Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)
1880-07-01 / 149. szám
»■ s. HIRHARANG. Kolozsvár, junius 30. c? Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése folyó június hó végével lejár, tisztelettel kérjük, méltóztassanak előfizetéseiket mielőbb megújítani, mivel a későn érkező előfizetőket teljes számú példányokról nem biztosíthatjuk. A lefolyt évnegyedben kifejtett buzgalmunkhoz hasonlóan igyekezni fogunk jövőre is, hogy eddigi munkatársaink mellett a Magyar Polgárt támogató irodalmi férfiak köre számban is növekedjék s igy a lap élénksége és változatossága fokozatosan emel- ELŐFIZETÉSI DIJAK: Julius—szeptember .... 4 frt. Julius—deczember 8 frt. Időjárás. Kolozsvárt jun. 29. Fel derült idő. Hőmérsék reggel 12'8* R, délben 15 2° R, légnyomás 727-9 mm. Jun. 30. Nagyrészt derült idő Hőmérsék reggel 18* R, délben 18'7* R, légnyomás 726-3 mm. 13 A városunkban történt emberölés ügyében eddig közlött értesítéseinkhez hozzáadjuk, hogy a tanú kihallgatás eredményes Laczkovicsnak a vizsgáló bírósághoz beadott sületes botja, erősen Laczkovics vallomása mellett bizonyítanak, hogy t. i. csak vétlen önvédelem esete forog fenn. A paletán erős ütések nyomai láthatók, s össze van repedezve. A szileten, mely a szerencsétlennek a pálcza kezéből történt kiütése után egyedüli fegyveréül maradt, szintén három nagy görbülés látható, mit az ütések parkozása közben Lábodi súlyos botja eszközölhetett. Laczkovics testén szintén erős ütések nyomai láthatók. A tanuk vallomása terhelő kezd lenni a másik ifjúra nézve, ki eddig azt állította, hogy stilétjét nem is használta; de a ki ellen Almássy asztalos azt vallja, hogy kivont stiléttel ő szaladt ki elsőnek az udvarról s Almássy által két ízben fogatván meg, mindkét esetben úgy szabadult meg, hogy stiletjével Almássyra támadó mozdulatokat tett. Egy másik szemtanú az udvaron négy embert látott dulakodni és kettő kezében volt meztelen stilet. A valódi tettest kipuhatolni igen nehéz, noha Laczkovics ittas állapotjában történt önvédelmére nézve terhelő beismerési nyilatkozatokat tett, valószínű hogy az ügyből bűntény tényálladéka kideríthető nem lesz, s legfennebb vétséggé lesz minősíthető. Jogászaink közül sokan remélik, hogy további vizsgálat rendje a vétlen önvédelem esetét fogja constatálni. A városi bizottság pénteken f. é. július 2-án s esetleges folytatásul a következő napon d. u. 3 órakor a városház közgyűlési termében közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. Szentesített törvényczikkek bejelentése 2. A rozsális és több ily szesztartalmu finomabb italok árulását szabályozó belügyminiszteri körrendelet. 3 A m. tud. akadémiától a Széchenyi szobor leleplezése alkalmából megküldött emlékmű és érem. 4. Az Andrásoffszky Effráimnak belmagyar utcza végén átadott közhely dijának elintézése, szak betöltve. Mindvégig a maga részére hadi osztály véleményével. 5. A Szt. György és Szt. Mihály napi költözködési határidők szabályozása ügyében szakosztályok véleménye. 6. Villa Péter építésznek a tordai útbeli közs.iskola építése félbeszakításáért támasztott kártérítési igénye felett szakosztály véleménye. 7. Budapest főváros felhívása a hazai képzőművészetek támogatása iránt, szakosztály véleményével. 8. Sopron sz. kir. város felirata a népiskolai statisztika ügyében, szakosztály véleményével. 9. A br. Józsika féle szamosfalvi malom gátja építésének állásáról hivatalos jelentés. 10. Dr. Haller Károly indítványa Mátyás király születési házának , még lehet, más történelmi érdekű épületeknek emléktáblával jelölésük iránt. 