Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)

1881-07-01 / 147. szám

totoldós efendi, államügyész Latif efendi, ki mellé két Ügyész volt adva segédül. Aztán bevezették, s egy padba ül­tették a vádlottakat: Midhat pasa, Aidim volt kormányzója, az uralkodó szultán két sógora, Nuri és Mahmud Csellal-edi­­din, kik mint az uralkodó család herczeg­­nőinek férjei „Damad“ Cve­­czimet visel­nek, Fahri bej, Abdul Aziz szultán volt kamarása, Nedsib és Ali bej őrnagyok, Said és Riza bej palotatisztek, Mustapha a­­rkózó­s Mustapha Dsezalili és Ah­­­met erdőkerülők. A többi vádlottak közül a volt nagyvezér Rusdi Mehemet pasa beteg, Kab­ullab efendi volt sheik-ul-izlám Mekkában, hol jelenleg is tartózkodik, fog elítéltetni. Hussein Avni pasa volt had­­ügyér már meghalt, és Tarkhan böj­tök­kel mutesariffot tudvalevőleg már szabad­lábra helyezték. Miután a vádlottak helyet foglaltak kijelölt sorrendben, fölolvasták a vádleve­let és a törvényszék határozatát, melylyel a víd alá helyezést elrendelni határozta. Az öt főraéltóság : Midhat, Mehemed Rusdi, Kabrullah, Hussein Avni és Mah­mud Damad azzal vádoltatnak, hogy ötös tanácsot alkottak, a­melyben elhatározták, hogy a szultánt és az uralkodó Ozmán­család minden herczegét a bebeki császá­ri kioszkban a Bosporus mellett ki­végzik. E gyilkos tervek azon k­ádén alapultak, melyben Murad ex szultán jóváhagyta és végrehajtó hatálylyal ruházta föl az ötös tanács minden határozatát Nuri Damad pasát azzal vádolják, hogy a három gyil­kossal, kik Fahri bej vezetése alatt haj­tották végre a büntényt, ez ügyben ő hoz­ta létre a magállapodásokat. Ezeknek alapján a közvádló az ötös tanács tagjai, Murád ex-szultán anyja és Nuri pasa ellen indítványozza a bttkv. 184. § át alkalmazni, őket örökös kény­szermunkára, a gyilkosokat pedig halálra elítéltetni. Murad ex szultán beszámíthat­lan állapota miatt felelősségre nem von­ható. Midhat pasa kijelente, miszerint ő fölötte sajnálja, hogy Smyrnában a fran­czia consulatus épületébe menekült; a vádirat 27 pontját egyenként megcsúfolja, de kijelenti, hogy a forradalmat, melyre ő büszke, mert egyetlen csöpp vér nélkül tudta keresztülvinni, ennyire nem alacso­­nyította volna le. Azután kihallgatják a vádlottakat. Mustapha birkózó beesmermeri, hogy a gyilkosságot ő követte el az által, hogy’ a szultánnak Utereit keresztül vágta. Fahri bej ezalatt karjait, Dsezakili lábait tárta le, míg Ah­met második erdőkerülő eddi­gi valormásait visszavonja. Fahri bej kö­rülményesen fejtegeti, hogy a szultén töb­bé-kevésbé őrült volt, a szultánnak kü­lönben szüksége volt tükörre, ollóra, hogy szakállát olykor körülnyitja. E vádlott az­zal fejezi be szavait, hogy Abdul Aziz ön­gyilkossá lön. És úgy tagadnak Midhát, Nuri és Mahmud. Ezután előlép két eu­nuch a hárem ajtajából, kijelentve, hogy ők látták az urakat bemenni a hárembe, hol áldozatukat megfojták. Más személyek, ijesitését \r\k­ o nalnfáhrv­a forr/wnak Iritlnnfioan pdtv * IT kik a palotához tartozóak, különösen egy öreg asszony, több mellékrészletét roond­­a el a gyilkosságnak. Azután kihallgatták az orvosokat, kik ama nevezetes orvosi látleletet kiállították, ők elismerik cor­pus delictinek az ollót, s állítják, hogy