Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)

1876-05-31 / 123. szám

delegáczió határozza el, miszerint a bosniai és her­­czegovinai menekültek segélyezése cz­mén a kö­zös külügyminisztérium előirányzatba póthitelként vétessék az 1875 ben kiadott 475 900 írt 9 kr és az 1876 első négy havában kiadásba hozott 619 727 írt 52 kr. A jelentést aláírták: Gróf Festetich György, elnök Fálk Miksa, előadó. Városi közügyek. A másnapi közgyűlés alig 4—5 képviselő je­lenlétében fél 4 órakor megnyittatott. Tanács előterjeszti a múlt évről szóló zár­számadást, mivel az a szabályrendelet értelmében a képviseletnek május havában bemutatandó Ol­vastatik a számvevőszéknek arra vonatkozó jelen­tése, melyben némi megjegyzések fordulván elő, s különben is nem lévén - az idő rövidsége miatt - a tanács véleményével ellátva, visszaadani, ha­­tároztatott a tanácshoz az előterjesztés kiegészí­tőgétt. Következett több rendbeli nyugdíj iránti kér­vény elintézése. Élénk vita kelt azok tárgyalásá­nál, mi arra látszott mutatni, hogy a nyugdíjazási szabályzat vagy igen szigorú elvekhez kötött vagy pedig kiegészítendő hiányokban szenved. Neveze­tesen Meyer Ferencz és Incze József nyugdíj, il­letőleg végkielégítés iránti kérvényeikre a nyug­­díj-ellenőrző bizottság s a tanács egyértelműig kedvezőtlen véleményt adott, mert nevezetteknek szolgálatait nem tartotta nyugdíjazásra minősül­­tek neki A tanácsból egyedül T­a­m­á­s g­­. ügyész kelt ki ellenkező véleményével, ő — úgymond — a nyugdíj-szabályt hiányosnak tartja. Talán jobb volna e kérdést későbbre halasztanunk, mert ke­vesen vagyunk ma is. Vagy ha most tárgyalni akarjuk, vegyük tekintetbe, hogy Meyer már 1861- ben felesküdött a városi törvényszékhez tisztelet­beli írnoknak, s midőn az feloszlott, őt a levéltár mellett továbbra is meghagyták. Ő legalább vég­­kielégítésre qualifikálná kérelmeit. Lu­gosy: itt az a kérdés most, hogy mi a rendes, s mi a nem rendes szolgálat ? Főispán: Hogy kevesen vagyunk, az nem motívum arra, hogy a tárgyalást elhalaszszuk. A tanács magáévá tévén az ellenőrző bizottság véleményét, a kérdés eléggé elő van készítve. Tamásyt, ügyész Benne voltam egy időben én is a nyugdíj-ellenőr­­ző bizottságba. Bizony sokszor volt nézetkülönb­ség köztünk a szabályok alkalmazásánál. Én csak a mellett vagyok, hogy adjuk meg Meyennek a végki­elégítést. Fő­ispán nincs miért halasztani a kérdést; itt vannak az okmányok, melyeket e kérdés meg­oldásánál tekintetbe vehetünk. — Olvastatnak a kérelmes szolgálati bizonyitványai, melyekből ki­tűnvén, hogy öt éven felüli tiszteletbeli szolgá­latról van szó, a tanács döntő szavazata folytán a kérés tagadólag intéztetett el. Ugyancsak igy In­cze József kérelme is, indokul szolgálván, hogy saját tetszéséből hagyta itt szolgálatát. — Varga Sándor több mint 30 éves pénztári szolga özve­gyének egyszers mindenkorra 50 frt kigypénz ada­tott. — Özvegy Schönbach Mihálynénak, tekintet­tel családos voltára, néhai férje fizetésének kia­dott egyhavi részlete 50 frtra kiegészíttetni hatá­­roztatott. — Több nyugdíjas az iránt folyamod­ván, hogy nyugdijok, mint az államtiszviselöké is, előlegesen szolgáltassák ki, kérések tárgyalása az újabb közigazgatási szervezésig s a nyugdijsza­­bályok revisiójáig elhalasztatott. — Müller Sándor alkapitány betegsége folytán szolgálatra már több mint egy éve képtelenné válván, tanács nyugdija­zás iránti ajánlata a nyugdíjalap bizottsághoz