Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)
1881-01-09 / 6. szám
Nem keresem ez alkalommal e czikkeknek számát, nem keresem s nem jelölölöm ki azoknak neveit, egyelőre a behozandó czukor-, káva- és söradóra fordítsuk figyelmünket. Ha nem vagyunk elfogultak, menten be fogjuk látni, hogy ezen czikkek, melyeket a neheztelt törvényjavaslat adó alá vonni óhajt, teljesen azon czikkek közé tartoznak, melyeket csak az fogyaszt, akkor is annyit fogyaszt, a mikor és a menynyit saját nézete szerint bír. Kétségtelen az is hogy e czikkek nélkül az életfentartás abszolút nem lehetetlen s így akitől nem telik, akinek nincs módjában, az nem veszi, nem fogyasztja s igy nem részesül ezen adóteherben. A ki a kávéval, czukorral szeret és bir élni, az valóban könnyen elviselheti a rá vetett adót, egy métermázsa czukor vagy kandirozott holmi után 3 írt., tehát egy kiló után 3—4 krt. A kávénak ára változó, különböző , van 1 írttól 2 írtig kilója. A ki már 1 írt 30—40 kros kubát, javát használ, innentül a 8 frtos adó mellett 1 írt 40—50 kre fizetend. Ez valóban oly csekély adóteher, mely ellen szólani is alig szabad, ha tekintetbe vesszük azt, hogy minő összeget hoz az államkincstárnak e csekélység ! A sörről nem szólok. Bortermő vidéken a söradó lehetetlen, hogy ne legyen népszerű. Aztán akinek tetszik egy pohár sörért ma 10 krt fizetni, az bizony jó szívvel fizethet még egy két krt, hogy ezáltal az államkincstárnak segítsen egy millió frtot gyűjteni. Én azt hiszem, hogy mindezekről tovább szólani felesleges, mert oly világos, oly igaz ez mind, hogy sérteném t. barátaim érzékét, ha bővebben elemezném a közvetett adónemeknek az egyenes adók feletti előnyeit! Nem is tartom feladatomnak a közvetett adók érdekében lándzsát törni akkor, midőn egész Európa felvilágosodott népei kivétel nélkül ezen alapon gyűjtik milliárdokra menő adóterheik fedezését s azon vannak, hogy az egyenes adók minél kisebb térre szorittassanak, s ez lesz a mi feladatunk is. Hanem szóljunk ama nehézségekről, melyek miatt ezen adók behozatala oly számos helyen ellenzésre talált. Az emelt kifogások valóban tekintetet érdemelnek s nem oly természetűek, hogy azon hátrányoknak elháritásáról elmélkedni, gondolkodni ne lenne kötelességünk, melyeket jóakaratu avatott egyének hoztak felszínre s melyeknek elhárítása— bevallom, hogy szerény nézetem szerint is — egyelőre csak részben fog sikerülni, a képviselőháznak pénzügyi bizottsága máris tetemes oly változásokat hozott e törvényjavaslatba, melyek a vexatorius eljárás, kijátszás és nagy kiadásokkal járandott hiú ellenőrzés által azon hasznot, melyet az állam e hírom czikk után vár, tetemesen kisebbítette volna nemcsak, de annyira elvette volna becsét, értékét, hogy bizvást elmondhatnók felőlük, hogy elveszne a vámon, ami meggazdálkodtatott volna a réven. Említem, hogy — szerény nézetem szerint is — egyelőre csak részben fog sikerülni ezen új adók hátrányait azáltal kiegyenlíteni, megszüntetni, a másikban a pénzügyi bizottság praktikus változtatásai kétségen kívül sok részben élét vették azon hiányoknak, melyeknek teljes eltüntetése e perezben nem áll hatalmunkban A fogyasztási adók oly nagy mérvben való behozatalához, — melylyel költségvetési hiánylatunk, „a deficit“, ha nem is egyszerre, de részben évek múlva teljesen megszüntethető legyen — nézetem szerint csak két út vezet. Egyik az, ha Ausztria is behozza, — még pedig lehetőleg egyenlő tételekkel terhelve, ugyanazon czikkekre a fogyasztási adókat, melyekre Magyarország azokat kiveti. Második módja azon esetben