Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)
1876-05-31 / 123. szám
delegáczió határozza el, miszerint a bosniai és herczegovinai menekültek segélyezése czmén a közös külügyminisztérium előirányzatba póthitelként vétessék az 1875 ben kiadott 475 900 írt 9 kr és az 1876 első négy havában kiadásba hozott 619 727 írt 52 kr. A jelentést aláírták: Gróf Festetich György, elnök Fálk Miksa, előadó. Városi közügyek. A másnapi közgyűlés alig 4—5 képviselő jelenlétében fél 4 órakor megnyittatott. Tanács előterjeszti a múlt évről szóló zárszámadást, mivel az a szabályrendelet értelmében a képviseletnek május havában bemutatandó Olvastatik a számvevőszéknek arra vonatkozó jelentése, melyben némi megjegyzések fordulván elő, s különben is nem lévén - az idő rövidsége miatt - a tanács véleményével ellátva, visszaadani, határoztatott a tanácshoz az előterjesztés kiegészítőgétt. Következett több rendbeli nyugdíj iránti kérvény elintézése. Élénk vita kelt azok tárgyalásánál, mi arra látszott mutatni, hogy a nyugdíjazási szabályzat vagy igen szigorú elvekhez kötött vagy pedig kiegészítendő hiányokban szenved. Nevezetesen Meyer Ferencz és Incze József nyugdíj, illetőleg végkielégítés iránti kérvényeikre a nyugdíj-ellenőrző bizottság s a tanács egyértelműig kedvezőtlen véleményt adott, mert nevezetteknek szolgálatait nem tartotta nyugdíjazásra minősültek neki A tanácsból egyedül Tamás g. ügyész kelt ki ellenkező véleményével, ő — úgymond — a nyugdíj-szabályt hiányosnak tartja. Talán jobb volna e kérdést későbbre halasztanunk, mert kevesen vagyunk ma is. Vagy ha most tárgyalni akarjuk, vegyük tekintetbe, hogy Meyer már 1861- ben felesküdött a városi törvényszékhez tiszteletbeli írnoknak, s midőn az feloszlott, őt a levéltár mellett továbbra is meghagyták. Ő legalább végkielégítésre qualifikálná kérelmeit. Lugosy: itt az a kérdés most, hogy mi a rendes, s mi a nem rendes szolgálat ? Főispán: Hogy kevesen vagyunk, az nem motívum arra, hogy a tárgyalást elhalaszszuk. A tanács magáévá tévén az ellenőrző bizottság véleményét, a kérdés eléggé elő van készítve. Tamásyt, ügyész Benne voltam egy időben én is a nyugdíj-ellenőrző bizottságba. Bizony sokszor volt nézetkülönbség köztünk a szabályok alkalmazásánál. Én csak a mellett vagyok, hogy adjuk meg Meyennek a végkielégítést. Főispán nincs miért halasztani a kérdést; itt vannak az okmányok, melyeket e kérdés megoldásánál tekintetbe vehetünk. — Olvastatnak a kérelmes szolgálati bizonyitványai, melyekből kitűnvén, hogy öt éven felüli tiszteletbeli szolgálatról van szó, a tanács döntő szavazata folytán a kérés tagadólag intéztetett el. Ugyancsak igy Incze József kérelme is, indokul szolgálván, hogy saját tetszéséből hagyta itt szolgálatát. — Varga Sándor több mint 30 éves pénztári szolga özvegyének egyszers mindenkorra 50 frt kigypénz adatott. — Özvegy Schönbach Mihálynénak, tekintettel családos voltára, néhai férje fizetésének kiadott egyhavi részlete 50 frtra kiegészíttetni határoztatott. — Több nyugdíjas az iránt folyamodván, hogy nyugdijok, mint az államtiszviselöké is, előlegesen szolgáltassák ki, kérések tárgyalása az újabb közigazgatási szervezésig s a nyugdijszabályok revisiójáig elhalasztatott. — Müller Sándor alkapitány betegsége folytán szolgálatra már több mint egy éve képtelenné válván, tanács nyugdijazás iránti ajánlata a nyugdíjalap bizottsághoz