Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-07-01 / 148. szám

I i ‘ II e I-1 kf rn ni | !v : r- i •t [ i­f t, ilf ' ■e , i-3 it 1* * JZZ V , i HIRHABANNG. , , , ., Kolozsvár, junius 30. B,iUI választmányának fr Tisztelettel kérjük lapunk Jelentése. t. előfizetőit, hogy a julius — deczem­(Előterjesztetett az 1877. évi jun. 14-én j jjert évfolyamra méltóztassanak az elő­­tartott közgyűltsem fizetési összegeket beküldeni, évnegyedre K­i .amelylyel vála.t­ mányunk ] 4 frt. féléms­g frt. i7»%g$A ^ Az°" el0fi2el0illk a kik mék­­ességévé teszi az ig. választmánynak, hogy e hóban előfizetéseiket meg nem újít­ják, részökre julius elsején a lap kül­dését megszüntetjük. A kiadó-hivatal. rcegM*rwn* ®*Mai önmaguknak a jAi teljes, Az ig. választmány jóakarata törekvése ellen sizett kötelesség érzetének boldogító ön tu- a természet elemei szállottak sikra; a rop­­i pant mérvű vizáradások, melyek hazánk lé­ig, választmányunk előterjesztéséből, mely a társulat helyzetét teljes őszinteséggel önök elébe tárja, felismerhető azon egyetlen út, melyen haladva a társulat intézetének jövendője biztosítható. Engedjék önök szívemben azon meg­győződést táplálnom, hogy ez utat nem lógja temes veszteséggel sőt 2400 pizárul az önző hasonlóség, hanem megnyitja reményt mutatott fel, a miv­­eit elbob­ták, maguk után hagyva országos pusztulást, a mi utolsó kísérletünk sikeré­nek reménységét is eltemették a felbőszült hullámokba, ugyannyira, hogy csupán az utol­só pillanatok sokszorozott erőfeszítésének kö­szönhető, hogy e vállalttt nem végződött te­írt. tiszta nye­ldzárni az önző hasoniesen, uauem íme,,,..,,. ■>•“'■7' « mivel — bár pará­a L­h/tin-tanlini azon szelleme, mely egye- nyi mértékben, de a társulat tartozásainak dili képes terem­teni minden szépet, nemest, terhét könnyítettük nagyot. közgyűlést megnyitottnak nyilvá­nitom, a kolozsvári belvárosi gyermekkert-tar-minden évben egyszer a t. közgyűlésnek be­számoljon, s e kötelességét már két év óta nem teljesité. E mulasztásosa azonban teljességgel nem abban található föl, mintha a választ­mány félt volna munkásságát a 1. közgyűlés illetékes ítélete alá bocsátani; ellenkezőleg a választmány legjobb meggyőződése szerint bátran állítani meri, hogy a lefolyt válságos évek alatt mindazt, a­mit a társulata a ve­zetésére bízott intézet érdekében a nehéz viszonyok közepett megtehetett, megtenni tö­rekedett, s ha az eredmény a választmány erőfeszítéseivel nem állott arányban, ennek oka, mint a fölsorolandó tényekből a 1. köz­gyűlés is meggyőződhetik, a választmány ha­talmának korlátain kívül eső oly körülmé­nyekben rejlik, melyek sötét árnyékukat a közel­múlt években, nemcsak a mai — pa­rányi erővel — rendelkező társulatunkra, ha­nem országszerte a leghatalmasabb egyesü­letekre, sőt egész hazánkra vezették. Engedje meg a t. közgyűlés, hogy vá­lasztmányunk teljes őszinteséggel elősorolja azon körülményeket, melyek előzményei gya­nánt szolgáltak azon súlyos helyzetnek, mely­be társulatunk pénzügyi tekintetben jutott, s melyből a kibontakozásra vezető utat meg­találni e jelen közgyűlés legfőbb feladata A társulat 1874. május 10 én tartott közgyűlése a kezdet biztató kilátásai által bátorítva s remélve, hogy a még nem jegy­zett részvények is elhelyezhetők lesznek, föl­­hatalmazta vala az ig. választmányt, hogy a társulat által 16,000 írton