válik szükségessé, ha Ausztria — mint jelenben áll a dolog — nem hajlandó ezen adókat magánál meghonosítani. Ezen másik mód: az Ausztria és Magyarország érintkezési határain megvonandó fogyasztási vonal. Nehogy félreértessem, — nehogy nagyhangú nemzetgazdászainknak méltatlan örömet szerezzek — nem külön vámterület az a mitgkivánok, mert arra sem szükségünk nincsen, sem míg együtt élünk Ausztriával, s az együttélésnek a közös vámterülettel járó előnyeit elvi és elméleti ábrándoknak áldozatul venni nem akarom és addig külön vámterületet Magyarország részére nem óhajtok. Egyszerű fogyasztási vonal az, melynek életbeléptetése nézetem szerint a fogyasztási adók bevételét könnyűvé, kezelését tisztává, a jövedelmezést biztossá, magassá és olyanná emelné (aránylag csekély költséggel), amelynek eredményéért valóban érdemes volna néhány éven át kissé magasabb árak mellett élvezni azon czikkeket, melyeket ma csekélyebb áron vesztegetünk, pazarlunk, gyermekeink mulattatása, kedveseink meglepetése s inyencz ízlésünk kielégítésére. Arra kell tehát elsősorban törekednünk, hogy ha lehet, és mihelyt lehet, Ausztria is hasonló törvényes intézkedések tételére bhassék; vagy ha arra egyelőre és hamarosan rábírható nem lenne, akkor meg azon kell lennünk, hogy a fogyasztási zárvonal Ausztria és Magyarország között felállíttathassék. (Vége köv.) A Petőfi-társaság ünnepélyes közgyűlése, írja tudósítást Navy László a következő az „Ellenőrinek: A Petőfi-társaság ma tartotta ötödik ünnepélyes közgyűlését a tudományos akadémia dísztermében. A társaság tagjai kevesen, a közönség szép számmal jelent meg. A hallgatóság legeslegnagyobb részt a minden szépért buzgó hölgyekből és a lelkes ifjúságból tett ki. Szürke vagy kopasz fej mentői kevesebb volt. Az úgynevezett irodalmi kitűnőségek szinte demonstrative maradtak távol azon ünneptől, mely a nemzet legnagyobb költője emlékének van szentelve. Ne csodálkozzék a közönség ! Petőfi sem az akadémiának, sem a Kisfaludy társaságnak nem volt tagja; nem volt clique-ire, s nem szorul a szabadalmazott nagyságok tiszteletére... Hanem annál jobban teszi a közönség, ha szívébe vési, amit Komócsy alelnök megnyitó beszédében a nemzeti lét, a culturális haladás feltételeiről mondott. Az irodalom erkölcsi és anyagi támogatása oly kötelessége a magyarságnak, melynek teljesítésével, önmagát becsülvén meg, egyszersmind képessé és méltóvá lesz arra, hogy a művelt népek közt előkelő helyet foglaljon el. Komócsy rövid, de gondolatban gazdag és melegen előadott beszéde egészen illő volt a szép ünnephez, és mégsem fojthatjuk el sajnálkozásunkat Jókainak, a táraság elnökének távolléte felett. Tudjuk, hogy az ő rendkívüli munkássága sok időt igényel, hogy ha vannak pihenő percei, azokat joga van igazán pihenésre használni, de ilyen alkalmakkor inkább a szedőket kellene várakoztatnia, mint azt a közönséget elhanyagolnia, mely az ő elnöksége alatt alakult társaságot annyiszor tüntette ki meleg részvételével. Szaba Tamás titkár jelentéséből megtudjuk, hogy a társaság a lefolyt évben elég élénk munkásságot fejtett ki, minek bizonyítékai a felolvasóülések, a „Koszorű" gazdag tartalma s az önálló kiadványok. Ez utóbbiak : Szász Gerő újabb költeményei, ugyanannak „Rolandnó” czimű tragoediája és Balázs Sándor elbeszélésének második kötete. Jövőre megfognak jelenni gróf Teleki S. Emlékei K. Papp Miklós rajzai. E jelentés után Pulszky Ferencz lépett a felolvasó asztalhoz. A XVIII. század szellemét jellemezte azzal az espritvel, tudományos apparátussal, mely hasonló műveit