Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)

1877-04-08 / 80. szám

ből 5 a cőnemből !­. ß* * 'S a f‘ _rp* 8ág előnyomulását, és a bombák megint sűrűn ezzel ennes vége a darabnak. A félig e.'pör nemből 2, a nön'mböl'g­y* 2- ig a tér-j hullottak körűlé, bátorkodtam őt újból kérni, költ Schelm utánuk siet egy zászlóalj orosz fi­nemből 2, 8 noaetűből 4, 20-tól 30 ig a „Felség — mondám — ha saját személyére katonával, megfogja őket s már készül­te­­férfinemből 4, a növemből 2, 30 tól 40-ig nincs tekintettel, szánja meg legalább mi [lettük !"' * ‘ ' ' t’AI A 40 tól 40-ig csak a m­­nnszterelnökét, kitől hűséges porosz népe machina , férfi­nemből 'nemből 6, 50 től 60 ig a férfinemből B, nőneaiból 6, 60-tól 70 ig a férfinemből 4, nőnem­ből 3, 70 től 80-ig a férfi­nemből 3, a nőnemből 4, 80-tól 90 ig csak egy férfi és mi királyát követelni fogja ; e nép nevében kérem hagyja el a veszedelmes helyet !* E szavaimra a király kezét nyujtá : „No Bismarck, hát lovagoljunk odább !“ A ki­nő, a 97 ik évet egy Boldizsár György ne­­rály csakugyan meg is fordította lovát, de azt vá­rom. cath. özv. kovács mester-ember érte el. A halál okok következő számarányban fordultak elő, u. m. legnagyobb számmal kü­lönféle szervezetű lobos betegségek követ­keztében 27, beleszámítva 10 roncsoló to­rokláb eseteket is, a ráogásos görcsök miatt 10, tüdővészben 14, különféle szervezetű he­veny és idült hurutban 12, agyság miatt 7, élet­gyengeség miatt 4, szélhüdés 3, ugyan­annyian hagymáiban, vízkórban 2, vörheny­­ben, görvélyben, bright-féle kórban, titániá­­ban, gümő­kórban, derme, busyvérűség, tü­dővizenyő, sírvbaj és vízbefulás miatt egy-egy, rendőri bonczolat 2. — a kimutatás szerint a 97 meghaltakból 38-an nem vették igény­be az orvosi gyógykezelést Az állat­egészségügy is kielégítő volt, semmi lénye­ges eset nem fordulván elé. _Kossuth Lajos az arcképek kíséreté­ben egy levelet is küldött Bartha Ferenc ceg­lédi polgármesternek, melyből a következő so­rokat közöljük: „Méltóztassanak a fényképeket szivesen fogadni emlékül öreg hű szolgájok­­tól, a ki amig csak élek, mindig hálás meg­illetődéssel fogok megemlékezni a szeretet és bizalom megható nyilatkozatára, melylyel viszontagságos életem végalkonyát megvi­gasztalni méltoztattak. S ha a megpróbálta­tások napjaiban, melyek még a sokat hánya­tott Hazára várnak, s csak épen most is készülőben vannak, néha-néha a baracconei remete arezmájára találják vetni tekintetü­ket, jusson eszükbe annak jelszava is „Tör­het, de nem hajlik.* Jusson eszükbe, mert a polgárok a haza életvárának őrei, s most bár az egyén törhet, ha nem hajlik, nemzet csak úgy lehet biztosítva a halálos törés el­len, ha sem erőszak nyomása, sem ármány tartanunk a vasárnap megölését, nemcsak csavargatásai miatt nem hajlik meg odáig,hogy azért, mert a vasárnapi nyugalomtól a mun­­akár jogait feladja, akár életfeltételeit elal­­aeró és kedv fokozása függ, hanem főleg és tudja. Higgjünk önmagunkban. A hit üdvöz ele a sorban erkölcsi tekintetekből.