Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)

1877-02-20 / 41. szám

Az osztrák kormány folyton érintkezik az osztrák parlamenti tagokkal, s el akarja kerülni a formális conferenciát. Kormányunk csak szövegezett és a közös minisztertanácsban megállapított szerződés alapján vállal tárczát. Ez szerdán várható. Tiszatársai ma, ő kedden este haza jő. HIRHABAND, Kolozsvár, február 19. Donadio Bianca kisasszony vasárnap színházunk intendánsa Korbuly Bogdán vendége volt. A meghívott vendégek ez alkalommal a művésznőn kívül a művésznő édesanyja, Strakosch, gr. Eszterházy Kálmán, dr. Jósika János, Simon Elek polgármester, gr. Teleki Sándor, gr. Teleki Károly, ifjabb gr. Teleki Domokos és gr. Lázár Jenő. Donadio kisasszony feltünőleg jól találta magát s ebéd felett a kedves művésznőre gr. Eszterházy Kálmán emelt poharat, francia nyelven körülbelül a következőket mondva: Azt állítják, hogy a magyar nemzet lelkesedni tud, meglehet hogy úgy van, mert aspiráltóiban idealista, mert szereti azt a mi szép és nemes önmagában, s igy a zeneművészetben is, melynek hivatása fölemelni, meghatni, vagy időtöltést szerezni a szó nemesebb értelmében. Az énekművész vésznő, kit szerencsénk van körünkben tisztelhetni, művészetében egyesíti az elbájolót az igazi széppel és nemessel; hogyne fogadnák hát mindenütt kedvesen és élvezettel, hogy ne fogadnák mi magyaros lelkesedéssel ! Poharat emelve, kivánom, hogy Donadio kisasszony érje el művészi életének legmagasabb vágyait, kívánom, hogy hogy vigyen körünkből el nem halványuló jó emléket Akit az isten is jó kedvében teremtett, tartsa is meg sokáig övéinek, a művészeinek, a franczia hírnév dicsőségének !“ — Ezen kívül volt még egy másik felköszöntés is. Simon Elek polgármester az intendánsra emelt poharat, megköszönve neki azon kedves élvezetet, melyet Donadio kisasszonyával szerzett közönségünknek, a társaság sokáig együtt volt, s fesztelen jó kedvvel mulatott. Donadio kisasszony tiszteletére ma este, az előadás után, a kolozsvári dalkör szerenáddal fog tisztelkedni. ^ Gr. Kornis Gábor, nyugalmazott cs. kir. őrnagy vasárnap este hosszas szenvedés után meghalt. Temetése a katonai kórházból fog indulni. Béke poraira Donadio Bianka k. a ma ,Luciánban lép föl; ez előadásra jegyeket már tegnap de nem lehetett kapni. Szerdán Donadio k. a. „Alvajáródban énekli Aminát, szombaton pedig „Dinorah* t. Amint halljuk, ezeken kívül a művésznő még egyszer fel fog lépni a „Sevillai borbély’-ban. *** A Zene-Conservatorium évi közgyűlése tegnap tartatott meg a városház nagytermében. Simon Elek elnök meleg szavakkal nyitotta meg a gyűlést, ajánlva az egylet ügyét és ennek buzgó felkarolását a tagok figyelmébe. Ezután Hegyesi Vilmos olvasta az évi jelentést, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. Felhívjuk rá a közönség figyelmét, mert az a részvétlenség, melylyel ez egylet még folyvást küzködik, valóban nem egyeztethető össze azzal a műpártolással, melynek füsében Kolozsvár áll. A közgyűlés tudomásul vette a titkári jelentést és Hímmésen József indítványára elhatározta, hogy az kinyomassék, a tagok névsorával és a pénztári jelentéssel együtt. Tucsek József pénztárnok előterjeszti a Zene-Conservatorium pénztár kimutatását, melynek főtételei a fennebb közölt titkári jelentésben is benfoglaltatnak. a