Magyar Polgár, 1879. január-június (13. évfolyam, 2-147. szám)
1879-06-28 / 146. szám
a setateregyieti közgyűlés. Tartatott folyó hó 22-én. Az igazgatóság egy jelentéssel nyitotta meg, melynek kivonata a következő : Tisztelt közgylés ! Múlt évi működésünkről számot adandók, egész átalánosságban elmondhatjuk, hogy pénzerőnkhöz képest azon voltutk, hogy a sétatér a közönség igényeit kiélessé. A személyzet körül be kell jelentenünk hogy uj kerészt állítottunk be, ki egysersmind a városi befásitási munkát is végzi. Köteles a sétatéri virágtáblákat díszes, kiállítani s bizonyos mértékig szőnyegnövényekkel ellátni. Az egyleti bértárgyak körül jelentenünk kell, hogy a tó klötőjét és zugóját újba kellett csináltatnunk) a tó bérszerződését a a korcsolya egyletté megújítottuk. Az egyleti jövedelmekről és kiadásokról a pénztárnoki számadás tesz élentést. Fel kell említenünk, hogy egy örtfiző szekeret készíttettünk. Az alap bevéti-, és költségeiről számadásunkat a városi Számvevők elébe leendő beadásra elkészittük. Két örvendetes tétel van benne. Égik a gróf Péchy Manó őnagyméltósága 300 forintos adománya, a másik a pünkösti jelzés szerinti adakozás a közönség részéről, mi 386 forintot jövedelmezett, s azon önkéltiség, melylyel a sétáló közönség bemeneti diját fizette, kellemesen lepte meg az igazgatóságot. Annyival is inkább, mert ritebbi jövedelmi forrásaink kezdenek apadni A fatermésből, mit eddig hirdetni nem kitett, hirdetés mellett is csak 149 írt 50 kr bírtunk bevenni, mi a múlt éviektől pár fonttal alább maradt, faiskolátokkal pedig adó bajban vagyunk hogy árnyék és poczáerek miatt, melyek különösen vadgesztenyéket pusztítják, folyvást költözködnünk kell a versenytársak miatt inkább csak saját szükségeinket fedezik. Az alap előbbi ckből az egyletnek még mind tartozik 391 ftnt. Bár az idei 501 frt. pénztármirodák képes lett volna azt törleszteni, az igazgatóság aegylet tagjai némzetét vélte érvényesíteni, midőn a sétatéri alapot a sétatér szépítésejtésében e kölcsönével tovább is támatni akarja. Az ülőhelybeni szükségletet a 0 vaslábú pad mellett az által kivonta fedd**, hogy a vaspadokat a főjárdára vontuk össze, s a mellékutakat fapadokkal láttul * Legközelebbi teendőnk, a parti szekérük beköveztetése. Másik szükséglet a két ő£* helyett új épületek állítása, mert a m^ev°k a sétatér szépségét nem emelik, emellett maholnap lakhatatlanná válnak. A múlt év folytán ki kívánatos indítvány merült fel. Az egyik a sétatérutczának a hidutczával járdávali összettetése, minek létesítésére a hatóságot elfegyülésből fel kellene kérnünk. A másik 17 nyomásos vízrendon, jun. 26. A Reutter Office eleumáról Konstantinápolyból. A szultán rádt irt alá, mely a khidivet megosztja álrásától és Tevfik pasát nevezi ki utódjának. Washington, junius 25. Burnside a szenátusban határozati javaslatot terjesztett elő, melyben ezeket jelenti ki: Az Egyesült Álamok lakossága nagy aggodalommal nézi a □sédeteket, melyeket az európai hatalmak egy része tesz oly czélból, hogy a panamai szoroson átázó pártfogásuk és uralmuk alatt csatorna vezettessék. Az ily kísérletet olybá tekintik, mint ellenséges tüntetést az Egyesült Államok ellen. A helyzet Törökországban. Konstantinápoly, jún. 20. Ozmán pasa ügyét egy enquetebizottság vette kezeibe. Az ellene emelt vádak némelyike komoly természetűnek látszik, így pl. beszélik, hogy 60.000 akka gyapjút vett egy szállítótól, okkáját 5 piaszterért. A Dari- Sura könyveiben pedig a gyapjú vételára