Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)

1876-10-14 / 236. szám

az alkudások folyamatban vannak. Olaszország a keresk.szerződés felmondását visszavonta, a viszony tehát a szerződési idő leteltéig változatlanul marad. Angliával egy évi provizórium kötteted, melynek határozványai már novemberben beterjesztetnek a képviselőháznak. Francziaországgal hasonló egyezség kötése végett a tárgyalások folyamatban vannak, s legközelebb befejeztetnek. Végre megállapittatott, mely az értekezleteken a modus procedendia bankkérdésre vonatkozólag. Miután a két kormány e kérdésre nézve teljes egyetértésben van, s a jövő bankszervezet részletei is meg vannak állapítva, az illető elabororum az osztrák nemzeti bank igazgatóságával azon fölhívás mellett fog közöltetni, hogy nyilkozzék, hajlandó-e a megállapított szervezet alapján megszerezni magának a privilégiumot a két intézetre. A nap hírei. A hat havi fegyverszünet, melyet a porta engedélyezett, alkalmasint csak siettetni fogja a válságot; a bécsi lapok is azon véleményen vannak, hogy a porta ajánlata Oroszország békeszeretetét tűzpróbára fogja tenni ; a porta hadászati szempontból is tette ez ajánlatot, mert ki akarta kerülni a téli hadjáratot, mely a török seregre és angol hajóhadra nézve hátrányos ; nem is tartják valószínűnek, hogy Szerbia elfogadja a fegyverszünetet, mely megfosztja a téli hadjárat remélt előnyeitől. Sőt a ,N. W. A. már egész positive akarja tudni, hogy Szerbia semmi szín alatt se fogja a fegyverszünetet elfogadni. Belgrádban úgy okoskodnak, hogy ők nem várhatják be, hogy a porta hat hónapon át segédcsapatokat hozzon Ázsiából és Afrikából, míg Szerbiába elveszti a telet, melyre már teljesen felszerelte magát. Bécsi diplomatiai körökben ugyancsak e lap szerint a fegyverszüneti ajánlatot úgy tekintik, mint a nagyhatalmak ajánlaának visszautasítását, mert a porta most is arról beszél, hogyaz egész birodalom részére tervez reformokat és elfogadhatlan fegyverszünetet ajánl. E diplomatiai körökben — végzi a ,N. A.* — ingerült hangulat uralkodik a török kormány ellen; az occupatio kérdése ily körülmények közt nem szorult le a napirendről ; e tárgyban egy érdekes nyilatkozatot kell registrálnunk, melyet a „Times* közül; e lap lenyomatja sir Henry Havelock levelét, melyben az javasoltatik, hogy 15.000 főnyi angol sereg nyomuljon be Bolgárországba, meggátolni az orosz occupátiót. ATimes* e tervet kivihetetlennek tartja ugyan, de Havelock levelére megjegyzi, hogy azillő válasz az orosz tervekre.* Említést érdemel egyúttal az is, hogy Birninghamban, hol eddig Bright érzelmi politikáját feltétlenül vallották, egy nagy meeting a kormánynak bizalmat szavazott. ATimes* még egy módot ajánl az orosz beavatkozási buzgalom meggátlására : a tartományok kormányzatában angol meghatalmazottak alkalmaztassanak, amit elég biztosítékul lehetne tekinteni arra nézve, hogy a hangoztatott reformokat foganatosítani is fogják. Bolgárországban egyébiránt új lázadást akarnának szítani . Csernajev megígérte ezt, de az ilető levelező, ki ez újabb felkelési kísérletet jelzi, teljes fiascot jósol neki; a bolgárok okultak az első felkelés megrendítő következményein: „az orosz politika áldozataidnak beállani nincs kedvük, most bevallom igazán, fájt ezt mondani — s mégis kimondtam a „nem“-et, jól tettem.... nem értenők mi meg egymást soha ! Ön megveti ezt a helyet, mely nekem olyan kimondhatatlanul kedves, mert én szeretem pletykájával, kicsinyes