Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)
1876-05-07 / 104. szám
konstantinápolyi folytonos szükségnek, most a porta irányában nagyon is hidegen kezdi magát viselni, s az ismert Sadyk féle pénzhajhászat alkalmával csak nagyon vonakodva vette elő erszényét a zsebből; Francziaország befolyása pedig az utóbbi idők csapásai által nagyon is meggyengülvén, el lehet mondani, hogy az európai muzulmán hatalom sorsa ma egészen a három császárság kezébe van letéve. E magas triumvirátus ügyvezetőinek a Díván irányábani minden eljárásából az tűnik ki, hogy nincs többé regarde: nem akarnak ők hitelt adni a fényes porta emberei folytonos, de soha meg nem tartott abbeli ígéreteinek, hogy az európai institutiókat a többször elébek tett Programm szerint érvényesítendik, nem akarják elhinni azt sem, hogy a tökéletesen parlagon heverő indusztria, agricultúra, adóképesség és rész adórendszer mellett négy és fél milliárd államadóssággal a padisák uralma sokáig élhessen, s hogy a Korán békéival lábán valaha a cultúra azon fokát érhesse el, mely elkerülhetlenül szükséges arra, hogy a haladó Európa érdekeinek többé útjában ne álljon. Az Ausztria Magyarország és a vazall fejedelemségek közt kötött vám és forgalmi szerződés világos átlépése több a suveraii hatalom és a hűbéres fejedelmek közti viszonyt szabályzó egyezményeknek, de különösen a Károly fejedelemnek kiadott s ezáltal el is fogadott firmán d’investiturnek; és mégis a porta minden hangos reeriminatiója daczára a többi hatalmak is helyeslik a kezdeményező eljárását, sőt — mint utóbbi hírek constatálják — ők is készeknek nyilatkoztak hasonló szerződések kötésére. Csak a St. James cabinet vonakodik meg, de nem a Törökország iránti hajlamnál fogva, hanem inkább ellenségeskedésből Oroszország irányában, melynek középázsiai léptei Londonban semmikép sem tetszenek. Ez maga elég a helyzet jellemzésére: elég arra is, hogy a porta meggyőződhessék ama közönyről, melylyel Európa ma irányában viseltetik. Mennyire a lapok nyilatkozataiból, s különösen az újabban fölmerült kérdések körüli eljárásból ítélnünk lehet: a három nagyhatalom vezéreszméje a kelet ügyeire nézve ebből áll: szabad utat engedni a dolgok menetének a Balkánon, bele csak akkor avatkozni, ha ezt a internationális érdekek kívánják, de mindig egyetértve, egy közösen megállapított irányban. Most már az a fő dolog, hogy ezen elv minden körülmények közt szilárdan tartsa magát, hogy valamiféle ellenkező szellő egyikmásik szövetséges zsebéből ki ne bujtassa az egoismus azon szegeinek egyikét, melyekről a keleti kérdés memoirjai eleget tudnak beszélni. Idáig még Ausztria-Magyarország és Poroszország nem adtak arra okot, hogy őszinteségükben valaki kételkedjék, de Oroszországnál másként áll a dolog: ez még most sem akar letérni megszokott útjáról, a Balkánon folytatott propagandáról. Ma, midőn oly ellentétben a múltakkal az orosz sajtóban, de különösen Kasskoff panszlávszóvivő lapjában az egyes szláv nemzetiségi aspirátiók számára kiadott categoricus laufpassokat olvassuk, midőn a Kreml falairól azt halljuk visszhangozni hogy a panszlavismus absurdum: ma csakugyan el kellene hinnünk, hogy a II Katalin által Cherson kapujára vésett „erre vezet az út Konstantinápolyba” jelentőségét örökre elvesztette. De ha még arra gondolunk, hogy Ignatieff ur hálói a Balkánon most is épen úgy kezeltetnek, mint előbb, ha a követ ur magatartását a kis Zworniki kérdésben, az örmény katholikus ügyben nem hagyjuk figyelem nélkül, ha tudjuk azt is, hogy a követ ur látogatásainak