utasíttatik. Végül a főispán jelentést tett a dunamenti vízkárosultak s a helyi tűzkárosultak javára adott hangversenyek eredményéről. Dr. Szőcs Emil, Bogdán István és dr. Hintz György kiküldetnek a jövedelem számbavételére, s az eredménynek, valamint a hangversenyen közreműködött tagokhoz intézendő köszönetnek hírlapi közzétételére. Polgármester roszul lévén, távollétében Lugosy főjegyző olvasta fel polgármesternek az inségügyi bizottság működéséről egybeállított jelentését, annak részletes közlését lapunk közelebbi számaiban adjuk. Addig is megemlítjük, hogy a bizottság, Földesy Sándor tanácsosnak és dr. Szőcs Emilnek buzgó közreműködésükért, s különösen a nőegylet lelkes tagjainak fáradhatatlan jótékonyságukért, polgármesternek felolvasott indítványára, meleg köszönetet szavaz. A jegyzőkönyv hitelesítésére Nemes József, Várady Károly és Tamásy Sándor küldetvén ki, az ülés 5 óra után véget ért, tüzetesebb jelentésével maga nyújthatna erre bővebb alkalmat. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy ipariskoláink ez új tanév folyama alatt szervezetükben, a tavalyihoz képest, semmi lényeges változást sem szenvedtek , azonban a felsőbb helyen is megerősítést nyert szervezet keretében, — épen a tavalyi tapasztalatokon okulva — két üdvös reformot máris sikerült beillesztenie s illetőleg megvalósítania a felügyelő bizottságnak. Ezek egyike az, hogy az írni, olvasni egyátalában nem tudok, valamint azok számára, akik csak nagyon csekély készültséget szerezhettek erre, a város egyik leginkább központi helyén (a rom. kath. lyceumban) egy egészen elkülönített előkészítő osztályt állított be. Ez intézkedéssel csaknem mind egy helyre csoportosíttattak azok az iparos tanulók, akik különben a rendes első osztályokban csak hátrányára és akadályára lettek volna tanulótársaiknak. Eléretett tehát ezzel egyfelől az, hogy most a rendes első osztályok — meglehetősen egyenlő készültségű tanulóikkal — sokkal egyöntetűbben és jóval többre haladhattak, mint a tavaly ; másfelől pedig az, hogy az elkülönített előkészítő osztályban több egészen kezdő tanulót — a fejbeli számtanban való gyakorlásukon kívül — már ez aránylag rövid (alig 6 és fél hónapig tartott) tanévben is. Írni és olvasni jól meg lehetett tanítani. A másik — szintén igen üdvös — reform pedig a volt, hogy a III. osztály tantárgyai sorába a gyakorlati irálytan is felvétetett, így a legfelsőbb osztály tanulói, akik már a II. osztályban is gyakorolták magukat az ügy- és okiratok némely fajat szerkesztésében, nemcsak megzilárdíthatták és bővíthették e gyakorlatukat, hanem — főbb vonásaiban legalább — a váltójog elemeivel, úgyszintén az új ipar- és kereskedelmi törvény fontosabb rendeleteivel is megismerkedhettek. Egyebekben az idén is a tavalyi tanterv hajtatott végre. E szerint: a) az 1-ső osztályok tanulói gyakorolták magukat az írásban és olvasásban, az olvasmányok értelmezésében s tartalmuk szabad elbeszélésében, a fej és írásbeli számvetésben (az alapmivelet, gyakorlati példákban, különösen a méter mértékekre alkalmazva) és a hálózatos módszer szerint rajzolás elemeiben is. b) A második osztály tantárgyai voltak: értelmező olvasás és magyar nyelv. (Az olvasmányok egypár költeményen s néhány erkölcs és jellemnemesítő darabon kívül, kiválólag a hazai földrajz történelem, alkotmánytan, továbbá a természetrajz, az áruisme és természettan azon