Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-09-13 / 208. szám
Több évek letelte után, miután ezen ügy nemcsak a közönség, de a feltaláló előtt is idestova már feledékenységnek indult, és miután feltalálónak szabadalma már elenyészett, lépett fel Uctatius alezredes új találmányával, melynek aczélbronz nevet adva, nevét megörökítette. Kiegészítésül még csak annyit, hogy a aierro-fémnek feltalálója R J. múlt őszszel Oroszországba utazott s azóta folytonosan ott tartózkodik. Hogy ott mivel foglalkozik, azt nem tudjuk , de ha figyelembe vesszü azon körülményt, hogy a legutóbbi Nachnebel és Zöller féle árulási ügygyel Oroszország, úgy látszik, nem áll kapcsolatban, gyaníthható, miszerint ezen állam az Uchatius féle ágyak titkának elsajátításában ügyesebben járt el, és megtudta magának azt az egyént merem, kinek meg A mocsi kórház kijavíttatásával a gye alispánját bízta meg a közgyűlés. Végül az apahidai malomgát építésének ügyében bizottság küldetvén ki, — elnöklő főispán a gyűlést bezárta, tehát a jövőben » több k»ill-it««»« 700 frint a mi almegyei mérnöki állomásnak az idei 126 jkvi h“ór^at3670ez/r“U szüntetése által ^KteS - Tb segédségbíróillllomásoknak a költségvetés keretén belül leendő felállításamellett míg 100 írt. megtakarítást mutatna. E javaslat teljesen ellen fogadva. Ezzel — mint kapcsolatos ügy — egyszerre tárgyaltatott Sombory Lajos és társainak azon kérvénye, hogy az ugyuvezeti hidalmási járásnak központja Hidalmán — hanem M N bein- E kérdés élénk vitát keltett ne bor legyen. _ föl _ melyben résztvettek a többek közt Gyarmathy Zsigmond, Elek«« György, Gyarmathy Mikós, ítt Bánffy Béla és Trombitás, egyem szerezni, «me*rrrrr | ^rdés eldöntése szavazás alá kerülvén, ban ily sajátságos utón jutottak feledékeny A Magyar N.-Soin körségbe Oroszország ma Uchatius ágyuk birtokában lehet már az úgynevezett mocdáki központul. A közgyűlés továbbá elfogada az állandó választmány azon javaslatát, hogy egy -----------IV-ik aljegyző és egy alszámvevői állásrend Kolozsvármestye rendkívüli közszeresilessék. ez állások szükségességének auttív terjedelmes indokolása — mely a főjegyző tollából került ki, — igen ügyesen és meggyőzőleg van szerkesztve. S igy hisszük miszerint végre valahára a megye jogos ké(1877. szeptember 11.) Gróf Eszterházy Kálmán főrésze kielégítést nyerend. ispán ő méltósága a közgyűlést megnyitván felhivja főjegyzőt, hogy a szolgabirói járások kikerekitését illető munkálat előkészítésére kiküldött bizottság jelentését olvassa fel ; — a mely jelentést — tekintve annak közérdekű voltát itt közöljük is: .A f. évi július 7-én tartott rendkívüli közgyűlés 126 fkvi számú határozata folytán a megye területének közigazgatási járásokra való beosztása tekintetéből véleményünket következőkben van szerencsénk előterjeszteni tekintve, hogy a nm. belügyminiszter úr idei 20.801 számú leírásában a megye területénél 17 szkbói járásra való beosztásra vonatkozó 1. évi 19 jkvi számú közgyűlési határozatot már jóváhagyta; tekintve, hogy azon munkálatban a járások mindenütt úgy lettek beosztva, hogy egy forgalmi központ körül csoportosíttattak az illető járás községei, s tekintve hogy ezen alapon a közig. járási székhelyeken kbr. járásbíróságok felállítása tekintetéből is tárgyalások vannak folyamatról, hogy ezen fizetésen alól ezen állomás betöltésére egyént találni lehetetlen. 