Magyar Polgár, 1880. január-június (14. évfolyam, 1-148. szám)
1880-04-08 / 81. szám
c sit, j a kolozsvári sajtó képviselőit — szíveskedjek az 02011 találkozás érdekében közlendő felhívásokra, figyelmeztetések, vagy ezmecserékre becses lapjaikban tért nyitni hogy ezek ,minél szélesebb körben ter■ fessenek el az érdekeltek körében, hogy jelentékeny számból álló testület tagjainak találkozási ünnepélye minél sikeresebb lehessen. Kerekes Sámuel, tanár, a „M.-Vidék“ f. szerkesztője. M "lirs' 2 i!(l J). &idkt. iettet. .% lsoro]| D?it i| › kő, Wik. W le. °%i 10 ›kö| .hog, gukit. koffio Iis ]e. n.vakl is, * etté. • Eien net«, ikre,tuojsdi is hit. azonj. ienkt. jyomiem j,. yuktj. tigm -De Q mikath. api ka- Ihök i vén u k .. siói, el nyeret s miQ a'.anok ik, mi aaszolzillott, lünket tt áron unk. main kandiáit jótőlük. I e pikor erírnyed oteitil .iáit ik, lenegkolátunt ;-ellen ki m 'bórdok nsg! kétségmár n zajú ünenji- SRA ápril 5-i Ja b'í' szerzőíz 1880- ileg k®' ii. Mindegy?* edések' mat ' _ eee® elteket' pedig* U 11 den’01' crünoepíj“1 tál yen. bes*éj iibíV!'. ást egí n bogí ¡5 ,e le»0! eV* aiok ei^i á3l 'L ® fiji te® J. “ «V retina ef'0« nfe rsi » '8- et M.-Vásárhelytt, 1880. ápril 5. A „Kemény Zsigmond társaság ápril 4-én tartott rendes ülése kevés számú közönség előtt folyt le. Még a helyben lakó rendes tagok közül is sokan tűntek fel távollétük által. Báró Apor Károly elnök a megjelent vendégeket és társasági tagokat üdvözölvén dr. Tolnay Lajos titkárt a tárgysorozat bemutatására kérte fel. Ennek kapcsán Deák Lajos r. tag felovasta Aristophanes lovagjainak (Arany János fordításában) részletes ismertetését Veres Ignácz r. tag tolla után. A múlt ülésen félbeszakított és a mai ülésen folytatott ismertetés íróját és felolvasóját a jelenvoltak tetszésnyilatkozatokkal kivánták méltányolni. Azután Tolnay Lajos olvasott fel egy fordított (Lenau) és egy eredeti költeményt. A szerzőt és felolvasót egy iránt kitüntető éljenzéssel fogadta a közönség. Ezután zárt ülés következett, melyen szorosabban vett kebli ügyek nyertek elintézést. r. 1. VÁROSI KÖZÜGYEK Kolozsvár, 1880. ápril 8 án. Kolozsvár sz. kir. város tisztújító széke tegnap folytatólagos ülést tartott, melyen a legsarkalatosabb közhivatalok töltettek be. Az ülés elején élénk discussió folyt le a városi főorvos választás kérdésében. Az egészségügyi törvény ugyanis úgy intézkedik, hogy a tiszti főorvos választása előtt az egészségügyi bizottság meghallgattassék. E kérdést egy pár turista úgy magyarázza, hogy e meghallgatásnak a candidatio előtt kell megtörténnie, ami azonban a törvény világos értelméből nem magyarázható ki. E kérdésben az illető egészségügyi bizottság a candidatio megtörténte után, de a candidatio bejelentése előtt, szólíttatott fel nyilatkozatra. A mai ülésre beadott nyilatkozata e bizottságnak oda megy ki, hogy nem nyilatkozik. Felmerültek tehát a következő kérdések, vajjon a múlt ülés határozatához képest választ e a bizottság áprilisiki ülésében főorvost vagy nem, s ha nem választ, elhalasztja-e a választást jövő szombatra, időközben az egészségügyi bizottságot a választásra nézve véleménye beadására utasítván, vagy pláne, elhalasztja-e a választást a közgyűlés egy egészen új pályázat kiírása mellett későbbi időre. A vitában dr. Groisz, Páll Sándor, N. Lajos, dr. Szőts, Bokros Elek, Szász Béla és újra dr. Groisz vettek részt. Háromszori szavazás után az lett elhatározva, hogy a bizottság a kérdést még egyszer visszateszi az egészségügyi választmányhoz, s jövő szombaton a főorvosi állomást választás útján betölti. Főispán Gr. Esterházy Kálmán bejelenti, hogy 20 tag írásban beadott kérvénye alapján, minden oly állomásra, melyre több jelölt van, titkos szavazás rendelendő el, ellenben, az oly állomásokra, hol csak egy egy kijelölt egyén Van, szavazás nem kivántatván, a közfelkiáltás útján való választásnak van helye. Kinevezte ennélfogva elsősorban a szavazatszedő bizottságot, Züllich István elnöklete