Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)

1877-02-20 / 41. szám

Az osztrák kormány foly­ton érintkezik az osztrák par­lamenti tagokkal, s el akarja kerülni a formális conferen­ciát. Kormányunk csak szöve­­gezett és a közös miniszterta­nácsban megállapított szerző­dés alapján vállal tárczát. Ez szerdán várható. Tisza­társai ma, ő kedden este haza jő. H­IRHABAND, Kolozsvár, február 19. Donadio Bianca kisasszony va­sárnap színházunk intendánsa Korbuly Bog­dán vendége volt. A meghívott vendégek ez alkalommal a művésznőn kívül a művésznő édes­anyja, Strakosch, gr. Eszterházy Kálmán, dr. Jósika János, Simon Elek polgármester, gr. Teleki Sándor, gr. Teleki Károly, ifjabb gr. Teleki Domokos és gr. Lázár Jenő. Do­nadio kisasszony feltünőleg jól találta magát s ebéd felett a kedves művésznőre gr. Esz­­terházy Kálmán emelt poharat, francia nyel­ven körülbelül a következőket mondva: Azt állítják, hogy a magyar nemzet lelkesedni tud, meglehet hogy úgy van, mert as­­piráltóiban idealista, mert szereti azt a mi szép és nemes önmagában, s igy a zeneművészetben is, melynek hivatása föl­emelni, meghatni, vagy időtöltést szerezni a szó nemesebb értelmében. Az énekművész vésznő, kit szerencsénk van körünkben tisz­telhetni, művészetében egyesíti az elbájolót az igazi széppel és nemessel; hogyne fogad­nák hát mindenütt kedvesen és élvezettel, hogy ne fogadnák mi magyaros lelkesedés­sel ! Poharat emelve, kivánom, hogy Do­nadio kisasszony érje el művészi életé­nek legmagasabb vágyait, kívánom, hogy hogy vigyen körünkből el nem halványuló jó emléket A­kit az isten is jó kedvében te­remtett, tartsa is meg sokáig övéinek, a mű­vészeinek, a franczia hírnév dicsőségének !“ — Ezen kívül volt még egy másik felkö­­szöntés is. Simon Elek polgármester az in­tendánsra emelt poharat, megköszönve neki azon kedves élvezetet, melyet Donadio kis­asszony­ával szerzett közönségünknek, a tár­saság sokáig együtt volt, s fesztelen jó kedv­vel mulatott. Donadio kisasszony tiszteletére ma este, az előadás után, a kolozsvári dal­kör szerenáddal fog tisztelkedni. ^ Gr. Kornis Gábor, nyugalma­zott cs. kir. őrnagy vasárnap este hosszas szenvedés után meghalt. Temetése a katonai kórházból fog indulni. Béke poraira­­ Donadio Bianka k. a ma ,Lu­cián­ban lép föl; ez előadásra jegyeket már tegnap d­­e nem lehetett kapni. Szerdán Do­nadio k. a. „Alvajáródban énekli Aminát, szombaton pedig „Dinorah* t. A­mint halljuk, ezeken kívül a művésznő még egyszer fel fog lépni a „Sevillai borbély’-ban. *** A Zene-Conservatorium évi közgyűlése tegnap tartatott meg a város­ház nagytermében. Simon Elek elnök meleg szavakkal nyitotta meg a gyűlést, ajánlva az egylet ügyét és ennek buzgó fel­karolását a tagok figyelmébe. Ezután H­e­­gyesi Vilmos olvasta az évi jelentést, melyet lapunk más helyén egész terjedelmé­ben közlünk. Felhívjuk rá a közönség figyel­mét, mert az a részvétlenség, melylyel ez egylet még folyvást küzködik, valóban nem egyeztethető össze azzal a műpártolással, mely­nek füs­ében Kolozsvár áll.­­ A közgyűlés tudomásul vette a titkári jelentést és Hím­mé­­­s­­­e­­­n József indítványára elhatározta, hogy az kinyomassék, a tagok névsorával és a pénztári jelentéssel együtt. Tucsek Jó­­zsef pénztárnok előterjeszti a Zene-Conser­­vatorium pénztár­ kimutatását, melynek fő­tételei a fennebb közölt titkári jelentésben is benfoglaltatnak. a közgyűlés köszönetet sza­vazott a pénztárnoknak működéséért és a számadás terhe a­zt a lefolyt évre feloldotta. Himmelstein J. indítványára az egyleti va­gyonról a jövő évben teljes leltár fog két szittesni.