2. Bárka a közoktatás és közbiztonság érdekében s különösen a gazda és cseléd között oly gyakran felmerülő ügyek gyors és a gazda közönség kevesebb veszteségével való ellátásra juttatása tekintetéből szükséges is nél-9 . Írnok , , 7 segéd Írnok fiz. „ 7 szkiói pandúr egyenruházása évenkint átlag véve A kolozs 1. sz.biró szál.pénz összesen A jelenlegi kiadás: 11 sz.biró fizetése (pandúr tartással) egyenkint 11 szolgabiró Írnok fizetése egyenkint 11 sz.birói pandúr egyenruházata átlag egyenkint összesen gyfrlse: 900 f. 9900 frt 400 f. 4400 frt. 50 f. 550 frt. 400 f. 3600 frt. 600 f. 4200 frt 60 f. 400 f. Thiers temetése. Zuhogó eső szakadt péntek este s bomor színben tünteti fel Páriát, csak a hallottas ház előtt jár kel sok ember esernyővel. A rendőrség megtiltja az álldogálást. A St. Georges terén a templom előtt nagyszámú rendőrség és lovas gárda tartja fenn a rendet. Majdnem minden bolt be van zárva és a Notredame- és a szomszéd utcákban a St. Georges terén és a boulevardokon, ahol a gyászkiséret elhalad. A Sentier utczában a boltokon ily felírás olvasható: „Nemzeti bűn, sőt alapos reményünk van, hogy a köz- gyász. Az üzletek Thiers temetése napján be igazgatási járások megállapított központjain lesznek zárva." A Voltaire boulevard kifel is fognak állíttatni, s tekintetbe véve, járatán 3 századnyi gyalog gárda és a tehogy a n. m. belügyminiszter ur által csakis a fizetés fölemelések illetőleg a jelen évre megállapított költségvetés keretén túlterjeszkedés tekintetéből létetett kifogás, s tekintve hogy a megye területének 9 szgbirói járásra volt beosztása által a jelenlegi fizetések megtartása mellett is a segéd-szabírói intézmény felállításával a jelenlegi költségvetés keretén túl terjeszkedünk 1000 fttal, melyhez pedig ha a megye területe amúgy czélszerűbben is lenne közigazgatási járásokra beosztható, mely pedig a hely fekvésnél fogva nem áll. —Belügyminiszter úr ő nagy méltósága jóváhagyásával nem járulna ; mindezen indokok tekintetbe vételével ajánlatba hozzuk, hogy a f. évi 19 tkv számú határozatát a közigazgatási járások beosztására, s azok székhelyeinek megállapítására nézve a tisztelt közgyűlés egész terjedelmében tartsa fenn s egyúttal mondja ki a közgyűlés hogy: 1. a jelenlegi 11 a szabirói járás helyett 7 alkotandó a közgyűlés által idei 16 jkvi számú határozatával már elfogadott központok merében 2 gyalogezred van fö állítva. 11 óra tájban kezd a sokaság a St. Georges felé özönleni, de csak a meghívottakat bocsátják be, minthogy a tér kicsiny s még ezeket sem fogadhatja be. Az elhunyt barátjai a halottas házban vannak egybe gyűlve, mely feketével van bevonva ezüst T. betűkkel diszitve. A templom kívülről is be van vonva feketével; a hajóban nagy ravatal, négy szoborral, melyek a vallást, könyörületet, hitet és reményt jelképezik. III. órától kezdve a boulevardokon és St.