* A jöegy­­zit, ha munkával karöltve jár. De öngyilkos háztanács az említett körirathoz egy emlék­nemzet tiímára nincs feltámadás. Tartsanak iratot csatolt, melyben ezeket mondja: „A meg jó indulatukban, melyet rokon érzelem- keresztény vasárnap az egyesekre nézve mer viszonozni soha meg nem BZÜnök, egyköz arra, hogy a testi és szellemi erők Fogadja polgármester ur nagyra becsülé­ ama tőkéjét, melyen a köznapok munkája semet s barátságos üdvözletemet. Kossuth rágódik, kiegészítse. A tisztaság napja ez, Lajos.é­s melyen ég felé kell emelnünk szemeinket. É . Somosheöy bárót elfogták. A­­ nap képezi a köznapi élet zavaros árjának bécsi rendőrkapitányságot Páriából távirati szilárd védgátját. A családra nézve pedig a­utón értesítik, hogy a páratlan Ügyességű és boldogság és tiszta öröm ünnepe.A raffinirozott iparlovagot elcsípték. A nemes , Trebelli Zelia aszony, a Bécs­­báró becses személyére most már igényt tar-­­jen jeva Dja az opera hírneves artistánéja, tana ugyan majdnem minden világváros­ban­ csütörtökön kezdte meg vendégszereplését a tető fóruma, s nevezetesen a bécsi rendőr- nemzeti színházban. „A sevillai borbély “-ban még is, a francziák azonban ki nem szolgál­ f,Osinát énekelte, s Rossini vidám, pezsgő, látják őt azon egyszerű okból, a­melyből a csillogó dallamait rég hallották ily szépen többi hatalmasságok keresik. Somosheöy tud hangzani. Hangja, habár elveszte már az el m­illik Párisban épen oly szédelgést vitt vég- 8ő fiatalság üde csengését, erőteljes, terja be, mint egyebütt s igy az elégtétel és bün­ ftelmes, tömött és mégis hajlékony, bírja a tetés joga azokat illeti, a­kik elfogatására a Coloratura csillogó előnyeit, a rou­ndeok és legközvetlenebbül működtek. Az is meglehet, írj fiák kincsét, úgy hogy a legnagyobb ének­hogy a báró Wels-be fog szállíttatni, a­hol 1870 ben 15 hónapi nehéz börtönre ítélték volt, onnan azonban szép szerével megmene­kült s a nagyvilágban (nyilvánosan) buj­­dokolt. — Három fejedelemné a máglyán Az „Amrita Bazar Patrisa* hindu hinap Jung Bahadur Nepaul (hindu) fejedelem ha­láláról ’ezeket írja: „Febr. 26-én, ézen az isteneknek szentelt nap (Gow no Duadasy) volt, fejedelmünk Bogomitlybe ment, hogy a ti­nt folyóban megfürödjék; még napfelmente c ott lépett a vízbe s miután a szükséges moi­á-sokat elvégezte, egy padra telepedett a könyörgött az istenekhez. Nemsokára úgy látták, hogy mozdulatlanul ül ott; kisérete megközelítő s holtan találta. Egy hirvivő azonnal a székhelyre sietett, hogy három hit­vesének (Janie), testvérének és fiának az el­hunyt szerencsétlenségét tudtul adja. Ezek mind együttesen a holttestet fölkeresték, mely fölött a három asszony kijelenté, hogy férjük lelke üdvéért készek magukat feláldoz­ni. A máglyát különböző jóiba­­n fákból rak­ták meg. Erre az asszonyok megfürődtek,imád­­koztak és a brahminoknak alamizsnát nyúj­tottak. Ezután a további kormányzásra néz­ve tettek némi intézkedéseket, megbízáso­kat adtak sógoruknak s néhány foglyot is szabadon eresztettek. Bátor lélekkel szálltak erre föl a máglyára, folyton imádságokat mormolva. Mindjárt rá a fejedelem holttes­tét is rárakták a mágiára, mire egyik asz­­szony annak fejét vette ölébe, a másik ket­tő pedig lábait. A szolgaszem­élyzet erre az egész csoport körül tüzelő anyagokat rakott, melyeket a fejedelem fia felgyujtott. Néhány percz múlva a máglya tüzben állt s ismét néhány perez mulva vége volt az egész égő áldozatnak.