Magyar Polgár, 1880. január-június (14. évfolyam, 1-148. szám)
1880-05-02 / 102. szám
·84-ír» U. is »tt .mi ér. lap ·8230. 1 4. ott ilt. an. te.st* in. »k, »ik 2*. in. Vea vnja. jiao. V iek leinek árimiáért ! a zni elljaz ioóimra?J ■Iára .,859-iti Magyar Nemeti Igazgatósig [ kilátással szemben, nagy a risiko. Jól tud. 6-illi első ülésének {Parisban) hala- - ' ■ • ..............................dalai (Jegyezte ki Teleky László.) Juk mi, hogy szebb, jobb népszínmű előadást széles nagy Magyarországon senkitőlsem várhatni, mint épen a Bécsbe felrándult társulat intelligens elemeitől, de azt is tudjuk, hogy a társulathoz Bécsben kötött reményeknek, várakozásnak megfelelni, minden igényt teljesen kielégíteni, nem lesznek képesek. Örömmel jelezzük azonban, hogy a társulat az önbizalom legvidámabb hangulatával indult nagy útjára, a közönség üdvözlete, búcsúja és szerencses kívonatai között. 13 Szinház égés. Tegnap, egy magán távirat alapján, azon hír terjedt el városunkban, hogy ápril 30-án este a temesvári színházban, előadás után, tűz ütvén ki, az egészen leégett. — A társulat vándorútra készül. A sztánai kirándulás iránt általános az érdeklődés városszerte. A rendező bizottság legbuzgóbban végzi az előmunkálatokat s elkövet minden lehetőt, hogy a mulatság minél fényesebben, s főként : minél kedélyesebben sikerüljön. A közönség több olyan meglepetésre is lehet elkészülve, minket ilyen majálisok nagyon ritkán nyújtanak. Már eddig több mint ezer meghívó küldetett szét s Bánffy Hunyadról és környékéről is sokan fognak résztvenni. A rendező bizottság néhány tagja a sztánai állomás közelében kiszemelte a mulatság helyét, mely a természeti szépségeiről híres vidék egyik legszebb pontja. A A sztánai kirándulás rendező bizottsága tisztelettel fölkéri mindazokat, akik esetleg meghívót nem kaptak, de arra igényt tarthatnak, hogy szíveskedjenek neveiket a Stein János könyv- és zenemű-kereskedésében, Szepessy Lajos irodájában (beltorda-utcza 6-dik sz.) és Széky Miklós Széchenyi téri gyógyszertárában kitett íveken legkésőbb május 3 in déli 12 óráig följegyeztetni. A rendező bizottság egyúttal kéri a résztvenni kívánókat, hogy jegyeiket a fentebb jelölt helyeken május 4 - kén estig szíveskedjenek kiváltani. A bizottság e határozatát indokolja azon körülmény, hogy a külön vonat berendezésére nézve már május 5 én intézkednie kell. (51 Jenei Árpád oki. mérnök, lapunk mai számában megjelent hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét s ajánljuk a tehetséges és képzett ifjú mérnököt az építtető közönségnek. (A Maros-Vásárhelyről arról értesíti egyik rendes levelezőnk lapunkat, hogy az ákosfalvi választókerületben Tolnay Gábor és Bereczky László között lesz a küzdelem, a május 3-ikára kitűzött képviselői választásnál, mivel Filep Albert királyi tanácsos és szabadelvű párti jelölt mindeddig fel nem lépett. A kijelölés alkalmával 24 votumból Tolnay G. 16, Filep A. 8 votumot kapott, bárha a tisztség az utóbbi mellett nyilatkozott. Bereczky Lászlót 28-án léptették fel az ev. ref. egyházmegyei közgyűlésen megjelent párthívei. Lehet, hogy kemény küzdelem lesz a választókerületben az állítólag egyesült ellenzéki Tolnay, és a szélsőbal ellenjelölt között, mert Tolnay Gábor kevesebbet beszél, de többet tesz, s minthogy képviselői díját iskolai célokra ajánlja fel, megválasztása bizonyos. Az eredményről táviratot várunk. — Értesítés. Az erdélyi gazd.egylet igazgató választmányának május havi ülése, közbejött akadályok miatt, nem május 3 - k án, hanem május 10 - k én fog megtartatni. Elnöki megbízásból. Gamauf Vilmos egyleti titkár. — Kossuth Lajos müvének, „Irataim az Emigráczióból* megjelenése alkalmából a fóvárosi VI. kerület polgári köre ma este 8 órakor társas vacsorával egybekötött estélyt rendezett a Hackl-féle vendéglő helyiségében. A szerénynek tervezett összejövetel valódi lelkes ünneppé