Magyar Polgár, 1879. január-június (13. évfolyam, 2-147. szám)

1879-06-28 / 146. szám

a setateregyieti közgyűlés. Tartatott folyó hó 22-én. Az igazgató­ság egy jelentéssel nyitotta meg, melynek kivonata a következő : Tisztelt közgy­lés ! Múlt évi működé­sünkről számot adandók, egész átalánosság­ban elmondhatjuk, hogy pénzerőnkhöz ké­pest azon voltut­k, hogy a sétatér a közön­ség igényeit kiélessé. A szem­élyzet körül be kell jelentenünk hogy uj ke­részt állí­tottunk be, ki egysersm­ind a városi befási­­tási munkát is végzi. Köteles a sétatéri vi­rágtáblákat díszes, kiállítani s bizonyos mértékig szőnyegnövényekkel ellátni. Az egyleti bértárgyak körül jelentenünk kell, hogy a tó klötőjét és zugóját újba kellett csináltatnunk) a tó bérszerződését a a korcsolya egyletté megújítottuk. Az egy­leti jövedelmekről és kiadásokról a pénztár­­noki számadás tesz élentést. Fel kell emlí­tenünk, hogy egy örtfiző szekeret készíttet­tünk. Az alap bevéti-­, és költségeiről szá­madásunkat a városi Számvevők elébe leen­dő beadásra elkészi­ttük. Két örvendetes tétel van benne. Égik a gróf Péchy Manó őnagyméltósága 300 forintos adománya, a másik a pünkösti jelzés szerinti adakozás a közönség részéről, mi 386 forintot jövedel­mezett, s azon önkéltiség, melylyel a sé­táló közönség bemeneti diját fizette, kelle­mesen lepte meg az igazgatóságot. Annyi­val is inkább, mert ritebbi jövedelmi forrá­saink kezdenek apadni A faterm­ésből, mit­ eddig hirdetni nem kitett, hirdetés mellett is csak 149 írt 50 kr bírtunk bevenni, mi a múlt éviektől pár fo­nttal alább maradt, faiskolátokkal pedig adó bajban vagyunk hogy árnyék és poczáerek miatt, melyek különösen vadgesztenyéket pusztítják, foly­vást költözködnünk kel­l a versenytársak miatt inkább csak saját szükségeinket fe­­­­dezik. Az alap előbbi c­kből az egyletnek még mind tartozik 391 ftnt. Bár az idei 501 frt. pénztármirodák képes lett volna azt tör­­­­leszteni, az igazgatóság a­­egylet tagjai ném­­­zetét vélte érvényesíteni, midőn a sétatéri alapot a sétatér szépítésejtésében e köl­csönével tovább is táma­tni akarja. Az ülő­­helybeni szükségletet a 0 vaslábú pad mel­lett az által kivonta fedd**, hogy a vaspa­dokat a főjárdára vontuk össze, s a mellék­­utakat fapadokkal láttul *­ Legközelebbi teendőnk, a parti szekérük beköveztetése. Másik szükséglet a két ő£* helyett új épü­letek állítása, mert a m^ev°k a sétatér szépségét nem emelik, e­mellett maholnap lakhatatlanná válnak. A múlt é­v folytán ki kívánatos indít­vány merült fel. Az egyik a sétatérutczának a hidutczával járdávali összettetése, minek létesítésére a hatóságot e­lfegyülésből fel kellene kérnünk. A másik 17 nyomásos víz­rendon, jun. 26. A Reutter Office eleu­­máról Konstantinápolyból. A szultán rádt irt alá, mely a khidivet m­­eg­os­z­t­j­a á­lr­á­s­á­t­ó­l és Tevfik pasát nevezi ki utódjának. Washington, junius 25. Burnside a sze­nátusban határozati javaslatot terjesztett elő, melyben ezeket jelenti ki: Az Egyesült­ Ál­­amok lakossága nagy aggodalommal nézi a □sédeteket, melyeket az európai hatalmak egy része tesz oly czélból, hogy a pana­­m­ai szoroson átázó pártfogásuk és uralmuk alatt csatorna vezettessék. Az ily kísérletet olybá tekintik, mint e­ll­e­n­s­ég­e­s tüntetést az Egyesült Államok ellen. A helyzet Törökországban. Konstantinápoly, jún. 20. Ozmán pasa ügyét egy enquetebizott­­ság vette kezeibe. Az ellene emelt vádak némelyike komoly természetűnek látszik, így pl. beszélik, hogy 60.000 akka gyapjút vett egy szállítótól, okkáját 5 piaszterért. A Dari- Sura