­­ A német császárról újabban ér­dekes történetket közöl a bernni „Alig Mi­litärzeitung * E közleményre azon hír szol­gáltatott alkalmat, hogy a császár egyik pa­ripája a „Sadova“ néhány héttel ezelőtt az utczán összerogyott, s jelentékenyen megsé­rült. „Ismeretes“, — írja az idézett lap , hogy a császár a königgráczi csata alatt e paripán ült, e paripán ülve időzött kora reg­geltől délig a dubi magaslaton, mire lóháton az inneni Chlumig és Horsinig terjedő nagy utat tette meg. Ez útral Bismarck herczeg a következő szóbeli leírást adta: „A király minden figyelmét a baret me­etetére irá­nyozta és cseppet sem ügyelt a körülötte sűrűn sivító bombákra. Ismételt kérésemre, hogy ő felsége ne tegye ki magát oly kimér­etlenül a gyilkos tűznek, azon királyi választ nehézségekkel ritka torok könnyedségével mintegy csak játszani látszik. A zenelecz­­kében nagy bravourral énekelt egy bolerot Ofenbachtól, s a bordalt Borgia Lucreciából , a közönség viharos tapsaira mindkettőt is­mételte. A ve­ndégművésznő játékával is meg­mutatta, hogy a teljesen bevégzett operai ne­vezetességek közé tartozik. Fogadtatása igen meleg volt, s az első felvonás után ötször kihívták. A színfalak között egy gyönyörű kameliacsokrot is kapott. — „Új találmány.* Valaki ráért azon törni fejét, hogy csengettyű-készletet talál­jon fel, a melynek czélja az elaludt vasúti alkalmazottakat felébreszteni. A „fontos* ta­lálmány azon alapszik, hogy az elaludt egyén teste az egyensúlyból kizökkenvén, ráot egyet a csengerityön, mire ez mindaddig csenget, a míg az álmos fel nem ébred.­­ Miután Kossuth 1871-ig Turinba lakott. Élet rendjét okosan tudá beosztani s hosszú, egy­két órát, sőt többet is igénybe vevő sétákat tett Turin környékén, mintegy ellensúlyo­zásával a könyvek és irás mellett ülve töl­tött időnek. Azelőtt Ihász Dániel is el szokta volt kisérni e sétáiban, a meddig bírta , de ne­ lózat táplálta, l szombatonként, a­mikor az ég csatornái elmulasztották kötelességü­ket, a tó vize el kezd bugyogni és növeked­ni, mig kicsap medenczéjéből s viz borítja az egész kertet féllábnyira, s a kert nö­vényzetét ellátja a tápláló nedvvel. A villa két elülső sarka irányában van egy gömbölyű vasrács-lugas. A jobboldali rózsákkal van befuttatva. E lugas nyáron, mikor a rózsa javában virít, elragadó szép A másik, a bal felőli lugas illatos csokrokban függő virágú lonicerával, convulvulussal (haj­nalka) és jázminnal van befutatva. A házat hátulról félkörben szóló lugas öleli körül, ennek baloldali végén van négy paulovnia fa, mely buján tenyész, úgy hogy Kossuth fölemlíté, hogy a Rákos betanításá­ra talán nem volna elvesztegetett fáradtság ilyen fával tenni kísérletet. A szőlő-lugas mögött, a fal melletti szegélynek foly­atásaként terül el a kony­hakert. A kerítés köröskörül finom fajta őszi baraczk-csemetékkel van behálózva, melyek itt kitűnően tenyésznek, míg a magyar kaj­­szinbarack elcsenevész s nem terem oly za­matos gyümölcsöt. A telek balszegletében van egy kisebb mellék épület, két ab aknai az országútra és négygyel a kertre. Enn­e az emeletéo la Ida Ihász ezredes, míg a földszin­et Fran­cesco a kertész foglalja el. E kisebb épület mellett van egy rácsosajtó, melyen át, a fő­kapun kívül, a Kossuth kertjébe juthatni. A teleknek