11. Tompa János mérnök folyamodványa nyugdíjért, az illető bizottsági fő-k ii; a templomok, iskolák, s más kiszépítletek berendezése s felszerelése, a szobrászati-műfaragási művek. A gazdasághoz és a fuvarozáshoz való különböző szekerek, kocsik, hintók, egyszerűbb fahajók gyártása, vízimalmok tervezése, f épületfedelek s könnyebb faépületek, mint kerti kioszkok, virágházak, nyaralók s más faépítmények tervezése. A cserhéj előkészítése ipari czélokra, a a papírgyártásnál használt faanyag előállítása. e) Szövetipar. A szövetiparnál használt különböző nyersanyagoktermészetének, azok előkészített és keverésre módjának tüzetes ismertetése, különös tekintettel azon nyersanyagokra, melyeket Magyarországban már most nagyobb mértékben termesztenek vagy előnyösen termeszthetők s jutányosan beszerezhetők volnának. A fonás műveletei, a varróczérne és pamut, a különböző szövetekhez szükséges fonalak választéka, osztályozása és festése. A fonógépek s a fonalak különböző czélokra való gombolyítására használt készülékek s gépek. A tüll gyártása s alkalmazása, a csipkekendők és függönyök készítésére. Az itt használt gépek. A zsinórok, keskeny szalagok gyártása, s az erre alkalmazott speciális készülékek s gépek. A kötött áruk gyártása az ide tartozós készülékek s gépekkel. A különböző szövetnemekhez megkivántató mintarajzok készítése. A mintarajzok és szövetminták elemzése, s ennek alapján a karton gyártása. A karton és fonalak alkalmazása a szövőszékekre. Az egyszerű szövőszékek, s a Jacquarok szerkezete és felszerelése. A különböző szerkezetű szövőgépek alkalmazása a felszerelése. A géppel és kézzel való szövés. A vászon és gyolcs fehérítése és a szövet színnyomása. A különféle szövetnemek ismertetése. Ezen nagyszámú iparágak közül a tantervbe csak azok vetettek fel, amelyek jelenleg a hazában műveltetnek; a gépipar különböző ágainak is csak azon része fog behatóbban tárgyaltatni, mely viszonyaink között sikerrel művelhető. A fokozatos fejlesztés érdekében tehát e tanterv időről-időre — esetleg már az első évben is a jelentkező tanulók igényei szerint — módosíttatni fog; csekélyebb terjedelemben fognak előadatni vagy épen kihagyatnak abból azon iparágak, melyek a tanulók tehetsége és hajlamával nincsenek összhangban vagy már versenyképesekké tétettek, és felvétetnek azon újak, melyek hazánkban előnyösen meghonosíthatók, s életképesek volnának. S hogy hogy ez öntudatosan s rendszeresen eszközöltessék, folytonosan figyelemmel fog kísértetni a külföldi és a hazai ipargyakorlat fejlődése. A szakcsoportok alakításánál, bizonyos iparágaknak, azok egyes tagozatai gyanánt való kijelölésével, az volt a czél, hogy a szakoktatás a mostani hazai ipargyakorlattal szerves kapcsolatba hozassék; hogy a középipartanoda, ne egy képzelt, hanem a már létező és létesíthető iparos elem iskolája legyen. A gyakorlat adhasson tanulókat az iskolának, az iskola pedig képzett munkásokat a gyakorlatnak. Ez okból a gyáripar szakcsoportok közt az átalános gépészet mellett önálló tantárgyá létetett a gépészet másik két főága a mezei gazdasági és vasúti gépészet is, mert ezek ez idő szerint hazánkban a legjelentékenyebb gépiparágak s legtöbb munkást foglalkoztatnak, s ezek mellé felvétetett az átalános gyáripar öt fő csoportja, így együvé soroztattak az eddig jelentőségre emelkedett összes gyáriparágak.A szaktárgyak a tantervben továbbá úgy kombináltattak, hogy a különböző szakokra készülő tanulók tanulásában hézag ne maradjon. A jelzett elkülönítést, önállítást szükségessé tette azon körülmény, hogy mindezen csoportok — mint a közölt jegyzékből látható — már egyenként nagyszámú iparágakból állanak, amelyek a külföldön már a fejlettség magas fokán vannak, holott hazánkban fejletlenek vagy épen hiányoznak, s ezért ügyük egy-egy specialista szakembernek összes tevékenységét igénylik. Csak ily specialista szaktanárok közreműködése mellett foganatosítható az individuális szakoktatás, s nyújtható a tanulónak a mi viszonyaink között félértékű átalános tanultság helyett oly speciálisabb képzettség, mely a gyakorlatot továbbfejlesztheti s egyúttal elősegítheti a hazai iparnak fokozatos széttagozását. Az iparágnak mindezen csoportjait így önállósítva kellett felkarolni, mert ezek együttvéve teszik a nyugat európai államokban a nemzeti ipart, s az ipar fejlesztésének egyik hatályos tényezője, az ipari szakoktatás életbe léptetésénél a czélnak ily nemzeti ipar megalapításának is.