Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)
1881-04-08 / 80. szám
ELŐFIZETÉSI ÁR: . «Kitől, deczember végéig . 12 frt. :::::: 4 Et. Kinevezés. A m. kir. igazságügyim"ring Nándor beszterczei kir. törvényjutarnokot ugyanod» aljegyzővé nevezte ki. "A lla trónörökös egybekelése albizonyos, hogy a magyarországi és testületek különböző ni felségeik, valamint a trónö Üskös pár által Budapesten fognak fogad- 5 • valamint hogy a különböző üdvözlő ["iratok és ajándékok is itt fognak átitatni. — A Bécsben végbemenő este valószínűleg csak az országgyűlés, ‘ ■ főváros és esetleg a horvát tarküldötségei fognak megje, '7. Hogy a trónörökös és neje, kik írj felségeik, a belga királyi pár, vala. . . külállamok képviselői fognak Budapestre kisérni, vasúton vagy gőzhajón érkeznek-e oda, mindeddig még nincs m állapítva, a Budapestre való érkezés Lus 15- és 18-ika közt történik, mint. . az új házaspár Budapestet 23 -án mindenesetre el szándékozik hagyni, a végből, hogy május 24-én Prágába érkezzék. __ A trónörökös nászának ünnéivel Budapesten. Az ünnepélyezó bizottság tegnap Ráth Károly főnokármester elnöklete alatt ülést tartott. A hozott határozatok szerint a budapesti fogadtatás programmja ez: a főpolgármester rövid beszédet tart az indóházban, szinvuit Stephánia herczegnőnek egy vivőkről. Az utczák földiszittetnek, a testületek lobogókkal sorfalat képeznek, Ferencz József-kapu diadalívvé díszíttetnek, a palota lépcsőházában 100 leány folladja az új párt sestve az egész tóváros kivilágítása, katona-zenekarok játéka „ utczákon keresztül-kasul, s tűzijáték a Gellérthegyen, s a gőzhajók is ki lesznek világítva. A vigadóban tervezett díszes polgári bál megtartását azután határozza el a bizottság, a nemzeti és népszínházak díszelőadásait föntartják a programmon; a nemzeti színházé 20-án lenne, 21-én a polgári bál, 22-én a népszínház díszelőadása; a dalárdák diszmatinója elmarad, de az erre készült költeményét Lzász Károlynak, melynek zenéjét Erkel Ferencz írta, valószínűleg a nemzeti színházban fogják előadni. Az Erzsébet-leány-árvaházban 10 leány számára alapítványokat tesznek, 3 az ünnepélyre kiállítják az alapító levelet. Az elutazásnál ismét üdvözölni fogják az uralkodó párt, a trónörököst és menyasszonyát, a vendégeket s a hölgyek mindegyikének csokrot nyújtanak át. — M. kir. államvasutak. A vasúti Üzletvezetőségtől következő értesítést vettük: A m. kir. államvasutak igazgatósága intézkedett, hogy a Segesvár brassói vonalon, hol eddig csak gyors és tisztán személyvonatok közlekedtek, e hétől kezdve minden irányban egy tehervonat személyszállítással is közlekedjék. Fennebbi naptól kezdve tehát Segesvár brassói irányban a 76. és a brassó-segesvári irányban a 21. számú vonat fog a nevezett czélra berendeztetni, mely előbbi még a múlt évben kiadott hirdetésekben kitüntetett 66. számú vonattal, utóbbi a 63. számú vonathoz biránci csatlakozással. E vonatokhoz olcsóbb vegyes vonati menetjegyek fognak kiadatni, miáltal a mondott vonalrészen eddig fennállott azon kedvezmény, mely szerint a személyvonatokhoz adattak ki ily jegyek, jövőre elesnek. — Brassóban a himlőbetegség a márcz. 