Magyar Polgár, 1880. január-június (14. évfolyam, 1-148. szám)
1880-03-18 / 65. szám
iV arímára szakértők képeztessenek, tamtkező bajt, a különböző vidékekik Erdélyben,a monostori kep B-‘*üzet je!« tanára dr. Szaniszló Algird- ‘QC 10 eddigelő * kutatásokat és a bo rt.T’i kiképzése is rája van bízva. ^ imás szőlőterületektől való elzár- A szőlőgazdáknak szigorú lelkiis **L«énnel kell hogy ellenőrizzék. Egy fflarfltess n» vagy könnyüvérü jóhiszeki* ^“Ljrttossá válhatik bertermelésünk ®n i :Sl0 híreszteléseknek, melyek a re-. tiéberségének ellankasztására szolkSzílSémint a milyent a közelebbi betek hírlapok terjesztettek, hogy Tirol^ , múlt téli nagy hideg a phylloxerát b,D „íratta és a gyökereken megfagyva "fU ft n. .djunk hitelt. ‘^Kétségen kívül áll, hogy a múlt tél, ugyancsak tartós volt, a mi phylpóinknak semmit sem ártott. Hiszen ’fin kísérlet is történt, hogy a szőlőte°1 ffvSkeret kitették szabadba, megöntözt“* * ,fPi , viz ráfagyva állott hosszasan, í, hatvány rovarka mégis életben maradt!!- A franczia kormány 300 ezer frankot tűzött ki jutalmul, annak részére, ki ahylloxera ellen alkalmas, olcsó irtási módszert talál fel. Mostanig még senki se tudta elnyerni! . 5 Szájaba vehető ellenszerek: a vízzel elárasztás 2—3 hónapi időre; a gyökérnek homokkal való körülvétele; a Jó éles homokszemek, úgy látszik, alkalmatlanok a föld alatt mászkáló kis állatok- de e két mód a mi szőlőhegyeinknél nem jöhet tekintetbe. A szénköneg egy kellemetlen szagú folyadék, kigőzölgésével minden rovart s ;íV a phyllooxerát is megöli. Legalkalmasabb kis gelatin tokokba önteni s így éj el minden szőlőtőke közül hármat; ezek darabja 1-1 krba kerül. A gelatin nedves földben felduzzad s likacsain keltül a szénkéneg lassan elgőzölöghet és tartós hatást gyakorol. Ezen folyadék kilómázsája nálunk még 60 frt. körül áll. Fancziaországban sikerült már 30 frankért kiállítani. Ily tetemes új befektetést, melyet több ízben s több egymást követő évben kell ismételni, a mi szöllőink meg nem bíznak.Francziaország, a föld legelső szőlőtermelő és borkereskedő országa, szenvedett veszteségeit egyhamar kiépülni nem fogja. Ezalatt képesek leszünk mi, magyar borainknak piaczot szerezni, ha a phylloxerától országunkat meg bírjuk védeni. .. , . . . Nagyban folynak a kísérletek amerikai és vadszőlőtőke (vitis solenis) oltott nemes tőkékkel, melyeknek, mint anyatőknek növése gyorsabb és héjjá keményebb lévén, a phylloxerával együtt élni és tenyészni képesek. Mindenesetre új, nagy beruházási tőkét fog elnyelni, ha a kísérletek sikerre vezetnek is. Pancsován eddig elő a kadarka mutatkozott legszivósabbnak a szőlőtetűtől ellepett területen. Nem élhetünk azon csalódásban sem, hogy a szőlőtetű csak a föld alatt terjeszkedik, mint a bányász, lassan lassan tovább, egy év alatt 10—20 ölnyi távolságra, előbbi lakhelyétől, s ha egy szőlőtelepet elpusztított, el kell neki veszni éhen! Egy klosterneuburgi tanár néhány zárt üvegben nevelt és táplált, kísérlet végett, phylloxerákat. Egyik telepnek kifogyott az ennivalója s koplalt, szomjazott, mint az afrikai puszták utazója. Egyszer bámulva látja, hogy kezd az éhező társaság tagjainak szárnya nőni, míg a rendesen táplálkozóknál ez a változás nem mutatkozott. Most már képzeljük egy kiélt szőlő hegyök millió phylloxeráját éhező állapotban. Legalább egy része kimászik a napvilágra, jó hosszú négy szárnyacskája nő , szárnyra kelve 30—40 élet egyszerre átugrik; erősebb szél pedig a szomszéd határ szőlőhegyeire is átviheti őket. Itt a szárnyasok csekély számú tojásaiból hímek és nőstények kelnek, s a nőstény torsából aztán létre jön egy megifjodott phylloxera nemzetségi . . . Hogy is volt csak az a