az athosi zárdákban, a bolgár mozgalmak fészkében, eskükben, minő jelentőségei vannak, akkor megint más színben látunk mindent s bizalmunk ingadozni kezd. No, de tegyük fel, hogy Ignatieffet most nem a politikai utak egyengetése, hanem csakis a vallási és nemzetiségi rokonszenv vezetgetik a musulmanismus igája alatt nyögő keresztények közt, s higgjük el — a szövetséges iránt kötelező tiszteletnél fogva — azt is, hogy Oroszország le fog mondani a Balkán annectálásának tervéről, és arról is, hogy egyik cesarevics kezébe adván a Paleologok kormánypalotáját, a régi görög helyett, egy új általa patronált délszláv birodalmat alkosson. Ha e hagyományos terveiről Oroszország csakugyan lemond, akkor könnyű lesz a keleti kérdés megoldása, de ha nem, akkor egész Európával, mint ellenséggel fog találkozni. (Hon.) tagjainak minden alkalommal tapasztalt áldozatkézségének köszönhető. A nemes gr. ur, leányai, közel, és távoli rokonai mindent elkövettek a ®‘kert.^sztof •áksár*’ személyes közreműködésük, áldozatkészségük és buzdító jó példájuk által. . . r • A hangverseny műsorozatának I. darabja. Linn'ff H Robespierre“ czimü zene költeménye 101 viktos «I,* közül a .Mar-Jthüh* méltóságteljes áll.ma előbb tagvége fenségében, majd mint az üldözöttek sóhajtása, tompán, fájdalmasan, oly jelentőségteljesen emel-e ki - zongorán 4 kézre előadták dr. Ke- Si Béláné és gr. Haller Gabriella urhölgyek, teljesen átértve, érezve és érvényre emelve a ““'Xrodiszám’Poe Edgár „Hollója“, szavalta Kozma Ferencz áll.t, képezdat igazgató tanár, egész művészettel eszményizve a lelkiismeret által üldözött költő gyönyörű művét. Harmadik: Az örökké fiatal Haydn atgus Dour symphoniája, zongorán br. Kemény Béláné urhölgy, és hegedűn: Matéh Károly ur által valódi művészi felfogás és hatással előadva. Negyedik: Schubert T. ,Ai én tanyám* czimü gyönyörű dala, és magyar népdalok, Horváth Gyula áll. k. zenetanár biztos zongora kísérete mellett, mély érzéssel és szokott bravourral énekelte Sándor Domokos áll. k. tanár. A népdalokat ismételni kellett. A második szakaszt (B. sz.) gr. Haller Gabriella urhölgy művészi zongorajátéka nyitotta meg, a nagy zeneszerző,Be e th o v en C. ur sonata jával (op. 63.) szép felfogási tehetség, mely zenei tanulmányra mutató játéka megérdemelt tapsokra ragadta a közönséget. Harmadik számban: Alard D. 2-ik Symphoniáját hallottuk két hegedűn zongora kísérettel, (t-ső hegedű Mátéfi Károly ur, 2-ik id. Teusech J. B. ur, zongora Horváth Gyula), gyönyörű összevágó előadással az üvegtisztaságú hangok, a művészi könnyedséggel gündülő stanato futamok, a hegedűk bűvös harmóniája, a Larghetto részben szűnni nem akaró tapsvihart keltettek, s csak a teremben uralkodó hőségen múlt, hogy a közönség hosszas „újra“ kiáltásai eredménytelenül maradtak. Hetedik számnak: dr. Kemény Béla ur fuvolán, és neje sz. gr. Haller Bertha urhölgy zongorán, Terschaknak három csinos művét adták elő; (Les repoches, dans de Montagnars, és marche des arabes,) nem valami arrogáns czikornyás zeneművek, de annál nagyobb mértékben követelik az értelmes és kellőleg színezett előadást, mely mind tisztaság, mind szabatosság tekintetében teljesen sikerült. Br. Kemény Béla urnak kitűnő szép és finom hangadó tehetsége (Ansatz) és gyakorlottsága van hangszerén. Az estélyt Suppé F. „Olaszhon köszöntése” zárta be két hegedűn zongora kísérettel. Mátéfi Károly ur és ifj. Teutsch J. B ur hegedű játéka általános lelkesedést szült, s a szűnni nem akaró tapsviharnak engedve, Mátéfi Károly urHanser M. két magyar