­­ Ezután tárgyalás alá kerül­­a választmány javaslata a zeneigazgatói ál­lomás betöltése iránt. A jelenlegi zeneigaz­gató, Ja­c­o­b­y Jakab színházi kötele­zettségei miatt jövőre a nyári hónapok alatt eltávozván Kolozsvárról, szükségessé vált új zeneigazgatóról gondoskodni.­­A választ­mány indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy pályázat h­irdettessék. Május 1-ig Ja­coby állomásán megmarad. — Szász Do­m­o­k­o­s, látva az évi jelentésből is, hogy a Conservatorium egyik legfőbb baja a pár­toló tagok hiánya, ajánlja e tekintetben azt a módot, melyet a „Dalkör“ közelebbről si­­kerr­e­ alkalmazott; állítassanak ki t. i. alá , maguk a tagok járják el t-xek- re a közönséget. A közgyűlés ily értelem utasitja a közgyű­ést. — Ezután dr. Ken 11­i­n­t­z érdemeket, melyeket gr. Eszterházy, Kalm­á­n zene viszonyaink emelése körül! szerzett, indítványozza, hogy a főispán ur a Zene-Conservatorium t­i­s­z­t­e­l­etbe­li tag­jává megválasztassék. A közgyűlés dr. Hintz indítványát lelkesedéssel elfogadta. Ezután a választmányból kilépő 4 tag: Gunesch Ká­roly, Beil Venczel, Bogdán lstván, Golthh Já­nos Újból megválasztanak. A városról eltá­voZó Dobokay Kálmán vál­­tag helyébe Vi­kol Gergely választatott meg. Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést bezárta. A konstantinápolyi küldött- Lukács Gyula és B­ágya meg­nek nagy társaság, hol Lukács és Bágya is je­len voltak, elhatározta, hogy jövőre török fezt fog viselni. A mere mégis ren fog viselni. A fezeket már delték.­­ A kolozsvári torna­ viroda-egylet­­e hó 18-ára egybehívott közgyűlésére, a részjegybirtokosok az alapszabályban megál­lított számban meg nem jelenvén­­e h a 22- ére, az­az Csütörtök h.­u.­tórá­ra, a városi bizottság nagy termébe új köz­gyűlés hivatik össze, a­melyben a jelenlevők, minden tekintet nélkül a meg nem jelentek­re, az alapszabály 35 dik §-a értelmében, határozatképesek lesznek. A torna-viroda­­egylet igazgató választmánya, a Székely-Kereszturról febr. 17-től a következő tudósítást kaptuk: Egy élveze­tes estve eredménye felöl van szerencsém ismét az olvasó közönséget értesíteni. Szig­ligeti „Szökött katoná”ját adta elő e hó 12 én egy képezdei tanárok és tanár­nők s más lelkesültekből alakult műkedvelő társaság. Hogy ezen komoly és szakjokat lel­kiismeretes pontossággal betöltő férfiak és nejeik minő okokból vették magukra ezen fáradtságot, elmondom. Az unitáriusok hely­beli középiskolája közelebbről egy czéljainak megfelelő könyvtárt vásárolt. A vásár fede­zésére önk­éntes adományok, hangversenyek, felolvasásokból szép összeg került ugyan össze, a felekezet hívei, a helybeli és vidéki szép és jóért áldozni kész más felekezetű közön­ségtől is, de ez még mind nem elég a vá­sárösszeg fedezésére. A múlt évben a hely­beli és vidéki főrangúak által rendezett hang­verseny fényes sikere ébresz­t azon gondo­latot, hogy változatosság kedvéért a színi­­előadás is szerepeljen a jó czél elérésére. Ho­mokos színtársulata hetek óta sipolt, trom­bitált és dobolt a szinczédután azon hiszem­­ben, hogy az által közönséget csődit. Csaló­dott, mert épen ellenkező eredményt ért el. Hogy