Magyar Polgár, 1879. január-június (13. évfolyam, 2-147. szám)

1879-04-27 / 96. szám

Hanem azért nem volt vége az ünnepélyességeknek. Este a városi zenészek nagy közönség által hallgatott piaczi zenét tartottak, — és az egész város megtartotta innpepi színezetét. 1. 1. HIRHARANG. Kolozsvárt!, 1879. ápril 26. Figyelmeztetésül! |^* Lapunk, mai száma kapható a Liadó-Hivatalban. Ara 7 kr — Lapunk szerkesztője a ma déli vonattal pár napra elutazott. — A városi bizottság hétfőn folyó év ápri 1 hó 2- án s esetleg a következő napon mindenkor d. u. 3 órakor a folyó hó 9 ki közgyűlés tárgysorozatának folytatólagos elintézésére a városház szokott termében közgyűlést tart. a gyűlés tárgyai: 1. Szentesített törvényczikkek bejelentése. 2. A hidelvei nagy utcza kikövezése iránt tett ajánlatok felett tartott árlejtés eredménye, szakosztály véleményével. 3. A folyó hólki tárgysorozat elmaradt része: a néhai Szigethi János szállásmester özvegyének folyamodványa kegypénz iránt; b) a Planerféle fióklaktanyában póthelyiség építése; c) Andrásofszky telek építéséhez magyar kapun kívül átengedni kért közhely ; d) az ideiglenes fegyvergyakorlaton levő katonaság számára fasátrak építése; e) a kabalapataki volt urbériségi erdőkiszakitásokról polgármester jelentése. 4. Polgármester jelentése a város részére felveendő kölcsön ügyében. 5. A közigazgatási bizottságnál a kihágást felebbezvények előadásával ideiglenesen megbízott ifj. Frits Albert tiszteletbeli aljegyző díjazása iránt tanács előterjesztése. A helybeli Dietrich Sámuelczég kitűnően berendezett gépgyárában egy 16 lóerejű, magas nyomású fekvő gőzgép készült el, melyet a czég a székesfehérvári országos kiállításra fog elküldeni. A pompás gép Melitsko Frigyes mérnök tervezete szerint készült s kétségkívül nagy dicséretére válik az erdélyi részek iparának. A gőzgép folyó hó 27-én és 28-án a gépgyár helyiségében (felső-szénutcza) közszemlére lesz kiállítva, amire felhívjuk a közönség figyelmét. A A legborzasztóbb betegségek egyike, a diphteritis ismét sok áldozatot szed nálunk. Vannak családok, melyeknek gyermekeit két-három nap alatt kiirtja. Mint az orgyilkos lepi meg a gyermekeket, s a legtöbb esetben nincs oltalom, nincsen menekülés előle. Minden nap 5—6 gyermeket temetnek el, s számos van gyógykezelés alatt. Nem akarjuk rémíteni e sorokkal olvasóinkat, de igenis minden szülőt kétszeres óvatosságra intünk a tavaszi napok alatt. Amely háznál a gondos szülők szeme folytonosan a gyermekeken van, ott a hajnak elejét tudják venni, de ha későre veszik igénybe az orvosi segélyt, — menthetetlenül elvesznek a kis betegek. E borzasztó betegség úgy látszik mély gyökeret vert az egész országban. A külföldi lapokban is sok panaszt olvasunk. — Qiroflé-Qirofla tegnapi előadását Jacoby karnagy helyett (kit családi gyásza távol tartott) Oberti, a Zene-Conservatorium igazgatója vezényelte, jó sikerrel, ami annál dicsérendőbb, mert a karnagyi tisztet minden próba nélkül az előadás estéjén vállalta el. A szereplők közül kitűnően működtek Erdélyi Marietta, Szombathelyi, Németh és Váradi Miklós. — A Falu roszszan holnapi előadásán Finum Rózsi szerepét Erdélyi Marietta játsza, a most is gyöngélkedő Szigligetiné helyett, kinek egészségi állapota valószínűleg nem fogja