zeneművét játatta el szerzésül, valódi művészi szabatossággal és könnyedséggel, mit a közönség lelkes éljenzésekés tapssal köszönte meg. — A zongorakíséretet Horváth Gyula tanár úr szabatosan kezelte. A hangverseny végeztével megkezdődött a tombola játék, melynek rendezése és keresztül vitelében a grófi család tagjai mellett meg nem köszönhető fáradozással volt báró Szentkereszti Anna urhölgy is. Ennek végződésével a közönség, épen úgy mint a rendezők megelégedéssel oszlott el azon kellemes érzéssel, hogy egy élvezetes estét eltöltve, mikor magának eddig nem ismert érvet szerzett, ugyanakkor a közre is hasznot hozott azáltal, hogy egy intézet szellemi kincsét növelni áldozatát meghozta. Megszoktuk gróf Haller József urat és családját az áldozatkészek első sorában látni mindenütt, ezért bókokkal nem profonáljuk velök született érzelmeiket De biztosítjuk felőle, hogy azok el lesznek jegyezve a nem mindig hálátlan székely nép emlékébe. Azonban hálás köszönetet kell mondanunk törv.széki ülnök Mátéfi Károly urnak, ki szigorúan pontos hivataloskodása mellett áldozni tudott a nyugalomra szánt órákból, s azzal nekünk egy feledhetlen estét szerzett, épen úgy mint ifj. Teutsch J B urnak, ki fiatal hevének egész készségével munkálkodott közre ez est sikerében. Községünk és vidékének értelmiségét nem akarom áldozatkészségéért hálálkodásommal megsérteni. Tudom, hogy az ezúttal is, valamint eddig és ezután is csak kötelességet vélt teljesíteni, mikor e nyomorult anyagi helyzetben is áldozattal járulni kész volt a jó czélra. Valamint eddig, úgy ezután is gondoljunk a latin mondatra: Sic itur, ad astra 1 egyházi gondnokokra, algondnok Dáné Károlyra és azon egyik kiváló egyházi tagra, Haver Mihályra, kinek sokat köszönhet e hitkizség ama bogosáéért, melyet anyagi segédkezéseiben koronkint észlelhetünk. A helybeli kath. pap a vallási türelemért emelt poharat, s. a. t. Estve jótékonyczélu hangversenyt rendezett a dalárda, melyben három nő is sziveségből közreműködött. László Ilka k. a. szépen szavalt, Izzekutz Mari k a. zongorán kisérte előbb Kenderesy Dénes úr által előadott Kevértet Vicartempstől a második szakaszban pedig eljássza a k. a. Liszt „Rhapsodie hongroise-át föltűnő ügyességgel. A Dalárda kifogástalanul énekelte darabjait, Dózsa Dénesné zongora kiséretei mellett. Petrovics Miklós úr termeit, Doctor Miskoné peda zongoráját a jótékony cél iránti figyelemből készséggel engedték át a rendezőknek. Mindketten fogadják elismerés és hála köszönetünket. A tiszta jövedelem, mely részben a dalárdás zongoraialap, részben a helybeli ref. papilak építési alapjának adatott át, összesen 120 írt. Levelezés: Székely-Keresztur, április 30. 1876. (Vége.) Ugyanezen czélra egy tombolával kapcsolt hangverseny is rendeztetett, melynek jövedelme jóval meghaladta a 200 frtot. Hogy ezen hangverseny létre jöhetett, s ily fényesen sikerült, mind műélvezeti, mind anyagi tekintetben, főkép gr. Haller József ur és családja K. Hátszeg, május 1-én 1876. A hátszegi ev. ref. egyháznak három év óta nem lévén papja, ez állomást egyhangú választás utján Jánó Albert brettyei pap megválasztásával betöltötték a hivek. Fölavatási ünnepély is volt a mult vasárnapon, ápril 30-án A templomban a fölavatási szertartást hunyad-zarándi ref. esperes, nagytiszteletü Bartha Lajos úr vágezé. Egy talpra esett kitűnő beszédben ecsetelé a pap kötelességeit, az utat is megjelölve, melyről letérni a hivek részéről nagy hiba volna. Utána a megválasztott új pap elmondá beköszöntőjét, miről csak annyit