megvásárolt, ak­kor még földszinti épületet — a benyújtott terv szerint — kiépítse s felhatalmazást adott arra is, hogy az ig. választmány az erre szükséges hitelmiveletet végrehajtsa. E felhatalmazás alapján az ig. választmány Zimmermann Henrich épitészszel szerződésre lépett, mely szerint vá­lalkozó köteles lett volna 8500 frtért az épület teljes kiépítését végrehajtani. E kötelességének nemcsak hogy eleget nem tett, sőt miután a megkezdett munkát már félbehagyni nem lehetett, az ig választmányt azon kényszer­helyzetbe hozta, hogy kénytelen vola egyfelől vállalkozó ter­hére az építkezés ügyét saját kezébe venni a tetemes túlkiadásokkal végrehajtani, más­felől vállalkozót, miután vele szembe a tár­sulatnak 4600 frt követelése maradt fenn, beperessüik, illetőleg vállalkozónak azon in­gatlan birtokára, mely a szerződés értelmé­ben az egész építkezés összegéig biztosíté­kul le vola kötve, végrehajtást vezetni. A per 2 évig húzódott s a szomorú eredmény az lett, hogy a társulatnak az intézet kiépí­tése a kialkudott 8500 írton felül még 7600 írtjába s igy összesen 16,100 frt. készpénz kiadásába került, melyet újabb hitelművelet­nek kellett fedezni, a nélkül, hogy e túlkia­dásokra a kárpótlást a társulat, a vállalko­zónak elárverezett ingatlan birtokából, mely­nek értéke az országszerte bekövetkezett válságos pénzügyi helyzet miatt tetemesen alászállott,­­ megkaphatta volna, sőt miu­tán a társulat jogigénye azon ingatlanra csak másodhelyen volt betáblázva s az eladási csekély összeg (3200 frt.) kevéssel haladta túl az első helyen betáblázott jogigény fede­zését, az ig. választmány kénytelen volt szo­morú vigasztalását abban keresni, hogy leg­alább megmentette a társulatot tetemes per­költségtől s a vételár felosztás alkalmára még néhány 100 frtnyi igényét biztosította. E szomorú eredmény daczára is azon­ban ig. választmányunk azon határozott meg­győződésének ad kifejezést, hogy az intézet épületeinek emeletre kiépítése, tűzfallal, bá­dogfedélzettel ellátása, bár tetemes áldoza­tokba került, mégis kiszámíthatlan nyere­ségnek jön kútforrása. Kétséget nem szenved ugyanis, hogy ha ez meg nem történik s a múlt évi roppant tűzvésznek épen azon épület tűzfala útját nem állja, nemcsak azon telken romok között járnánk ma, sőt minden bi­zonynyal a pusztító vész a szomszéd telkek egész sorát áldozatul ragadta volna el. Itt igazán beteljesedik, hogy a keserűből édes jöve ki. Az ig. válaszmány a beállott kényszer­(Vége köv.) (Hivatalos) A marosvásárhelyi ügyvédi ka­mara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Csányi István gyergyó-szent-miklósi lakos ügyvéd, elhatározása folytán, a kamara lajstromából kitörölte­tett, s irodája részére gondnokul Lázár Menyhért gyergyó-szent-miklósi ügyvéd rendeltetett ki. A gyula-fehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Filip György gyula­fehérvári lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Mz Lapunk reggeli kiadására azon kedvező körülmény állott be, hogy a Válaszút, Szamosújvár, Deés, Bethlen, Besz­­terczei vonalra, lapunk megjelenése után rög­tön elindítható, hasonlóképen a Kolozsvár Budapesti vonalra még az­nap elmehet a déli vonattal. Most, midőn az orosz-török háború a legfontosabb stádiumba lépett, mi­dőn a döntő harcrok kezdetüket veszik, lapunk kétszeri kiadása azt az előnyt nyújt­ja a­z­ előfizető közönségnek, hogy a­­Ma­gyar Polgár­ a legújabb hírekkel az ország összes lapjait megelőzi. Az a körülmény pedig, hogy hetenként még egy szépirodalmi lapot is ingyen mellékletül ad, az összes lapok között a legolcsóbbá teszi.