könyveiben pedig a gyapjú vételára ok­kánként 11 piaszterre volt téve. Miután Nusret és Fuad pasák ezeknek és más szabálytalanságoknak nyomára jöttek, mint a Dari-Sura tagjai beadták lemondásukat. Ozmán pasa nem fogadta el a lemondást, s a szultánnak még csak említést sem tett ró­la. Később ő maga kérte a szultánt, hogy e két férfiút mozdítsa el. Nusret és Fuad azonban a palotába hivatván, mindent felfe­deztek a szultán előtt, s kijelenték, hogy már benyújtották lemondásukat, hogy min­den felelősséget elhárítsanak magukról. Er­re minisztertanácsnak kellett volna össze­ülni, hogy a két tábornok előadja a vádakat Ozmán pasa ellen. Az utolsó pillanatban azonban értésük­re adták, hogy jelenlétük a minisztertanács­ban nem szükséges. Ez ellen tiltakoztak, s kijelenték, hogy Uzman pasa biró és vádlott egyszerre nem lehet. A szultán csatlakozott e nézethez, s vizsgáló bizottság alakíttatott, minthogy ezt maga Ozmán pasa is kívánta. A szultán fő­kép arra töreks­zik, hogy minden nyilvános botrány elkerültessék Minthogy ezenfelül tudja, hogy Fuad pasa nagyon ra­gaszkodik hozzá, elhatározta, hogy Fuad és Ozmán pasák közt kibékülést hoz létre. Fuad parancsot kapott, hogy pénteken jelenjék meg a Csillag­kioszkban s tegyen ott látogatást Ozmán pasánál. A látogatás csakugyan meg is történt. A két ellenséget rendkívül barát­ságosan látták egymá­sal beszélgetni. Két nappal később köztudomásúvá lett, hogy Nusret és Fuad basák letétettek, azon­ban 10.000 piaszter évi nyugdíjat kapnak. Ozmán pasa győzelme és Fuaddal való kibé­külése természetesen csak látszólagos; az el­mozdított két muslr előbb-utóbb ismét és pe­dig nagyobb sikerrel meg fogja kezdeni a harczot Ozmán pasa ellen. Bizonyos körökben a szultánnak Ozmán inasával szemben s szultán azon meggyőződéséből magyarázzák hogy csak a plevnai hős vezetése alatt meg­bízható a hadsereg. A „Perdjiman Hadikat“ (az igazság tolmácsa) czímű török lap egy czikke, még nem egyéb, mint Mahmud Nedim pasa apo­logiája, annyival is több port vert fel, mer azt Mahmud Nedim pasa közeli visszahívá­sa jeléül tekintik. A nevezett hírlapot ma régóta a palota közlönyének tekintik. Mindezek daczára kitűnik, hogy a Mah­mud Nedim pasa állítólagos visszahivatásá­ról szóló hírek csak barátainak mysztifiká­ciói, melyek által még a diplomácziai testü­let jó része is félrevezettetett. Az örmény származású Artin Dadiori hajdan mustesar Mahmud kabinetjében , meg tudta nyerni a „Levant Herald“ ot Malmom pártjának. Ez a lap hétfőn azt jelentette hogy Mahmud engedélyt kapott a Konstan­tinápolyba való visszatérésre. Sokan még a nap a kikötőbe mentek, azt hívén, hogy Mah­mud még az­nap este, a szmyrnai hajóra fog megérkezni. Számos hivatalnok sietet tisztelegni Artin Dadiorinál, kik Manmu meghittjének tartatnak. Utólag kiderült, hog mindezen agitáczió, remény és félelem ha­mis híren alapul. Mahmud nem hivatott visz­­sza és valószínüleg még sokáig nem is fog visszahivatni. Múlt hétfőn, midőn a város épen ezen hamis hírek által úgyszólván fel volt riaszt­va, a diplomácziai kar azt az értesítést kap­ta, hogy e napon rendkívüli minisztertanács tartatik s azért nem lesz a portán fogadta­tás. E minisztertanácsban szó volt Mahmud Nedimről is. A nagyvezér, kit társai ezen ál­­tólagos visszahívás iránt interpelláltak, azt válaszolta, hogy nincs tudomása, hogy a szul­tán erre vonatkozólag valamely rendeletet aláírt volna. Minthogy a tárgy már szőnyeg­re került, több miniszter felhasználta az al­kalmat a nyilatkozásra, miből kiderült, hogy Mahmud Nedim visszahivatásának