Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)
1879-07-29 / 172. szám
fontolt lépés után a vas kénytelenség sodor- írtam. Az emberek nyilvános szereplésében! Nem kis gondját képezi a bizottság tag bele, az bizony nem válik becsületére nyilatkozó gondolkodása, érzülete, modorává távollevő hatóságok, névszerntarra annak az irodalomnak, még abban az eset egész egyénisége kritika tárgya. De van egy szék, kir. ügyészség és a pénzügyi lg ZK* - ben sem, ha sikerülne valami botrányt docu- határ, hol a szabad bírálat útonálló támadásság visszatelepítése, s az előbbiek ad mentálnsassá is fajulhat, mire a revolver zsurnalisztika leg még ez év őszén visszatelepjen • Szóval zsurnalisztikánk mintegy öntu ijesztő példa. A műszaki osztály a bevíz datlmul egy hozzá nem uteltó szerepre adta A nyilvánosság és szabad szó parlament- tása és, mert a belvíz lejelent, magát. ben és sajtóban arra való, hogy mindenki szó - a városi csatornákan való leven-Itt is, mint a bosnyák ügyben, nem bátran kiálljon a sikla és a közügy ébrőltése után a kültéri víz elve. » annyira magában a dolgok állásában van a meggyőződését leplezetlenül kimondhassa. (zésével foglalkozik, baj, hanem abban az éktelen szenvedélyes de nem az egyesek magán ügyeibe „spitzli“ A városi hatóság figyelmet egyesekedésben, melyre az ellenzékiség bele akarja modorban avatkozzék. Amit az absolutismus mellett a humanitárius intézetek helyreadloválni az egész nemzetet, csendben űz, ugyanazt is nagy zajjal gyakortása veszi igénybe. Miután a korházak mi ! A fenforgó esetben zsurnalisztikánk egy voljátok, jó karban vannak, s az árvaház is nemsonagy része szerepet cserélt, egy más tekin- Nyilvános tények ismertetése, megvita- kara átadathatik hivatásának, az apoina ketetben istása által nagy és dicső az angol szószék és reállitására fordítja gondját a hatóság es el eme szerepcsere nem us — csakhogy szabad sajtó. Éveken át figyelemmel kisér- czélra a felsővárosi minorita-zárdát szemele most monstruózusabb mérveket öltöttetem. Soha sem volt abban kulcslyukon hall ki, melyet némi csekély átalakítássá es a Ez a baj csak újabb időben kapott látogatódzás, fiókban kutatás féle kisszerű poll- szerzetnek adandó aránylag csekély kárpotra, 8 áll abból, hogy a zsurnaliszta nemcsak tizálás , de annál objectívebb a mindenki | jas mellett megszerezhetni. | kémlő rendőr, hanem a bűntető bíróság szem előtt nyilván történő közdolgok magyarázata | a közoktatás ügyében is megtörténik repót is bitorolni akarja. Nem tud különbsé és fejtegetése Bátor véleménymondás, a rainden lehető. Szeptember elején már eszget tenni a közt, mi a lapba s mi a rendőr- becsület megtámadása nélkül. — Ti a nyíl-ízesen 57 elemi osztályban kezdődik meg a jég vagy biró elébe való. Hányszor olvasunk vánvaló dolgoknak nem hogy alapos magya, tanítás, ide számítva a felekezeti iskol 1110^ , megrovásokat a rendőrség, vagy hivatalok murázatára, de a szemnél láthatók hit leírására szerint 1 szerb, 4 izraelita osztályt, salasztásaiért ? Hát lapba való az? Nem az len sem vagytok képesek. Minden tudósítsatok tanyai iskolát és a két leányiskolát. Ezen ine-e polgári kötelessége az illetőnek, hogy kétes hitelű. Amihez értetek, az kivül esik jól a polgáriskola 3, a felsőbb leányiskola az illető felsőbb hatósághoz jelentést tegyen, a komoly zsurnalisztika körén. Szegény ma osztálya, és a főgymnásium minden osztálya , mielőtt a lapban arra igyekeznék hatni,hogy gyár közönség! Szellemi roeregkeveréktöl te- megnyittatik, a közönség előtt a rend képviselőinek tekingadod el a reggelit. __________ ..................... télyét rontsa meg ? Oda jutott a dolog, hogy __ ______ az ember, ha olvasni szerető gyermek van a _ — 'rt'717'Q háznál, kénytelen elzárni a lapokat a felnőt- „ , n, XIVi V r J i vuiTjO. tét is undorító botrányos közlések miatt, — OZGS’G&rOl. Q ]Szq oo melyeket a morál eme védelmezői cynicus . , ott Sz.