megengedni, hogy közelebbről még fölléphessen. — Qerö Liua és Hunyadi Margit bucsúfellépte el hétfőn a „Női harcz“ czímű vígjáték kerül színpadra. Ajánljuk a színházlátogatók figyelmébe ez előadást, melynek érdekességét még az is emeli, hogy a tűzöltó-egyet javára tartatik. — A kolozsvári „sak-kör” alapszabályai, a m. kir. belügyminisztérium által, I. évi 16.517. szám alatt, a bemutatási záradékul elláttattak. — A rendőrség köréből tegnapi apunk egyik hírére vonatkozólag azon felvilágosítást vesszük, hogy Cseh Soma a »toronyinak nem börtönhelyiségeiben, hanem egyik őrszobájában volt elhelyezve. — Itt is azon egyszerű okból, mert teljesen szállás nélkül volt, igy pedig annyival kevésbé lehetett kitenni őt annak, hogy nyakába vegye az utczákat, mert illetékes hey®° »elmebetegnek“ deklaráltatott, és senkije sem volt, kinek megbízható felügyelete &rá adathatott volna legalább addig is, mig * kórházba szállithatáshoz nélkülözhetlen orvosi bizonyítvány kiállithatása végett szüksé- hessé vált előzetes observatio megejthető lett volna. Annak, hogy ily esetekre alkalmasabb kiás helyiség nincs, a rendőrség nem oka. . — Meghívás. Az erdélyi muzeum-egy®l történelmi szakosztálya folyó hó 28-án etfőn dug órakor a múzeumi könyvtár helyiségében (egyetemi épület) ülést tart, melyre a tagok és a közönség tisztelettel meghivatnak. Tárgya: Szamosi János egyetemi tanár „Az ausztriai egyetemek hatása tíz év alatt és egy pillantás a magyar tetemekre“ czimű előadásaid ■— Maros-Vásárhelyről ápril 25-rőlövetkező sorokat írja egyik tudósítónk : Vá,R.Utak is ünnepélyesen ülte meg nagynemű ünnepünket, a királyi pár ezüstmenyegy® alkalmából. Ápril 23. és 24-én nemzetiségek hirdették közös magán épületein- a kiváló ünnepet, 23-án fényes világítás volt, több díszes transparente , nem egy sikerült allegóriás képlettel. Különösen a várparancsnokság és a városi hatóság ügyesen kitett magáért. A 24-ki isteni tiszteleten a morális testületek és az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötték a róm. kath. plébánia és az ev. ref. nagy templomot. Délben a városi főispán adott egy szűkebb körű és a katonai tisztikar egy kebeli diszebédet, este pedig a „marosvásárhelyi iparos önképző és betegsegélyző egylet” kezdeményezése folytán létesült diszlakoma tartatott meg a Transylvania dísztermében, melyen kétszáznál többen vettek részt városunk minden rendű és rangú soraiból, mely alkalommal Béldi Gergely főispán emelte az első poharat, igen csinos felköszöntővel, éltetvén a felséges királyi párt és a dicsőségesen uralkodó ház tagjait. A kedélyes lakoma éjfél utánig tartott és Bök sikerült felköszöntésre adott alkalmat. A háromsiókmegyei házi iparegyesület f. hó. 22-én a megyeház nagy termében gyűlést tartott. A kevés számmal összegyűlt tagokat Potsa József elnök üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta. Több érdekes tárgyai közül a Nemere megemlíti a következőket: Felolvastatott mindenekelőtt Tarczali Endre titkári jelentése az egyesület múlt három évi működéséről. A tetszéssel fogadott jelentés után Binder Lajos olvasta fel a szövő tanműhelyről szóló előterjesztést s végül a pénztárvizsgáló bizottság jelentése olvastatott fel. Ezután általános lelkesedés között elnöknek újból megválasztatott