a szultán öngyilkossá lön. E közben besö­­tétült, a tárgyalást másnap délelőtt 10 órára halasztották el Az ítélet kihirdeté­sét szerdára várják, miniszter s egyik másodelnök élesülése alatt, melyen folyó ügyek tárgyaltattak , előadó volt F­r­a­k­n­ó­i főtitkár. Forró hőség, kevés akadémikus, meg kevesebb hallgatóság, szórakozott, fáradt kedély, vágyakodás ki e díszes falak kö­zül a zöldbe, a természet Üdítő Ölére ez látszott minden arezon, az ülést ez jel­lemezte, jelezve a munkaszünet küszöb előtt létét. , , ,­­ .­­ Az elnök a gr. Károlyi István teme­tésén jelen volt bizottság nevében jelen­tette hogy az akadémia részvétérzését a családnak megvitte, s melynek nevében gr. Károlyi Sándor azt kedvesen véve, a megemlékezés által magukat lekötelezet­teknek nyilvánította. Titkár bemutatván Gorove István halotti jelentését, tudatja, hogy a néhai az akadémiának nemcsak egész életében buzgó barátja és pártolója volt, de halála esetére tett végrendeletében is megemlé­kezett arról, s addigi 100 arany pályadí­jának évi kétszáz aranyra kiegészítését rendelte el, oly kikötéssel, hogy az örök időkig Gorove-alapítvány nevet viseljen, s minthogy néhai atyja azt a ma­gyar nyelv és irodalom gyarapítására szen­telte, ő is kiköti, hogy azon összeg, vala­mint az általa most megnövelt alapítvány, minden időben ezen lelkes czélra fordít­­­tassék; ha pedig azt valaha bármi okból más czélra akarnák fordítni, fentartja azon jogot, hogy örökösei azt visszavehessél s a kijelölt 200 arany kamatot s annak meg­felelő tőkét eredeti előbb irt rendelteté­sére fordíthassák. A szomorú hit most is részvéttel s alapítvány köszönettel fogadtatott. A felség azon királyi levele, mely­ben a koronaörökösnek Magyarországon oly kiváló szívességgel fogadtatásért ki­rályi szive örömét s köszönetét fejezte ki, az akadémiának is tovább terjesztés végett megküldetvén, örvendetes tudomá­sul vétetett. Az akadémiai alapszabályok megvál­toztatására a három osztályból két két taggal hatos személyü bizottság nevezte­tett ki, s igy ennek megalakulása közzé tétetett.. Főtitkár felolvassa pápai szentsége titkárának átiratát, melyben köszönetét fe­jezi ki a m. tud. akadémia azon szívessé­géért, hogy fennállása óta kelt összes ki­adványait a Vatikán könyvtárának meg­­küldötte. Főtitkár örömmel tudatja, hogy szerencséje lévén nem rég Rómában a szent atyánál udvarolni, személyesen is felkérte őt, hogy ezen köszönetét élőszóval és ne­vében mondja meg, örvendetes tudomásul vétetett. A zürichi tudományos akadémia kéri a magyar tud.­akadémia kiadványainak megküldetését s részéről is a magáéinak megküldését igéri. Kedvesen fogadtatván az ajánlat, kiadatott véleményadás végett a könyvtári bizottságnak, azon tekintet­ben : a kiadványok teljessége vagy hiányos volta mennyiben engedi meg a kivonat fél­i félévben különböző európai nem­zetek tudósaitól nagyszámú könyv külde­tett meg az Akadémiának, a­melyek között ránk különösebben vonatkozik a 8-ik és 11-dik huszár­ezredek története, Bécs egyik jeles tudósa által megküldve. Több kisebb-nagyobb, de a nagy­kö­zönséget kiválóbban nem érdeklő jelenté­sek után, az elnök kijelentette, hogy a mai összes ülés az Akadémia ez első fél évi utolsó ülése; kívánja