alatt, Bogdán István, Váradi Ká r°ly, Vizi Endre, Dobás Antal személyében. Egyszersmind előterjesztő az elnök, s el is fogadtatott, hogy a választás csoportonként történjék, s minden egyes csoport választási eredményének bejelentése után, történjék a további csoportra való szavazás Minthogy a főkapitányi hivatalra és tiszti ügyészi állomásra csak egy-egy jelentkező volt kijelölve, Minorich Károly közfelkiáltás útján városi főkapitánynak, Tamási Sándor közfelkiáltás után tiszti ügyésznek választottak meg. Ezután következett az árvaszéki elnökségre való választás, melyre nézve az árvaszék eddigi elnöke Zattler Mihály, s 12 árvaszék ügyének rendezése körül magnak oly sok érdemet szerzett Nagy Andr eddigi árvaszéki ülnök voltak kijev®. A jelöltekre nézve a független párt 8 a városi bizottsági kör e kérdésnél elmással szemben állottak jelöltjeikre nézve~ Eldöntötte a kérdést tu 1- többséggel a közbül álló pártonyuliek szavazata, kik a nyugdíjalap renmélése tekintetéből Zattler szavaztak. A győztes Zattler f0r ’ v 6 8 716 8 a városi bizottság re véére ivésü azon eleme, mely a szerzfjében az árvaszéki elnök tanácsos tett °! 3°k reményeket fűzött. Sokat ! az eredményre nézve azon hir elterkiW ’ ?h egy Nagy Mór, a jelöltségtől őnyt Visszalépett. Wei ^?.árvaszéki elnökség ily eredménykoroit “^töltése nagy változtatást gyanéz ’eleg a rákövetkező választásra hetzu/Ine'yn0' a három tanácsosi állomás Én» *r’ mely a főjegyzői állomásnak Mák p. lv^n, az adóhivatali főnökségnek Idám b-6?cz’. pénztárnokságnak Szabó HtáQ ^felkiáltással való megválasztása lük vi er^|k napirendre. Itt az egyik je Rálépett, maradt még összesen öt. Pírt 7 . közül egyik mind a független volt. • .® bizottsági kör jelöltje volt; kirkörének nek V°B a függetlenségi a náHifij 018. ^r'*’ a városi biz köt ^ta kiütött árv. széki elnökválasz-kezve. A harmadikat vitték a parton kivüliek s vitte a független párt is; a továbbiak a városi biz. kör f. hó 25-én tartott ülésében elfogadott jelöltek voltak. Megválasztottak 97 szavazatból első tanácsossá: Földesy Sándor 85 szavazattal; második tanácsossá Nagy Mór 75 szavazattal; harmadik tanácsossá a múlt cyclus első tanácsosa: Olasz Károly 58 szavazattal. Dr. K. Biasini Domokos 34, Vajna Sándor 27 szavazatot nyertek s igy kisebbségben maradtak. Noha a választások ilyen kimenetelét főleg a párton kivüliek álláspont foglalásának tulajdoníthatni, tény az is, hogy nagy befolyása volt erre a városi bizottsági kornnak, minden pártfegyelmet nélkülöző azon szabadelvű álláspont foglalása, hogy az egyéni vélemény szabad nyilvánítása ellenére semminemű lekötelező intézkedést nem tett. A választások III ik csoportjánál rendőrbíróvá, Markó Ede, községi bíróvá trányai György közfelkiáltás útján megválasztatván, csak a két alkapitány és mezei rendőrfőnök kerültek váasztás alá. Az alkapitányi két állomásra meg lettek választva a városi bizottsági kör és a függetlenpárt által egyaránt vitt jelöltek, és pedig 92 szavazatból Tassai Gábor 84 szavazattal, Ábrahám Antal 46 szavazattal. A más két jelölt közül Kondász 24, Gzakó 8 szavazatot nyertek. A mezei rendőrfőnökségre a városi bizottsági körben többséggel jelölt Magyari Géza választatott meg 46 szóval, Bán István 43 szavazata ellenében. A választások után elnök főispán úr ő maga a kandidáló bizottságnak a pénteki ülésre történt következő jelöléseit terjesztette elő. Kijelöltettek: Az I. csoportban, a városi két orvosi és két alorvosi hivatalra: dr. Bariba János, dr. Salamon József, dr. Veress Lajos, dr. Mihály László. — Állatorvosokká: Weinhold Nándor, Sárossy Pál. A Ilidk csoportban árvaszéki ülnökké: Nagy Mór, Losonczi János, Vikol Kálmán, Benkő Mihály, Ábrahám Antal, ifjabb Frits Albert. Árvaszéki jegyzővé: Bagdi István. Köz gyámmá : Gyulak Dániel, Vikol Kálmán. Közigazg.asjegyzővé: Salamon Antal, Molnár Károly, ifj. Pataki Sándor. A III. csoportban. Házi pénztári ellenőrré: Gyulai László. Adó pénztárnokká: Papp Károly. Adó pénztári