közgyűlés köszönetet szavazott a pénztárnoknak működéséért és a számadás terhe azt a lefolyt évre feloldotta. Himmelstein J. indítványára az egyleti vagyonról a jövő évben teljes leltár fog két szittesni. Ezután tárgyalás alá kerüla választmány javaslata a zeneigazgatói állomás betöltése iránt. A jelenlegi zeneigazgató, Jacoby Jakab színházi kötelezettségei miatt jövőre a nyári hónapok alatt eltávozván Kolozsvárról, szükségessé vált új zeneigazgatóról gondoskodni.A választmány indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy pályázat hirdettessék. Május 1-ig Jacoby állomásán megmarad. — Szász Domokos, látva az évi jelentésből is, hogy a Conservatorium egyik legfőbb baja a pártoló tagok hiánya, ajánlja e tekintetben azt a módot, melyet a „Dalkör“ közelebbről sikerre alkalmazott; állítassanak ki t. i. alá , maguk a tagok járják el t-xek- re a közönséget. A közgyűlés ily értelem utasitja a közgyűést. — Ezután dr. Ken 11intz érdemeket, melyeket gr. Eszterházy, Kalmán zene viszonyaink emelése körül! szerzett, indítványozza, hogy a főispán ur a Zene-Conservatorium tiszteletbeli tagjává megválasztassék. A közgyűlés dr. Hintz indítványát lelkesedéssel elfogadta. Ezután a választmányból kilépő 4 tag: Gunesch Károly, Beil Venczel, Bogdán lstván, Golthh János Újból megválasztanak. A városról eltávoZó Dobokay Kálmán váltag helyébe Vikol Gergely választatott meg. Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést bezárta. A konstantinápolyi küldött- Lukács Gyula és Bágya megnek nagy társaság, hol Lukács és Bágya is jelen voltak, elhatározta, hogy jövőre török fezt fog viselni. A mere mégis ren fog viselni. A fezeket már delték. A kolozsvári torna viroda-egylete hó 18-ára egybehívott közgyűlésére, a részjegybirtokosok az alapszabályban megállított számban meg nem jelenvéne h a 22- ére, azaz Csütörtök h.u.tórára, a városi bizottság nagy termébe új közgyűlés hivatik össze, amelyben a jelenlevők, minden tekintet nélkül a meg nem jelentekre, az alapszabály 35 dik §-a értelmében, határozatképesek lesznek. A torna-virodaegylet igazgató választmánya, a Székely-Kereszturról febr. 17-től a következő tudósítást kaptuk: Egy élvezetes estve eredménye felöl van szerencsém ismét az olvasó közönséget értesíteni. Szigligeti „Szökött katoná”ját adta elő e hó 12 én egy képezdei tanárok és tanárnők s más lelkesültekből alakult műkedvelő társaság. Hogy ezen komoly és szakjokat lelkiismeretes pontossággal betöltő férfiak és nejeik minő okokból vették magukra ezen fáradtságot, elmondom. Az unitáriusok helybeli középiskolája közelebbről egy czéljainak megfelelő könyvtárt vásárolt. A vásár fedezésére önkéntes adományok, hangversenyek, felolvasásokból szép összeg került ugyan össze, a felekezet hívei, a helybeli és vidéki szép és jóért áldozni kész más felekezetű közönségtől is, de ez még mind nem elég a vásárösszeg fedezésére. A múlt évben a helybeli és vidéki főrangúak által rendezett hangverseny fényes sikere ébreszt azon gondolatot, hogy változatosság kedvéért a színielőadás is szerepeljen a jó czél elérésére. Homokos színtársulata hetek óta sipolt, trombitált és dobolt a szinczédután azon hiszemben, hogy az által közönséget csődit. Csalódott, mert épen ellenkező eredményt ért el. Hogy nékik is útravalójuk legyen, a könyvtár