opportuni­tására nézve igen szétágazók a nézetek. Kheireddin pasa még az­nap est­e a szultálj előtt nagyon kedvezőtlenül nyilatko­zott Mahmudra nézve, a­mit annál inkább bátorságul kell neki felróni, mert a szultán és környezete, — mint a „Terdjiman Haki­­kat” jelzett czikkéből kivehető, a valóban kedvezőbb véleményre téríttetett Mahmud Nedímet illetőleg. Ez a czikk egyébiránt nem maradt vá­lasz nélkül. Török és franczia nyelven röp­­irat jelent meg, mely hir szerint a raidhatis­­* Akt­ól ered, s melynek példányai lepecsételt borítékban a palotába és a nagyvezírh­ez is eljutottak. Said pasa a maga példányát levél kíséretében kapta, melyben igen sértő mo­dorban ő tétetik felelőssé az ország öszszes szenvedéseiért. Perter effendi, a sajtóosztály vezetője, ki szintén megkapta ezt a röpira­­tot, szigorúan megtiltotta a hírlapoknak, hogy A bizonyítási eljárás lefolyását tegnapi lapunkban ismertettük. A tanúkihallgatásból még csak Diescher egyetemi tanár vallomá­sát kell kiemelnünk, ki elbeszélte, hogy Giorgi Leopoldina, mikor a tébolydából kikerült és férje nem akarta befogad­ni házába, őt (Dieschert) kérte fel, keresné fel elcsábítóját és eszközölne ki tőle némi segélyt, mert ő most a legnagyobb nyomor­ban van. A félórás szünet után a vád- és véd­­beszédek következtek, melyek érdekes képet nyújtanak az eset mivoltáról. F A z e­­ s­é l y, a vádló felek ügyvéde az orvosi parére azon szavaiból, hogy Giorgi Leopoldina „eszméit logikusan tudja védel­mezni, saját előnyét szünet nélkül szem előtt tartja és ennek kielégítésére czéloz minden törekvése“ azt következteti, hogy G. L. nem őrült. Bizonyítja ezt az is, hogy G. L. aszszonyt kibocsátották a tébolydából. Vádlott e nőnek nem is értelmi tehet­ségét vonta kétségbe, hanem az erkölcsi fo­ TM­rum elé idézte és mindenféle gyalázatot mon­­dott el róla és azon eredményre jutott, hogy G. L. „erkölcsi elmezavarban szenved.“ De az inkriminált czikkben felsorolt­­ állítások koholmányok ; vádló nő nem dicse­­re­kedhetett Eresz előtt „viszony“-aival, mert­­ ilyenek nem léteztek; gyermekeinek nem dik­tálhatta­k felhozott feladványokat, mert azok­­ magyarul vannak írva és Giergiya nem is tud­­ magyalnl .. Szóló azután több német munkából idézget érveket arra, hogy a Kresz által em­legetett erkölcsi elmezavar nem létezik.­­ Felhozza azután, hogy Kresz hasonló­­ hamis bizonyítványok alapján küldte kórház­ba Singer Samut, Ürömy építészt; de ha­­ Gierginó esetében igaza volt is, sértette a­­ törvényt, mely tiltja a magánszemélyek rá­­­galmazását, sértette saját esküjét, melylyel a megfogadta, hogy a titkokat, melyeket orvo­­­si minőségében tudott, meg fogja őrizni.­­ Szabad e az orvosnak a tudomány­okrü­­­gye alatt efféle véleményeket közzétenni? ! Nem történhetik e meg maholnap, hogy a­­ legtisztességesebb családok fognak pellengér­re jutni, melyeknek valamelyik tagja meg- ] nevezhetlen betegségben szenved és a gyer- r mekek tisztességes családfők ifjúkori ballépé­­i­­­seit megolvashatják tudományosan leírva a­­ Gyógyászatban ? Szóló végül vádlott elitélésére kéri az esküdteket. Polonyi Géza védőügyvéd első sor­­­­ban Giergl István ellen fordul, ki már egy '­zben eredménytelen sajtópert indított meg, pedig akkor a legbotrányosabb dolgok mon­­dattak el róla: felhozza ellene, hogy a tó­bolydából kibocsátott nejét nem akarta be­­ogadni, csak akkor vette pártfogása alá, mi­kor ez Tiry Jánostól 12 000 frtot kapott. Giorgi Leopoldinára áttérve, szóló azt fejtegeti, hogy Kresz a maga véleményét kötelességérzetből és a „Cyankaliban“ közzé­tett támadások folytán — önvédelmül tette közzé és eljárását helyeselték a főváros tiszti ügyésze, főorvosa. G. L. mint félig gyógyult bocsáttatott ki a tébolydából és egy csomó kártérítési, pert indított meg, mindig 20.000 frt erejéig,­ a kórház, a tébolyda, dr. Járatni, a rendőr­ség, dr. Reinitz Adolf ellen, de minden pe­rével visszautasíttatott, majd megtudta, hogy dr. Reinitz Adolf.. . Elnök figyelmezteti szólót, hogy oly magánszemélyeket, kiknek ügye nem tarto­zik ide, ne hozzon szóba. Polonyi folytatva beszédét, dr. R. A. és T. J. ügyéről beszél s felemlíti, hogy vádlónő dr. R. A. apósától követelt 20.000 frtot és azzal fenyegetőzött, hogy különben eljön Alvinczre dr. R. A. esküvőjére és el­csábitóját meg ennek jegyesét leönti vitriol­lal. T. J-től fenyegetésekkel ki is csikart 12.000 frtot. Ily jelenségek és azok után, miket Kresz a rendőrségnél megtudott a vádlott kijelenté, hogy a ki ilyeneket cse­lekszik,­­ az beszámít­hatlan állapotban van. Kéri végül védencze felmentését. Füzessáry Géza vádló ügyvéd ki­fejti, hogy arai a védelem részéről felhoz­a­tott, nem tartozik ide. Felhoz azután öt-hat esetet, midőn a családi viszályokat azzal ol­dották meg, hogy az érdekesetek az utjukban álló egyént a téboly­dába vitették; pl. valakire, ki észre­vette, hogy valaki jár a neje után, ráfogták, hogy ez mánia tőle és ezért tébolydába zá­ratták ; egy más embert bezártak, és mivel nem tudván máskép szabadulni, az ablakon kimászott, ezért ráfogták, hogy „bolond, ime hol mászkál.“ Ily szörnyű preveventív rendőrséget nem enged meg magának az állam se. Ami a történt provokácziót illeti, szóló azon nézetet fejezi ki, hogy a Cyankali tisz­tességes lap, amit a közönség gúnyos neve­téssel fogadott, beszél azután arról, hogy a vádlott nem restell ilyen „..........ságokat nyilvánosan tárgyalni “ Végül felkéri az elnököt, engedné meg, hogy G­­­e­r­g­i Leopoldina német nyelven be­szédet intézhassen az esküdtekhez. P­o­k­o­n­y­i tiltakozik az ellen, hogy az esküdtekhez német nyelven intézzenek itt beszédet. A bíróság azon végzést hozza, hogy Giorgi Leopoldinának nem engedi meg beszédet mon­dani, mert a sajtótörvény arról nem intézke­dik, hogy a vádló fél — ha ügyvéd képviseli — felszólalhat, holott a vádlottra nézve határozottan kimondja, hogy őt a végszó il­leti meg. P­o­­­o­l­y­­ a vádló ügyvéd fejtegetései ellenében felhozza, hogy S­i­n­g­e­r a közegész­ségi tanács egyhangú határozata alapján kül­detett tébolydába, Egerzeiger most is ott van és Pi­ztéry meghalt. Végül Kresz Géza vádlott mond rö­vid beszédet, melyben fejtegeti, hogy G. L- őrültségi esete tudományos szempontból volt érdekes, ezen szempontból és önvédelemből tette közzé véleményét. A plaidoyer ezzel be volt fejezve, az elnök összegezte a tárgyalás folyamát, az es­küdtek visszavonultak és negyedórás tanács­kozás után K­e­r a 11 e­v Ferencz kihirdeté az esküdtek következő ítéletét: Az első kérdésre : foglaltatik e az inkri­minált czikkben rágalom Giergl István ellen, 2 igen, tíz nem; a második kérdésre: fog­laltatik e abban G. Leopoldina ellen rágalom 3 igen, 9 nem; a harmadik kérdésre : Kresz Géza­zerzője-e az inkriminált czikknek : egy­hangúlag i­g­e­n , a 4. és 5. kérdésre: vét­kes­e Kresz Géza a rágalom vétségében 2 igen, 10 nem Az ítéletet a közönség éljenzéssel fo­gadta. P­o­­­o­n­y­i védő­ügyvéd kijelenti, hogy Giergi Leopoldinát beszámíthatlannak tekin­ti, és nem igényel tőle költségmegtérítést; a megítélendő költségeket jótékony czélra ajánl­­a fel. A bíróság azon végzést hozta, hogy