ellenőrré: Csipkés Albert. Számvevővé: Gotthárd József. Ülés vége esti 3/47 órakor. (n.) masquirozott szép arcza é s talán vágya is. Megjelenésekor taps fogadta, s mi azonnal megtanultuk, hogy Diána papnői, Taurisban magyar trikolor szalagokkal ékítették ruhájukat. Egyébiránt sok szorgalmat látszott fordítani szerepének betanulására, s ha még többet fordít, akkor megkímélte volna magát azon zavaroktól, s minket azon aggodalmaktól,melyeket gyakori fennakadásai okoztak. A k. a. szavalása mindig sok kíván valót hagy maga után. Egyhangúsága ezúttal nagyon feltűnt. Egy 12 éves szerepet mondott el, melyről úgy tetszett, hogy egy és ugyanazon mondatból áll az egész. Azon szép tehetség érdekében, melylyel a természet oly bőven megáldotta, figyelmeztetjük, hogy igyekezzék e monoton deklamatiot leszokni; hogy igyekezzék a mondatokat és szavakat élesebben tagolni, mert igy csak egy része érthető beszédjének; igyekezzék az elbeszélő hangot és modort megkülönböztetni az indulatok és szenvedélyek hangjától ; igyekezzék szép és átható hangját akként használni föl, hogy általa kifejezést nyerjenek a különböző helyzetek és érzelmek; igyekezzék a hanglétrának oly fokozatán kezdeni beszédjeit, hogy lehetővé váljék onnan akár alább szállani,akár fölemelkedni, s végre igyekezzék a helyzeteknek mefelelő arczjátékot sajátítani el. Gyenes László újabb és fényes tanúságot szolgáltatott nemes ambitiójáról, mert komoly tanulmányt szentelt Orestes szerepének, s a harmadik felvonás nehéz és nagy jeleneteit oly szabatosan, érzelmesen és értelmesen dolgozta ki, hogy fukarok lennénk az elismerésben, ha teljes mértékben nem méltányolnék ez isy színész mai sikerét. A közönség is méltányolta ezt, nyílt jeleneteiben is zajosan megtapsolta. Jól teszi egyébiránt, ha ily természetű szerepekben ott, ahol szükség, több méltóságot igyekeznek kifejteni. Demidor ma jóval jobban játszott a szokottnál. Hangsúlyozása ellen, semmi kifogást nem tudnánk emelni. Az ő főhibája plastikájában van. Fejét túlontúl hátra szokta vetni — s ez mindig azt a benyomást teszi, mintha nem a szereplő személyzethez, hanem a csillagokhoz beszélne. Szentgyörgyi jó középszerű I h s á s z volt. Hegedűs a megmondhatója, hogy mikép esett az ő szivének, midőn szép versét prózára átfordítva kellett hallania. A fordítót többször megtapsolták és sokszor látni kivánták — s párszor meg is hajtotta magát páholyában. Zete. IRODALOM. Petőfi németül. Aigner Lajos vállalatából, mely Petőfi költeményeit német fordításban közli, ismét megjelent egy füzet, melyet a költőnek Barabás által rajzolt képe is diszit. A költeményt Farkas Miksa, Kolbenheyer, Neudebauer, Sponer Andor és Aigner Lajos fordították. — A füzet ára 30 kr.0 Magyar szépirodalmi művek franczia nyelven. Az „Egyetértés“ párisi levelezője Bariche A. Adams asszony kértére franczia nyelvre lefordította Jókainak „Az egy huszasos leány“ czimü elbeszélését, mely Adams asszony Revoue - jének legközelebbi számában fog megjelenni. — Ugyancsak Barbheur egy franczia kiadó felszólítására legközelebb francziára fordítja Eötvös Karthausiját. Ifj. Salamon Jánosnak, a Chou-Chou keringő szerzőjének „Piknik rezgő Polka“ czím alatt egy újabb zeneműve jelent meg Stein János zeneműkereskedésében. Ára 50 kr. Érdekes irodalmi hírről értesültek hétfőn a tud.akadémia osztályülésének látogatói Beözky Zsoltnak Mikes Kelemenről szóló értekezése alkalmából. E hir az, hogy Mikes Kelemennek 1751-ben báró Huszár Józsefhez írta eddig lappangott művét, „A keresztről“, közelebb fölfedezték. Vallásos tartalmú fordítás, néhány közbeszúrt verssel. Abafi Lajos nemsokára ismertetni fogja. A „Figyelő“ áprilisi füzete a következő tartalommal jelent meg: Kármán Jószefről. Abafi Lajostól — Szalárdi János Siralmas Krónikájának történetéhez, Szilágyi Sándortól — Dugonics András „Etelkája“, Endrődi Sándortól. — Csokonai lyrája, Haraszti Gyulától. — Ráth Mátyás, id. Szinnyei Józseftől. — Révai tanárkodása Veszprémben, Csaplár