*) (Folytatása köv.) KÜLFÖLD. Bécs bő 1 jan. 28-ról más értelmű jelentésekkel és eltérő előadásokkal szemben konstatáljuk, hogy ha monarchiánk a berlini konferenczia határozatának végrehajtásában nem is fogja követelni a kezdeményezést, minthogy az leginkább ama hatalmakat illeti meg, melyek a görög-török határ megállapításánál voltak a kezdeményezők, mégis külügyi hivatalunk, s úgyszintén a többi kabinet vezér- és mérvadó eszméje . Európa egyhangúságát fentartani és a portánál azt a meggyőződést kelteni, hogy a kabinetek szétválására hiába számít. • A középipartanoda itt felmutatott tervezete úgy van kidolgozva, amint az intézet teljesen kifejlett állapotában lenni fog. Minthogy azonban ezen fontos és több iparágra oszló intézetet, tekintve az ehet megkívántató helyiség előállítását, a szükséges felszerelések beszerzését, mindenek felett pedig a nagyrészben még ezentúl felkeresendő, valószínűleg nevelendő tanerőket, csak fokozatosan lehet kifejleszteni; az itt előadott tanterv a kijelölt tényezők beszerzése, különösen a szükséges tanerők feltalálása szerint nem egyszerre, hanem lépésről-lépésre fog életbe léptettetni. Bécsból jan. 28-ról írják, hogy a szerb fejedelem aznap délután ő felsége vendége volt Schönbrunnban. Az ebéden részt vettek Slagmerle, Szlávy és Taaffe miniszterek és a oldenburgi herczeg. A kedvezőtlen idő miatt a sétakocsizás elmaradt. Milán fejedelmet, ki péntekig marad Bécsben, ma délben meglátogatta az osztrák-magyar külügyminiszter. Az aszturiai hercegnő holnapután Berlinbe utazik. Berlinből írják, hogy az értekezlet meghatalmazottai, a 28-iki ülésen, a Görögország által elvállalandó adóssági részletre vonatkozó kérdés, továbbá a Korfu szigete és a kontinens közötti hajózási forgalom szabályozása és a görög állami kötelékbe átmenő mohamedánok és egyéb vallásfelekezetek szabad vallásgyakorlatának garancziája felett tanácskoztak. Mind e kérdések technikailag ugyan nehezen oldhatók meg, azonban politikai differenciákra egyike se fog alkalmat szolgáltatni. Az egyháztörvényre vonatkozó előterjesztés harmadik tárgyalásának folytatásában a vallásügyi miniszter kijelenti, hogy azt nem mondhatja, hogy a komány ama határozatokat, melyek a IV. czikkben tartalmazzák, ismét föleleveníteni nem szándékoznék, arról azonban biztosíthatja a házat, hogy a kormány kebelében folyt tanácskozásnak nem volt hely, mely az ily eshetőséget kilátásba helyezhetné; ezt különben, azon zöld időtartam mellett, melyet a törvény részére kérnek, fel nem lehet tenni, reménynyel. 12. Számvevőszék jelentései: a) a polgári dijak kezelésének 1872-től 1878-ig és 79-ről. b) a dologhoz 1878-tól felülvizsgált számadásaikról. 13. Bányai Sámuel tanácsjegyző fizetéspótléka ügyében tanács előterjesztése. 14. A városi iskolaszék újból alakítása további három évre. Kolozsvárt, 1880. junius 26 án. A polgármester ur távollétében Mindrich Károly főkapitány. — Felhívás: Kolozsmegye gyalui kerületének orsz. képviselő választói felkéretnek orsz. képviselő gr. Bánffy Bélának vasárnap julius 4 -én délután Gyaluban tartandó beszámoló beszédének meghallgatására megjelenni. Gyalu, 1880. julius 29-én. — A szabadelvű párt választói. — A nyári színházban miss Vanda és mister Frankloff ma tartják utolsó előadásukat. Az ügyes mutatványok tegnap s tegnapelőtt is szépszámú közönséget vonzottak a nyári színházba. Miss Vanda s társa, távirati meghívás folytán, holnap Nagy- Váradra utaznak vissza, s innen Mándoki színigazgatóval Debreczenbe mennek, hol pár előadásuk lesz. A Sidoli-cirkus előadásait folyton nagyszámú közönség látogatja. Úgy a társulat kitűnő tagjai mint a kitűnően idomított szép lovak megérdemlik, hogy produktióikat teljes érdeklődéssel fogadják. A