-Keresztur, 1879. jul. U. kedvteléssel bocsátnak közre. oregen, jut. zt. (Folytatás.) oldala tevékenysége és működési körének. Erdélyből, a tanügyi kiállításon résztvettek : a dévai államit a- kívül nitóképezde, tankönyvek, rajzok, háziiparczikkek és arthoscop, — a székelykereszturi állami tanitóképezde háziiparczikkek, — a brassói állami elemi iskola kézimunkák, háziiparczikkek, — a hoszssafalvi állami felsőbb népiskola műfaragások, — a fogarasi állami polgári iskola női kézimunkák, — a marosvásárhelyi evang. leányiskola női kézimunkák, — a kolozsvári Frőbel gyermekkert fróbelmunkák, — Köleskény Kata kolozsvári tanitónőképezdei növendék női kézimunkák, — Csitári Germanecz Károly aranyos-maróthi tanfelügyelő, statistikai tárgyak kiállításával. E csoport kiállítóinak száma a legtöbb, összesen 405. * ** Végre a 17-ik csoportot képezi a régészeti és műemlék-kiállítás; — sok igen érdekes érmek, metszetek, ékszerek, képek, nyomtatványok, kardok, fegyverek, serlegek, s más egyéb tárgyak vannak itt kiállítva, — de korán sem oly nagy számban, mint azt régiségek és műemlékekben oly gazdag számos hazai nyilvános és magán gyűjteményeink nagy mennyiségéhez képest gondolni lehetne. Igen érdekesek a nemzeti múzeum műrégiségei, és azok képes felvétele, a debreczeni ref.főiskolai múzeum és könyvtárának gyűjteményes kiállítása . Egger és társa budapesti czég régiségei, ásványai, ékserei, melyek egy egész külön szoba - ízléssel elrendezve — töltenek be, — s Máttyás Nép János régiségi rajzgyüjteményei; — vannak még ezeken kívül több más egyesek által kiállított régiségek, ritkaságok és curiozum gyüjtemények. A kiállítók száma e csoportban 46. Volna is abban valami érdekes, hogy . . . ... _A . L . , ...... valaki egész csendben figyelmeztesse a rend- A királyi biztosság kebelében most fo- Említhetnem a revolver-journalistékaz őrséget vagy más hatóságot? Egyszer lap képen két fontos kérdés képezi az elemin , igen sok egyebeket, de azt hiszem ebből jaink fölfedezték holmi titkos hazárdjátéko-kálatok tárgyát. Első és fő kérdés a város- ér ennyiből is megértettük egymást, sokat Positive tudták, hol szoktak gyalonak az árvízveszélyek ellen állandó megyé- Daczára annak, hogy magamat csuk fakezni A helyett azonban, hogy egy levélben dése, névszerint a jelenleg fennálló ideiglenes iunak nem tartom, s nem főkép oly értelemfigyelmeztessék rá a rendőrséget, lapban kártöltéseknek állandó s a czélnak megfelelő árben, mint rám fogják, ki kell nyilatkoztatnom tölt ék ki s birói szigorú ítéletet hoztak nem lapotba helyezése, eshetőleg másokkal potlá azt, hogy még ma is hangosan kárhoztaa tettesek, hanem a rendőrség fölötti Mária és illetőleg újak állítása. Nem azon törvényhozási adtust, mely a libea ki ily barlangokban kémkedett, annak nem Minthogy a várost közvetlenül körül- rai,traumba belé licitálván a zsidók emanci lehetett mélósága alatt följelenteni a dolgot, övező körtöltések minden eshető vizveszeg patlóját, a honosítási törvény meg- Egy más alkalommal egy részvénytársaság