­­ Hermann Mariska, a nagytehet­­ségű ifjú hegedűművésznő a jövő hó elején Kolozsvárt fogja hangversenyeit megkezdeni. Mint alig 8—9 éves leányka évek előtt már figyelmet keltett Kolozsvárt, — ma pedig a jeles Hubernek egyik legkiválóbb tanítványa. Ajánljuk előre is a közönség figyelmébe. Dr. Névy László és dr. Zá­­vodszky Károly ma reggel a tordai­ hasa­­dék megtekintésére indultak el. Innét To­­roczkóra rándulnak, honnét visszatérve N.­­Enyed, Déva, Vajda-Hunyadot tekintik meg. A „Victoria” biztosító társa­ságnak ma, június 30-án tartott rendkí­vüli közgyűlése elvileg kimondotta, hogy a társulat székhelyét a részvényesek egy nagy részének óhajtása szerint a jövő évben Bu­dapestre teszi át. A közgyűlésről részletes tudósítást közelebbről fogunk adni. — A helybeli polgári lövöldében a tegnapi dijlövészeten díjakat nyertek [Kör­díjat Heinrich József, dr. Haller Károly, Bartha János. Versenydijakat: Szent­­jánosi Ferencz, Kalmár Dezső, Flórián An­tal. S­z­e­r­e­n­c­s­e d­i­j­a­­: dr. Haller Ká­roly, Heinrich József. — A helybeli „Fröbel-intézet” rész­jegy birtokosai június 28-án, csütörtökön d. u. 5 órakor a városi közgyűlési teremben tiszteletes Szász Domokos ev. ref. lelkész elnöklete alatt megtartották évi rendes köz­­gyűlésöket. Elnök miután üdvözölte a köz­­gyűlés tagjait, felolvassa az alapszabályok 15. § át, melynek értelmében, mivel másodízben volt egybehiva a közgyűlés egymásután, ha­tározatképesnek nyilvánítja ki. A gyűlés főbb mozzanatai voltak : 1.) Felolvastatott az igazg. választmány működéséről szóló jelentés, melyet egész terjedelmében közlünk. 2.) Előterjesz­tettek az 1874—76 és 76 ik évi zárszámo­­latok, melyek miután a mait közgyűlés által kiküldött felülvizsgáló bizottság által helye­seknek találtattak, tudomásul vétettek, s egyszersmind pénztárnokat a fennemlitett évekről szóló számadások alól a közgyűlés felmentette, jegyzőkönyvileg köszönetet sza­vazva buzgó fáradozásaiért. 3. A függő ter­hek s részvényügy lebonyolítása tárgyaltat­tak , mikről pénztárnok az igazg. választ­mány megbízása folytán felolvassa javasla­tát, melynek alapján leginkább biztosított­nak véli továbbra is az intézet fennáll­­hatását. A­ közgyűlés minden tekintetben ma­gáévá tette ama javaslatot s egyszersmind megbízta annak értelmében az egyezkedést a várossal, esetleg az állammal végrehajtani. 4.) Egy háromtagú bizottság küldetett ki a végett, hogy a folyó évi számadásokat meg­jelenését, a­ film bejárta. Pataki Perenc, jegyző: “ A kolozsv­ kereskedő ifjúság jótékonyczélű nyári tánczvigalmát, holnap Julius 1­sej­én a Nemes-kertben mse fogja tartani. Kedvezőtlen idő esetére intéz­kedések történtek a tánczhelyiség befedésé­re. Az igen kedélyesnek ígérkező mulatság­nak jó sikert kívánunk. — Egy magyar ember Armeniá­ban. A „P. Ll.u. kisázsiai harcrtéri levele­zője az Araxes-völgy egyik helységéből, Chorastarból a következő érdekes epizódot írja: „A helység tele volt katonasággal s h­o­­szu ideig nem bírtam szállást találni. Végül elmentem a mudirhoz, hogy hatalmas uti­­formánom alapján lakást kérjek; fáradozá­saim eredménytelenek maradtak; egyszerre a mudir azt kérdi tőlem,­­ hova való vagyok ; midőn azt feleltem, hogy magyar, rögtön ren­delkezésemre bocsátotta saját házát, melyben nem voltak katonák; ő maga pedig minden tiltakozásom daczára átköltözött fivéréhez. Egyáltalában fel kell említenem, hogy mint magyar embert mindenütt feltűnő vendég­szeretettel fogadtak és a félreeső hegyek legkisebb falvaiba eljutott a hite a barátság­nak és rokonszenvnek, mely a magyar és ot­tomán nemzeteket egymással egyesíti.