27-től ápril 2-áig terjedő héten már csak 2 áldozatot ejtett. A betegülések száma 19 volt. — A Maros folyó , mint lapunknak írják, e hó 4-én Gyulafehérvárnál kilépett medréből és a város melletti térséget egészen elöntötte, de a viz még ugyan a napon apadni kezdett. Tegnap verőfényes szép idő köszöntött be, s ha a kedvező időjárás igy tart pár napig, az áradás valószinüleg nem fog nagyobb károkat okozni. — öngyilkosság. Váncsa Mihály gyulafejérvári pénzügyőri szemlész — zilált pénzviszonyok miatt, de hó 4-én felakasztotta magát, úgy látszik, kétszer kellet megkísértenie az öngyilkosságot, először nadrágszíjjával, majd lábravalójával. A szerencsétlen embert tegnap temették el. — Verekedés. Szerdán este egy sörcsarnokban egy lakatos, és egy órás előbb egy aranyművessel, később az ennek segélyére sietett rendőrökkel verekedtek, verekedés közben kikerültek az utczára, s botrányos lármát csaptak. Az utóbbi időben oly gyakori lett a korcsmai skandalum, hogy elhatároztuk, hogy ezután minden ily botrány előidézőit név szerint kiírjuk. — Betörés. Kedden éjjel Bartha Józsefnek a „Víg magyarhoz“ czimzett kis boltjába a fedél fölszakgatásával, a hiún át betörtek, s a boltjából szalonnát, kenyeret és szivart vittek el. Csodálatos, hogy a háziak a szomszéd szobából semmit se vettek észre. A tetteseket nyomozzák. Égés Feleken szerdán éjjel egy csűr, és egy pajta leégett, a két szalmás épület tüze oly nagy volt, hogy a fény belátszott Kolozsvárra, pedig a két épület a falunak nem emelkedett, hanem épen gödörben fekvő részében volt. A szükséges nyomozat megejtése végett a rendőrség részéről bizottság száll ki. — Prielle Cornelia vendégművásznőnk fölléptei naponkint zsúfolt ház előtt folynak, az igazgatóság, a bérlő közönség igényeire czélzó tekintetből, a vendégművésznőt — ha csak valami sajnos betegségi eset zavarólag föl nem merül egész a húsvéti ünnepekig megynyerte a már lejátszott két vendégfellépten kívül még öt előadásra. Ezen öt előadásból a páratlan számú bérlőknek hétfőre Benetton család, a párosszámúaknak szombaton Proletárok és kedden a Házas élet örvényei osztatott be. A művésznő jutalomjátéka szerdán lesz. Ez alkalommal három kitűnő apróság kerül először színre, melyben Prielle Cornélia asszony művészetének teljes fényében fogunk gyönyörködhetni. E jutalomjáték — mint általán véve a jutalomjátékok — bérletszünetben kerül színre. A művésznő jubileumát rendezi bizottság elnöke Kemény báró, az igazgatósággal egyérteműleg, abban állapodott t meg, hogy a színművésznő jubileumát, tekinttel amaz óriási érdeklődésre, mely közönségünk részéről e kegyeletes ünnepély iránt már hetek óta nyilvánul, szintén börtetszünetben adatra, a jutalomjátékra elsősorban a páros számú, a jubileumra pedig a páratlan számú bérlők részéről eszközölhetik előjegyzések. — Azgazgatóság — ami igen természetes is — a művésznővel a jubileumi előadást hivatalosan csak az előadás napján fogja tudatni a főrendező által; ez Ünnepélyen napra (csütörtök ápril 14-re) Sphynx hatásos dráma tűzetett ki . Az erdélyi gazdasági egylet által szerkesztett zárszámadás szerint az ügylél alaptőkéje lesz 101,493 frt 40 krt Az „Erdélyi Gazda“ czimű egyleti közlöny kiadása 2464 frt 11 kr, bevétele 1851 frt krt. tesz, a 612 frt 14 krt tevő hiányát az egyleti alapból fedeztetett. A folyó évi költségvetésben a szükségletekre 5500 hd összeg irányoztatott elő, mely összegből az egyleti közlöny fenntartására 750 frt fordittatik. — Felméri Lajosnak, egyetemünk éves tanárának „Az iskolázás jelene Angliában“ czimű munkájából néhány részlett az országos középiskolai tanáregyletosztályának tegnapelőtt délután tarl°tt Illésén Nóvi László bemutatott. A szakosztály igen kedvezően fogadta a bemutatott részeket, s jegyzőkönyvi köszeszavazott az érdemes szerzőnek, munkája e részét az egylet közlövesének átengedte. A teljes mű nemsoká'kikerül a sajtó alól. Megjelenését az iroda!A körök nagy érdeklődéssel várják. alak Perowska kisasszony, ki a merényletnek azzal ten szolgálatot, hogy sajtos nénak öltözve, boltjából épiték az aknát. E leány nem olyan szép, mint híresztelték, már 27 éves, kicsi, vézna teremtés, de hideg, nyugodt tekintete, találó életei és resignatiója