vádlók 86 írtban m­arasztaltatnak a vádlott arára, ki ezen összeggel tetszése szerint rendelkezhetik, eljárási költségek fejében pe­dig 120 frtot fizetnek. Ezzel a tárgyalás délután 6 órakor vé­get ért. Egy botrány­pör. Budapest, június 25. arról írjanak. A rendőrség parancsot kapott a nyomda kipuhatolására, melyből a röpirat kikerült. E rendszabályok érthetők, ha tud­juk, hogy a röpirat felette sértő kifejezések­ben szól a szultánról és tanácsosairól. Mennyire megy az elégedetlenek me­részsége, abból is kitűnik, hogy délelőtt egy lovas jelent meg a rendőrminiszter, Hafiz Kass palotája előtt, egy szolgát hivatott ki és át­adott neki egy csomagot a miniszter szá­mára. Ebben nem volt egyéb, mint egy gúny­irat, az említett röpirat kivonatával együtt. A levél következőképen végződik: „A párt, mely véget vetett Abdul Aziz szultán vétkeinek és oktalanságainak, még létezik és jelét fogja adni létezésének.“ A nagyezer útján értesült szultán ezen eseményről. Az utóbbi rendkívül felindult és megparancsolta, hogy valamennyi hivatalnok, a legfelsőtől a legalantosabbig beküldje a palotába kéziratát,hogy össze lehesen azt hasonlítani a Hafizhoz intézett levél kézira­tával. Az imént jellemzett állapotok folytán állítólag miniszterválság tör ki. Arról van szó, hogy Kheireddin pasa helyetesíttetni fog fő belügyminiszter, Kadri pasa által, és Aari­fi pasa fog külügyminiszterré kineveztetni. Másfelől azt állítják, hogy Kheireddin pasa megtartja állását mindaddig, míg az oroszok végképen ki nem vonultak Kaméliából. A vezeték előállítása, mely a szekérút és járdák kényelmesebb öntözését, a kioszk és pyán színház tere előtt szökő kutak felállítását tenné lehetővé. Az igazgatóság Korbuly Jó­zsef vasúti mérnök úrtól egy tervet s költ­ségvetést volt szerencsés nyerni, mit a köz­gyűlés elé terjeszt, felkérve, hogy a mérnök úr szívességből tett fáradságos munkájáért köszönetet szavazzon. E terv szerint a vízve­zeték mintegy 5000 frtba kerülne. Az igazgató­ság bízva az egylet tagja áldozat­készségé­ben, a vízvezetékre kivántató összeget a kép véle előállítani, hogy lévén az egyletnek 1885 végéig fenállhatási éve, a részvényesek ki­sorsolása után fenmaradó jövedelmét fordít­sa e czélra. Hogy számításunkban meg ne csa­latkozzunk, a várossal azon szerződésre kel­lene lépnünk, hogy az egylet tulajdonát ké­pező bértárgyakat hagyja mind­addig az egy­let kezében, míg a terhet nem törleszti; vagy ha a húsz év lefolyása után az egyleti va­gyont szerződésszerűleg magához kívánja ven­ni, vegye át a vízvezetékből keletkező és még le nem törlesztett terhet is. A visszafiz­et­­hetésre azon segédforrást sem szabadna szá­mításon kívül hagyni, miszerint a sétatér pár­toló közönségtől évenként e czélra tisztessé­ges összeget várhatunk. Ezeket kívánjuk a t. közgyűlésnek múlt évi működésünkről, czél­­ba vett fáradozásainkról jelenteni, felkérvén ezt tanácskozás alá venni, s az igazgatóságot támogatni.“ A fennebbi jelentés alapján felkérendő­nek határoztatott a városi bizottság, hogy a sétatért két őrház helyébe, de alkalmasabb helyre, új őrházakat építtessen, melyek a be­mutatott költségvetés szerint 500—500 frtba kerülnének. A sétatérre vezető utczák kija­vítása érdekében oda utasíttatott az igazga­tóság, hogy nemcsak a sétatér és Hídutcza járdávali összeköttetését, de egyszersmind a sétatér-utcza másik felének járdávali ellátá­sát is szorgalmazza. A vízvezeték ügyében később Melicskó Frigyes vasúti mérnök úr­tól szintén érkezvén be egy második­ terve­zet, miután mindkettő Pesten a mérnök egy­let