tehát,hogy a tagok a munkaszünet idejét egésségek és erejök gyarapítására fordítván, annak le­telte után ismét megújult erőben jelen­hessenek meg e helyen s kedvvel és siker­rel folytathassák a nemzeti irodalom gya­rapítására irányuló munkásságukat. Ezzel az ülést bezárta. — 7. — Az Akadémia zárüléséről. (­Eredeti tudósítás.) Budapest, jan. 27 Az első félévi utolsó ülés a mai na­pon tartatott meg Pauler Tivadar tisztába jöttét jellememmel. Azt hiszem iga­zad van. Gyenge vagyok, magam is belá­tom, hogy mindenki azt csinálja velem a­mit akar, de belátom hibámat, és igye­kezni fogok segíteni a bajon Meglásd Ró­zám, ezután erősebb leszek. — Nekem nagyobb reménységem van a rosz emberek megjavulásában, mint a gyengékben — mondá Róza sóhajtva. — Milyen különös tanod van ! ne­vetett a férj. Rózám, neked valami orto­dox tanfolyamot kell olvasni, gondoskodom majd róla, — kis feleség, a te filozófiád nagyon téves ! A Róza komoly szavait és intéseit ütötte el tréfával a férj. (Folytatása köv.) fürdői élet. Gsik-Tusnád-fürdő, jun. 25-én. Tekintetes szerkesztő úr! A „Magyar Polgár“ alapítója, annak szerkesztője-tulajdonosa, az általános saj­nálatra, az irodalom nagy veszteségére, oly korán elhalt kolozsvári Papp Miklós úr, Tusnád fürdő iránti jó akaratának sok al­kalommal adott, olvasott lapjában a „Ma­gyar Polgáriban kifejezést; ennélfogva bizton hiszem, hogy t. szerkesztő úr sem fogja megvonni a tért; megengedi, hogy becses lapjában a folyó fürdőidény alatt is jelenhessenek meg Tusnádra vonatkozó ér­tesítések. E jó reménységben, szíves köz­readás végett, van szerencsém beküldeni a következő sorokat: Ha a „Magyar Polgár“ olvasói kö­zött lenne valaki, ki Tusnád fürdőt, e fen­tőileg szép, páratlan könnyű balzsamos lég­körrel biró, magas hegyek és óriási feny­vés közepette fekvő, északi és északke­leti szelek ellen, előnyuló hegylánczolatok által­ védett gyógyhoryat, mely mindenek-1 enyhülést és javulást nyer Tusnádon. felett lábbadozóknak, üdülést keresőknek kipótolhatatlan tartózkodási helye, nem ismerné; ide írom, hogy Csik-Tusnád­­fürdő 45 kilométer távolságban fekszik a földvári vasúti­ állomástól, és 66 kilomé­ternyire Brassótól. A magyar királyi államvasutak igaz­gatóságának szíves engedélyezése folytán, Brassó végállomásra szálló, 3 hóig érvé­nyes menet- és térti mérsékelt áru jegyek adatnak ki a következő állomásokon: B­­Hunyadon, Erzsébetvároson, Gyulafehér­várt, Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Med­gyesen, Nagyenyeden, Nagyszebenben, N.­­Váradon és Segesváron. Tíz éven aluli gyermekekért feledij­­jat kell fizetni. Brassó végállomáson, hol az úti­jegyek láttamoztatnak, mindig találhatók megfelelő számú kocsik, a Tusnád fürdőre való utaz­­hatásra. Tusnádon 720 szoba, melyeknek leg­nagyobb része csinosan, a közönség ké­nyelmi igényeinek megfelelően van beren­­dezve, áll a fürdővendégek rendelkezésére. Az egyes szobák napi árai 70 kr és 2­0rt 50 kr között váltakoznak. Az idény első és utolsó heteiben olcsóbbak. Három nagyobb és több kisebb vendéglőben, jól és mérsékelt árak mellett étkezhet ki. Ezen kívül legtöbb ház konyhával is el van látva, odahaza is főzethet bárki, mert napon­ként kaphatók a szükséges