nékik is útravalójuk legyen,­­ a könyv­tár pénztára is gyarapodjék, határozták el magukat ezen urak és hölgyek s fele ha­szonra fogadták el tőlük i színpadot eze­n estvére. Nem tudom minő öröme volt a szin­­társulatnak a jövedelem felett, de igen azt, hogy a közönség nem egy hamar fogja feledni azon él-­j vezettek­es estvét, melyet a műkedvelők eszkö­­zö­tek. Ál­alános volt a vélemény, hogy ily ösz­szevágóan e darabot Kolozsvár kivételével egyetlen vándortársulat sem lenne képes előadni. — Én tovább megyek, s koczkáz­­tatom azon állítást — melyben azonban sok mások is osztoznak, — hogy Füredi után a siralomházi jelenetet, s átalában az egyes, mint kettős dalokat igy énekelve még nem hallottuk. Gergely és Miska (Wig­ler és Bereczki), Gergely és Julcsa (He­lyei Gáborné) kettősei mindenkit elbájoltak. Camilla (Kozma Ferenczné) Korpádiné (Káb­­debó Etelka) Völgyi (Kozma) Lajos (Hetyei, Monti Kriszbek) Pista (Cári)Gém­esi (Gönczi) úgy a többi szereplők mindenkit megérdemlett tapsokra ragadtak. — A darab végével pe­dig egyhangú volt az óhaj, vajha ez ne lett légyen az utolsó. A bevétel 108 frt. volt — Ebből a költségeket leszámítva fele haszon 46 frt. jutott a könyvtár javára. Színi előa­dás jövedelmének ez nálunk hallatlan, de zsúfolva is volt a terem annyira, hogy egy gyönge idegzetű hölgy a hőség és szoron­gásban elájult. Nagy a gyanúm, hogy ezen siker nálunk az állandó műkedvelő színi tár­sulatot meg fogja alapítani. A. B — A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara f. hó 20-án d u. 4 órakor rendes ülést tart, melynek főbb tárgyát a jövő évi párisi világkiállítás ügye képezi.­­ Az Iparos ifjak önképző és betegsegélyező egylete i. é. február 25- én délutáni 3 órakor rendes évi köz­gyűlést tart a városi képviselet 4. számú termében. Minden egyleti alapító, pártoló és rendes tag szavazati jogának gyakorlására igazoló jegyét átveheti az egylet helyiségé­­ben a titkártól, vasárnap az­ uz f. hó 25-én déli 12 óráig. Kolozsvárt, febr. 11-én 1877. Az ig. választmány. 1*i Női olvasó egylet alakult , id­őd. 8-ki közlés óta 1876. évre a következő tagok fizették be dijaikat: Benedek Áron,­ Simon Elek, Félegyházy Antal (Székely Ud­varhely) Várady Károly, Wernlein Ernő,Szath­­máry Ákos, Puriesz Zsigmond Budapest Fe­renczy István (Nagy-Szeben,­ dr. Rusz Géza (Budapest) Farnos Elek, Ács Albert. Össze­sen 130. Folyó 1877. évre mai napig követ­kező tagok fizettek : Banka János, dr. Boér Jenő (Tövis,) dr. Mosel Antal, Juc­o Ferencz, dr. Genersich Antal, Szentkovich Márton, Gamauf Vilmos, dr. Hőgyes Endre, Parády Kálmán, Széky Miklós, Gaiser Antal, Szent­­györgyi József Faragó János (Mező Szakál), Ferenczy István (N-Szeben,) dr. Abt Antal, dr. Winkler Frigyes (Mócs.) Rohonczy Zsig­mond (Mócs.) dr. Dulácska Géza (Budapest), Szél Lajos (Budapest) Összesen 19. Ez al­kalommal bátor vagyok a társulat tag­jait tisztelettel felkérni, szíveskedjenek tag­dijaikat (helybeli 3 frt vidéki 2 frt.) az alapszabályok 7. §. értelmében f. é. márczi­­us hó végéig alólirottnál befizetni. Kolozs­várit, 1877. febr. 10. Széky Miklós, e. pénz­tárnok. Széchenyi tér,­­8 sz. — A Medzsidie-rendjelből az egye­temi 60-as bizottság három tagja is kapott, Orbók Mór elnök, Budinszky Ernő titkár, és gr. Festetich Berna, a bizottság tevékeny tagja A rendjel átadásával a konstantinápo­lyi deputáció vezetője, Lukács