Turin felőli oldala rétre néz, mig az ellenkező oldalon egy más ház van s a mellett egy korcsma. Aiellenében is van egy villa. Mindazonáltal a csak néhány ház­ból álló telepről azt lehet mondani, hogy magányosan fekszik s ott, a­hol a tömeges rabló­járatok nem ritkák, alig is van teljes biztonságban. Igaz, hogy van a háznak egy hűséges őre, a termetes fehér szőrű szelin­dek. Brumnak hittük az előtt, de Kossuth csak „Jószágának nevezte ” ez a Dév aztán rajta is ragadt Ez jelt adna, ha a házat ve­szély fenyegetné, bizonynyal. De a brigantik nem igen törődnének vele, ha már egyszer arra szánnák magukat, hogy e csendes he­lyen látogatást, tegyenek. Hogy tehát eszök­be ne jusson erre szánni magukat, annak Ihász, az öreg katona úgy ejti módját, hogy úgy estefelé rendesen kisütögeti a revolvereit. Erről megtudják, hogy fegyver is van a háznál, a­mit aztán a briganti is res­pektál. frt 82 kr. Kezelési költségekre 7 frt 07 kr Napi biztosi dijakra 11.1 frt. 1874 évi rész­­vény kamat s osztalékra 60 frt. 1975.* évi részvény kamat s osztalékra 120 frt* 1876. évi részvény kamat s osztalékra 6180 frt. — Igazgató bizottmány jutalékára 1,303 frt 40 kr. Felügyelő választmány jutalékára 643 frt 08 kr. Hivatalnokok jutalékára 117 frt 23 kr Jótékony czélu adományokra 700 frt. — Bélyeg illeték betéti kamatok u­án 3 frt 42 kr. Állam illeték előlegek után 2 frt 40 kr. Összesen: 278,437 frt 94 kr. Pénztári maradvány márcz. hó 31. 141,2­63 frt 60 kr. Fő­összeg: 420,301 frt 54 kr. Ko­lozsvárit 1877. márc 31. (4 kalotaszegi tk.-pénztár) üzlet kimu­tatása márczius haváról. Bevétel: Pén­z­tári maradvány febr. hó 28, 7148 frt 22 kr. Betétekből 3355 frt 7 kr. Visszafizetett le­számítolásokból 34,840 frt. Vfizetett előle­gekből 420 frt. Leszámitolásokból 1215 frt 60 kr. Előlegek kamataiból 2 frt. B. iráni dijakból 1 frt. Késede­mi kamatokból 36 frt 39 kr. Összesen: 47,018 frt 28 kr. Kia­dás: Vfizetett betétekre 1983 frt 67 kr. Vfizetett betéti kamataira 2 frt 28 kr. Leszá­mitolásokra 40520 frt Előlegekre 100 frt. Költségekre 24 frt 89 kr. Napi biztosi dijakra 22 frt. Tiszti és szolga fizetésekre 275 frt. Pénztári maradvány márczius hó 30. 4.090 frt 44 kr. összesen : 47,018 frt 28 kr. Baraccone.*) ■Pl adása, azon alkalomból, hogy Kossuth saját mondása szerint, Shakespe­arétól tanulta fog­ságában az angol nyelvet; — itt van Was­hington kardja, melylyel a nagy ember egy unokája ajándélozta meg, egy szép és gaz­dag kereszt, a Washington híres „szürke ez­­redének* nevét ma is viselő amerikai ezred ajándéka, Washington egy hajfürtével, két nagy arany gyűrű, melyet súlya miatt visel­?* tehet: egy á­rugolyó az amerikai sza­badságharcz első csatájából, mintegy 600 üdvözlő irat, Anglia és Amerika városaitól köztük némelyik 20-26, sőt 30,000 aláírás­sal, s az a diszkard, melyről fentebb szól­tunk. A dolgozó szobából kijárás vezet a te­raszra, honnan szép kilátás nyílik a vidékre s a távolból kéklő havasokra. A dolgozó szó a mögött van a hálószoba, melyből egy ajtó a fürdő­szobába nyilik. Az emelet kö­zepén kijárással a terraszra egy kis zöld szalon van, innen a vendégszobába jutunk. E mellett van ifjabb Kossuth Lajos szobája, ki szombat esténként, heti teendőit végezve, mindig haza jön