Magyar Polgár, 1880. január-június (14. évfolyam, 1-148. szám)
1880-06-16 / 137. szám
X jobboldal zajosan tiltakozik. Ca||ZDK csendet int. Hiába, már személyes rácsolódások kezdődnek. Ekkor Gambetta dorgő hangón kiáltja: Azt hiszi, hogy fogom engedni gyalázni a köztársaságot és lejipisztereket, kik a nemzet nevében van„ak itt? (óriási tetszés balról, tetszés kiadások a karzaton is.) De Feltre herczeg kiáltja: Hová neményvesztegetőztetek ! (Dühös kiáltás][ Czenzúra !) Maillet gróf: Gyalázatos l’nabetta: mindkét úr később vonatik felelősségre. A jobboldal tapsol Cassagnac- igre ez azonban gyönge hangon szól: Már , a ház minden büntetésében részesültem, van már, szavaimat visszavonni sok felett sajnálkozni. Gambetta: (ünnepélyem) Paul Granier de Cassagnac viszszavonja szavait, ez megtiszteli őt. Kérem , ne folytassa az imputácziókat s minthogy az mondja, hogy e szavak csak kicsusztak száján, mindennek vége. Gambetta erre jelt ad Feltre hercegnek, hogy igazolja magát. Ez eleinte nem akar beszélni, de Gambetta állhatatossága erre kényszeríti. Az kérdi: Miért is kapjak én cenzúrát ? Gambetta utal az előbbi eljárásra. A herczeg az mondja, hogy azt a szót nem is ejtette ki és semmi esetre sem akart sérteni. Gambetta (kedélyes hangon.:) Akkor nincs ok a ezenjurára. (Hangos derültség.) Gambetta: Maillet gróf, kit ,illetett az „odieux“ szó? Maillet gróf.: Nem volt határozott személyhez intézve. Gambetta: Ha kijelenti, hogy senkihez se volt intézve, semmi se volt; sajnálom, hogy roszszul értettem önt. A cenzúra elesik. (Derültség.) De minthogy megzavarta az ülést, rendre utasítom. (Fokozott derültség.) tagok nagyon kevesen, jóformán Csak a felolvasók. Az üléseknek általában igen sokat ártott a Zichy Géza gróf által indítványozott változtatás, hogy 11 órakor kezdődjenek s valószínű, hogy őszszel megint a tiz órához térnek vissza. Először dr. Hatala Péter foglalta el a felolvasó asztalt s a „Nők az izlamban“ czimű értekezését olvasta fel, melyben tapasztalás és a Koránból czitált adatokkal illustrálta a nők társadalmi állását keleten, részletesen foglalkozván a nők rangkülönbségével, mely a vételárban (100 írttól egész 5000 írtig) s a hárem etiquettében mutatkozik. Utána Margittai Dezső szavalta el a szintén jelen volt Majthényi Flóra „Viharos éj* czimű költeményét, mely sok tapsot aratott. György Aladár Vértessy Arnold „Egy kis lux“ czirali elbeszélését olvasta fel, mely tárgyát a társadalmi ferdeségekből merités egy gazdag kéj vágyó zsidó bankárról szól, ki könnyelmű tréfája által egy boldog mesterember családját teszi tönkre. Ezek után Prém József a Petőfi szoborról olvasott értekezést. A genres monumentális szobrászat különbségét fejtegetve állítja, hogy Izsó nem volt hivatva a Petőfi szobort elkésziteni. Izsó sok mintát készített s a szakértők alig bírtak belőlök választani. Daczára nagy tehetségének a szobrász még sem fogta jól fel Petőfit. Hibája volt, hogy Petőfit, mint szavaiét, de nem mint költőt ábrázolta s az alak inkább theatralis mint költőt. Huszár művében látjuk a költőt, ő a szoborban egyesité a költőt s a szabadsághőst. Végül Thallóczy Lajos tett jelentést Petőfi könyvtáráról, melynek jegyzékét egy 1849-iki hivatalos német iratcsomagban találták még közelebb az orsz. levéltárban. Egyelőre e könyvjegyzék fog a társaság lapjában közzé tétetni. Az érdekes jelentést megéljenezték s az ülés jóval fél 1 után véget ért, te polka frangaise, zongorára szerző Hernád. A másik „Mensch ärgere dich niest“ polka frangaise Katrantól, Áruk 60 kr. — A filloxera. A szendrői szőlőket a Hegyalján, a napokban vizsgálták meg az orsz. filloxera-bizottság tagjai. Azt konstatálták, hogy mintegy 250 hold van ellepve, a filloxerának ott már vagy tiz év óta kell léteznie. A gróf Csáky-féle