tagok közül eddig a kis Sidoli Caesar, Sidoli Medea, Capit Juliette, Capit Romeo, Hannousdieg és Glinserer testvérek nyerték meg leginkább a publikum tetszését. Mutatványaik legtöbbje valóban meglepő. — Sidolinak néhány ritka szép lova van ; ilyen a Sultan, Rondel, Tigris, a skót ponnyk. (5* Érdekes találkozik, a helybeli unitárius fótanodában 1860 nyarán érettségi vizsgát tett ifjak 1860 júl. - án egy nyilatkozatot írtak alá, melyben arra kötelezték magukat, hogy 20 év múlva, 1880. jun. 30-kán a főtanodában találkozásra újra összegyűlnek. Ez elkötelezés következtében ma a meglett férfiak s tekintélyes társadalmi állásokat elfoglaló egyéniségek egy szép kis csoportja gyűlt össze az unitáriusok helybeli főgymnáziumában. Tanárok, törvényszéki és járásbirák, megyei főjegyzők, szolgabirák, papok, gazdák, szóval mind tekintélyes állású emberek. — Megjelentek : Szentkirályi Árpád, Mikó Miklós, Csegezi Mihály, Váradi Károly, Dali Ádáma , Horváth Ferencz, Mózes András, Boér Gergely, Derzsi János, Barabási József, Rédiger Béla. Részint hivatalos elfoglaltság, részint családi ügyeik miatt nem jelenhettek meg: Szentiványi Gyula főispán, Bedő Albert kir. főerdő tanácsos, Mikó Béla, Farkas Albert, Benedek Károly, Gálfalvi István, Tibáld Mihály, Barabási István és Nagy György. Időközben elhaltak: Teleki Albert, Teleki Mátyás és Csipkés Gyula. A mai találkozás ünnepélyességeit Dali Ádám szentmihályfalvi unitárius pap szép alkalmi könyörgése vezette be. Ezután a kölcsönös üdvözlések kezdődtek meg, a régi barátság örömnyilatkozataival, melyben múlt és jelen ölelkezett össze. A viszontlátás e szép napja emlékére az unitárius tanári kar nyugdíj alapjára a derék férfiak egy alapítvány letételét határozták el, melyre egy pillanat alatt mintegy 650 frt. folyt be, melyhez hozzájárulni a meg nem jelenők is felhivatnak. Mi hiszszük, hogy ez összeg amazok aláírásaival tetemesen felnövekedve, annak idején egy jelentékeny alapitványá növi ki magát. — A társaság ma délelőtt a régi tanároknál tisztelgett testületileg, délben az újvilágban társas ebéden voltak együtt, este pedig ugyancsak az újvilágban meghívott vendégekkel együtt széles körű társas vacsorát rendeznek. Adjon az égő derék férfiaknak ez életben sok hasonló öröm napot. cf Eljegyzés: Veress Ferencz, városszerte ismert derék fényképészünk mivolt és szép leányával, Piroskával, a napokban váltott jegyet Rudi József, jónevű ifjú gyógyszerész Sopronból. 1 3 Az aradi színkörben, melynek előadásait a közelebbi esőzések gyakran megzavarták, kedden este Titilla hadnagy került színre. Ez alkalommal az „Alföld“ szépen emlékezik meg Györfynéről és a nálunk közkedvességben álló Locsarekné asszonyról. A színbírálatból közöljük a következőket: „A szereplők közül elsősorban a közönségünknek máris kedvenczévé lett Gerőfynét említjük, a ki mint a mi hölgyeink mondani szokták: „czukros“ kis hadnagy, még kedvesebb menyasszony volt. Pezsgő kedvvel és fürge elevenséggel játszott, sejtetve, de drasztikusan sohasem marguirozva szerepe sikamlós részeit és ízléses megjelenése által is fokozva a hatást, melyet megnyerő kedvessége keltett. Kivált a menyasszony-jelenetben nyert megérdemelt tetszést. Mellette Locsareknél az előadás sikerülte körül a főérdem. Ez a kitűnő koroikai anya, akit félünk, Mannsberger úr nem fog pótolhatni, olyan széles jókedvvel és bohókás eredetiséggel játszja a szerelmes, holdsugárról ábrándozó vén leány szerepét, hogy nem hisszük, miszerint a népszínházban ily jelesen lett volna e szerep rá talánszor kihívták. Az alakra, melyet zab elejének divatja után készült zöld selyemruhájában és tollas kalapjában elénk állított, sokáig fog emlékezni a közönség.