megkapó; a tárgyalásban olyan hideg vérrel veszen részt, mintha a halálbüntetés nem is léteznék. A merényletről úgy beszél, mintha az magától értetődnék természetességében, s hogy arra hazájának föltétlenül szüksége volt; ő meg van arról győződve, hogy jót tett, s hogy nemes ezélért áldozta föl magát. Vallomásainál bizonyos bravourt fejtett ki abban, hogy olyasokat mondjon, amit nem is vártak tőle, például megvalló, hogy a moszkvai vasúti merényletben is része volt, amiről nem is sejtettek. Védője munkáját megnehezíti azzal a tilalmával, hogy az ő javára semmi enyhítő körülményt föl ne hozzon ; ügyeljen a per törvényes menetére, védeni majd fogja ő magát, hogy mivel, a fölött ő épen nem jő zavarba. Számít arra, hogy tömeges elitéltetés fokozni fogja az elvtársak fanatizmusát, s a merénylet utánzására fog buzdítani. Perowska kisasszony eddigi működését így jellemezte: „A nihilisták javítani akartak a nép politikai, társadalmi és gazdasági helyzetén. A kormány e törekvésekre szigorral felelt, s a forradalmi párt békés törekvéseit lehetetlenné tette. Minthogy ez a küzdelem , párt és kormány között nagyon sok emberéletet követelt volna áldozatul, elhatározta a párt, hogy aárt, mint a kormány fejét megöli, meglévőn győződve arról, hogy a megölt czár erőszakos politikáján sohasem szelídített volna, s hogy az ő létele állt útjába egyedül annak, hogy a párt törvényes után jusson el czéljaihoz . — Russakov tizenkilencz éves, szőke, vézna termetű legényke, fölötte nyugodtan, elszántan viseli magát. Megjelenése nem kellemetlen. Védője fiatal éretlenségét — melyet a nihilista tanok elhódítottak — hozza védelmére, remélve, hogy talán megszabadítja a halálbüntetéstől. Hinni bizonyára maga sem hiszi el. — Deák-szoborról. Schickedanz építész már megkezdte a Deák-szobornak a Ferencz József téren felállítandó ideiglenes talapzatának munkálatait. A talpazat, mely oly lényeges részét képezi a szobornak, a Széchenyi szobor talapzatának magasságára van tervezve. Rendkívül érdekes lesz az e talpazattal teendő kísérlet. Hogy avval a helyszínen a megfelelő magasság kipuhatolása miatt kísérleteket lehessen tenni, a nevezett építész a fából készülő talapzatot amerikai rendszer szerint oly géppel akarja ellátni, melynek segítségével a talapzat felső részét a rajta nyugvó szoborral együtt, kívánat szerint magasabbra is lehet emelni és ismét leereszteni, mely eljárás által a megfelelő magassági viszonyt könnyen lehet kipuhatolni és megállapítani. Hogy az ideiglenes szobor természethű legyen, a gipszből készülő alakokat bronzszinűre, a talapzatot pedig oly színűre festik, mint amily márványból az készülni fog. A munkálatok nagy erélylyel folynak, hogy a szobor június vége felé felállítható legyen. — Liszt Ferencz és Zichy Géza gróf, mint az Ellenőrnek Sopronból jelentik, kedden délután megérkeztek Sopronba, melynek indóházában nagyszámú, diszes hölgy- és férfi-közönség fogadta a két kitűnő vendéget. A váróteremben gyűltek össze a város és megye, az irodalmi és művészeti kör képviselői, kivonult a férfi-dalegylet is. Midőn a vonat berobogott , a mester és társa kiléptek a kocsiból, szűnni nem akaró éljenzés hangzott fel A város nevében Drucker polgármester, a szépirodalmi és művészeti kör nevében pedig Tomsita Bertalan alelnök szóltak a vendégekhez, kiket a magánfogatok hosszú sora kisért Esterházy herczeg főispán lakására. Liszt és Zichy gróf vendégei a főispánnak, ki tiszteletükre diszebédet adott. A hangversenyre már minden jegy elkelt. Frankel Leo sajtóperében tegnapelőtt döntött a m. kir. semmite azok, mely a beadott semmiségi panaszt, mint alaptalant, elvetette. Frankel tudvalevőleg a budapesti sajtóbiróság