változott Helfy Ignácz országgyűlési képviselő szavainak hatása alatt, ki Kossuth iratairól szólt és a megjelent mű tartalmát ismertette. Már Staffenberger István, a kör elnökének üdvözlőszavai és Schwarcz Gyula ügyvéd csinos beszéde, melyben kifejezést adott az örömnek, melyet a nemzet osztatlan érez, midőn alkalma van a Kossuth által irt műből szerezni meg a közelmúlt történetére vonatkozó adatokat, lelkesültséget keltettek a nagy alak iránt, ki tollával kezében életre keltette azon eddig rejtve maradt anyagot, melyet gyűjteni fényes pálya folyamán osztályrészéül adatott. S midőn Helfy Ignác, az iratok ismertetését megelőzőleg emlékezetbe hozta, hogy Kossuthot, az ősz hazafit, részben az anyagi viszonyok is indították a toll munkájává szegődnie, őt, ki ha tetszett volna neki, milliók birtokosa lehetne: a kegyelet és tisztelet megújuló „Éljen Kossuth Lajos“ felkiáltásokban nyert kifejezést. Helfy eltagndotta, hogy midőn Kossuthot számos unszolások után iratai kiadásának eszméjével megbarátkoztatták, ő szerényen azt jegyezte meg, hogy kiadó alig fog akadni a mű közrebocsátására. Természetesen e hitét a tények fényesen megcáfolták, Magyarországon az Athenaeum társulat kész örömmel vette kezébe az ügyet, s a külföld sem habozott egy pillanatra sem közkincsesé tenni Kossuth művét. Majd áttért Helfy a munka ismertetésére s egyes felolvasott szemelvényekben fogalmat nyújtott arról a bűbájos varázsról, melyet Kossuth a holt betűkbe önteni tud. Kossuthot a kitűnő jellemzőt, művészi ecsetelét, a mestert a színezésben, a gyengéden szerető férjet s a langeoza államférfit mutatta be Helly az Írott sorokban. A nagyszámú hallgatóság lelkesen megéljenezte Kossuth művének hivatott interpretorát, ki beszéde végbén Kossuth művének egy díszpéldányát mutatta fel s azt a polgár, kör könyvtárának ajándékozta. Ezután kedélyes lakoma következett. — Nyílt köszönet. A városi ipariskolák ma (vasárnap) tartandó közvizsgálatain a jobb és szerb franczia kormány felszólítása ketében a magyar naza reiszavaalasa- Tök külföldön előkészítésére Kossuth La- D‘k Teleki László, Klapka György maguaj°3’ igazgató testületté alakitván, 1859. kb. . g.^n tartott első hivatalos összetöetelünkben a következőket állapítottuk me^’l. A franczia kormány óhajtása sehogy az angol kormány neutralitása- T*“' biztosítására hassunk mindenek előtt, mint ez megtörténik, ideiglenes székhelyünk Dénia (Piemont) leszen. ‘12 Hivatalos levelezéseinkben, rena franczia „Comité és piemonti national rongroia*, magyarban pedig „Ma“r Nemzeti Igazgatóság” nevet fogunk használni. 3. Kossuth Lajos fog elnökölni. Az írásokhoz azonban a többi tagok is hozá fognak járulni. 4. Az igazgatóság jegyzőkönyveinek vitelére Irányi Dániel, a hadügyi levelezőig Syabó Imre ezredes, a pénzkezelésSpuky Miklós bízatnak meg, kik az igazgatóság üléseiben tanácskozási szóval [votum consultativum) bizandnak. Utasiással fognak elláttatni s fizetésükről a , franczia biztossal egyetértőleg rendelkezés fog tétetni. 5. Klapka György jelentést tevén a konstantinápolyi emigrátió, Szerbia és a román egyesült fejedelemségek tekintetében tett előleges intézkedéseiről, azoknak kipótolása végett határoztatik : a) Romániába Couza herczeghez politikai és katonai ügynökül Gretz tábornok küldetik, a pénzkezelésre annak ideaz elnök Tanárky Gyulát fogja felszólítani. b) Szerbiába politikai ügynökül, különösen a horvátokkali egyetértés biztosítása végett az elnök megbizatott Pulszky Ferencz és Ludwigh János közt azt, kit alkalmasabbnak itélend, küldeni; katonai rendezésre pedig a kiadandó utasításokhozi szoros ragaszkodás kötelessége mellett, Vetter altábornok fog kirendeltetni. c) Konstantinápolyban a diplomácziai testlettel való érintkezésünk közvetítőjéül Karacsay Sándor bizatik meg. d) A littoráléban és Dalmácziában konfidencziális megbízatásba Krammer, svájczi mérnök küldetik. Részletes utasítását Klapkától veendi. 