atyja látogatására. A villa középső része két emeletre van építve. E második emeletben még egy tágas vendégszoba van, egy kisebb erkélylyel. A lakás elég kényelmes, s a­mi még lakályosabbá teszi, az a mindenütt jelentke­ző csin és rend. Az ablakokon szárnyas függönyök, a falakon olajfestmények, részint emlékbe kapott ajándékok, de nagyobbára Kossuth idősb fiának, Frencznek művei, ki különösen a tájfestésben kiváló tehetséggel bir , egy képe a turini kiállításon is szere­pelt, noha a festészetet csak mint műkedve­lő gyakorolja. A kert, mely e villát környezi, egé­szen a Kossuth műve. Maga készíte el ter­vét, maga jelölte ki helyét minden virágnak, minden bokornak. S ő maga ápolja és gon­doskodik arról, hogy barátai, kegyenetei jól érezzék magukat, s fejlődéseket ne akadá­lyozza semmi. A kert elő része a háztól a kapuig gyönyörű válogatott virágokkal és ritka mintegy százötven fajta bokrokkal van tele. A kert két oldalán, négy öt­ölnyire a faltól, rózsasövény fut végig, mely eltakarja lassan léptette, mintha csak a hársfasoron keresztül az állatkertbe sétalovagolt volna. Most már borzongást éreztem kezeimben, lá­baimban — hisz önök mindnyá­an és még mások is ismerik az öreg, tüzesvérű Bis­marckot. — lovamat szorosan a „Sadova“ mellé léptettem és azt csizmám orrával erő­sen meglöktem; a mén egy ugrást tett elő­re és e király csodálkozva nézett körül. Azt hiszem észrevette, de nem szólt semmit.* — Ignatieff tábornokról a „Daily Telegraph“ azon hírt jegyzi fel, hogy a czár herczegi rangra akarja emelni . A vasárnap Németországban A németországi evangélikus főegyháztanács az egyes helyi consistoriumokhoz köriratot intézett, melyben az egyházi közegek felszó­littatnak, hogy a vasárnap megülésének kér­désével behatólag foglalkozzanak s kutatván a vasárnap elhanyago­ásának okait, gondol­kozzanak módokról, miként lehetne ezen általánosan elterjedt bajon segiteni, hogy „a régi jó evangélikus erkölcs e tekintetben is régi jogait visszanyerje * E körirathoz a berlini „Nat. Zeitung* a következőket jegy­zi meg: „A német nép kezdettől fogva so­kat de kevesebb eredménynyel dolgozott, mint a többi népek. Egész történelmi fejlő­désünk mindig a munka nehezebb részét juttatta számunkra, még­pedig a képzelhető legkedvezőtlenebb viszonyok között. Főleg az utolsó évtizedekben voltunk minden téren igénybevéve s igy nem csoda, ha ezen ok miatt is megszoktuk a vasárnapot munka­napnak tekinteni, melyen még többet és job­ban lehet dolgozni, mint a többi napokon. De viszonyaink között végre is kívánatosnak hány év óta fölmondta a szolgálatot, mint*. .. hogy - noha jóval fiatalabb Kossuth-nil - * k?‘e, é.8 a fal között tegye.110- szerr° tá“ nem hirt vele versenyt tartani kevésbé díszes, de hasznos tronyhakertet. A E sétái" közben "pilnot*meg Kossuth kert kö*ePín van kis tó­ vizi­­liomok- E sétái kozben pmanta meg Kossuth ^ E (aTat az­é,z aki Olaszországból pa­radicsomkertet teremtett öntöző csatornáiá­azt a nyári lakot, melyben most lakik, s megtudván, hogy eladó, 1874 ben megvette előbbi tulajdonosától, Capuccio mérnöktől va­lami 20—25.000 frankért. E ház Baracconeban fekszik, mely Col­­legno községhez tartozik, valami­ntorcz kilométernyin, a Toríntól Rivoliba vezető or­szágúton 