régi bús magyar nóta ?: Magyarország azért jó Nincsen ott üres hordó, Ha üres is megtöltik, Együtt vígan elköltik ! ... Hogy unokáink is eldalolhassák: óvásuk, mig lehet, a phylloxerától Szabó Samu. Sebesi Samu szavalatai teremtették meg márczius 15-ki ünnepélyünket, mert mindnyájunkban fölkeltették ama nagy nap magasztos emlékezetét. — Kivált Sebesi Samunak szavalata, viharos tetszést és hoszszantartó újrázást idézett elő. A fiatal szavaló aztán nem is késett hallatni újból magát és elszavalta Lévaynak a szolgabiróról szóló kakuk peres humoros költeményét. Volt még egy szavaló, ki fillérestélyeinkre nézve hatalmas acquisitiónak bizonyult. Ez Kovács Lajos joghallgató, ki Gyárfás Gy. pár „Durla szerelem“ czimű farsangi kalandját teljes humorral és úgy adta elő, hogy a különben is kedélyes társaság jóizű nevetéssel alig győzte. Sietett is az eddig ismeretlen ifjú embert éljenzései és tapsaival megjutalmazni és végnélküli újrázásaival újból asztal mellé csalni. Szavalt aztán még egy részletet a Brónkeresőkből — Borics és Predzaváról. — És elmondhatjuk, hogy a komoly drámai előadás terén nem bizonyult kisebbnek előadó tehetsége és mindnyájan megegyeztünk azon véleményben, hogy ezen ifjúból kiváló színész lehetne, az estély élvezetességéből sokat köszönhetünk is neki, s és azért kérnünk kell, hogy jövőre, t. i. ősszel, újból kezdődő fillérestélyeinken, minél többször részeltessen tehetségének élvezetében. A közönség, mintha előre tudta volna mire gyűl össze, (jóllehet a programra előre nem ismeretes soha) a polgárságból és intelligenciából szokatlan nagy számmal jelent meg. Amint halljuk, az estély Koronkay vendéglőjében egy kis tánczmulatsággal végződött. r. 1. Dr. Nagy János. LEVELEZÉS. Székely-Udvarhely, 1880. márcz. 16-án. (Márczius 15 ének megünneplése.) Közönségünk is megülte egész csendseni zajtalanul és előre nem is publikálva Márczius 15-dikének emlékünnepélyét. A helybeli jótékony nőegyesület a tegnap estre tartotta meg ez idén, legutolsó fillérestélyét. Összeesvén ez márczmus 15 ikének nagyjelentőségű emlékestével, az estélyre fölkért egyik szavaló 68 felolvasó, úgy választották meg darab Jaltát, hogy egyszer csak azt vettük észre, hgy tulajdonkép márczius 15-ikét ünnepelik. 1 . A sorrend következő volt: 1. A ref. . c a* zenekar hegedűsei keringőket játszik Straustól. 2. Bod Károlyné felolvasta „r an'te“burgnak .Ez a világ legjobb világa '-zmm vázlatait. 3. Kovács Lajos kolozs- Z lehallgató szavalta a „Dufla szereleMet Gyárfás Gáspártól. 5. Váró Ferencz n .f felolvasta Jókainak „Színpadi elmén jei* t 6. Sebesi Samu ref. főiskolai 8 ikat. tanúló szavalta „Visszaemlékezés 1848. júius 15 ikere“ czimü (állítólag) saját kiderült költeményét. 7. A ref. főiskozenekar hegedűsei a „bornevillei harangok“ ból játszottak. . . Váró Ferencz tanár felolvasása, Mrczi - * n szinpadi élményei“ — 1848 as 15-kével is foglalkoznak — és HIRHARAHIx. Kolozsvár, márczi» 18. ggflF Lapunk t. előfizetőit felkérjük, hogy szíveskedjenek az előfizetési pénzeket mielőbb, s mindenesetre márcz. végéig beküldeni, mert fölösleges példányokat semmi szín alatt nem nyomathatunk. Időjárás Kolozsvárt márczius 16-ról. Középhőmérsék 1-2“R (minus). Márczius 17. Borult idő. Gyenge passat szél. Hőmérsék reggel 17“It (miniig), délben 2“R (plus). Légnyomás 7276 mm. Legnagyobb hőmérsék 4 1“R (plus.) . A jótékonysági bazár szép jövedelmet hozott a jótékony nőegylet czéljaira. A bevételekről a nőegyleti elnökségtől következő részletes kimutatást vettük: Elárusítás utján a sátrakból begyült 2837 frt. 69 kr., melyből az illető százalék és felülfizetések czimén az egyletnek 685 frt. 86 kr. Ez összeg a költségek fedezésére