­­ A tűz Csehországban nincs kerü­let, a mely e hóban kikerülte volna a tűz­vészt és mint a „Politik“ írja, rendszeres gyujtogatók járnak városról-városra. E héten már a következő helységekben pusztított a tűz. Zehunban 6 ház égett porrá és a tű­z áldozatává 7 sertés és kecske is esett. A kár mintegy 4000 forint. — Horichban szintén több ház égett le, a felbecsült kár 3000 frt. — Kotopekban egy gazdag földbirtokos ösz­­szes gazdasági épületei égtek le, biztosítva nem volt egy konyha sem. — Lojevicban két ház esett a tűz áldozatául, a hozzájuk tartozó istálóiakal és csűrökkel együtt, stb. stb. A cseh lapok már állandó rovatot nyi­tottak hasábjaikon „a tűz* felirattal és e rovatok mindennap elég terjedelmesek. — Török-magyar szerelem. Nagy- Kanizsáról érdekes hírt vesz a „M.H.“ A török küldöttség ott mula­ása alkalmával rendezett ünnepélyen ugyanis a bájos hölgykoszoru két tagja, két szép kisasszony vitte a franczia tolmács szerepét. A kedves tolmácsok egyi­ke V. G. kisasszony volt, kinek szemei a szőke Re­ad bey szívének is tolmácsolhattak valamit, mert a fiatal török egész hévvel kezdett neki udvarolni, miközben kijelenté, hogy ő a kisasszonyban véli feltalálni meny­asszonyát. Mondják, hogy a kisasszony erre félig udvariasan, félig pajzánul, csak annyit felelt: „jó lesz.“ — Hanem a tűzvérzi beg azt komolyan vette és nagyon jól megje­gyezte magának, mert hazaérkezte óta egyre küldözi a franczia leveleket V. G. kisasszony­nak, sőt az utolsó levélben egyenesen kezét kéri, azon erős fogadással, hogy a kisasszonyt birva nőül, soha életében nem vétkezik a keresztény egynejűség­ében még gondolatá­ban sem. A levél czímét hibátlanul magyar nyelven írta. Megígérte azt is, hogy még a nyár folytán látogatást teend a kisasszony­nál és szüleinél. A nyílt titokba közelebbről beavatottak már azt is kiolvasták, hogy a derék fiú nem reménytelenül szeret. — Két híres egyetem fogja nem­sokára megünnepelni jubileumát a­z egyik a tübitrgeni egyetem, mely már 400 év óta áll fenn, a másik az upsalai, mely szeptem­berben üli meg háromszáz éves fennállásának évfordulóját. Mindkét egyetem nagy fényt szándékozik kifejteni a jubileum napján, mely­nél a német főtanodák teljes számmal képvi­seltetik magukat. — A kézdi­vásárhelyi „közműve­lődési egyesület” alapszabályai a m. kir. belügyminisztérium által f. évi 26802. szám alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. — Az iparosegylettől következő fel­hívás közlésére kérettünk fel : Iparosok ! Polgárok ! A kolozsvári iparos-egylet f. évi julius 1-én tartandó majálisának tiszta jö­vedelmét az e­g­y­l­e­t-h­á­z a­l a­p­j­a j­a­­vára szándékszik fordítani; azért alólírt bizottság felkéri Önöket, hogy a nevezett czél előmozdításáért mindnyájan részt ve­gyenek s megjelenésükkel igazolják azt, hogy saját ügyüket felkarolni, fentartani tudják és óhajtják ; s midőn jelen felhívásunkat