely részében, telekkönyvezett nem tehermentes földbirtokra is JOOO írttól a legmagasabb öszszegig 53/4 és 6% kamat mellett törlesztésre, rövid idő alatt és 5000 frton felülieket még előnyösebb módozatok mellett gyorsan eszközöl a hat. eng. általános ipar és kereskedelmi ügynöki iroda Kolozsvártbelmonostor utcza 19. szám. (Értekezhetni posta utján vagy személyesen naponta dr. 1-től 4-ig.) Pénz földhitel kölcsönöket 500 írttól kezdve közvetít 15—32 évig terjedő 6, 7, 8, 9 és I0°/n kamat általi törlesztésre az óvár kis-utcza 8. szám alatti „hatóságilag engedélyezett földhitel-kölcsönöket eszközlő iroda.“ személyesen értekezhetni déli 12-tól fél 3-ig este 6—8 ig; ide intézett levelezések rögtön elláttatnak. Ez intézet csupán pénz eszközlésével foglalkozik. Több felől történt becses felszólításokra, elhatároztam, hogy a helybeli piacon kísérletképen egy különlegességi fiók raktárt nyitok finom MIÉZÉ-IM Bécsben létező saját műhelyem gyártmányai, valamint azon üzletem külföldi öszszeköttetései, azon helyzetbe tesznek, hogy a legkövetelőbb igényeknek is képes leszek megfelelni. Számos látogatásért esedezik A. BOSCOWITZ, látszerész Bécsből. Fiókraktár Kolozsvárit belmonostorutsza 9 sz. Vidéki megrendelések utánvét mellett pultosan teljesittetnek s a nem alkalmas tárgyak becseréltetnek. Salicylsav tartalmú fogvizes fogpor Perl fogorvostól. Kolozsvárit, belközéputcza 5. sz. A Salicyl szájvíz és fogpor, a fogorvosi gyakorlat legújabb tapasztalatai szerint van készítve és a czélnak tökéletesen megfelel. A Salicylsav hozzátétele rendkívüli hatást gyakorol a rosz szájbűz és a fogak gyors rothadása (Caries) ellen. 3.“ Használati utasítások bővebb magyarázatot adnak. gyaf Ára egy üveg szájvíznek 1 11 20 kr. egy doboz fogpornak 80 kr. Kapható a készítőnél Széky Miklós gyógytárában és Karvázy Á. kereskedésen Kolozsvártt. Továbbá M. Vásárhelyt Fogarasi Demeter, Gy. Fejérvártt Csiky Imre, N. Enyeden A Winkler K. Vásárhelyit ifj. Dávid, N. Szebenben Gürtler, Brassóban Eremiás Demeter, Beszterczén Glöckner & Gajzágó, N. Váradon Sonnenfeld & Schön kereskedő uraknál; úgyszintén Abrudbányán Wlady, Zilahon Weisz, Szepsi- Szt.-Györgyön Ötvös és Beteg, Gy. Szt. Miklóson Eránosz Bogdán urak gyógyszertáraikban, s többnyire minden város kereskedői és gyógyszerészeinél. (*E rovatban megjelenő czikkekért szélte aztán iganis semmi felelőséget nem vállal Szerk.