ellenében kellő védelmet nem biztosítanak, hozatala előtt keresztül vitte, igazgatójáról azt írták ki, hogy a társulat faj,agy ha a nagy ártér, mely Percsoráig tér- így valéki azon liberális törvénynyel csemetéit maga részére sikkasztotta el, szó seme megfelelő töltésekkel megvédve nincs, s így mely a kamatlábat szabaddá tette, s azzal egy jó hirben álló úriembert tolvajnak minthogy a percsorai társulat töltéseit az argitai a nevazetet legalább 50 évre financziali s kürtettek ki. Az meg épen napirenden volt, jóformán elmostam, a kir. biztosság e kérdés- met megrontotta. 11 is orvoslásról kell gonhogy a kormányon levő szereplők egyikéről itt fordította figyelmét, s még ez év folytan roskodni, mig nem késő, valamint rá kellett másikáról nem is forraulázott vadak, hanem létesíteni szándékozik az ide vonatkozó vednt csakhamar ott, hogy a magyar nemzetit becsület ellen irányzott leplezett czélzásvk delmi munkálatokat, hogy a jövő tavasz nagy az ilyen rohamlépésbeli haladásra még jelenjenek meg az ellenzéki lapokban. S úgy éizem már zabolázva haladjanak újukon. Ez gyenge, látszik, Magyarországon bárki legyen a kor iránt itt a biztosság kebelében a munkálat. Ennyit a zsidó kérdésre. Ha Békesy urmányon, s ha az előbbi kormánypárti lap megindult, meghallgattatott a külföldi iraki ebből meg nem értett, soha sem fog meg lesz ellenzékivé, az ily fertelmes piszkok meg értők véleménye s megkezdetett a tárgyalás érteni nem szűnnek. ? közlekedési minisztériummal, a kérdés egyik A reclam szerkesztőjének nem tetszik. Mindez, mint mondám, csak újabb idő- f°n,°3 részét az irány képezvén, melyen a . gD azon időt mit mások korcsmában ben van igy. Soha a régi „Pesti Napló“, sem védelmi munkálatok elvonuljanak, vájjon a c. hirlapba irásraorditora, s néha Kemény, sem Pompéry, sem Királyi szer- Tisza partjan-e vagy pedig Szatmar fele , táraadalmi visszásságot oszerkesztése alatt föl nem vett volna oly ezik- irányulva. Ez iránt kikéri a bitottság a szak- , veszek, két vagy újdonságot, melyben a lap rendes értékön kívül a városi hatóság véleményét Magam is beismerem, hogy ezzel legbiró szerepét bitorolja vala. Egy Asbóth féle nemkülönben meghallgatja az érdekelt társa- s többet ártok, de ez nálam épen czikket semmi néven nevezendő egyén ellen, latokat is, ugy idün nyavalyává vált, mint másnál a rósemmi esetben ki nem adtak volna ama szer- Második rekordot a vagyontalanok el szegsélkeztek, mert masán jellemű, s mert nem a helyezése a téli időszakra, mert a vagyono- Ég 45 évi dohányrtálára de akkor a bizonyítás nem lehet érvényes egy lapban, s abbak részéről foly a gondoskodás deiglen is meglehet, ugy, hogy az soha sem az ítélet illetékes. Ezt a szabályt hasznos épitnezések iránt, csak e hét folyan is franzoáliam szu zsurnalistikai pályámnak még kezdetén 300 engedély adatott ki ideiglenes uj épitke . Jól tudtam s nem vétettem ellene Irodalmi,zesre. A vagyontalanok elhelyezésére a meg Hírlapban írási netegs.gem alig 40 év művészeti kriákaimban, politkai czikkeimben levő barakkok, mint sokszor emlive volt, öt i ,azt 3gyarra vágok, hogy arról nem néztem én az embert, bizony talán he téglával rakatnak körül, s a tüség szerint nz,m ,nő lemondani, ugy mint a pivemben tuszigoru is voltam, uj helyiségek is állittatnak, a lehetőség szepáról. De soha — kivéve egy provocáló, nem mint szegedi területen is. Az élelmezésről, ha Mások elrettentő példájául vázlatosan közönséges esetet — senkinek magán