okkánként 11 piaszterre volt téve. Miután Nusret és Fuad pasák ezeknek és más szabálytalanságoknak nyomára jöttek, mint a Dari-Sura tagjai beadták lemondásukat. Ozmán pasa nem fogadta el a lemondást, s a szultánnak még csak említést sem tett róla. Később ő maga kérte a szultánt, hogy e két férfiút mozdítsa el. Nusret és Fuad azonban a palotába hivatván, mindent felfedeztek a szultán előtt, s kijelenték, hogy már benyújtották lemondásukat, hogy minden felelősséget elhárítsanak magukról. Erre minisztertanácsnak kellett volna összeülni, hogy a két tábornok előadja a vádakat Ozmán pasa ellen. Az utolsó pillanatban azonban értésükre adták, hogy jelenlétük a minisztertanácsban nem szükséges. Ez ellen tiltakoztak, s kijelenték, hogy Uzman pasa biró és vádlott egyszerre nem lehet. A szultán csatlakozott e nézethez, s vizsgáló bizottság alakíttatott, minthogy ezt maga Ozmán pasa is kívánta. A szultán főkép arra törekszik, hogy minden nyilvános botrány elkerültessék Minthogy ezenfelül tudja, hogy Fuad pasa nagyon ragaszkodik hozzá, elhatározta, hogy Fuad és Ozmán pasák közt kibékülést hoz létre. Fuad parancsot kapott, hogy pénteken jelenjék meg a Csillagkioszkban s tegyen ott látogatást Ozmán pasánál. A látogatás csakugyan meg is történt. A két ellenséget rendkívül barátságosan látták egymásal beszélgetni. Két nappal később köztudomásúvá lett, hogy Nusret és Fuad basák letétettek, azonban 10.000 piaszter évi nyugdíjat kapnak. Ozmán pasa győzelme és Fuaddal való kibékülése természetesen csak látszólagos; az elmozdított két muslr előbb-utóbb ismét és pedig nagyobb sikerrel meg fogja kezdeni a harczot Ozmán pasa ellen. Bizonyos körökben a szultánnak Ozmán inasával szemben s szultán azon meggyőződéséből magyarázzák hogy csak a plevnai hős vezetése alatt megbízható a hadsereg. A „Perdjiman Hadikat“ (az igazság tolmácsa) czímű török lap egy czikke, még nem egyéb, mint Mahmud Nedim pasa apologiája, annyival is több port vert fel, mer azt Mahmud Nedim pasa közeli visszahívása jeléül tekintik. A nevezett hírlapot ma régóta a palota közlönyének tekintik. Mindezek daczára kitűnik, hogy a Mahmud Nedim pasa állítólagos visszahivatásáról szóló hírek csak barátainak mysztifikációi, melyek által még a diplomácziai testület jó része is félrevezettetett. Az örmény származású Artin Dadiori hajdan mustesar Mahmud kabinetjében , meg tudta nyerni a „Levant Herald“ ot Malmom pártjának. Ez a lap hétfőn azt jelentette hogy Mahmud engedélyt kapott a Konstantinápolyba való visszatérésre. Sokan még a nap a kikötőbe mentek, azt hívén, hogy Mahmud még aznap este, a szmyrnai hajóra fog megérkezni. Számos hivatalnok sietet tisztelegni Artin Dadiorinál, kik Manmu meghittjének tartatnak. Utólag kiderült, hog mindezen agitáczió, remény és félelem hamis híren alapul. Mahmud nem hivatott viszsza és valószínüleg még sokáig nem is fog visszahivatni. Múlt hétfőn, midőn a város épen ezen hamis hírek által úgyszólván fel volt riasztva, a diplomácziai kar azt az értesítést kapta, hogy e napon rendkívüli minisztertanács tartatik s azért nem lesz a portán fogadtatás. E minisztertanácsban szó volt Mahmud Nedimről is. A nagyvezér, kit társai ezen áltólagos visszahívás iránt interpelláltak, azt válaszolta, hogy nincs tudomása, hogy a szultán erre vonatkozólag valamely rendeletet aláírt volna. Minthogy a tárgy már szőnyegre került, több miniszter felhasználta az alkalmat a nyilatkozásra, miből kiderült, hogy Mahmud Nedim visszahivatásának