pénztára is gyarapodjék, határozták el magukat ezen urak és hölgyek s fele haszonra fogadták el tőlük i színpadot ezen estvére. Nem tudom minő öröme volt a szintársulatnak a jövedelem felett, de igen azt, hogy a közönség nem egy hamar fogja feledni azon él-j vezettekes estvét, melyet a műkedvelők eszközötek. Álalános volt a vélemény, hogy ily öszszevágóan e darabot Kolozsvár kivételével egyetlen vándortársulat sem lenne képes előadni. — Én tovább megyek, s koczkáztatom azon állítást — melyben azonban sok mások is osztoznak, — hogy Füredi után a siralomházi jelenetet, s átalában az egyes, mint kettős dalokat igy énekelve még nem hallottuk. Gergely és Miska (Wigler és Bereczki), Gergely és Julcsa (Helyei Gáborné) kettősei mindenkit elbájoltak. Camilla (Kozma Ferenczné) Korpádiné (Kábdebó Etelka) Völgyi (Kozma) Lajos (Hetyei, Monti Kriszbek) Pista (Cári)Gémesi (Gönczi) úgy a többi szereplők mindenkit megérdemlett tapsokra ragadtak. — A darab végével pedig egyhangú volt az óhaj, vajha ez ne lett légyen az utolsó. A bevétel 108 frt. volt — Ebből a költségeket leszámítva fele haszon 46 frt. jutott a könyvtár javára. Színi előadás jövedelmének ez nálunk hallatlan, de zsúfolva is volt a terem annyira, hogy egy gyönge idegzetű hölgy a hőség és szorongásban elájult. Nagy a gyanúm, hogy ezen siker nálunk az állandó műkedvelő színi társulatot meg fogja alapítani. A. B — A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara f. hó 20-án d u. 4 órakor rendes ülést tart, melynek főbb tárgyát a jövő évi párisi világkiállítás ügye képezi. Az Iparos ifjak önképző és betegsegélyező egylete i. é. február 25- én délutáni 3 órakor rendes évi közgyűlést tart a városi képviselet 4. számú termében. Minden egyleti alapító, pártoló és rendes tag szavazati jogának gyakorlására igazoló jegyét átveheti az egylet helyiségében a titkártól, vasárnap az uz f. hó 25-én déli 12 óráig. Kolozsvárt, febr. 11-én 1877. Az ig. választmány. 1*i Női olvasó egylet alakult , időd. 8-ki közlés óta 1876. évre a következő tagok fizették be dijaikat: Benedek Áron, Simon Elek, Félegyházy Antal (Székely Udvarhely) Várady Károly, Wernlein Ernő,Szathmáry Ákos, Puriesz Zsigmond Budapest Ferenczy István (Nagy-Szeben, dr. Rusz Géza (Budapest) Farnos Elek, Ács Albert. Összesen 130. Folyó 1877. évre mai napig következő tagok fizettek : Banka János, dr. Boér Jenő (Tövis,) dr. Mosel Antal, Juco Ferencz, dr. Genersich Antal, Szentkovich Márton, Gamauf Vilmos, dr. Hőgyes Endre, Parády Kálmán, Széky Miklós, Gaiser Antal, Szentgyörgyi József Faragó János (Mező Szakál), Ferenczy István (N-Szeben,) dr. Abt Antal, dr. Winkler Frigyes (Mócs.) Rohonczy Zsigmond (Mócs.) dr. Dulácska Géza (Budapest), Szél Lajos (Budapest) Összesen 19. Ez alkalommal bátor vagyok a társulat tagjait tisztelettel felkérni, szíveskedjenek tagdijaikat (helybeli 3 frt vidéki 2 frt.) az alapszabályok 7. §. értelmében f. é. márczius hó végéig alólirottnál befizetni. Kolozsvárit, 1877. febr. 10. Széky Miklós, e. pénztárnok. Széchenyi tér,8 sz. — A Medzsidie-rendjelből az egyetemi 60-as bizottság három tagja is kapott, Orbók Mór elnök, Budinszky Ernő titkár, és gr. Festetich Berna, a bizottság tevékeny tagja A rendjel átadásával a konstantinápolyi deputáció vezetője, Lukács Gyula bízatott meg. Az átadási