köréből vétettek, amelyek az iparosokat leginkább érdeklik); gyakorlati irálytan könnyebb ügy- és okiratok szerkesztésével gyakorlati számítattan (az alapművelet további gyakorlása egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel, médermértékek, hármas szabály, kamatszámítás, vegyítési és társasági szabály. szabadkézi és mértani rajz, különös tekintettel az építészetre , az egyes iparágak eszközeire és készítményeire. c) A 3 fk osztályban tanu tatak: gyakorlati irálytan (ügy- és okiratok szerkesztése, a szükséges törvényes rendeletekre való hivatkozással; a váltójog s az új ipar és kereskedelmi törvény elemei (népeszerű vegytan, természettan, iparműtan és földrajz (különösen a magyar királyságé és Európáé, a többi földrészekéből csak a legfontosabb); mértani és szabadkézi rajz mint a II. osztályban). A tanórák — a helybeli iparosok nagy többségének kívánsága szerint — az idén is hétfőn, csütörtökön, és pénteken estéli 6—8-ig tartottak , kivéve a rajzórákat, amelyeket az 1-ső osztályokban vasárnap 10—11-ig, többiekből alakított 2 felsőbb csoportban pedig ugyancsak vasárnap 8 — 10, s illetőleg 10-12 ig tartottak. A külön oktatásban részesült pék tanulók tanórái — főnökeik óhajtása szerint — szintén nappal tartottak, és pedig ugyancsak az előbb megnevezett hétköznapokon. Tandíjul a péktanulók — a külön oktatásért — havonként 50 krt fizettek ; a többi rendes tanulók az egész tanévre járt 50, de ezért aztán a szükséges számtani-, írós- és rajznaplókat, valamint az írás- és rajzeszközöket is magától az intézettől kapták. A szegényebb tanulók közül — kivált ha mestereik is szegények voltak — az idén is több nyert vagy részben, vagy egészben feloldozást a tandíj fizetése alól. Rendes tankönyvek az idén is csak a III. osztályban használtattak, (de az irálytan- és iparműtanra itt se). A többi osztályokban csak olvasó könyvek szolgáltak az értelemfejlesztés eszközéül és a beszélgetések vezérfonalául. A tanerőkben csak annyi változás történt, hogy az újonnan megnyitott előkészítő osztály tanításra Rieger Imre ur, a helyi, rom. kath. lyceum elemi iskolájának egyik tanítója kéretett fel, és hogy a III. osztályban hivatalos teendői felhalmozódása miatt lemondott Parádi Kálmán tanár úr helyét dr. Bartók István úr, a polg. iskola egyik tanára foglalta el. A felsőbb osztályban az idén is a szaktanítás elve alkalmaztatott, ellenben az előkészítő és az első osztályokban minden tárgyat egy-egy osztálytanító tanit. A két rajztanárt is beleszámitva, működött az ipariskolában a lefolyt tanévben összesen 16 tanerő. (Folyt. köv.) Tanügyi rovat. A városi ipariskolák működése az 1875—76 tanévben. E hó 14-dikén egy figyelemre méltó közművelődési mozgalom hullámzott le — nem ugyan nagy zajjal , de azért, úgy hisszük, a jövőre mégis elég áldásos hatással — városunkban. Értjük ez alatt azokat a közvizsgálatokat, amelyekkel e napon fejezték be városunk ipariskolái ez évi működésöket. E rovat czélja e vizsgálatok eredményéről s általában az ipariskolák ez évi működéséről tájékoztatni az érdeklődő közönséget, addig is, amíg a felügyelő bizottság — nem sokára kiadandó — Nyilvános számadás és köszönet. A helybeli unitárius főtanoda ifjúsága által folyó hó 17 én tartott májusi tánczvigalom a amával. Az összes bevétel volt: 218 frt Az összes kiadás: 146 frt _27—— Tiszta jövedelem 71 frt 73 kr. E szerint a tánczvigalomból