élelmiszerek. A tusnádi forrásvizeknek főbb al­katrészei : szénsav nagymennyiségben, vas és oldósok. A források vízgazdag és­ a közönsé­gesnél magasabb hőmérsékkel bírnak, ivási és fürdési gyógymódra használtatnak. Láp­kor, vérszegénység, ideggyengeség, gyomor és bélhurut, a légzőszervek idült bántal­mai, kezdődő gümőkór, utóbbi kóralaknál a gyógyvíz frissen fejt kecsketejjel vegyít­ve használtaik, azon kóralakok, melyekben a tusnádi vizek jótékony hatása nyilvánul. Különböző bőr­betegségek, csúz­ós köszvényes bántalmak, és többféle női baj A tervben levő vízgyógyintézet még nem készülhetett ugyan el, de már ez évben is részesülh­­ bárki is, állapotának megfelelő vízgyógymódban. Tusnád első­sorban, miként már em­elve volt, lábbadozók, vérszegények és mellbetegek gyógyhelyen, mert magas fek­vésének daczára, a légm­érsékleti viszonyok e balzsamos légkörrel bíró gyógyhelyen oly annyira kedvezők és kellemesek, hogy a betegek jó étvágyat kapnak, nyugodtan alszanak, s teljesen mentek az oly annyi­ra kellemetlen és kimerítő éjszakai izza­­dástól-Tej,­savó gyógymód és belégző inté­zet áll a betegek rendelkezésére. A nap legnagyobb részét a Bártl, mindig árnyas fenyvesben, annak nagy ki­­terjedésű, egészen a Szt. Anna tóig elve­zető utain kell, hogy a beteg és üdülést kereső töltse. Me­llbetegeknek, és szervi szívbajban szenvedőknek Tusnádon fürödni, a forrá­sok gazdag szénsav tartalma miatt, nem szabad. Az I számú forrás mely jód-magne­­siumot is tartalmaz és 20° meleg, évek előtt eltűnt. Most azonban sikerült a vi­zet újból fölkutatni, és az már ez idény alatt fog a megfelelő esetekben úgy ivá­­si mint fürdési gyógymód képpen” alkal­maztatni. Tisztaság az összes sétányok még a legtávolabbiak is naponta locsoltatnak és söpörtetnek, és rendtartása képezi az igaz­gatóság egyik lényegesebb feladatát Az újonnan választott fü­rdőbiztos Gidófalvi Lajos úr, ki hosszú évek során igen ked­­velt biztossá vált az előpataki fürdőnek, már múltjánál fogva is elég kezességet nyújt arra nézve, hogy az idény alatt senkinek se legyen oka panaszra. A fürdő birtokossága Gidófalvi úr­ral, kit Csikmegye törvényhatósága szol­­gabirói hatáskörrel is felruházott, igen szerencsés aquisitiót tett. Tusnád fürdő gyors emelkedését el­ső­sorban, a néhai zabolai gróf Mikes Be­nedek ur jó ízlésének, Tusnád iránti kü­lönös rokonszenvének és az ebből kifolyó páratlan tevékenységének köszönheti. Nincsen a birodalomban gyógyhely, mely oly gyorsan emelkedett volna — és emelkednék folytonosan — mint Tusnád, mely fürdőhely a természet adta szépsé­géhez hasonló szerencsével is bir, mert a boldog emlékezetű gróf halála után az igazgatóság egy nem kevésbé tevékeny, geniáls alkotási tehetségéről mindenki ál­tal ismert egyént nyert elnökéül — báró Bánffy Ádám ur személyében, ki nemcsak egy gyönyörű nyaralót építtetett, mely igen előnyös ponton, a fürdőhely egyik kiváló dísze, hanem buzgó előmozdítója a gyógyhely fölvirágozásának, többnemű ja­vításokat eszközöltetvén már is. Hogy a jó ízlés Tusnádon egyátalá­­ban fölül kerekedett, tanúságot tesz arról egy épen most befejezett kiváló csínnal épített új nyaraló is, Kónya Károly úr, lassii gyógyszerész tulajdona. Kónya úr külföldön lakik