“ A kereskedelmi minisztérium tisztviselői dr. Matlekovics Sándor államtitkár tiszteletére hétfőn délután a zugligeti „Fáczán“ vendéglőben lakomát rendeztek, melyben a kereskedelmi minisztérium összes tisztviselőin kívül Kemény Gábor báró Falk M. és Hegedűs Sándor országgyűlési képviselők, Kochmeister dr., Tarkovics miniszteri tanácsos, Salmen J. báró és Berczik Á. miniszteri tanácsosok, Catinelli miniszteri tanácsos, Falk Zsigm. kereskedelmi tanácsos, Miklós Gyula s még sokan vettek részt. A bankett rendkívüli kedélyesen folyt le. Legelőször Gervay minoszt, tanácsos emelt poharat a királyi családra, Kemény Gábor báró a gondos keresése után kiválasztott úton hozzáesketett életpárjára emel poharat, kit új államtitkárja személyében talált meg. (Élénk tetszés és derültség.) Most rendben van a háztartás, mert meg van győződve, hogy az uj feleség kitűnő gazdaszszony; és ha jövőre — ami ugyan kevésbé illik a házassághoz — a háziúr személyében változás állatm be: a háziasszony még hosszasan s a legjobb egyetértésben éljen minden házigazdával s üdvös és kipróbált tevékenységét hosszasan szentelje a háztájnak. Hitvestársa, barátja dr. Matlekovicsra és e hitvestársa életpárjára emeli poharát. (Élénk éljenzés.) Aztán következett, elképzelhetőleg annyi derült toast, a mennyi csak fért. — Felhívás. .Azon tanulótársakat, kik 1870-ben Maros-Vásárhelyt érettségi vizsgát tettek, s ugyanakkor magukat arra kötelezték, hogy „tiz év múlva az az 1880 aug. 25-én M.-Vásárhelyt egy kis barátságos összejövetelre családostól megjelenni becsületbeli kötelességünknek tartjuk“, tisztelettel emlékeztetem e kötelezettségükre és felszólítom, hogy a fennirt helyen és időben megjelenni el ne mulaszszák. — Ki személyesen el nem jöhet, elmaradása okát, hol és milétét a kötelezvény értelmében alálirattal (Budapest, Kálvintér 7.) levélben tudatni szíveskedjék. Budapest, 1880. jun. 28. Szőcs Farkas s. k. th. tanár. — Bankjegyhamisítók. Nagy János szabolcsmegyei, nőtlen, 48 éves festése 1877 ben Szabolcsmegyében Harmath Ferencz 54 éves, családos kataszteri becslősegéd lakásán hamis 5ortos bankjegyeket készített. Utóbbi elfogatott, de miután a főbűnös Nagy János megszökött, bizonyítékok hiányában a vád alól felmentettek. Nagy Dénes ezután új szövetséget kötött Girássy (Tógyer) Ferenczczel, ennek nejével Rácz Juliannával és mostoha fiával, Medve Ferenczczel, kik elvállalták, hogy Nagy János bankjegy-hamisítványait forgalomba hozzák. A jó madarakat azonban tetten érték. A bűnügyben a budapesti törvényszék előtt ma volt a végtárgyalás, Nagy János mindent beismert, a többi vádlott azonban mindent tagad , de a törvényszék a bűnöst Harmathra és Ráczra is kimondta, s Nagy Jánost hamis bankjegykészítés bűntette miatt befogatásától számított 3 évi, Harmath Ferenczet és Rácz Juliannát bűnrészesség miatt 8, illetőleg 6 havi börtönre ítélte, Girássy Ferenczet és Medve Ferenczet pedig bizonyítékok elégtelenségéből felmentette, Nagy János az ítéletben megnyugodott, Harmath és Rácz Juliánna magukra nézve, a kir. ügyész pedig valamennyi vádlott ellen fellebbezett. — Találmány a hölgyek számára. Neptunitnak hívják azt az anyagot, amelylyel dr. M. Lamb New-Yorkban a női piperéket az időjárás szeszélyeitől megóvja. Ezen praeparatummal megitatott szöveten, legyen az selyem, atlasz vagy bársony, az eső és hó nem tesz kárt, s a folyadék nyom nélkül lefut róla. E találmány kizsákmányolására hír szerint már részvénytársaság is alakult, sőt dr. Lamb, hír szerint Bécsben fiókdepót is szándékszik felállítani. — Halálozás: Dán Károly és neje, valamint a többi testvérek: Dán Gábor, Dán Vilma, Dán Berta és Dán Ida ; az elhunytnak nagybátyja Reumann János és neje; nagynénjei özv. Hirschpek Lajosné és Baritz Józsefné; úgy több közeli és távolabbi rokonok nevében megszomorodott szívvel jelentik, hogy a szeretett jó testvér és rokon Dán Gyula, élete 33-ik évében, folyó hó 27-én reggel 7 órakor tüdővészben megszűnt élni. Béke poraira! Tisztelettel felkérjük a megyei t. hatóságokat hogy az összes közönség tájékoztatása érdekében, mint nagyfontosságú tényezőt, gazdákra, termelőkre, iparosokra, kereskedőkre, minden