Benedektől. — Pereszlényi Pál nyelvtudománya, dr. Jancsó Benedektől. — Irodalomtörténeti repertórium. Szinnyei Józseftől. A SZÍNHÁZBAN Szerdán Göthe „I p h i g e n i á j a“ került színre a Hegedűs István nagy szorgalommal, nagy tanulmánynyal és szép magyarsággal kidolgozott fordításában. Ismételjük : Göthenek egyik kiváló drámája . . . s ezzel meg van mondva, hogy a ház csak félig telt meg. Mit keresne a nagyközönség egy komoly szabású drámában ? Mit érdekelne minket, az operette-világ gyermekeit, a mélyreható és a költészet magas régióiban járó munka? Mit érdekeljen minket, pénzért futkározó, könnyű gyönyörök után kapkodó embereket, hogy Iphigeoia miért és mikép kényszerítetik a Taurisban „puszta álmok közt leélni napjait“ ? Mit érdekeljen a Tantalostól való származás végzetszerűsége, s vírestes és Pylades menekülése Diana vészes berkéből ? Aztán más okok is működtek közre: a szép idő és a városi tisztújítás, melynek küzdelme csak 7 órakor ért e napon véget. A darabról nincs mit mondanunk, mivel épen e napokban közölt a M. Polgár egy ide vonatkozó tárczaczikket, s mivel különben sincs okunk föltenni e rovat olvasóiról, hogy a klassikus mű ismeretlen lenne előttük. De van néhány szavunk a szereplőkről. Iphigenia nagy szerepét — a dolog természete szerint — trakai színésznőnk Kéler Ilona játszotta ... bár első megjelenésekor meglátszott rajta, hogy e komoly, méltóságos, gyakran emberfölötti, mindig saruban és pánczélban mozgó légkörben inkább otthon érzi magát, mint a társalgási darabokban. Ez az ő talaja, biztosabb itt a lépése, határozottabb a plastikája. Erre utalja őt erőteljes hangja. •A HÍRHARANG, Kolozsvár, április 8. FIGYELMEZTETÉSÜL! Lapunk mai száma kapható Stein János, Perelle István és Böckel Károly urak kereskedésében Egy példánynak ára 7 krajczár. Lapunk 1. előfizetőit felkérjük, hogy szíveskedjenek az előfizetési pénzeket beküldeni, mert fölösleges példányokat nem nyomathatunk. Lapun ára, és Tisztelettel értesítj ti le t. olvasóinkat, hogy lapunk kiadó hivatalát és a Lyc. nyomda közp. irodáját a főtéri gr. Teleki-háztól áttette a Lyc. nyomda épületébe (Kül Tordautcza), hová ezentúl minden kiadóhivatali ügyet és nyomdai megrendelést intéztetni kérünk. — Időjárás. Kolozsvárt Ápr. - ról Középhőmérsék (plus) 11 'R Ápr. 7. Félborult enyhe idő. Hőmérsék reggel (plus) 7*R, délben (plus) 12 4“R légnyomás 720 4 mm. Legnagyobb hőmérsék (plus) 15'6° R. (z) A földadó szabályozási munkálatok köréből. A kolozsvári kataszteri igazgatóság hivatalos helyiségében f. hó 5, 6 és 7-én, az igazgató elnöklete alatt, Móritz Vincza központi felügyelő jelenlétében alkerületi értekezletek tartattak. Ez értekezletek tárgyát az itt képviselt járások tiszta jövedelmi tariftáinak az egész ország többi részével leendő helyes arányba hozatala képezte. Az értekezlet előadója K. Huszár Sándor kerületi felügyelő volt, ki tétellé tételre, osztályozási vidékenként olvasta fel és indokolta a tiszta jövedelmi tarifta-tervezetet, mely alig számbavehető differenciákt kiegyenlítése után egyhangúlag és közmegnyugvás szerint, minden pontjában elfogadtatott. Képviselve voltak e tárgyalásokon a b.-hunyadi, tordai, na. ludasi, tekei, hidalmási és kolozsvári becslőfárások kinevezett és választott becslőbiztosaikkal. Nagyobb vitát provokáltak Keresztes Sándor és Szentkirályi Lajos választott becslők; egyik a b.-hunyadi járás szőlő kultúrájánál, másik a tordai járás szántóinál. De Móritz közp. felügyelő tapintatos és szakszerű felvilágosításai, melyekből kitűnt, hogy p. o. Versecz vidékén a szőlő tariffája 75 frtig emelkedik, a b.