kell megjegyeznünk, hogy az a jelen volt nagy közönség osztatlan tetszésével találkozott beszédének minden része. Gratulálunk a hátszegi ref. egyháznak, mely ügyes lelkészre tett szert megválasztottában, kisérje áldás működését ! Nagy köszönettel tartozunk a szászvárosi Collegium jeles dalárdájának, melynek soraiból, élükön Deák Gerő karmesterrel, tizenhatan az ünnepély emeléséhez hozzájárulni szívesek valának. A ref. egyház vendéglőjének nyári kertjében 80 terítériű közebéd rendeztetett. Pohárköszöntést tartott a kerület esperese, Barths úr, ő felségére a királyra, a királynéra, a magyar nemzet és a trónörökösre; mondottak toasztot azután Nagy Péter püspökre, a megválasztott új papra, az A széki merénylet. A magyar történelmi társulat május 4 én tartotta e havi választmányi ülését, Horváth Mihály elnöklete alatt. Az ülésen három értekezésolvastatott fel. Az első Deák Farkasé volt; ennek czime: „A széki merénylet 1610ben*Ez értekezéshez az adatokat Deák F. egy erdélyi levéltár okmányaiból vette. Hunyadmegyéből ugyanis Nagy Rápoltról Kévesi Sándor Lajos ur mintegy 800 darab régi okiratot küldött föl a tört. társulatnak, melyek 1680-tól 1710 ig terjednek. E levelek csak töredék maradványai a hajdan nagy terjedelmű s érdekes családi levéltárnak, melyet az oláhok 1848-ban megsemmisítettek, mely azonban még most is több nagyérdekű adatot tartalmaz. Ez okiratok közt van 18 darab magyar nyelvű a XVI. századból, az erdélyi fejedelmekhez intézett folyamodványok, fejedelmi parancsok, Báthoriaktól, Rákóczyaktól , Aposytól szerződések, megintések stb. Különösen érdekes három darab tanuvallatás, mely a Báthory Gábor ellen Kendi István és Kornis Boldizsár által 1610-ben Széken intézett merényletet uj világításban tünteti föl s a részletekre nézve eddig teljesen ismeretlen adatokat hoz napfényre. Ez eset egész a legutóbbi időkig meglehetősen homályban maradt. Egyes felhalmozott adatok nyomán Szilágyi Sándor írta le Báthori Gábor életének ez epizódját terjedelmesebben, de épen az adatok hiányossága miatt nem adhatott tiszta képet. — Hogy mi volt a merénylet indító oka ? azt többen többfélekép adják elő. Egy rész a kath. vallás végelnyomatása miatt félelem, más rész Báthory hallatlan zsarnoksága s korlátlan kicsapongásának tulajdonítja azt. A beküldött oklevelekből úgy látszik, s Deák Farkas is e nézeten van, hogy mindez okok közreműködtek arra. Báthory Gábor fejedelem kicsapongó életű ember volt, hírhedt nócsábító, úgy, hogy Bethlen Gábor azt monda róla: „uxores magnatum et infine sortis hominum sine discrimina constupravit.“ Ezért a politikai okok miatt is sok ellensége volt, kik közül kettő: Kendy István és Kornis Boldizsár 1610-ben Széken, mikor Báthory ott kevésen magával vadászni készült, meg akarták gyilkolni. Török Jánossal, Kendi főlovászával éjnek idején márcz. 20—21 ike közt Székre kihozták a Kendi katonáit s a mennyire tudtak, neki készültek a merényletnek. A készület azonban igen kezdetlegesen történt. A kivitel előre megállapításáról szó sem volt Kendi katonái hadnagyának azt mondták, hogy Imrefyt, a fejedelem hírhedt kegyeletét akarják megölni, s a katonákat azzal biztatták föl, hogy a pápisták ügyét kell megvédniök. Kendi hadainak lovas hadnagyát küldte a fejedelem tanyájára, ki néhány cselédével ott éjszakázott, hogy ott kémlelje ki a helyi viszonyokat Kendi az utolsó pillanatban kétségeskedni kezdett s félelemmel el akart menekülni Szamos- Ujvarra, Kornis Boldizsár azonban útban találkozván, lebeszélte erről. Kendi hadnagyai, Törököt, a fejedelem