jellemzi. Különösen érdekesen vázolta Magyarország állapotát azon nagy szellemi forradalom közepett, mely egész Európát lázban tartotta. A józe fini a must kevés, de erős vonással charakterizálta. Szólt a magyarországi forradalmi irodalomról, a szabadkőművesek, világjavító társaságok iskolai törekvéseiről, a franczia revolutio hatásáról nálunk. Élesen ostorozta Ferencz császár uralkodási rendszerét, melynek czélja a tekintély helyreállítása volt minden téren. Constatálta, hogy az ő hosszú uralkodása mély hézagot ütött az európai és magyarországi kultúra között, mely hézagot csak az 1848-iki szabadságharcz s ennek eredményei, a mai művelődési törekvések töltenek ki. A szellemes előadás megérdemlett tetszésben részesült. Szabó Endre „Hogy feledjük, amit álmodunk" czím alatt csinos költeményt olvasott fel. Jobb felolvasó azonban többet tudott volna belőle csinálni, mint amennyit a szerző csinált. Bodon József elbeszélését „Dal a szép leányról" Margitay Dezső olvasta fel. Nem új tárgy, de az iró ügyes compositiójával, közben közben élénk festéseivel mély hatást tudott tenni. Egy tisztességes család egyetlen gjermeke, egy szép leány — elbukik, kimerülve, testben lélekben összezúzva tér haza anyjához meghalai Az anya ellöki őt magától, de szive kiengesztelődik abban a pillanatban, midőn a „szép rom" szemének utolsó szikrája elhamvad. — Egyes részek túlságosan aprólékosak, de vannak benne drámai hatású helyek. Az egész nem mindennapi lélektani megfigyelő tehetségről tanúskodik. Nagy tetszést aratott Kiss József „Kincses Lázár lánya" czimsű balladája. Kiss J. már máskor is bebizonyította, hogy kiváló tehetsége van a balladai formában. Ez új darabja, bár szélesebb szerkezetű, mint minek az igazi balladák, de a drámai stylus kitűnően van ebben is alkalmazva. A mű így kezdődik : Özvegy Salamonná düledt házikója Hogy épült fel újra, van arra egy nóta: És a nóta azt beszéli el, hogy a szegény Salamonná deli fia szereti Kincses Lázár lányát, Erzsikét. A leány nagy beteg lesz. A legény elküldi anyját, hozzon neki hírt a betegről. Az anya emlékül egy karika gyűrűt kap a betegtől, hogy ha valaki megcsókolja kezét, ajkai érjék a gyűrűt is. a gazdag gőgös Lázár kiűzi házából a résztvevő szegény aszszonyt, de leánya halálra válik. Megpróbálnak orvoslást, kuruzslást, fizetett imádságot, semmi sem használ. Kincses Lázár elmegy a nép vénei közé; azokat kéri, hogy imádkozzanak egyetlen leányért, s esküvel fogadja, hogy szerény, alázatos lesz, ha Jehova megkönyörül rajta, s leányát kész odaadni a legszegényebbnk, ha meggyógyul Erzsiké meggyógyul, s özvegy Salamonná fiának boldog neje lesz Özvegy Salamonné daledt házikója így épült fel újra: A jó isten ujja. A cselekvény végső fordulata kitlenően sikerült Az utolsó szám „Egy karácsony est Viktor Hugónál" ur. Teleki Sándortól volt, melyet Lauka Gusztáv olvasott fel. Teleki, szokása szerint, most is rhapszodikusan irt, de mint máskor, most is érdekesen. A Jersey sziget lakóiról és vendégeiről néhány vanással plasztikus képeket nyújt. Déli 12 óra után Komócsy alelnök rövid beszéddel a köszönete kifejezésével zárta be az ünnepet. A társaság tagjai Szikszay vendéglőjében gyűltek össze társasebédre, melyet ősi szokás szerint vidám hunguat mellett tarkábbnál tarkább felköszöntők fűszereztek. A jelenlevők azonban voltak annyira őszinték, hogy saját buzgóbb munkásságukra is ürítették a jó kívánságok habzó poharát. Zilah, 1881. jan. 5. (,Szilágymegyei muzeum-egylet) Megyénkben, illetőleg a volt Közép Szolnokmegyében még 1875 ben mozgalom indult