eladóra és vevőre nézve, méltóztassanának igazgatásuk alatti megyéjükben, az országos vásárokat legújabban tartalmazó pontos jegyzéket aláíltott által kiadandó jövő évi Magyar Polgár nagy naptára részére bérmentetlen minél előbb megküldeni. Nagyobb pontosság czéljából óhajtandó volna, hogy a jegyzékbe azon napok vétessenek fel, amelyekre a vásári szabadalom adatott. Tisztelettel a Magyar Polgár kiadóhivatala, mi szülők sorvasztó hallgatásban fojtottunk el minden fájdalmat, a botrány okozói pedig vakmerő ferdítésekkel védekeztek becses lapjában. Az illető orvos úr levelében nevemre hivatkozott oly tények megemlítésénél, melyek megcáfolását a szerencsétlen szülők és az igazság érdeke kívánja. Helyes eljárás-e valótlan dolgok elsorolásánál valakinek nevét felemlíteni? Ez határozott felhívás, hogy megadjam a feleletet. És ha az igazságot tanukkal is bebizonyítom az orvos urat lesújtja a veszteség érzete. De önmagában keresse az okot, mi már örültünk, hogy a múlt enyhet adott fájdalmainknak, azonban ő a nyilvános téren tett ferdítéseivel éppen oly kegyetlenül szaggatja fel a már behegedni kezdő sebet, mint amily könyörtelenséggel ejtette azt a szegény szülőken és gyermekeken. Egybefoglalom röviden a vádakat, amelyekkel dr. Longhi Angelo urat az ismeretes himlőoltásnál tett hibás eljárása miatt illeték; felemlítem azokat is, a melyeket ő valótlanoknak Akit, ebből megtudjuk, hallgatásával mennyit ismer be ; mivel pedig az általa valótlanoknak mondott vádak igaz voltát hiteles tanukkal bizonyítom be, az érdeklettek előtt ismeretes teend, hogy az illető orvos úr menynyi vádat ismer elhallgatva és mennyit kel elismernie kényszerűségből. A vádak a következők : 1. Azon gyermeket, név szerint Kercsó Annát, akiből a továbboltást eszközlő, nem vizsgálta meg kötelességszerűleg. 2. Ezen gyermekek apját és anyját, körülbelül a gyermek születése előtt egy évvel egy hosszan tartó gyanús betegségből gyógyította. Mint orvosnak tudnia kell róla, hogy beteges szülők gyermekeiből nem eszközük a tovább oltást. 3. A beoltás alkalmával a szülők azon figyelmeztetését, hogy Kercsó Anna testén gyanús kiütések és sebhely látható nem vette figyelembe, sőt a városunkban ismert finom (?) modorával utasítá vissza. 4. Amint az oltás következtében a gyermekeknél s több szülőnél a bujakór előállott, s az első esetet megtudta, nem vizsgálta meg a gyermekeket, ellenkezőleg a legnagyobb titokkal homályosítá el a szerencsétlen anyák szemeit, így azon különös modorral élt, ha egyik szülő elhívta őt gyermekéhez, ennek azt mondá, hogy a beoltottak mind egészségesek, csakis ezen az egy gyermeken ütött ki. Ilyen módon ámított eleintén 5—6 családot, amelyekkel tehát azt hitette el, hogy a család tisztátalan vére okozá a betegséget. Finom tapintat, egyenes és tiszta lelkiismereti 5. Egy hónap telt el a mondott eset után, és az orvos úr még ekkor is hallgatott, csakis hivatalos feljelentés és hivatalos rendelet után mozditá meg lelkiismeretét. A feljelentő nevét és kiirom: H. L. az egészségügyi bizottság titkára. 6. Az anyáknak nem adta meg a kellő orvosi utasításokat, hogy csecsemőiket ne szoptassák tovább, ellenkezőleg bátoritá őket a mi által a bajt kicsinyesnek tüntetvén fel, szándékos okozója leve a ragályos betegség elterjedésének. 7. A betegeket a megyei kórházba vitték; rövid idő múlva eszébe jut az orvos úrnak, hogy onnan vissza hozza őket, a melylyel ismét a baj csekélységét akarta feltüntetni. A tekintetes szolgabirói hivatal figyelmeztetést is küldött a megyei tektiatispáni hivatalnak, melyben az orvos úr szándékát tudatát kérve inte az illető hivatalt, hogy a betegeket csakis gyökeres gyógyítás után bocsáttassa haza. Ennek, nem tudni mi okból, semmi sikere nem volt. Az orvos úr a szerencsétlen betegeket haza is erőszakolta. Mi lett a következmény ? Egy-két nap múltával jelentések tétettek, hogy a megyei kórházból