Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)
1881-01-01 / 1. szám
] ! — TARCZA. — Csevegés. — „Az új évett ócska tárgy!) Kell megénekelnem!“ Arany. Megénekelem, de csak prózában. Még így is gyöngén. Részint tehetségem miatt, részint szórt, mert nem akarnék nagyon sokat előlegezni. Hej, nagy svindler az idő,sokszor rászedi a szegény embert! Mikor a halandó példabeszéddé avatta azt az igazságot, hogy még az ingének se higyjen, —akkor a tapasztalata már rég túljárta van, hogy az időnek higyjen !... Fz van például ez a vén, álnok hitegető: ez az eltevesedett ócska év, mely most pislogja a végsőket az örökkévalóság kemenezéjében, mint korhadt üszők akandallóban. Nem fogadtuk-e ezt is be,jehujával, tárt karokkal, versekkel, és tárczaczikkel ? ... Hányan vannak, akik megbánták? Ha oly többsége volna minden kormánynak, mint azoknak, kik a letűnt évet átkozva hántolják , bizony mondom, hogy pelantomatik mind, a mi még hátra van, de kormányválságot soha egy se látna ! Éhez képest olyan törpe minoritás elégültek pártja, hogy még társasságra alakult pártnak se lehetne Be’f*zni, tekintve, hogy a társalgáshoz leg*lább is két legyén szükséges .. . Körömben az már nagyon természetogy míg agyag egyénekről, haláluk után, mindig csak jót mondunk,addig a letűnt évekről mindenki csak roszat jegyez föl a kalendáriumba, vagy emlékezete táblájára. Pedig sokszor a legroszabb embert vitték ki, kinek koporsója mellé drága pénzen kellett siratokat fogadni. De az emberi természet a halál előtt magába száll, elfogultabban mérlegel, s elnéző lesz, hogy elnézésre számíthasson. Az évekkel egészen más. Az emberiséget nem anynyira a szeretet, mint az érdekegység úgy összekötötte, hogy a keleti rész aratási nyűgét is megérzi; a déli járvány északra ) kihat. Anak bukásával B. is alámerül. Így, ha még a diplomatánál is diplomatább volna, se kerülhetné el az esztendő, hogy — bár közvetlen, egyénileg mindenkinek nem is — közvetve, a köz utján, a legnagyobb résznek ne ártson. Hálátlan szerepe van az időnek is. Mint némely hivatalos állásnak. Azok közül, kik egy évet elitélnek, hányan vannak, kik önmaguk okai saját bajaiknak! Az évnek csak annyi köze van hozzá, hogy e baj véletlenül épen folyamata alatt történt. Mégis az illető ilyenkor mindent az esztendő rovásain ir . Da legyen bár mind e jelenség igazságtalanság, vagy méltatlanság: tény, hogy az eltűnő évekkel úgy bánunk, mint a rosz cselédekkel. Valahogy csak slkinlódunk velük, nehogy kígyót, békát reánk kiáltsanak, hanem a mint idejük lejárt, tőlünk bizony akárhová pusztulhatnak Csak arra ügyelünk, hogy a küszöbön ne találkozzanak össze az újakkal, kiknek jó előre minden rosszat összehazudhassanak velünk. Ha egyszer elmentek, akkor aztán sor, hogy minden rosszat rajuk ri‘tunl:.av^;; nedrc az újak előtt, hogy estét se gond, vagy tépelődés. Az éleforg), rttKjunk. i o * --------------------—— — „ _ • • 1 ff .. Lapunk jövő száma a közbensok csak üde hamvát ösmeri, csak azt a részét, mely az örömöket, termi. Újság előtte a könyv a nyomorra azt kérdi, hogy mi az. Neki csak azért nem egyformák a napok, mert egyszer teljes pompájában ragyog a nap, máskor a szomszédig se lát a ködtől. Azt hiszi, hogy ez csak a természetben van így. Boldog, mert idealista lehet, s az új év eljövetelében idealizálja a valót! Más a férfi, ki keresztül ment már az élet sajtóján. Milyen arczulattal tekint ez az új év ezek vegyék észre magukat, s legalább a régiek hibáit ne kövessék. Ám az évekkel bizony hiába teszünk így! Egyik sem jobb a másiknál, meg a Deákné vásznánál. Hanem azért már természetünkben van, hogy az újat mindig jó arccal, duzzadt reményekkel fogadjuk. Ünnepet csinálunk érkezéséből. S reményeink annál vérmesebbek, mentői jobban ütör.