jellemé- szükség lesz felesleges mondani, hogy , leirom, hogy — mint szenvedélyes vadászt re vagy magántetteire árnyát vető sort nem színtén lesz gondolkodás, az eső vad elejtő-e, — engem is az első én hallottam éjjel álmomban, nappal valóságban s midőn a 6-ik évben más szobába költöztem át — a sors a szomszéd szobába rendelte a diákot — a fagottot és a skálát, noha még legalább 40 szoba volt a collegiumban, így én 8 éven át annyi fagottot és skálát hallottam, hogy bátran mertem volna fogadni arra, hogy ha én kezembe veszem a fagottot — mesterileg fogom játszani. Midőn 8 évi folytonos fagottozás után az érettségi vizsgát letettem s atyám által pályaválasztásra hivattam fel, kijelentettem, hogy Bécsbe megyek s ott olyan pályát választok — ahol a fagott lehetetlen így lettem jogász. Bécsben a Laudenstrasßen kaptam szállást s ki volt boldogabb mint én, midőn naprólnapra mind jobban kezdettem meggyőződni arról, hogy uj pályámon a fagottal végkép szakítottam, két hónapig még csak a fagotthoz hasonló instrumentumot sem láttam, a botot sem hordtam. De alig telt el két boldog hónap, egy reggel kínos álmok között egy fagott hangjai ébresztenek fel, — első meglepetésemben álomnak tartottam az egészet, — de csak hamar fájdalommal kelle tapasztalnom, hogy a fagott igazi fagott s hogy a fagott a szomszéd szobában lakik. Igyekeztem a szomszédommal megesmerkedni s megtettem mindent, hogy elköltözzek, mondtam, hogy a lakás nedves, hogy sok a patkány — nem használt — mert szomszédom cseh létére ehez már szokva volt, igy nem maradt más hátra, mint a Borsban megnyugodni s hallgatni a klarinett apósa még 3 éven át. Ezen 11 év alatt tanultán meg a skálát annyira, hogy ritkítom páromat ! Azóta 12 év telt el , a sors csak színházakban látogatott meg fagott alakjában ha magára azóta fagottot szerencsémre nem hallottam. Midőn hó 17 én Kolozsvárit a restauratioban ültem, elmerengve gondoltán vissza diák- és jogászkoromra — eszembe jutott a fagott és a skála is, midőn hirtelen megnyílik a restauratió ajtaja, belép egy kisded, őszbevegyült ember — barát egy istentelen fagottal s az öreg a vendégeknek udvariasan köszönve leült, — előveszi a szipkáját s elkezdi fújni a skálát. Első meglepetésemből felugrani s az utazást abba hagyni szándékoztam, de feléb (Folyt, köv.) A fagott mártyrja. (Fördösővél.) Élőpatak, jul. 25. Tisztelt szerkesztő úr! Midőn búcsút vettem öntől, nem tudtam még, hogy itt ütöm fel főhadiszállásomat,gy bizonyosan csodálkozni fog, hogy innen kap levelet tőlem. Elmondom, hogyan jutottam ide s hogy itt a dolgok hogy folynak. Kolozsvárról Enyedig fagott-hangverseny kíséretében jöttem. Nemde ritka kíséret? és sok ember nem fogja megérteni, hogy vasúton ez hogyan lehetséges? pedig a dolog igen egyszerűen történt Elutazásom estéjén korán vacsoráiva! miután családa már régebben távol volt , mint gondos, elővigyázó családapa már hali órakor este a kolozsvári indóházban voltam, hol minden ajtós váróterem zárva legvén, a restauratióban kerestem menekvést és a szórakozást. A menekvést meg is találtam, mert a restauratió nyitva volt s mivel rajtam kivü csak a vendéglős és kapucinusom volt mégg ott — szórakozást is találtam volna, ha a sors a vasúti indóházakban is szeszélyét nev tűzné, s ha a sors a fagottal s velem oly kegyetlen tréfát nem űzne. A fagott engem gyermekkorom óta mindig üldöz , őszintén mondom, hogy nyűgodő napjaim csak akkor voltak, ha fagottot nem hallottam. Iskolás gyermek