Gyula bízatott meg. Az átadási c­eremóniát a magát legde­mokratikusabbnak tartó magyar lap így ad­ja elő, feltűnően nyomtatott, ritkított sorok­ban . Lukács Gyula, mint a rend comman­­deure, a három decorálandóhoz lelkes beszé­den tartott s a többek között azt mondá, hogy a török szultán ő felsége, Sava pasa által megparancsolta neki, hogy az átadott három rendjellel Orbók Mórt, Festetics gró­fot és Budinszkyt a török birodalom iránt tanúsító­­ rokonszenvükért díszítse föl. Erre Orbók Mór válaszolt s azt mondá, hogy a kitüntetést hódolat­teljesen elfogadják a ro­­konszenvükről és ragaszkodásukról Abdul Hamid ő felségét továbbra is biztosítják. Ezután Lukács Gyu­l a rendjeleket az ille­tők mellére felfűzve s a nevökre szóló fer­­m­ánt megcsókolva, nekik rendre átnyújtotta, kik azokat először szivükhöz szoritották, azután megcsókolták s végre homlokukat érintették velök. Ezen czeremonia után, melylyel a rendjelek átadása Törökország­ban is történni szokott, az ünnepély vé­get ért. — Egy román nemzeti szinház költségeinek megszerzésére alakult társulat alapszabályait a belügyminiszter helyben hagyta. — Gyilkossági kisérlet. Tártzy Gyula lipcsei szül. 40 éves szabadságolt állományú honvédhadnagy és magyar államvasuti hiva­talnok Budapesten f. hó 1- én Poduska, szül. Vogl Mária szíriai judenburgi születésű férjétől különválva élő nőt, kivel előbb ben­sőbb viszonyban élt, utóbb pedig nála az ál­­lást tartótt, ittas állapotban egy hatlövetű revolverrel meglőtte, néhány percz múlva pedig a sérült nő leányára, Vogl Annára is lövést irányzott, a leány azonban félreugrott s a lövés a falba fúródott. A helyszínen fel­vett birói szemléből kiderült, hogy Poduska Mária életveszélyesen megsérült A nő ápo­lás végett kórházba szállíttatott. Tártzy Gyula pedig emberölési kisérlet miatt a törvény­széknek adato­­ át. — A magyar érdemjelről. Dr. Co­bor Béla a „K. N.“-ben a következőket irja: A Bem tábornoknak adott, s az imént Budapesten kiállított magyar érdemjel nem az egyedüli a rasga nemében. A ki figyel­m­esen nézte nemzeti múzeumunk régi végtá­ri gyűjteményét, a VII. számú terem köze­pén álló üvegtárlóban már 1871 óta látha­tott egy csillagalaku ezüst rendjelet, alatta e felirattal: „Görgey Arthur.“ íme ez párja a Bem félének. Rövid története e né­hány szóból áll: e rendjelet Görgey Arthur, s az 1840/­-ki magyar függetlenségi harc a fő vezére kapta, de el nem fogadta. Miután a Bem-féle hiányosan volt leírva, talán nem lesz érdektelen kimerítőbb leírását adni. A lyek mindegyike öt-öt sugárvonalból van ké­pezve, ezenkívül egy egy kisebb sugárvonal köti össze a dombordad sugarakat, úgy, hogy a sugárvonalak összes száma talán épen c­élzólag is: 48 az egyes áttört mi­­vezetű sugárvonalak symetricus nagyságú, sokoldalúi­g kö­zörült ezüst gömböcskékből szerkesztvek, a­mik gyémántszerű ragyogást kölcsönöznek a csillagnak. Közepét egy 18 szirmú 3,9 centiméter mérőjű roset­e képe­zi, melyek mélyében fekvő tükrében aranyo­zott ezüstből vert, dús fonatú babérkoszo­rútól övezve, a koronával diszített hármas halmon az apostoli kettős kereszt emelkedik, hátterét csillagos körívből lövelő két tugár tölti be. A rendjel hátsó felén egy hosszabb és két zö­ldebb tű van, melyekkel a mellre erősíthető. Súlya 65 gramm, mint emliték, még 1871-ben február 1 én jutott vétel út­ján a magyar n. múzeum gyűjteményébe.