Potsa József, alelnöknek Thuri Gergely, s tiszteletbeli elnöknek Seethal F. A k.vásárhelyi műfaragászati iskola fentartása vétetett tárgyalás alá, mely ügyben az egyesület feliratot határozott küldeni a nm. vall. és közoktatási, a földmivelés-ipar és keresk. minisztériumhoz, mely szerint csatoltassék az ottani felső népiskolához miután ilyen alakban fentartani tovább a maga költségén nem hajlandó az egyesület. Az alapszabályok értelmében a 30 tagból álló központi választmány megválasztatott. Sajnálattal említi meg a Nemere,hogy a vidéki és városi tagok annyira nem mutatnak érdeklődést, hogy a másodszor hirdetett közgyűlést is alig 12 tag jelenlétében kellet megtartani. — Lehet-e részvénytársaságon becsületsértést elkövetni ? A Frankin társulat részvénytársaságának Lukács Béla országgyűlési képviselő ellen indított sajtóperében vádlottnak a részvénytársaság kereshetőségét megtámadó semmiségi panasza folytán a semmitőszük elvi jelentőségű határozatot hozott, melynek indokolásából a Themis nyomán — a főpontokat közöljük.: „Az elméleti fejtegetéseket mellőzve, s csupán fennálló hazai törvények értelméhez ragaszkodva, kétséget nem szenved, hogy a részvénytársaságok jogi személyisége a ptrs 33 - 84. §-ban határozottan el van ismerve, valamint ugyanezen törvényszakaszokban a részvénytársaságok igazgatóinak képviseleti jogosultsága is szintén törvényes alapot talál Mi pedig magát a kereshetőség vitás kérdését illeti, miután a jelen esetben nem olyat közönséges értelemben vett becsületsértés forog fenn, melynek tárgyát csak bizonyos társaságnak egyes élő tagjai képezhetik, hanem a kereset olyan rágalmazási tény miat indíttatott, mely esetleg a vádló részvénytársaságot kollektív egyéniségében nemcsak közmegvetésnek tehetné ki, hanem ennek folytán üzleti hitelének csorbítását, s ez álta anyagi megkárosítását is okozhatná, e tekintetben a fizikai és jogi személyek közt különbségnek helye nemcsak nem lehet, hanem az igazság elutasíthatlanul követeli, hogy mindazok, mind emezek egyenlő s jogállamban tőlük meg nem tagadható jogvédelemben részesüljenek, ha saját érdekeikben megsértetnek.“ A krinolm Mostarban Mostárból idylli állapotok felől tudósítják a Közv.-t Nemrégen a Metkovics felé vezető útón egy osztrák postavezető s egy katona alkalmatlankodott valamelyik igazhivő asszonyai közül a minek szomoru vége lett, mert egy szóreggelen mind a két hóditót halva találták A vizsgálat semmi eredményhez sem vezetett. Pedig a mohamedán nép szépen össze tudna férni a mi katonáinkkal és polgár egyéneinkkel, hanem persze asszonyi dolgokban nem érti a tréfát. A keresztényei asszony népe ellenben nem lévén a korán fegyelem alatt, szívesen érintkezik a helyőrség katonáival, csakhogy a keresztényeknél még eredetibb fogalmak uralkodnak. — Egy magyar tisztnek eszébe jutott, szomszédjánál azt mondani, hogy: „Szép lányod van Pavo!" A válasz lakonikus módon hangzott :„ Ha tetszik, vedd el!