6. Magyar sereg alakítására Piemontban haladék nélkül hozzáfogni szükségesnek látszik. A rendezés két gyalog- és egy lovasdandár alapján leszen megindítandó, élt rámásati rendszerrel, hogy a körülményekhez képest hadosztályokká vagy épen hadtestekké is fejlődhessenek. Az első gyalogdandár szervezőjéül s parancsnokául nemeskéri Kiss Miklós ezredes, a másodiknak Ihász ezredes, a lovasdandárnak Bethlen Gergely ezredes neveztetnek ki. Segédeiket maguk választandják. Ezenkívül egy tüzér - utászrészleg szervezése is nyomban munkába veendő. Ezek szervezeiül és parancsnokául Szabó István ezredes neveztetik ki. 7. Perczel tábornok addig is, míg a hazában alakítható egyik hadsereg főparancsnokságával fog megbizottathatni, a piemonti szervezés főfelügyelőjéül (inspectaur general) neveztetik ki. 8. Úgy jelentetvén, hogy Sréter ezredes a most osztrák szolgálatban levő magyar lovasságnak a haza zászlója alá gyűjtésében fontos szolgálatot tehet, ezen működés végett az igazgatóság mellett fog maradni addig, míg a lovassági átalános felügyelőséget által fogja vehetni, amire ezennel kineveztetik. 9. Amerikában néhány százra ment vén a magyar emigráczió száma, a mindvánatos, egyelőre a katonai egyéniségekért a piemonti alakításnál mielőbbi felhasználása, úgy másrészről tíz évi fáradtal szerzett subventionális állásuknak felbontása azon gondoskodást parancsolja, s azon váratlan esetre, ha reményünkre csalatkoznánk, vagy a piemonti kormány által katonai rangjukhoz képest elitassanak, vagy legalább útiköltségüket téríttessék. Mire nézve a franczia kormánynyal nyomban egyezkedés szükséges, * az amerikaiakhozi felhívásához képest lop az elnök által eszközlésbe vétetni. Kelt Párisban, 1859. május 6. Kossuth. Teleki L. Klapka. galmasabb tanulók közt kiosztandó jutalomdijak fedezésére a helybeli iparos egyesület és hitelszövetkezet t. elöljárósága s illetőleg tanügyi szakosztálya 500 ötven irtot szíveskedett gyűjteni, s ezt az egyesület t. pénztárnoka Mamicza János ur a mai napon alulírottnak kezéhez is juttatta. Az ugyanekkor áttett „Adakozási iv“ szerint e czélra a következő t. társulatok és magánszemélyek adakoztak: a lakatos társulat adott 2 frtot, a zsemlés társulat 2 frtot, Hacsek Antal 1 frtot, a német szabó társulat 2 frtot, a kádár társulat 2 frtot, a mészáros társulat 5 frtot, a csizmadia társulat 4 frtot, a czipész társulat 3 frtot, az iparos egyesület pénztárából adatott 10 frt., ugyanezen egyesületnek boldog emlékü elnöke Krémer Ferencz nevére tett alapítványából 7 frt, s ez alapítványnak a múlt 1879-ik évről kiadatlan maradt kamatjából 1 frt. 50 kr., Benigni Samu iparos egyesületi elnök ur adott 5 frtot, a kerekes társulat 3 frtot, ifj. Lászlótzky I Sámuel ur 50 krt, Tömösváry Miklós ur 50 krt, Nederosztek János ur 50 krt, és Spalier Károly ur 1 frtot. Fogadják a t. gyűjtők szives fáradozásukért, a t. adakozók pedig a fenn megjelölt nemes czélra tett adományukért az érdekelt iskolák felügyelő bizottsága és a jutalmazandó tanulók nevében tolmácsolt, hálás köszönetemet. Kolozsvárt, 1880. május 1n. — Váradi Károly, iparisk. igazgató. —• Meghívó. A budapesti m. kir. tud. egyetem százados ünnepélyét rendező százas bizottság átirata folytán van szerencsém az összes egyetemi ifjúságot a f. hó 3-án, hétfőn, d. u. 6 órakor a jogi kar H. tantermében tartandó ifjúsági közgyűlésre meghívni. Tárgya: ifjúságunknak a testvér-egyetem ünnepélyén való képviseltetése. Kolozsvárt, 1880. május 1. D 1 a 8z Gyula, egy.kori elnök. — Jókai tanulóháza. Pápán azon házra, melyben Jókai tanuló éveiben lakott, a pápai gymnásium önképzőköre márványkövet létet, s azt a jövő héten fogják ünnepélyesen leleplezni. Az ünnepélyre a tóvárosi írók hivatalosak lesznek. Pápán azon épület, melyben Petőfi lakott tanulóéveiben, már meg van jelölve ilyen márványlappal. — Meghívás. A torda-aranyosmegyei tanító-testület maros-ludasi köre második kori gyűlését 1. év május hó 13-án fogja megtartani a helybeli községi iskola termében. — A gyűlés tárgysorozata a következőkben állapíttatott meg: 1. Szózat. Énekli az iskolai gyermekkar. 