befolyó tiszta jövedelem 71 frt 73 krajezárnak felerésze u. m. 35 frt 87 kr. a kolozsvári tüzkárosultak részére városi polgármester mrt. Simon Elek urnak átadatott. A másik része pedig: 35 frt 86 kr. iskolai czélokra van fordítva. Felül fizettek: Bedő Dánielné 3 frt. Kelemen Benjamin 3 frt. Pataki István 1 frt. Kovácsi Antal 2 frt Ferencz József 3 frt. Hütter Alajos 3 frt. Bodolai Józsefné 1 frt. Varkoly István 1 frt. Varkoly János 3 frt. Ptancsnik Mihály 3 frt. Nagy Lajos 2 frt. Gámán Zsigmond 3 frt. Rosenberger Ferencz 1 frt. Özv. Fehér Mártonná 1 frt. Demi József 1 frt. Özv. Marosi Gergelyné 4 frt. Hajós Béla 2 frt Simén Domokos 3 frt. Kovács Jánosné 1 frt. Ptacsnik Lajos 2 frt. Zsigmond Ákos 1 frt. Vogel Károly 50 kr. Végh Sámuel 1 frt. Mikó Imre 1 frt. Ferenczi Mózes 1 frt. Pap Ágnes 1 frt. Domokos Árpád 10 kr. Timár Ödön 40 kr. Kacz Miksa 40 kr. Ürmösi Jenő 40 kr. Kornhauser Sámuel 40 kr. Móricz Márton 40 kr. Kohn Samu 40 kr Jótékonysági célból utólagosan ajándékoztak: Özv. Kriza Jánosné 2 frt. Özv. Ürmösi Sámuelné 5 frt. Gyulai László 3 frt. Pap Mózes 2 frt. Kis Mihály 1 frt. Göncz Mihály 1 frt. Fogadják a fenn említett igen tisztelt adakozók az ifjúság mély háláját és köszönetét, hogy filléreiket ez alkalommal is a közügy oltárára szives készséggel rakták le. Kolozsvárit, 1876. május 26-án. A rendező bizottmány. A J. P." magántávirata. Feladatott Budapesten május 30. d. e. 10 6. 30 p. Érkezett Kolozsvárra május 30. d. e. 10 6. 60 p. A nagyhatalmi képviselők Budapesten tartott értekezlete eredménytelen. A szultánnak a berlini memorandumot ma nyújtják át. Szerbia megkezdette az ellenségeskedést, s csapatai átlépték a török határt. A határon 144 ágyujuk van. Táviratok viszszatartatnak. A montenegrói hadügyét jelenti hogy Szerbia, Románia és Montenegro szövetsége tény Görögország junius 5 én lép actióba. Simonyi Lajos báró őszkor vissza fog lépni tintán magánokokból H1HHAHA1M. Kolozsvárit, május 30. A kolozsvári tüzkárosultak részére szerkesztőségünknél ujabban adakoztak : Özv. Komáromy Györgyné, sz. gróf Csáky Rózália 10 frt. A kőkerti leány iskola gyűjteménye név szerint: Schimcsik Mária 50 kr Demeter Mária 10 kr. Bozsán Rózsa 40 kr Deák Katalin 6 kr. Bertin Róza 10 kr. Fodor Ilona 5 kr. Balázs Katalin 20 kr. Deák Jolán 5 kr. Demeter Eszter 5 kr. Topál Róza 5 kr. Rózsán Lotti 30 kr. Tóth Róza 5 kr. György Katalin 3 kr. György Mária 3 kr. Drágos Katalin 6 kr. Schimcsik Vona 10 kr. Demeter Teréz 5 kr. Tóth Mária 3 kr. Tyivorán Katalin 3 kr. Pongrácz Róza 3 kr. Bózsán Zsenli 20 kr. Ádám Mária 3 kr. Tyivorán Róza 3 kr. Márek Katalin 3 krajezár. Márek Adél 3 krajezár. Lőrinczi Berta 10 krajezár. Veres Juli 3 krajczár. Veres Ilona 3 kr. Jakab Róza 3 kr. Láposi Róza 3 kr. Krisán Ilona 3 kr Rajman Margit 3 kr. Hancz Róza 3 kr. Szegedi Katalin 3 kr. Kovács Róza 3 kr. Medvecz Ilona 3 kr Krisán Anna 3 kr. Nagy Róza 5 kr. Sergyán Róza 3 kr. Sergyán Anna 3 kr. Hancz Juli 3 kr. Kába Anna 3 kr. Kába Katalin 3 kr. Kába Lina 3 kr. Lőtei Marczella 3 kr. Dózsa Lujza 3 kr. György Anna 3 kr. Csákány Lujza 3 kr. Pinye Biri 3 kr. Összesen 3 frt 39 kr. Összesen begyült 1202 frt 39 kr. 7 ezüst frtos, 4 ezüst huszas és 1 arany, mely összeghez adva a tűzoltók részére küldött 100 frtot, az egész összeg tesz 1302 frt 39 kr. 7 ezüst frtos, 4 huszas 1 arany. *** „A toloncz*, Tóth Ede utolsó népszínműve, melyről