“ Mindazáltal a keresztény nőknél már nagy hódításokat tett a czivilizáczió, ha másutt nem, hát a ruhában, a mostani nők már nagyrésze európai czipőre váltották föl az esetlet kétsarkú faczipőt, hogy a ruhában se maradjon kívánni való, a krinolint kezdik viselni, a mi temészetesen nem kis látilatságot szerez a helyőrségnek De azért a nők még sem lettek hűtlenel őseik viseletéhez s a krinolin alatt még mindig a keleti bő nadrágot hordozzák. — Orosz állapotok. A kiewi „Kijewlianin“ azt írja, hogy Kiewben néhány nap óta különböző utczákon sült emberlábakat, karokat és fejeket találnak anélkül, hogy a rendőrségnek sikerült volna kipuhatolni, honnan és kiktől származnak e testrészek. Ugyan a lap írja, hogy húsvét kedden a következő szomorú katasztrófa ment végbe: „Shampljow háztulajdonos és szabadságolt huszártiszt a háza előtt sétált számos közönségre egymásután háromszor lőtt. A közönség közt épen akkor több magasabb közigazgatási hivatalnok volt, kik azonban sértetlenül maradók. A közönség Shamoljow házába nyomult, betört ajtót ablakot, szétrombolt minden házi bútort és a merénylőt félig holtra verte, mire börtönbe vitték őt.“ Shimbirsk kormányzósági városban, mint onnan a „Golos”-nak írják, a húsvéti ünnepek alatt háromszáz embert fogak el. a „Köln. Ztg.“ egy levele szomorú világítást vet a szentpétervári jelenlegi állapotokra. Szentpétervár most oly harczias színezetű, mintha hadjárat volna küszöbön. A nihilisták vakmerősége vagy kétségbeesése napról-napra fokozódik, így beszélik vagy sejtik, hogy a nihilisták csak a harmadik, negyedik vagy ötödik emeleten béreltek maguknak lakásokat és 24 óránál tovább sohse maradtak egy házban. Este most többször petárdák robbannak föl az utczákon , azt mondják, hogy a nihilisták emeleteikről dobják le azokat az emberek közé, főleg, ha rendőrtiszt vagy tábornok megy arra, csakhogy egy-egy rémületet keltsenek a lakosság közt, melyet később ki akarnak zsákmányolni. Különben azt állítják, hogy nők vetik a petárdákat. Szentpétervár és minden orosz egyetem hemzseg a nőtanulóktól, kiknek csaknem kivétel nélkül sovány erszényük és rosz hírük van; természetesen a legtöbbje a nihilizmus — illetőleg a nihilisták — karjai közé veti magát. Érdekes továbbá az a hír, hogy Solochow merénylőt a rendőrség mint „gyanús egyént” már egyszer elfogt, de egy ismert ügyvéd kezességére ismét szabadlábra helyezték. Rugowsky ügyvédet és Stassow társát ennek következtében elfogták s ez utóbbinak nejét és leányát is három nap óta zár alatt tartják. Legújabban ismét elfogtak egy merénylőt, 14 éves gyermeket, — ki mint a rendőrség előtt bevallotta — azért vetemedett ily gondolatra, mert a császárnak nemrég folyamodványt küldött, melyre nem kapott feleletet. Döllinger visszatéréséről a katholikus egyház kebelébe az olasz „Italie” a következő érdekes közleményt hozza, amely lényegesen megváltoztatja az ügyek állását: A müncheni érsek és dr. Hengröthen mindent elkövettek, hogy Döllingerrel elfogadtassák a csalhatatlansági dogmát, s egyik pillanatban már azt is hitték, hogy sikeresen működtek, mert Döllinger már elhatározta, hogy emlékiratot intéz a pápához. Minthogy azonban ebben annak a fejtegetésébe bocsátkozott, hogy miért nem ismeri el most is a pápa csalhatlanságát, a szentszék azon nézetben volt, hogy e visszatérés legalább is nevetséges, mert az eltévedt bárány nem bánta meg bűnét, most is konokai ragaszkodik makacsságához, s így Döllinger és a szentszék között minden további tárgyalás megszakadt. Körülbelül egy hónappal ezek után a bajor praelatus is találkozott Döllingerrel, ez is kapacitálni