8—10 házból áll. De Turinnal két vasút is összeköti, a Francziaország felé ve­zető nemzetközi vasút, melynek Turintól első állomása Collegno, s melynek indóháza Ba­racconetól gyalog menve csak tíz percznyi távolságra esik,­­ és a Rivoliba vezető kes­keny vágású vasút, melynek sincs, hasonlóan a mi közúti vaspályánkhoz, az országút men­tében vannak lerakva, s kis gőzmozdonyok­kal történik rajta a közlekedés. Ezelőtt két omnibusz közvetítette a forgalmat Turin és Rivoli között, míg most az óránként közle­kedő vonatok is alig képesek, kivált nyáron az utasokat elszállítani. E vonatok közvet­lenül a Kossuth kapuja előtt mennek el, s állomásuk alig van a háztól távolabb 100 lé­pésnél. A másik vasút a ház mögött megy el. Mind a kettőn néhány percz alatt eljut­hatni Turinba. A keskeny vágányu vasút jobb oldalán az első telek vagy két hold kiterjedésű, ma­gas kőfallal van körülkerítve, melyen belül szép kert terül, közepén egy emeletes vil­lával. Ez a Kossuth Lajos háza. Mielőtt betekör­sz­tt volna több váltós tadást és újítást téteted rajta. Nevezetesen a földszinti homlokzat egész hosszában üveg­házat építtetett, melynek teteje terraszt ké­pez, hová az első emeleti szobákból üveges ajtón vezet kijárás. A főbejárás a házba épen a virágház közepén vezet keresztül, azon az ajtón, mely­nek lépcsőjén Kossuth a czeglédi küldöttsé­get fogadta. Ez ajtón át meglehetős csak pedig az Ülőhelyzetben alvók tudvalevőleg­­­­okba ju­tok, s ennek baloldalán van az hol előre, hol hátra, hol meg jobbra-balra ebédlő, jobb felén pedig a tekéző-szoba. Eb­­bel ingatnak, meg ismét rendes egyensúlyba dől egy ajtó egy kis szobába vezet, melyet is kerülnek, az igy működésbe hozandó ,gé- Kossuth nyáron dolgozószobának is használ, pezető csinos zenét is alkothat az alvó gyö­nyörűségére, a feltaláló neve a ki nyilván mert hűsebb, mint az emeleti. Innen nyílik Paolo, a hűséges olasz inas szobája. Az szabadalmat fog kérni a pusztai libaőrző­­ ebédlőből egy kijárás a konyhába vezet, gyerekek és rest tanulók ez úton fundált Az említett csarnok közepén van az al­­koloncz­ elméletére — Sauer A. : pesi gránitból faragott, a az emeletre folve _— »Les Exiles.* A Porte-Saint Martin szelő lépcső. Itt a baloldali sarokszoba a leg­­legközelebb uj orosz-tárgyú látványos dara­ nagyobb, s Kossuth-nak dolgozó s egyúttal bot hozott színre „les Exilés* (A számüzet elfogadó szobául is szolgál. Csínnal és ízlés­­ek) czimmel. a „földrajzi drámák” torába tartozik, mint S­rogiff Mihály, erős eőt ré­mes drámai hatással. Nus­irta Lubomirsky herczeg egyik regénye után Hőse Selheim orosz rendőrfőnök, ki halálosan megszereti Wladimir gróf leányát, a szép Nadeját. Na deja viszont egy fi­atal franczia nemesbe, Luciniére Maxba szerelmes, ki „passióból” utazik Oroszországba. Schilm ördögi tervet kohol. Wladimirt és Maxot ármányosan be­lekeveri egy conspiratióba, azután elfogatja és Liberiába küldeti őket. — De nem ér ezért. Nadeja és anyja, Tatjava, n­énák men­nek a száműzetésbe. Erre Schelm is lemond sel, de egyszerűen van bútorozva. A terrasz­ra nyíló két ablak között áll az íróasztal, ennek háta mögött a falnál a fiókos szek­rény, mely Kossuth növénygyűjteményét tar­talmazza. A­mi már e szekrénybe el nem fért, hasonló