által tizennyolc havi fogházra és 600 frt pénzbírságra ítéltetett, mely büntetést most már ki kell állania. A hullaégetés kérdésével egy éve foglalkozik az orvosi kör több tagja, s most emlékiratot dolgoztak ki, melyen felsorolva mindazon érveket, melyek a hullaégetés mellett szólanak, azt indítványozzák, hogy az orvosi kör hasson közre hogy a hullaégetés a fővárosban behozassák Az orvosi kör legközelebbi ülésben fogja ezen emlékiratot tanácskozása tárgyává tenni. A czár gyilkosainak perét hétfőn kezdték tárgyalni Péterváron A vádlottak között kétségkívül legérdekesebb — Francesconi-eset Párisban. A párisi Hotel des Etrangersben, hétfőn a bécsi Francesconi esethez hasonló bűntény történt. A tettes, Delalain, egy belga, tőrrel támadta meg a levélhordót s agyonlőtte magát, miután a merénylet nem sikerült. A levélhordó csak könnyedén sérült meg. — Új afrikai utazó. Spanyol lapok érdekes részleteket közölnek azon előadásokból, melyeket Dr. Lenz, ki nem rég tért vissza nagy afrikai útjából, tartott a madridi földrajzi társaság közelebbi ülésein. Dr. Lenz Marokkóból indult útnak Afrika belső vidékeire, hogy Mekimászon át elérje a rabat partvidéket. Dél Marokkóban átlépett az Atlasz-hegylánczon és az Anti-Atlaszon. E hegylánczoktól délfelé óriási síkságok terülnek el, melyeket fantasztikus alakú gránit-sziklák bontanak. Közben nagy homoksivatagok vannak. A vihar a homokból mozgó halmokat képez, melyek Lenz véleménye szerint a tevezett Sahara-visút kiépítését nagyban fogják akadályozni. A hőmérsék változása e vidéken rendkívüli rohamos. A tűrhetlenül forró napokat északi hidegségü érek váltják föl. A nomád marékek törzsei még veszélyesebbé teszik az utazást e sivatagokon. Lenz egyik szolgáját, ki vigyázatlanul elmaradt a karavántól, a tuarekek elfogták. Maga a bátor utazó is folytonos veszélyben forgott, mígnem Tumbuktuba ért. Ezen nagy szerecsenvárost, mely a Niger partján fekszik, mostanig csak igen kevés európai látogatta meg. Tumbuktu Közép-Afrikának legnevezetesebb kereskedelmi városa és főállomási helye azon karavánoknak, melyek észak felé vonulnak, névleg Marokkóba és Algírba, Tuniszba és Tripoliszba. A rabszolgakereskedés itt még nagyban virágzik. Lenz tizenegy hónapig volt uttán, mígnem Saint-Louisba érkezett a Senegal partjára, hol a francziák igen szívélyesen fogadták. Észleletei szerint lehetetlen a Saharát tengerré változtatni, mint hogy a belső-afrikai síkság magasabban fekszik a tenger felszínénél. A Köztársasági mozgalom tört ki, madridi sürgöny szerint, Oportóban. A lázadók eltorlaszolták magukat a színházban. * § Korbuly Géza b. pénztárnok, Lengyel József b. jegyző. — A mélt. főispáni hivatalokat, valamint a megyei közigazgatási bizottságokat tisztelettel figyelmeztetjük, hogy a felesketett erdőőrök által az erdei kihágások feljegyzésére használandó rovatos napló, szerkesztve az 1879. évi XXXI. t. sz. 41. § kében foglalt határozat alapján a földm. ipar és keresk. m. kir. roiniszteriumnak 1880. évi 24,931 sz. a. kiadott utasítása értelmében megjelent, és akár közvetlen, akár pedig az erdőfelügyelői t. hivatal útján megrendelhető . Papp Miklós örököseinél Kolozsvárit A kolozsvári tud egy öt. kör hangversenyt rendezett bizottsága kedves kötelességének tartja Schillingné Neszveda Anna urhölgy és Borovsky Mahld k. a. e nagyságaiknak ; dr. Bánffy György, Gegenbauer József, Lichtig Adolf, Papp Gyula, Kirnberger Ödön, Binder Emil és Lindner Béla uraknak a hangversenyen való szíves közreműködésükért a nyilvánosság terén is kinyilvánítani. A rendező bizottság 1. év április hó 4-én tartott zárt üléséből Mártonffy Dezső b. elnök, Lengyel József b. jegyző. — Ugyanez alkalommal