embereivel, szeretem saját, őszi virulzát, porát, balzsamos szellőjét, szóval gyöngeségével, szépségével szeretem épen úgy, ahogy Yan. Itt születtem, itt voltam boldog, itt szenvedtem később, s itt tartanak örökké lefogva fájó, de mégis kimondhatatlanul édes, szent emlékekkel azok a zöldellő drága halmok, melyek egy-egy összeomlott, megsiratott világot bortanak, ezektől nem tudnék én megválni soha; ön előtt tudom, ez mind semmi, de előttem minden! — Az tehát csak ez lett volna az oka? Ez az érzelem zárta el azt a másikat, ha ez úgy lenne? akkor az én boldogságom még nem aludt ki. — Pedig az úgy van ! Én ezt a világot ha el is tudnám hagyni, de elviselni nem tudnám soha, hogy épen az előtt legyen gúny tárgya, akit ... azaz a kiért megváltam tőle! E szavak után egy pár ragyogó könyc?ePP gördült alá arczán. A szép szemükből gördülő könyöknek pedig kimondhatatlan nagy az ő varázsuk; az a kicsi pár ragyogó harmat átváltoztatott rögtön mindent, hisz mégis nagyon kedvesnek kell annak a helynek lenni, melyért ily drága gyöngyök gördülnek, s hogy ő ezzet eddig nem hitte ! — Jolán törülje le azt a kisértő cseppeket arczáról, mert azon keresztültekintve, ezt a világot tul szépnek is találom ! S valóban, úgy tetszett neki, hogy ezektől az emberektől már nem irtózik többet, sőt várja is holnap, s igyekezni fog felfedezni bennük azt a szépet, mit bizonyosan e ragyogó könyek emléke majd világosan feltüntet. Aztán a szép asszony csakugyan letörölte könyeit, mosolyogva nyújtotta oda puha kapuit, s úgy hiszem, igen szépen meggyőzték egymást arról, hogy bizony az ember épen úgy ember itt, mint Párizsban. Katinka: Románia most a Hercules vasútján áll. A „Times"* szerint Oroszország teljes függetlenséget ígért neki, ha átbocsátja az orosz seregeket. A román kormánynak válaszolnia kell. A „N. Pr. Fr.“ bukaresti levelezője szerint 160.000 orosz áll a román határon és a román vasútigazgatósághoz kérdés intéztetett, képes-e napjában 4000 embert szállítani Turn-Severinbe. A román kormány haboz, úgy vélekedik, hogy Oroszország nem küldene Romániába ily nagy sereget, hacsak Ausztria Magyarország beleegyezésével nem teszi; ellenkező esetben azon veszélynek tenné ki magát, hogy Monarchiánk hadereje elvágja e hadsereg visszavonulási útját. — Az összpontosított 60,000 főnyi román sereg három hadtestet képez; kettő a Duna mentében, egy pedig az orosz határon van felállítva. — A román kormánynak sikerült consortiums találni, mely 50 milliót fog neki kölcsönözni 16%-os kamatra. De a kölcsön csak a békekötés után tétetnék folyóvá. Tartalékos katonáink, mint a JP. Ll . jelentette, parancsot kaptak, hogy tartózkodási helyükről öt mértföldnél nagyobb távolságra semmi essetre se utazzanak, „a „Presse" most azt álltja, hogy e hírből egy szó sem igaz.“ Azt, hogy az orosz hatóságok is hasonló rendeletet bocsátottak volna ki, a „Presse“ még nem meri határozottan megcáfolni. Az angol kormány köréből tetemes változásokat jeleznek; Disraeli csakugyan lemondana a miniszterelnöki állásról ; pecsét marad ; kormányelnök sir Stafford Northcote lesz, ki tudvalevőleg határozottan támogatta Disraeli keleti politikáját. Az angol ellenzék még most is konokul védi politióit, így pl. Forster E. W., ki most beutazta Törökországot, szombaton Bradfordban beszédet mondott és túltett még Gladstoneon is, követelte az idegen occupátiót, azt kívánta, hogy Angolország kövessen el mindent, hogy a törökországi keresztény