fordittatik. Belépti jegyekből bejött 798 frt. 52 kr. és 1 arany; a buffelben 603 frt. és 2 arany; elárusított és kisorsolt munkákból 206 frt. és 1 arany; virágokból 206 frt. 53 kr.; a .Részvét“ czimü lapból 188 frt. 70 kr. összesen 2002 frt. 75 kr. és 4 arany. Ez összeg a tiszta nyreség, legalább eddig, mert a számadások végleges lebonyolítása után még némi többlet merülhet fel. A bécsi népszínmű-társulat már egészen szervezve van s színészeink majd mindenike Bécsben lesz május elején. A mint halljuk, dr. Kemény Endrének készülőben levő népszínművét is Bécsben adják ; kétségkívül példátlan eset, hogy magyar népszínműi újdonság az osztrák fővárosban kerüljön először színpadra. — Egyébiránt társulatunknak Bécsben versenytársa is lesz. A népszínház igazgatósága ugyanis alkuban van a Carlszínházzal, egy havi vendégszereplésre nézve, mely május 1- től június 15-ig tartana. A népszínművek közül először a Piros bugyelláris-t adnák elő a népszínház tagjai, azonkvül több operettet Blahánéval. E vendégszereplés ügyében Evva Lajos , a népszínház titkára, közelebbről Bécsbe utazott. Xantusné Doleschal Gabriella asszony, tegnap, mint Dormándiné lépett föl Bercsényi Béla drámájában. A széptehetségű műkedvelőnőt a közönség több ízben kitüntette tapsaival, nyílt jelenetben is. Xantusné asszonynak sok értékes hivatása van a drámához, s ma néhány valóban sikerült jelenetet mutatott fel. A vendég — úgy tudjuk — pénteken fog utolszor fellépni jótékonyczélű előadásban. Ajánljuk e felléptét a közönség érdeklődésébe. • Az államvasutak helybeli üzleti főnökségétől márcz. 17-ki kelettel következő értesítést vettük: Holnaptól fogva a Maros-hídon, Tövis Karácsonyfalva között az összes forgalom megnyílik. Br. Huszár János bünperében, mely pár hónap előtt kínos feltűnést keltett, végleges ítélet hozatott. A váltóhamisítással gyanúsított bárót az elsőfokú biróság e vád alól fölmentette s ártatannak nyilvánította volt. Ez ítéletet a kir. tábla megerősítette s ennek folytán dr. Huszár János tegnap szabad lábra helyeztetett. A A kolozsvári orvos természettudományi társulat, orvosi szakosztálya f. hó 19-én, pénteken d. u. 5 órakor szakülést tart Tárgyai: 1. Géber Ed*: Betegbemutatás. (Ritkább gégetükrészeti eset.) 2. Góth Manó: Betegbemutatás (Ulerus polyp. kiirtás esete) 3. Csikovszky József: A borostyánkősav ús leválasztás módja a fibrin pankreus emésztési terményekből. 4. Hőgyes Endre: Apró közlemények az általános kór és gyógyszertani intézetből. Üléshely : egyetemi épület, élettani intézet. * Kolozsmegye ellenőri hivatalára az állomásáról lemondott Csernátony Gyula helyébe, helyetteskép B ara Domokos megyei földbirtokos neveztetett ki. * A kolozsmonostori m. k. gazdasági tanintézet kertjében a lefolyt télen a gyümölcsfacsemeték egyáltalán, a diszfák és cserjéknek pedig legnagyobb része elfagyván, az ez iránybani megrendeléseknek a tanintézet kertészete eleget nem tehet. A A márcz. 15 -i ünnepélyt rendező bizottságot — számadás tisztázás s fontos ügyek elintézése végett — vasárnap márczius 21-ikén d. u. 4 órára, az Ábrahám Antal ügyvédi irodája helyiségében tartandó ülésre összehívom.— Deáky Albert elnök. * A kolozsvári orvos-természettudományi társulat és az erdélyi muz. egy. term. tud. szakosztályainak 1880 márcz. 19. pénteken d. u. 5 órakor az egyetemi épület physikai intézet előadási termében tartandó szakülésének tárgyai: 1. Dr. abt Antal: A radiometerekről általában és a Crookes féle kísérletek bemutatása. 2. Dr. Szaniszló Albert: Három közlemény a Phylloxera-ügy köréből" . Mártonfi Lajos: Kolozsvár harmadkor rétegeinek foraminiferái. 4. Dr. Entz Géza: A faji visszaesésnek (atavismus) egy érdekes esete. 