2. Elnöki megnyitó beszéd. 3. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Gyakorlati tanítást tart Ágoston Mari k. a. az elemi isk. I-sz. osztályának a „Beszéd- és értelem gyakorlatok“-ból. 5. Gyakorlati tanítást tart Kanyaró Mihály elemi vezértanitó az elemi isk. IV.-ik osztályában, a IV. Gáspár olv. könyv 118 ik olv. alapján a természettanból. 6. A tanítások megbirálása 7. Felolvasás Tiszt. Tokaji János marosbogáti ev. ref. lelkész ur által: „Miként tanítandó a hit- és erkölcstan a népiskolában“ czimü tételről. 8. E tétel megvitatása : „Mikben érheti el a tanító, hogy tanítványai feladványaikat pontosan elvégezzék“. Előterjeszti Végh Mátyás felsőnépiskolai szaktanító. 9. Jelentéstétel a helybeli isk. és tanítói könyvtár állásáról. Indítványok. A gyűlés de 9 órakor veendi kezdetét, melyre az igen tisztelt szülők és tanagybarátok tisztelettel meghivatnak Kelt, Maros Ludason, 1880. máj. 1 én Ka nyaró Mihály, jegyző. (1) Gyermek sikkasztás. Bécsben, az 1876. évi augusztus hó második felében, a „Tagblatt” czimü lapban egy közlemény jelent meg, melyben egy úri nő 4—5 hetes fiú gyermeknek díjtalanul leendő felfogadására és neveltetésére vállalkozott. Ezen hirdetmény folytán Köhler József cs. kir. dohány tőzsdei dijnok neje, született Koch Anna, szűk anyagi viszonyai által kényszerittetve, érintkezésbe lépett a hirdetményt kibocsátó úri nővel, a ki akkor az „Eoglischer Hof“ czimü szálloda első emeletén, 3-ik szám alatt lakott, és a ki magát Lombáron, Sopron városa közelében lakó birtokosnőnek, Bobes Máriának adta ki, — hogy kis fiú gyermekét, ki ugyanazon évi augusztus 4 én (Alservor Stadl 195. sz. a. házban) született, és Károly Miklós névre kereszteltetett, fölnevelés végett neki átadja. — Az állítólagos Bobes Máriának a kis gyermek kedvére való lévén, késznek nyilatkozott, azt felnevelés ürügye alatt magához venni. — Az elutazás Bécsből 1876. évi augusztus 3- án történvén, a gyermek anyja az állítólagos Bebes Máriát elkísérte vasúton Sopronig, azon hiedelemben, hogy itt ki fognak szállani. Azonban a soproni pályaudvarban egy éltesebb nő várakozott reájuk, értesítvén őket, miszerint a kocsi, mely őket haza szállítandja, nem itt, hanem a következő állomáson fog reájuk várakozni, miért is Köhlerné gyermekét az állítólagos Bebes Máriának, és azon ékesebb nőnek, ki a soproni pályaudvarban várakozott, és magát Reisch név alatt bemutatta, átadta. E két nő jegyet váltva ugyan azon vonattal Szombathely irányában elutazott, és a gyermeket magukkal vitték Ez időtől fogva az állítólagos Bobes Mária és a gyermek hol tartózkodását, kinyomozni nem sikerült, valnthogy „Sombár“ nevű helység vagy puszta nem csak Sopron közelében, de az egész országban nem létezik, és a Bobes Mária név is álnévnek tűnt ki. Az állítólagos Bobes Mária mintegy 44—45 éves, magas erős termetű, szőke hajú, arczán anyafolt látható, a soproni pályaudvarban hozzá csatlakozott idősebb nő pedig mintegy 60 évesnek látszott lenni. — Ezekről a m. kir. belügyminisztérium minden törvényhatóságot szorgos nyomozás eszközlése, és siker esetén teendő jelentés végett értesített. — Minő bűntény lappang e gyermek sikkasztás megött, családi örökösnek fogta-e meg álnok után a bűn amaz ártatlan csecsemőt, vagy valamely babona áldozatává lett, sejteni sem lehet. Vajha a minden irányban megindult vizsgálat nyomokra vezetne. . . 