ceremóniát a magát legdemokratikusabbnak tartó magyar lap így adja elő, feltűnően nyomtatott, ritkított sorokban . Lukács Gyula, mint a rend commandeure, a három decorálandóhoz lelkes beszéden tartott s a többek között azt mondá, hogy a török szultán ő felsége, Sava pasa által megparancsolta neki, hogy az átadott három rendjellel Orbók Mórt, Festetics grófot és Budinszkyt a török birodalom iránt tanúsító rokonszenvükért díszítse föl. Erre Orbók Mór válaszolt s azt mondá, hogy a kitüntetést hódolatteljesen elfogadják a rokonszenvükről és ragaszkodásukról Abdul Hamid ő felségét továbbra is biztosítják. Ezután Lukács Gyul a rendjeleket az illetők mellére felfűzve s a nevökre szóló fermánt megcsókolva, nekik rendre átnyújtotta, kik azokat először szivükhöz szoritották, azután megcsókolták s végre homlokukat érintették velök. Ezen czeremonia után, melylyel a rendjelek átadása Törökországban is történni szokott, az ünnepély véget ért. — Egy román nemzeti szinház költségeinek megszerzésére alakult társulat alapszabályait a belügyminiszter helyben hagyta. — Gyilkossági kisérlet. Tártzy Gyula lipcsei szül. 40 éves szabadságolt állományú honvédhadnagy és magyar államvasuti hivatalnok Budapesten f. hó 1- én Poduska, szül. Vogl Mária szíriai judenburgi születésű férjétől különválva élő nőt, kivel előbb bensőbb viszonyban élt, utóbb pedig nála az állást tartótt, ittas állapotban egy hatlövetű revolverrel meglőtte, néhány percz múlva pedig a sérült nő leányára, Vogl Annára is lövést irányzott, a leány azonban félreugrott s a lövés a falba fúródott. A helyszínen felvett birói szemléből kiderült, hogy Poduska Mária életveszélyesen megsérült A nő ápolás végett kórházba szállíttatott. Tártzy Gyula pedig emberölési kisérlet miatt a törvényszéknek adato át. — A magyar érdemjelről. Dr. Cobor Béla a „K. N.“-ben a következőket irja: A Bem tábornoknak adott, s az imént Budapesten kiállított magyar érdemjel nem az egyedüli a rasga nemében. A ki figyelmesen nézte nemzeti múzeumunk régi végtári gyűjteményét, a VII. számú terem közepén álló üvegtárlóban már 1871 óta láthatott egy csillagalaku ezüst rendjelet, alatta e felirattal: „Görgey Arthur.“ íme ez párja a Bem félének. Rövid története e néhány szóból áll: e rendjelet Görgey Arthur, s az 1840/-ki magyar függetlenségi harc a fő vezére kapta, de el nem fogadta. Miután a Bem-féle hiányosan volt leírva, talán nem lesz érdektelen kimerítőbb leírását adni. A lyek mindegyike öt-öt sugárvonalból van képezve, ezenkívül egy egy kisebb sugárvonal köti össze a dombordad sugarakat, úgy, hogy a sugárvonalak összes száma talán épen célzólag is: 48 az egyes áttört mivezetű sugárvonalak symetricus nagyságú, sokoldalúig közörült ezüst gömböcskékből szerkesztvek, amik gyémántszerű ragyogást kölcsönöznek a csillagnak. Közepét egy 18 szirmú 3,9 centiméter mérőjű rosete képezi, melyek mélyében fekvő tükrében aranyozott ezüstből vert, dús fonatú babérkoszorútól övezve, a koronával diszített hármas halmon az apostoli kettős kereszt emelkedik, hátterét csillagos körívből lövelő két tugár tölti be. A rendjel hátsó felén egy hosszabb és két zöldebb tű van, melyekkel a mellre erősíthető. Súlya 65 gramm, mint emliték, még 1871-ben február 1 én jutott vétel útján a magyar n. múzeum gyűjteményébe. A német drámairók egyik