5. Dr. Primics György: Jelentés a Kisbánya felett emelkedő havasokra tett földtani kirándulásról. * A kolozsvári iparos ifjak önképző és betegsegélyző egylete által a folyó évben rendezendő iparainkiállitás költségei fedezésére husvét másodnapján, f. hó márczius 29-én, a torna vivoda helyiségében, dal és szavalattal egybekötött zártkörű bátyus bált rendez. Tekintve a nemes czélt, reméli a rendezőség a közönség pártfogását, legfőbb óhaja volna az, hogy ha a családtagok minél egyszerűbb öltözetben jelennének meg. Beléptidíj: fiatal emberek részére 2 frt. Egylelti tagoknak 1 frt 50 kr. Szives felülfizetések (a helyszínen) köszönettel vétetnek és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. Karzatjegy 1 frt. — Talált régiségek. Csikmegyéből Írják az Egyetértésnek: Csik-Szt.-Mihályon egy jégverem ásatásikor több érdekes régiséget találtak, nevezetesen különböző alakú kő - és cserépedényeket, több vasmű tárgyakat, de leginkább egy vaslemezt, melyre olvashatlan irás van vésve, ajánljuk régészeink figyelmébe annál is inkább, mivel a régi fiún seytha irás, csak itt és Érlakán van még meg. A talált régiségek Minner Lajos földbirtokos tulajdonában mentek, ki, mint hírlik, a csiksomlyói gymnasiumnak akarja adni. A jégverem csak alig egy öl mélységű s igy remélni lehetne, hogy a további ásatás még érdekesebb tárgyakat hozna napfényre. — Kőik közlemény az árvaházra történt adakozásokról. Részvényes lett 1880-ban Bagaméri Istvánná 1 részvény, évi összeg 2 frt. Ajándékok: A „Takarék-pénztár" 100 frt. A „Kisegítőpénztár“ 25 frt. Korbuly Bogdán 5 frt. összesen 130 frt. Vegyes ajándékok : Barkó egy szekér kerét. Vécsei Sámuel 561 kiló kenyérlisztet, 14 kiló finom lisztet , B. Kemény Istvánné 42 kiflit. Szász Domokos 3 nagy természetrajzi ábrát. Csíki Imre elengedett egy számlából 2 frt. 19 kr. Fogadják a nemes azivü adakozókaz árvák nevében — hálás köszönetünket. Kolozsvártt, 1880. márcz. 18-án. Br. Bornemisza Ignáczné, elnök. Szász Domokosné titkár. — A koronaherczeg eljegyzéséről. Prága város küldöttsége a napokban tisztelgett ő felségénél, a trónörökös eljegyzéséhez szerencsekivánatait fejezve ki. Ő felsége a bizottság minden tagjával néhány szót váltott. Dr. Rieger azon kérést intézte hozzá, hogy a koronaherczeg ezután is állandóan Prágában lakjék. Erre ő felsége igy felelt: Fiam egyelőre Prágában marad; de hisz ő katona s tartózkodása helye a katonai szolgálattól függ. ] — A galicziai Landesausschuss küldöttségének ő felsége azt mondá, hogy fölötte örvend, hogy a lengyelek egy alkalmat sem mulasztanak el, hogy iránta és háza iránt a hűség és ragaszkodás érzelmeit kifejezzék. Ezután bizalmas hangon így folytatá : „Fiam eljegyzése valódi örömmel áraszt el, és pedig annál inkább, mert a szabad akarat s a sxiv szabad választásának aktusa, mert csak ez az alapja az igazi családi boldogságnak. Még nem ismerem jövendőbeli menyemet, még fényképet nem kaptam; de már levétették mindketten együtt magukat; nem már látta s szintén fölötte örvend a szivek ez egyesülésének.“ — Hoffman báró közöz pénzügyminiszter új állásáról részleteket hoz a „Deutsche Zeitung.“ E szerint egy uj udvari hivatal fog szerveztetni, melynek az összes cs. k. müintézeteken kívül két udvari színház is alá lesz rendelve. Ez udvari hivatalt, mely a franczia „Minisztére des beaux arts" jelentőségével fog bírni, fogja vezetni Hoffman báró. Ezzel kapcsolatban jelenti az idézett lap, hogy az udvari opera igazgatóságában crisis állt be, s mely Jauner állásába fog kerülni. Jaunerrel az irányadó körök annyira elégedetlenek, hogy máris utóda után néznek. — Hansenről. Az alsó-ausztriai közegészségügyi tanács febr. 16-iki ülésének jegyzőkönyvét közli a