felülfizettek: Nt. Racsek János nagyprépost 10 frt. Dr. Csiky Viktor e. t. 7 frt. Dr. Groisz Gusztáv e. t. 7 frt Ladányi Gedeon e. t. 6 frt. Dr. Plosz Sándor e. t. 6 frt Dr. Lindner Gusztáv e. t. 6 frt. Br. Bánffy György 5 frt. Korbuly Bogdán 8 frt 50 kr. Schilling Lajos 8 frt 60 kr. Dr. Jeney Viktor e. t. 8 frt 50 kr. Bartha Miklós 3 frt 60 kr. Szász Béla e. t. 3 frt. Dr. Maizner Jószef e. t. 2 frt. Dr. Óvári Kelemen e. t. 2 frt. Dr. Felméri Lajos e. t. 2 frt. Mártonfalvy N- 10t 60 kr Szilágyi Béla 1 frt. Merza Gyula 2 frt. Dr. Máthé Dénes 1 frt Pákei Lajos 1 frt. csákány N. 1 frt. ÖSszesen 74 frt. 50 kr. fogadják a t. felülfizető urak meleg köszönetünket. A rendező bizottság nevében Mártonffy Dezső b. elnök. CSARNOK. A chiosi földrengés. Tegnapi táviratunk jelentette, hogy Chius szigetet borzasztó földrengés sújtotta. Mintegy négyezer ember pusztult el, a hajléktalanok száma meghaladja a negyvenezeret. A földrengés oly nagy terjedelmű volt, hogy harminc helységet döntött romba. A leginkább sújtott helységek: Sarkies, Kalimassia, Vassiliones és Ververato. Legiszonyúbb pusztítást magában Chiosban vitt véghez a földrázkódás. E város romjai alatt ápril 5-ig több mint 1400 hullát találtak. Újabb jelentések szerint, a rengés még folyvást tart. A lakosság, ott hagyva sebesültjeit és halottjait, mindenünnen menekül. Smyrnából sürgönyzik, hogy a török kormány azonnal a legkiterjedtebb intézkedéseket tette, hogy a chiosiak gyors és elegendő segélyt kaphassanak. Az iszonyú szerencsétlenség színhelyéről a következő ismertetést adjuk: Chios szigete, melyet a mai görögök Szkiónak, a törökök Szaksz Adaszi-nak (gyanta sziget) neveznek, az aegeumi tengeren, Erythrae félszigettel szemben. Lesbos szigettel délre fekszik, s 7 kilométer széles csatorna választja el az ázsiai szárazföldtől. Területe 19 négyszögmértföld. A szigetet hegylánczok vágják át, földje rendkívül termékeny s jól művelt Éghajlata oly enyhe és kellemes, hogy a törökök az archipelágus paradicsomának nevezik. A sziget hajdankorban ólomszinü fehér eres márványt szolgátatott, s finom fazekas-agyagot. Mastix nevű gyantája, melyet a pistaczia-fa izzad ki, ma is nevezetes, valamint hires bora, mely a malagaival egyenrangú. Fő terményei az emlitetteken kívül füge, narancs, czitrom, valamint selyem, gyapot és olaj. A sziget lakosai részben törökök, részben görögök ; számuk mintegy 40.000, az 1822-iki vérfürdő előtt több volt, 100 000-nél. Fővárosa Kastró, a keleti oldalon van, ezenkívül még 68 falu van a szigeten. A lakosok gyümölcscsel, csemegével, gyapot és selyemáruval kereskednek. A sziget egyetlen régisége, az úgynevezett „Hornér iskólája“, vagyis az a hely, hol, költők atyja tanítványait állítólag maga köré gyűjtötte. E század elején még meg volt a szigeten a gazdag Neumoni klastrom, melyet a 11. század közepén Monomachos Konnstantin császár alapított. Chios egyike volt azon helyeknek, melyek Homér születéshelyéül említtettek, s melyeknek nevét a következő görög vers szerint tartják emlékbe: „Smyrna, Rhodos, Kolophon, Salamis, Chios, Argos, Athenae “ Egész bizonyossággal Chiosban sztt lettek, azonban Ion tragikus, Theopompos történetíró, Metrodos geographus, Theokritos sophista, Ariston philisophus, és Glaukos, Malas, Anthermos és Bupalos művészek. A régi chiosiak híresek voltak beszélő tehetségekről, s róluk azt tarta a görög közmondás, hogy „Ahol egy chiosi van, ott egy egész chorus sem jut szóhoz.