utasíttatik. Végül a főispán jelentést tett a dunamenti víz­­károsultak s a helyi tűzkárosultak javára adott hangversenyek eredményéről. Dr. Szőcs Emil, Bog­dán István és dr. Hintz György kiküldetnek a jövedelem számbavételére, s az eredménynek, va­lamint a hangversenyen közreműködött tagokhoz intézendő köszönetnek hírlapi közzétételére. Polgármester roszul lévén, távollétében Lu­­gosy főjegyző olvasta fel polgármesternek az in­­ségügyi bizottság működéséről egybeállított jelen­tését, annak részletes közlését lapunk közelebbi számaiban adjuk. Addig is megemlítjük, hogy a bizottság, Földesy Sándor tanácsosnak és dr. Szőcs Emilnek buzgó közreműködésükért, s különösen a nőegylet lelkes tagjainak fáradhatatlan jótékony­ságukért, polgármesternek felolvasott indítványára, meleg köszönetet szavaz. A jegyzőkönyv hitelesítésére Nemes József, Várady Károly és Tamásy Sándor küldetvén ki, az ülés 5 óra után véget ért, tüzetesebb jelentésével maga nyújthatna erre bő­vebb alkalmat. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy ipariskolá­ink ez új tanév folyama alatt szervezetükben, a tavalyihoz képest, semmi lényeges változást sem szenvedtek , azonban a felsőbb helyen is megerő­sítést nyert szervezet keretében, — épen a tava­lyi tapasztalatokon okulva — két üdvös reformot már­is sikerült beillesztenie s illetőleg megvalósí­tania a felügyelő bizottságnak. Ezek egyike az, hogy az írni, olvasni egyátalában nem tudok, va­lamint azok számára, a­kik csak nagyon cse­kély készültséget szerezhettek erre, a város egyik leginkább központi helyén (a rom. kath. lyceum­­ban) egy egészen elkülönített előkészítő osztályt állított be. Ez intézkedéssel csaknem mind egy helyre csoportosíttattak azok az iparos tanulók, a­kik különben a rendes első osztályokban csak hátrá­nyára és akadályára lettek volna tanulótársa­iknak. Eléretett tehát ezzel egyfelől az, hogy most a rendes első osztályok — meglehetősen egyenlő készültségű tanulóikkal — sokkal egyön­tetűbben és jóval többre haladhattak, mint a ta­valy ; másfelől pedig az, hogy az elkülönített elő­készítő osztályban több egészen kezdő tanulót — a fejbeli számtanban való gyakorlásukon kívül — már ez aránylag rövid (alig 6 és fél hónapig tartott) tanévben is. Írni és olvasni jól meg lehe­tett tanítani. A másik — szintén igen üdvös — reform pedig a volt, hogy a III. osztály tantárgyai sorá­ba a gyakorlati irálytan is felvétetett, így a leg­felsőbb osztály tanulói, a­kik már a II. osztály­ban is gyakorolták magukat az ügy- és okiratok né­mely fajat szerkesztésében, nemcsak meg­zilárdít­­hatták és bővíthették e gyakorlatukat, hanem — főbb vonásaiban legalább — a váltójog elemeivel, úgy­szintén az új ipar- és kereskedelmi törvény fontosabb rendeleteivel is megismerkedhettek. Egyebekben az idén is a tavalyi tanterv haj­tatott végre. E szerint: a) az 1-ső osztályok ta­nulói gyakorolták magukat az írásban és olvasás­ban, az olvasmányok értelmezésében s tartalmuk szabad elbeszélésében, a fej és írásbeli számve­tésben (a­z alapmivelet, gyakorlati példákban, kü­lönösen a méter mértékekre alkalmazva) és a hálóza­tos módszer szerint rajzolás elemeiben is. b) A második osztály tantárgyai voltak: ér­telmező olvasás és magyar nyelv. (Az olvasmá­nyok egypár költeményen s néhány erkölcs és jellemnemesítő darabon kívül, kiválólag a hazai földrajz történelem, alkotmánytan, továbbá a ter­mészetrajz, az áruisme és természettan azon kö­réből vétettek, a­melyek az iparosokat leginkább érdeklik); gyakorlati irálytan könnyebb ügy- és okiratok szerkesztésével gyakorlati számítattan (a­z alapművelet további gyakorlása egész szá­mokkal, közönséges és tizedes törtekkel, méder­­mértékek, hármas szabály, kamatszámítás, vegyíté­­si és társasági szabály.