bécsi hivatalos lap. Ebben következők fordulnak elő: A tárgyalás első tárgya a rendőrfőnökség jelentése volt az orvosi kar tanári testületének véleménye fölött a Hansen-féle mutatványok tárgyában. Ezen vélemény alapján, mely a véredények és az idegek öszszeszorítását az újakon, valamint a hypnotikus állapot előkészítését épen nem aggálytalannak mondja az illető egyének egészségére, az országos közegészségügyi tanács azt az indítványt teszi, hogy Hansen és hasonló vállalkozók mutatványai egészségügyi tekintetekből megszüntessenek s egész Alsó Ausztriában meg ne tüzessenek, hogy továbbá oda kell hatni, hogy a többi koronaországokban is hasonló tilalmat bocsássanak ki. Végül a közegészségügyi tanács a kérdéses szakjelentés közzétételét határozza el, melynek alapján e határozatot hozta. Az orosz czár vasárnap aggasztóan megbetegedett, ami az udvart mély aggodalomba ejtő. Bulletint nem adtak ki, mivel a czár környezete jobbnak véli, hogy előbb a betegség természete állapítassék meg, s csak ezután hozassák tudomására a közönségnek. — Érdekes fogadás. Páriából írják : Olivier dominikánus szerzetes a napokban a szószékről fogadást ajánlott bárkinek, hogy a jelenlegi kormányforma nem fog tiz évig fennállani. Az általa ajánlott fogadási összeg 50,000 frank. S minthogy a templomban nem akadt ájtatos hívő, ki tartotta volna a fogadást, Olivier atya győzelemittasan hangoztatta: „Látjátok, a fogadásra nincs vállalkozó.“ A történtek után a Siécle közlönyben Garczey nevű egyén egy felhívást tesz közzé, melyben felhívja a köztársaságiakat, hogy aláirás utján szerezzék be az 50,000 frankot s ingják szavánál a dominikánust. Annak idején az 50,000 frank majd jó szolgálatot fog tenni valamely jótékony intézetnek. — Garibaldi levele. A Figaro két levelet közöl, egyiket Félix Pynt irta Londonból Garibaldinak, megemlíti, hogy a czár ellen intézett merénylet újabban is megerősíti Garibaldi e mondását: „A jövő napja az internationalizmus“. Garibaldi válaszában a párisi torlaszok népszerű hősének nevezi Pyatt s reményét fejezi ki, hogy Freycinet és Grévy nem fogják (a levél márczius 6 -án kelt) egy politikai száműzött kiadásával bemocskolni becsületes republikánus nevüket. „Ez — úgymond — a versaillesi hyénákához hasonló tett volna. A politikai gyilkosság az a titok, mely a foradalmakat biztos révbe vezeti. Az uralkodók gyilkosoknak nevezik a nép barátait. A valódi republikánusok : Agesilas, Milan, Pietri, Orsini, Pianosi, Monti és Toquetti korukban gyilkosok voltak, most vértanuk, a nép tiszteletének tárgyai: Hoede, Nobiling, Moncasi, Passanante, Solovieff, Otero és Hartmann a jövő kormányának, a sociális republikának előfutárai . A gyilkos az a gyűlölt pap, ki hentesként meggyilkolja a haladást, hazugsággal öli el a lelkiismeretet. Ezt kell Szibériába száműzni és nem Hartmannt és társait. Fogad kézszorításomat, stb. — A nihilisták és a szt -pátervári zsidók. Lorisz Melikov a napokban fogadta a szt. pétervári zsidó hitközség küldötteit, kiktől azt kérdezte: mint van az, hogy a nihilisták között annyi a zsidó? A küldöttség tagjai azt válaszolták, hogy szerintök okul az vehető, hogy a zsidó tanulók sehol sem kötelezték Oroszországban a vallásoktatás hallgatására, s azért legnagyobb részük e nélkül nő fel. A zsidó rabbinusokat máskülönben az oroszországi gymnasiumokba és iskolába nem is bocsátják. Sz.