tartományok független keresztény államot alakítsanak. A deligrádi táborból oly híreket közölnek, melyek a szerb sereg viszonyait a legkedvezőtlenebbeknek tüntetik fel; a katonák fáznak, éheznek, a betegek roszul ápoltatnak, míg Csernajeff és főtisztjei dorbézolnak, a katonákkal, állítólagos kémekkel, elfogott törökökkel cannibali módon bánnak; az önkényteseket szándékosan irtatják s többesféléket. A Belgrádban tartózkodó oroszok fajtalankodásairól közölt híreinket teljesen megerősítik. Orosz lapszemle, Budapest, okt. 11. a „St. Peterb. Viedomosti” nevetségesnek találja a hírt, mely szerint Ausztria-Magyarország a pétervári kormánynál abbeli óhajtását fejezte ki, hogy Csernajeff tábornok mint a szerb királyság kikiáltásának szerzője a szerb hadsereg főparancsnokságától mozdíttassék el. A cáfoló állítása szerint mindezen koholmányok Csernajeffről, csak azt bizonyítják, mily nyomasztó Ausztria-Magyarországra nézve Csernajeff jelenléte Szerbiában s miként óhajtaná ő annak eltávolítását. „A török hadseregben több osztrák és magyar törzstiszt szolgál, de ki vétkes abban, hogy senki közülök nem br oly tehetségekkel, hogy a kiváló szerepet játszhassék, mint Csernajeff tábornok. Ausztria örülne, ha valamelyik tábornoka a török szolgálatban oly hadászati képességet tanuntana, aminőt Csernajeff a szerb hadsereg vezérleténél tanúsított. Ausztria tudná majd ekkor, kire kellene saját hadseregének vezényletét bíznia háború esetében, most pedig az osztrák tábornokok az osztrák magyar lapok saját becsmerése szerint többé vagy kevésbbé Benedekek. Egy másik vezérczikkében a „St. Peter b. Viedomosti” érdemül tulajdonítja az orosz diplomácziának, hogy kideríteni igyekszik azt, melyik külföldi kormány fog osztozkodni nézeteiben s melyik lesz ellene. Ez igen fontos, mert tüstént kitűnik, kivel fogunk szövetségben lenni s ki ellen háborút viselni. Németország semlegessége biztosítva van, Angolország alig fogja nyíltan Törökországot támogatni. Ausztriáról pedig nem gondolható, hogy Törökország érdekeit komolyan védelmezendő s ezen tekintetben nem lehet hitelt adni az osztrák sajtónak, mert ez nem tolmácsolja kormányának véleményét. Hasonló kockáztató politikát Ausztria alig fog követni s nagyon valószínű, hogy semlegességre fog szorítkozni, mert Oroszországgal való háború esetében saját déliszláv alattvalói roppant nehézségeket támasztanának ellene. Hapedig Ausztria semleges marad, akkor mi, mondja az orosz lap, nélküle is legyőzzük Törökországot. — Herczegovinában hadseregünkre nincs szükség, ott csinálnak majd a montenegróiak rendet. Boszniát illetőleg pedig elég lesz egy orosz dandár, mely kétszer 48 óra alatt az orosz határtól Sabácz alá érkezik és másnap átkel a Dunán A muzulmán birodalom fegyverrel alakult meg, ez egyedüli erő előtt fog meghajolni. A Russkij Mir monarchiánk ellen így izgat: A keresztény Európában nem létezik oly „nem normális despotieisi” állam mint Ausztria, hol törvényt és jogot minden nap hallatlan módon lábbal taposnak s a korlátlan önkény különbség nélkül uralkodik a birodalom jelentékenyebb része felett. Bizonyos, hogy ezen égbekiáltó közigazgatási rendszabályok nem észlelhetők és nem fontosak a nyugat- európai liberalizmus előtt, mert azok kizárólag a jogtalan szláv népfaj ellen irányozzak. 16 millió osztrák-szláv most oly helyzetben van A parliamenti viták napjainkban. 