koromban a gymnasiumban, hol tanítóm lakott, ugyanaz a szobában egy más deáknak gyengéje lévén fagott, — naponta 2-3 órán át voltam kénytelen hallgatni, hogy hogyan kell fagottot 1 skálát játszani; ezen skálát 5 éven át foly fedvén bennem áll év alatt keservesen megszerzett türelem érzete, maradtam , a midőn az öreg a skálán végig futva, dalokat kezdett játszani s a „havasi kürtöt“, keringőket és csárdásokat végig kínozta — a fagottok ítéletnapját véltem magam előt látni s nehogy „támadás“ kövesse, fizettem az Öreget s kértem, hogy ne erőltesse magát tovább, mert ipar nélkül Kolozsvárit fagottozni sem szabad. Fel is hagyott az öreg vele s elbeszélte, hogy Váradról jön, hogy szegény s hogy 60 éves is, hogy igy fagottjával szerzi meg egyik állomástól a másikig az utikölséget, mert Előpatakára akar ő is menni. Szomorúan nyilvánította, hogy menynyire fáj neki az, hogy évenként legalább 1 iztot félre nem tett, — mert akkor már 60 írtja volna (úgy látszik az öreg már 1 éves korában is fagottal szerzett) s örömtől sugárzó arczczal constatálta, hogy három fiai közül az egyik kis bőgőt, a másik brugót s a harmadik a közös hadseregnél bombardont játszik (miből látszik, hogy az egész családnak goromba hangszerek iránt van csak előszeretete) , menne ő külföldre is — mondja az öreg — csakhogy azt mondták neki, hogy ha nincs Generall-Baseja — nem mehet külföldre — persze a General-Bass alatt „General-Pass“ értendő. Az öreget eltartottam beszéddel, csakhogy ne fújja — s a második csengetésnél már láttam az öreget Enyedig váltott jegyével a IV-ik osztályba beülni. Enyedig az egyes állomásokon a szerint, a mint hosszabb vagy rövidebb ideig állott a vonat, vagy a pályaudvarban, vagy a IV. osztályú vagyon nyitott ajtajában fújta az öreg s gyűjtötte a krajczárokat. Egyeden túl megszűnt a dal s meg az én keservem, — de a midőn harmadnapon Szebenből Brassó felé utaztamban K. Kapuson kiszállok, — ott az öreg s a vendéglő előtt fagottoz. Tehát már eddig jutott el, ott pedig gyűjtött annyit, hogy Medgyesig válthatott jegyet. Azóta 5 nap telt el, az öreg még ide nem érkezett; úgy látszik, nehezen szerzi meg a költséget ide s igy kínzásom legalább akadályokkal jár; mert az bizonyos, hogy mihelyt ide érkezik, én utazom, mert abban kételkedni nem lehet, hogy ha a fagott ide eljut, a mellém költözik s éjjel-nappal nekem fog játszani, Élőpatakon pedig a fagott áldozata lenni nem akarok. Az eddigiekből láthatja, szerkesztő úr, hogy hogyan jutottam ide, ittlétemről pedig a következőkben referálok. Az időjárás — habár ma kissé fázunk — jó, a kút és fürdő régi hírnevének megfelel s a vendégek száma 900 körül jár, az időnk nagyon jól telik s ezt nagyrészben derék fürdőorvosunk Schwartz Zsiga barátunknak köszönhetjük, ki számos patiensét ritka szakavatottsággal párosult lelkiismeretességgel kezelvén s folyton elfoglalva lévén, mintlig arra fordítja szűkre szabott szabad idejét, hogy a vendégeknek mulatságot és szórakozást szervezzen, így az ő fáradozásának köszönhetjük, hogy a mar vasárnap — a már beszerzett zongora költségei fedezése javára, de a mi örömünkre — hálóztunk , hálóztunk pedig a Bogdán féle ház igen csinos társalgó termében; nem tudoma, hogy a jövedelem mennyi volt, de azt tudom, hogy igen szép és válogatott közönség gyűlt egybe. A szép és kedves mulatozók nem mulaszthatom el felemlíteni az általánosan kedvelt, s igen szép fürdőorvosoé Schwarcznét, továbbá Szabó Lajosnét, Újvárosi Annát, Bogdán