-Péterváron nemrég egy rabbi folyamodott: engednék meg neki, hogy az egyetemen ingyen taníthassa a talmudot. Kérését azonban elutasították. — Sarah Bernhardtok a németek. Egy berlini színigazgató nem rég Párisbban járt s fel akarta használni az alkalmat, hogy a legnagyobb tragikai színésznőnek Sarah Bernhardnak bemutassa magát, sőt titokban még arra is gondolt, hogy a divat tán egy vendégszerepre is megnyerheti színháza számára. Egy ismerősét, Paul d’Abrest frranczia írót beavatta e tervébe s ketten egy szép reggel gyönyörű nizzai virágcsokorral fölfegyverkezve, fölkeresték a művésznő mesés gazdagságú palotáját. Az expediczió azonban nem volt szerencsés; a kisasszony az az előtti éjjel bált adott s most üdülés végett falura ment. A berlini igazgató már nem ért rá tovább Párisban maradni s azért rábízta a dolgot barátjára, maga pedig vissza utazott Berlinbe. Paul d’Albrest fölkereste másnap a divát, azonban egy ezredes és egy harmadik vendég társaságában borzasztó sokáig kellett előszobáznia. Végre megnyílik az ajtó s a diva kalapban, köpenyegben indult kifelé. Az ezredest néhány kötelező szóval kielégíti s aztán oda fordul az íróhoz: „Ön az az ur, aki távollétemben egy berlini színházigazgatót vezetett hozzám ?“ „Valóban én vagyok“, felelt ez előre örülve, hogy a figyelmességért járó jutalmat egyedül rakhatja zsebre. A művésznő arcza azonban egyszerre elsötétül: „Comment un Allemand chez moi ?! Mais jamais Monsieur, jamais !“ (Hogyan, egy német nálam ! ? De soha uram, soha). S azzal a harmadik vendéget szóra sem méltatva, dühösen eltávozott. — Halálozások: Makfalvi Dósa Elek, nője Csíki Emma és gyermekeik; Dósa Gábor, nője Bogáti Etelka; Dósa Nina, férje Illyés Sándor és gyermekeik; Dósa Sándor; Dósa Ilka, férje Gaál Elek és gyermekeik; Dósa László; Dósa Albert; valamint elhunytnak testvére; makfalvi Dósa Ríchel, férjezett Vályi Károlyné, a magok és számos rokonuk nevében mély fájdalommal jelentik a felejthetetlen édesapának, nagyapának, szerető apósnak, testvérnek és rokonnak. makfalvi Dósa Lajosnak folyó hó 12-én esti 11 órakor, életének 76-ik, özvegységének 2 dik évében, több heti szenvedés után, végelgyengülés következtében, Makfalván bekövetkezett csendes elhunytét. Alálkottak a szivnek legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy forrón szeretett férje, illetőleg apa, testvér és rokon Paka János, kolozsvári polgár folyó év márczius hó 15-én, éjjeli 10 órakor, életének 70-ik, boldog házassága 23-ik évében végelgyengülés következtében, a haldoklók szentségének áhitatos felvétele után, megszűnt élni. Pakó Jánosné, született Boros Teréza, mint neje; Pakó Dezső, mint fia; Csercser József, Csercser Gyula és neje Prockl Anna, mint mostoha gyermekei; özv. Asztalos Istvánná, szül. Póka Józefi mint tetvére, leánya Róza, férjezett Ambrus Gergelyné; Tirczka Karolina, férjezett Csiskó Jakabné, Tirczka Eszti, férjezett Nuridsán Józsefné, Dózsa Lajos és neje mint unokatestvérei. — Özv. Bartók Jánosné, Szőke Katalin, leánya Czeczilia, férje: okleveles mérnök Kecskeméty Samu és gyermekeik: Samu, Piroska, Béla; sógornője: Pál Józsefné, Bartók Zsuzsánna a magok és minden rokonok nevében fájdalomdúlt kebellel tudatják, hogy a hű férj, szerető szülő, testvér és jó rokon málnási Bartók János munkás életének 67-ik, boldog házas életének 40 dik évében, folyó évi márczius 15 én Gerenden egy jobb létre szenderült. — Helyreigazítás. Az árvaházi közvacsora alkalmából tett adakozások közleményében kijavítandó, hogy Ramazetter Károlyné nem 10 krt, hanem 10 ktot fizetett felül. Ugyanazon közlemény kiegészítéséül még a következő adakozásokat közöljük, hogy özv. dr. Pataki Dánielné ajándékozott 1 tál crémet. csarnok. Vázlatok. XII A. hirdetés-ragasztó. Praze: a franczia ezt is röviden és mégis találóan afficheurnek nevezi. S ebből mindenki megérti, hogy kiről van szó. A magyarnak erre sincs jó kifejezése. Mert a plakátragasztó nem is jó, nem is magyar;hirdetés-ragasztó magyar ugyan, de nem jó, mert nem fejezi