szőlőkbe hozták be, a külfölről importált szőlővesszőkkel. A bizottság igen kevés készségre talált a baj ellen alkalmazandó rendszabályok végrehajtásában. Legújabban Székesfehérvárott és a fehér megyei Magyar-Almás községekben találtattak filloxerával ellepett szőlők. Új irodalmi társulat van a magyar fővárosban keletkezőben Türr István kezdeményezése folytán. A tervezők már múlt szerdán tartottak tanácskozást. A még véglegesen meg nem állapított tervezet szerint e vállalat különösen a népies irodalom colportage útján terjesztését s emelését űűzte ki feladatául. Lapokat s könyveket adnak ki. A vállalatra eddig mintegy 300.000 forint van aláírva. — Kossuth László vasárnap leleplezett síremlékéve, szép szürke, mauthauseni granit-obeliszk, melyen e felirat van : LEVELEZEK Vízakna, junius 13-án 1880. Nyilvános számadás és hála. A „Magyar Polgár“ hasábjain eddig élő közlötteken kívül az 1849. febr. 4-ki vízaknai nevezetes csatában elesett 300 honvéd közös sírjához állítandó „emlékkőre“ még következő adakozás és segítségadás történt: 1. Kolozsvár város tanácsa adott 10 írtot ily örökemlékü szavak között: „Tanácsnak hazafias érzéssel fogadta a felszólítást, 8 illőnek vélte, hogy a város házi pénztára segélylyel járuljon azon nemes czél valósításához. 2.) Kecskemét város közönsége adott 10 frtot. 3.) Migs Korizmics László ur 25 frt. 4.) Gr. Haller Ferenci ur 10 frt. 5.) Szoboszlay Károly ur 1 frt. 6.) Reithoffer Alajos 1 frt. 7.) Müller Mátyás 1 frt. 8.) Ferenczi Károly 50 krt. 9.) Helmeczy József 40 krt. Összesen: 58 frt 90 kr. Mihez adva a múlt számadás szerint begyük 75 frt 60 krt., lesz az idáig begyült kegyes adakozás 134 frt 50 kr. A közös sir körüli hely szabályozása és ahoz vezető útkészitésnél még segítséget nyújtottak: 1.) Tek. Kainczel János ur adott 4 napszámot. 2.) 1. Nyeogestyán Tivadar ur 4 napszámost. 3.) J. Dézsi Boldizsár ur 4 npt. 4.) Helmecy György 1 npt. 5.) B. E. 6 npt. 6.) Tóth Zsuzsa fél npt. „Az 1848-ki szabadságharcz alatti események Vízaknán“ czimü szerény munkámhoz, mi hasonlóan a honvéd-emlék javára fog kiadatni, segédforrásokat nyújtottak: nt. György István apát úr és Kiss Károly ügyvéd úr. Tudósítást kaptam arról is, hogy Rákosy András hadnagy úr is a vízaknai csatában esett el. Eszerint idáig már névleg az elemitek közül 31 ismeretes. Hajdan Cassiodor (in epist.) azt mondta: „Ha a jótevők érdeme hálával nem viszonoztatok is, az erény mégis jutalmát veendi; sőt dús nyeresége leszen, ha egyszerűen, a lelkiismeret nyugalmával megelégedve, önmagában talál jótététes megnyugtatást“ — — — azonban kegyes 'Jasó! nem tehetem, hogy a nagylelkű mitévőknek legforróbb hálám és köszönetemet a világ előtt is ne nyilvánítsam A világtörténelem Augustus római császárról Mt jegyezte fel a többek közt, hogy midőn egy agg vitéz ügye a törvények előtt veszélyben forogna, kéré a csász*rt, miszerint fogná fel ügyét és segite- ne rajta. A császár azonnal kíséretéből egy önököt ada melléje s perét ajánlá neki. e az agg ,széz nem elégedett meg ez i a császárhoz imigyen szólott: „NemC fozár, midőn Actiumnál életed vényben forgott, én helyettest nem kereshanem magam harczoltam melletsÜl * — — — s fölfedé a császárnak sebeit. II . Caesár elpirulván, önmaga véve felejét az agg vitéznek, ne hogy kevélyhálátlannak ismertetnék (Erasm. lib. ' »Poph. ex Svet.) . Oh hazám 1 a vízaknai csatában el- 1 »irr * ' 161*’ ne vedd szerénytelenségnek az emlékök megörökítésének szent jt} Pótolásáért több versbeli felkérő“Ilid 4 ° *8 ^Ator vagyok fiaid és leá- Wv a^0zatkészségéhez folyamodni, hogy tujj®8. áldozataik által lehetővé tegyék, folyó év julius hó végén, — ha 366 j F*8a márvány is, de legalább egy iw,/ , szerény emlékkő jelölje oly sok * fesztül egy nagy közös sírban, le D,|? ^metés és végtisztesség megléte- 05 a feledés moha alatt pihető didrága porait ! Szent katolnai Bakk Endre. 