bírálata alatt áll: azon időre midőn leér­keznek, rendkívüli közgyűlés összehívása ha­­tározhatott, mely a fedezet kimutatása után ez ügyben határoz. Addig is meghagyatott az igazgatónak, hogy a sétatéren ivóvízre kuta­tásokat tétessen, s ha talál, még egy kutat állíttasson, a kioszk melletti kutat pedig vascsőre vetesse. A tavalyi és idei pünkösdi adakozás sikerülte következtében elhatároz­tatott, hogy jövő évtől fogva a szítermés ne adassák bérbe, hanem házilag kezeltessék, még­pedig úgy, hogy nem a jövedelmezőség, ha­nem a füvek gyepszerű folytonos kaszáltatá­sa legyen irányadó. A sétatéri részvényekből még 34 lévén kisorsolandó, 12 kisorsoltatott, a következő részvény­tulajdonosok nevére: dr. Fischer Lajos 29, Csiky Imre 11, Babos Sándor 66, Molnár Sándor 79, dr. Ha­ler Károly 26, Ákoncz József 15, Ritter Gusztáv 18, Stein János 31, gr. Esterházy Géza 89, id. Merza Joachim 16, Haller Rezső 76, Tauffer János E leköszönések és választások követ­­kezvén, a tisztviselőség a régi maradt. Tisz­teletbeli választmányi tagokat megválasztot­­tak és felkérettek gr. Karacsay Sándor, Gir­­sik János, Korbuly József, Gamauf Vilmos, Melicskó Frigyes, Wagner Frigyes urak. Végül elnök Tauffer Ferencz, igazgató Kőváry László, pénztárnok dr. Hinta György­nek fáradozásaikért köszönet szavaztatott, s a számadóknak a felmentvény megadatott­ párlalása. A párlalás termékei. A gazométr­- m vezeték. Gázórák A gázlángzók. A katönha^ Sí?’ gitó gázok. A kátrányolajok. A parada petroleum. — Fű­tés a szellőzés. Egyné ’■ fa/t cím­e Lek és a tílzelékek történetéből. A t(Jeu *,“**•• kandalló. A kürtök. A rács. A kályhák Lull'.A nemes és czélszerű szerkezetük. A viskilvt,tc DSl° lástos kályhák. Töltöző - szabályozó kályhák & svéd s orosz kályhák. Központi fűtés leve»«»íi ' ,á­zel és gőzzel. A gáz mint tüzelék. Tl*­Gyanták, tirniszek és lakkok. A gyanták tuL* ~~ lágy gyanták. Balzsamok. A tirniszek B­uilL' Lendlaj-tirnisz, kopalarnisz, borostyánkő « . “°k. táblás lakkfirnisz. A gummilakk. A jarán/u18*^’ lakkja. — A pecsétviasz gyártása A fa»..­’?!? — Kaucsuk és guttapercsa. A fák tejnedve a­­ csuk s iparának kifejlése A kaucsuk zárt/vak k*°' mennyisége. A kaucsuk feldolgozása. Vulkinn0.4*^ A gummiczipök készítése. A tulkoméi ** «itt* parksiu. A vízálló kelmék gyártása. A kamptjukon A kaucsuk ermelés. — A guttapercsa­g tulajdon.* gai. Feldolgozása.­­ A bőrgyártás s enyv.Tártá. *. cserzés s cserzőszerek története. Az állati bőr bon *­tana s a cserzés czelja. A csertevargaság , a h­ín tisztiása és áztatása. Meszeres s mésztelenités ,a izzasztás. A kopasztás, czorholás, hegesztés A ízezés, lodoritás, barkázás. A bagaria, szattyán kor* dován. A közönséges magyar s franczia timázsai Az" irhás vagy ványoló. — Az enyvfőzés. Az enyv k* letkezése az állati rostból. Gyártása. — A fehérités A fehérités mivolta. A lonrost. A naponfehérités Öblögetés s szapulás. A felemás fehérítés. A szári­tás A gyapot fehérítés. Fehérítés chlórral. Ennek története. A gyapjú, szalma, csont fehérítése — a kelmefestés s kelmenyomás. A kelmefestés történe­téből A kelmefesteg mivolta. Az állati festőanyagok. Kosemita, bibor stb. Növényi festőanyagok. Buser Orszelj. Berzsen. Cís­leng. Indigo. Sárgafa stb. Ásvá­nyi festőanyagok. Chemiai festőanyagok, a kátrány­­festékek A festőanyagok chemiai összetétele Az etetés. A kelmefestés technikai sízése. Gyapjú- se­lyem-, gyapot- s vászonfestés. Az egyes szinek’elő­" állítása. Kékrefestés, veresrefestés. A törökös-vörös — A kelmenyomás­­ története. A kelmenyomás kü­lönböző