ki egészen azt, amit ki akar fejezni. Hanem e hely nem a fejtegetések helye. A hírlapíróról pedig összevont szemöldű öreg nyelvészek azt mondják, hogy az nem arra való, hogy szót faragjon, hanem hogy a jól kifaragott szót elrontsa ... Maradjunk hát a hirdetésragasztó kifejezés mellett, mert ennyi körülírás után talán mindnyájan tudjuk már, hogy kiről akarok szólani. A hirdetésragasztó nálunk még nem nőtte ki magát alakká. Pedig keze nyoma annyira látszik az utcza-szögleteken, hogy a háztulajdonosok alig bírják házaik tisztaságát védeni. E fejletlen állapotnak az az oka, hogy nálunk sokkal több a ragasztó, mint a ragasztani való. S igy az alak vonásai a sok között elmosódnak. Nagyobb városban még többen vannak, de ott aránylag több a ragasztani való is. Úgy, hogy minden egyesületnek, körnek, színháznak, nagyobb czégnek, stb. külön-külön ragasztója van, kinek ez aztán fő foglalkozása , egyéb csak mellékes. Ez okot azért hoztam föl, sehogy valaki azt gondolja, hogy Kolozsvár elmaradt város, hol az adófizetési hirdetéseken kívül egyebet nem lehet a falakról leolvasni .. . Hisz fentebb mondom, hogy sok fal már alig bírja a sok papírt. S ha nem volna arányos menynyiségben a csiriz is, sok már össze is omlott volna . .. Nemcsak plakát van, hanem az is, aki olvassa. Sok ezen kívül nem is olvas napjában egyebet. Sok ezen kívül nem is tesz napjában egyebet.* A hirdetésragasztó egy nagy kérdőjel. Mindenki kíváncsian néz reá, s a hóna alá kapott tekercsre. Ő pedig annál büszkébben lépeget. Hizeleg neki, hogy egy emberi gyöngeség, a kíváncsiság, a közfigyelem tárgyává emelte őt. Az embernek jól esik, ha öngyöngéjével szemben, másokban is fedez föl gyöngéket. Tempóval rakja le holmiját az utczaszögleten. Előveszi a csirizes csuprot. Bekeni a papírlepedő négy szögletét. Fölmászik a gyaloglétrán, s betörti a falat e lepedővel, hogy ne fázzék. — Ott az írás, olvassátok ! — gondolja magában. A kérdőjel megfejti önmagát. * Nálunk a hivatalok, színház egyletek, s néhány magánás veszik igénybe a ragasztót. A hivatalos ragsztásokat kevesen olvassák.Többnyire azok, akiket nem érdekel. Mert akiket érdekelne, azok már előre érzik magukban azt, amit a plakát csak később fog megmondani. Tehát, mikor ez már künn fölemelte intő ujját, sokan elkerülik, mert félnek schwarzaufweisz olvasni azt, mit különben is tudtak. Mégis töbnyire az első zavar mentsége az, hogy a hirdetést nem látták. A fuldokló kapaszkodása — a szalmához.Másként van a szini- és más mulatságok hirdetéseivel. A fiatal férj, és a széptevők ezeket fogadják el napi programok tárgyitási alapjául. — Kedvesem, én összeolvastam minden hirdetést. Egész tanulmány, íme, cenzurázom belőle előtted: ebéd után zene a kioszkban; d. u. 3 órakor népmulatság a sétatéren ; 7 órakor előadás : Az élet tarkaságai; 8 órakor tűzijáték a tavan, ugyanekkor egy majális a Lövöldénél, egy az Angol királynénál, továbbá : . . . Elég, elég, hisz’ úgy is csak egy helyre mehetünk ! — Na csakhogy valahára elég, gondolja magában a szegény férj. De még most remeg igazán! Melyiket választja a nő? Az ugyan megnyugtatta kissé, hogy „úgy is csak egy helyelőtte áll az a fenyegető lehetőség, hogy a sok közül a legköltségesebbet: a majálist, s ebből is a fényesebbet választja. S akkor . . . — Fizess, unatkozz és álmatlankodj egész éjen át ! gondolja magában remegve a férj. — Nos, én választottam, mond a nő. A férj merő nyárlevél. — Meghallgatjuk az estéli takaródét , aztán kerülünk egyet a sétatéren, hogy annál jobban halugyunk ! — Oh, te szelid lemondás ! — Oh, te rideg egoista! * Hanem a ragasztó sokszor szelet ver plakátjával. — Kedvesem, menjünk be az X boltjába , megérkeztek a tavaszi szövetek , olvastam a hirdetőit. — Hisz’ csak a tegnap mondod, hogy nincs semmire szükséged . . — Igen, de azok után, amiket olvastam — igazán kedvem jött sok mindenhez. — Jó hogy a kedv megvan, miután pénz úgy sincs. Különben is, ne ülj fel a nagyhangú ígéreteknek . . . Nem érted te még a hirdetések fogásait? — Oh, te mindent sajnálsz tőlem, mintha cseléded volnék . . . S megered a zápor, hogy még a plakátot is lemosná.