“ Nevezetes a sziget arról is, hogy ott csináltak legelőször telekkönyvet, s főhelye volt a görög rabszolga kereskedésnek. A sziget legrégibb lakói phaszok voltak, majd krétaiak, később főleg iónok telepedtek oda. Midőn a persák Kis-Ázsiát elözönték, s a hellén gyarmatokat is szorongatták, a chiosiak igen kevés hellén hazafiságot tanúsítottak, amennyiben a barbár kényuralom elől menekülő phociaiaktól megtagadták az oenusi szigetek eladását, mivel féltek, hogy az ő kereskedelmüknek hátrányára lesz, s azután Cyrusnak kardcsapás nélkül megadták magukat. Ellenben élénk részt vettek a Histiacos által kezdeményezett ion fölkelésben a persák ellen, s Lade sziget mellett száz hajón küzdöttek vitézül a görög haza szabadságáért. Az ütközet után azonban az áruló Histiacos megrohanta s megverte őket, s ők aztán ismét visszaestek a persák hatalmába. A mykalei csata után a sziget mint köztársaság az athenaei szövetségbe lépett. Ez utóbbiak hegemóniája alatt a szigeten a jólét és hatalom nagyban felvirágzott, és azért a chiosiak vitézül segítettek Athenaenak a peloponnesusi háborúban. Később a peloponesusiakhoz pártoltak át, s Milesust és egyéb ion várost is eltántorítottak az athenaei szövetségtől. Büntetésül az athenaeiek elpusztították a szigetet. A peloponnesusi háború után a szenvedett zsarolás miatt elfordult a sziget Spártától s ismét athenaehez hatolt, de ettől is nyomatva a Naros melletti csata után Thébével lépett erteköttetésbe s ez által felidézte a szövetségesek háborúját. Chios a rómaiakkal III Fülöp háborúja után jutott először érintkezésbe. Mithridates, mint a rómaiak szövetségesétől, minden hajót elvett tőle s azonkívül 2000 talentum sarezot fizettetett vele. 1307-ben török tengeri rablók megtámadták és elpusztították a szigetet, mely csakhamar Bajazid birtokába jutott. Később Chios hosszú ideig a genuaiak kezére került, míg a törökök 1566-ban elfoglalták s egy aga kormányzása alá helyezték. 1694. szept. 21-én a velenczeiek elfoglalták Kustrót, de a törökök a következő évben visszavették, s a sziget jövedelme a szultánnőnek adatott. A görög szabadságharczban a chiosiak is fegyvert fogtak, de csakhamar leverettek, s a t6 Ivában 316 életbiztosítási ajánlat lön türökök 1822-ben borzasztó pusztítást és üldöklést vittek végbe a szigeten. Egy második felszabaditási kísérlet 1827-ben szintén balul ütött ki. A görög királyság felállításakor Chiosz Törökország birtokában hagyatott. KÖZGAZDASÁG. Kolozsvári piacz. — Csütörtök, ápril 7. — Mai vásárunk közepesnek mondható. Az idő mindinkább nyílik, a tavaszi szél és nap a sárt is keményíti egy kissé, s miután az eső pár nap óta elállt, a közlekedés nehézségei részben eltűntek. Külvárosi népünk szokott életrevalóságával, már napok előtt megjelent a piacon az új salátával, spenóttal, sóskával, stb. Az embernek szinte jól esik látni a friss zöldet. Kertészeink is elfoglalták tavalyi helyeiket, s egész kis virágházat varázsolnak minden reggel a belső piaczra. Az árakat ezekben közöljük: Gabona, heti. szerint első rendű 76—78 k. tisztabuza 8 frt 50 kr; másodrendű, 74—76 k. 7 frt 80 kr —8 frt; rozs 6 frt 30—50 kr; málé 3 fr. 40—50 kr; zab 2 frt 40 kr. Sertés piacz Felhajtatott m. e. 150 drb. Eladatott 90 drb. A közepes drbja 14—22 frt; ranlacz 8—12 frt. Egészen kihizott sertés nem volt. Majorság. Csirke, idei 60 kr; tavalyi 90 kr; tyuk 1 frt 1 frt 20 kr; sovány liba 2 frt 60 kr; kövér 6 frt; puska 5 frt mind párjával számítva. Tojás 7 drb. 10 kr. Takarmány. Egy szekér széna 5 — 13 frt; szalma 2 frt 50 kr—3 frt. Zsúp párja 7 kr. Mész egy szekérrrel 12 frt. — Fa egy szekérrel 3—4 frt. Vegyes czikkek. Egy kiló marhahús 46 kr; sertéshús 48 kr; sós hal 1 forint 20 kr; 20 lir; pityóka 55 kr; egy koszorú veres hagyma 10—20 kr; fokhagyma 30 — 35 kr; egy kiló hál 60—65 kr; Bárány darabja 3 frt. Üzleti heti szemle. Marosvásárhely 1881. ápril hó 6. A mult keti szilárdabb hangulat e hét folyamán