ma tárczát közlünk, szombaton, jun. 3 án fog először adatni a nyári színházban. E darabtól nálunk is rendkívüli sikert várnak. *** Gerecsné asszony, dalművünknek jó emlékben levő volt primadonnája, július második felében vendégszerepelni fog színpadunkon. Négyszer lép föl, mégpedig előleges megállapodás szerint: „Sevillai borbély“, „Alvajáró,“ „Traviata“ és „Martha“-ban. Nemzeti színház. Tegnap három apróság adatott, gyengén látogatott ház előtt. A »Fekete frakkban” czimü magánjelenet nem egyéb színtelen német kontárkodásnál oly téren, hol a franczia finom nyelve és szellemességével egyedüli ur. A közönség, E. Kovács Gyula minden igyekezete daczára, unta magát s alig várta végét a vizenyős darabocskának, melynek egyedüli jó oldala, hogy alig húsz perczig tart. — A .Kór i s tárban Kassai már több szórakozást nyújtott bohóságaival, melyek gyakori tapsokat idéztek elő s jóízűen megnevetteték a közönséget. E magánjelenetben tág tér nyílik a rögtönzésekre s Kassai használta is bőven az alkalmat, — helyenkint sok szerencsével. — Harmadiknak aPárisi adós“ czimű egyfelvonásos vígjáték került színpadra, mely e nemben egyike a legkitűnőbbeknek. E. Kovács Gyula élénken, pezsgő kedélylyel játszta a könnyelmű bárót ki’de-tova kapkod, hogy fatális helyzetében megtarthassa magát. Szentgyörgyi a bankárt, Philippovicsné Evelint, Szacsvay Gusztávot és Kutassy Janka Mathildot csinosan játszták. — Az erdélyi gazdasági egylet 1876 ik év junius hó 1-én déli órakor bel-középutcza 1387. a. gróf Mikó házában levő hivatalos helyiségében választmányi ülést tart, melyre a tagok ezennel meghivatnak. A helybeli önkéntes tűzoltó egyletnél két városi tűzoltói állomás lévén betöltendő, felhivatnak mindazok, kikez állomásra a pályázni óhajtanak, hogy folyó évi junius hó 3-ig egyleti szertárnok T. Vaszy Zsigmond urnái — a Tornaviroda helyiségében jelentkezzenek. — Köszönet-nyilvánitás Macskásy Rozália ő nagysága 10 Irt. Borbély Karolina urhölgy Segesvárról 56 irtot adományoztak egyletünknek ■ fogadják nagybecsű jótékonyságukért hálás köszönetünket Az önkéntes tűzoltó egylet parancsnokságától Kolozsvárit, 1876 május 29-én. Deák Pál s. k. fp. Münster Ede s. k. segédtiszt. — A m. tud. akadémia könyvkiadó vállalatának pártoló tagjaihoz A m. tud. akadémia könyvkiadó hivatala junius első napjaiban megkezdi a könyvkiadó vállalat 1876-ik évi kiadványainak szétküldését. És pedig az I. sorozatból: Macaulay: Anglia története I. kötetét Carlyle: A francza forradalom története II. kötetét. Curtius: Görögök története II. kötetét. A II. sorozatból: Beissier:Cicero és barátai“czimű munkáját teljesen. A III. sorozatból: Tedd Az angol parliamenti kormányzás I. kötetét. Mindezen munkák kötve (és pedig rendes körülvágott kötésben) küldetnek szét. Hasonlag kötve veendik a megrendülök Pauler Gyula ,Wesselényi Ferencz és társai összeesküvések“ czimű munkáját, két kötetben (66 iv,ára kötve 3 írt 60 kr.) melyre megrendelések ezentúl is elfogadtatnak. A könyvkiadó vállalat pártoló tagjai ezennel felkéretnek, hogy a mennyiben időközben lakhelyeiket változtatták volna, vagy pedig könyvilletményüket a második küldeménnyel (október elején) egyszerre óhajtanák megküldetni, erről az akadémia könyvkiadó hivatalát haladék nélkül értesíteni szíveskedjenek, hogyazt a ki nem váltott csomagok visszaküldése által felmerülő tetemes káromlástól megóvják. A vállalat 