köz­rebocsátjuk, azt azon erős hittel tesszük, hogy nem lesz egy is iparosaink, polgáraink között, a ki ne sietne filléreivel a kolozsvári iparosság múltjának emlék- és jövőjének di­­csőségoszlopához egy porszemet vinni. — E házat — mely visszatükrözése iparo­saink lelkes buzgalmának s elégtétel azon fáradhatatlan, lelkes iparosoknak, kik ez osztály iránti önzetlen, nemes lelkesedés­sel az egyletet megalapították, ez egy­letet, mely temploma, urnahelye a jelen és jövő iparos érdekeknek, mely hivatva van azt úgy szándékos, mint véletlen meg­támadások ellen védeni, érte küzdeni; e ha elaludt (örök fejéről lehúzta a .,i r „ , messzire eldobta. No de az ily csekélységek emléknek kl« Svárk^lí 'T*'*TM szült a jun 30 áa Br B o r na ' 187?* következő jelenet. Egy asszony, karján egy né elnök Szá- / csecsemővel a vasúti kocsik előtt állót', és a »z ász D­om­okosné, titkár, nézte a foglyokat. Egyszerre kihajlik az egyik vai TQ„gQyel BoTgdail és ^je Mold­fogoly és jelek által értésére adja az asz- TM min­test« 5 lengyel József «» Az­szonynak, hogy gyermekét megszeretné cső­­l! “ Aranka mint kölni. Az asszony hallott valamit már arról, 87aiS é ' barátok nevében a hogy a törökök a gyermekeket fel szokták Sák holv­íhS mély keser'vével nyársaim és sietve rohant el a pályaudvar- SÍKiSfi?#7. bolt?észeU tanokat végzett ból. Erre egy másik nő lépett a kocsihoz és 'anarle'ölt fiúk az illetők testvére Lengyel felnyujtotta gyermekét a töröknek. A török | ben°f helyen tartó tüdövész következte­­csókokkal halmozta el a gyermeket szemei ‘M' • reggeli 8 Valter, 23 éves de könnyek tolultak és különféle ’ jelekkel korában l°bb Mtre szenderült. Béke poraira]! tudtára adta az asszonynak, hogy neki is ! **­IH*^ van odahaza egy kis fia, kitől most oly mesz­­szire szakadt. — úgy látszik, hogy Ardahan­­_ ... Pírjaink nem a legszebben bántak a törökökkel. Midőn azt kérdezték a foglyok­­tól, hogy miért oly rongyolódott egyenruhások, jelekkel azt felelték, hogy lehúzták, leszag A lótenyésztés emelésére alakult rász­gatták róluk és azt mormogták: „kozák“ „Az­ i ^ytársaság alakuló közgyűlését julius 4m« ,muszka laP, de ki tud­ i^y^ ^.Nem tehetem, mint a társaiig hatja azt, mennyit és mily eseteket hallga­tott el? — A vallási rajongás egyik szo­morú példájáról emlékezik meg a „Gaulois.* A belga főváros Rue de Brabant utczájában lakott egy lengyel orvos, kinek egész vise­lete s sajátszerű életmódja némi gyanút kel­tettek a házi lakókban. Ezen egyén ugyanis sohasem távozott szobájából és a szomszéd péket avval bizta meg, hogy naponként egy kenyeret tegyen le ajtaja előtt. A szobába senkit sem bocsátott, valamint általában sen­kivel sem érintkezett, így tartott ez múlt év szeptember havától kezdve. F. hó 22 én vég­re a házi­úr jelentést tett a rendőrségnél, hogy lakója egyszerre elnémult, s hogy ko­pogására sem adott választ szobájából. Há­rom rendőr erre fölkereste a lakást s ennek zárját, ajtaját fölfeszítette. Iszonyatos látvány tárult a belépők elé. Az ablak mellett ott találták a lengyelt, kinyújtott lábakkal s a legnagyobb kimerültségben. A rendőrök azt hitték, hogy már meghalt, hanem az odahi­volt orvos csak rendkívüli elgyengülést kon­statált, mely onnét származott, hogy a sze­rencsétlen rajongó egész éven át csakis ke­nyérből és vízből élt. Midőn lakásából, hol jelentékeny pénzösszegre, több