--Aki Syl vester éjszakáján az önöntés, s egyéb csalhatatlan jövendölés, miket ahány ház, anynyi módon alkalmaztak. Fiatal lány nem adna egy ily Syl-elé? Eszembe jut róla a természet arcza wester éjszakát a világért. Külömb ez András napjánál is! András napján egész nap böjtölni kell, s azért az, mégis gyakorta megcsalja. De Sylves. jr napján akár a legzsírosabban éljen: az öntött ón szeszélyes alakjából, vagy a forró vízbe dobott tésztagolyóba rejtett papírszeletről ő mégis bizonyosan a legédesebb dolgokat olvassa le. Ezek aztán az év folyamán bizonyára mind teljesednek! Ila azon a papirszeleten kedvese neve, s a lakodalom napja is kijött: keblébe rejti, s drágább az neki, mint egész éjjel görnyedező szegény újságírónak a kutyanyelv, mit hajnalra teli izzadhatott. Aztán hogy nézhet az ilyen egy új év eljövetele elé ! Egy ilyen, aki mindent rózsaszínben lát! Ködfátyolképek vonulnak el szemei előtt a paradicsom különböző részeiből, s arcza mosolygó, mint a keleti láthatár, mikor a napnak még csak egy pár előfutár sugara lapult meg előőrs gyanúit az ormokon. Szivét nem bánta még gyötrelemeje dél táljon. Mikor a virág sem oly üde, mintha harmatcsepp ragyogna kelyhében , a madár sem oly élénk, mint mikor ébresztő dalát csattogta. A folyóról is eltűnt íz a kékes fátyol, melyben az első napsugarak fürdöttek, a lombok is elveszték sötétzöld színüket, melyben a korán kelők üzemei gyönyörködtek. Erdőn, mezőn meglátszik a törődés bizonyos nyoma, mint az Emberen, ki kora reggel óta dolgozva, a kis mosdóviz fényes üdesége helyett verejtéket hordoz arczán. A ködfátyolképekből, miket a leány lát élete hajnalán, a paradicsomnak csak azokat a részeit látja, mik az élet göröngyös részeire emlékeztetnek: a tilalom almafáját, a kigyót és a lángpallóst. Lehullt szívéről a bűvös álmok édes burkolata; szétfoszlott agyának rózsás köde; lepattant szemeiről az a szivárványos hályog, mely a rideg valót előre eltakarta. És az uj év eljövetelekor még azt az idealizmust is, a mi vele jár-----lusra váltja föl! A csengő, szép aranyokat kapott bankóra, mert az neki már úgy is csak a kenyérre kell ! Az agg még ennél is kevesebbet csinál az uj évből. Ilasoulit azokhoz a csöndes, méla estékhez, melyekhez még altató dana se kell, hogy a lélek mintegy önmagától el-üljen, mint a virágról virágra röpkedő madár. Hisz a lélek is egy ily nyugtalan madár, s ennek is meg vannak virágai: az ezer meg ezer vágy. Öreg ember szive, lelke rég elült. Virágos mezője is jó idő óta letarolva. Ha még maradt vágya, csak az lehet, hogy hagyják nyugton egy zugolyban, míg órája üt. Reá nézve az új év nem új remények tárháza, hanem határpont. Nem tekinti azt oly kanyarodónak, melyen túl a szenvedélyes utas újabb, tágasabb, s még gyönyörűbb vidéket remél és vár, hanem oly czélpontnak, melynél hosszú fáradság után megpihenjen. Az egész új évtől nem vár mást egy uj