77 A trónörökös doktori dip■omaját a buduj' • • ,y m itja.i Alajos rajzolónál rendelte meg, ki kitünően felelt meg adatának.Az oklevél egyike a legszebbeknek. A kezdő betű előtt,mely fölött Szent István koronája lebeg, szabad dicssugárban emelkedik ki egy oszlopos lámpa, melynek lángjából az évek hosszú sorát képező fehér lapok emelkednek elő felszállva, a miknek legfelsőjére 1880. van írva; ezt a lapot babérkoszorúval fedi be a tudomány nemzője, másik kezével a magyar kir. egyetem egyik intuláját fogva, melynek nyelét alul gyermeknemzőcske karolja át; hátul Pallas és Gea alakjai félárnyékrajban, alant két babért tépő nemző, a fülkében Magyarország czimere a melléktartományokéval; az egészben a szintarkaság és a classicus egyszerűség a leghangzatosabban van egyesítve. A Beethoven-szobor leleplezési ünnepélye alkalmából a bécsi udvari opera által rendezendő előadást, mely május hó elsejére terveztetett, ma tartják meg. A „Fidelio“ opera előtt „Athón romjait“ adják elő, melynek magánszólamait Krausz k. a., Bignio és Rokitansky urak éneklik, de szövegezésben a tegnapi zenekari próbán mulattató változtatást eszközöltek. „Athén romjai“ szövegét Kotebue írta, melynek zenéjét Beethoven 1812-ben, a pesti német színház megnyitási ünnepélyére komponálta. Az eredeti szövegben a Zeus oltára előtt összegyűt athéni és más néptörzsek következő strófát adják elő: „Dankend schwören wir aut’s neue Al e ungarische Treue Bécsben gyorsan megváltoztatták e nagyon is transleithaniai helyet — a régi Hellászra vonatkoztatva — a kissé átalánosabb jelentményü „unverfälschte Treue“ kifejezéssel. — Tíz évi száműzetés után. Kraszevszky J. J. jeles lengyel költő és író, ki jelenleg Drezdában él, tíz évi száműzetés után az orosz kormánytól engedélyt nyert, hogy Oroszországba mehessen, ha akar. Az ősz költő a napokban fog elindulni Varsóba, látogatóba. Mivel Kraszevszky tudja, hogy mily magatartást szokott az orosz kormány, különösen a lengyel nemzeti írókkal szemben követni, minden ünnepélyes fogadtatást előre is kikért. — Petőfi István meghalt. Mély részvéttel olvassuk a gyászhírt, hogy Petőf István, Sándor a nagy költő testvére, az utolsó Petőfi, csütörtök éjjel szívszélhűdés folytán hirtelen meghalt. Petőfi István gazdaember volt, s már húsz év óta buzgón, becsületesen működött a Geist-család csákói pusztáján.Ott halt meg alig ötvennégy éves korában. Temetése ugyanott lesz május 2 án. Béke poraival! — A villám, mint kincs fölfedezője A fürstenvalei templomba e hó 25 én belesujtott a villám, s ketté repeszté a falat, melyben rendkívüli értékes kincshalmazt, aranyat, ezüstöt drágaköveket találtak. A kincset, mely egyelőre az állampénztárnak adatott át, hajdan egy püspök ásatta el a templomba, midőn a kis városka leégett, hogy ezentúl ilyen szerencsétlenség a várost ne érje. — Kormányválság a szakáll miatt. Valahol egy hatalmias államban, melynek nevét a földgömbön és kisebb térképeken különben hiában keresnénk, t. i. Streltzben (ki nem tudja nevét, ne hűsüljön érte !) azon törvény áll fenn, hogy minden hivatalnoknak borotválkozni kell. Történt azonban, hogy újabban Bassewitz gróf „Reiermüsrath“ és egy más Bassemitz gróf „Hofmarschal“ — horrendum die ur — szakállt eresztettek. A főméltóságu udvari iroda rögtön kiadta a rendeletet, hogy 3 nap alatt borotválkozzanak meg, mert különben el vannak bocsátva magas hivatalaikból és csakugyan, midőn nem engedelmeskedtek, más, természetesen, szőrmentes arczu egyén neveztetett ki. Akár csak a szőrirtó magy. kath. klérus fontoskodó érvelését olvasnák a borotválkozás — nagy vallásos és erkölcsi jelentősége mellett. — Sennyei jelöltsége Pozsonyban, az „Ellenőrinek írják Pozsonyból, ápril 29 dikéről. Ma reggel mindenki legnagyobb meglepetésére óriási falragaszok „Éljen Sennyey“ fölírással választógyűlést hívtak össze este 6 órára a városi nagy tanácsteremben, de még feltűnőbb volt azon körülmény, hogy a felhívás alatt Szlávynak és a szabadelvű párt legkipróbáltabb híveinek : Neusiedler, Edl, Gervay stbnek neve állott. Az este megjelent választók száma alig tett százat. A jelen voltak közfelkiáltással Neusiedler Károlyt elnökké, dr. Deutsch