-Georgus-tér, és a Notredame egyház környékén hatalmasan megnövekedett a tömeg. Pontban 12 órakor a koporsót 6 személy a gyászkocsira teszi, míg a jelenlevők leveszik kalapjaikat, csend uralkodik, csak a dobok és a zene hangja hallatszik 10 percz múlva megindul a menet. Elől gyalogság zenével, azután két gyászhintó mögött a hallottas kocsi, melyet a koszorúk és virágok (köztük a magyar országgyűlésé és az osztrák reichsrathé) a szó teljes értelmében elborítanak, bár minden járásban alkalmaztassák egy Egy tiszt bársonypárnán előlviszi az elhunytszgbiró és egy Begéd-szolgabiró és pedig a nak különféle kitüntetéseit és érdemjeleit, szgbiró fizetése tekintetbe véve a járások Charlemage tábornok és Roger gróf, az elmegnagyobbodásával járó több munkát, emel - hunyt unokaöcscsei nyitják meg a menetet, lessék fel 900 írtról 1000 írtra beleszámítva a gyászlepel bojtjait Lacy, Grévy, Cassey tak, ebbe a szolgatartást is, a segéd szolgabiró fizetése pedig állapittassék meg 600 írtban Jules Simon és Potbuau tengernagy tartják Ezután a család többi tagjai és jóbarátjai, továbbá minden szakiró mellé adassék egy- t a senatorok, volt képviselők nagy számmal, egy írnok 400 írt fizetéssel a kolozsvári és köztük Say, Grévy, Gambetta, Hugo Victor, b.hunyadi terjedelmükre is a népesség számára nézve igen nagy járások szgbirói mellé pedig két írnek s igy összesen a 7 járásban 9 írnak ezen kívül tekintetbe véve Kolozsvárt a azárásbér nagyságát a kolozsvári szgbirónak adaasek még szállás pénz és iroda tartás csimén 400 Irt. A mi tekintetbe véve, hogy a kolozsvári szabirónak ezen fizetésből Kolozsvártt még logatot is kell tartania nem csak méltányos de annyira csekélynek tűnik közre. Arago, Rampoo. Továbbá a franczia akadémia tagjai, a párisi főtanácsosok, s számos vidéki fő és községi tanácsos, továbbá a személyesen meghívottak s több küldöttség, valamint a diplomatiai kar tagjai. A koporsó a roppant néptömeg közt lassan haladva csak egy órakor ért a templomhoz. A lelkész mellett 18 pap segédkezik ; a karban több kiváló művész működik A szertartás 2 órakor végződött a templomban. Thiers asszony a Jézus szive kápolnájában hallgatta azt végig. Orloff herczeg is jelen volt, Csissey tábornokot is ott lehetet látni. Egy óra után megszűnt az eső, és egyszerre beláthatlan embertömeg jelent meg a boulevardokon, midőn a mekülözhetetlen is a járási börtön őrök rend- pel elvonulóban volt, a nézők a gyaloguta szeresitése, mégis tekintve a költségvetés kát és a kocsi-utakat is félig megtöltötték, oly szűkre szabott korlátait ezúttal ezen úgy hogy ember ember hátán volt; az abkiadások mellőztetnek addig a házi pénztár lakok tömve voltak, még a háztetők is tele törvényhozásilag felállítva lesz, voltek emberekkel, közöttük sok asszony. 3) Nem különben ugyanezen indokból így volt ez a boulevardok mentében egó halasztassék el a járási szobráknak szállás szén a temetőig. A városi sergeantok, a pá pénzzel való ellátása, a kolozsvári járási szolgabiró kivételével. Ezen javaslatunk elfogadása reményében teljes tisztelettel van szerencsénk részletesen felszámítan az ezen alapon teendő kiadásokat összehasonlítva a jelenlegi kiadásokkal. A 7 sz.biró fizetése egyenként 1000 f. 7000 írt.risi lovas gárda nagy erőfeszítést fejtettek ki, hogy a menetnek helyet csináljanak, de nehéz feladatukat nagy kímélettel teljesítették. A gyászmenet 2 órakor ért a Boulevard Illiensre, de a sűrű néptömeg közt csak