­ szabadkézi és mértani rajz, különös tekintettel az építészetre , az egyes iparágak eszközeire és készítményeire. c) A 3 fk osztályban tanu tatak: gyakorlati irálytan (ügy- és okiratok szerkesztése, a szüksé­ges törvényes rendeletekre való hivatkozással; a váltójog s az új ipar és kereskedelmi törvény elemei (népeszerű vegytan, természettan, iparmű­­tan és földrajz (különösen a magyar királyságé és Európáé, a többi földrészekéből csak a legfonto­sabb); mértani és szabadkézi rajz mint a II. osztályban). A tanórák — a helybeli iparosok nagy több­ségének kívánsága szerint — az idén is hétfőn, csütörtökön, és pénteken estéli 6—8-ig tartottak , kivéve a rajzórákat, a­melyeket az 1-ső osztályok­ban vasárnap 10—11-ig, többiekből alakított 2 felsőbb csoportban pedig ugyancsak vasárnap 8 — 10, s illetőleg 10-12 ig tartottak. A külön oktatásban részesült pék tanulók tanórái — főnökeik óhajtása szerint — szintén nappal tartottak, és pedig ugyancsak az előbb meg­nevezett hétköznapokon. Tandíjul a péktanulók — a külön oktatásért — havonként 50 krt fizettek ; a többi rendes ta­nulók az egész tanévre j­árt 50, de ezért aztán a szükséges számtani-, írós- és rajznaplókat, vala­mint az írás- és rajzeszközöket is magától az in­­tézettől kapták. A szegényebb tanulók közül — kivált ha mestereik is szegények voltak — az idén is több nyert vagy részben, vagy egészben feloldozást a tandíj fizetése alól. Rendes tankönyvek az idén is csak a III. osztályban használtattak, (de az irálytan- és ipar­­műtanra itt se). A többi osztályokban csak olvasó könyvek szolgáltak az értelemfejlesztés eszközéül és a beszélgetések vezérfonalául. A tanerőkben csak annyi változás történt, hogy az újonnan megnyitott előkészítő osztály ta­­nításra Rieger Imre ur, a helyi, rom. kath. lyceum elemi iskolájának egyik tanítója kéretett fel, és hogy a III. osztályban hivatalos teendői felhalmo­zódása miatt lemondott Parádi Kálmán tanár úr helyét dr. Bartók István úr, a polg. iskola egyik tanára foglalta el. A felsőbb osztályban az idén is a szaktanítás elve alkalmaztatott, ellenben az előkészítő és az első osztályokban minden tárgyat egy-egy osztálytanító tanit. A két rajztanárt is bele­­számitva, működött az ipariskolában a lefolyt tanévben összesen 16 tanerő. (Folyt. köv.) Tanügyi rovat. A városi ipariskolák működése az 1875—76 tan­évben. E hó 14-dikén egy figyelemre méltó közmű­­velődési mozgalom hullámzott le — nem ugyan nagy zajjal , de azért, úgy hisszük, a jövőre még­is elég áldásos hatással — városunkban. Értjük ez alatt azokat a közvizsgálatokat, a­melyekkel e napon fejezték be városunk ipariskolái ez évi működésöket. E rovat czélja e vizsgálatok eredményéről s általában az ipariskolák ez évi működéséről tájé­koztatni az érdeklődő közönséget, addig is, a­míg a felügyelő bizottság — nem sokára kiadandó — Nyilvános számadás és köszönet. A helybeli unitárius főtanoda ifjúsága által folyó hó 17 én tartott májusi tánczvigalom a a­­­mával. Az összes bevétel volt: 218 frt­ Az összes kiadás: 146 frt _27—— Tiszta jövedelem 71 frt 73 kr. E szerint a tánczvigalomból befolyó