-hunyadi 3 frt 40 kros tétel iránt táplált aggodalmat, közmegnyugvás szerint eloszlatták. is: m u n-(^ Kolozsvár sz. kir. városának a tegnapi napon véghez vitt választásai meszszi mögötte maradtak azon ideális czélnak, melyet a szervezés vajúdásai között magasra csigázott igények teremtettek meg annak idején. Két, kétségbevonhatlanul fontos győzelme azonban van e választásoknak egyik az, hogy a tanács, egy erős mikabiió tehetséggel szaporodott Nagy Mór személyében, akit ugyan az árvaszéknél alig pótolható veszteségül tudunk fel; másik az, hogy a második alkapitányi hivatal egy jóravaló gyakorlati jogászszal jöltetett be Ábrahám Antal helybeli ügyvédnek ez állásra történt megválasztásával. Mind a két választással Kolozsvár igen-igen sokat nyert. (S Simon Elek kir. tanácsos és Kolozsvár város úton választott polgármesterénél az unitárius egyház kolozsvári főtanodai tanári testülete f. hó 6 án délben, Ferencz József püspök és kir. tanácsos ur vezetése alatt. Kolozsvármegye tiszti kara f. hó 7-én déli 12 órakor, Gyarmathy Miklós alispán ur vezetése alatt, tettek üdvözlő látogatást. A Bothos Kálmán, Maros-Tordamegye ákosfalvi kerületének orsz. képviselője ápril 5-én Tompán meghalt. E haláleset általános, mély részvétet kelt; a közügyek az elhunytban egy nagytehetségű, tevékeny férfiút vesztettek, kinek helye sokáig betöltetlenül fog maradni. Bothos K. elhunytáról a következő családi gyászjelentés adatott ki: Már özvegy Bothos Kálmánná, sz. kökösi Dobolyi Róza, Bothos Juliánná, férjezett Hajdú Mózesné és gyermekei ; Bothos Gyula, u..y neje sz. Sándor Klára és gyermekei; továbbá özv. Bothos Albertné, sz. Gegő Kata és gyermekei és ifj. Sándor János a kit a boldogult keresztfiát, atyai göngédséggel gondozott a maguk és számos közeli és távoli rokonok nevében fájdalomtól dúlt kebellel tudatják a szeretett férjnek, testvérnek és gyöngéd rokonnak, Marostordamegye ákosfalvi választókerülete országos képviselőjének, a marosi ev. ref. egyházmegye buzgó gondnokának, törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tag . Tompai Bothos Kálmánnak élete 50-ik, boldog házasságának 27-ik évében, hosszas betegség következtében a mai napon d. u. 2 órakor történt gyászos elhunytát. A szilárd jellemű férfi, a közéletnek első ifjúságától fogva fáradhatlan harczosa, a nemes keblű rokon és hiv barát éltedelén szólittatott el a végzet által küzdelme színteréről, egész önfeláldozással ápolt hű neje karjai közül, midőn még keblét annyi nemes tettvágy hevita ! Boldogult halottunk porrészei f. hó 7 én d. u. 33 fél órakor fognak Tompán, az ev. ref. egyház szertartása után a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Áldott legyen emlékezete! Tompa, 1880. ápr. 5 én. A Halmainé asszonytól a következő sorok közlésére kérettünk fel: Miután tőlem nem függő körülmények folytán nem részesülhettem azon szerencsében, hogy a kolozsvári n. é. közönségtől a színpadon búcsúzhassam el, elmulaszthatlan kötelességemnek ismerem hírlap útján nyilvánítani köszönetemet úgy a n.é. közönségnek, mely egy évi itt létem alatt rokonszenvével és elismerésével tisztelt meg, nemkülönben a helybeli sajtónak, mely működésemet folytonosan figyelemmel kisérte. Fogadják mindannyian őszinte biztosításomat, hogy rokonszenvük, elismerésük, valamint szerepléseimet illető jóakarata észrevételeik csak buzdításul és Útmutatóul fognak szolgálni azon művészi czél elérésére, melyet színi pályámon magam elé tűztem. Hálás tiszteli a mai né. . A hírlapírói kör igazgató bizottsága, Budapest, 1880. ápril 6-án kelt nyilatkozatában jelenti, hogy a hírlapírói egyesület igazgató bizottsága Ágai Adolf úr kivonatára, az alapszabályok 15. §-a értelmében tárgyalás alá vévén az Ágai Adolf és Szabó Endre urak között előfordult esetet, vizsgálat után határozta, hogy Szabó Endre úr eljárását, mint amely indokolatlan és jogtalan, és nemcsak a közönséges tisztességgel meg nem férő, hanem egyszersmind az írói állás becsületét és méltóságát is súlyosan sérti, roszszalja és felette sajnálandónak tartja, és az egyesületből való kizáratás rendszabályát csakis azon okból nem tartja ezúttal foganatosítandónak, mert Szabó Endre úr úgy az egyesület, mint a sértett fél irányában, a tőle kívánt elégtételt megadta. A képviselőház keddi ülésében a közlekedésügyi miniszte költségvetését, egy tételnek kivételével, mely