kezdte őt és pedig azon argumentummal, hogy az új pápa korántsem ragaszkodik elvileg a csalhatatlanság dogmájához oly makacsul, mint előde, IX. Pius. Ekkor azután Döllinger is engedékenyebb lett, ő is beismerte, hogy „lehet valami“ a pápa csalatkozhatlanságában is, s így megegyeztek. A praelatus azonnal ért Rómába, s most nagy kíváncsisággal várják az eltévedt bárány megtérését. Az az apra kérdés küztörvény útján való némi megoldásának flagráns példáját mutatja a berlini „Kammergericht“-nek nemrég hozott ítélete, mely egyszersmind arról is tanúságot tesz, hogy — habár a magánjog az uzsora kihágásai ellen intézkedéseket nem uralmaz, azért a köztörvényi bírónak kezei az uzsora-szabadság ellenében mégse egészen kötvék, ha csak magát elhatározza ezeket a jogtalanság eltávolítására alkalmazásba venni. Az eset a következő: Egy kereskedő, aki rendesen kisebb rangú hivatalnokokkal s tanítókkal szokott gschiiftelni, egy szorult helyzetbe jutott hivatalnoknak 45 markot 6 mark kamat mellett négy hétre kölcsön adott, egyszersmind térítvényt állíttatott ki magának az adós részéről, melyben ez arra kötelezi magát, hogy azon esetre, ha a 45 márkról szóló váltóját lejáratkor be nem váltaná, a lejárattól a váltótőke lefizetéséig járó minden egyes napért 20 márkát kötbérként fog fizetni. Az adós a váltót lejárata után csak 42 nappal váltotta be a tőke, kamat és felmerült költségek kifizetésével, hitelező pedig a kötbérre is igényt emelt és beperelte adósát egyelőre 2 napra járó 40 mark megfizetése végett. A „Stadtgericht” alperest elmarasztalta felperesi követelés megfizetésében, a Kammergericht mint felebbviteli fórum azonban felperesi igényével elutasított következő érdekes indokokból: „Felperes igénye alaptalan és jogtalan. Alperes jelesen a kötbér kikötésével olyan nyilatkozatot tett, mely a 14,000°, nál többől álló kamattételt eredményez. Egy adós, aki ily kölcsönügyletet köt és ily magasságú kötbért ígér, az ígéret tételekor vagy nem bír a szükséges akaratszabadsággal, vagy a végszükségben sínylődik. Csak az egyik vagy a másik gondolható. Ha már most a kölcsönadó a kölcsönvevőnek ezen állapotát hasznára fordítja, akkor olyan cselekvényt követ el, amely a becsülettel s a jó erkölcscsel öszhangzásban nem áll és az adóssal kötött ilyen szerződést erkölcstelennek nyilvánítani kell már a kölcsönadó részéről elárult indulat megvetendősége miatt is. Ilynemű szerződés pedig tilos és kötelezettséget nem szül. Ebből következik, hogy ha a törvény a kölcsönnélküli kötbérek magasságának megállapításában a szerződő feleket nem is gátolja, azért mégis fenforoghatnak olyan körülmények, amelyek a kikötésnek érvényességét megsemmisítik. Az eset a jelenlegi, miután a fenforgó körülmények azt a következtetést engedik, hogy alperes a tarítvény kiállítására a végszükség által volt ösztönözve, ami annál bizonyosabbnak látszik lenni, ha az is tekintetbe vétetik, hogy alperes mint alsórangú hivatalnok olyan kis jövedelmet húz, mely ilyen ígéretének teljesítését egyenesen lehetetlenné teszi “ . A közelebbi pápai konzisszórium május 12 ikén fog megtartatni; e napon lesz a titkos, s jó ikén a nyilvános gyülekezet. A már említett magyar, osztrák, olaz, franczia, német és angol bibornokok kiűzésén kívül sok olasz és