1PETŐFI TÁRSASÁG ÜLÉSE, „ ..Vasárnap délelőtt tartotta meg a Perlin utolsó ülését a nyári szünidőban,Idszaki Károly elnöklete alatt. Köaránylag szép számmal volt, de nyílt válasz Kolozsmegye érdemes alispánja Gyarmathy Miklós úrhoz. A Magyar Polgár 130. számú lapjára — Pestről megérkezve — figyelmessé tétetvén, olvasom a hozzám intézett külonos díszítésekkel ékített Nyílt kérését, melyre röviden csak ennyit: Hogy Iladónak irt válaszomban említett sikkasztás nem megyénk alispánja által vagy tudta és hozzájárulásával történt, sőt azt hiszem, nyisson képzelődő tehetségének bárki — soraimban vagy azok között — akkora tért, hogy abban minden rész szándék és így a gyanúsítás is beleförhessen, mégsem vonhatná le talán azon következtetést, még akinek tetszenék is az, mint amit az alispán úr ebből kimagyarázni jónak talált. De mert az alispán úr erre mégis nyitott tért lát, és lovagiasságomhoz fordulva, nyilatkozatra kér fel, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy — saját szavaival élve — emlékemben általa is sejtett azon sikkasztás lebegett, melyet alispánságának ideje előtt a megye pénztáránál volt ellenk követett el, és hogy ezt és nem más szinű sikkasztást érthettem, bizonyítom avval is, hogy ép e bizottmánygyűlésen, melyen — az alispán úr szerint — oly virtuositással kezeltem a gyanúsítás fegyverét, tudtam meg azon, most alispánsága alatt hozott határozatot, hogy ez elsikkasztott összeg a megye adózóira adóforint után lett volna kiróvandó és behajtandó, mely dicséretes határozat szerencsére a nörgy belügyminiszter által megsemmisíttetvén, az adózók e megterheltetéstől mentsen maradtak. Különben amint látszik, írjak vagy mondjak bármit, az alispán úrnak mindig tetszeni fog azokban gyanúsítást találni, mit sajnálnom kell ugyan, de e hajlamát meg nem gátolhatván, hát amíg bírom, én is csak eltűröm, de azért ellenőrző kötelességét mindig teljesíteni Elekes György. HIRHABANG. Kolozsvár, juDius 15. Időjárás. Kolozsvárt. Jun. 16. Felborult idő. Hőmérsék inggel 16'8°R. Délire 20*R. légnyomás 728 mm. + Tisztelettel felkérjük a megyei t. hatóságokat hogy az összes közönség tájékoztatása érdekében, mint, nagy fontosságú tényezőt, gazdákra, termelőkre, iparosokra, kereskedőkre, minden eladóra és vevőre nézve, méltóz- 'szett hx ! - ------- -------------- tassanának igazgatásuk alatti megyeért;jükben, az országos vásárokat legújabban tartalmazó pontos jegyzéket aláiltott által kiadandó jövő évi Magyar Polgár nagy naptára részére bérmentetlen minél előbb megküldeni. Nagyobb pontosság czéljából óhajtandó volna, hogy a jegyzékbe azon napok vétessenek fel, amelyekre a vásári szabadalom adatott. Tisztelettel a Magyar Polgár kiadóhivatala — Városunk feleki úti, I. községi elemi népiskolájában a folyó tanévet befejező közvizsgálat holnap — szerdán, f. hó 16-án — d. e. 9—12 óráig fog az iskola saját helyiségében megtartatni. E nyilvános vizsgálatra az érdekelt szülők, az iskolaszék és a városi bizottság tagjai s általában a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. (Beküldetett.) — Uj zenemüvek jelentek meg Budapesten Rózsavölgyi és társánál. Egyik a „Kecskepásztor márkinéból* Nicolét KOSSUTH LAJOSI ÉDES ATYJÁNAK KOSSUTH LÁSZLÓNAK EMLÉKÉRE EMELTÉK TISZTELŐI 1879. SZÜL. 1763. f 1839. A sírkő körül a következő koszorúkat helyezték el sorrendben Hódmező-Vásárhelye, felirata: Kossuth Lajos atyja, Kossuth László hamvaira kegyelete jeléül Hódmező-Vásárhely közönsége 1880. jun. 13. (Babérlevél, nemz. szinü szalag); Pestmegye közönségéé, felirata: Kossuth Lajos édes atyjának, (Babérlevél, nemz. szinü selyemszalag.); Sári községé, felirata:„Az atyának a fiú érdemeiért 