opportunitására nézve igen szétágazók a nézetek. Kheireddin pasa még aznap este a szultálj előtt nagyon kedvezőtlenül nyilatkozott Mahmudra nézve, amit annál inkább bátorságul kell neki felróni, mert a szultán és környezete, — mint a „Terdjiman Hakikat” jelzett czikkéből kivehető, a valóban kedvezőbb véleményre téríttetett Mahmud Nedímet illetőleg. Ez a czikk egyébiránt nem maradt válasz nélkül. Török és franczia nyelven röpirat jelent meg, mely hir szerint a raidhatis* Aktól ered, s melynek példányai lepecsételt borítékban a palotába és a nagyvezírhez is eljutottak. Said pasa a maga példányát levél kíséretében kapta, melyben igen sértő modorban ő tétetik felelőssé az ország öszszes szenvedéseiért. Perter effendi, a sajtóosztály vezetője, ki szintén megkapta ezt a röpiratot, szigorúan megtiltotta a hírlapoknak, hogy A bizonyítási eljárás lefolyását tegnapi lapunkban ismertettük. A tanúkihallgatásból még csak Diescher egyetemi tanár vallomását kell kiemelnünk, ki elbeszélte, hogy Giorgi Leopoldina, mikor a tébolydából kikerült és férje nem akarta befogadni házába, őt (Dieschert) kérte fel, keresné fel elcsábítóját és eszközölne ki tőle némi segélyt, mert ő most a legnagyobb nyomorban van. A félórás szünet után a vád- és védbeszédek következtek, melyek érdekes képet nyújtanak az eset mivoltáról. F A z e sé l y, a vádló felek ügyvéde az orvosi parére azon szavaiból, hogy Giorgi Leopoldina „eszméit logikusan tudja védelmezni, saját előnyét szünet nélkül szem előtt tartja és ennek kielégítésére czéloz minden törekvése“ azt következteti, hogy G. L. nem őrült. Bizonyítja ezt az is, hogy G. L. aszszonyt kibocsátották a tébolydából. Vádlott e nőnek nem is értelmi tehetségét vonta kétségbe, hanem az erkölcsi fo TMrum elé idézte és mindenféle gyalázatot mondott el róla és azon eredményre jutott, hogy G. L. „erkölcsi elmezavarban szenved.“ De az inkriminált czikkben felsorolt állítások koholmányok ; vádló nő nem dicserekedhetett Eresz előtt „viszony“-aival, mert ilyenek nem léteztek; gyermekeinek nem diktálhattak felhozott feladványokat, mert azok magyarul vannak írva és Giergiya nem is tud magyalnl .. Szóló azután több német munkából idézget érveket arra, hogy a Kresz által emlegetett erkölcsi elmezavar nem létezik. Felhozza azután, hogy Kresz hasonló hamis bizonyítványok alapján küldte kórházba Singer Samut, Ürömy építészt; de ha Gierginó esetében igaza volt is, sértette a törvényt, mely tiltja a magánszemélyek rágalmazását, sértette saját esküjét, melylyel a megfogadta, hogy a titkokat, melyeket orvosi minőségében tudott, meg fogja őrizni. Szabad e az orvosnak a tudományokrügye alatt efféle véleményeket közzétenni? ! Nem történhetik e meg maholnap, hogy a legtisztességesebb családok fognak pellengérre jutni, melyeknek valamelyik tagja meg- ] nevezhetlen betegségben szenved és a gyer- r mekek tisztességes családfők ifjúkori ballépéiseit megolvashatják tudományosan leírva a Gyógyászatban ? Szóló végül vádlott elitélésére kéri az esküdteket. Polonyi Géza védőügyvéd első sorban Giergl István ellen fordul, ki már egy 'zben eredménytelen sajtópert indított meg, pedig akkor a legbotrányosabb dolgok mondattak el róla: felhozza ellene, hogy a tóbolydából kibocsátott nejét nem akarta beogadni, csak akkor vette pártfogása alá, mikor ez Tiry Jánostól 12 000 frtot kapott. Giorgi Leopoldinára áttérve, szóló azt fejtegeti, hogy Kresz a maga véleményét kötelességérzetből és a „Cyankaliban“ közzétett támadások folytán — önvédelmül tette közzé és eljárását helyeselték a főváros tiszti ügyésze, főorvosa. G. L. mint félig gyógyult bocsáttatott ki a tébolydából és egy csomó kártérítési, pert indított meg, mindig 20.000 frt erejéig, a kórház, a tébolyda, dr. Járatni, a rendőrség, dr. Reinitz Adolf ellen, de minden perével visszautasíttatott, majd megtudta, hogy dr. Reinitz Adolf.. . Elnök figyelmezteti szólót, hogy oly magánszemélyeket, kiknek ügye nem tartozik ide, ne hozzon szóba. Polonyi folytatva beszédét, dr. R. A. és T. J. ügyéről beszél s felemlíti, hogy vádlónő dr. R. A. apósától követelt 20.000 frtot és azzal fenyegetőzött, hogy különben eljön Alvinczre dr. R. A. esküvőjére és elcsábitóját meg ennek jegyesét leönti vitriollal. T. J-től fenyegetésekkel ki is csikart 12.000 frtot. Ily jelenségek és azok után, miket Kresz a rendőrségnél megtudott a vádlott kijelenté, hogy a ki ilyeneket cselekszik, az beszámíthatlan állapotban van. Kéri végül védencze felmentését. Füzessáry Géza vádló ügyvéd kifejti, hogy arai a védelem részéről felhozatott, nem tartozik ide. Felhoz azután öt-hat esetet, midőn a családi viszályokat azzal oldották meg, hogy az érdekesetek az utjukban álló egyént a tébolydába vitették; pl. valakire, ki észrevette, hogy valaki jár a neje után, ráfogták, hogy ez mánia tőle és ezért tébolydába záratták ; egy más embert bezártak, és mivel nem tudván máskép szabadulni, az ablakon kimászott, ezért ráfogták, hogy „bolond, ime hol mászkál.“ Ily szörnyű preveventív rendőrséget nem enged meg magának az állam se. Ami a történt provokácziót illeti, szóló azon nézetet fejezi ki, hogy a Cyankali tisztességes lap, amit a közönség gúnyos nevetéssel fogadott, beszél azután arról, hogy a vádlott nem restell ilyen „..........ságokat nyilvánosan tárgyalni “ Végül felkéri az elnököt, engedné meg, hogy Gergi Leopoldina német nyelven beszédet intézhassen az esküdtekhez. Pokonyi tiltakozik az ellen, hogy az esküdtekhez német nyelven intézzenek itt beszédet. A bíróság azon végzést hozza, hogy Giorgi Leopoldinának nem engedi meg beszédet mondani, mert a sajtótörvény arról nem intézkedik, hogy a vádló fél — ha ügyvéd képviseli — felszólalhat, holott a vádlottra nézve határozottan kimondja, hogy őt a végszó illeti meg. Pooly a vádló ügyvéd fejtegetései ellenében felhozza, hogy Singer a közegészségi tanács egyhangú határozata alapján küldetett tébolydába, Egerzeiger most is ott van és Piztéry meghalt. Végül Kresz Géza vádlott mond rövid beszédet, melyben fejtegeti, hogy G. L- őrültségi esete tudományos szempontból volt érdekes, ezen szempontból és önvédelemből tette közzé véleményét. A plaidoyer ezzel be volt fejezve, az elnök összegezte a tárgyalás folyamát, az esküdtek visszavonultak és negyedórás tanácskozás után Ker a 11 ev Ferencz kihirdeté az esküdtek következő ítéletét: Az első kérdésre : foglaltatik e az inkriminált czikkben rágalom Giergl István ellen, 2 igen, tíz nem; a második kérdésre: foglaltatik e abban G. Leopoldina ellen rágalom 3 igen, 9 nem; a harmadik kérdésre : Kresz Gézazerzője-e az inkriminált czikknek : egyhangúlag igen , a 4. és 5. kérdésre: vétkese Kresz Géza a rágalom vétségében 2 igen, 10 nem Az ítéletet a közönség éljenzéssel fogadta. Poonyi védőügyvéd kijelenti, hogy Giergi Leopoldinát beszámíthatlannak tekinti, és nem igényel tőle költségmegtérítést; a megítélendő költségeket jótékony czélra ajánla fel. A bíróság azon végzést hozta, hogy vádlók 86 írtban marasztaltatnak a vádlott