Madarász körtévé holnapra halasztatott, letárgyalta. Ezután szóba jött a ház tagjainak gyér volta. Ez elszomorító és botrányos ténynek elejét kivánván venni, Szontagh Pál (nógrádi,) indítványt tett, hogy a távollevők konstatálására a képviselők névsora felolvastassék. Az elnök, tekintettel arra, hogy már kettő az óra, az indítványnak visszavételére kéri fel Szontagh Pált, ki azt visszaveszi, de kijelenti, hogy minden hasonló esetben meg fogja újítani. — A Magyarország délkeleti megyéiben uralkodó állapotok szomorú krónikája ismét egy véres lappal gazdagabb. Tabakovich Gusztáv, Torontálmegye főjegyzője, ki múlt bő 25 dikén Ujfalussy Miklós szörénymegyei kir. biztos felmentésekor Szörénymegye kormányzatával egybekötött főispáni teendők végzésével kormánybiztosi minőségben ideiglenesen megbízatott, — a múlt éjjel agyonlőtte magát. Mint a „Hon“ írja, Tabakovics a miniszterelnökhöz tegnap visszaküldte kineveztetését egy sajátságos hangú levél kíséretében. E „sajátságos hangú“ levélben Tabakovics valószínűleg öngyilkossági szándékát tudatta, mert a fővárosban többen kaptak tőle búcsúzó hangon irt levelet. Egy másik laphoz pedig „A torontáli szélcsend, vagy Hertelendy József torontáli Gorcsokoff és Tabakovics Gusztáv“ czimü emlékiratot küldött, de ez emlékiratot — mystifikácziótól félvén — nem merték közölni s csak annyit jegyeztek meg, hogy „egy a világtól búcsúzó egyén szavai ezek, ki mielőtt az előtte levő méregpoharat kiürítené, világot derít a a torontálmegyei állapotokra, s okát adja, hogy miért fogadta el a szörénymegyei kormánybiztosságot a miért vet véget életének előbb, sem mint állomását elfoglalná. Tabakovics kormánybiztos öngyilkosságára a Szörényi korrupczionális dolgokban való részessége s zilált anyagi viszonyai kényszeritettek. Az egyetemes tanítógyűlés végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy pünkösd napján, a vidéki egyletek bevonásával, a központban gyűlést hív össze, melynek napirendjét a bizottság így indítványozza: 1. Az Eötvös-alap ösztöndíjainak kiosztása ; 2. a szövetség ügyének tárgyalása; 3. jelentés és tanácskozás az iskolai takarékpénztárak iránt. E napirendre nézve a szövetségbe tartozó egyesületek írásban is nyilatkozhatnak, esetleg újabb tárgyakat ajánlhatnak. A gyűlés rendén tovább Péterfi tett szóbeli jelentést az Eötvös-alap állásáról. E szerint újév óta adományok és tagdíjakban 1000 írton felül folyt be, s a gyűjtésben leginkább az aradi és pozsonyi tanító testületek buzgólkodtak. Az alap központi bizottsága a pünkösdi gyűlésre javaslatot fog benyújtani, a már tőkésített 5000 frt miként leendő felhasználása iránt. Végül L e d e rer adta még elő a szűkebb bizottság jelentését az iskolai takarékpénztárak felöl, mely 14 helyről tartalmaz adatokat. Az etágyban begyült anyag alapján a pünkösdi közgyűlésen Tanos Imre fog veteményes javaslatot előterjeszteni. — Almássy Gyögy grófról a „Magyarország“ többek közt a következőket írja: És mi adta meg az örök fiatalságot Almássy Györgynek ? Talán az, hogy gondtalan étel erőteljes sportja edzte meg testének izmait ruganyossá? Nemcsak az ! Hisz gondtalan élete most is soknak van, erőteljes sportot most is sok űz, mégis fáradt, fásult, blazirt öreg már fiatalon. A szív a kedély ! mely tudott érezni, melegedni és melegíteni, az érdeklődés, melyet nem apasztottak el a csalódások, a derült világnézet, mely emberszeretettel tudott kacsagni az emberek gyarlóságain, nem pedig embergyűlölettel nézni még az emberi erényeket is: ezek ömlöttek el Almássy Gyögy arczán, valahányszor láthatni lehetett őt (pedig mindennap ott lehetett látni) a nemzeti színház páholyában, s ezek tették fiatallá, ezek nem engedték megöregedni, épen úgy, mint báró Wenkheim Bélát és gróf Zichy Manót, a kik tudvalevőleg mindannyian nagyon fiatalon haláloztanak el. És ő igazi magyar mágnás volt. Buzgó tanítványa a Széchenyi iskolának. Pártolt, szeretett, sőt mi több: élvezett mindent, ami magyar volt. A magyar faj