visszajött betegeken ismét kiütött a veszélyes betegség. Dr. Longhi úr ilyent tett a szokásos józan fővel. Ezen vádak után egy levelet íratott a becses lapba. Valami íródeákra volt szüksége, mert daczára, hogy az Árpád vérével áztatott földet tapja, hogy magyar kenyeret eszik, még sem méltatá édes nyelvünket arra, hogy magyarul egy sort írni megtanuljon; bizonyítványait, jelentéseit német nyelven írja meg. Ezen említett levélben az elősorolt vádak közül csak négyet mond valótlannak; ezek között oly lényegteleneket említ meg, amelyek fel sem hozattak ellene. A többire nézve hallgat, mert nem talál mentséget, amelyivel tisztázhatná magát. Pedig ezek a legsúlyosabbak. Levélben tett állításait a szülők egy része által aláirt nyilatkozattal döntöm meg, oly szülők írták alá, a kik a többség elején, az orvos ur mellett állottak s igy a mi ott történt, hiteles tanúságot tesznek. Nyilatkozat. (Az eredeti után.) Dr. Longhi Angelo községi orvos ur a „Magyar Polgár“ 135. számában a Gyergyó-Szent-Miklóson történt himlőoltási botrányra vonatkozólag a következő nyilatkozatokat tette : 1. ) A gyermekek beoltása végett kirendelt szülők Önmaguk választék Kercsó Annát, hogy ennek karjából ölte a gyermekeiket. 2. ) Azon alkalommal egyszerre négy olyan gyermek volt jelen, ki az eredeti nyirkból oltatott be előzőleg. 3. ) Nem ismeri el, hogy a szülők közül többen figyelmeztették őt arra, hogy Kercsó Annán gyanús sebhely látható. Ezen állításokkal szemben alulírottak, mint érdeklett szülők, kik az orvos úr mellett állván, mindent láttak és hallottak, határozottan az ellenkezőt vagyunk kénytelenek bizonyítani. 1) Nem mi választottuk ki Kercsó Annát a mondott czélra, az orvos úr hivatta be, e tekintetben hozzánk még kérdést sem intézett, valótlan tehát, hogy mi kértük volna a nevezett gyermekből való oltást. Szerk. 2) Azon alkalommal csak Kercsó An KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL .*) Tekintetes szerkesztő úr ! Becses lapjában sokat vitatták a Gyergyó-Szt.-Miklóson történt himlőoltási botrányt, s az illető szerencsétlen szülők részéről egyetlen hang sem jött a nyilvánosság elé, mely a tény valódiságának előadásával súlyos vádat emelt volna a botrány okozójára. Ezt különben legkevésbbé sem csodálhatjuk, hisz a szerencsétlenség okozta keserű érzet a lesújtott szülők keblére oly fájdalmas nyomást gyakorolt, mely a fellobanó a kaczagókat, kik nyílt jelenetben szám- ,van «"U"U,U1L] « miszor kihívták. Az alakra, melyet a szám ,indulatot, haragot is megbénította, lelki fájdalmaik csak szívszaggató sírásban és kétségbeejtő jajgatásban törtek ki a fölött, hogy a teljesen egészséges gyermeket az átkozott kezek oly nyomorult sorsba taszították. Mit érez az anya, kinek ártatlan gyermekébe a bűnös vért oly kezek oltják be, amelyeknek javítaniok kellett volna ? Minő fájdalmak nehezülnek a szegény szülő kebelére, midőn szeretett gyermekének tönkretett egészsége és jövőjére gondol ? Anyai fájdalmában mit mondhat a kezekre, melyek legszentebb örömét szakíták le anyai kebléről ? Sokat és nagyon sokat! Sime nagyon tisztelt szerkesztő úr • E rovatban megjelenő cikkekért szerkesztőségünk csupán a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget. mit láttuk ott, mint olyant, ki az eredeti nyirkból oltatott be. 3) Alálkottak közt vannak olyanok, kik határozottan felhívták az orvos úr figyelmét arra, hogy Kercsó Annán sebhely látható, amely tisztátalan vérre mutat, de az orvos úr e jóakaró figyelmeztetést különös modorával utasítá vissza. Aláírva: Kiss Imre, Polgár Antalné, Stengel Regina, Ferencz Andrásné, Hochschild Lajosné, Jancsó Józsefné. (E nyilatozat eredetijét is ide csatolom.) Említett levelének 4. pontjában azt állítja, hogy maga az orvos úr, hivatalos felszólítás nélkül, kezdette meg a betegek vizsgálását. Erre nézve hivatkozom a táis,szolgabírói és községi hivatalra, ezeknek én tettem meg a legelső