meg egy megyei muzeum-egylet létesítése iránt. Az ügyet maga a megyei bizottság vette kezébe; alapszabályokat dolgoztatott ki, s az felsőbb helyen jóváhagyást is nyert. Azonban a megye átalakulása s a kedvezőtlen anyagi viszonyok mindeddig késleltették a múzeumegylet megalakulását; míg végre-valahára Szikszay Lajos orsz. képviselőnk, kiváló régiségkedvelő, erélyesen lépett fel, a a márunk meghaltnak hitt eszmét föltmasztotta, diadalra juttatta: a múzeumegylet deczember hó 3- án megalakult. Az alakuló gyűlésen a régebben alkotött alapszabályok átvizsgáltattak és módosíttattak, nevezetesen a cim az új viszonyokhoz lett alkalmazva, a régi Közép- Szolnok-Zilahi elnevezés heyett „Szágy megyei muzum egylet" elnevezés tétetett; továbbá az alapító tagsági díj 100 írtról 50 írtra szállíttatott le, a rendes tagsági dij, 3 évi kötlezettséggel, 2 írtra, s a pártoló tagsági dij, szintén három évi kötelezettséggel, 1 írtban állapittatott meg. Az alapszabályok módosítása után megválasstatott a tiszti személyzet, nevezetesen elnök lett: Baranyi Ágoston, főispán, igazgató : Szikszay Lajos, ügyvéd és orsz. képviselő, titkár: Borbély Sámuel, tanítókép, tanár, pénztárnok : Molnár Lajos. A választmány ezúttal csak fele részben határozhatott megválasztatni, a másik fele, valamint a tiszti szemészet egy része is a végleges szervezkedés alkalmával fog megválasztatni A választmány tagjai lettek ez alkalommal : Kerekes József tanfe,ügyelő, Baczó Gábor ref. gyám. tanár, Faluvégi Albert tanítóképezdei igazg. tanár, Balogh Károly kir. közjegyző, Pungur Gyula polg. isk. tanár és Hatfaludy Albert kir. becslőbiztos. Hálás elismeréssel említem fel végül, hogy Szikszay Lajos úr a megalakult muzeum-egyletnek örök tulajdonul átengedte összes régiség- és érem, valamint becses oklevélgyűjteményét, mely maga egy kis muzeum, s melynek értéke többre tehető 2000 írtnál. Nem kenye rém a hizelkedés, de ki kell mondanom, hogy Szikszay úr e nagylelkű adományával, melylyel múzeumunknak alapját tette le, örökemléket emelt magának megyénk közmivelődési történetében. Vajha a szép példa lelkesitné intelligentiánkat, hogy melegen karolnák fel e közmivelődésünkre nagyfontosságuvá válható megyei egyesületünket!! Bely. LEVELEZÉS. Kololozsvárt a billentyűvel az áramot tetszés szerint zárják és nyitják, tehát adják a jeleket (verik a hírt), Debreczenben a papírról leolvassák. Ebben áll a telegrafálás. Itt megjegyzem még azt, hogy ha nagyon messzire kell jegyeket adnunk, a galvánáram annyira meggyengülhet , hogy már nem lesz elég erős az irokészülők galvánmágnesét kellő erélylyel működtetni. Ezért a telegráfállomások úgy vannak berendezve, hogy a megérkező elgyengült, kifáradt áram a jelfogóba (Relais) megy, olyan készülékbe, mely hasonló az irókészülékhez, csakhogy annál finomabb szerkezetű és csekély árammal működésbe hozható. A Relais emeltyűje egy helybeli erős áramot zár, amely csatlakozván az elgyengülthez, együttesen az író készüléket kellő erővel fogják működésbe hozni. Morse telegráfját Siemens és Halske annyiban módosították, hogy a papírszalag fölé szélein befestett forgó korongot alkalmaztak, melyhez az emeltyűszöge a papirt mindannyiszor odanyomta, valahányszor az áram záratott, így a papiron szines nyomatú pontok s vonalok keletkeztek. Hughes Amerikában 1869-ben oly gépet szerkesztett, mely a sürgönyt közönséges betűkkel nyomtatva adja vissza. Emellett még az az előnye is megvan, hogy majdnem háromszor oly gyorsan dolgozik, mint a Morse féle. A gép szerkezete nagyon bonyolult. Erős figyelem s élénk képzelő