arára, ki ezen összeggel tetszése szerint rendelkezhetik, eljárási költségek fejében pedig 120 frtot fizetnek. Ezzel a tárgyalás délután 6 órakor véget ért. Egy botránypör. Budapest, június 25. arról írjanak. A rendőrség parancsot kapott a nyomda kipuhatolására, melyből a röpirat kikerült. E rendszabályok érthetők, ha tudjuk, hogy a röpirat felette sértő kifejezésekben szól a szultánról és tanácsosairól. Mennyire megy az elégedetlenek merészsége, abból is kitűnik, hogy délelőtt egy lovas jelent meg a rendőrminiszter, Hafiz Kass palotája előtt, egy szolgát hivatott ki és átadott neki egy csomagot a miniszter számára. Ebben nem volt egyéb, mint egy gúnyirat, az említett röpirat kivonatával együtt. A levél következőképen végződik: „A párt, mely véget vetett Abdul Aziz szultán vétkeinek és oktalanságainak, még létezik és jelét fogja adni létezésének.“ A nagyezer útján értesült szultán ezen eseményről. Az utóbbi rendkívül felindult és megparancsolta, hogy valamennyi hivatalnok, a legfelsőtől a legalantosabbig beküldje a palotába kéziratát,hogy össze lehesen azt hasonlítani a Hafizhoz intézett levél kéziratával. Az imént jellemzett állapotok folytán állítólag miniszterválság tör ki. Arról van szó, hogy Kheireddin pasa helyetesíttetni fog fő belügyminiszter, Kadri pasa által, és Aarifi pasa fog külügyminiszterré kineveztetni. Másfelől azt állítják, hogy Kheireddin pasa megtartja állását mindaddig, míg az oroszok végképen ki nem vonultak Kaméliából. A vezeték előállítása, mely a szekérút és járdák kényelmesebb öntözését, a kioszk és pyán színház tere előtt szökő kutak felállítását tenné lehetővé. Az igazgatóság Korbuly József vasúti mérnök úrtól egy tervet s költségvetést volt szerencsés nyerni, mit a közgyűlés elé terjeszt, felkérve, hogy a mérnök úr szívességből tett fáradságos munkájáért köszönetet szavazzon. E terv szerint a vízvezeték mintegy 5000 frtba kerülne. Az igazgatóság bízva az egylet tagja áldozatkészségében, a vízvezetékre kivántató összeget a kép véle előállítani, hogy lévén az egyletnek 1885 végéig fenállhatási éve, a részvényesek kisorsolása után fenmaradó jövedelmét fordítsa e czélra. Hogy számításunkban meg ne csalatkozzunk, a várossal azon szerződésre kellene lépnünk, hogy az egylet tulajdonát képező bértárgyakat hagyja mindaddig az egylet kezében, míg a terhet nem törleszti; vagy ha a húsz év lefolyása után az egyleti vagyont szerződésszerűleg magához kívánja venni, vegye át a vízvezetékből keletkező és még le nem törlesztett terhet is. A visszafizethetésre azon segédforrást sem szabadna számításon kívül hagyni, miszerint a sétatér pártoló közönségtől évenként e czélra tisztességes összeget várhatunk. Ezeket kívánjuk a t. közgyűlésnek múlt évi működésünkről, czélba vett fáradozásainkról jelenteni, felkérvén ezt tanácskozás alá venni, s az igazgatóságot támogatni.“ A fennebbi jelentés alapján felkérendőnek határoztatott a városi bizottság, hogy a sétatért két őrház helyébe, de alkalmasabb helyre, új őrházakat építtessen, melyek a bemutatott költségvetés szerint 500—500 frtba kerülnének. A sétatérre vezető utczák kijavítása érdekében oda utasíttatott az igazgatóság, hogy nemcsak a sétatér és Hídutcza járdávali összeköttetését, de egyszersmind a sétatér-utcza másik felének járdávali ellátását is szorgalmazza. A vízvezeték ügyében később Melicskó Frigyes vasúti mérnök úrtól szintén érkezvén be egy második tervezet, miután mindkettő Pesten a mérnök egylet bírálata alatt áll: azon időre