ugyan, de hogy azért még­is mennyire jó magyar hazafi, bizonyítja a szép „Emma villa." Most van épülőben az úgynevezett Káróly-magaslaton, Tusnád egyik emelke­dett, meglepően szép pontján ama mester­séges rom, melyet Tusnád birtokosságá­nak elnöke, báró Apor Károly ur Őméltó­sága, kinek nevét a ma kiváló pont viseli, építtet és a­mely maradandó díszére fog válni Tusnád fürdőnek. A jelen idény alatt elért eredmény­hez tartozik, nemcsak a már említett für­dő fölépíttetése, hanem az oly nagy szük­séget pótoló távirdai állomás rendszeresí­tése is. Ez eddig nagyon érzett hiány volt, mit hogy a birtokosságnak nagy áldozatok árán, sikerült pótolni, bizonyára csak el­ismeréssel teszi azon közönség, mely nagy számaiul szokta Tusnádot látogatni. A fürdőidény, a nem legkedvezőbb időjárás miatt, még alig vette kezdetét. Kilátásaink a jövőre azonban elég jók. E napokban fog érkezni zabolai gróf Mikes - - ■«— Benedekné őnagysága összes schwmtzi ro­konaival. — Julius hó első napjaiban jön igazgatósági elnökünk báró Bánffy Ádám ur ő méltósága egész családjával. És több más előkelő család, valamennyi hosszabb itt tartózkodási időre. Birtokossági elnökünk báró Apor Károly ur ő méltóságának ígéretét szintén bírjuk, mely szerint az idény alatt meg fogja tisztelni a fürdőt látogatásával A tudományos világból várjuk a hír­neves műtő Professor dr. Brandt József urat, ti Tusnád fürdőt megérdemelt szives pál­­­fogásában részesíté. Lesz szerencsénk a vegytan tanára Professor dr. Fabiny úr­hoz is, ki megígérni szives volt, hogy a tusnádi összes gyógyforrásokat fölül fogja az idény alatt vizsgálni. Azon megszokott frázissal zárhatnám be e tudósításomat­, mely szerint „minden jel arra mutat, hogy élénk mozgalmas sai­­sonunk lesz.“ Tusnád fürdő igazgatóságán nem fog múlni, hogy az idény csakugyan élénk le­gyen. Gondoskodva van kitűnő jó zenekar­ról. Rendeztetni fognak á­ltok, hangverse­nyek, valószínűen valamely vándor­művész társulat is útjába fogja ejteni a gyógyhe­lyet. Tekepályák, torna helyiség lövölde álln­­ak a közönség rendelkezésére. Ren­­deztetni fognak kirándulások, a Szent­Anna tóhoz, hova a „Ludmilla" nevet vi­selő magaslaton át, ez évben készített, új utón juthatni el, és onnan a hires torjai kén barlanghoz. Csak sok fürdő vendég legyi­n. Majd meglátjuk! mert t. szerkesztő ur kegyes engedelmével időnként beküldjük a vendé­gek névsorát is. Egész tisztelettel vagyok a­­ szer­kesztő urnak kész szolgája Dr. Lengyel Gyula, fürdő­orvos. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Uj zeneművek Rózsavölgyi és tár­sa budapeti zeneműkiadó-czégnél két újabb zeneszerzemény jelent meg. 1. Öt magyar dal szövegével együtt szerző, és zongorá­ra énekhangokkal alkalmazta Márk Gé­za. Ára 60 kr. 2. Rózsa-csárdás, zongo­rára alkalmazta Nagy Zoltán. Ára 60 kr. A Föld és népei czimű nagy fel­ülnépt keltett munkából elöttünk fekszik a legutóbb megjelent naigy füzet 4*- 4€-ig ezzel egyszersmind be van fejezve a má­sodik kötet, mely 84 íven Afrikát, Ázsiát és Ausztráliát ismerteti, az ismeretkedve­lőkre, általán minden műveit emberre szer­fölött érdekes Saharának, a Nílus orszá­gainak s Afrika déli és keleti, eddig csak kevesek által ismert része. Livingstone, Stanley