igen lassan haladhatott. Elől ment egy csapat városi sergeant, a lovas municipalis gárda és vértesek ; ezután három zászlóalj gyalogság következett élükön a bandával, mely gyászindulókat játszott, azután jött a holt- 350 frt. test, utánna a család egy kocsiban. Két 400 frt zászló különösen föltünt, az egyik a belforrtiaké volt .Thiers Belfort városa, felírással, npouirt, egy saint germaini zászló, hol Thiers meghalt. Ezután még Thiersnek két kocsija jött, a kocsik és lovak egészen bevonva gyászfátyollal, és égő lámpákkal; ezekhez csatlakozott 14 gyászkocsi és sok magánfogat, a menetet ismét gyalogság zárta be zenebandával élükön és vértesek. Egész a Lepelletier utczáig a legmélyebb csöndben voltak a 14.860 írt nézők, innét kezdve egészen a Chateau d’ Eauig — a meddig ez a jelentés terjed — mindenütt a mint a halottas kocsi elhaladt, kiáltották , ,Ésjen a köztársasági" A nelforti és saintgermaini zászlókat is üdvözölték , de mindegyik kiáltásnál a menetnél levő gyászolók nyugalomra intették a népet, és a rend nem is zavartatott meg. a csapatokat egy lovas hadosztály tábornok vezényelte; mivel induláskor esett az eső, a katonák köpenyegben voltak , de különben ünnepiesen voltak öltözve. A tüzérséget négy ágyú képviselte Az emberek száma , kik a koporsót követték 10 — 12.000 lehetett Mivel a menet igen lassan haladhatott, az elvonulás háromnegyed órát vett igénybe, sőt némely helyeken egy órát, úgy hogy a koporsó csak 4 órakor ért a temetőbe. Eddig semmiféle zavar sem fordult elő. A temetőig mindig sűrűbb lett a néptömeg, a Chateau d’Eaun és a Boulevard Voltairen aránytalanul sűrűbb volt a nézőtömeg, mint a többi boulevardon. A Boulevard Montmartrey és a Chateau d Eaun „éljen Gambetta !“ kiáltások is voltak hallhatók , de Gambetta maga csitította le a kiáltozókat. A temető közelében ismét csöndben maradtak a nézők és nem éltették sem a köztársaságot sem a belforti zászlót. Az első beszédet Grévy tartotta, melyben Thiers parliament működését fejtegette, és hivatkozott az áldozatokra, melyeket Thiers hozott, midőn azt a Francziaországban egyedül lehetséges kormányformának jelentette ki. Ez nagy áldozat volt reá nézve, de hazaszeretete semmi áldozattól sem riadt viszsza. Pothuan tengernagy Thiersnek a katonai kérdésekben való jártasságát emelte ki. Lacy és Vuitry különösen mint: nemzeti történetírót dicsőítették őt. • Jules Simon tart ezután nagyszabású beszédet, melynek kivonatát is itt közöljük : Thiers — mondá — élte történetével megtanított bennünket arra, hogy sohase essünk kétségbe. Szerette hazáját és az ságot — pátriám dilexit, veritatem coluit. Ő maga, midőn 1870 ben bejárta Európai segélyt kérni Francziaország számára, akkori végrendeletében maga irta ezt magáról, s ez lesz sirján is. A hazafiság nyilatkozott minden művében, párosulva azon elhatározásál, hogy mindent csak a lehetőség határai közt tegyen. 