kalendáriumnál, melynek időjóslatait, saját tapasztalatai nyomán, csöndes pipaszó mellett egykedvűen megcáfolja, s hozzá teszi, hogy : — Te se leszel különben többinél 1 * Az év meghalt, éljen az év ! E kiálltással ébredünk föl jan. 1 -je reggelén. És mivel kezdjük az évet? — Fi* zetéssel. Legelső vendégünk: a kéményseprőinas. Egész éven át csak ilyenkor látjuk tiszta öltözetben. Bizonyára rá se ismernénk, ha nem tudnák a szokást, meg aztán, ha nem dugná be az ajtón azt aczifra papirost ben olyan Idik, hogyht nemcsak a dögök hety ki lehetne neki egy pi - lit megkímélsz De ni ablak alatt nem lehet táiért bizontalan szökhettek kodnak egy is csak oly: retnó azt i: nők magunl mellett ezeguk se him ban sem ! Legjokülni. Csal Ha er De it Átadj na, még ki De a ezt már ki Pedig esés jó re igénye van Sorsát Jaja a contósok Öltöz, haza se jöt Nem , Ekkor } nik meg. SZERKESZTOSEG: JOLTOBA-DTCZA, NYOMDAÉI'ÜLET. Névtelenütl beküldött költemények nem kötöltetnek. 3»i«oldatlan kéziratok nem adatnak vi«**a. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. napilap. rKIADÓ LYC. NYOMDA egész évre félévre . . ? előtt: 168 Hirdetési dij: sora 6 kr. , tél után 80 kr. kiül A döntő szavazat. A városi bizottságnak közelebb ártott közgyűlésén igen sok tanulságos és nagy jelentőségű dolog történt, de végeredményében egyiknek sincs akkora erkölcsi és politikai hordereje, mint a győztés elnöke, gr. Esterházy Kálmán főispán magatartásának, mely a Várady Károly által benyújtott határozati javaslat sorsát eldöntötte. A főispán — mint a kormány hivatalos közege — ezen szavazatával, melylyel a Váradi javaslatát elfogadta, nem csak egyéni jobb meggyőződésének, igazság és méltányosság iránti heves érzékének adta nyílt és férfias jelét, hanem egyúttal a kormánynak e kérdésre vonatkozó nézetét is tolmácsolta. Torzsalkodó és erőszakoskodó pártot akkora erkölcsi vereség még nem sújtott, mint ahogy a városi bizottsági független pártot — jobban mondva klkket — a főispán szavazata nemcsak lesújtotta, hanem erkölcsileg és politikaileg megsemmisítette. A főispánnak e k kérdésben követett magatartása minden tekintetben korrect, férfias és a kedélyeket általánosan megnyugtató volt. Az a hatás, melyet a főispán szavazata a közgyűlésre gyakorolt, minden hosszabb fejtegetés nélkül is legékesebb bizonyítéka annak , hogy mi jön szavazatával a Váradi javaslatát érvényre emelte — a leghelyesebb érzékkel eltalálta a közhangulatot, felismerte a közhajtást, s egyúttal olyan sírkölési diadalt szerzett a városi közt ülés többségének, a minő, szemben klik tagjai által világgá bocsátott kicsinylésekkel — a két párt eljárása között lévő különbséget a legélénkebb világításba helyezte. A közgyűlés elnökének szavazata egyúttal rendreutasítás a városi klicktárt tagjai által követett üzelmekkel szemben, másfelől olyan fényes elégtételszolgáltatás a városi bizottsági kör részére, amelynek messze kiható hordereje van, s amely a pártoskodások terén bizonyára egy újabb fordulatnak kiindulási pontja lesz. Az elnök szavazata által ki lett jelentve, hogy a város érdekei nem dobhatók oda néhány erőszakoskodó tag személyes üzelmeinek, hogy a város polgárságának a közjava olyan minden személyes érdek felett álló önkérdés, amely az atyafiságoskodás, ez érdekhajhászat körén kívül esik, s azok a kik személyes