­­ A német dráma­irók egyik leg­­kiválóbbja, Mosenthal Salamon Herman el­­hunyt febr. 17 én reggel Bécsben. Nálunk főkép „Deborah“ cziműl drámája után is­merik. Ő írta „Sába királynőj e“ szöve­gét is. Német színpadokon több müve­­állandóan helyt foglal a játékrendben. Szin müveinek nincs erőteljes alkotása s alakjai­ban mindig sok a csináltság és érzelgősség, de választékos nyelvezetük, a költői csin, s a hatással rendezett jelenetek szívesen lá­tott művekké tették Mosenthal darabjait. Irt lyrai költeményeket és aesthetikai köl­teményeket is. Kasselben született 1821 ben, s a negyvenes évek végén ment Bécsbe, hol 1861-ben levéltárnok lett a közoktatásügyi minisztériumban.­­ Changarnier tábornok csütör­tökön Versaillesben meghalt. Vele a fran­czia clericalis-monarchikus reactió egyik fő­­oszlopa dőlt sírba Született 1793-ban; mint XVIII. Lajos gárdistája kezdte meg katonai pályáját, melyen magas rangja daczára kevés babért aratott. Egyike volt azon politikus tábornokinak, kik mindent elrontottak, a­mihez csak fogtak. „Francziaország képvise­lői, tanácskozzatok nyugodtan!“ Így kiáltott fel a nemzetgyűlésben ma­jdnem ugyanazon pillanatban, midőn III. Napóleon az állam­csínyt hajtotta végre. Természetes, hogy e mondását feljegyezte a történelem. Az állam­csíny folytán Francziaor­szágból távozni kény­szerülvén, csak az amnestia után tért oda vissza. 1870. júliusban „kardját“ felajánlotta a császárnak. Changarnier-val a szerencsét­lenség is bevonult Metz falai közé, melynek capitulatióját ő kötötte meg.­­ Mint a ver­­saillesi nemzetgyűlés tagja, kezdetben egy párthoz sem csatlakozott. Később tevékeny tagja lett azon pártnak, mely a monarchicus restauratiót akarta Francziaországban. Itt is üldözte közmondásossá vált szerencsétlensége. Az alkotmány megszavazása után élethosz­ Bziglan senatorrá választatott; mint ilyennek kevés alkalma volt szerepelni. A halál úgy látszik, épen akkor hiúsította meg terveit, midőn ismét a köztársaságiakhoz akart csat­lakozni. Changarnier — az utolsó úgyneve­zett politikus salon generalis volt Franczia­­országban.­­ A bécsi „Fremdenblatt“ adalé­kul a schleswig-holsteini háború története­­letéhez egy 1864. ápril 13-dikán kelt, s ál­lítólag báró Rosenkranz Ivor akkor olaszor­szági dán követtől származó diplomatiai ok­mányt közöl. Rosenkranz ebben a többek között jelenti kormányának, hogy egy Koppá nevű magyar ezredes, valószínűleg Klapka tábornok, ügynöke meglátogatta, s azon eset­re, ha Poroszország és Ausztria Dánia ellen háborút kezdenének, 5—6000 magyarból ál­ló segédcsapatot ajánlott fel. Ő nem fogadta el az ajánlatot, bár Kúppá az akkori dán belügyminiszter levelével jött. Mikor a há­ború kitört, Kúppá ismét eljött hozzá, s proclamatiókat ajánlkozott kibocsátani az osztrák hadseregből alakítandó magyar, len­gyel és olasz csapatok szervezésére, de Ro­senkrauz nem tartotta eszélyesnek a maga részéről direct beleelegyedni a dologba, ha­nem csak azt mondotta az ezredesnek, hogy tegyen úgy, a­mint jónak tartja . Hogy mért közli a „Fr.