midőn leérkeznek, rendkívüli közgyűlés összehívása határozhatott, mely a fedezet kimutatása után ez ügyben határoz. Addig is meghagyatott az igazgatónak, hogy a sétatéren ivóvízre kutatásokat tétessen, s ha talál, még egy kutat állíttasson, a kioszk melletti kutat pedig vascsőre vetesse. A tavalyi és idei pünkösdi adakozás sikerülte következtében elhatároztatott, hogy jövő évtől fogva a szítermés ne adassák bérbe, hanem házilag kezeltessék, mégpedig úgy, hogy nem a jövedelmezőség, hanem a füvek gyepszerű folytonos kaszáltatása legyen irányadó. A sétatéri részvényekből még 34 lévén kisorsolandó, 12 kisorsoltatott, a következő részvénytulajdonosok nevére: dr. Fischer Lajos 29, Csiky Imre 11, Babos Sándor 66, Molnár Sándor 79, dr. Haler Károly 26, Ákoncz József 15, Ritter Gusztáv 18, Stein János 31, gr. Esterházy Géza 89, id. Merza Joachim 16, Haller Rezső 76, Tauffer János E leköszönések és választások következvén, a tisztviselőség a régi maradt. Tiszteletbeli választmányi tagokat megválasztottak és felkérettek gr. Karacsay Sándor, Girsik János, Korbuly József, Gamauf Vilmos, Melicskó Frigyes, Wagner Frigyes urak. Végül elnök Tauffer Ferencz, igazgató Kőváry László, pénztárnok dr. Hinta Györgynek fáradozásaikért köszönet szavaztatott, s a számadóknak a felmentvény megadatott párlalása. A párlalás termékei. A gazométr- m vezeték. Gázórák A gázlángzók. A katönha^ Sí?’ gitó gázok. A kátrányolajok. A parada petroleum. — Fűtés a szellőzés. Egyné ’■ fa/t címe Lek és a tílzelékek történetéből. A t(Jeu *,“**•• kandalló. A kürtök. A rács. A kályhák Lull'.A nemes és czélszerű szerkezetük. A viskilvt,tc DSl° lástos kályhák. Töltöző - szabályozó kályhák & svéd s orosz kályhák. Központi fűtés leve»«»íi ' ,ázel és gőzzel. A gáz mint tüzelék. Tl*Gyanták, tirniszek és lakkok. A gyanták tuL* ~~ lágy gyanták. Balzsamok. A tirniszek BuilL' Lendlaj-tirnisz, kopalarnisz, borostyánkő « . “°k. táblás lakkfirnisz. A gummilakk. A jarán/u18*^’ lakkja. — A pecsétviasz gyártása A fa»..’?!? — Kaucsuk és guttapercsa. A fák tejnedve a csuk s iparának kifejlése A kaucsuk zárt/vak k*°' mennyisége. A kaucsuk feldolgozása. Vulkinn0.4*^ A gummiczipök készítése. A tulkoméi ** «itt* parksiu. A vízálló kelmék gyártása. A kamptjukon A kaucsuk ermelés. — A guttapercsag tulajdon.* gai. Feldolgozása. A bőrgyártás s enyv.Tártá. *. cserzés s cserzőszerek története. Az állati bőr bon *tana s a cserzés czelja. A csertevargaság , a hín tisztiása és áztatása. Meszeres s mésztelenités ,a izzasztás. A kopasztás, czorholás, hegesztés A ízezés, lodoritás, barkázás. A bagaria, szattyán kor* dován. A közönséges magyar s franczia timázsai Az" irhás vagy ványoló. — Az enyvfőzés. Az enyv k* letkezése az állati rostból. Gyártása. — A fehérités A fehérités mivolta. A lonrost. A naponfehérités Öblögetés s szapulás. A felemás fehérítés. A száritás A gyapot fehérítés. Fehérítés chlórral. Ennek története. A gyapjú, szalma, csont fehérítése — a kelmefestés s kelmenyomás. A kelmefestés történetéből A kelmefesteg mivolta. Az állati festőanyagok. Kosemita, bibor stb. Növényi festőanyagok. Buser Orszelj. Berzsen. Císleng. Indigo. Sárgafa stb. Ásványi festőanyagok. Chemiai festőanyagok, a kátrányfestékek A festőanyagok chemiai összetétele Az etetés. A kelmefestés technikai sízése. Gyapjú- selyem-, gyapot- s vászonfestés. Az egyes szinek’elő" állítása. Kékrefestés, veresrefestés. A törökös-vörös — A kelmenyomás története. A kelmenyomás különböző eljárási. Kézinyomás