1830 ban koczkára tette életét, küzdvén a szeszélyes hatalom ellen. Mint miniszter, látja a nehézséget ; szembeszáll velek s legyőzi azokat. Szolgál királynak, hiven, de csak föltétel alatt , hogy a király maga is hű szolgája legyen az alkotmánynak, melyre megesküdött. Soha miniszter nem volt hasznosabb, s nem volt kevésbé udvaroncz. Elve volt: a király uralkodik, de nem kormányoz. Viszály esetében az utolsó szó az országé, melyet a kamara többsége képvisel. A császárság alatt ő volt első, a ki látta, hogy hova vezet az esztelen külpolitika Hatvanhárom éves korában a védelmi kormány első szavára Thiers útra kelt egész Európa bejárására, őt illette a békekötés feladata. Hamar feled az ember. Hat év választ el bennünket azon időszaktól. Thiers egy rettentő missió előtt állott. Látott mindent, kezén ment keresztül minden. Sok ízben kellett tartania a szerződés megszegéséből, mert nem kímélték meg őt a nehézségektől. Három év alatt újjászervezte teljesen a közigazgatást, a pénzügyet, a hadsereg, s helyreállította a bizalmat mindenüt. Megfizette a váltságot, sőt több, fölszabadította a területet. Midőn a nemzetgyűlés kijelentette, hogy „Thiers nagy érdemeket szerzett a haza körül,“ a világon egyetlen hang sem emelkedett ellene. Ámde Thiers május 24 én elbukott. Elhagyták a conservative- et, ki conservativebb volt náluk. Megmaradhatott volna a hatalmon a törvény értelmében, sőt ezelőtt egy évvel élethossziglan való elnökséget biztosíthatott volna magának. Visszavonult egy néhány szavazatnyi többség előtt, engedve saját elvének, hogy a parliamenté az utolsó szó. Ekkor aztán példátlan manifestatió kezdődött. Thiers, lelépve a hatalomról, mindenki számára világosság, Francziaország számára védő maradt. Minden körülmények között ezt kérdezték : mint vélekedik Thiers ? 1873. máj. 2- től 1877. szept. 3-ig a nép ezen elismerése volt a vigasztaló. Thiers nem hizelgett neki, de a nép ő benne csak a terület fölszabadítóját, a köztársaság megalapítóját látta. Most istenhozzádot mondok a barátnak, ki iránt oly mély tiszteletet s oly gyöngéd barátságot éreztem. Minthogy én szólok, istenhozzádot mondok neki Mignet és Bartthelémy Saint Hilaire nevében is, kit fájdalma hallgatásra kárhoztat, Caldion, Roger du Nord, Arago, Lenard nevében, mindazok nevében, kik legközelebb állottak szivéhez. Tisztelettel ejtem ki annak nevét, ki osztályosa dicsőségének, ki osztozott hazafias aggodalmaiban, s ki gyöngédségével, szilárdságával és páratlan odaadásával megédesítette terhét. Istenhozzád, az ország nevében, a forradalom történetírójának ; istenhozzád a szabadság bajnokának ; istenhozzád a terület fölszabadítójának; istenhozzád a franczia köztársaság első elnökének.“ E szavakra a Voltaire boulevard felől fölhangzott e kiáltás: „Éljen a köztársaság!“ a kormány igen nagy óvintézkedéseket tett. A temetőbe csak azok bocsáttattak be, kiknek jegyök volt; a temetőben csakugyan minden a legszebb rendben folyt le. Azok közt, akik gyalog mentek a temetőig, volt a német nagykövetség két tagja; az osztrák magyar nagykövetség kocsit küldött; a spanyol követség nem volt képviselve 4/4 órakor véget ért a gyászünnep. A beláthatlan sokaság lassan szétoszlott. (Vége.) Dr. Groisz Gusztáv egyetemi lelépő rector beszámoló beszéde, annak kamatja, kor- és vallás különbség nélkül azon orvostan hallgatónak fizetessék, ki „a szívbillentyű bántalmairól" a legjobb munkát készitendi. — A végrendelet 1875. decz 8-án kihirdettetvén, egyetemünk nem nyert értesítést hivatalból, egy véletlen azonban egyetemünk tudomására hozván e