Istvánnét, Müller Janinét, Székely Margit és Csokonelliné hölgyeiket. Ritka bál és kecsesei tánczolták különösen a csárdást Bogdán Istvánná, Szabó Lajosné, Újvárosi Anna, s a báli közönséget legnagyobb élvezettel gyönyörködött ezen úrhölgyek kitartó szép tánczában. Mint hallom, doktorunk kedves neje gyönyörű hang felett is rendelkezik, de nekem még nem volt szerencsém hallhatni, remélem azonban, hogy erről közelebbről személyes meggyőződés alapján többet referálhatok. Tegnapelőtt concert is volt; a Smitzer testvérek adtak hangversenyt zongorán, heggedün s ez egyik énekelt is, a közönség pedig meg volt elégedve. Általánosan dicsérik a művész testvér párt, és reméljük is, hogy még hallani fogjuk őket. Szerkesztő úr s kedves neje tavalyi ittléte még mindig igen kedves emlékében van a közönségnek s naponta hallom, hogy menynyire szeretnék itt látni.*) Dr. Weiss Ignác f ontosabb hírlapi közleményem jó fogadtaása miként tett hírlapírói nyavalyássá. Apróbb újdonságokat juttattam én már MéhesErdélyi Híradóijába is A 40 es években fénykorát élt Kossuth vitat szerkesztett ,Pesti Hírlap volt azondőszaki irat, melybe egy komolyabb tartállyú közleményt küldöttem Annak jó fogadtatása határozta el az én sorsomat. Azon fogadtatás oltotta belém a szenvedélyt, mely nekem oly sok kellemetlenséget okozott. Az 50-es évek ostromállapoti idejében Vida fő, és Balázs Sándor segédszerkesztősége alatt megjelent lapba írtam, kezdetben, gr. Toldalagi által tervett vasút dolgába. Később apró közgazdasági és társadalmi töredékeket írtam a Vasárnapi Újságba, a Nagytükörbe s később az Üstökösbe, a megerősített Reichsrath idejében szinte pórul jártam. Miután a német nyelvet nem ártam, sugallaazásomra és felelősségemre a Neueste Nachrichtenben jelent meg egy czikk, melynek czime: Egy millió bot volt. A gróf Barkóczi ezzel kezében is erre hivatkozva tartotta gróf Nádasdi ellen azon lesújtó beszédet, mely csakhamar a miniszter busását és az októberi diplomát eredményezte. Ezért megtánczoltattak volt engem szépen. Még sem okultam. Néhai Fekete Mihály barátom felszólított közreműködésre az általa szerkesztettKorunkba. Mint a részeges a nyújtott poharat, akint én is elfogadtam a nyújtott alkalmat. Fekete halála után Kőváry szerkesztési idejében Fischer után fordítva ismertettem aKorunk“-ban az angol alkotmány történetét. Szomorú napjaim lettek az irogatás miatt ezután, de azért azt folytattam, hol egyik, hol másik, elveimmel öszhangzó lapban. Legtöbbször írtam aKolozsvári Közlöny* be, és néha a .Hon* ba. Tisza Kálmán kormányra lépte előtti újév napján írtam ezen lapokba az első politikai irányú vezérczikket. Ha még lenne időm a hiúság vásárát járni, büszke kellene hogy legyek azon közleményre. Büszke lehetnék pedig azért, mert amely órában én íróasztalom mellett fejtegettem a fusió eszméjét, ugyanazon órában tartotta Tisza Kálmán partja hiv duek új óv uipi emlékezetes, a fúziót eredményezett beszédét. Azon beszéd és közleményem egy időben ékeztek Kolozsvárra. Szinte babos kedek lenni, holott a spiritistmusra semmi hajlamot nem érzek magamtsan, de valami eszmerokonságnak ily esetben mégis lenni kell, mert csak ezen utolsó megtámadott közleményem is azon különös véletlenben részesült, hogy tudós hazánkfia szives barátunk Jakab Elek is épen azon lapszámában kezdette meg tárczaczikkét azon tárgy felett, melyet magam is fejtegettem. — No, no. Magna ingenia convenient ! — életelhetné valaki. A „Kelet“ R. - je szememre veti, hogy az Újszóhelyi h i m 1ó-o j tási ügyről nem emlékeztem meg Hogy nem tettem, csak az az oka, mert én igazat írok vagy semmit. Negyven évfolyama alatt fenyegettek ugyan sajtóperrel, de csak annál maradott. Hiszen R. J. jól tudja, hogy két év előtt Újszeneken történt még egy más eset is, melyet vesztegetési hírekkel hoztak kapcsolatba s abban a törvényszék csakugyan vizsgálatot is tartott, s hir szerint azon vizsgálat megejthetéséért végtárgyalás lett elnapolva. Én ezen ügy folyamát jól ismerem s talán abban döntő szerepe is volt a fitymált tapasztalatnak, de mert az előttem csak mint némi alappal biró gyanusítás volt ismeretes, azt közlen törvényszéki ítélet előtt gonoszságnak tartottam volna. Annak közlése bizonynyal okozott volna némi sensatiót, de igazság mindenek előtt! Azt hiszem U. J. már ebből is belátja, hogy az élettapasztalat mégis csak ér valamit, s ha be nem látná, remélem meggyőzendő ra én, hogy az elhamarkodás nem minden esetben hasznos, sőt legtöbbször káros Az Újszékelyi ojtási ügy eddig azon stádiumban volt, hogy annak felemlítése prejudicálhatott volna az igazság felderítésének. Miután R. I. szakértőnek látszik, vagy azzal informáltatta magát, be fogja látni, hogy a felemlités által az illető járási orvosnak nem hogy ártott volna, — miként azt a reclam czélozta, — de használt, mert alkalmat nyújtott ezen ügyet tisztába hozni, — de erről is jövő számban. (Folyt. köv.) HIHHAHANQ, Kolozsvárit, 1879. julius 29. Lapunk szerkesztője a tegnap esti vonattal hosszabb időre fürdőre utazott, honnan nehány tárczaczikket fog küldeni lapunknak. — A városi bizottság szerdán, folyó julius hó 30-án s esetleg folytatásul a következő napon, mindenkor d. u. 3 órakor a városház szokott termében tartandó közgyűlésének tárgyai: 1. Szentesített törvényczikkek bejelentése. 2 Vallás- és közoktatásügyi miniszter úr leirata a polgári iskolához felállítandó felsőbb kereskedelmi iskola ügyében. 3. A város házi és azzal együtt kezelt pénztárainak zárszámadása az 1878. évről. 4 A szamosvölgyi vasut társulat átirata, e vállalat erkölcsi és anyagi támogatása iránt. 5. Az országos gazdák székesfehérvári gyűlésén hozott határozatoknak tárgyalása. 6. Indítvány a magyar nyelvtanfolyamon itt létező néptanítóknak segélyezése iránt. 7. Tanács jelentései időközben felmerült több epizódről, u. m. a) a lövölde kiigazításról, b) a kadosfalvi híd újtól építéséről, c) a kajnai nagy lóistálló igazításairól. 8. Polgármester indítványa a törvényhatóság hat éves tisztújításának f. évben megtartása s e végett teendő előintézkedések iránt. 2. A pálinkajog bérlőinek folyamodása a szesztartalmu italok árulásánál felmerült visszaélések ügyében kelt tanácsi végzés ellen. 10. A főtéri nagy templom körüli térben teendő helycserék iránt indítvány. 11. A katonai beszállásolás uj törvénye folytán tett előintézkedések. 12. A fellegvári és borjumáli utak felett fenforgott vitás kérdéseknek a cs. és kir. katonasággal megoldásáról jelentés. 13. Polgármester jelentése az 1878. évről, a város igazgatása s anyagi és szellemi állapotáról. , 14. Butyka János részére vizmosott rétért adandó bérleengedés. 15 Magyan Mihály városi elhalt tanácsos özvegyének folyamodványa nyugponzeit. 16. Nagy Antal folyamodványa városi felmondott töke nála hagyásáért. Bokody Antal, szintársulatunk , érdemes tagja, ma délután 0 órakor tartja *) A mi késik még nem marad a). Szives YU dúsítésait továbbra is kéri a szerk