legkiválóbbja, Mosenthal Salamon Herman elhunyt febr. 17 én reggel Bécsben. Nálunk főkép „Deborah“ cziműl drámája után ismerik. Ő írta „Sába királynőj e“ szövegét is. Német színpadokon több müveállandóan helyt foglal a játékrendben. Szin müveinek nincs erőteljes alkotása s alakjaiban mindig sok a csináltság és érzelgősség, de választékos nyelvezetük, a költői csin, s a hatással rendezett jelenetek szívesen látott művekké tették Mosenthal darabjait. Irt lyrai költeményeket és aesthetikai költeményeket is. Kasselben született 1821 ben, s a negyvenes évek végén ment Bécsbe, hol 1861-ben levéltárnok lett a közoktatásügyi minisztériumban. Changarnier tábornok csütörtökön Versaillesben meghalt. Vele a franczia clericalis-monarchikus reactió egyik főoszlopa dőlt sírba Született 1793-ban; mint XVIII. Lajos gárdistája kezdte meg katonai pályáját, melyen magas rangja daczára kevés babért aratott. Egyike volt azon politikus tábornokinak, kik mindent elrontottak, amihez csak fogtak. „Francziaország képviselői, tanácskozzatok nyugodtan!“ Így kiáltott fel a nemzetgyűlésben majdnem ugyanazon pillanatban, midőn III. Napóleon az államcsínyt hajtotta végre. Természetes, hogy e mondását feljegyezte a történelem. Az államcsíny folytán Francziaországból távozni kényszerülvén, csak az amnestia után tért oda vissza. 1870. júliusban „kardját“ felajánlotta a császárnak. Changarnier-val a szerencsétlenség is bevonult Metz falai közé, melynek capitulatióját ő kötötte meg. Mint a versaillesi nemzetgyűlés tagja, kezdetben egy párthoz sem csatlakozott. Később tevékeny tagja lett azon pártnak, mely a monarchicus restauratiót akarta Francziaországban. Itt is üldözte közmondásossá vált szerencsétlensége. Az alkotmány megszavazása után élethosz Bziglan senatorrá választatott; mint ilyennek kevés alkalma volt szerepelni. A halál úgy látszik, épen akkor hiúsította meg terveit, midőn ismét a köztársaságiakhoz akart csatlakozni. Changarnier — az utolsó úgynevezett politikus salon generalis volt Francziaországban. A bécsi „Fremdenblatt“ adalékul a schleswig-holsteini háború történeteletéhez egy 1864. ápril 13-dikán kelt, s állítólag báró Rosenkranz Ivor akkor olaszországi dán követtől származó diplomatiai okmányt közöl. Rosenkranz ebben a többek között jelenti kormányának, hogy egy Koppá nevű magyar ezredes, valószínűleg Klapka tábornok, ügynöke meglátogatta, s azon esetre, ha Poroszország és Ausztria Dánia ellen háborút kezdenének, 5—6000 magyarból álló segédcsapatot ajánlott fel. Ő nem fogadta el az ajánlatot, bár Kúppá az akkori dán belügyminiszter levelével jött. Mikor a háború kitört, Kúppá ismét eljött hozzá, s proclamatiókat ajánlkozott kibocsátani az osztrák hadseregből alakítandó magyar, lengyel és olasz csapatok szervezésére, de Rosenkrauz nem tartotta eszélyesnek a maga részéről direct beleelegyedni a dologba, hanem csak azt mondotta az ezredesnek, hogy tegyen úgy, amint jónak tartja . Hogy mért közli a „Fr.“ ezt az állítólagos diplomatiai okmányt épen most, arra nem tudnánk másképen válaszolni, mint hogy épen most folynak a kiegyezési tárgyalások Ausztria és Magyarország között, s az ilyen reminiscentiák nagy mértékben járulhatnak a hangulat megjavításához. — Robbanás. Párisi táviratok jelentik, hogy a graisssesaci kőszénbányákban gyúlékony gázok robbanása ment végbe; hatvan munkás közül eddig csak ötöt mentettek meg. — Svájczban ugyanezen táviratok szerint az árvízveszély növekszik; eddig hét vasút van részben elárasztva; a badeni tó kiáradt s a Rajna vízállása folyton emelkedik. — Szavazáshoz való gép A brüsseli városház termében, mint a „L’Echo du Pari.