szolgái azonnal iodtak s megkötözvén, a fejedelem elé vitték, ki ott mindent kivallott a így a merénylet, mielőtt megkisértetett volna, meghiúsult. A fejedelem katonái össze szedték magukat s az összeesküvőket szétverték, Kornist elfogták. Kendi Deésre a onnét Magyarországra menekült Kenist pár nap múlva jul 2 ár lefejezték Azonban Bathuri fent kerülte ki sorsát. Uralkodásának 6 ik évében 1613 okt. 27 és 25 éves korában csakugyan összeesküvők gyilka alatt múlt ki. Az érdekes fölolvasást megéljenezték. Ezután Zsilinszky Mihály olvasta fel Véghelyi Dezső jelentését a galgóczi levéltárról. Erre „kutatások a párisi nemzeti könyvtárban” czím alatt a titkár olvasott föl pár részt György Endre egy párisi leveléből. Végül folyó ügyek tárgyaltattak, beszélő hangjának egyoldalúsága miatt nem tudta a szerepét az előadás éltető lelkévé emelni Jól fogja tenni, ha játéka, hanghordozása s általában plastikájára komoly gondot fordít. Baloghné asszonyt gyönyörű népdalai tették a közönyét, kedvenczévé, s épen ezért erre fektetett minden súlyt, erre fordította minden gondját ; ámde még nem elég, stúdiumot kell csinálnia magévan népszinmű szerepeiből, el kell sajátítania azon ír izó népies modort és hanghordozást, mely páljul Soldosné asszonynak is egyik legerősebb oV/1' A hatás folytonos és egyöntetű kell hogy fegv a mert máskülönben, a mint véget ért a szép dal, kizökkent a lelkesedés is kerékvágásából j A népszínműben a dal csak segédeszköz, a lényeg népélet és humor hű festésében áll. A ki tehát csak egyoldalulag kultiválja szerepeit, hálátlatan munkát végzett s be kell látnia nagy későn hogy roppant nagy tér van előtte még meghódítatlanul E figyelmeztetéssel régen tartoztunk Baloghné asszonynak. Meg vagyunk győződve, hogy nem, fog egyebet keresni benne, mint a legjobb indulatod irányában. Mi azt óhajtanék, hogy ne elégedjék meg az eddig elért sikerrel, hanem haladjon tovább — mert a valódi czélpont még nagyon meszsze van! * Május 4 én „A velenczei kalmár* A hálás czímszerep a Mátrai kezében volt Látszott az a törekvése, hogy ma jobb akar hnni mint rendes körülmények között. Shylock egy gondolkodni szerető színész előtt nem mindennapi csemege, — de Mátrai mohó étvágygyal fogyasztotta el végig, — s épen ezért játéka elvesztette azt a komoly nyugodtságot, melyre pedig a törvényszéki jelenet alatt annyira szüksége lett volna. Erős színekkel festette a vérszomjast, — pedig Skylokban sokkal erősebb a fajgyűlölet, — ez teszi kérlelhetlenné, midőn megtudja, hogy Antonio hatalmába került. a szerződés csomóját a maga idejében nem tudja megoldani Voltak gondosan kivitt jelenetei, de például az a leülés, midőn készül kését tenni saruja telpio, olyan elhirtelenkedett volt, hogy könnyen komikussá is válhatott volna. Az előadás átalában a jobbacskák közé tartozott, de mégis távol állott attól, amilyennek színpadunkon múlhatatlanul kellene lenni. * Május 5-én „Három kalap* Hennequin Alfréd 3 felvonásos bohózata. E mesteri kézzel bonyolított darab alatt színházunk személyzete egy kicsit visszanyerte rugékonyságát. Az előadás elég gyorsmenetű volt, s a szereplők folytonosan derült hangulatban tudták tartani a közönséget Mátrai Szilveszter Jenője, Szentgyörgyi Dupraillonja, Föidényi Demichárdja, egyenként sikerült, jó alakok voltak. A színpadon egy kis élet mutatkozott, a közönség jó hangulattal távozott, ami a legjobb eredmény, amit csak el lehet érni. * Amint látszik, Kovács Gyula folytonosan paksál. Mint halljuk, „Miltonénál van érdekes állapotban. Az istenért vigyázzon, s