érdekeik miattők a gorr, a magukénak alárendelik helytelenül és sok tekintetben bűnösen cselekesznek. Abból a főispáni szavazatból nagyon sokan okulhatnak mindazok, a kik eddig abban a hitben éltek, hogy a város közgyűlési termét saját személyes üzelmük színterévé törpíthetik, s s mindazt megtehetik amit egyéni érdekeikre nézve legkedvezőbbnek találnak. Annak a szavazatnak hatása alatt ebből a megrögzött hitekből fel kellett ocsúdniok, meg kellett érteniük azt, hogy a közérdek szentsége első mindenek felett, s a polgár akkor teljesíti kötelességeit igazán, ha egyéni érdekeit félre téve, elsősorban a közjó érdekében fejt ki közhasznú tevékenységet. A városi közgyűlési teremben már gyakran kellett tapasztalnunk, hogy épen azok, akik tehetségeik, összeköttetéseik, társadalmi állásuk a közügyek szolgálatára elsősorban képesítettek, épen azok éltek vissza legtöbbször a hatalommal, melyet értelmiségük fejlettségénél fogva igen könynyen kezükhöz ragadhattak, s ép ezért annál inkább elszomorító volt látni küzdelmeiket, melyekbe nem a közérdek szolgálatára szentelt nemesebb buzgalom és érdeklődés, hanem a magánérdekeket szolgáló önzés volt a tettek rugója. A mig rendezett társadalomban élünk s a mig minden egyes egyénnek a közöst érdeklő polgári kötelességei vannak, addig ezen kötelességet elhanyagolni, vagy pedig a közérdeket a magunk egyéni érdekeinknek alárendelni nem szabad. Többek között ezt a tanulságot is le lehet vonni abból az elnöki döntő szavazatból. Voltak és vannak még most is olyanok, akik az elnök döntő szavazatát olyan jellegűnek ítélik, mint amely ~tn—gij .. i.j lufii I 1— — j■■ I ■ ~jl—.wV emelt határozattá, csak azt felejtették ki a számításból, hogy az ők jogi fejtegetéseik nem egyebek üres labilizmusnál, hogy a javaslat mely elfogadtatott nem tartalmaz magában olyat, amit a törvény tilt, s nem céloz olyat, ami törvénybe ütköző. Annak a döntő szavazatnak az igazság és méltányosság érzete, a törvény ismerete szolgált rugóul, így tekintette azt az a nagy többség, mely e döntő szavazat hatása alatt olyan viharos lelkesedésben adott kifejezést a maga helyeslésének, amely bizonyára nem fordul elő, ha abban a szavazatban a törvény és igazság iránti tiszteletlenséget, vagy éppen a törvény és igazság követelményeinek félreismerését fedezték volna fel. Az a döntő szavazat, mintegy óvástétel azon önző eljárással szemben, melyet a városi bizottság nehány tagja minden jelentékenyebb kérdésben tanúsított, s kezesség arra nézve, hogy mig az az elnök áll az ügyek élén, addig a város polgárságának közérdeke magán üzelmek játékszerévé le nem törpittetik. Esterházy Kálmán gróf alkotmányos érzelmének, tapintatosságának, a közérdek iránti meleg érdeklődésének föltéve, hogy azon cselekvényre a B. T. K. 55. és 56. szakaszaiba, vagy a büntető törvénykönyvnek különös részében meghatározott, az ausztriai büntetőtvkönyvben meghatározottal azonos vagy lényegben annak megfelelő mellékbüntetés van megállapítva, és föltéve, hogy a B. T. K. 54. §-a második bekezdésének kedvezménye nem jut alkalmazásba, a mellékbüntetés a B. T. K. 57. § -nak megfelelőleg az ítéletben kimondandó. Az ötszázalékos magyar papírjára-il. értékesítése iránt jan. 5-én megtartandó ajánlati tárgyalásra valószinüleg e szavazata által olyan frappáns jelét!o^hírníf"^6^ at^at várható, mivel adta, a mely által e város története! ’ben nevének tartósságot és feledhetlenséget biztosított. Vajha mindazok — kik ezzel ellenkező eljárást tanúsítanak — levonnék a tanulságot e szavazat jelentőségéből, s belátnák, hogy a közérdeket akkor szolgálja minden egyes polgár nemesen és elismerésre méltó módon ha arra az útra lép, melyet ama döntő szavazat kijelölt. Vértes. A kir. cnnia, mint legfőbb itélőszék második teljes ülését tartotta, melyben a büntetőtörvények által előszabott mellék A közjegyzői rendtartás módosítása fölött a tanácskozó bizottság tárgyalta tegnapelőtt tartott ülésében a közjegyzői kamarák alakítására vonatkozó intézkedéseket. A büntetések (hivatalvesztés és a politikai bizottság javasolja, hogy azon esetben, ha a jogok gyakorlatának felfüggesztése) alkal-, reform törvényjavaslat nagyobb terjedelmű mazhatósága képezte az eldöntés tárgyát.A leend, a közjegyzői kamarák szervezete az A legfőbb ítélőszék kimondotta, hogy a hivatalvesztés, miben a képesség hivatalviselésre is benfoglaltatik és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése akkor is kimondandó, ha az elitélt elitélése alkalmával nem volt hivatalban, pl. foglalkozás nélkül volt, vagy ha nem birt politikai jogokkal. A döntvény, melynek szövegét a „Büntetőjog tára“ után alább adjuk, egy erdélyi eset alkalmából hozatott, de a fent kiemelt elv minden, a magyar büntető törvénykönyv hatályba lépte után felmerült büntetendő cselekvénynél — ha a törvényaz*.:" mellékbüntetést is n mincden I0TOVegeez, azon büntetendő cselekvényekre vonatkozólag, melyek a B. T. K. 1 -ső § ának értelmében, a magyar büntetőtörvénykönyvek hatályba lépte után is, az ausztriai, illetőleg a katonai büntetőtörvénykönyv szerinttermészetesen a magyar büntetőtörvénykönyv 2. §-ának alkalmazása mellett) birálandók el, ha vádlott, oly cselekvényben mondalik ki bűnösnek és ítéltetik büntetésre, mely miatt az ausztriai büntetőtörvénykönyv 26., 27., 242. és 268. §- ai, illetőleg tanonczai vegyenek részt a neveleg a katomi büntető törvénykönyv 45., tett egylet által megújított nyelvtani 47., 48., 50. és 70. §§-ai szerint, a főbűnfolyamokbün, tetésen fölül, az idézett szakaszokban meghatározott törvény szerinti következmények együtt, vagy ezek közül egy vagy több alkalmazandók, illetőleg az ítéletben kimondandók, és az angol bankon kívül, még ha az osztrák földhitelintézet nem konkurrálna is -- ami még teljességgel nincs eldöntve — a bécsi bankegyesület mindenesetre mg ajánlatot benyújtani és az osztrák tartományi bank is esetleg offerálni szándékozik, jóllehet, hogy ez az utóbb nevezett pénzintézet sokkal szívesebben versenyez ae aranyjáradékra. Az eredményezendő árkeletre vonatkozó minden számítás ma értéktelen annyiban, amennyiben a papírjáradék árkelete a magyar aranyjáradék január 5-ei árfolyamától fog függni, ügyvédi kamarákéval egyformán állapíttassék meg. A közjegyzői állás megszűnése esetére nézve az irattár sorsa fölött hosszabb vita fejlődött ki; indítványozták, hogy az irattár vagy a járásbírósághoz utaltassák, vagy a közjegyző utódjának adassák át. E kérdés eldöntését függőben hagyták. Szintúgy eszmecsere tárgyát képezte a bályogcsonkításból eredő kincstári követelések megtérítése. A bizottság hangsúlyozta, hogy a közjegyzőt csak azon esetben terhelheti