A l’errotin-gép. Hengernyomás géppel. Vegyes szövetek nyomása A selyemszövet nyomása. — A tapéta 7 viaszolvászon gyártása. A tapétagyártás története A tapétanyomás festékei. A tapéták alapvetője. A sikozás s simítás A szivárványos sávos tapéta készítése. Az alakzatok (mutrák) rányomása. A bársonyos vagy gyapm sajtolt, bronzos stb. tapéta — A viasszolvászon gyártásának módszerei. Irodalom. Uj könyvek A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten újabban megjelentek, Eisenmayer Sándor és Göbel Coelesztin. — Állatgyógyászat avagy a lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések s egyéb hasznos háziállataink betegségeinek megismertetése s gyógyítása. Állatorvosok, falusi gazdák és gazdatisztek számára. — Harmadik kiadás, számos a szövegbe nyomatott ábrával Ara fűzve 80 kr. — Kubinyi Lajos: Iparos-gazdák könyve. Az iparos-gazda családok számára. Rajzokkal ellátva Ára fűzve 70 kr .• Kis nemzeti Muzeum 44 főzete: Bánfi János A Szántó-család története. Elbeszélés az ifjúság és a nép számára. Ára fűzve 50 kr. Zámolyi varga Mihály A házi nevelés. Példákban előadva. Szülők, nevelők s különösen népkönyvtárak számára. — A testi ápolásra fűzve I írt 50 kr. — Találmányok könyve. Ismeretek a kézműipar és műipar mezejéről. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m k. ministerium megbízásából átdolgozta Frecskai János. Sok képpel. 35—40 füzet Vége (IV. kötet 5—10 füzete.) Egyegy füzet fűzve 40. Ára a most teljes négy kötetből álló munkának fűzve 16 frt. A 85—40 füzet tartalma: A sör alkotó részei. A Bajtolt élesztő. — Az eczetgyártás. A savanyú erjedés mivolta. Az eczetsav előállítása. A régi eljárás s gyors eczetgyártás. Döbreiner módszere. — Fűszerek ’s orvoslószerek és mérgek. A fűszerek. Élettani hatásuk. A bors s paprika. Guinea-bors. A szegfűszeg. A szerecsendió. A fahéj. A kardánom s gyömbér. A paradicsommagvak. A vanília stb. — Oldott fűszerek. A fűszerek hamisítása A drágák s orvoslószerek. Történeti adatok. A használatos drágák. Készitések. A titkos szerek. A mérgek 8 történetek. Ásványi irgek. Növényi s állati mérgek. Hatásuk — A hús 8 használata. A hús fogyasztása. A hús chemiai alkotó részei. A húskivonat A tudósok nézete a húslevesről. A vér. A hizlalás befolyása a húsra. A hús eltávozása különböző készítési módok által. A hús sózása, füstölése, főzése s sütése. Az épen elirtás módjai. — A szappanfőzés és gyertyagyártás. Egy és más a szappan történetéből. A szappan nyersanyaga: olajok és zsírok Chemiai alkotó részeik. A zsírsavak. A glycerins alkalmazása. — A szappankészítés. — A lúg. — A főzés. — A sózás. Natron- szaliszappan. A szappan víztartalma. A pálmaolaj hatása. Gyanta- 8 olajszappanok. A szappan összetétele. — A gyertyagyártás. Nyersanyaga. A fagyú, Btearinsav, viasz stb. A gyertyabél. A gyertya alakítása mártással, öntéssel. Viaszgyertya stb. —Az illó olajok és az illatszerek. Néhány adat az illatszerek történetéből. Az illó olajok. Előfordulások a különböző növényrészekben. Nyerési módjuk: a sajtolás, párlalás, maczerálás, fölszivatás. Az illó olajok tulajdonságai s chemiai összetételek Egymásközti rokonságuk Oxygénhijasok. Oxygéntartalmuak. A kéntartalma illó olajok. Az illatszergyártás hazája. Néhány illatszer alkotó része. — A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak A mesterséges fény. A fénymérés s módszerei. A lámpák. Az üveghenger s a kanócz. Az antik lámpától a moderateurig. A petroleumos lámpa. A gázvilágítás. Ennek