szerezzen egy kis mozgást magának. Ilyenkor hasznosnak tartják. Jónás. Nemzeti szinház. Szerdán, május 3-án „Marcsa az ezred leánya.” Egyike azon daraboknak, melyek megérdemelnék, hog valaki uj alakba öntse, s megtisztítsa a mult idők porától. Volt idő, midőn a nemzeti színháznak hálás repertoire-darabja volt, hanem akkor még élt Hegedüsné, a népszínműveknek e tündéralakja, kinek játéka és éneke egyaránt bájolt. Nálunk csak véletlenségből kapják elő, midőn a művezető meg van akadva, és az eredmény is természetesen csak olyan. Ez előadás alkalmával például alig egy két tag sejtett valamit szerepéből. Színházunk tekintélye megkövetelné, hogy ehez hasonló botrányos előadás sohase forduljon elő színpadunkon, mert nemcsak a szereplők készületlensége disgustálja a közönséget de még olyan tagok is compromittálják masukat’ kiknek neve máskor keresett volt & szinlapon ’ vi? , -------V r,,—,—voi Minden tartózkodás nélkül kimondjuk ho-'v milyen megnyerők és szépek voltak dalai a szerep többi része úgy elmosódott kezei közöt Nincs e szerephez elég természetes kedélye Bécsi tőzsde. Május 5 én 1876. Pénzbeli árfolyam p. é. metalliques.................................... 65 80. 6°/0 nemzeti kölcsön.......................... 69 60. 1860 tki államkölcsön.............................110... Bankrészvények..................................... 869.9. Hitelrészvények.......................................138 10. London.......................................................120.10. Magyar földtehermentesitési kötvény . 76 50. Temesvári földtehermentesitési kötvény 75.9. Erdélyi földtehermetesitési kötvény . 74 50. Horvát Slavon földtehermentesitési kötv 83.60 Ezüst....................................................n»3.—. C«. kir. arany.......................................... 670 —. Napoleon d’or.......................................... 956... Nem b.é.......................................................59.10. m miAHAM.. Kolozsvárt!, május 6. & A kolozsvári tíszkárosultak részére szerkesztőségünknél újabban adakoztak: Dr. Szaniszló Albert 3 frt. Bitai András N.-Ölvesről 5 frt. Voith Gergely Deésról 10 frt. Voith Gergelyné Deésról 10 frt. Kolozsvári műkedvelő társulat 50 frt. Szilvásy Béla 10 frt. Szilvásy Béláné 5 frt. Öszesen 962 frt 75 kr. 7 ezüst forint és 4 huszas. Ez öszszeghez adva a tűzoltók részére küldött 100 frtot, összesen begyült 1062 frt 75 kr. 7 ezüst forint és 4 drb. ezüst huszas. A tűzkárosultak élelmezése vasárnap május 7-én délben bevégződik , akik még ételt szándékoznak küldeni, juttassák azt déli 12 órára a tornavirodába. A Fröbel-intézet részére rendezett sorsjátékban, mint Budapestről távirat útján értesülünk, a következők a főbb nyertes számok : Az 5000 frank értékű tárgyat nyerte a 499 series 22 ; az 1000 frank értékűt a 406 49; 500 frank: 710 92; 50 frankosok: 971 57 ; 203 23; 153 33; 17 15; 365 53; 95 14; 590 47. *** Verdi „Requiem“-jének főpróbája hétfőn, május 8 án, délután 6 órakor fog megtartatni a városi vigadó termében. Az előadás kedden, május 9-én, lesz a nemzeti színházban. *** A helybeli ev.luth hitközség holnap d. e. 11 órakor tartja papválasztását. Mint hallják, Máday János fog egyhangúlag megválasztatni. — Az orvostanhallgatók jó hírű nyári tánczvigalma alapítandó „segély-egyletek” javára 1. év május hó 27-én fog megtartatni a sétatéri Arena helyiségében. A rendező bizottság következőleg alakult meg: elnök Benei János, pénztárnok Spányik József, ellenőrök Agyagási Károly és Kajla Mihály, jegyző Farkas Géza, gazda Ma-