1848 óta lényeges átalakuláson mentek Európaszerte keresztül a parliamenti viták, még pedig úgy a forma, mint a tartalom , a személyek tekintetében. A formát illetőleg a szódosíi elem mindinkább háttérbe szorult Míg a régi culturnépeknél a beszéd szónoki díszét a batás főfeltételének tekintették ; mig csak a mult században is az angol parliament s a franczia forradalom nagy szónokai soha se mulaszták el beszédeinknek az ékesszólás minden küleszközével való felruházását; mig 1848-ban közvetlenül az előtt uralkodó szokás volt azok bőséges kizsákmányolása : napjainkban mindez teljesen háttérbe szorult, s ha valahol kísérletet tesznek még vele, igen könnyen ellenkező hatást idézhetnek elő. A szónoktól e tekintetben most csak annyit kívánunk, hogy gondolatainak pontosan megfelelő, de szabatos és rövid kifejezéseket használjon. A régibb külső segédeszközök helyébe az ékesszólásnak egy másik neme lépett, mely a beszéd belső tartalmával áll szoros viszonylatban Egy másik formai változása a vitáknak az, hogy a régebben szokásos előkészített, szószerint betanult beszédek csaknem teljesen eltűntek. A hosszú beszédek, melyek előbb csaknem kizárólag alkották a tárgyalásokat, ritkábbakká váltak s csak fontos törvényjavaslatok általános vitatásánál vannak még divatban , a szónok, ha ki akarja magát hallgattatni, ez alkalommal is az előtte szólónak s véleményelleneseinek eszmemenetéhez fűzi szavait, a felhozott érvek cáfolásának körében kénytelen mozogni, hogy a rég elkészített beszédnek látszatát is kerülje. Már itt is tehát főleg rögtönözve kell beszélnie a parlamenti szónoknak, s még inkább a részletes tárgyalásnál, mely jobbára rövid beszédek-és ellenbeszédekből áll, s természeténél fogva kizárja az előleges betanulást. E változás folytán nem igen emlegetnek többé f el nem mondott beszédeket, s senkinek se jut eszébe nyomtatásban terjeszteni a közönség elé kidolgozott beszédét, melyet nem mondhatott el. Megváltozott a vitáknk taralma is Természetesen nem a vita alatti tárgyat értjük itt, hanem elintézésének módját. E tekintetben legfeltűnőbb változás a phrasisnak teljes kiküszöbölése. Mig régebben egy szónok sem végezé beszédét pártjának kedvelt, gyújtó jelszavai nélkül, ma üres phrasisoknak tekintik azokat, s legfeljebb népgyülésekben használják; mig a parliamentben érdemlegesen s behatólag vizsgálják meg a kérdéseket, s lehetőleg mellőznek minden phrasist. E változás nem foglalja azonban magában a mult idők feltétlen kárhoztatását mert a phrasis fogalma relativ, s ami a barnamez év előtt jelentőségteljes kifejezés volt, később phrasissá sűlyedhetetett. A jogegyenlőséget, a személynek, tulajdonnak vallásnak szabadságát, az egyház és állam elválasztását stb 1848 ban még becses vivmánynak tekinték. De kitűnt azóta, hogy az ily abstract elveknek egyikét se valósíthatni meg teljesen, hogy a polgári társadalom fenállása kívánja, miként valamennyi némi kordos?Val.8ZeUVedjen “á3 has°°Í°S0sult8águ a vzrS? f°'yl,ha mindenik párt felvehette a kérdéses szavakat programmjába. A pártokat nem a kifejezések különböztetik többé meg, hanem az egyik elvnek, a többivel ellentétben, kisebb vagy nagyobb mérvű megvalósítása. A reactió is felvette programja lába a szabadságot, de a legszűkebbre szó ,itva a rendnek elve által. A radicalis pár is adoptálta a rendet s az elsőbbség tekintélyét de a tígszorosb körre korlátozva az egyéni szabadig elve által. Csak a fejlődés téve a kezdetben abstracts fellepő elveket több értelműekke, s az elején nagy jelentőségű kifejezéseket üres phrasisokká, melyeket