története. A világítógáz gyártása. Az erre szolgáló nyers anyagok. Ezek Színház és művészet. Blaháné Debreczenben. Blaháné pénteken és szombaton lép föl a debreczeni színházban, miután erre Mándoky a debreczen-nagyváradi színtársulat igazgatója engedelmet adott. A Petőfi-szobor agyagmintája befejezéséhez közeledik és a fővárosnak és magyar művészetnek díszére fog válni. A művész, ki különös szeretettel és odaadással dolgozik nagy költőnk szobrán, az alak arczába és testmozdulatába beleöntötte azt a nemes szenvedélyt, lelkesedettséget, mely a „Talpra magyar“ szerzőjét eltölthette, midőn e híres költeményét szavalta. Most még csak az alak jobb karját alakítja át a művész A kar eddig kissé merev és magas volt, de Huszár most e kis bajon is segít, és a kar gyönge. hailitás alul a zobor állásának megfelelő lesz. Őszre, midőn a művész külföldi útijáról, melyre most készül, visszatér, valószínüleg a gipsz-minta is elkészül • Boccaccio emlékszobrát Certaldouan f. hó 23-án ünnepélyesen leplezték le. A hires költő Parisban született ugyan (1311 ) de családi házuk itt van s itt is halt meg 1375-ben. A ház még most is meg van s az ünnepély alkalmával itt is tartottak szónoklatokat. A nagy bőség daczára a tudós szónoklatok igen hosszas ideig tartottak, este felé 100 faX.1% h.«k«il ontesioah Ássi nuodlék, Míri J Ágié 198 fáklyiümenet volt. 1 7' HIRHARANG. Kolozsvárit, 1879. junius 23. M P ElIöílz©töiiilc.ot tisztelettel kérjük, méltóztassanak megrendeléseiket a jövő félévre minél előbb megtenni hogy a lap szétküldésében pontosak lehessünk, és Gecző János, a ma vásárhelyi királyi tábla tanácselnökének tollából lapunk mai számában egy fontos és minden tekintetben figyelemre méltó czikk-sorozatot kezdünk meg a czím alatt: „Észrevételek az erdélyi birtokrendezések tárgyában fölmerült javaslatokra.“ Sok okunk van reá, hogy felhívjuk olvasóink figyelmét e czikkekre. Nyílt levél Ajtai nagyfáig szolgabiróhoz. Mélyen tisztelt szolgabiró úr! Az újságokból arról értesülvén, hogy Nagytalun régi sírok felásása alkalmával különféle régiségeket találtak, hazafias kéréssel járulok tehát mélyen tisztelt uraságod felé, szíveskedjék engem arról értesíteni: Várjon nem találtak-e régi koponyákat is ezen alkalommal és ha igen, mi történt azokkal Egy egy régi magyar kopony*, nyrd * nyi ereklye, mind megannyi hecaea *hat fajunknak művelődési történetében t — Asásos alkalmával a talált csontokat, Vagy koponyákat, mint pénzérték nélküli dolgokat readlisen félre szokták lökni, vagy még jobban széjjeltördelni suhányni; márpedig egy régi faji (race) kopnya gyakran ezreket megér, mert többet bizonyít az illető napfaj ,örünetében, mint a broncs, ezüst, arany tök és szerszámoknak egész halmaza. Mai hazafiúi tisztelettel kérem tehát Uraságot, szíveskedjék a netán talált, vagy az ezut ásatások alkalmával találandó koponyák csontvázak megmentésére közreműködniszükségesnek találná jelenlétemet, szíves jók azt tudtomra adni, hogy ideje kora, helyszínén lehessek. Jelen alkalommal, arról vagyok bátor mélyen tisztelt Legodat értesíteni, hogy a kolozsvári mely tevi koponya gyűjteménye számára a régi sírokból kiásott koponya küldemént ^ mentetlenül) szívesen átveszek. Haza“ ~yeisemet mélyen tisztelt uraságod bdcse ^ be ajánlva, Kolozsvártt, 1879- junius ,, r é 1, maradok tisztelője Dr. Török a egyetemi tanár. *) •) A t. tanár ur felszólítását nem eléggé mindazoknak, » kiknek módjukba »1^ ereklyéknek a tudomány számára való megyére közreműködni.