át is megmaradt. Buza a belföldi szükséglet, rozs a külföld részére keresett, s mult heti árak, sőt príma minőségnél 6—10 krral több engedményeztetett. Törökbázában a kínálat különösen későbbi szállításra élénk. Május, júniusra 4.20—4.80-ig vásároltatott. Kész áru a különböző vasúti állomásoknál 4 16—25 itt helyben 4 35-ig fizettetett. Más terményekben alig volt nevezetesebb forgalom. Zab a helyi szüksélet fedezésére 5 forintig vetetett. Schwarz Zsigmond nyújtva b71,obi frt 57 kinyi biztosítási összeg erejéig. Folyó év január 1 je óta az újonnan felvetettek összege 1,988,667 frt 76 kira rúg 706 bárczával s a bejelentett károk 253.934 frt 90 krra mennek. Az életbiztosítási osztály kimutatott biztosítási állománya 1879. deczember 31-én 59.530.316 frt 56 kr. tőkét és 227.710 frt 95 kr. járadékot tett ki 37.741 bárczára, a mire készpénz tartalékban 14988.178 frt 47 kr.volt tartva. Az 1879. évben kifizetett károk az életbiztosítási osztályban 1.062,958 frt 05 krt tettek ki s az összes ágazatoknál a társulat alapítása óta (1831) az évenkénti kimutatások szerint kifizetett károk 135 millió 336,752 frt 03 krt tesznek ki. A kolozsvári takarékpénztár részvény társulat 1881. márczius havi üzletforgalma. Bevétel: 360 betét után 51,755 frt 52 kr. Visszafizetett váltók 112,084 frt. Visszafizetett előlegek 54 frt. Viszafizet jelzálog kölcsönök 5,800 frt. Befizetett kamatok váltó 8 előlegek után 1,940 frt 90 kr. Illetékek 657 frt 60 kr. Jelzálogkölcsönök után befizetett kamat 336 frt. Házbér az intézet Baját háza után 812 frt 50 kr. Államilleték előlegek után 1 frt 20 kr. Összesen 173,441 frt 72 kr. Pénztári maradvány február 28-ról 213,072 frt 43 kr. Főöszszeg 386,614 frt 15 kr. Kiadás: Visszafizetett betétek s tőkésített kamatok 209. tétel után 46,894 frt 35 kr. Betéti folyó kamatokra 135 frt 76 kr. Leszámított váltókra 118,898 frt. Előlegek értékpapirokra 120 frt. Elhelyezményre pénzintézetnél 10.000 frt. Tiszti fizetésekre 831 frt 66 kr. Kezelési költségek 70 frt 48 kr. Napi biztosi dijakra 40 frt. 1878. évi részvény kamat s osztalékra 62 frt. 1879. évi részvénykamat s osztalékra 144 frt. 1880. évi részvény kamat s osztalékra 7308 frt. Igazgató bizottmány jutalékára 1826 frt 88 kr. Aprólékos költség az intézet saját házánál 22 frt 40 kr. Bélyegilleték betéti kamatok után 4 frt 8 kr. Államideték előlegek után 1 frt 20 kr. összesen 186 358 frt 81 kr. Pénztári maradvány márczius 31 én 200.155 frt 34 kr. Főösszeg 386 514 frt 15 kr. Kolozsvárt, 1881. márcz. 31 én. Hirdetés. Hivatkozással a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m kir. miniszter ur ő nagyméltóságának 1874. évi márczius 29-ről 5581. és 1875. évi márczius 13-ról 5372. számok alatt leküldött körrendeleteire. Tanács fölszólítja a városi marhatartó gazdákat, hogy a kik marháikat nyári legelőre kiadni szándékoznak, mielőtt a marháknak hatósági megvizsgáltatása bekövetkeznék, maguk a marható tulajdonosok vizsgálják azokat meg, s ha egyik vagy másik marhát beteges állapotban találják, azt a városi kapitányi hivatalnál jelentsék be, mert a beteges marhákat az egészséges marhákkal legeltetni szabad nem lészen, figyelmezteti Tanács a marhatartó gazdákat arra, hogy aki beteg marháját bejelenteni elmulasztja, vagy ezen intézkedés kijátszására marhája betegségét eltitkolja, nemcsak a felmerülhető károkért felelős, hanem az a kihágás mérvéhez képest 100 írttól 500 írtig kiterjeszthető bírsággal is fog fényit tenni. A városi tanácstól Kolozsvárt, 1881 ápril 5-én. Minorich Károly polgármester. Hirdetmény, a városi törvényhatósági bizottságnak ez év február hó 25 én tartott közgyűlésében 31 —1881 sz. a. hozott határozat alapján