1880. (Babérlevél, fehér ripszszalag); Debreczeni függetlenségi köré, felirata: Kossuth Lajos édes atyja Kossuth László síremlékére 1880. Tisztelet annak, a ki törhet, de nem hajlik (Borostyán levél, piros szalag); szegedi küldöttségé (tagjai Csikós Ignácz, Farkas Sándor, Lévai Károly), felirata Kossuth Lászlónak a szegedi összes népkörök 1880. Atyja valál a legdicsőbb magyarnak, népednek uj megváltót adás. (Babérlevél fehér szalaggal); a Függetlenség szerkesztőségéé, felirata: A Függetlenség szerkesztősége Kossuth Lászlónak (Borostyánkoszoru, piros szalag.) Zlinszky Istvánnéé, felirata: A szarvasi nők Kossuth atyjának sírjára. (Babérlevél, fehér szalag.) Gyón Dabasi nőké, felirata: Kossuth Lajos atyjának Gyón-Dabas leányai. Kis-Kun-Félegyházáé, felirata: Kossuth Lajos atyjának kiskun-félegyházai tisztelői. (Babérlevél, fehér szalag.) Felső-dabasi községi iskoláé, felirata : Kossuth Lajos atyjának. (Nemzeti szinü szalag.) Budapesti egyesület 1848/49- diki honvédegylet küldöttségéé (Bejer Lajos, Szőllősi Ferencz biz. t.) babérlevél, piros-fehér fekete szalag. Kossuth Lajos nagy hazánkfia atyjának emlékére. A haza gyászol, Budapesti 1848/49-iki honvédtemetési egyleté, (Schäfer S. elnök nemzeti, szinü zászlóval.) Felirata: A bp. 1848/49-iki honv. temetk. egyl. Kossuth Lászlónak, (Rózsa koszom.) Országos menházé (Rózsa koszorú). Szarvasi küldöttségé (Tóth J., Viskovics J., Fixli A.); tölgykoszoru fehér szalaggal. Felirat: Kossuth László atyjának a szarvasi olvasó egylet. Az országgyűlési függetl. párt, felirata: Az országgyűlési függetl. párt Kossuth Lászlónak. (Babér és cserkoszoru fehér selyem szalag.) Ambrozovics Béláné, (Kossuth koszorúja alatt), felirata: Nagyatyámnak, Ambrozovics Béláné, Meszlényi Ilona. Athenaeum, cserfalevél koszorú, felirata: Kossuth Lajos édes atyja, Kossuth László emlékének, az Athenaeum társulat. Szentesi 48 as kör, cserkoszorú. Makó város függetlenségi pártja, (Széll György képviselő által.) Czegléd város százas küldöttsége: babérlevél, s az a fehér szalag,mely a küldöttséggel Baracconeban volt. Ócsa község, ezüstözött babérlevél koszorú. Soroksár község, kassai függetlenségi párt, kék-fehér szalag. Somogymegyei balpárt, zöld szalag, felirata: A hontalan legnagyobb magyar édesatyja, Kossuth Lászlónak. (A küldöttek Forszek Sándor, Gáspár Lajos, Schwarcz Samu, Simon Sándor, Szemnecz Emil.) Budapesti tud. és mű egyet, oktatókör. Országgyűlési 48 as párt, fehér szalag, babérlevél, „Kossuth Lajos atyjának, az országgyűlési 48-as párt.“ Az „Egyetértés“ szerkesztősége: fehér szalag, felirat: „Az „Egyetértés“ szerkesztősége, Kossuth Lajos édes atyjának.“ Felső-dabasi közbirtokosság. „A sasok“ budapesti egylet, babérlevél, nemz. szinti szalag,Damjanics özvegye Kossuth Lászlónak.“ Özvednyánszky Sándorné, babérlevél, fehér szalag. Gyón községe tölgyfa koszorú. — Petőfi könyvtára. A magyar országos levéltárt szakosztályonként most rendezik. A curius levéltárhoz csatolják az 1860 — 1860 ik évi cs. k. törvénykezési iratokat is. A rendezés közben Kendelényi Ferencz allevéltárnok egy iratcsomóra bukkant, a mely az 1849-ben Debreczenbe menekülő irányadó magyar kormányférfiak konfiskált irományain vonatkozik. E közt van egy irat, mely nem egyéb, mint Petőfi könyvtárának — a mely szintén konfiskáltatott —■ inventáriuma. E szerfölött nagybecsű adat érdekes világot vet Petőfi életére. A leltár szerint a könyvtár a 40-es évek műveltségi színvonalán állt, sőt ma is becsületére válnék sok tekintetben bármely magyar írónak. Meg volt benne pl. Shakespearenak három: angol, német és franczia teljes kiadása. A külföldi remek irók mind képviselve voltak, némelyik több kiadásban. Föl van sorolva a lajstromban egy csomó levelezés és bizonyitvány Pákh Albert nevével. Petőfinek