hagyományt, megtétettek a szükséges intézkedések annak tisztázása és érvényesítése iránt. __ az ily nemes gondolkozás önönmagát magasztalja, mi áldjuk emlékét egyetemünk új barátjának ! Azok között, kik igaz barátjai egyetemünknek, nemcsak, kik egyetemünk létrejöttének tényezői, főhelyet foglal el hazánk nagy fia. hídvégi gr. Mikó Imre, —a haza minden bú fiát, a tudomány minden igaz barátját mélyt-u lesújtotta azon kérlelheti*!! tényről való értesülés: hídvégi gr. Mikó Imre 1876 szeptember 16-án meghalt. Aunyival mélyebben érezte egyetemünk a veszteséget, mert az elhunyt nagy neve szoros kapcsolatban állt egyetemünk életével, ő munkálván annak létesítésén, ő vezetvén minket új hajlékunkba, ő nyilván meg ünnepélyes szeretett Alma materünket ! Egyetemünk tanácsa az őszinte részvét és fájdalom kifejezésére testületileg jelent meg az elhunyt ravatalánál, babérkoszorút helyezvén arra; a tanári kar testületileg kísérte örök nyugalomra a nagy hazafit, hallgatóságunk tömeges részvételei mellett, a hátramaradt családtagokhoz pedig egyetemi tanácsunk részvét iratot intézed. — Hídvégi gr. Mikó Imrének emléke legyen áldott ! Ámde — bárha még sok, igen sok — jelentésre méltó ötlik fel emlékembe, a lefolyt tanév eseményeiről — be kell érnem a tebekkel s igy még csak az egyetemi tanács működéséről emlékezem meg néhány rövid szóval. Az egyetemi tanács 11. rendes és 16 rendkívüli ülésében 1007 különböző ügydarabot tárgyalt és intézett el. Ezek nevezetesebbel már jelentésem eddigi folyamában érintve voltak ; legyen szabad itt még felemlítenem, hogy egyetemünk tanácsa első üléséből üdvözlő iratot küldött dr. Pauler Tivadar ur ő nagyméltóságának az orsz. közoktatási tanács elnökévé lett kineveztetése, alkalmából, — továbbá, meghivatván az upsalai egyetem által f. hó - én tartott négyszázéves fennállásának ünnepélyére — miután miniszter ur ő nagyméltósága megbízott képviselőink számára — fedezet hiánya miatt — utazási segélyt nem adhatott, szintén üdvözlő iratban adtunk kifejezést örömünknek és jó kívánatainknak. Megsürgette továbbá az egyetem tanácsa már két évvel ezelőtt tett azon feherirodalom folyólag megjelenő termékeinek beszerzése sem lehetséges ; arról pedig, hogy jesztését, melyben az egyetemnek „Ferencz a fiatalság számára különösen szükséges ke József" egyetem elnevezése, a hatósági jelzikönyvek és pedig többes példányokban bevényeknek megküldése és az alapitó levélszereztessenek, gondolni sem lehet. A könyvnek az egyetem levéltárába elhelyezése iránt jár egyik éltető eleme az egyetemnek, a ta- folyamodott; fájdalom eddig ezen felterjesztárokat és hallgatókat egyaránt tekintve és egyetemünknek ez éltető elem sem adatik meg, nem adatik meg akkor, midőn a kedvezőtlen pénzügyi viszonyok daczára a budapesti régi, nagy könyvtárral rendelkező egyetem könyvtára számára a rendes évi dőlésünknek sem volt eredménye, holott minden egyebektől eltekintve azon óhajtása egyetemünknek, hogy az azt megalapító 1872 : 19 t. sz. egy eredeti, ő felsége sajátkezű aláírásával ellátott példánya levéltárunkban őriztessék, méltányos és könnyen telje s tation felül négy éven át évenként 7000 frt. sithető lett volna ; együtt 28.000 frt. rendkívüli beszerzésekre ! Végül az