Ignáczot jegyzővé választván, Neusiedler Károly meleg beszédben emelte ki Sennyey édermeit és ajánlta ötét jelöltül. Éljenzéssel fogadott beszéde után Eis Tivadar német nyelven monda el, hogy egy Szlávy és egy Dessewffy Emil gróf után méltóbb utódot alig találhatnának Senney Pálnál. Ezután még Deutsche fejtegette, hogy az előkészítő bizottság bír garamiakat aziránt, hogy Sennyey Pál a jelöltséget elfogadja, de végleges biztosítékot eziránt csakis akkor adhatnak, ha egy küldöttség fölkéri. Ennek folytán azonnal a választógyűlésből egy táviratot intéztek hozzá és a Budapestre menendő küldöttség tagjaivá a következőket választották: Neisiedle Károly, Pálfy István gr., Kosziba Ádám, Piszty Bóldog (gyógyszerész), dr. Deutsch Ignácz és Solt Rezső. — Az osztrákok lojalitása. Gráczban a „vörös kereszt egyletbe lépésre való felhívás kétnyelvű falragaszokon németül és szlovénul függesztetett ki. A megbotránkozás általános volt. Éjjel a falragaszok szlovén részét letépték vagy bemázolták. Történnék ez nálunk a falragaszok német részével, lenne világszerte kidabálás a barbár magyarok ellen. — Lucca Paulina és szülei. A a szeretetreméltó művésznő tudvalevőleg legutóbb rendkívüli sikerrel vendégszerepelt Berlinben. Azon időből tehát, midőn még a művésznő berlinben lakott, érdekes esetet elevenít föl egy ottani lap. Lucac tudvalevőleg nem épen előkelő családból származott. Gyermeki szeretete azonban elég nagy volt arra, hogy szülei miatt, kik nála laktak, ne szégyelje magát. Egy ízben Lucca a Victoria utczában levő házában estélyt adott, melyen Berlin valamennyi celebritása jelen volt. Mulatságközben egy magasrangu, de egyúttal gőgösségéről ismert úriember a következő kérdést intézte a háziasszonyhoz : „Ugyan mondja meg nagysám, hol van az a szemtelen, szőke hajú, gyanús arczu ember, a ki itt úgy viseli magát, mintha otthon volna?“ — „Az a szemtelen, szőke, gyanús arczu ember, — felesé malitiozus mosolyai a művésznő — itt csakugyan otthon is van, mert, ha a gróf urnak nincs kifogása ellene, — hát lesz ő az én atyám.* Képzelhetni a lefőzött gróf zavarát. — Lóczy Lajos és utitársa Kreitner főhadnagy, magyar földön vannak s érkezését május elsejére várják a fővárosba. A fogadtatásra alakult s Herman Ottóból, Inkey Bélából és Matyasovszky Jakabból álló rendező bizottság a hazatérő utazók fogadtatását szerény keretben, de annál bensőbben akarván intézni, abban állapodott meg, hogy az érkezőket Lóczi Lajos múzeumi tiszttársai, kikhez a m. k. földtani intézet geológjai is csatlakoznak, az osztrák államvaspályán bevárják s fogadják; este kilencz órakor pedig a „Hungária“ szállodában, hová a fogadó bizottság az utazókat egyenesen a vasúttól elkalauzolja, tiszteletére lakomát rendeznek. de Szerkesztői szenetek. De és. K. D. urnák. Értesítése egészen alapos , mindkettőre nézve való alapos utánjárás után felhasználjuk. Sepsi-Sz t.-György. M. urnák. A beküldött czikket nem közölhetjük. CSARNOK. Május 1-én. — Alkalmi csevegés. — — Jó éjt! — Tehát holnap pitymallatkor a sétatéren! — Ott leszünk, ott leszünk! . . . — Ha el nem alszunk! — egészíti ki az ifjú barátnők párbeszédét az egyik tisztes garde de dames. Ily búcsúzásokat hallok az este, kijőve a színházból, hol egészen megkönynyebbültem a szegény Boriska sorsának megérdemelt jobbra fordulásán. — Ugyan miért lesz holnap az egész színházi közönség a sétatéren ? — Kérdem karra fűzött feleségemtől, ki minden sötétségemben egyedüli világító tornyom. — Ne mókázz, hisz’ talán csak te is hallottál május 1-ről valamit . . . — Igaz biza! Azt gyanítottam, hogy valami prima következik, mert üres a zsebem ... De hogy épen májusra ébredjünk, ezt a világért se néztem ki az esernyőm alól! — Alhatunk mi arra a másnap reggeli kirándulásra ! — gondolom magamban, a mint ajtómban az utolsó esőcsepp orrom hegyére koppant —se biztos tudatban öleltem nyakon Morfeus urat. — Jó éjt ! S a mint a boldog Boriska lakodalmáról rózsaszínű kedvvel haza mentem, úgy neki rontottam a párnának, mintha „Tizenhárom éjjel meg se virradna.