1875. évi folyamából még rendelkezvén tejes példányokkal, aláírások, bármelyik sorozatra, ezentúl is elfogadtatnak. Budapest, 1876. máj. 26 án A M. Tud. Akadémia könyvkiadó hivatala. — Az osztrák és magyar kiviteli kereskedésről a Keretes, Borg Vilmos b. egy érdekes jelentést tett közzé az osztrák hivatalos lapban, melyből közöljük a következőket. Néhány év előtt Konstantinápolyt s az egész Keletet Ausztria és Magyarország látta el gyuárukkal, ma azok angol és franczia áruk által csaknem egé- szen háttérbe vannak szokva? És pedig azért, mert előbb jót, aztán később mind rosszabb áruk vizettek ki. Pedig magába Konstantinápolyba 1 millió írtnál több gyááru vitetik be Jó piacz maradt még Konstantinápoly üveg és porczellán áruk számára, melyekből mintegy 2 milió forint értékűt vesz. De a kelendőségét ezen áruknak nagyon csökkenti az, hogy üveg és porczellán gyáraink nem alkalmazkodnak a törökök ízléséhez, — ha nem saját ízlésüket akarják azokra tukmálni Üvegárukban már Anglia túlszárnyalta Ausztriát és Magyarországot. — Lábbeliekben is Anglia hódítja el a törökországi piaczokat tőlünk. Csak is azt, amit más államok nem korát veszik a keletiek tőlünk, melyből ca. 5 millió írt. érpesek Törökországnak szolgáltatni, az épület és mirtékű megy Galicziából Buoyinából és Erdélyből keletre. Sajnálattal kell jelentenem, hogy a keleti kereskedők elvből nem akarnak osztrák és magyar árukat vásárolni, habár olcsóbban kapnák azokat, mint más nemzetektől. Panaszkodnak, hogy a küldemény gyakran nem felel meg az árumustrának, s hogy gyakran aránytalan nagy göngysuj és fuvar költséget számítanak az osztrák kereskedők. De legtöbb kifogás van az iparosok ellen, miért a Kelet számára készült áruknál ne® alkalmazkodnak a keleti ízléshez. Továbbá kifogásolják azt, hogy a kereskedők előbb jó szállítanak, de aztán amint ezeknek nagyobb keretük lesz, hitványabb minőséget szolgáltatnak. " Ezen tapasztalatot főleg a német-franczia háború alatt lehetett tenni. — Akkor lett volna a kedvező idő arra, hogy Ausztria és Magyarország kiviteli kereskedése Keleten hódításokat tegye®i helyett azonban, a megbízhatatlanságnak több jelét adták a mi kereskedőink, s igy a helyett, hogy a piaczot megnyerték volna, azt hosszú időre elidegeníték. S most Svájc, Francziaország és Angl dominálják a piaczokat. Főleg Svájcztól vehetnének példát a mi kereskedőink, mert a svájczi*ki liditása minden tekintetben példás és kifogást® — Sophokles tragédiáit fordítja dr. Csiky Gergely, ki a mult évben .A jóslat czl® színművei az akadémia vígjátéki jutalmát e'DTe^J 8 e műve a nemzeti színházban előadásakor eg mozgalmat támasztott a hírlapirodalomban. . ször .Antigene“ t forditotta le, melyet a nem színházban tegnapelőtt adatott, és ez volt az * . eset, midőn a nemzeti színház ó-görög ^asz.‘ . tragédiát mutatott be a magyar közönség el° ' Most .A trachisi nők“-et forditotta le s ez nyomásban is megjelent rövid bevezetéssel és segyzetekkel. E tragédia tárgya tulajdonképen „Dejanir* ' Herakles neje, ki férjét, hűségét akarván bizt® tani, akaratja ellen megmérgezi s ebből f°lí 'Vejanira tragédiája. A trachisi nők csak a g°r°® drámákban szokásos kart képezik a darabban füzet Temesváron nyomatott; ára nincs feljegyezv .. . Amerikai találmányok. A phil*del. P.dia. közkiáltásnak e hó 10-én történt megnyit*5* alkalmából nem lesz talán időszerűtlen a nevei«