több forradalmi és eddigi kiadatlan költeménye. Jegyzetek és költemények az 1789-ki franczia forradalomhoz atb. Sajátságos, hogy Petőfi kortársai közül kevesen vannak képviselve a könyvtárban. Jókaitól meg van a „Hétköznapok“ továbbá Nyáry Páltól és Becktől egy-egy munka. Föl van véve a jegyzékbe egy spanyol nyelvtan is. (Petőfiről tudvalevő adat, hogy spanyolul is tanult.) Ott vannak Groguasnak a „Villanykák“ czimü epigramjai, melyeket ez a külföldön irt. Vannak továbbá jogtudományi művek, melyeket Petőfi, hihetőleg táblabíró korában használt, gazdasági művek. Saját költeményei közül csak az 1842-iki kiadás van a jegyzékben fölemlítve. Szó van benne egy kosárról mely kézirati versekkel volt tele, egy Petőfi által 60 000 írtról kiállított nyugtatványról a forradalmi kormányszékhez, ami mutatja, hogy mily bizalommal viseltetett az akkori kormány Petőfihez, továbbá egy Petőfi által saját szükségletére fölvett 200 forintról stb. stb. — Az egész könyvtár 185 drb könyvet és kéziratot tartalmazott. Érdekes volna tudni, hová lettek a konfiskált könyvek. Talán a további kutatások kiderítik ezt, vagy valami nyomára vezetnek a további hivatalos eljárásnak, a melynek a konfiskált tárgyak áldozatául eshetnek. — Hugó Károly, a szerencsétlen költő mint tudva van Milanóban halt meg. Csak nagy nehezen lehet sirjára akadni, mert az egyszerű sírkőre, mely nyughelyét jelzi, még neve sincs írva, csak e szók: Nr. 2. A „Cimetero soccorsale“ nevű temető őrén kívül nem is igen tudja más a ez is csak a temető könyvből tudja, hogy a 2. számú kő alatt Carlo Hugo van eltemetve. Ábrányi Emil, ki most sírjánál járt, értesít a szerencsétlen sorsú költő utolsó óráiról. Halálos ágyánál csak egy Petz nevű úr volt. Petz régebben énekes — jelenleg kereskedő ügynök és üres óráiban maga is költő — kegyelettel bánt Hugóval. A háborodott szellemet gyöngéden, finoman szolgálta, azzal a tapintattal, mely a művelt lelkeket jellemzi. Mig mások — mindannyian — csak a bolondot látták benne s csak kaczagni tudtak rajta, ő szánalommal közeledett hozzá s megosztotta vele vigasztaló barátságát, ő törülte le utolsó könyeit is. (Mily lángoló keserű csöppek lehettek azok ! Egy elveszett élet könnyei !) Ez a Petz azt állítja, hogy Hugót meg lehetett volna menteni, ha ideje korán segítséghez látnak. Hat napig volt beteg éa a szállásadó asszony nem ment orvos után, sőt be se nézett a szenvedőhöz. Petzet csak az utolsó órában hívták, mikor már minden késő volt. Utolsó éjjel Hugó folyvást Petz nevét kiabálta, de a buta és szívtelen szállásadó asszony nem mozdult ki a házból. Reggel végre hírt adott állapotáról. Petz szaladt hozzá, későn. Hugó hörögve, torzult arccal hevert az ágyon. Nem birt szólani. Merevenézett s szemeiből sürü köny szivárgott. Öt perccel halála előtt megszűnt a hörgés és Petz tisztán hallotta e zokogó sóhajt: Mein Leben ! — Azután kimúlt. Baja titózus láz volt, mely nem végződött volna halállal, ha korán hozzáfognak a gyógyításhoz és ha vannak, akik ápolják, de nem volt mellette senki. Úgy halt meg, amint élt: egyedül. Temetésén összesen három ember volt: Petz, az osztrák-magyar konzul és a protestáns lelkész, aki rövid búcsúztatót mondott fölötte. Temetése negyven frankba került, épen anynyiba, amennyit párnája alatt találtak. Az asztalos segédek strikejerölf. hó 13-ról azon mozzanatot említi meg a P. H. hogy a munkaszünetelők részére összesen 531 frt 75 kv pénzbeli segély érkezett. Vasárnap reggel Kupa Árpád tudomásukra hozta a szikelóknak, hogy pénz folyt be és így jelentkezhetnek, kik kifogytak a pénzkészletből. Daczára annak, hogy mintegy 800—900 munkás volt jelen, mégis csak 97 nős és 265 nőtlen jelentkezett mint olyan, kik a segélyt elfogadják, a többiek pedig kijelentették, hogy még nekiek pénzre