világhírű utazók mellett számos tudományszomj által vezérelt férfiú, köztük a híres magyar utazó, Magyar László ész­leletei, tapasztalatai, foglaltatnak össze e könyvben azok feljegyzései és tüzetes le­írása nyomán. Érdekes, megkapó képét nyerjük e műben európai láb által még alig érintett eme vadregényes, majd óriási őserdők által borított, majd a végtelen­ségbe nyúló pusztaságokból álló földré­szeknek Néprajzi ismertetései kitűnők én alaposak. A magyar mű, mint tudva van, Hellwald világhít­ű munkája nyomán ké­szül s bátran elmondhatjuk, hogy a maga nemében páratlan. Sajtó alatt van s már legközelebbi napokban megjelen a har­madik kötet első füzete is. E kötet kizá­rólag Európával fog foglalkozni, a leg­utolsó hivatalos statisztikai adatok alap­ján. Ez adatok Európa minden államában ép most állittattattak össze s a munka megjelenését ép e körülmény késlelteti. Mondanunk sem kell, hogy e műben Ma­gyarország különös tekintettel és kimerí­tően lesz ismertetve számtalan, művészi kivitelű eredeti kép által kisérve Általá­ban képek dolgában e mű kiválóan gaz­dag ; a két első kötet képei négy öt­százra mennek s ezeken kívül van a két kötet­ben 60 művészi kivitelű külön mellékelt kép. Az áldozatkész kiadót, Mehner Vil­mos urat valóban elismerés illeti meg, hogy a becses művet mindenki által s jutányo­san megszerezhetővé tette, az eddig meg­jelen két kötet ára az I. köt. diszkötésben 7 frt 50 kr., a II. kötet 6 frt 50 kr. A harmadik kötet (u. m. az I. és II. kötet is) megrendelhető füzetenkint 30 krjával. HÍRHABÁNG, Kolozsvár, junius 30. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése végével lejárt, tisztelettel kérjük, méltóztassanak előfizetéseiket mielőbb megújítani, mivel a későn érkező előfizetőket teljes számú példányokról nem biz­­­tosíthatjuk. A lefolyt évnegyedben kifej­tett buzgalmunkhoz hasonlóan, igye­kezni fogunk jövőre is, hogy min­den eseményről olvasó közönsé­günk a leggyorsabban értesüljön , hogy eddigi munkatársaink meg­ ­ FŐVÁROSI LEVÉL. Kolozsvár a kerepesi utón Tikkasztó meleg van s az aszfalt meg­­lágyul s mint Tünde lábnyomait a homok­ban, megláthatjuk rajta a Pesten maradt Gracziák s­­­e k­­­i­s czipőinek nyomait. Minden ablak bezárva s minden kapu tar­ka a sok „kiadó szállás"-tól; minden ká­­véház Üres s a karambol-asztalt belepte a por. A kellnerek szidják az egyetemi ta­nári kart, mely oly emberöltő szünidőt irat­taton ki az első emelet fekete táblájára. A virágárus lányka virágai hervadnak s nincs ki megvegye. A Váczi-utcza szo­kott látogatói is elmaradtak — a dandyk, az igazi „firmák", a divatosan öltözött ur­­fiak, mind elmentek fürdözni — mezei birtokaikra. A hőség elkergetett hazulról s vé­gig kószálom az utczákat, sehol egy is ráerős. Fölmegyek az egyetemre „levelet nézni.