“ ezt az állítólagos diplo­matiai okmányt épen most, arra nem tudnánk másképen válaszolni, mint hogy épen most folynak a kiegyezési tárgyalások Ausztria és Magyarország között, s az ilyen reminiscen­­tiák nagy mértékben járulhatnak a hangulat megjavításához. — Robbanás. Párisi táviratok jelen­tik, hogy a graisssesaci kőszénbányákban gyúlékony gázok robbanása ment végbe; hatvan munkás közül eddig csak ötöt men­tettek meg. — Svájczban ugyanezen távira­tok szerint az árvízveszély növekszik; ed­dig hét vasút van részben elárasztva; a badeni tó kiáradt s a Rajna vízállása foly­ton emelkedik. — Szavazáshoz való gép A brüs­­seli városház termében, mint a „L’Echo du Pari.“ írja, egy Jules Chautrenne által fel­talált szavazáshoz való gép van kiállítva, mely nemcsak a szavás teljes függetlenségét óvja meg, hanem a beadott szavazat titkát meg is őrzi. Chautrenne készüléke egy — a jelöltek számához képest, — szakokra osz­tott csőből áll. Minden szakba beteszik a jelölt fényképét és nevét. Minden szak alatt van egy mozdítható gomb. A szavazást a vá­lasztó úgy gyakorolja, hogy a gombot meg­­nyomtatja, mely egy tolót rásajtol egy szá­mozott papírszalagra. E szalag magától gom­­bolyodik le, mint a telegráf p­apírszalagja és a választás végeztével elég a toló által rásajtolt számot leolvasni, mely a jelölt által nyert szavazatok számát tüntet­i föl. Hogy a választó megakadályoztassék abban, ne­hogy egy jelöltre kétszer szavazzon, a gomb lenyomásával egy rézsúly ereszkedik le. Minden szavazat után villamos csengés lesz hallható abban a teremben, hol a választási bizottság együtt ül. Ekkor az elnök a súlyo­kat az asztalon megerősített rugó érintésé­vel ismét fölemeli. Hogy minden csalás le­hetetlenné legyen, feltaláló tekintettel vált arra az esetre, hogy ha az elnök nem gya­korolna a rugóra oly nyomást, mely a súlyt fölemelje, egy villamos számlap van a ké­szülékkel egybekötve e felírással „előtt“ és „után.“ A szavazat beadása előtt a mutató „előtt“-re mutat, a szavazat beadása után az „után“ ra. A készüléket miveletlen vá­lasztók is használhatják, mert fehér és fe­kete gombok vannak rajta. Világtalanok ré­szére is úgy van berendezve a készülék, hogy sima és rovátkás gombok vannak.­­ Offenbach a híres operette-szer­­ző egy munkát adott ki e czímen „Offen­bach Amerikában“, melyben nagyon sokat foglalkozik az óczeánon túli evés-ivással, vendéklőkkel és különösen a pinczérekkel. A pinczéreknek egy különös példányáról, kivel Philadelphiában ismerkedett meg, kö­vetkező adomát beszéli el: „Fél tíz órakor érkeztem meg társaimmal e városba, bor­zasztó éhesen. Alig szálltunk ki, egy benn­lakóra rohantunk és kértük, hogy nevezzen meg nekünk egy jó korcsmát. „Petry“ mon­dá ő. Menjünk tehát „Petryhez“ E szavakat tett követte, és Petryhez mentünk, hogy éh­ségünket minél hamarább csillapíthassuk. „Gargon“ „Tessék parancsolni !“ — „Adjon nekünk jó Inlienne-levest!’ — A pinczér nagy képet vágott „Nem ajánlom önöknek e levest, mert a zöldaág leves itt nálunk nem ehető* — „Adjon hát jó beafstek­et.“ — „Szakácsunk ezt nagyon czudarul készíti.“ — „Hozzon hát epret.“ — „Mind lőtt “ — „Hát sajtot* megrom — „Kérem tessék hogy ugye köte „Ha a­­­ma alapszabályai most lettek felterjesztve a bel­ügyminisztériumhoz. E szabályzat értelmében részvényes tag csak n­ő lehet. Pártoló tag férfi is lehet, de ezek csak könyvet ve­hetnek ki, az egylet helyiségébe nem jár­hatnak, legfennebb, mint valamely részvé­nyes nő tag által bevezetett vendég 4 napig. Lám, mi férfiak szabadelvűebbek va­gyunk, a mi olvasó egyleteink alapszabá­lyaiban a tagságot illetőleg nem alkalmazunk a nők ellen ily drácoi szigort. Ideglenes elnökül Császár Miklósné