tehetség kell ahoz, hogy a működését felfoghassuk-Képzeljünk két állomást, mely egymással közlekedik. Mindedben van egyegy kerék; ezek tökéletesen egyenletes és egyidejű (csokros) körforgásban tarthatók és kerületeiken az alfabétum domborodik ki. A betűk helyzete a két keréken symraetrykus, azaz egymásnak megfelelő. A betűk előtt papírszalag van. Mindelik betűhöz egy billentyű szolgál. Ha p. o. az a billentyűjét lenyomjuk, galvánmágnes segélyével mindkét kerék a betűje a papírszalaghoz nyomatik, s ha megelőzőleg nyomdafestékkel be voltak kenve, tisztán nyomott betű jelenik meg a papíron. Legújabb időben Siemens talált fel oly szerkezetű gépet, melynél a kerekek egyidejű forgása nem szükséges, és még sebesebben dolgozik, mint a Hughesféle. Igen elterjedt alkalmazása van a gálvánmágnesnek az annyira közönséges elektromos csengettyűknél. Ezeknél amint a gálvánmágnes a lágy vasat magához rántja, a hozzá erősített kalapács ránt a csengettyűre s egyúttal az áram megszűnik, a lágy vas előbbi helyére zugerejénél fogva visszamegy, de azonnal zárja az áramot, mert az áramot vezető fémlemezhez támaszkodik, s így az előbbi tünemény ismétlődik. Az elektromos óráknál szintén galvánmágnes mozgatja az óra mutatóját. Egyetemünkön a múlt év óta ilyen órák vannak. Az áramot az egyetemi rektori hivatalban lévő pontosan járó ingaóra (regulátor) zárja. A regulátor és az elektromos órák között olyan az összeköttetés, hogy az utóbbiak galván-mágnese minden perezben magához ránt egy darab lágy vasat, miáltal az óra mutatója előre vitetik. Az elektromos időjegyző (kronográf) olyan készülék, melynek segélyével a másodpercek tized, század, ezred részeit is le tudjuk jegyezni, tehát apró időközöket is meg tudunk határozni. Szerkezete hasonló a Morse féle telegrafehoz, csakhogy két gálvánmágnes működik s a papíron a jegyek finom tűszurások. Az egyik gálvánmágnest egy pontosan járó ingaóra működteti az által, hogy minden lengés alatt kétszer zárja az áramot. E szerint a papíron két tűszurás közötti hosszúság megfelel az órasuga fél lengési idejének. A második galvánmágnes a billentyűvel van összeköttetésben. Ha a a billentyűt lenyomjuk, finom tűszúrást kapunk az előbbi papíron, az előbbi szúrások mellett. Természetesen észleléseknél a tünemény kezdetén és végén nyomjuk le a billentyűt, s a papír szalagról tisztán leolvashatjuk, hogy a másodperc melyik részében kezdődött, melyikben végződött, s meddig tartott a tünemény. Legújabban a telefon és fotofon készülékeknél is a gálvánmágnes az egyik főalkatrész. Csak egyszerűen említem fel, hogy a gálvánmágnesek tudományos buvárlatok alkalmával gyakran kitűnő szolgálatot tesznek. Erről azonban nincs szándékomban ez alkalommal bővebben szólni; különben is kifogyván az időből, a figyelmeket köszönöm s előadásomat bezárom. Dr. Virolt Vilmos, Sz.-Nádas, január 6 án 1881. 1-én A népszámlálási munkálatok e he megkezdődtek, s azóta szüntelen folyattatnak; a munka keresztülvitelét körjegyző Löw István, és ev. lath. tanitó Löw Mihály urak vállalták magukra, a a mi a mostani időben ritkaság, minden díj nélkül; a miért nevezett utakiak itt a nyílvánosság terén, községünk nevében köszönetet szavazunk ; nem hagyhatjuk azonban megrovás nélkül az.elöljáróság azon tapintatan eljárását, melyet ezen ügy körül kifejtett. Amint ugyanis a munkálatok megkezdődtek, ahelyett, hogy jó előre az idegen helyről ide költözött lakosokat az anyakönyvi kivonatok beszerzésére figyelmeztette volna, a munka megkezdési napjának reggelén rájuk parancsolt, hogy azt 50 frt büntetés