“ Nem érkezett levelem. Istenem, csak tartana a Guszti professorom órát, talán az észjog órán észszerűen cseleked­ném s elszunnyadnék. De ő már távol van s én búsan haladok tovább s elmondom Iskariottal: hová? . . . hová? . . . ho­vá?! . . . Hosszú kóborlás után a Szikszai előtt egy ismerősömet pillantom meg. Miden Ko­lumbus először megpillants Amerikát, mi­dőn Mózes lenézett az Ígéret földjére, nem ragadta úgy meg az öröm, mint az én szi­vemet egy ismerős látása. — Hát te még itt vagy ? kiáltok s nyakába borultam volna, ha a hévmérő nem mutat 26 fok Reamurt. — Itt vagyok, — mondá búsan, — melegem van! — Nekem is Hová utazol ? — Holnap megyek Kolozsvárra! — Én isti — s azzal karonfogom. A kerepesi­ úton sétálva, eldicsérjük Ko­lozsvár kövezetet, mely nem asztali, a Fel­legvárról jövő szellőt, a sétatér hüvös ár­nyait, melyekhez hála Istennek, lóvonatu vasút nem vezér, az „U­ világ“ fehér asz­talait és a nyári színházat, melynek ven­­tillatiójáról a fürész-majom gondoskodott A kerepesi­ út végén megpillantunk egy óriási fekete kalapot — Nézd, mily praktikus kalap, té­len esernyő, nyáron napernyő. — Bolond egy kalap­n­ak poéta hordhat ilyet. — Láttam én már ehez hasonlót egy festőnek a fején. — Most jut eszembe, egy szobrász barátom ilyet hordott. — Ha én színész lennék ilyet viselnék. A kalap közelebb közelebb jő, a ka­lap alatt szemüveg, s a szemüveg mögött az iró, a festő, a szobrász, a színész — Gabányi Árpád.­­ — Szervusz! — kiáltunk egymásra. — Mit csinál Krasznai ? — Elutazott kosályi birtokaira, s pyrotechnikával mulat. A Pannónia előtt szivarom kialszik. Sietve egy szembe jövő úrhoz rontok. — Szabad egy kis tüzet kérnem — Alászolgája ! — kiált reám ba­rátságos hangon. — Ah, Mátrai úr ! Mióta van Pes­ten ? — És sietek kedves nejét üdvözöl­ni, ki szokott kedélyességével gyujtja fe­lém kezét. Természetesen Kolozsvárról kérdezősködünk s aztán elválunk. — Örö­mömben elfeledtem szivarra gyújtani. Utá­nok sietünk, s a szivarra gyújtás is job­ban esik, ha pátrinktól kapjuk a tü­zet. — — Hogy van Krasznai ? — kérdem. — Berkeszi birtokait akarja rendbe* hozni. * ** Barátommal tovább haladok. A me­leg szűnik s a kerepesi út mindinkább megtelik. Barátom egyszerre megáll: — Nézd ! A legbájosabb D­e­s­i­r­é­e, a legked­vesebb B­e­b­ó, a legszebb M­a­r­i 11 a áll előttünk. Hozzá sietünk, s­­ azzal az ezüst­­csengésű hanggal, azzal az örökvidám mo­soly­lyal, mely csak a Gerő Lina ajkain játszhatik, meglepetve kérdi: — Hát maguk még itt vannak ? Mi nem válaszolunk, hanem kérdé­sekkel halmozzuk el, s ő beszél azokról a kedves kolozsváriakról. — Midőn válni akarunk, ismét egy ismerős csatlakozik hozzánk, s mi örömmel ismerjük fel: T. Farkas Irmát. Visszatérünk a kerepesi­ útra. Di­csérjük Kolozsvárt , örvendünk jó isme­rőseink látásának. Száz és száz ember megy el mellettünk s mi nem feledkezhe­tünk meg arról a csúnya pesti szokásról, hogy minden mellettünk elmenő nőt meg­kritizáljunk. Boldog Pest, hölgyeid iránt a szép­ség istennője nagyon bőkezű volt! ! „A legszebb kert Budapest, Mert csak rózsákat terem. Össze-vissza jártam már , csak szépet látott szemem ! 1* Van ennek még két strófája, mely Bécsről meg Prágáról szól, de azt elhall­gatom. A pesti nők: „egyik szebb a másiknál“, tehát még­is van rangfo­kozat, a legszebbig. E rangfokozat meg­állapításánál nagy szükség van a szigorú kritikára. Tehát mi is kritizáltunk, mint kritizál minden fiatal ember Budapesten. — Nézd, milyen szép termete van annak a leánynak ! — mondja barátom. — És milyen gyönyörű szőke haja­t kiáltok fel. — Istenem, milyen kék szemei le­hetnek 11 — Honnan gyanítod? — kérdem. — Ily