tiszta jövedelem 71 frt 73 krajezárnak felerésze u. m. 35 frt 87 kr. a kolozsvári tüzkárosul­tak részére városi polgármester mrt. Simon Elek urnak átadatott. A másik része pedig: 35 frt 86 kr. iskolai czélokra van fordítva. F­el­ü­l fiz­ettek: Bedő Dánielné 3 frt. Kelemen Benjamin 3 frt. Pataki István 1 frt. Kovácsi Antal 2 frt Fe­rencz József 3 frt. Hütter Alajos 3 frt. Bodolai Józsefné 1 frt. Varkoly István 1 frt. Varkoly Já­nos 3 frt. Ptancsnik Mihály 3 frt. Nagy Lajos 2 frt. Gámán Zsigmond 3 frt. Rosenberger Ferencz 1 frt. Özv. Fehér Mártonná 1 frt. Demi József 1 frt. Özv. Marosi Gergelyné 4 frt. Hajós Béla 2 frt Simén Domokos 3 frt. Kovács Jánosné 1 frt. Ptacsnik Lajos 2 frt. Zsigmond Ákos 1 frt. Vogel Károly 50 kr. Végh Sámuel 1 frt. Mikó Imre 1 frt. Ferenczi Mózes 1 frt. Pap Ágnes 1 frt. Do­mokos Árpád 10 kr. Timár Ödön 40 kr. Ka­cz Miksa 40 kr. Ürmösi Jenő 40 kr. Kornhauser Sá­muel 40 kr. Móricz Márton 40 kr. Kohn Samu 40 k­r Jótékonysági célból utólagosan ajándékoztak: Özv. Kriza Jánosné 2 frt. Özv. Ürmösi Sá­­muelné 5 frt. Gyulai László 3 frt. P­ap Mózes 2 frt. Kis Mihály 1 frt. Göncz Mihály 1 frt. Fogadják a fenn említett igen tisztelt ada­kozók az ifjúság mély háláját és köszönetét, hogy filléreiket ez alkalommal is a közügy oltárára szi­ves készséggel rakták le. Kolozsvárit, 1876. május 26-án. A rendező bizottmány. A J. P." magántávirata. Feladatott Budapesten május 30. d. e. 10 6. 30 p. Érkezett Kolozsvárra május 30. d. e. 10 6. 60 p. A nagyhatalmi képviselők Budapes­ten tartott értekezlete eredménytelen. A szultánnak a berlini memorandumot ma nyújtják át. Szerbia megkezdette az ellenségeske­dést, s csapatai átlépték a török határt. A határon 144 ágyujuk van. Táviratok visz­­szatartatnak. A montenegrói hadügyét jelenti hogy Szerbia, Románia és Montenegro szövet­sége tény Görögország junius 5 én lép actióba. Simonyi Lajos báró őszkor vissza fog lépni tintán magánokokból H1HHAHA1M­. Kolozsvárit, május 30. A kolozsvári tüzkárosultak részére szerkesztőségünknél ujabban adakoztak : Özv. Ko­­máromy Györgyné, sz. gróf Csáky Rózália 10 frt. A kőkerti leány iskola gyűjteménye név szerint: Schimcsik Mária 50 kr Demeter Mária 10 kr. Bozsán Rózsa 40 kr Deák Katalin 6 kr. Bertin Róza 10 kr. Fodor Ilona 5 kr. Balázs Katalin 20 kr. Deák Jolán 5 kr. Demeter Eszter 5 kr. Topál Róza 5 kr. Rózsán Lotti 30 kr. Tóth Róza 5 kr. György Katalin 3 kr. György Mária 3 kr. Drágos Katalin 6 kr. Schimcsik Vona 10 kr. Demeter Te­réz 5 kr. Tóth Mária 3 kr. Tyivorán Katalin 3 kr. Pongrácz Róza 3 kr. Bózsán Zsenli 20 kr. Ádám Mária 3 kr. Tyivorán Róza 3 kr. Márek Katalin 3 krajezár. Márek Adél 3 krajezár. Lő­­rinczi Berta 10 krajezár. Veres Juli 3 krajczár. Veres Ilona 3 kr. Jakab Róza 3 kr. Láposi Róza 3 kr. Krisán Ilona 3 kr Rajman Margit 3 kr. Hancz Róza 3 kr. Szegedi Katalin 3 kr. Kovács Róza 3 kr. Medvecz Ilona 3 kr Krisán Anna 3 kr. Nagy Róza 5 kr. Sergyán Róza 3 kr. Sergyán Anna 3 kr. Hancz Juli 3 kr. Kába Anna 3 kr. Kába Katalin 3 kr. Kába Lina 3 kr. Lőtei Mar­­czella 3 kr. Dózsa Lujza 3 kr. György Anna 3 kr. Csákány Lujza 3 kr. Pinye Biri 3 kr. Össze­sen 3 frt 39 kr. Összesen begyült 1202 frt 39 kr. 7 ezüst frtos, 4 ezüst huszas és 1 arany, mely összeghez adva a tűzoltók részére küldött 100 frtot, az egész összeg tesz 1302 frt 39 kr. 7 ezüst frtos, 4 huszas 1 arany. *** „A toloncz*, Tóth Ede utolsó népszín­műve, melyről ma tárczát közlünk, szombaton, jun. 