egyetemi tanács egy fontos engedélyeztetik. Nem az irigység szól így intézkedéséről kell még megemlékeznem, belőlem, meg vagyok én győződve, hogy a Vallás- és közoktatási műlt miniszter úr budapesti egyetem könyvtárának is vannak , nagyméltósága a közoktatás állapotáról még ki nem elégített szükségletei, csak azt óhajtanám, vajha egyenlő mérték alkalmaztatnék csak megközelítőleg is ott, mint itt ! Nehezek az idők, igaz, de váljon túlhajtott ! takarékosság nem von nagyobb károkat maga után ? évenkint jelenést terjesztvén az országgyűlés elé, egyetemünk azon sajnos tapasztalatra jött, hogy a kolozsvári m. kir. tudomány-egyetem e jelentésekben nem kimerítő s nem részletes adatokkal szerepel, s a legutóbbi jelentés alig egy pár oldalon emléke-Van okunk azonban a hála magasztoszik meg arról; azon indokból tehát, hogy érzetének is őszinte kifejezést adni. a val- egy az egyetem állapotáról és ebből kitodás- és közoktatási m. kir. miniszter úr ő szó szükségeiről egybeállítandó jelentés a vagy méltósága ugyanis a Toldy féle könyv legkedvezőbb módot és alkalmat adná az tár egy részét kegyeskedett egyetemünk egyetem kezébe arra, hogy az irányt adó kökönyvtárának átengedni, mely adomány által rók s különösen a törvényhozás figyelme a könyvtárunk 140 munkával gazdagodott, ha egyetem ügyeire és állapotára felhivassék, somólag kegyeskedett ő nagyméltósága a mű elhatározta az egyetemi tanács évi tan. történelmi kiállítás egyes nevezetesebb tár 5 én tartott ülésében, hogy az egyetem trgyairól készített fényképek gyűjtemény érdekében nemcsak kívánatos de szükséges, egyetemünknek megküldeni; megemlékezett és az 1876/7. tanév végével lejárt első lus egyetemünkről Dr. Kruesz Chrisostom pannonhalmi főapát ő méltósága, midőn a pannonhalmi újabban restaurált székesegyháznak múlt évi augusztus 27-én történt újbóli felszentelt ttitsd alkalmából kiadott, trum után időszerű is, hogy az 5 éves cyclusról, az egyetem állapota, fejlődése, és szükségei felöl miniszter ur önagyméltóságához egy részletes jelentés tétessék s az kinyomatván az egyetem érdekében illető, a székesegyház történelmét s építési stíljét kés körökben is terjesztessék. A tudomány feltüntető kiváló szép rajzokkal diszitett munkarok ily irányba felkéretvée, 8 miniszter anak egy példányával egyetemünk könyv- uz ő nagyméltósága is alig egy bő múlva az tarat megajándékozá, — megemlékeztek egyetemi tanács fennebbi Határozatának megegyetemünkről inasok is, kik munkáik egy hozatala után egy hasonló jelentés egybeülegy példányát megküldeni szívesek voltaa , 1 litására utasítván a tanácsot, e jelentés, fogadjak mindannyian egyetemünknek hálás, minden oldalról eléggé nem méltányolható KlubvilClvl n au a buzgalommal egybeállittatott s ma már egy az» De ,a. lerójuk oly munkálat áll készen, mely egyetemün a két oly férfi emléke irányában ,s, kik ak öt évi működését, állapotát és szükségeit kor is megemlekeznek egyetemünkről, midőn hiven és részletesen, egész tárgylagosság“ttrkirr pliitLrok ugyaSuls^G f°h I gal ,'ünte!i feL Varhit koronázná fáradozács. . pen. arnok ugyanis 1876. febr. 22- munkát azon siker, hogy az iránytadó körök, Í!