terhe alatt előteremtsék, minek következtében a szegényebb lakosok kénytelenek voltak napi életeket biztosító munkájukat félbe hagyni, s napi járó földre fekvő születési helyekre gyalogolni, hol aztán azon sajnos körülmény adta elő magát, hogy miután a k. elöljáróság megtagadta az illetőktől a szükséges igazoló bizonyítványokat, a lelkészek vonakodtak az anyakönyvi kivonatokat dij nélkül kiszolgáltatni, pedig egy szegény napszámosnakart 50 kv sok pénz. Félős, hogy az ilyen eljárások mellett a statisztikai adatok nem a legpontosabban gyűjtetnek össze. Egy hét óta a legszebb tavaszi időjárásunk volt, itt-ott a sánczok oldalain a békavirág is kidugta sárga fejecskéjét, tegnapelőtt délután 3 és 4 óra között pedig gyönyörű szivárvány látszott Gazdáink aggódnak, hogy ennek a szelíd télnek rosz következése lesz, pedig gabonánk most is kevés van, annak az ára csaknem potom, egy liter tiszta búza 1 frt 20 kr, rozs és elegyes búza 1 frt. törokbáza 45 — 50 kr, zab 35 kr így is jobb, sem hogy adóba fél áron elárverezzék. Az árverezésről jut eszünkbe, nem terjed egy hónap, hogy községünkben vagy a szóló dózma váltságért, vagy bankadós- Ságokért, vagy adótartozásért végrehajtás ne eszközöltetnék; azon kívül még mai napig is vannak egyes vérszipók, kik 30 -40 perczenttel üzérkednek, minek következtében csak e hóban is három gazda összes vagyona van árverésre kitűzve Az 1873-ik évtől bezárólag az 1880 ik év végéig 30, mind harminca jószág eladás történt, és minő arban ! Bizony mindezek szeretejeV 8 V6tUek DépUnk an^ helT r. 1. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. w SESst-ä vedett Manaases alakjáról van kívüle . k „ ki ,4ke.bMzM4 Hinfe au fenymásolva, még több szép műualt szerzett — Heine laira. Magyaroszág és Ausztria. Ifi* Geszti Ferencz. Első füzet. Kapható Aig n.»r Lajosnál. Szerző a szélsőbal aspirációi ellenében a Deák Ferencz-alkotó kiegyezés és közjogi alap előnyeit fejtegeti s kimutatja Kossuth dunai konföderációjának hátrányait a magyar államra és nemzetiségre. A munka általában Kossuth ellen heves támadást intéz A 32 oldalra terjedő füzet ára 40 krajczár A tiszta jövedelem népnevelési czélokra fordittatik.* Koronás irók Oszkár, svéd király, újabb költői dolgozatait az uj év elején bocsátotta közzé. Munkájának czime :rkori remények és levelek naplómból." Lajos, Portugália királya, ki szintén szépirodalommal foglalkozik, a múlt év végén fejezte be Shakespeare III. Richárdjának fordítását hazája nyelvére. A király öszszes fordításainak jövedelmét jótékony etólokra szánta.» A nemzeti színházból „Naila a forrás tündére" a nemzeti színháznak új nagy hallétje, melynek zenéjét Delibes Leo írta, a jövő hóban „Jean de Nivelle" előadása után kerül színre. E balletben Coppini kisasszonynak kitűnő szerepe van. A tündérjátékot képező ballétben gyönyörű képletes csoportok fordulnak elő, és a díszletek és öltözetek fényességénél fogva a kiállítási balletek közé sorolható. • George Sand A hírneves írónő levelezéseit tudvalevőleg sajtó alá rendezik. A teljesen ismeretlen anyag rendezésével a többi között Dumas és Parfait is meg vannak bízva A levelezés azt a viszonyt fogja megvilágítani, mely Musset Alfréd és a híres nő közöttt volt. A szerkesztő bizottság Eugenia teédszárnét is megkérte, hogy kiadhassa azokat a leveleket is, melyeket George Lind hozzá és férjéhez intézett. Ezek közt van a következő körülény folytán írt levél is: a „Mindamellett* czimű regényben van egy alak, melynek egész szerepe utálatot terjeszt. Sand György ellenei azt állították, hogy ez alakkal az írónő a császárné alakját akarta rajzolni. Erre Sand levelet irt III. Napoleon nejéhez, melyben e híreket határozottan tagadja. HI8H.4HAMG Kolozsvár | január 8. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése e hó vécével lejár, tisztelettel kérjük, méltóztassanak előfizetéseiket mielőbb megújítani, mivel a későn érkező előfizetőket teljes számú példányokról nem biztosíthatjuk. A lefolyt évnegyedben kifejtett buzgalmunkhoz hasonlóan igyekezni fogunk jövőre is, hogy eddigi munkatársaink mellett a „Magyar Polgárt“ támogató irodalmi férfiak köre számban is növekedjék s igy a lap élénksége és változatossága fokozatosan emelkedjék. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Január Márcziusra ... 4 frt. Félévre...................................8 frt Egész évre.......................16 frt. Időjárás. Kolozsvárt, jan. 8-án reggel az idő szép derült. Hőmérsék reggel 8 óra 20 percskor — 10.3* R. Légnyomás 7328 mm. Délben a hőmérsék — 84° R. Légnyomás 7314 mm. Színházi hírek Fáy Szeréna k. a., mint már említettük, hétfőn kezdi vendégszereplését, „IV. László" drámában; második fellépte kedden lesz, „Romeo és Juliá" ban; pénteken „Iskariosh"-ban szombaton „Báró és bankár" ban lép föl. Ez utóbbi drámával együtt színpadra kerül „Grengoire", a czímszerepben Zilahy Gyula vidéki színészszel. — Csütörtökre Szacsvayné jutalomjátékául „Lea grófnő", e hatásos új dráma adatik. — Kedden a „Párisi élet" Operette kerül színpadra. Pálmagiba ez alkalommal először fogja játszni a kertyüsnő szerepét. © Teleki Sándor ezredes a fővárosba utazott, honnan pár nap múlva tér vissza Kolozsvárra. ,. i® Sándor „csevegése" (Egy Karácsony-est Hugo Viktornál) méltó feltűnést keltett a Petőfi-társaság szombati közgyűlésén, a szellemes kis művet Lauka olvasta fel, s a lapok egyhangulatt konstatálják sikerét. Kár, hogy a cseveg 2 ' valamennyi tírnevel ^mségek ue- Ribault" o aP hibásan niDault _-ot írnak Ribeyrollel és közli ~- »Scheicher*-t S cho e le fi er -Ue8,hr kéne lxi.a maijával Vacquerie-vel. aA SZI em-SS? r;;aA«« s? « rerroll«,,ThoSr .k0". k’,ül: Rill és vitéz férfi,, ,., ? ’ *_»,«« »Mbldité r, é’í141 ,l!ra'i' ki d«z. 2-éo SA *rel tUrel5 egy torl&azsutuczió szaka«TM» î *latoníknak a kontábornok stb. A szerzT^’ ?,ianciani dlfl8z * szerző aa#lleme8ön — cse vegte el, mint töltötte e körben a t,trí csony-eetét, mely szellemdús és kedél' társalgás közt folyt le. Teleki eajitkezül ’ fogott halat vitt a költőnek, Ribierrolli örökösen élezett, s Hugo Viktor végüindégei kérésére a „Kis Napoleon"-böl 12!' vált el hatalmas hangon s lelkesülten í* fejezetet. E szavallat hatását így festi neki a befejező sorokban : „Ott állott A ostorával kezében, mint Juvenalis épig,... máival — éa vágta szemközt a hitszegényi morukat, a kis N a po 1 e on 11“ _ - leki művét a közönség lelkesen nézte. © A korcsolyázóknak kedv hirt jelenthetünk, melyet két-három „ előtt még alig remélhettek: a sétatér jégpálya holnap, vasárnap, meg fog nyittatni. ■ A Ügyvédi kamarai közgyűlés. A helybeli ügyvédi kamara |-* se ma délelőtt csak részben volt ható. Elnök Hiller Rezső a gyűlést megtart, nyilván, interpelláló intéztetett az ej- hez, egyik tagtára által elkövetett szabáltalanság miatt. E tárgyban a kamarai»ré"sze Utasittatott, hogy az illető tag,,»*' a fegyelmi eljárás megindítása végett tépkedjék. Ezután napirendre került,, kár fizetése és irodai átalánya. A köte‘' lés többsége az e czimen eddig 700 - ban megállapított összeget 1000 frtra emte fel. — Elnök előterjesztő, hogy aDa‘' rend szerint a tisztviselői