minden párt a maga értelmezése szerint elfogad. Minden kornak vannak ily, reá nézve még jelentős kifejezései, melyeket a bennök foglalt eszme fokozatos kifejlődése generálok során át a phrasis színvonalára sülyeszt. Ennek tudatában a parliament jelenleg szónokaitól azon nehézségeknek kívánja kellő méltatását, melyeket valamely eszme concret megtestesítése elé ellentétes elveket gördítenek , ez által önkényt elesik a feleztük kifejezések hangoztatása, bármily jogosultak lehettek is azok előbbi időkben. A viták személyeiben az a fő változás, hogy nagy része eltűnt a minden tárgyhoz beszélő szónokoknak , míg régebben a kedvelt szónok kötelességének tekintő mindenhez és mindenről szólani, biztos lévén az iránt, hogy figyelmes meghallgatásban részesül. A parlamenti életben is ugyanazon munkafelosztás jött lére, mint az emberi tevékenység más ágaiban A felmerülő kérdésekhez többnyire csak oly tagok szólnak, kik tudományos, vagy gyakorlati tevékenység által az illető szakban való jártasságukat már kimutatták, s bármely „homo novus” csak e feltétel alatt szerezhet a a házban érvényt szavának. A parliamenti viták e változások által előnyös átalakuláson menvén át, azt kellene hinnünk, hogy hasonló mérvben fokozódott irányukban az érdeklődés és részvét is. Azonban e fejlődés daczára s bár e viták a közélet legfontos kérdéseit s intézményeit ölelik fel, s kétségtelen tény az, hogy az érdekeltség irántuk úgy a parlamnteken belül, mint a népnél, tetemesen csökkent s jövőre még inkább csökkenni fog. A tagoknak rendszerint csak csekély száma vesz a vitákban személyesen részt. A többieknek fele sincs jelen a tanácstermekben, hanem részint az olvasó vagy étkező helyiségekben, részint a corridorokon egyéb dolgokkal foglalkozik. A tanácsterem csak akkor telik meg, midőn a szavazásra hívó csengettyűk megszólalnak. Kivétel csak akkor fordul elő, ha valamely kedvelt vezérszónok beszél, vagy hatalmi és személykérdések forognak szőnyegen. Ide sorolhatjuk azon kérdéseket is, melyek a parlament hatalmát a kormányéval, vagy egyik házét a másikkal szemben, a pártok állásán, vagy az állam jogait az egyház vagy más testületek irányában lényegesen fokozni, illetőleg csökkenteni képesek. Közvetve más kérdések is kelthetnek hasonló érdeket, ha a kormány s a ház többsége közti ellentét oly nagy hogy valamely conflitus kitörésétől tarthatni A hatalmi kérdésekkel egyenlő hatásúak a támadások, melyek a kormány vagy a ház tagjai ellen a tanácskozás folyamában intéztetnek. Ily támadások gyakrabban fordulnak elő, mint sokan védk. Nem mindig személyes érzékenység idézi azokat elő; sok szónok czélszerűnek bizonyult eszköz gyanánt használja fel a támadásokat, hogy lekösse vagy megtartsa a ház figyelmét. Ide tartoznak azon gyanúsítások is, melyeket a ház egyik pártja a másik ellen emel. (Vége köv.) N em sokM, STASSik*?*“ létezett bűntények és ki bagások neke) dolták ki. Fogdossak és maras*: ^ ^ magán beszélgetések, a rokonszent meceknek nem tetsző nemzeti ’'“AtSt felhozván „Mjjd.»