Í vB* vegrendeletében könyveit a ko-t kiválóan a törvényhozás azon meggyőződés lozsvan m. kir tudom, egyetem részére, az merítse e jelentésből hogy ifju^ ellítímünk ta^ugyan azon r,®^aittPllaharalagyományok érdekében mulhatlanul tenni kell", mert az uráli Halfa Min J kSoyve"-*“e«£bíi “ "T“ “,£a,,?kTM Mfmts' . Oi llulüű'yfnnn,.« .1. ... . *’ lanáca, hogy e m4*.H ITISlSrtMST ’ ka'DOjiSeD PCllig * egyetái-hn álhpiv«»! , ~~ -Oj-V'.u,, nuujy-i temi tanács minden egyes igen tisztelt tanhagyomány által ek jc 7* könytárunk e ,ának őszintén érzett köszönetemet nyilvánihin^nauv ^ StaiIlban 8eai belbecs- tani kedves kötelességemnek ismerem- h/p. azon áuL¥oncetdáN/HmnyertU8yaU,airQd‘ iránti kiváló előzékenységek, ámind hizmaiinti- 0DCel ^aoil()l' ezen által nyájok részéről irányomban tanúsított ió in- PBVPtPm A ”Jagának egyetemünk háláját az dulat, minden alkalommal készségesen uvuiti veg.mUkKé““”““ 6‘ i0 f8j6*!«/6 Mt»o/at4»uk Srík ut4 £ 14t. AiAr n.k Nagy Sí“^S-ÍÍmi ' 2Í ««.HrtaTtí te tanulmányait, megemlékezett hálásan azon kezlek ga2gatás terhein könnyíteni igye- K 2 SÄSt L ^ « cetiem aa < gyomtoyoiou »00 Irtot, ol, caélM], Egy már rég tárgyalás alatt álló s már a közeli megoldás stádiumhoz elért ügyre vonatkozó intézkedésről kell még a nagy tekintetű egyetemi közgyűlésnek jelentést tenni , értem a csillagda ügyét. Hosszas tárgyalások után végre a róm. kath status gyűlés elvileg elhatározván az egyetemi főépülettel kap...paros csillagda végleges eladását, az igazgatótanács és az egyetem képviselői a vételárt közegyetértéssel 1000 frtban állapították meg, minek következtében egyetemünk tanácsa még a tanév elején felterjesztést intézett miniszter úr ő nagyméltóságához, kérve jóváhagyását és a vételárnak utalványozását. Igaz, hogy e felterjesztésünk még nem intéztetett el, de miután miniszter ur ő nagyméltósági már 413. 1873. számúlé iratában a csillagászati észlelde felállítását maga is kívánatosnak nyilvánította, s a tárgyalások jóváhagyásával folytattalak ; ezért felterjesztésünk kedvező elintézésében kétkedni, nincs okunk. Mielőtt az egyetemi intézetekről szóló ezen vázlatos jelentésemet befejezném, meg kell emlékeznem, — miről a fontosságot és a mutatkozó szükséget tekintve — talán elsősorban kellett volna szólanom, — az egyetemi könyvtárról. A lefolyt 5 év tapasztalataira támaszkodva, talán még örvendenünk is kellene, hogy könyvtárunk évi dotatiója, ha nem is emeltetett még csak az eredetileg megállapított 6000 frtnyi összegre, legalább meghagyatott a megelőző tanévben is kiadot 4000 frtban, — amit e csekély öszszegből — melyből még könyvkötési 600 frt levonandó — beszerezni lehetett, az beszereztetett, de fájdalom, ha csak az égető szükség mértékét vesszük is alapul, messze kellett elmaradnunk az óhajtott czéltól, mily elszomorító az, hogy látjuk, miszerint ily mérvű doatió mellett könyvtárunkat soha sem emelhetjük azon színvonalra, hogy csak szerény igényeket is kielégíthessen. Hiszen egyetemünk fennállása óta a lefolyt tanév végéig, mindent felszámítva, mi a könyvtár részére utalványoztatok, mindössze 20660 frt. engedélyeztetett s használtatott fel és igy évi dotatiónk átlagosan 4200 írtnál alantabb állott ! Ily összeggel — az érd. muzeum-egylet könyvtára átengedése daczára — sem lehet könyvtárt megalapítani, sőt még az