kar megváltozása volna még a közgyűlés tárgya , mert az Ogyv. rts. szerint a választás törvényszerű eszközlésére a bejegyzett tagok felerészének megjelenése szükséges, , mert a tagok ily számmal nem jelentek meg. — értesíti a közgyűlést, hogy ,választás megejtésére 30 napon belöl egy újabb közgyűlés fog összehivatni, melynek határnapjáról a tagok értesittetni fognak. Ezzel a gyűlés véget ért. A Az erdélyrészi okszerű méhészegylet alapszabályai tegnapelőtt felsőbb megerősítés végett felterjesztettek a m kir. belügyminisztériumhoz. Lapunk következő számában a kérdéses alapszabályokat egész terjedelmében közölni fogják. A A helybeli dalkörnek tegnapelőtt délelőttre kitűzött közgyűlése a tagoknak csekély számmal történt megjelenése miatt nem tartathatott meg; határnapul folyó hó 9ke tüzetett ki. A Dí81 album, a devai műkedvelői társulat 100 ik előadása alkalmával dr. Bánffy Dezső főispánnak, mint a társulat védi őkének, remek kivitelű emlékalbumot nyújtottak át. Az album Posner K. Lajos műtermében készült. A A helybeli m kir. tud egyetem rectori hivatalából a következő értesítést vettük: A kolozsvári m. kir tudomány egyetemen a beiratkozások folyó évi január hó 11 én veszik kezdeteket s ugyan e hó 23 ig bezárólag tartanak. Ez idő elteltével három napig a karhoz, e három napnak is eltelte után 8 napig az egyetem rectorához inézett s kellően indokolt kérvényre lehet csak helye az utólagos felvételnek E 3 s illetőleg 8 nap eltelte után, tehát február hó 8-án túl utblagi felvételnek nincs többé helye s csak rendkívüli esetbe intézhető ez iránt folyamodás a nagyméltóságo vadás és közoktatási minszer úrhoz. — Kolozsvárit, 1881 januir hó 5 én, Kutya história. A Kelet —kutyáikndb. Azaz: tegnapi számában nekiment az éjjelenként csavargó kutyáknak, hogy miért kapdossák föl a csatornákból a konczot. S végzi egy ukázzal, hogy a rendőrség izuán éjjel fogassa a kinyikat. Mert n nappali fogások ártanak a nők egészségének, mig az éjjeliek legfelebb a kutyák egészségének ártanának. Mint haljuk, a rendőrség térdet fej-t akar híjtan s ez ukáznak. Közelebbről rendeletet bocsát ki a ház- és kutyát adonosokhoz, hogy telkeiket éjjelenként boritsák be egészen vastag üvegharangokkal így a polgárok jogai nem lesznek megsértve, mert adó alá eső kutyáik is subadon maradhatnak, éjjelre elbocsátani ház őrző ebeiket sem kell lánczon tartati s azért mégis a Kelet vágya, akarók mndani: rendelete is teljesül: egy kutyafa mehet ki a koncárat De minthogy ezeket az üveg harangokat nem lehet egyatW® fö fújni, ideiglenes intézkedést is hasson# említeni. Szigorú kötelességévé tesi # minden polgárnak, hogy kutyája nyakába ezentúl lámpást akaszszon. az adótizető kutyák jelvényei fityegjenek benn a láncban, az ebvadász észrevehesse ; az **' mentes házőrző ebek lámpáinak üveg# pedig felötlő veres betűkkel Írják $ ‘ tulajdonos nevét és adressét, hogy»11“' roktól ezek is megkimélhetők legy«DÍD mint azt H szabály rendeli. C$&kiá0Pr* tikus intézkedéssel lehet aztán elérni a mit a Kelet kíván, akarók monda*1 • parancsol, t. i. hogy az igazán gazádt»D, kóborló ebek fölismerhetők és le‘srtóztathatók legyenek. Mert azt a 11 ? j közleménye után se akarjuk b|íD a Keletről, hogy föltétlenül, den kutya elfogatását értet‘* illetőleg rendelte volna esetben, bizonyára, véghetetlenü! f*jD* t rendőrségnek, hogy a fennálló szab# miatt ezt az egyet nem teljesítheti-fi* azonban a Kelet jövő számában e lyokat egy tollvonással eltörli (ő hetiH : jóvel, két fiával Adóik s r k I k 8 t Te “•gélje, az eddigi készségi' után hl“” b (