eljárási. Kézinyom­ás A l’errotin-gép. Hen­­gernyomás géppel. Vegyes szövetek nyomása A se­­­lyemszövet nyomása. — A tapéta 7 viaszolvászon gyártása. A tapétagyártás története A tapéta­nyomás festékei. A tapéták alapvetője. A sikozás s simítás A szivárványos­­ sávos tapéta készítése. Az alakza­­tok (mu­trák) rányom­ása. A bársonyos vagy gyapm sajtolt, bronzos stb. tapéta — A viasszolvászon gyár­tásának módszerei. Irodalom. Uj könyvek A Franklin-Társulat kiadásá­ban Budapesten újabban megjelentek,­ Eisenmayer Sándor és Göbel Coelesztin. — Állatgyógyászat avagy a lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések s egyéb hasznos háziállataink betegségei­nek megismertetése s gyógyítása. Állat­orvosok, falusi gazdák és gazdatisztek számára. — Harmadik kiadás, számos a szövegbe nyomatott ábrával Ara fűzve 80 kr. — Kubinyi Lajos: Iparos-gazdák köny­ve. Az iparos-gazda családok számára. Rajzokkal ellátva Ára fűzve 70 kr .• Kis nemzeti Muzeum 44 főzete: Bánfi János A Szántó-család története. Elbeszélés az ifjúság és a nép számára. Ára fűzve 50 kr. Zámolyi varga Mihály A házi nevelés. Pél­dákban előadva. Szülők, nevelők s különösen nép­könyvtárak számára. — A testi ápolás­­ra fűzve I írt 50 kr. — Találmányok könyve. Ismeretek a kézműipar és műipar mezejéről. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m k. ministerium meg­bízásából átdolgozta Frecskai János. Sok képpel. 35—40 füzet Vége (IV. kötet 5—10 füzete.) Egy­­egy füzet fűzve 40. Ára a most teljes négy kötetből álló munkának fűzve 16 frt. A 85—40 füzet tartal­ma: A sör alkotó részei. A Bajtolt élesztő. — Az eczetgyártás. A savanyú erjedés mivolta. Az eczet­­sav előállítása. A régi eljárás s gyors eczetgyártás. Döbreiner módszere. — Fűszerek ’­s orvoslószerek és mérgek. A fűszerek. Élettani hatásuk. A bors s paprika. Guinea-bors. A szegfűszeg. A szerecsendió. A fahéj. A kardánom s gyömbér. A paradicsom­­magvak. A vanília stb. — Oldott fűszerek. A fűsze­rek hamisítása A drágák s orvosló­szerek. Törté­neti adatok. A használatos drágák. Készitések. A tit­kos szerek. A mérgek 8 történetek. Ásványi i­­r­­gek. Növényi s állati mérgek. Hatásuk — A hús 8 használata. A hús­­ fogyasztása. A hús chemiai al­kotó részei. A húskivonat A tudósok nézete a hús­levesről. A vér. A hizlalás befolyása a húsra. A hús eltávozása különböző készítési módok által. A hús sózása, füstölése, főzése s sütése. Az épen elir­­tás módjai. — A szappanfőzés és gyertyagyártás. Egy és más a szappan történetéből. A szappan nyers­anyaga: olajok és zsírok Chemiai alkotó ré­szeik. A zsírsavak. A glycerin­s alkalmazása. — A szappankészítés. — A lúg. — A főzés. — A só­zás. Natron- s­zaliszappan. A szappan víztartalma. A pálmaolaj hatása. Gyanta- 8 olajszappanok. A szappan összetétele. — A gyertyagyártás. Nyers­anyaga. A fagyú, Btearinsav, viasz stb. A gyertyabél. A gyertya alakítása mártással, öntéssel. Viaszgyer­tya stb. —Az illó olajok és az illatszerek. Néhány adat az illatszerek történetéből. Az illó olajok. Elő­fordulások a különböző növényrészekben. Nyerési módjuk: a sajtolás, párlalás, maczerálás, fölszivatás. Az illó olajok tulajdonságai s chemiai összetételek Egymásközti rokonságuk Oxygénhijasok. Oxygén­­tartalmuak. A kéntartalma illó olajok. Az illatszer­gyártás hazája. Néhány illatszer alkotó része. — A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kap­csolatos iparágak A mesterséges fény. A fénymérés s módszerei. A lámpák. Az üveghenger s a kanócz. Az antik lámpától a moderateurig. A petroleumos lámpa. A gázvilágítás. Ennek