“ * A nap még nem jelent meg. Csak kokettírozott a ködös szemű halandóval. Mint szemérmes leány, ki azt akarja, hogy lássák. De anélkül, hogy észre vennék, hogy ez az akaratja. Kacsint egyet, majd lesüti szemét, ha hirtelenében reá tekintenek. Úgy tekintek én is kora reggel a tegnap elhagyott barna égre ... Ki hitte volna akkor, hogy a komor, fekete szem oldak alól néhány óra múlva igéző pillantások dagasztják a szívet! . . . Mikor a katonai zenekar ébresztője segített az én kisfiamnak, hogy fölébreszszem, csaknen megszégyeltem magam, hogy na most én leszek utolsó a sétatéren! Reporter-féle embertől — nem utolsó tempó! Láttál a 17 éves leányt tulipiros pongyolában ? Fájdalom, én nem ! De mikor ma kora reggel a sétatéren végig nyújtom tekintetem, némi homályos fogalmat alkottam ez elbűvölő látványról. Az est csöppje permetezett az útan született falevélről: akár a mágikus álom örömnedűje a lány szemében . . . Pajzán madárka verdeste az uj fészket , akár izzó szív, katlanát . . . Forró napsugár tört át az üde gályákon: akár ébredő szerelem csattan ki, üde arcz bíborán . . . Elevenség, életi Táplálék szívnek és észnek 1 + A városi közönség, — furcsa egy közönség. Ennek a szokásait — naptár regulázza. Mikor a száz éves azt mondja, hogy tél van, a városi közönség klubbozik, iszia és hálózik, esik azért, mert tél van. S mit tehetne egyebet ? . . . Ellenben, mikor e vén könyvben föl- fedezi valahol, hogy a tavasz kezdete, minden erejét megfeszíti, hogy téli szokásait levetkőzze, s nyári ruhát öltsön — jövő télig. Neki előbb mindenhez szokni kell ! — Hát már ezután minden reggel kijövünk ? — Mielőtt kijőnék, bele kell jőnöm a kijövésbe. Azután majd minden reggel együtt savózunk ! S kezet adnak egymásnak, hogy a nyáron minden reggel együtt — „áldogálnak a tó partján, szomorú tűz mellett.“ Mellettük elsuhanó fiatal emberek örömmel veszik tudomásul, hogy ha korán kijárnak, nekik mindig a sétatéren — jő fel a nap ! Boldog kor bájos tavasza * „Mikor én még gyermek voltam, ez a májusi ünnep is egészen máskép folyt le ! Czigány muzsika, tanodai harmónia, s főleg az életkörülményeknek a viszonyokkal való harmóniája: ez a három öszhang ott volt minden bokorban ! Jó kedv, lelkesedés, öröm: minden lépten-nyomon. Tudták élvezni a természet örömeit, mert nem voltak úgy eltávozva a természetességtől . .. „De már ment, hogy nagyobb vagyok“, e részben is sok kelletlen körülményt kell tapasztalnom ... A régi jó sétatéri zene és dal évek óta elnémult! Ma a reformátusok vonózenekara volt elég bátor a múltak némi viszhangja gyanánt emlékeztetni: „Hogy itt hajdan szebb élet volt.“ Vájjon ez a gyönge viszhang nem oly jelentőségű dal-é, milyenről Petőrfi írta egy jobb korban: „Pacsirta dalt hallok megint“ ? . .. Legtermészetesebb dolog volna, hogy lánglelkis ifjak rázzák le a megrökönyödött kor bénító kérgét. Ifjú fától leginkább megvárhatjuk, hogy egészséges és tápláló gyümölcsöt teremjen. Meg azt is, hogy újult levegőt terjeszszen maga körül! Várjon ma reggel lelkes ifjaink zenekarától csakugyan pacsirta-dalt hallánk megint? ... De nemcsak a szabadban, hanem komoly falaink közöttt is május elseje volt. Ahol valami ünnep, vagy különös körülmény forog fenn: elmaradhatlan nálunk a czigány. Ahol czigány van, ott elmaradhatlan a kedv és lelkesedés. Ódon falak csak amúgy viszhangozták az ifjú zenét. Idő és baj-verte czigány csak amúgy pendült megifjult falak között. Mindenfelől „muzsika szól, verbuválnak”, — de nem kötéllel. Mindenkit a szive viszen, hogy a természet föltámadásán öröme harsogó trombitáját megfujja, s a hallhatatlanság e bizonyítékának örömére, a göröngyös élet harczát ujult erővel küzdje tovább . .. Olykor egy-egy kóbor felhő suhan végig az égen, mintegy figyelmeztetve, hogy ez élet öröme — nem fenékig tájtól... Vájjon jövendő ilyenkor kik érünk még ily borongó május elsejét is? Ez oly fogas kérdés, mire még az újságíró se tud határozottan felelni. — Tussai G. * * Sión d. na iái é nn-lies ob nthtá ei onSS Dl li t-5 ip»• énési fill-6 ideit tj*én HIRHARANG. Kolozsvár, május 2. I Kolozsvárt Apr. 30-ról. Közép hő-I rinkA ‘ Május. 