nincs szükségük, és inkább átengedik azoknak, kik reá vannak szorulva. — A 25-ös bizottság határozata folytán, de a munkások teljes beleegyezése kijelentésével, a nősek kapnak napidíj fejében 80 krt, a nőtlenek pedig 50 krajcárt. Egy zsebóra adatott be abirósághoz, mint állítólag lopott tárgy. A tulajdonos kellő igazolás után ott átveheti. — Rejtélyes halál. A „Szegedi Napló“ vasárnapi számában a következő esetet beszéli el: Lapunk tegnapelőtt számában közöltük, hogy Götz Péter őrmestert, Götz Ferencz derék iparosunk öcscsét, a 46-ik tartalék ezredben, a villám agyonsújtotta. Mint biztos forrásból értesülünk, Götz Péter nem a villám áldozata lett, hanem egy rejtélyes halál martaléka. Csütörtökön reggeli egy órakor az aradi várban a legénység egy része egy lövésre lett figyelmessé, mely a kaszárnya egyik helyiségéből hangzott. Többen oda siettek, s a sötétben világot gyújtván, a közszeretetben élő Götz őrmestert találták vérében, letakarva, mintha aludnék, mellette az ágyban, az ágy oldalához volt támasztva a pisztoly, mely halálát okozá. A golyó bal arczán ment be, s koponyája jobb részén jött ki. Az eset gyanúsnak tűnt föl rögtön, részint a golyó nem természetes iránya, részint pedig a pisztoly sajátságos rendes fekvése miatt. A gyanút növelte azon körülmény, hogy egy ágyban bizonyos Vas nevű káplár, szentesi fiú erősen hortyogott, midőn többen beléptek a lövés zajára. A mély alvás alighanem volt szintén. Még gyanúsabb az, hogy a halottnál pénzt nem találtak, pedig féligmeddig konstatálva lett, hogy 68 kmnak kellett nála lennie, s különösen súlyos azon körülmény, hogy ezüst óráját még aznap a kályhában a fürészpor közt találták meg. A hiányos vizsgálat azonban még eddig semmi pozitiv dolgot nem sütött ki. A bajtársak szépen temették el Götzöt, pénzt gyűjtve koszomra és temetésre, melyre a szerencsétlen szegedi rokonai és családja is leutaztak. ORSZÁGOS VÁSÁR. — Jun. 10—14. — Gyapjúvásár volt a neve régebben. Most már állandóan gyenge vásárnak keresztelhetjük. Mert amióta nemcsak a juhokat, hanem a gazdákat is nyírják, egy vásár se sikerül oly jól, mint mikor csak a juhokat nyírták. Jun. 10—13-ig tartott a ló- és marhavásár. Számban mindkettő elég jó volt, de a kötések és árak után ítélve, alig mehetünk tovább a gyenge vásárnál. A behozott lovak legnagyobb része egy szempillantásra se volt érdemes. Oly elkínzott, elfajult és csenevészett lovakat láttunk, hogy egy jó kandúr macskát se adtunk volna darabjáért. Igazán szomorú, hogy a szervezett lótenyésztés eredményei a nép rétegébe oly lassan szivárognak le, hogy talán unokáink unokái se érik meg. Igaz, hogy láttunk gyéren meglehetős minőségű igás, és kmagul egy-egy szép hátas vagy hámos lovat is, de az ilyenre aztán ujjal mutatnak, mint valami csodára. A barompiaczon már több jó marha volt. Szép ökröket, teheneket, és egy éves tulkokat láttunk. Ez utóbbiakat nagyon vették. Gabona, fa, takarmány nagyon kevés. Annál több volt a nagyon is időszerű gazdasági faszerszám : gereblye , villa, kaszanyól, szekér , taliga , eke, borona, stb. A különböző iparnemek is szépen voltak képviselve, így a helyi csizmadiák régi idők óta nem állítottak fel bközéputczában oly hosszú sátorsorokat, mint ez idén. Egy körsétát téve a vásáron, következő árakat találjuk: Gabonapiacz. Búza 70 k. mm. 11 f. 70 kr.; rozs 69 k. 9 f. 50 kr.; kukoricza 75 k. 6 f. 40 kr.; gab 42 k. 8 f. 70 kr. A belső piacz többi részén a különböző használati, vagy élelmi czikkek vannak elhelyezve. A keleti oldalon szűrszabók, czipészek , kefekötők, kalaposok, apróság árusok, mézes kalácsosok, pléhesek, minden sátornál panaszt és elégedetlenséget hallhatunk, az északi oldalon asztalosok, kenyér, zöldség és hasonlag rövidáru kereskedők. Itt vannak a tordai pogácsások is. A pogácsás és rövidáru sátrak előtt még csak mozognak, de az asztalosokat kevesen keresték. Nyugat felől ott vannak a szitások és szőcsök, itt is nagyon lanyha, itt a leglanyhább a kereslet. Nem messze tőlük, azt mondja egy felirat, hogy „a valódi szegedi szappan csak ebben a sátorban található.