órára s még egyik szerény alapítója, hogy azt e lapok ol­vasóival a főbb vonásokban meg ne ismer­tessem, különösen miután e társaság műkö­­dését gazdasági egyletünk területére is szán­dékozik kiterjeszteni. Érezzük mindnyájan, hogy ha lovat akarunk venni, nem találunk, ha pedig el­­adó lovunk van, nem tudjuk értékesíteni. Mi ennek fő oka? Az, hogy megromolván a régi híres, pl. kolozsvári lóvásárok, a tenyész­tő nem viszi oda portékáját azon félelemből, hogy vevő nem lesz, vevő pedig nem jön, mert tapasztalta, hogy ezt hiába tenné, az eladó lovak nem lévén a vásárra bevezetve. E bajon segítés, első feladata a társu­latnak, mely rendezni akarja a lóvásárokat Budapesten, Győrben, Debreczenben és Ko­lozsvárit, a lóvásár helyet és jogot megvéve az illető hatóságtól és felszerelve azt kellő istállók, színek, lovarda és más épületekkel, és gondoskodva arról, hogy a behozott lovak bizton mindennel olcsón és jól láttassanak el. Mindennek megtehetésére az első kibocsá­tása 50 ezer írton kívül, segíti a társulatot azon maradék összeg, mely a kormány által engedélyezett sorsjáték jövedelméből marad, miután abból a lovak és a lovak használha­­tásához kellő iparczikkek vásároltatván, azok több szent képeire,"T'imakönyvekre " bük­­a /sors)'eg­y tulajdonosok közt kijátszatnak, kantak — a kórházba akarták vinni, magá­hoz tért a lengyel s minden hozzáintézett kérdésre csak azt felelte: „Hagyatok béké­ben, a poklomon megyek át.“ Előbb még még pedig úgy, hogy az el nem adott sors­jegyek nem játszván, a nyeremények a tár­sulatra semmi esetben nem eshetnek vissza, mi a sorsjegy tulajdonosokra szokatlanul nagy térdre rogyott és hosszasan imádkozott egy előnyV, ...... .... szent kép előtt, azután nyugodtan elvezet­ , Remélhető hogy egy 1 frtos jegygyel, tette, illetőleg elvitette magát t­eljesen fölszerelt négyes vagy kettős foga­t . r. .__ ... , tot, teljesen felszerszámolt paripát, angol f?3 -e^h ..orosz. kkro el- nyerget stb. lehetvén nyerni, ezen sorsjegyek fogatasáról ujab­b részleteket jelentenek. A­­ kelendők és igy a kisorsolandó tárgyak is báró. Osztályfőnök az orosz belügyminisz-t értékesek lesznek S teriumban. Ezenkívül titkos tanácsos ősi­­ lovak, kocsik stb. ugyanazon vásá­­ro­l­ rendjel birtokosa. Junius 4-ke óta ron­gednek megvéve, mi már magában elég az orosz hatarvam-őrségeket vizsgálta meg jó­ foka lesz annak, hogy az eladók portékái é­­s kirándulást tett a galicziai svárpá­­ita( a vásárokon megjelenjenek és egy birto­tokba. Ott 20*ka óta folyton topographiai sáték a vevőknek, hogy nem jelennek meg felvételeket, jegyzeteket és térképeket esi ok nélkül a vásárokon nált, mig Novogrodski mikuliczini mérnök, ki a­éperl ezen ,„és jón létesültek a világki­­dolgot észrevette, föl nem jelenté. A csend- ,-a frankfurti, stutgarti és több lóvásárolt a Őrség csak hosszabb vonakodás után fogta külföldön és neki kétlem, hogy hazánk lőte f el a bárót, kinek iratai sem voltak egészen nyésztől is ismerik érdekeiket annyira, hogy rendben. Különben igen nagy pénzösszege­ e társulathoz, mely ha lehetend, lassanként két, számos röpiratot és följegyzést, az rt hazai sőt külföldi katonai pót!ovazást£j is egész vidék és közeli városok részletes le-­j működési körébe szándékozik vonni, csatla­­k­ását stb. találták nála. Felsőbb rendeletre igozzanak, nem is lehetvén kétség benne, a báró 22-én szabadon bocsáttatván, Sem­­hogy a vállalat, ha egyszer megküzdött a hel­ybe utazott, hol szintén oly föltűnően vi­ kezdet nehézségeivel, anyagilag is jutalmazó selte magát, hogy a helytartósághoz idézték, leend, mire még az nap elutazott.