1 Reggel derült később borult 1 csepp enő. Hóméra, reggel 9 7% I i5otr,. ia.^KLégQyom&3 730 4 mm. Legnagyobb I de kolozsvári színtársulat Bácsit,» al0 tagjait városunk színházlátogató , hartó”^”“®*1 intelligentiájából ezernyiemkisérte ki tegnap d. u. a vasúti biiték *h01’ ^ rag*s*kodó szeretet bizo! tekint;a auu#l£, mennyire hozzáforrottnak I W,a*h" a kolozsvári közönség a I kit *^*aház azon sok jeles tagját, kik I Wak v kimenetelű kísérletre vállal- 1 ver.tái V° 1 az általános ragaszkodás és °SI1VU w*,7 ujuiatmaiauau jaiAnf r^z® * bátorító bizalomnak, bavoui ,ny r03ze vot a félénkségnek 1 hivatottá ^0m a képesség, nem átérés hiánya, hanem a félreismenv ’ a nemzetiségi hagyományos ellen •állt a mitől mi tartunk, a tár- WaMnlerei tekintetében. Lapunk és a Szigorú kritikákkal intó okú Sr8taalf •4 Okozókat, kik ha sikert nem dent •nemzetünk fejére hoznak szégyent, tátik ió ^308^S0t aratnak, azzal nemzetittük JST« legfeljellb egy lépéssel ',l00b. A nyereségre való csekély árnyasit síiák át' tagifotT» OgJ előírt. ily OgJ k»gíf J8It ékiér* lelj 0dl* fon*1 ,00' -al* i69-belek» l9tt* kéP KÖZGAZDASÁG. A kolozsvári kisegítő takarék-péztár szövetkezet) 1880. április havi üzletforgalma. Bevétel. Pénztár áthozatal 155674 frt 36 kr. 12 törzsbevétel 600 frt. Takarék bevételek 51919 frt 58 kr. Kamat és földijak 8616 frt 22 kr. Egyleti ház után 250 frt. Váltó űrlapra 86 frt 35 kr. 782 esetben visszafizetett kölcsönért 388.663 frt 73 kr. Összesen: 605.810 frt 24 kr. Kadás. 772 esetben adott kölcsönért 308.812 frt 39 kr. Betét visszafizetésért 69.251 frt 48 kr. Kifizetett törzstét kamat 439 frt 25 kr. Kifizetett törzstét járulék 557 frt 74 kr. Kifizetett kamat betétek után 224 frt 28 kr. Segélyezésre 7 . frt. Adóba 7 frt 90 kr. Váltó űrlapra 60 frt Tiszti fizetésekre 1345 frt 99 kr. Irodai kellékre 87 frt 96 kr. Napi biztosi megjelenésre 69 frt. Pénztármaradék 134.947 frt 25 kr. Összesen: 605.810 frt 24 kr. Kolozsvárt 1880- ápril 30. Tauffer Ferencz vezérigazgató. Kozák Ede pénztárnok. Geltch János főkönyvvezető. IDE&EMEK MEVSORA. BIASINI SZÁLLODA. — Május 1-én — Kern Lajos mérnök tordáról. Szentpéteri Antal Tordáról. Soltész Sándor Tordáról. Szt. péteri Antal Széplákról. Lövi Sándor Budapestről. Nagy Károly Debreczenből Lészai Lajos Déésről. Nagy Olivér Tordáról. György Victor M. Vásárhelyről. Both Károly Decsről. Kiss Lajos H. Szt. Pálról. Petrini Miklós Budapestről. Borsóval Kálmán Naszódról. Lengyel Ádám Tordáról. Budapesti áru- és értéktőzsdén. Április 30-án. 1880. agyar aranyjáradék .........................104,85 agyar vasúti kölcsön......................124.25 agyar keleti vasúti államkötv., I. kibocs. 82 25 agyar kel vasúti államkötv., II. kibocsát 98 magyar kel. vasúti államkötv., 1876. évi 85.*/, agyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . . 111.25 agyar szőlödézma váltsági kötvény . 92.50 agyar földtehermentesitési kötvény . 93 75 agyar földteherment. kötv. záradékkal 93 75 160-ki államsorsjegyek....................130.— sztrák-magyar bankrészvény .... 836 magyar hitelbank-részvény .... 213.— sztrák hitelintézet-részvény . . 273.80 Lap- és kiadó-tulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. felelős szerkesztő: Dr.János. züst . •............................................... és kir. arany................................657.— ) frankos arany . •....................947.— éraet birodalmi márka.................... 5870 ondon (3 havi váltókért).................119.10