3 án fog először adatni a nyári színházban. E da­rabtól nálunk is rendkívüli sikert várnak. *** Gerecsné asszony, dalművünknek jó emlékben levő volt primadonnája, július második felében vendégszerepelni fog színpadunkon. Négy­szer lép föl, még­pedig előleges megállapodás sze­rint: „Sevillai borbély“, „Alvajáró,“ „Traviata“ és „Martha“-ban. Nemzeti színház. Tegnap három ap­róság adatott, gyengén látogatott ház előtt. A »Fekete frakkban” czimü magánjelenet nem egyéb színtelen német kontárkodásnál oly té­ren, hol a franczia finom nyelve és szellemessé­gével egyedüli ur. A közönség, E. Kovács Gyula minden igyekezete daczára, unta magát s alig vár­ta végét a vizenyős darabocskának, melynek egyedüli jó oldala, hogy alig húsz perczig tart. — A .K­ó­r i s t­ár­ban Kassai már több szórakozást nyújtott bohóságaival, melyek gya­­kori tapsokat idéztek elő s jóízűen megnevetteték a közönséget. E magánjelenetben tág tér nyílik a rögtönzésekre s Kassai használta is bőven az alkalmat, — helyenkint sok szerencsével. — Har­madiknak a­­Párisi adós“ czimű egyfelvoná­­sos vígjáték került színpadra, mely e nemben egyike a legkitűnőbbeknek. E. Kovács Gyula élén­­ken, pezsgő kedélylyel játszta a könnyelmű bárót ki­­’de-tova kapkod, hogy fatális helyzetében meg­tarthassa magát. Szentgyörgyi a bankárt, Philip­­povicsné Evelint, Szacsvay Gusztávot és Kutassy Janka Mathildot csinosan játszták. — Az erdélyi gazdasági egylet 1876 ik év junius hó 1-én déli órakor bel-középutcza 13­­87. a. gróf Mikó házában levő hivatalos he­lyiségében választmányi ülést tart, melyre a­­ tagok ezennel meghivatnak.­­ A helybeli önkéntes tűzoltó egy­­letnél k­é­t városi tűzoltói állomás lévén betöl­tendő, felhivatnak mindazok, kik­ez állomásra a pá­­lyázni óhajtanak, hogy folyó évi junius hó 3-ig egy­­leti szertárnok T. Vaszy Zsigmond urnái — a Tornaviroda helyiségében jelentkezzenek. — Köszönet-nyilvánitás Macskásy Ro­zália ő nagysága 10 Irt. Borbély Karolina urhölgy Segesvárról 56 irtot adományoztak egyletünknek ■ fogadják nagybecsű jótékonyságukért hálás köszö­­netünket Az önkéntes tűzoltó egylet parancsnok­ságától Kolozsvárit, 1876 május 29-én. Deák Pál s. k. fp. Münster Ede s. k. segédtiszt. — A m. tud. akadémia könyvkiadó vállalatának pártoló tagjaihoz A m. tud. akadémia könyvkiadó hivatala junius első napjai­ban megkezdi a könyvkiadó vállalat 1876-ik évi kiadványainak szétküldését. És pedig az I. soro­zatból: Macaulay: Anglia története I. kötetét Carlyle: A francza forradalom története II. kötetét. Curtius: Görögök története II. kötetét. A II. sorozatból: Beissier:­­Cicero és ba­­rátai“czimű munkáját teljesen. A III. sorozat­ból: Tedd Az angol parliamenti kormányzás I. kötetét. Mindezen munkák kötve (és pedig rendes körülvágott kötésben) küldetnek szét. Hasonlag kötve veendik a megrendülök Paul­er Gyula ,Wesselényi Ferencz és társai összees­küvések“ czimű munkáját, két kötetben (66 iv,­ára kötve 3 írt 60 kr.) melyre megrendelé­sek ezentúl is elfogadtatnak. A könyv­kiadó vállalat pártoló tagjai ezennel felkéretnek, hogy a mennyiben időközben lakhelyeiket változ­tatták volna, vagy pedig könyvilletményüket a má­sodik küldeménnyel (október elején) egyszerre óhajtanák megküldetni, erről az akadémia könyv­kiadó hivatalát haladék nélkül értesíteni szíves­kedjenek, hogy­­azt a ki nem váltott csoma­gok visszaküldése által felmerülő tetemes ká­­romlástól megóvják. A vállalat 