“ írja, egy Jules Chautrenne által feltalált szavazáshoz való gép van kiállítva, mely nemcsak a szavás teljes függetlenségét óvja meg, hanem a beadott szavazat titkát meg is őrzi. Chautrenne készüléke egy — a jelöltek számához képest, — szakokra osztott csőből áll. Minden szakba beteszik a jelölt fényképét és nevét. Minden szak alatt van egy mozdítható gomb. A szavazást a választó úgy gyakorolja, hogy a gombot megnyomtatja, mely egy tolót rásajtol egy számozott papírszalagra. E szalag magától gombolyodik le, mint a telegráf papírszalagja és a választás végeztével elég a toló által rásajtolt számot leolvasni, mely a jelölt által nyert szavazatok számát tünteti föl. Hogy a választó megakadályoztassék abban, nehogy egy jelöltre kétszer szavazzon, a gomb lenyomásával egy rézsúly ereszkedik le. Minden szavazat után villamos csengés lesz hallható abban a teremben, hol a választási bizottság együtt ül. Ekkor az elnök a súlyokat az asztalon megerősített rugó érintésével ismét fölemeli. Hogy minden csalás lehetetlenné legyen, feltaláló tekintettel vált arra az esetre, hogy ha az elnök nem gyakorolna a rugóra oly nyomást, mely a súlyt fölemelje, egy villamos számlap van a készülékkel egybekötve e felírással „előtt“ és „után.“ A szavazat beadása előtt a mutató „előtt“-re mutat, a szavazat beadása után az „után“ ra. A készüléket miveletlen választók is használhatják, mert fehér és fekete gombok vannak rajta. Világtalanok részére is úgy van berendezve a készülék, hogy sima és rovátkás gombok vannak. Offenbach a híres operette-szerző egy munkát adott ki e czímen „Offenbach Amerikában“, melyben nagyon sokat foglalkozik az óczeánon túli evés-ivással, vendéklőkkel és különösen a pinczérekkel. A pinczéreknek egy különös példányáról, kivel Philadelphiában ismerkedett meg, következő adomát beszéli el: „Fél tíz órakor érkeztem meg társaimmal e városba, borzasztó éhesen. Alig szálltunk ki, egy bennlakóra rohantunk és kértük, hogy nevezzen meg nekünk egy jó korcsmát. „Petry“ mondá ő. Menjünk tehát „Petryhez“ E szavakat tett követte, és Petryhez mentünk, hogy éhségünket minél hamarább csillapíthassuk. „Gargon“ „Tessék parancsolni !“ — „Adjon nekünk jó Inlienne-levest!’ — A pinczér nagy képet vágott „Nem ajánlom önöknek e levest, mert a zöldaág leves itt nálunk nem ehető* — „Adjon hát jó beafsteket.“ — „Szakácsunk ezt nagyon czudarul készíti.“ — „Hozzon hát epret.“ — „Mind lőtt “ — „Hát sajtot* megrom — „Kérem tessék hogy ugye köte „Ha ama alapszabályai most lettek felterjesztve a belügyminisztériumhoz. E szabályzat értelmében részvényes tag csak nő lehet. Pártoló tag férfi is lehet, de ezek csak könyvet vehetnek ki, az egylet helyiségébe nem járhatnak, legfennebb, mint valamely részvényes nő tag által bevezetett vendég 4 napig. Lám, mi férfiak szabadelvűebbek vagyunk, a mi olvasó egyleteink alapszabályaiban a tagságot illetőleg nem alkalmazunk a nők ellen ily drácoi szigort. Ideglenes elnökül Császár Miklósné Kabós