története. A világító­­­gáz gyártása. Az erre szolgáló nyers anyagok. Ezek Színház és művészet. Blaháné Debreczenben. Blaháné pénteken és szombaton lép föl a debreczeni színházban, miu­tán erre Mándok­y a debreczen-nagyváradi színtársu­lat igazgatója engedelmet adott. A Petőfi-szobor agyagmintája befejezéséhez közeledik és a fővárosnak és magyar művészetnek díszére fog válni. A művész, ki különös szeretettel és odaadással dolgozik nagy költőnk szobrán, az alak arczába és testmozdulatába beleöntötte azt a nemes szenvedélyt, lelkesedettséget, mely a „Talpra magyar“ szerzőjét eltölthette, midőn e híres költe­ményét szavalta. Most még csak az alak jobb kar­­ját alakítja át a művész A kar eddig kissé merev­­ és magas volt, de Huszár most e kis bajon is segít,­­ és a kar gyönge. hailitás alul a zobor állásának­­ megfelelő lesz. Őszre, midőn a művész külföldi út­ijáról, melyre most készül, visszatér, valószínüleg a gipsz-minta is elkészül • Boccaccio emlékszobrát Certaldouan f. hó 23-án ünnepélyesen leplezték le. A hires költő Pa­risban született ugyan (1311 ) de családi házuk itt van s itt is halt meg 1375-ben. A ház még most is meg van s az ünnepély alkalmával itt is tartottak szónoklatokat. A nagy bőség daczára a tudós szó­noklatok igen hosszas ideig tartottak, este felé 100 faX­.1% h.«k­«il ontesio­ah Ássi nuod­lék­, Míri J Ágié 19­8 fáklyiümenet volt. 1 7' HIRHARANG. Kolozsvárit, 1879. junius 23. M P ElIöílz©töiiilc.ot tisztelettel kérjük, méltóztassa­­nak megrendeléseiket a jövő félévre minél előbb megtenni hogy a lap szétküldésében pon­tosak lehessünk, és­ Gecző János, a m­a vásárhelyi ki­rályi tábla tanács­elnökének tollából lapunk mai számában egy fontos és minden tekin­tetben figyelemre méltó czikk-sorozatot kez­dünk meg a czím alatt: „Észrevételek az erdélyi birtokrendezések tárgyában fölmerült javasla­­tokra.“ Sok okunk van reá, hogy felhív­juk olvasóink figyelmét e czikkekre. Nyílt levél Ajtai nagyfáig szolgabiróhoz. Mélyen tisztelt szolgabiró úr! Az újságokból arról értesülvén, hogy Nagytalun régi sírok felásása alkalmával kü­lönféle régiségeket találtak, hazafias kéréssel járulok tehát mélyen tisztelt uraságod f­elé, szíveskedjék engem arról értesíteni: Várjon nem találtak-e régi koponyákat is ezen al­kalommal és ha igen, mi történt azokkal Egy egy régi magyar kopony*, nyrd * nyi ereklye, mind megannyi hecaea *hat fa­junknak művelődési történetében t — Asásos alkalmával a talált csontokat, Vagy koponyá­kat, mint pénzérték nélküli dolgokat readli­­sen félre szokták lökni, vagy még jobban széjjeltördelni s­uhányni; márpedig egy ré­gi faji (race) kopnya gyakran ezreket megér, mert többet bizonyít az illető napfaj ,örü­netében, mint a broncs, ezüst, arany tök és szerszámoknak egész halmaza. Ma­i hazafiúi tisztelettel kérem tehát Uraságo­t, szíveskedjék a netán talált, vagy az ezut ásatások alkalmával találandó koponyák csontvázak megmentésére közreműködni­­szükségesnek találná jelenlétemet, szíves jók azt tudtomra adni, hogy ideje kora, helyszínén lehessek. Jelen alkalommal, arról vagyok bátor mélyen tisztelt L­e­­godat értesíteni, hogy a kolozsvári mely tevi koponya gyűjteménye számára a régi sírokból kiásott koponya küldemént ^ mentetlenül) szívesen átveszek. Haza“ ~­yei­­semet mélyen tisztelt uraságod bdcse ^ be ajánlva, Kolozsvártt, 1879- junius ,, r é 1, maradok tisztelője Dr. Török a egyetemi tanár. *) •) A t. tanár ur felszólítását nem eléggé mindazoknak, » kiknek módjukba »1^ ereklyéknek a tudomány számára való megyé­re közreműködni.

Next