más nemzetben püspököt fog a pápa ez alkalommal prekonizálni, köztük az újon kinevezett nagyváradi és szamoaujvári görög azért, püspököket is. — A vessző-büntetés az oroszoknál. A „Golos” borzasztó képét nyújtja azon hóhéri kegyetlenségnek, melyet Popov Pál államtanácsos Blacsan kerület hatvan parasztján elkövetett, adóhátralékok miatt. Mielőtt a vesszőzés kezdetét vette volna, a vesszőket langyos sós vízben áztatták meg, s ezután sós vízbe mártott rongyokba takargatták, hogy hamar ki ne száradjanak. Az igy előkészített virgácsokkal vágatta azután Popov ura szegény parasztok meztelen házát, mindaddig, mig a vesszők el nem koptak, a mikor azokat újakkal helyettesítette. A szerencsétlen áldozatok, mielőtt az emberkínzást átszenvednék, napokig fűtetlen szobában őriztetnek, honnét egyenkint kísértetnek fel a kegyetlen exekuzióra, míg Popow úr jól nem lakik a látványnyal. Mikor aztán azt hiszi, hogy elég volt mára, a többi a börtönben várja a másnapot. A virgácsokat egy katona kezeli, s Popow egész vadgyönyörrel kommendirozza azt. „Üsd erősebben ! Magasabbra a virgácsot!“ Hogy az áldozat ne viczkándozhassék, egy másik katona a fejére hág Vott a ki megszánta az igy megkinzottakat, s távozások közben vizet ajánlott vérző sebeire. Ha ezt Popow észre vette azt is lehuzatta. — Gyönyörű állapotok! — A hollandi királyi pár fogadtatása. Amsterdam városa ápril 21-én rendkívüli ünnepélyességgel és lelkesedéssel fogadta III. Vilmos királyt, ki esküvőjéről tért ifjú nejével haza. A fogadtatás nagyszerű volt. Az északi Velencze zászló- és virágözönben úszott. A királyi párt az indóházban a polgármester fogadta. Tex kisasszony a polgármester leánya a királynénak gyönyörű bokrétát adott át. Azután a király karon fogva vezette nejét a kocsihoz, mely őket a palotába vitte. A palota előtt óriási néptömeg állt s zajosan éltette a királyi párt. Az öröm nem akart véget érni s a királyi párnak többször ki kellett jönni az erkélyre. Este tizenegy dalegylet adott éji zenét a kir. párnak. Azután nagyszerű történeti menet, mely tizenöt testület tagjaiból állt, vonult el 560 transparenttel, 400 fáklyával 8 1000 chinai lámpással a palota előtt. A város telve volt idegenekkel; az ország minden részéből igen sokan vettek részt az ünnepélyeken, melyekről Emma királyné azt mondá, hogy minden várakozását meghaladják. — Somoskeöi ismét megszökött. Február 9-én mint említve volt, San Remoban egy állítólag osztrák szökevényt fogtak el, ki magát Somoskeői Viktornak, gr. Vizeynek állította. Az osztrák kormánynyal folytatott levelezésekből konstatálták, hogy a fogoly sem osztrák szökevény, sem gróf, hanem a legfurfangosabb iparlovagok egyike, kit az osztrák-magyar monarchia több bírósága különféle büntettek miatt nyomoztat. 1877-ben a gonosztevő, kit valódi nevén Somonkoői Gézának neveznek, de ki magát gyakran dr. Atkai Atkinzonnak vagy báró és gr. Vécseynek és Vizeynek szokta nevezni, az őt kísérő pesti konstabler elől megszökött. Bir a csaló akkor még pár napig Pesten tartózkodott és a legnépesebb mulató helyeken fordult meg, a hatóság közegei kézre nem keríthették. Múlt nyáron Londonban tűnt föl és ott a legkülönbözőbb álnevek és maszkok alatt a legvakmerőbb csínyeket követte el. 1870 ben, akkor még alig volt 21 éves, a