Kabós Esz­ter, s ideiglenes jegyzőül Gombos Mi­h­á­l­y­n­é választattak meg. Alapitó tagok : Hatfaludy Zsigmondné, Ver­­­sényi Károlyné, Majthényi Sándorné, Bálintit Jánosné, Horváth Józsefné, özv. Z­s­o­mbo­­ri Bálintné, Demsik Gyuláné és Császár Samun­é. — Kossuth Lajos a Hunyady-Album szerkesztőihez, György Aladárhoz és Szath­máry Györgyhöz, kik hozzája fordultak és György, felemlítve azon kitűnő fölkérték, hogy mondja el véleményét a meg­indult mozgalom felöl, levelet intézett, mely­ben nagy érdekeltséggel foglalkozik a hu­­nyadmegyei eloláhosodott magyarok kérdésé­vel s több érdekes tervet sorol elő azok nem­zetiségének megmentése tárgyában. „Oly na­gyon szomorú a jelenség ez, egyszersmind oly phoenomalis abnormitás is, mely az én fo­galmaimat a népélet psychologiája s a ma­gyar nemzeti jellem felől egészen zavarba hozza “ mondja nagy hazánkfia. Szerinte gyá­rat kellene azon a vidéken alapítani, s isko­lát építeni, hogy a nép élete és művelődése­­ biztosítva lenne. Erre azonban nem aprólé­­­kos adakozást, de az egész társadalomnak vállvetett támogatását látja szükségesnek. A * ♦ + két tagja: Kálmán, meghívás fol^n’£f1^tXgVói | 'Zt ,bu “'*ban fo* sírhelyre utaztak. — többen csatlakoztak a küldöttséghez. •11 r■ a székely fővárosban fényes fogadtatás vár Egyúttal megemlítjük, hogy szombaton ?íiy • egész terjedelmében megjelenni. — A kolozsvári orvos-természet­­­tudományi társulat pénztárába mult év fölfáradni; biztosítom önöket uraim, magától jő. — „Mond csak gyerek, nem sokat tartasz uradra?“ — „Első fességem vendégeimet kielégíteni.“ — Petry ur volnék, az ajtón dobnálak ki. Petry ur nem várta az ön tanácsát utoljára terítek e helyen.“ — E mélyen meghajtotta magát és mi pásan vecsoráltunk ez estre. pom P C* T) 'Vii­re­tt Kemal bey, a „Fiatal Törökország“ vezér«. (P. L. után.) (Vége.) A forradalom ez időben nem ma­rad egy helyt. Már 1793. óta működik Európában, és még későre szűnik meg; csaknem 100 évvel későbben kezdődött keleten, és ép igy lesz nyugaton is, oly igaz, mint hogy vannak törvények, melyek örökké és változatlanul kormányozzák a nemzetek sorsát. Kemal bey idővel igazgatói állást fog­lalt el a „Conseil d‘ É'art“ nál. Azt mondják, hogy az alkotmány — a­mint az erede­tileg volt — az ő műve lenne. Midhat pasa bírt azon bölcsességgel, hogy nagy ne­vét, szeplőtlen jóságát, erélyét és tekintélyét az eszmének és a reformoknak szentelje, mert ő már kezdettől fogva a „Jrupe Tur­­quie”-hez tartozott. A szellemi munkát, me­lyet ő nagy mű igényelt, Kemal bey szol­gáltatta. Az alkotmány — így beszélte ne­kem egy nem-török, ki magas hivatalt visel — az alkotmány készen volt és elfogadta­tott, a kihirdetés másnapra határoztatok; nagy előkészületek folytak, Konstantinápoly népe hangos izgatottságban van; Midbat pa­sánál politikai férfiakból álló gyűlés volt — ekkor érkezik egy császári követ, mely je­lentős­minő módosításokat kell alkalmazni az alkotmány készítésénél, ha azt kihir­detni akarják; ha eze­n módosítások nem al­kalmaztatnak, a kihirdetés meg fog til­­tatni. Engedni kellett, így kerültek az ismeretes rendőri pon­tok a török alkotmányba. Érdekes lenne azon roppant izgatott­ságot leírni, mely e pillanatban a köröket eltölte, mely a török nép szellemi életében vitatkozó és vezérlő erőt lábbal ta­posta. az elemek, melyek a török kormányzat régi princzipiumához és régi