dobozokban egymásra rakva a szekrény mellett áll. A szoba egyik szögletében van egy tér­­raccotta mellszobor, mely Kossuth­ot magát ábrázolja. A szobor nem a legsikerültebb; Kossuth azt, mint egy olasz szobrász aján­dékát, emlékül tartja szobájában. Az íróasztallal szemben van a kandalló, körött­­e karosszékek, míg a szoba falait a rendőrfőnökségről (pedig ez Pétervárott gazdag könyvtárának egy része, szögleteit t­art 50 kr. Részvény átiratási dija a 10 frt. szép állás) és Irkuczba megy, mint revisor, p­dig kagyló- és őslénytani gyűjteményei Bécsi dBC osztrák takarék-pénztártól Itt brutális módon gyötri a számüzötteke­t, mglalják el, mig végre Windiau­r gróf torkon ragadja .! Ugyancsak itt vannak elhelyezve job-t meg akarja ölni. A dulakodás közben a fog-­­ hadán amaz emlékek, melyeket különböző á­lgok elszabadulnak. Schelm utánuk rohan s Nadeját és Tatjavát a havasi sivatagon beéri. Tatjava félig holtan hever a föl országokban tisztelőitől kapott, a Shakes­peare házának mintájára készült könyvtartó­jából, 12,000 egy kis szigetbeli többnyire neket. Csak úgy veszi föl szekerébe,­ halászokból álló lakosok ajándékozták neki, bele lévén téve Shakespearenek egy diszki­ba Nadeja nőül megy hozzá. A leány anyjá­ért feláldozza magát s elfogadja ajánlatát. De Schelm nem élvezheti szerelmét, mert Z­simonyi Ernőnek. „A czeglédi százu­kül­ Nadeja kést ragad, mikor hozzá akar kötő­döttség Kossuth Lajosnál“ czimű­ röpiratából. S lettük ítéletet tartani. Ekkor a „Deus ex Péter nalgybercz ” személyében betoppan s a hitvány Seheimet leálcrázza. Scheim azonnal megmérgezi magát, a nagy convultiók közt meghal. Az üldözött pár pe­dig egybekél. A darab nagyon is erős emo­­ciókat okozott s a rémes dolgokból annyit halmozott fel, hogy a közönség idegei több­ször hangosan tiltakoztak a „drámaiság” ilyetén felfogása ellen. NEMZETI Bérlet SZÍNHÁZ. 169-ik szia Kolozsvárit, vas­árnap, ápril 8-án 1877. A KINTORNÁS CSALÁD. Eredeti népszínmű 8 felvonásban, népdalokkal. Irta Tóth Ede; zenéjét szerző Erkel Gyula. Kezdete 7 órakor, vége 9'/a kor. Holnap, hétfőn, apr. 9 én Gyula ur első vendégfellép­eül: Izsák, egy a mi népünkből,* 3 szak. Vizvári „Stern életkép KÖZGAZDASÁG. (A kolozsvári takarék-pémtár) 1877. márczius havi üzletforgalma. Bevétel: 263. betét után 68,451 frt 05 kr Visszafizetett váltók 131,399 frt 17 kr. Visszafizetett előlegek 160 frt. Befizetett kamatok váltók s előlegek után 3,581 frt 32 kr. Illeték 936 frt 64 kr. Jelzálog kölcsönök után befizetett kamat 3,847 frt. Házbérek az intézet saját házai után 278 frt 60 kr. Államilleték előlegek után 1 frt 40 kr. Összesen 233,662 frt 58 kr. Pénztári maradvány február hó 28 ról 186,638 frt 96 kr. Faöszszeg 420,301 frt 64 krajcár, é­s kj d­acsthetikát. Kiadás: Visszafizetett betétek s tőkésített j r0J^_e e,e.y Vx-LTJ*“«- „ai, kamatok 248 tétel után 102,556 frt 68 kr. Betéti folyó kamatokra 113 frt 78 kr. Le­számított váltókra 149,564 frt 66 kr. Előle­gek értékpapírokra 2199 frt. Jelzálog köl­ügy, a­ki a szónoklatot véletlenül hallgatta, de meg is értette. *) E rovatban megjelenő csikkekért szerkasa­­csönökre 14.000 frt. Tiszti fizetésekre 753' tóságunk semmi felelőséget nem vil­l al. se­rk. A J. P.