bécsi kerületi törvényszék által csalás és lopás miatt tizenöt havi fogságra ítéltetett, melyet Lubenben kellett volna eltöltenie. A szállítás alatt sikerült megszöknie. Az osztrák igazságügyminiszter megkeresésére most az iparlovagot az olasz hatóság az osztrák hatóságnak Triesztben szolgáltatta át, mely a gonosztevőt Lubenbe viteté. E hó 22-én éjjel érkezett Somoskeös a Mur mellett Bruckba és mint onnan jelentik, az indóháztól kísérete elől ismét megszökött. — Orosz expeditió Pamirba. Osanin újabb tudósítást küldött a „Turkesztanszkaja Vjedomoszti*-nak további kutatásairól, melyben e lapot arról is értesíti, hogy a Pamir pusztáján át tervezett és a Murgahabig terjedő útja elmaradt. Expeditiója szeptember 15-én hagyta el Kis-Karamukot és miután juhbőr-ruhákat és nemezt vásároltak Nagy-Karamukban, 22 én Muk-szu folyóhoz értek. Itt, az Altun-Mezar (Arany Mező) nevű helyen, a Muk-szu folyó három kisebb folyamnak, a Szukszai, Kengdy és Szel-szai öszszefolyása által képződik. Az első ut a Baliand kik mellett, az utóbb nevezett folyónak egy mellékfolyója mellett vezet el s egy más út egyenesen a Szel-szai mentén vezet. A Baliand-kuk forrásánál két szoros van: a Kokesui-ból, a keleti részen és Karakulba vezet; a Takbt-i Kurum, a déli részen és Poliz, Taskurgan és a Murgahab folyóhoz vezet. Az expeditió a Szel-szai útján haladt, mely habár nehéz, de azért nem gördített nagyobb akadályt az expeditió elé. Osanin azt hiszi, hogy az utat nem sok fáradsággal lehetne megjavítni. Altun-Mezartól Polizig 100 versztnyi az út, a vidék teljesen néptelen. Az expeditió szeptember 24-dikén Polizból elindulva, a Szel-szai mentén folytatta útját. A Szel-szai az Altun-Mezártól 13 versztnyire fekvő nagy jegesből veszi eredetét és észak felé foly. A jeges 2 versztnyire hosszúságban fekszik az útban és majdnem teljesen elzárja az utat, megtöltvén két völgyet, melyek szélső végén találkoznak egymással. Osanin a jeges alsó részét rendkívül nagynak írja le, mely mintegy 240 láb magas jégfalban végződik. Ezt a nagyszerű jegest Osedcsenko jegesnek nevezte el. Miután megkerülték a jegest, a Balland-kuk mentén folytatták útjukat, de a további kutatás majdnem lehetetlen volt. A szoros majdnem rögtön összeszorul és az út egy oldal-vízmosásba (ravine) csap át és két nehéz ösvényen át vezetvén, megint a Balland-kukba tér le. Az expeditió aztán egy vereztnyire a folyó partján folytatta útját, a görgeteg kövek egész tömkelegében törve magának utat, mely után egy borzasztó meredek ereszkedés következett. Számtalan sok akadály gördült utjokba, melyek különösen a teherhordó állatoknak tették lehetetlenné az előhaladást. Mindez arra indította Osanint, hogy további ujjával felhagyjon és Altun-Mezarba visszatérjen, hová szeptember 27 én érkezett meg. Itt (Altun Mezarban) kis aranyat ad a folyó kis menynyiségben és Marghilanba vitetik. Djanin feltette magában, hogy Taldikon átmegy és Gulcsán át Osba utazik, hová október végén remél elérni. A. „M. POLGÁR” EREDETI TÁVIRATA. Budapest, apr. 28. Boszniának vámközösségünkbe való bevonása elhatároztatott. A szerb vasúti csatlakozás van állapítva. A kisbirtokosok földhitelegyesületéről szóló javaslat közelebbről be fog nyújtatni. Aleko pasa fölkéretett a bolgár fejedelemségre; kijelente, hogy elfogadja azt, de megválasztatása esetében le kell mondania Kelet-Rumélia kormányzói állásáról. S a v a 1off alkudozik Andrássy gróffal. A khidive ellen Anglia és Francziaország flotta-demonstrádiót intéznek- A franczia hajók már megindul -Az orosz tizennegyedik hadttest hazaindult. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 178-ik elám. Kolozsvárit, vasárnap, April 27-én 1879. A FALU ROSZSZA. Népisinmű 3 felv. Irt»: Tóth Ede. Zenéjét Erkel Gyula. Kezdete 7 órakor, vége 9, kor. Hétfőn, ápril 28-án a helybeli tűzoltók javára. Hunyadi Margit és Gerő Lina búcsu-fellépteUl. NŐI HARCZ. Vígjáték 8 felvonásban. Rócai tőzsde, Április 24 én 1879. Magyar arany-járadék................................896 Magyar)n . 1 kibocsát. . Magyar) lunc*tan az arany a kibocsát.. 119.90 Magyar kel.-vasíti 2 kibocsát.államköti. . 78.60 Magyar kel.-ranút 1876. évi államkötv. . 69.20 Magyar vasúti kölcsön kötv...........................106.60 Magyar földtehermentesitési kötvény . . . 84.— Temesvári földtehermen. kötvény .... 79.60 Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . . 73 26 Horváth-Slavon földtehermen. köt . . . 87.— Sselődézma váltsági kötvény..........................86.76 Oszt. egységes államadós ág papírban . . 66.36 Oszt. egységes államadósság ezüstben . . 66.86 Ozst. aranyjáradék........................................77.40 1860. állam sorsjegy..................................119.26 Oszt. nemzeti bainkrészvény....................... 805. Oszt hitelintézeti részvény....................... 246 70 Magyar hitelbank..................................... 234.26 EzOat..........................................................— Cs. k. arany.............................................. 664.'/, Napoleon d'or ............................................. 934. Német birod. maria.................................... 67 66 London........................................................117.30 Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. NYÍLTTÉRI meg Alulizottt, mint a Grand-kávéháznak hat éven át volt bérlője, a körülmények folytán ez üzlettől megválván, a n. a. t. közönségnek mély köszönetemet fejezem ki mindazon szives pártfogásért, a melyben hat éven át engem részeltetni kegyeskedett. Azon romleynen, hogy a n. é. t. közönségnek további szolgálatomat újból és nemsokára felajánlhatom, kérem egyszersmind, hogy szives emlékeikben és jó indulatjukban megtartani szíveskedjenek. Kolozsvárit, ápr. 25. 1879. Benkó Ferencz, a Grand-kávéház volt bérlője. Pénz kölcsönöket a birodalom bármely részében telekkönyvezett földbirtokra 1000 írttól kezdve bármily magas összegig, 5 vagy 6*, kamat mellett törlesztésre és 5000 írton felülieket még előnyösebb feltételek mellett gyorsan eszközlök. Bekebelezett terhek kifizetését szintén eszközlöm. Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál . Hat. engedélyezett „Ipar és kereskedelmi ügynöki iroda.“ Kolozsvárit, Páris-utcza 19-ik sz. (Értekezhetni posttsim vagy személyesen, naponta d. u. 1—4 óráig.) Dr. Máthé Dénes fogorvos Kolozsvárra hazaérkezvén, e hó végéig Bétatér utcza Veress-ház d. 2—5 óráig. marad itt. Rendel e. 9—12-ig, d. u .) E rovatban megjelenő cikkekért a serkenntőségünk semmi felelősséget nem vállalti. Ssert.