• Író azt jegyzi meg, hogy ezen «« kor gyár kormány (ő azt mondja „os - ( mány) úgy járt el, a miképen csak v elekedhet ,ota. ha » . s“rr fejedelemséggel nyilt bíborut VIS'“'TM Így végzi: ausztria-Magarország semmibe sen méejít szláv aiai.nkib.b szraló mnjatt egyidejüleg durva sertéseket követ el . A 30 «i**»* “r"d” a legszentebb ügy, a milliókra menő keresztényeknek a barbar muzu man uralom f^ felszabadítása ellen irányult ellenséges zárolást Más vezérczikkben szellőzteti az őj magyar és orosz fegyveres beavatkozás terét a mondja : Gondoljuk, hogy ezen egy beavatkozás, mely bizonyos idő előtt teljesen ehetségesnek és kívánatosnak mutatkozott, elkésett jámbor óhajtását képezi azon osztrák hazafiaknak, kik arra számítottak, hogy Oroszország segítsége mellett becsülettel kiigázolunk ama sárból, amelybe őket a két kulacsos bécspesti politika sodorta. Az osztrák diplomatia mindig hagyta magát az események által megelőzni ; ez mindig ravaszkodott mindaddig, míg bevágzott tények egyszerre meg nem semmisítették összes műfogásait és számlásait. A jelenlegi Ausztria szövevényes többé kevésbé esetleges állománya mellett csak önző nemzetközi vállalatokra képes. Részvétele a balkáni szlávok felszabadítása ügyében tulajdonképen a szomszéd Bosznia elbirtoklására vezetne, melyet nincs okunk jó eleve az osztrák hadak rendelkezése alá bocsátani. Mi el nem járhatunk ez ügyben közösen oly állammal, mely az önzésnél más czért nem ismer s mely már elég élesen nyilvánította javithatlanul ellenséges indulatát a szlávok iránt. Ausztria és Oroszország őszinte egyetértése csak a habsburgi birodalom összes politikájában való gyökeres fordulat esetében lenne képzelhető. Jótékonysági rovat. 51 dik közlemény a háromszéki „Erzébet“ árvaleány nevelőintézet javára történt szives adakozásokról. Báró Szentkereszty Sthepanie gyűjtésének folytatása . Gróf Karácsoni Guidó-féle. Rudolf korona herczeg alapítvány kamataiból 300 frt. Gróf Nemes Sándor 10 frt. Összesen 310 frt. Alapítványaikat kifizették: Gróf Teleky Károly 100 frt. Báldy Tivadarné 100 frt. Kölönte Lászlóné 10 frt. Benkő Sándorné 26 frt. Id. Jakab István 25 frt. Deák Zsigmondné 25 frt. Kónya Dánielné 25 frt. Szabó Mózesné 1 köntös, 1 pár czipő, 1 kötény, Szentiványi 1 köntös, Báró Szentkereszty Stephanie 1 osztováta, 1 négyes lábitól csöllő kerék, 1 karikásfa 6 vető, 1 fonal vető, 3 fonal csőllő kecske levelekkel, 3 fejtő csőllő levelekkel, 12 orsó, 2 fonalvető vencsel, 2 léhellő, 1 finomító páczoló, 2 pár gereben; Cserei Jánosné 20 sing vászon ; Gál Zsigmonduó 1 párna, 2 pironhéj, 1 pokrócz, 4 lepedő, 3 törölköző, 1 pár czipó, 1 szalmazsák 4 pár harisnya, 1 ágytentő, 2 keszkenő, 2 közény, 4 ing. Fogadják a jóltevő adakozók az árvák nevében kifejezett hálás köszönetünket. Zágon, 1876. okt. 3. Báró Szentkereszty Stephanie, elnök. Nagy Gábor titkár. Irodalom és művészet. Érdekes irodalmi lelet. Dr. Sleinich Gusztáv budapesti egyetemi tanár feledezte a magy. tud. akadémia könyvtárában legrégibb német Faustkönyvnek egy példányát. E könyv oly irodalmi ritkaág, hogy eddigelé csak a bécsi cs. k. udvari könyvtár birt egy példánynyal. Az akadémiai onyvtár példánya nem egészen teljes ; hiányzik belőle egy pár lap, hiányzik a czimlap i3, és elsősorban valószínűleg ennek tulaj-onítható, hogy az érdekes munkát eddig fel nem ismerték. De az előszó dátuma (Franck- trte Mayo, Montags den 4. Sept. Anno IVLXXXVII) és a könyv végén a nyomda szimere (e felirattal : Gedruckt zu Franck- cirt ara Mayn bei J .Kann Spiel. MDLXXXVII.)étségtelenné taszik, hogy az akadémiai könyvtár példánya csakugyan a felette ritka e ■ és érdekes editio min„ . A népkönyvhez van IS?