1875. évi folya­mából még rendelkezvén tejes példányokkal, alá­írások, bármelyik sorozatra, ezentúl is elfogadtat­nak. Budapest, 1876. máj. 26 án A M. Tud. Aka­démia könyvkiadó hivatala. — Az osztrák és magyar kiviteli ke­reskedésről a Keretes, Borg Vilmos b. egy ér­dekes jelentést tett közzé az osztrák hivatalos lapban, melyből közöljük a következőket. Néhány év előtt Konstantinápolyt s az egész Keletet Ausztria és Magyarország látta el gyuárukkal, ma azok angol és franczia áruk által csaknem egé- szen háttérbe vannak szok­­va? És pedig azért, mert előbb jót, aztán később mind rosszabb áruk vizettek ki. Pedig magába Konstantinápolyba 1 millió írtnál több gyááru vitetik be Jó piacz ma­radt még Konstantinápoly üveg és porczellán áruk számára, melyekből mintegy 2 milió forint érté­kűt vesz. De a kelendőségét ezen áruknak nagyon csökkenti az, hogy üveg és porczellán gyáraink nem alkalmazkodnak a törökök ízléséhez, — ha nem saját ízlésüket akarják azokra tukmálni Üvegárukban már Anglia túlszárnyalta Ausztriát és Magyarországot. — Lábbeliekben is Anglia hó­dítja el a törökországi piaczokat tőlünk. Csak is azt, amit más államok nem korát veszik a keleti­ek tőlünk, melyből ca. 5 millió írt. érpesek Tö­rökországnak szolgáltatni, az épület és mirtékű megy Galicziából Bu­oyinából és Erdélyből ke­letre. Sajnálattal kell jelentenem, hogy a keleti kereskedők elvből nem akarnak osztrák és ma­gyar árukat vásárolni, habár olcsóbban kapnák­­ azokat, mint más nemzetektől. Panaszkodnak, hogy a küldemény gyakran nem felel meg az árumust­­rának, s hogy gyakran aránytalan nagy göngysuj és fuvar költséget számítanak az osztrák kereske­dők. De legtöbb kifogás van az iparosok ellen,­­ miért a Kelet számára készült áruknál ne® alkalmazkodnak a keleti ízléshez. Továbbá kifo­gásolják azt, hogy a kereskedők előbb jó szállítanak, de aztán a­mint ezeknek nagyobb ke­retük lesz, hitványabb minőséget szolgáltatnak. " Ezen tapasztalatot főleg a német-franczia háború alatt lehetett tenni. — Akkor lett volna a ked­vező idő arra, hogy Ausztria és Magyarország ki­viteli kereskedése Keleten hódításokat tegye®i­ helyett azonban, a megbízhatatlanságnak több je­lét adták a mi kereskedőink, s igy a helyett, hogy a piaczot megnyerték volna, azt hosszú időre eli­­degeníték. S most Svájc, Francziaország és Angl dominálják a piaczokat. Főleg Svájcztól vehet­nének példát a mi kereskedőink, mert a svájczi*ki liditása minden tekintetben példás és kifogást® — Sophokles tragédiáit fordítja dr. Csi­ky Gergely, ki a mult évben .A jóslat­ czl® színművei az akadémia vígjátéki jutalmát e'DTe^J 8 e műve a nemzeti színházban előadásakor eg mozgalmat támasztott a hírlapirodalomban. . ször .Antigene“ t forditotta le, melyet a nem színházban tegnapelőtt adatott, és ez volt az * . eset, midőn a nemzeti színház ó-görög ^asz.‘ . tragédiát mutatott be a magyar közönség el° ' Most .A trachisi nők“-et forditotta le s ez nyom­­ásban is megjelent rövid bevezetéssel és segyze­tekkel. E tragédia tárgya tulajdonképen „Dejanir* ' Herakles neje, ki férjét, hűségét akarván bizt® tani, akaratja ellen megmérgezi s ebből f°lí 'Ve­janira tragédiája. A trachisi nők csak a g°r°® drámákban szokásos kart képezik a darabban füzet Temesváron nyomatott; ára nincs feljegyezv­­ .. .­­ Amerikai találmányok. A phil*del. P.dia. közkiál­tásnak e hó 10-én történt megnyit*5* alkalmából nem lesz talán idősz­erűtlen a nevei«

Next