­ magántávirata. Feladatott Budapesten, apr. 7. d. e. 11 6. 20 p. Érkezett Kolozsvárra, apr. 7. d. e. 12 6. 10 p. Derby a jegyzőkönyvhez pótlék­ban hozzátette, hogy ha a lefegyver­zés be nem következik, Anglia a jegy­zőkönyvet nem fogja kötelezőnek te­kinteni , csak addig respectálja azt, míg a hatalmak egyetértését bizto­sítja. Oroszország arra szólíta fel a portát, hogy tizennégy nap alatt nyilatkozzék a jegyzőkönyv s a le­fegyverzés iránt, különben megsze­­ni a háborút.’' Derby azt tanácsol­ta a portának, hogy a jegyzőkönyvet fogadja el, mert ez nem sérti méltó­ságát. A .Nordd. Alig. Ztg.“ Bismarck visszavonulásának okai közül kiveszi a római és a keleti kérdést Arnim gr. állapota reménytelen. Bécsi tőzsde. Április 6-án, 1877. 57, metalliques........................................... 65 90. 6% nemzeti kölcsön.............................. 67.80. Arany járadék............................................110.50. 1860-iki államkölcsön..............................77 16. Bankrészvények...................................817._______. Hitelrészvények.................................... 150 60. Liundon...................................................... 122 40. Magyar földtehermentesitési kötvény . 74.80. Temesvári földtehermentesitési kötvény 72.25 Erdélyi földtehermentesitési kötvény . 71.86. Horvát-Slavon földteherment. kötvény .... ’ Ezüst............................................ 107 40. Cs. és kir. arany.................................................074. Napoleon d’or.................................................978­­, 100 mark német érték......................... 60.10. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő NYÍLTTÉRI­ A.Magyar Polgár* 77. számá­ban „egy Rabbi szónoklata“ czimü nyílttéri czikk jelent meg. Én kötelezve érzem magamat e czikk felől azon­­ olvasóközön­ségnek is bővebb felvilágosítást nyújtani, kik talán a czikk tartalmát egészen valónak — és nemcsak puszta rosz akaratú rágalom szü­leményének — tekintik. A czikk bővebb megismertethetése nem nehéz, ha a követ­kező tényeken alapuló magyarázatát röviden felhozom : 1- szer: hazugság, mert a szónoklat nem a válasz­ásnál, hanem azt megelőző szomba­ton történt. 2- or: Hazugság, mert a mi nagy tisz­teletben részesülő Rabbink nem „fa­l­ikus” ugyan, de természetszerűleg mint egy ortho­dox hitközség Rabhia, hivatva érez­i magát egy oly elnököt a községnek ajánlani, a­ki az orthodox elveket pártolja, tehát nem mint czikkiró (talán a nemes ügy iránti túlbuzgó­ságában) állítja, hogy egy nem orthodox elnököt óhajtott volna. 3 or: Tudatlanságot árult el a czikkiró, mert nem bírta megérteni a t. Rab­bi ál­al BZÓDoklata alkalmával például f­iko­­zott allegóriát, a­mely tulajdonképen, szentírásunk szerint, a bölcs Salamon király hagyományából volt merítve. Végre pedig műveletlenséget árult el czikkiró, a mennyiben a műveltebb világ előtt minden alapot nélkülöző rágalom és, szófer­­ditéa által, egy köztiszteletben álló rabbit, de egy egész zsidó hitközséget, sérteni be­­piszkolni merészelt. Én részemről, ki ezen helyreigazítás által semminemű további polémiát nem aka­rok előidézni, csak egy tanácsolással veszek búcsút azon czikkírótól: követelje vissza az o­n bőven reá költött iskolapénzét, és vásá­

Next