*1* t. V • kés mit M em mi neu?, ! ellen (.Vermanunge^^i^k- I «tierischen Aberglaube^ \SW ■ l)r; Heinrith ezen érde k sK»D ■ kel is fogja tudatni íil t^1' • felette érdekel. ' „ * áhjtt tjpd1 ! _ A ♦ né' bizottsága előadásra S2gj^^, ;ie' Kálmánnak „MáremJa. cSjM r dráma 4 felvonása 8 . m kJJeD harczban játszik. ’ en8yeo JJjig 1 * \ : októbe^ínnisN- isének százados évfordSi j f Jel nek politika, jellegük j, ’LAz % , főleg a politikai, hazafi ,8 t t Germíciá., 4 „N.“ a?.“"'« iE , K!eis,°t. .*« MSI* r lőtt; Hermann csatáját w». . döttflk. A mi tegnap czéldulá8i P°nt, de ma 8e(D ,e u ^ X és a politikus, fölmentve »Jm !°r . javakért, melyek egyedül i becsessé az életet. Ma azonban teir . és nagyobbnak találná a küzdi U T tékonyabbnak az egyes p,ij,ir?'IT i «ét, ki nem hoz magával mást " De geniejét.“ ma3t| NEMZETI |É| SZINH. Bérlet n-iir Kolozsvártt, szombat, okóber 1^. te’ Először: M AZ ÚJ CZÉf Színmű 6 felv. Irta: Sardon Victor, fordit^fc Ferencz. B Kezdete 7 órakor, vége 9'/,-hot Holnap, vasárnap, oct. 15-én t.; h „Senki lyánya * L*gujabb ered«; színmű- N S Z E M É L YTInK René — — — — — — f r«.. I® Genevoix — — — — _ SzentmvA ■ De Marsilie--------------------SzkS ip Pontarme---------------------Földtt. V LAubepm ---------------------Mitra,/ L Guden Ditrói 41 Bennefoy _____ Kjsaji T( ndré a ~ ~~ ~ ~ ~ ~ Kriím* Gaspard _____ Betérni. Malandrin _____ gebe,»« Groom ______ Loiair Biztos — — — — — — Ozsváth. Dr Kárp to3 — _ _ _ _ Marosi, K Vendég ______ Kotici BKlára ______ p. Boér«*, Théodosia — — — — — Beakojii, Bastienne — — — — — Phillippe vl Adelina — — — — _ Kutassijil Gabriella — — — — — Durie j Történik: Párisban. KJ HIRHARAN Kolozsvár, ob« Király ö felsége merhogy az udvartartásnak művészeti és szánt összegéből a kolozsvári nemiti ház részére 15 000 frt. a most is színházi évre is folyóvá tétessék. *** „Erdő szépe* került ujj! tegmp, gyengén látogatott ház előtti adás egyike volt azoknak, hol az esktakép nem tudja, melyik szereplőt ® első sorban, mivel egyforma lelkű®' séggel t iti be szerepét mindenik.Drí’ sulatunk, a milyen kitűnő erőkből ‘ mennyire öszsze van már szokva, ro® tarthatna ily őszhangzatos előadásokat, tegnapi volt. — Örvendetesen vesz;*tdomásul, hogy végre mégis csak lati- c onságokat is. Holnap szinpadra került „z ég“, mely az újabb franczia dráajom egyik legkitűnőbb terméke, w*. kitüzetett a „Senki lyánya“ népszio®11 Mórtól. A nagyobb szabású remekműszül közelebb előadóitnak „Juius Caesar Carlos“, „Faust“, ez utóbbi sokban scenirózissal Az „ Ember tragoediája“Di padra átdolgozásával is Kovács lett, majdnem elkészült. Érdekesnektart,nem szeli, hogy a művezető úr ez idénye hoszszabb időre terjedő cyklusbín. ■ akarja hozni Jókai Mór összeit. — Az opera és operette Je'eD vezete és vonzereje mellett képes ^ héten két-három estét sikeresen — a mi a drámai társulatnak nagf ^ nyebbségére szolgál s ideje m rsá * letekre. Semmi kétségünk abban, rék művezetőnk ez előnyt is lel M ^ nálui a játékrend változatos és tar tételére. „** A svéd női négyes, “I« emlitettük, november hó folytán Ll nyerni fog színpadunkon. A .csa nov. 8 án és 10 én lépnek föl s 8 * i d bizonyára ép oly érdeklődéssel most is mint a'mult alkalommal- j, Hadseregünk körébe - L, melyröl vesszük a következő éra«» m ágositásokat. Szemben a lapok ö'r $ yek mindegyre hadi készülődések ^ #jjö leszélni, bizton állíthatom, hogy, ft esi! 'égben mindeddig abs° % tf ni olyan intézkedés jenj,/ént, melyből egy küszöbön át ^ következtetni lehetne. EgyáHa^o» ^ abb katonai körökben azt “,67 anarchiánknak egy vagy m. fzrdésben' i erveniálnia is kellene a *felett,iftaT*1,semmiesetre sem történhetDéare*1 lőtt, mivel hadseregünkre néz"