­­ Első kísérletet szeptemberben Győrben a 84-ik közlemény az árvaházra­­ akarunk tenni, hol már az előmunkálatok foly­t történt adakozásokról. A f. hó 27 én tartott­unk, és ha ez , mint nem is kétlem elkerül, közvizsga alkalmával jutalomdíjakra történt jövőre következik Budapest, Debrecen és bo­­adlakozások. Végh Bertalanná­l drb. 1 fztos lozsvár, a­mely helyeken albizottságok lesznek tallért. Hufflesz Károly 1 frtos tallért. Páll alakítandók és épen azért kérem birtokos tár­ Gyula 1 drb. 2 frtos és 1 porosz tallért, saimat az erdélyi kerületből is, hogy részvény- Mosel Antalné 1 frtos tallért. Hancz Pálné aláírásaikat a gazd.­egylet titkári hivatalában 1 frtos tallért. Z. Kiss Elekné 1 frtos tal­­letett ivén megtenni méltóztassanak. (Erd. G.) sért. Özv. Szilágyi Miklósné 1 frtos tallért. Bogdán Istvánné 2 drb. 2 frtos tallért és 7 ezüsthuszast. Pánczél Imréné 1 frtos tallér, hittani jutalomra. Orbán Józsefné 1 frtos tallért. Somlyai Lászlóné 2 drb. frtos tallért. Korbuly Bogdánná 2 drb. frtos tallért. Dr. Szabó József 2 drb. frtos tallért. Ifj. Groisz Gusztáváé 2 drb. frtos tallért. Czink Jánosné 1 fros tal. Haller Rezsőné 2 drb. 2 fros tallért. Konya Rudolfné 4 drb. frtos tallért. Schilling Rudolfné 1 irtot. Bokros Elekné 1 irtot. Mi­­hálisi Jánosné 1 irtot. dr. Bornemisza Ignácz­né 9 ezüst húszast, 3 olvasó könyvet, 1 nagy kosár cseresznyét. K. Biasini Domokos­áé 2 ima és 1 olvasó könyvet. Névtelen 1­tőspárnát. dr. Pataki D­ánielné 1 képes köny­vet. Szász Károly 3 olvasó könyvet. Több névtelen ur gyűjtött és ajándékozott — 14 kilogramm vágott czukrot. A jutalom dijak a növendékek közt következőleg osztattak ki: a 2 frtos tallérokat s mellé egy-egy ol­vasó könyvet nyertek: Csiszár Juli, Kók­n Adél, Zsigmond Lina, Jakab Zsuzsa. 2 —2 darab forintos tallért: Kőtár Anna, Nagy Erzsi, Vári Zsuzsa, Varga Róza. 1 zat megszerezni, fentartani, emelni erkölcsi kötelessége minden iparosnak, minden pol­ , . gárnak. Fel tehát, iparosok, polgárok! ma- j­artos tallért: Balló Róza, Berketzi Róza.mu­­­tassuk meg, hogy még oly szomorú viszonyok Mosi Anna, Beder Mari, Mezei Mari,Miklós Róza, vizsgálja és arról a jövő közgyűlésnek re- között sem felejtkezünk meg magunkról, s Bloz Róza, Fábroczki Anna Kiss Mari, Ma feráljon. E bizottság tagjaiul micsgs. Lázár ügyeinkért, ha kell, még áldozni is készek lách Anna, Mozer Vi ma, e ", ' ,, Sándor, tktB. Minorich Károly és Tóth Jó ! vagyunk, s ha szent kötelességünket saját Jázs Ilona, Bányai_Róza Bende Róza, Gubás helyzet javítása alatt minden lehetőt elkö- pauuor, naiu.j uu i --------. .----- . ' .v- - i, p.nUn, om« vetett arra, hogy a társulatot terheitől meg­­zsef urak kérettek föl. 5) Elnök tiszttársai körünkben lelkesen teljesítjük, akkor a koz- Boris, Kurth Kizsi, v , ’ o mentse, de fájdalommal kell constatálnia, és a választmány nevében jelenti, hogy az ügynek szolgálunk, s mindig jobban fog be- Róza. 3 ezüst huszast. úg­y, hogy legjobb törekvései óhajtott eredményre­­ alapszabályok értelmében lejárt 3 évi man-! teljesedni a nagy magyar próféta ama jós-­­ Eszter. 