Eszter, s ideiglenes jegyzőül Gombos Mihályné választattak meg. Alapitó tagok : Hatfaludy Zsigmondné, Versényi Károlyné, Majthényi Sándorné, Bálintit Jánosné, Horváth Józsefné, özv. Zsombori Bálintné, Demsik Gyuláné és Császár Samuné. — Kossuth Lajos a Hunyady-Album szerkesztőihez, György Aladárhoz és Szathmáry Györgyhöz, kik hozzája fordultak és György, felemlítve azon kitűnő fölkérték, hogy mondja el véleményét a megindult mozgalom felöl, levelet intézett, melyben nagy érdekeltséggel foglalkozik a hunyadmegyei eloláhosodott magyarok kérdésével s több érdekes tervet sorol elő azok nemzetiségének megmentése tárgyában. „Oly nagyon szomorú a jelenség ez, egyszersmind oly phoenomalis abnormitás is, mely az én fogalmaimat a népélet psychologiája s a magyar nemzeti jellem felől egészen zavarba hozza “ mondja nagy hazánkfia. Szerinte gyárat kellene azon a vidéken alapítani, s iskolát építeni, hogy a nép élete és művelődése biztosítva lenne. Erre azonban nem aprólékos adakozást, de az egész társadalomnak vállvetett támogatását látja szükségesnek. A * ♦ + két tagja: Kálmán, meghívás fol^n’£f1^tXgVói | 'Zt ,bu “'*ban fo* sírhelyre utaztak. — többen csatlakoztak a küldöttséghez. •11 r■ a székely fővárosban fényes fogadtatás vár Egyúttal megemlítjük, hogy szombaton ?íiy • egész terjedelmében megjelenni. — A kolozsvári orvos-természettudományi társulat pénztárába mult év fölfáradni; biztosítom önöket uraim, magától jő. — „Mond csak gyerek, nem sokat tartasz uradra?“ — „Első fességem vendégeimet kielégíteni.“ — Petry ur volnék, az ajtón dobnálak ki. Petry ur nem várta az ön tanácsát utoljára terítek e helyen.“ — E mélyen meghajtotta magát és mi pásan vecsoráltunk ez estre. pom P C* T) 'Viirett Kemal bey, a „Fiatal Törökország“ vezér«. (P. L. után.) (Vége.) A forradalom ez időben nem marad egy helyt. Már 1793. óta működik Európában, és még későre szűnik meg; csaknem 100 évvel későbben kezdődött keleten, és ép igy lesz nyugaton is, oly igaz, mint hogy vannak törvények, melyek örökké és változatlanul kormányozzák a nemzetek sorsát. Kemal bey idővel igazgatói állást foglalt el a „Conseil d‘ É'art“ nál. Azt mondják, hogy az alkotmány — amint az eredetileg volt — az ő műve lenne. Midhat pasa bírt azon bölcsességgel, hogy nagy nevét, szeplőtlen jóságát, erélyét és tekintélyét az eszmének és a reformoknak szentelje, mert ő már kezdettől fogva a „Jrupe Turquie”-hez tartozott. A szellemi munkát, melyet ő nagy mű igényelt, Kemal bey szolgáltatta. Az alkotmány — így beszélte nekem egy nem-török, ki magas hivatalt visel — az alkotmány készen volt és elfogadtatott, a kihirdetés másnapra határoztatok; nagy előkészületek folytak, Konstantinápoly népe hangos izgatottságban van; Midbat pasánál politikai férfiakból álló gyűlés volt — ekkor érkezik egy császári követ, mely jelentősminő módosításokat kell alkalmazni az alkotmány készítésénél, ha azt kihirdetni akarják; ha ezen módosítások nem alkalmaztatnak, a kihirdetés meg fog tiltatni. Engedni kellett, így kerültek az ismeretes rendőri pontok a török alkotmányba. Érdekes lenne azon roppant izgatottságot leírni, mely e pillanatban a köröket eltölte, mely a török nép szellemi életében vitatkozó és vezérlő erőt lábbal taposta. az elemek, melyek a török kormányzat régi princzipiumához és régi alakjához