“ Van ott bizony paprika is. A szappan kilója 42 kr; paprika literje 90 kr, tarhonyáé 40 kr. Egy egész tábla szappan 4 frt 10 kr. Alább dél felé az idegen tímárok. Besztercééről, Szász-Régenből szoktak idegenek jöni. Most sokan jöttek. Csizmadiáink már jókor reggel meglepték őket, s elég élénkséget idéztek elő. A déli oldalon vannak helyi tímáraink, gyolcsos tótjaink, a szalmakalaposok, és gyékényesek, meg a fenyővizes sátor is. Tímárainknál jól kelt a talp és bocskornak való, a tót atyafiaknál meg a tulipiros kendő és fersingnek való. Székely szalmakalap, szegedi és székely gyékény is sok volt: itt is sok kelt el, főleg a kalapokból. A fenyővizes asszonynak se volt ideje a melegben elgyökönteni. Literétírton mérte. Belső monostorutczában egy pár toroczkói szekér van vasnemüvel, ekekkel s más gazdasági vas eszközökkel. Beltorda utczában a szász-régeni kádárok csinálnak jó vásárt. Főleg tehenőik, mosókádjaik és tégelyeik kelnek jól. Ez utóbbinak nyáron át a mezei munkás jó hasznát veszi. * A vásár érdekesebb része középkapuban, s a nagy téren folyt le. Középkapuban a gazdasági faeszközök. Egy villa 14 kr, gereblye 20 kr, kaszanyél 25 kr. E czikkekből nagyon sok kelt el. A Topler-fogadó előtti téren volt a gyapju. Régebben hires gyapjúvásárok szoktak lenni. Ez alkalommal N.-Váradról, N.-Károlyból, Szathmárról volt egy néhány gyapjukereskedő, de gyapjút többet vártünk volna. Most is láttunk a hires borsai gyapjúból, valamint a mezőségiből is. Egy kilo mosatlan gyapjú ára 62 krra tehető. Közel ide épület fát árulnak. Egy 5—6 czolos 5 öles fenyőgerenda 2 frt — 2 frt 25 kr, 3 öles, 5—8 czolos párja 2 frt 70 kr, — 3 frt, 1 czolos deszka párja 60—65 kr, 2 czolos 1 frt — 1 frt 20 levéldeszka 30 kr, 5 öles léc dbja 17—20 kr, ezer zsindely 2 frt 75 kr. A tűzifa sorban közepesen volt fa. Egy szekérrel 2—5 frton lehetett venni. Takarmánypiaczunk volt a leggyöngébb. Csak zsupszalma állal volt képviselve. Ennek párját 10 krral fizették. A mészpiaczra már többen jöttek a türei és makói emberek. Egy szekér mész 8—10 frt; egy hedl. 1 frt 80 —2 frt. Majorság volt bőven minden ponton, hol általában árulni szoktak, így pár hízott liba 4 frt 50 kr. — 5 frt; hízott pipe 3 frt 50 kr — 4 frt; sovány 2 frt — 2 frt 20 kr; egy pár csirke 30— 40 kr. Tojás 13 drb 20 kr. Fazakasok, kosarasok ab. magyarutczában állottak. Különösen a fazekas készítmény sok volt, s hullámzottak is közöttük egész nap az asszonyok. Legtöbb ember volt érdekelve a 15 és baromvásár által. Négy napon át mindig nagy közönség tolongott a trinesi váron. Mint mondók, a Bök ló között kevés volt a, figyelemre méltó. Eladatott öszveben 250 db, párja 100—300 frt. Volt egy pár, mely 700 frton adatott el. A szarvasmarhából 1950 db. kelt el. Ökör 800 db, párja 240 frt; fejős tehén 300 db, párja 140—200 frt; meddő 300 db, párja 120—140 frt; két éves borjú 200 db, párja 80—110 frt; egy éves 150 db, párja 50—70 frt; bival tehén 60 db, párja 200-240 frt; bival ökör 140 db, párja 160-180 frt. A lóvásárral kapcsolatban szíjgyártóink csináltak egy kis üzletet. Állítottak ki jó erős bricskákat a kocsigyártók is, de itt már gyenge vásár volt. Általában az egész vásárt a pénzhiány jellemezte. Eladni való volt elég, de vevő nagyon kevés. A vásár napján alig 11—1 óra között volt egy kis élénkség. IDEGENEK NÉVSORA. — Junius 15-én. — BIASim SZÁLLODA. Nusbaum kereskedő N. Váradról. Novelly Albert kereskedő Budapestről. Csobánczi Pál magánzó Mocsról. Traugott