lovagiassága megtestesült benne, jó szívével, humorával és elegáns egyszerűségével. Sohasem affectálta a mágnást, mégis mindenki látta rajta, hogy úz. Pedig külön ez sem volt, csak a cylindereit válogatta ki különi divat szerint. Keglevich Béla négy esztendeig keresett olyan cylindert (se német, se angol, se franczia forma nem volt az), de sohasem tudott találni És Almássy Gyuri sem ért rá regházasodni épen úgy, mint Wenkheim Béla. — Mind a ketten kifogytak az időből. — Elkésett vallomások. Egy svájczi lap levelet tesz közzé, melyet dr. Lewin berlini egészségügyi tanácsos irt volna, midőn a súlyosan megsebesült Nobiling merénylőt gyógyította. Ha e levél valódi, akkor újabb fényt vet Nobiling jellemére, az irat különben igy hangzik : Mélyen tisztelt kortárs ! Jóllehet Nobiling egészségi állapotában semmi változás sem áll be, miután jól érzi magát, s minden functiója rendes, (ma nagy élvezettel fürdött,) a hevesebb érvelés, mely 90 ütésig emelkedett, már több napja folytonosan tart. A test hőmérséke e mellett normális. Az alsó fejseb erősen genyed. Gyakran panaszkodik főfájásról, s még mindig jeget kap. Szellemileg többet kíván foglalkozni, s miután gondolkozási tehetsége javul, múltjából sok részletet jegyez föl részint táblára, részint papírra. A vizsgálóbíró legutóbb kérdezte, hogy vajjon semmi tisztelettel sem viseltetett e ő felsége aggkora iránt ? ” A merénylő azt felelte: „nem is arról utólag a következőket írja: „Ami a császár aggkora iránt való tiszteletet illeti, megjegyzem, hogy bennem épen agg kora azért nem gerjesztett tiszteletet, mert a naponkénti újságolvasás alkalmával megjegyzéseket olvastam, részint magáról a császárról, részint a császárról, melyek lényegesen megerősítettek azon véleményben, melyet Schiller több franczia királyról, nevezetesen a Hugó Capet házból származókról táplált, abban t. i., hogy magának a királynak tulajdonkép semmi hatalma sem volt, mások által vezettette magát, s hogy azoknak kezében, kik a király személyét befolyásolják, mégis borzasztó fegyver ! Ezeket mondja Sciller névleg IX Károlyról, kinek uralkodása alatt a párisi vérmenyegző történt. Berlin, 1878. jul. 7. Alázatos szolgájuk : Lewin. U. i. Midőn kérdeztem, hogy fentebbi észrevételei minő összefüggésben álltak a merénylettel, azt felelte, hogy nézete szerint magát a nép kárára befolyásolni hagyó császárt azért akarta meglőni, mert azt hitte, hogy a trónörökös önállóbban s befolyástól mentesebben fogott volna uralkodni. — Azok az asszonyok, Synge kapitány elfogatása alkalmából egyik párisi lap a következő történetkét beszéli el: Nemrég egy görög hajóskattány fogságba esett, s nejéhez a következő levelet intézte: „ Váltságdíjam 1000 drackmaa: ha e hó 15-ig te nem tesz fizetve, levágják az romát, 16 án a fülemet, 17-én felső ajakamat, 18 án az alsó ajakaraat, 19 ikén a „nyakamat.“ A megrémült feleség k'sirt szervekkel látott futott ismerőseihez, 15-ig csak 300 drachmát, 16 -ig csak 400 az 17-ig 600-at tudott összegyűjteni s csakis 18-ára volt együtt az egész váltságdíj. „Szegény férjem, — szólt most a kis feleség — nagyon csúnya lehet már. Jobb ha megtartom az ezer drachmát magamnak s jó parthit csinálok vele. — Wagner Richard neje, mint az olasz lapok boszankodva megjegyzik, egyáltalán nem olyan finom asszonyság, hogy a lapok minden géné nélkül ki ne mondanák rá, miszerint goromba. Pár nappal ezelőtt ugyanis Rómából egy küldöttség jött Nápolyba fölkérni a mestert, hogy „Lohengrin” első előadását Rómában vezesse személyesen, Wagner betegnek jelentesé magát s a küldöttséget neje, Cosima asszony azzal fogada, hogy „Lohengrin zenéjét 1849 ben szerző Wagner s az azóta elmúlt 30 év alatt lett volna elég idejük a rómaiaknak, hogy az operát színre hozzák. Most már elkésett dolog , azért Wagner a meghívást köszönettel visszautasítja.