a szavatosság, ha a dijakat maga lett volna köteles beszedni a fejtől. _ xjzzemberejmeti az ülést. (p. fr ) " Az iparosok oktatása. Falk Zsigmond, mint a pesti könyvnyomda részvénytársaság igazgatója, közelebbről azon ajánlattal fordult a könyvnyomdászok és betűöntők egyletének választmányához, hogy az egy felhívást az egylet magáévá téve, körözvényt bocsátott ki az egyes nyomdák főnökéhez, namncs bizonyára üdvös sikere leend. Habár kissé késői dolognak tűnik is fel az, hogy e téren csak most létetik meg az első lépés, mindazonáltal örömmel veszünk tudomást a megindított mozgalomról, mint amelynek üdvös befolyása hazánk iparos nemzedékére nézve bizonyára elmaradhatlan teend. A műveltebb államok iparos osztályaihoz viszonyítva, hazai iparosainknak e téren mutatkozó elmaradottságát, szomorúan kell rágondolnunk, hogy mennyi még a tennivaló, míg a társadalomnak ez osztályát a fejlettség azon fokáig juttatjuk, amelyekhez el kell jutniok, ha azt akarjuk, hogy ez osztály a társadalom számottevő tényezőjévé emelkedjék. Nem szükséges hosszasabban bizonyítani, hogy épen az iparos osztálynak milyen elengedhetlen szüksége van a műveltebb nyelvek leírására, s hogy különösen a nyomdász-ipar fejlesztése nyelvismeret nélkül mily nagy időkre napoltatik el. Hazai nyomdász iparosaink mindeddig nem igen gondoltak arra, hogy nyelvismereteiket fejlesszék, mit annak kell tulajdonítanunk, hogy e körülmény horderejét vagy nem méltatták elég figyelemre, vagy épen nem is ismerték fel. Az elmaradottság ezen állapotán minden áron és sürgősen kell segíteni. A külföld iparának folytonos fejlődése annyira hátraveti a mi iparunk fejlesztését, hogy ha sürgősen nem gondoskodunk segélyszerekről , még csak gondolni sem lehet arra, hogy valaha velük versenyt tarthassunk. A kézi ügyesség fejlesztésén kívül elengedhetlen követelmény a szellemi tehetségek kiképezése is. E nélkül az ipar haladásáról beszélni sem lehet. A szellem az, mely teremt, a kéz csak azt dolgozza fel, amit és ahogy a szellemi képesség, a teremtő ,azönyegjelöli. Gyár páni jelentéleteket köze Alispái pi közigazgs jelentést, m rab érkezett maradt ellát A pén csak a már jegyzést tes vai pénzek frt 47 kra szereztetett A vári frt volt. Közigs központi fot Bélyes napban 72,( bal több mi Vadás: 162 drb. Az ort 1881. évre a jelen évet mult évihez, haladja. A jegy bér hó 30-a készlettel rí vogyil ,, —rr . 5 fordult el Mennél műveitek.Végül képzettebb az iparos, annál jelentékenyebb munkásságra képes. A szellemi fejlődésnek elengedhetetlen követelménye a nyelvek ismerete, s mert ilynemű ismeretekre az iparosok között különösen a nyomdászattal foglalkozóknak feltétlenül szükségük van, ez okból nem ajánlhatjuk eléggé figyelmükbe a fennebb érintett mozgalmat, mint amely éppen azt czélozza, hogy a fiatal iparos nemzedék olyan képzettségre tegyen szert, amelynek segélyével nemcsak az iparnak, mint ilyennek fejlődését biztosítja, hanem jelentékeny tényező arra is, hogy az iparos osztály tassék. Ma mi talános előd osztály javít teténd ra mat képessé felett ma m nek is, hat iparos nemzételten fel érintett üdv Kolozsvár; halál az UK áldozatot Kőnyi Imre ( Az előnév kamegyei tibi időkben méltó szolgi gó részvéte alkalommal érdelődésén körben, mei szintén has magukat a Főorv és szakavat következő i az eg talános égé