Samu Sz. Régenből. Robánczi Lajos gyógyszerész Mocsról Lányi Károly Beszterczéről. Lázár Gergely. Fülöp Lajos N. Váradról. Topán György Budapestről. Br. Bornemisza Károly Debrekről. Glückné vendéglősné Deésről. Jakab Károly Deésről. Fekete Manó utazó Budapestről. Ajtai Györgyné Szásztelkéről. Huszti József Budapestről. Svarcz Adolf Budapestről. HUNGARIA-SZÁLLODA. Br. Jósika Andor O.Fenesről. özv. br. Jósika Gyuláné. Ifjb. gr. Teleki Domokos képviselő Kozárvárról. Br. Kemény János Budapestről. Hegedűs Imre miniszteri tanácsos Budapestről. Fekete János kereskedő Bécsből. Papp Lukács Brassóból. Moesz Károly N. Szebenből. Fogarasi Kálmán N. Szebenből. Török Károly szolgabiró B. Hunyadról. tundpesti áru- és ének-rozsaen. Junius 14-én. 1880. Magyar aranyjáradék ........................11.05 Magyar vasúti kölcsön......................126.25 Magyar keleti vasúti államkötv., I kibocs. 84.76 Magyar kel. vasúti államkötv., II. kibocs. 102.26 Magyar kel. vasúti államköt. 1896. évi 89.— Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . . 114.— Magyar szőlődézsma váltsági kövény. . .93.25 Magyar földtehermentesitési kötvény . . 94.75 Magyar földteherment. kötv., záradékkal 94.— Temes-bánáti földtehermentesitési kötv 94.— Temes-bánáti földteherm. köt. záradékkal 93.26 Erdélyi földtehermentesitési kötvény. . 93.75 Horvát-szlavon földteherment. kötvény • —•— Osztrák járadék papírban.....................74 10 Osztrák járadék ezüstben . • . . . 74.20 Osztrák járadék aranyban .... 89 90 1860-ki államsorsjegyek...................132.— Osztrák-magyar bankrészvény .... 832.— Magyar hitelbank-részvény .... 268.60 Osztrák hitelintézet-részvény . . . 284.— Ezüst...............................................—.— Cs. és kir. arany............................... 662.— 20 frankos arany . ....................933.— Német birodalmi márka......................67.70 London (3 havi váltókért).................117.45 Lap- és kiadó-tulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy János. Jégkár elleni biztosítás. A „Magyar-franczia biztosító részvénytársaság“ alálírt főügynökségének van szerencséje a n. é. közönséget az idei jégbiztosítási idény alkalmából azon különös fiigyelemre méltó megjegyzéssel értesíteni, hogy az általa képviselt „Magyar-franczia biztosító részvénytársaság“ (8 millió aranyforint alaptőkével) a mezei termények jégkár elleni biztosítását a n. é. közönség érdekeinek kellő méltánylásával, eddig még egyetlen hason intézet részéről sem nyújtott tetemes előnyökkel hajlandó eszközölni. Ugyanis rendes díjaiból a takarmánynövények, kukoricza, búza, rozs, árpa, zabhüvelyes vetemények, czukorrépa, burgonya, repere, tatárka, köles, lóheremag répamag, mindenféle magvak, zöldség, fonónövények, mák és minden mák kereskedelmi növények biztosításánál 500/„-kot vagyis azok felét mig a dohány-, komló és szőlőbiztosításánál 20°/0-ot, azaz rendesedijai */- et a biztosítótér javára elengedi, tehát azon kedvezményben részelteti, hogy míg a né biztosító közönség eddigelé csak a teljes díjak megfizetésével volt képes termesztményeit biztosítani, ezen czélját a Magyar-franczia bizt. rószv. társaságnál eddigi költségeinek 50°0 illetve 20% megtakarításával is elérheti. Nincs okunk tehát kétkedni, hogy a nép gazdaközönség, azon körülményt, mely szerint érdekei viszont támogatásáról a Magyar franczia biztosítótársaság emez igen jelentékeny anyagi előnyöket nyújtó méltányos reformja által gondoskodni óhajtott, örömmel üdvözlendő, és társaságunkat nagybecsű bizalmára méltatva, jégkár elleni biztosításainak elközlésével minél tömegesebben megbizandja. Biztosítási ajánlatokat elfogadnak vidéki ügynökségeinek, valamint a Magyar-franczia biztosító részvénytársaság kolozsvári főügynöksége, főtér 19. sz. a.