“ Az udvariatlan válasz általános visszatetszést szült. — Mibe kerül, hogy valaki parliamenti tag tehessen? Ily czím alatt a Gegenwart“ érdekes összeállítását adja ama költségeknek, melyek az angol parliamenti választások jelöltjeire háramlanak. Az angol alsóházban 652 ülőhely van, az 1874-ki választásoknál ezek közül 187 biztosítva volt, 465 ért pedig folyt a küzdelem. 1081 jelölt lépett föl. Minden jelölt, a választás után tartozik az alsóháznál a költségek kimutatását benyújtani. Ennek czélja, hogy a választók megvesztegetése megakadályoztassék Vesztegetési eszközök használása a választás megsemmisítését vonja maga után. Csak közvetlen kiadásokról tehet tehát szó s ezek az 1874. választásnál 21 m. márkra rúgtak.A 652 megválasztott jelölt 12. 800.000 márkát számított föl. A 429 megbukott jelölt pedig 8.200.000 márkot. A 652 megválasztott közül a 350 konzervatív kiadása egyenkint átlag 21.800 márk volt, a 250 szabadelvűé 19.600 márk és az 52 home ra éré 5100 márk. A megbukottak közül 161 konzervatív egyenkint 21.320 márkot, 254 szabadelvű 18 400 márkot, 14 home ruler pedig 3840 márkot fizetett. Pártokra osztva tehát az 510 konzervatív jelölt összesen 11.041.100 márkot, az 504 szabadelvű jelölt 9 millió 574.000 márkot és a 66 home ruler jelölt 325.000 márkot fizetett. Az 1826-ki emlékezetes választáson Northumberlandban a 4 jelöltnek egyenkint 1 millió 400.000 márkba került a választás. (51 Szerkesztői üzenet: Sepsi Sz.György : B—1. Vettük a küldeményt még rég, egyelőre azonban félretettük. Kérjük vegye ezt megnyugtatásul. Ápril—junusra ... 4 Ápril—szept..................8 Ápril—decz...................12 írt. írt. írt. LEGÚJABB. Bismarck lemondása. Berlinből ápr. 6-ról a „Nordd Alig. Ztg.“ jelenti. A szövetségtanács, a bélyegtörvény tárgyalásánál, szavazás alá bocsátó ama kérdést, váljon postautalványok és postaelőlegküldemények nyugtái bélyegilleték alá tartoznak , mely szavazásnál a 30 szavazattal biró többség 7 és fél millió, a 28 szavazattal biró kisebbség 30 millió lakost képviselt. A kisebb államok 16 szavazata helyettesítés útján a szövetségtanács két tagjának kezében volt. Ezen események következtében Bismarck herczeg hivatalosan benyújta a császárnak lemondási kérvényét azzal az indokolásal, hogy ő a többségnek Porosz-, Szász- és Bajorország ellen hozott határozatát nem képviselheti és állásában, mint birodalmi kanczellár, nem élhet ama beneficiummal, melyet az uj birodalmi alkotmány czikke a kisebbségnek nyújt SZINLAP. Bérlet 170. szám Kolozsvárit, csütörtökön április 8-án, 1880 C Z Á R N Ő. Dráma 5 felv. Irta: Scriba Fordította: Huszár Imre. (Rendező : Szentgyörgyi.) Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. S s e m i I. Péter Czárnő — Menchikoff, Olga. — Sapieka, — Willerbeck, Jakinszky, Ajtonállő — ez áru l y r k: — Szentgyörgyi. — T. Farkas Irma. — Gabányi. — Kéler Ilona. — Gyenes. — Szombathelyi. — Kassai.— Németi. Budapesti áru- és értéktőzsdén. Április 7-én. 1880. Magyar aranyjáradék......................104.20 Magyar vasúti kölcsön ...... 120.50 Magyar keleti vasúti államkötv., I. kibocs. 81 75 Magyar kel. vasúti államkötv., II. kibocsát 95 — Magyar kel. vasuti államkötv., 1870. évi 81 25 Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . . Magyar szőlődézma váltsági kötvény Magyar földtehermentesítési kötvény Magyar földteherment. kötv. záradékkal Temes bánáti földteherment. kötvény . Temes bánáti földteherm. kötv záradékkal Erdélyi földtehermentesítési kötvény Horvát-szlavon földtehermentesítési kötvény Osztrák járadék papírban . Osztrák járadék ezüstben Osztrák járadék aranyban . 1860-ki államsorsjegyek . . Osztrák-magyar bankrészvény Magyar hitelbank-részvény . Osztrák hitelintézet-részvény Ezüst . •....................... Cs. és kir. arany............... 20 frankos arany . • . . Német birodalmi márka . . London (3 havi váltókért) 114.75 91 60 92 10 91 — 90.50 89 KO 19 60 73 10 73 80 89 50 130 — .841.— 272 — 280 — 553.— . 948.— 58 50 118.76 Lap- és kiadó-tulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. Felelős szerkesztő lár- Nagy _-iá r - ----Jánosi.