felhívatnak a város területén biró és bérlő urak, hogy kertjeikben, szőlőjükban a gyümölcs- és dísz-, valamint másféle fájaikról, cserjéikről és eleven sövényeikről a hernyó-fészkeket és hernyó-tojás gyűrűket folyó április hó 20-ig annyival inkább szedessék le és pusztítsák el, mivel azon birtokos kertje, ki ezen rendeletnek ellenszegülve, a hernyók takarítását elmulasztaná, a hegyelőljáróság által, a hanyag birtokos költségére fog letakarittatni. Ezenkívül a mulasztásért a városi szabályrendelet „hegy szabály“ részének 31. § a értelmében, 10 főtól 35 írtig terjedhető pénzbírsággal bűntetteik. Kolozsvár város kapitányságától 1881. ápr. 5. Földesy Sándor, h. főkapitány. A Magyar-Franczia Biztositó Részvény-Társaság életosztályához 1881. évi márczius hóban benyujtatott 349 darab ajánlat 804,200 frt. tőkéről, kiállíttatott 336 darab kötvény 717,800 forint tőkéről. A folyó év első negyedében 1,144 darab ajánlat nyujtatott be 2.755,400 frt tőkéről és 936 darab 2.308,900 frt tőkéről szóló kötvény állíttatott ki. Mióta az életosztály működését megkezdte, az az 1880. február hótől kezdve 4,989 darab 12.060,000 frt tőkéről szóló ajánlat lön benyújtva és 4,214 darab 10.131,600 frtról szóló kötvény kiállítva. Biztosítási ajánlatokat elfogad és felvilágosításokkal szívesen szolgál a kolozsvári vezérügynökség, belmagyar utcza Biasiui-féle ház. Az Assicarazioni Generalinál, melynek kolozsvári főügynökségét Boór Sándor képviseli, f. év márczius ha- Budapesti áru- és értéktőzsde. Április 5-én. 1881. Magyar aranyjáradék............................114 55 Magyar vasúti kölcsön ..... 130.— Magyar keleti vasúti államkötv., I. kibocs 873.V, Magyar kel. vasúti államkötv., II. kibocs. 104.'/, Magyar kel. vasúti államkötv. 1876 évi 91.*/« Magyar földtehermentesitési kötvény. . 97. ’/, Magyar földteherment. kötv., záradékkal 95. ■/« Temes-bánáti földtehermentesitési kötv. 96.'/, Temes-bánáti földteherm. köt. záradékkal 941/, Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . 95.7. [forvát-szlavon földteherment. kötvény . ..— Magyar szőlődézsma váltsági kötvény. . 94. Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . .116'/, Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . . 10S.*/g Osztrák járadék papírban....................... 75 60 Osztrák járadék ezüstben ...... 76 76 Osztrák járadék aranyban....................... 92 50 1860-ki államsorsjegyek............................1300 Osztrák-magyar bankrészvény. . . . 812.— Magyar hitelbank-részvény................. 265 — Osztrák hitelintézet-részvény .... 295.20 Cs. és kir. arany......................... —.— Ezüst.......................................................554.— 20 frankos arany 930.— Német birodalmi márka...........................57.45 London (3 havi váltókért)....................117.65 .,/V M. POLGÁRI EREDETI TÁVIRATA. Feladatott Budapesten ápr. 7. d. u 26 Érkezett Kolozsvárra ápr 7. d u. 2 ó. 2 p. Az árvizhirek Gyomáról, Békésről megnyugtatók. Gyoma megmenekült Az egész Tiszámon téről aggasztó áradást jelentenek. Szegeden két centiméter hiányzik, az 1879 ki legmagasabb vízállásból. A töltések még harmincz-negyven cméter áradást kibírnak Mezőturnál a töltések átszakadtak Húszezer hold viz alá került. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 148. B.áis. Kolozsvárit, pénteken, április 8-án. 1881. Gabányi uj társadalmi színműve A JÓ MÓDÚAK. Eredeti színmű 4 falv. (Rendező: Mátrai.) Kezdete 7 órakor, vége 9’.-kor. Holnap, szombaton, ápril. 9-én Sz. Prielle Cornélia művésznő fölléptéül: A PROLETÁROK. Színmű 4 felvonásban: Csiky Gergelytől. Felelős szerkesztő: lel. Frits Albert. Lap- és kiadótulajdonosok: K. Papp Miklós örökösei.