feljelentést, amit a hivatalos eljárás követett. Ezek után bátran mondhatjuk, hogy állításaiban nem találunk igazat, s ha lényegtelen vádak ellenében sem védheti magát, annál nagyobb sulylyal nehezednek előismeretére a terhelőbbek, a mikről szólni sem mer, s igy hallgatva beiismeri. És most utoljára egy pár szót Dr. Spányik megyei orvos úrhoz, ennek levelét is olvastuk, melyben Dr. Longhi urat védte. Tegye szivére kezét a helyettem önmaga mondja el az igazat. Különben levele telve volt szendeségekkel, melyek fölött csak mosolyoghattunk. A városunkban történt botrány okait „az állam czélszerűtlen intézkedéseiben“ keresi. Ha a megyei orvos úr szélsőbaloldali taktikát követ, valamivel erősebb érvet használjon. Ha a gazda épületét javíttatja, s a józan fejű építész javítás helyett összedönti, az orvos úr okoskodása szerint a gazda a hibás, miért javíttatja épületét. Különben őszintén kívánjuk, hogy ezután is védjék egymást, sőt többet, koszorúzzák meg egymás fejét, méltóbb fejekre méltóbb kéz nem illeszthet babért. Longhi úr íródeákja meg egy dicsénekkel fogja megörökíteni ez ünnepélyt , de siessenek, mert a község által elhatározott fegyelmi vizsgálat megakaszthatja a nagy ünnepély folyamát. *) H. L. *) Ez ügyben első tudósítónktól is kaptunk közleményt. Fennebbi sorok annak közlését fölöslegessé teszik. Az eredeti aláírásokkal beküldött nyilatkozatot őrizzük, s a vitát bezártnak tekintjük. További nyilatkozatoknak e tárgyban csak lapunk nyilterében adhatunk helyet. Szerk. IDEGENEK NÉVSORA. — Junius 30-án. — BIASINI SZÁLLODA. Ehrenberger Antal ezredes S.-Szt.Györgyről. Stefánitz János tanító Sz. Újvárról. Lapuján János tanító Sz. Újvárról. Viski ’Sigmond sz -biró Zilahról. Fried Samu Csúcsáról. Ujfalvi Samu Deésről. Jékeli Eduard Beszterczéről. Balogh József Sz.Andrásról. Hosszú Teofil Mécsról. Pál-Jikus Tódor kereskedő. Novák Károly tanár Budapestről. Balogh György Budapestről. Domahidi István orsz. képviselő Domahidáról. C? Tisztelettel értesítjük a t. olvasóinkat, hogy lapunk kiadó Hivatalát és a Lyc. nyomda közp. irodáját a főtéri gr. Teleki-háztól áttette a Lyc nyomda épületébe (Kül Tordautcza), hová ezentúl minden kiadóhivtali ügyet és nyomdai megrendelést intéztetni kérünk. Budapesti áru- és érték-tőzsdén. Junius 28-án. 1880. Magyar aranyjáradék ........................111. Magyar vasúti kölcsön..........................127.76 Magyar keleti vasúti államkötv., 1 kibocs. 84.40 Magyar kel. vasúti államkötv., II. kibocs. 100.75 Magyar kel. vasúti államköt. 18/6. évi 87.76 Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . . 114.76 Magyar szőlődézsma váltsági kövény . . 94.50 Magyar földtehermentesitési kötvény . . 94.76 Magyar földteherment. kötv., záraékkal. 93.75 Temes-bánáti földtehermentesitési kötv 94 — Temes-bánáti földteherm. köt. záradékkal 93.60 Erdélyi földtehermentesitési kötvény. . 91 25 Horvát-szlavén földteherment. kötvény • —•— Osztrák járadék papírban..........................93.90 Osztrák járadék ezüstben...........................74.40 Osztrák járadék aranyban .... 88 60 1860-ki államsorsjegyek..........................133.75 Osztrák-magyar bankrészvény .... 828.— Magyar hitelbank-részvény .... 268.50 Osztrák hitelintézet-részvény . . 283.80 Ezüst..........................................................— Cs. és kir. arany..................................... 654.— 20 frankos arany . *........................933.— Német birodalmi márka..........................57.65 London (3 havi váltókért)....................117.16 Lap- és kiadó-tulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy János NYILTTER*) Van szerencsém a n. t. é. közönséggel tudatos, hogy a még raktáromon található férfi és gyermek szalma kalapokat folyó hó 1-től gyári áron alól árusitom el. Csapó Sándor. *) E rovatban megjelenő csikkekért szerkesztőségünk semmi felelősséget nem vállal »), Beért, ás A ár és e-81 kí?íl