alakjához ragaszkodtak, legfőbb támaszukat egy férfiú­ban találták fel — ki a császári trón köz­vetlen közelében állott, azonkívül a herczeg­­hez vérrokonság és nagy szolgálatok, melye­ket irányában tanúsított, kapcsolták — a Midhat pasa princípiumait (a sze­mélyt talán) el sem titkolt rosszakarattal fogadta. Midhat pasa mellett voltak az egy­kori „Jeune Turquie“ tagjai, kik őt védel­mezik, azzal a kikötéssel, ha ő előre halad, már az első jelenségek becsben állanak, mi arra mutat, hogy fog támadni egy radicális párt, mely előtt a „Jeune Turquie“ szabad­elvűség« igen megfontoltnak fog látsza­ni ... . Mindezen elemek, már az első török parlamentben tesznek nyilatkozatot kisebb vagy nagyobb erélylyel; a nép, mely eddig va­lódi aktív szerepet nem játszott, mindazon­által a nyilt harct biztatni és izgatni fogja és azon mértékben, a­mint a tömeg érdek­lődése a politika iránt növekedik, valószínű­leg az ellenzék ellenszegülési ereje is növe­kedni fog. Ezen ütközetben, melynek dimen­­siója minden számítástól ment, Kemal b­e­y a hírneves csapatnál marad, egyszer­smind mint reformátor és moderátor tény­leg is működni fog. Ha festő lennék, és Kemal bey alak­ot lerajzolnom kellene, meglehet talán, hogy személyével, nem lennék teljesen megeléged­ve. Kis termetű férfi, szőke, mondhatni négyszögű tejjel. Vonásai elárulják a férfit, ki képes a döntő pillanatban nagy tettek gyors és merész kivitelére Fellépése és szó­noklatai egy oly férfiúra utalnak, ki híressé­gében még szerény maradt, és a ki, ha egy­kor a hatalom legfelsőbb fokát elérné (mit barátai óhajtanak és a mitől ellenei félnek) valószínűleg még akkor sem tagadná meg veleszületett egyszerűségét és szeretetremél­­tóságát. Sokat szenvedett — és mégis e férfiú szerencsés férfiú ! Alig 33 éves és már or­szágát és nyelvét reformálta ; élete egyik szakában igen kemény harczokat és dicső­séges eredményeket ért meg, a minőket egy más ember alig birt volna elviselni. Irigy­­lésreméltó, szerencsés nagy férfiú ! - á .. — Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő K. PAFF MIklas», Közönség köréből.*) I­yilatk­ozat, az „Ébredés* mult számában a kon­stantinápolyi küldöttség fogadtatásáról hirt hozva felemlíti, hogy a deputátió tiszteletére „fáklyás zenét is terveztek rendezni, de ez a kormány ál­tal eltiltatott.“ Szemérmetlen ferdítés és hazugság a referada minden adata, minőt csak a magyar conservativ kozák-politica terjeszthet. Ko­lozsvárt, 1877. febr. 19. Czakó József, a 45-ös rendező bizottság elnöke. •­ E rovatban megjelenő czikkekért szerkesz­­tőségünk csupán a sajlőbartság irányában vállal fe­lelősséget. Szerk. Bécsi tőzsde. Február 17-én, 1877. 5°/, metalliques............................................. .'/, nemzeti kölcsön............................... Arany járadék......................................... 1860-iki államkölcsön.............................. Bankrészvények....................................... Hitelrészvények..................................... London . ......................•••• 140 Magyar földtehermentesítési kötvény . Temesvári földtehermentesítési kötvény Erdélyi földtehermentesitési kötvény . h­orvát-Slavon földteherment. kötvény Ezüst szavaknál­­ Cs. és kir. arany N­ apoleond'or 100 mark német érték 69 60. 67.76. 75.95. 109. ' 835.— - 60 124.30 73 26 72.— 71.26. 114 60. 693.— 991.-/, 60.90.

Next