* A ragasztó olykor érdekesen adja vissza a sors iróniáját. Ott látja díszelegni a legközelebbi zeneestélyt, melyet Molnár tart valamelyik kilincsnél. Fa , vagy vas-, vagy pláne réz kilincsnél . . . egyre megy. Oda megy a másik ragasztó a gőzmalom hirdetésével, s úgy borítja be az előbbit, hogy ha valamely tapasztalatlan vidéki indulna utána, bizonyára a sorba menne darát vagy korpát — Molnár János kedvelt napzhoz... s oly A másik szögleten pedpe röndei majális plakátját födték el inul a intvénynyel. Dévai utezsgyerek Jenben megdézmálta, úgy hogy a megnni kefirkokból azt lehet kiolvasni adóhátralékosokat mind összeszedik és*aguálják a ma esti majálison. A lövöldei mulatság — meg va lőve ! Még a rendezők sem jelentek meg teljes számmal, mert akik a rendes ülésekben nem vettek részt, azt hitték, hogy társaik csakugyan paktáltak az adófelügyelőséggel, hogy a mulatságot — annál bizonyosabban eltemessék még születése előtt! A harmadik szögleten végre azt olvassuk, hogy Csiki Imréhez megérkeztek az erfurti friss kaméliák, míg nagyon alkalmasak lesznek a bécsi expeditio koszorúira . Czecz Péter pedig már régóta árulja székében a magnak való foghagymát, minek illata nagyon jó fertőtlenítő — a roncsoló toroklob ellen . . . De nini! amott faketéllik a Zálog ház! úgy körülvették, hogy el se lehet olvasni! Várjon ezek venni akarnak, vagy ingóságaiktól búcsúznak ? Minő szivtelenség! A másik ragasztó reá tette egyik vendéglős hirdetését ! Mintha különben nem tudná az a szegény asszony, hogy fersingét és kanalát férje vitte a zálogházba — a korcsmán keresztül ! De a szemlét még mindig nem hagyhatjuk el. Átellenben kövér betű pöffeszkedik : Sorozás! „Zsindelyezik a kaszárnya tetejét, Mind elviszik a legények elejét !“ Bánatos leánykák állnak meg alatta. Megtörve, mint folyondár, mely mellől a szél kicsavarta a gyámolt. De még ki sem búsulhatják magukat, mert az ügyetlen ragasztó egy másik plakátot függesztett az előbbi nyakában ló állításról. S agyelmetlen lócsiszárok vastag megjegyzéseket tesznek hátuk mögött a lovak nenyéről tulajdonairól és egyéb sikamlós dolgokról. A fájdalomnak is megvan a maga szemérme, s szétrebben a — vadgalambcsoport. * A hirdetések közzétételének módjában nagy haladást tettünk. Ha mindenben ily lépést, — jobban mondva: ugrást tennénk, már ma se hinné senki, hogy valaha ázsiai nép voltunk.Miután a zeneművészetet még se tudtuk annyira vinni, hogy hangjainkkal a falakat megmozdítsuk, föltaláltuk, hogy úgy is el lesz érve a czél, ha a ragasztót hozzuk indulatba. Megteremtettük a vándorplakátot.Magas póznára van kifeszítve a nemzetiszínű papiros. A rúd töve ütött-kopott alak piszkos markában vész el, így viszi egyik a másikat a legzsúfoltabb sétahelyeken keresztül-kasul. Az ember kénytelen meglátni, mert különben beleütődik ! Szerencsére, eddig elő csak a mulatságokra vonatkozó hirdetések állják el az ember útját. Mert ha az árverési és adóügyi szörnyetegek is talpra állanának, egy percz alatt kiürülne utcza és sétatér. Csikorognának az utcaajtók zárai, leeresztett függönyökbe ütköznék a napsugár. Egy új Urban ütött Kolozsvárra, vagy az Ítélet napja csapott be? Tussai G. Lap- és kiadó-tulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. Felelős szerkesztő: *