2 ezüst húszast. Rácz Erzsi, etből nem vezettek. Hiába kisértette meg újabb részvények elhelyezését, sőt hiába sürgette ismételten a hátralékosok tartozásainak be­vetését, az általános pénztelenség szintjén hajfitörést szenvedett. Ekkor a végső kísérlethez folyamodott,­­ nem döbbenve vissza a vállalkozás nehézsé­geitől. Engedélyt kért ugyanis —s nyert — a társulat javára — egy országos sors­já­ték rendezésére a minden lehetőt elkövetett,­­ hogy annak sikerét biztosítsa. S mi történt? Cö v aiaoELUJCiuj i i agya taiuotnaoaia. 11 ^ ~ . o i . IJ 40 Izrf * közgyűlés azonban a lemondást nem fogadta — Török foglyok Moszkvában. Fánni, Beder Mari Balázs Ib­­el, hanem felkérte az összes tisztviselőket és A „Moszk. Zeitung* következő leírást ad csl Könyvet nye -E­j Nagy grzsi ! drb. az igazg. választmány tagjait, hogy tartsák a Moszkván átutazott török foglyok fogadta­­na, Kur h ’ Fenmaradt 1 frt 60 sei meg ama tisztüket a jövő közgyűlésig, főleg tásáról . Általában azt mondhatni, hogy a “araby,bt0ro®9vb hittftni vi*iffáni h­utalomdi**­ külön utasításai meg ama tisztüket a jovo közgyűlésig, főleg tásáról . Általában azt mondna­ni, hogy a 7” .eve hittani vizsgára Ijutalomdi~­azért, hogy javaslatait és előterjesztéseit, nép eléggé illedelmesen viselte magát a kr. a■ Wtramvo•­nittan, vizs­ara juta , melyekre a közgyűlés felhatalmazás, adott, foglyokkal szemben. Kivétel nélkül azonban ily végrehajthassa mihamarább. Ezeken kivül el­ nincs szabály. Egy vendéglős meeTML?égkj . | Mi, ajándékokká? untalraazták'mor, és to letértettek több folyó ügyek, melyek végez­ a foglyokat, mire többen SLTZ névtele. ............................... téves elnek megköszönve a tagokszives meg-­illntték. Eg, suhancz egy_a vasúti kocsiban vábbá azon névtelen urak, *V­­uitioai­ba. o bai lorienu­i tövei 6ID011 a lagun o^ivco meg* 1 uioiw». "57 _________________ ——" . , fii TuIA e ipI aiHnszauaiYO« eneiiueucu o evi mau- -.j-“------ - 1............. '—r * . . . ... . E’a„„„0„aai Anna dátumok, felhívja a közgyűlést uj tisztviselők iat8. b°gy. »Magyarország nem volt, hanem Lidi. 1 drb­­ezas w !É vagy fMaot és igazg! választmányi tagok választására. A lesz!!*­­ A rendező bizottság. Forrai Róza, Halász Mari, „Nagy Juli, Nagy Mandelstein Lew­ KÖZGAZDASÁG. Lótenyésztésünk érdekében. Tisza László. Mi­­ nM. P." eredeti táviratai (Délben érkeztek.) Szt.-F*ét©rvár,jun.30.A. -„Ag Russe“ alaptalannak mon dja azon állítást, hogy Oroszország^ato* v nai cooperatiok czéljából egyezséget kötött volna Sz^bl»val, Romániával. Sőt ellenkezőlet az orosz kormány legszigorúbb defiasivat ta­nácsolt ezeknek, minek figyelmen ki­­vül hagyása esetén a felelőséget reá­­juk hárította. London, jun 30. Az alsóház­­ban Rourke kijelent, hogy az ang kormánynak nincsenek oly adatok kezében melyek gazolnák az oroszok kaukázusi kegyelenségeiről a tory által terjesztett híreket; a Kauká­ban Angliának nincs katonai megbi­­ztatja Triveljan azon indítványai hogy wlb | fotb megbízottak ««­­dessenek a csatatérre, miu mány ellenié, 276 szóval 220 ellen ?-d­ — A felsöházban Derby S­SA«* hogy Wellesley kot­­lejivül tudósítani fogja a kormán­yt oroszok esetleges kegyetlenkede­­seröl, habár ez iránt nincsenek is Kiadó-tulajdonos és felelős szerkasztó A „1. Polgár“-nak naponkint kétszeri kiadásban, a „Hölgyfutár“ szépirodalmi lap m­elléklettel az előfizetési áfa ( ré­yre

Next