ragaszkodtak, legfőbb támaszukat egy férfiúban találták fel — ki a császári trón közvetlen közelében állott, azonkívül a herczeghez vérrokonság és nagy szolgálatok, melyeket irányában tanúsított, kapcsolták — a Midhat pasa princípiumait (a személyt talán) el sem titkolt rosszakarattal fogadta. Midhat pasa mellett voltak az egykori „Jeune Turquie“ tagjai, kik őt védelmezik, azzal a kikötéssel, ha ő előre halad, már az első jelenségek becsben állanak, mi arra mutat, hogy fog támadni egy radicális párt, mely előtt a „Jeune Turquie“ szabadelvűség« igen megfontoltnak fog látszani ... . Mindezen elemek, már az első török parlamentben tesznek nyilatkozatot kisebb vagy nagyobb erélylyel; a nép, mely eddig valódi aktív szerepet nem játszott, mindazonáltal a nyilt harct biztatni és izgatni fogja és azon mértékben, amint a tömeg érdeklődése a politika iránt növekedik, valószínűleg az ellenzék ellenszegülési ereje is növekedni fog. Ezen ütközetben, melynek dimensiója minden számítástól ment, Kemal bey a hírneves csapatnál marad, egyszersmind mint reformátor és moderátor tényleg is működni fog. Ha festő lennék, és Kemal bey alakot lerajzolnom kellene, meglehet talán, hogy személyével, nem lennék teljesen megelégedve. Kis termetű férfi, szőke, mondhatni négyszögű tejjel. Vonásai elárulják a férfit, ki képes a döntő pillanatban nagy tettek gyors és merész kivitelére Fellépése és szónoklatai egy oly férfiúra utalnak, ki hírességében még szerény maradt, és a ki, ha egykor a hatalom legfelsőbb fokát elérné (mit barátai óhajtanak és a mitől ellenei félnek) valószínűleg még akkor sem tagadná meg veleszületett egyszerűségét és szeretetreméltóságát. Sokat szenvedett — és mégis e férfiú szerencsés férfiú ! Alig 33 éves és már országát és nyelvét reformálta ; élete egyik szakában igen kemény harczokat és dicsőséges eredményeket ért meg, a minőket egy más ember alig birt volna elviselni. Irigylésreméltó, szerencsés nagy férfiú ! - á .. — Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő K. PAFF MIklas», Közönség köréből.*) Iyilatkozat, az „Ébredés* mult számában a konstantinápolyi küldöttség fogadtatásáról hirt hozva felemlíti, hogy a deputátió tiszteletére „fáklyás zenét is terveztek rendezni, de ez a kormány által eltiltatott.“ Szemérmetlen ferdítés és hazugság a referada minden adata, minőt csak a magyar conservativ kozák-politica terjeszthet. Kolozsvárt, 1877. febr. 19. Czakó József, a 45-ös rendező bizottság elnöke. • E rovatban megjelenő czikkekért szerkesztőségünk csupán a sajlőbartság irányában vállal felelősséget. Szerk. Bécsi tőzsde. Február 17-én, 1877. 5°/, metalliques............................................. .'/, nemzeti kölcsön............................... Arany járadék......................................... 1860-iki államkölcsön.............................. Bankrészvények....................................... Hitelrészvények..................................... London . ......................•••• 140 Magyar földtehermentesítési kötvény . Temesvári földtehermentesítési kötvény Erdélyi földtehermentesitési kötvény . horvát-Slavon földteherment. kötvény Ezüst szavaknál Cs. és kir. arany N apoleond'or 100 mark német érték 69 60. 67.76. 75.95. 109. ' 835.— - 60 124.30 73 26 72.— 71.26. 114 60. 693.— 991.-/, 60.90.