szinti hajjal gyönyörű kék szem jár ! mondja tudományos hangón nagy pra­xissal bíró barátom. — Én nem hiszem , fogadjunk ! Utolérjük és műkifejezéssel élve „elé­be vágunk“ , én elvesztem fogadásomat, mert hát — Borovszky Matild volt. Alig teszünk pár lépést, két erős kar nyomását érzem vállaim­on. Az attentatu­mok e korában mindentől megijed az em­ber. Természetesen én is megijedve néz­tem fiaira s felismertem két jó barátomat/ Tolnait és Gyenest.. örvendeztünk egymásnak s quartettben dicsértük Kolozs­várt. — Hát Krasznai? — Miska elutazott kővári vagy szi­lágym­egyei birtokaira ; egy csomó tűzijáté­kot vitt magával A m­aszinház előtt állunk. — Semmi sem jut e eszedbe e szik­­­házról ? — No a „Kornevillei harangok“ ! — válaszol barátom. — S a „Kornevillei harangok“ ról? Barátom felsohajt s hallom mint súg­ja lassan a Pálmai Ilka nevét. Igen, a mi csalogányunk, a mi bájos primadonnánk, mi feledhetetlen Pálmai Ilkánk, mi nincs itt! Szomorúan barátom karjába öltöm karomat, Jól keressük Kerestük, kerestük, de hiába! Kolozsvári utunk elmarad, holnap utazunk Temesvárra. „Áld meg isten a gőzkocsi kerekét." Juratus LEVELEZES. Pánczélosek, jun. 28. Helybeli műkedvelői társulatunk az ev ref. templomban felállítandó „orgona­alap“ javára f. hó 23-ikán tartott táncz­­vigalommal egybekötött jótékony szólu színi előadással ismét egy élvezetes estélyben részesítő vidékünk szép számmal egybe sereglett intelligens közönséget. Elodázhattad kedves kötelességemnek tartom ez estély k­folyta, valamint, az ered­ményről röviden megemlékezni, s ezzel egyszersmint a közreműködőket méltán megillető közelimnél esnek kifejezést adva, a résztvevő közönségnek is szives köszö­netet mondani. Műkedvelőink ez alkalommal Csíki Gergely jeles színműírónk „Anna“ czímű kitűnő hatású drámáját adták elő, és­pe­dig annyi ügyességgel, gyakorlottsággal, oly műszléssel és kitűnő alakítással, melyet műkedvelőktől egyáltalában alig várhatni és ritkán láthatni, és a­mely által a néző­közönség egyhangú elismerését viharos tap­sokban és ismételt kihívásokban kifejezett tetszésnyilvánítását megnyerték. A közreműködők: Tuszkó Magda k a., Harmat­h Márton ur, Verbunoky Lujza k a., Deési Lajos, dr. Pa­tki Albert urak és Bé­di Anlla k. a. egyenként elismerésre méltóan oldo­tik meg feladataikat. A szín­darab előadása után Filep Ilonka k. a. szavalt tetszés kö­zött Úgy » t**rem­es színpad zöld lom­bokkal feles­itve, mint «Uun a kék­­ben felállított díszes és tágas lombsátor, vala­mint az oda felvezető két zöldfasor, szives lámpákkal kivilágitva, szóval az egész ké­nyelmes berendezés külső csin által is a rendezőség részére a közönség tetszését megnyerte, az előadást láncrvigalom követte, mely lankadatlan jókedv mellett reggeli órákig tartott. Vidéki intelligens körünk­ből ott látjuk Pata­ki Dánielné, Várga Fe­­renczné (főszolgabiróné), Béldi Dénesné, Nánási Gézáné ő nagyságaikat családjaik­kal; a Szőnyi kisasszonyokat (Kimenőből), Nagy Sándor uradalmi inspektor és birto­kos urat Szilágymegyéből családjával. Jelen voltak a helybeli magyar és izraelita intelligens családok, Bodor Ká­­rolyné ő nagysága bájos vendégével Szé­kely Nelli kisasszonynyal (Dekáról), Pol­gári Anna kisasszony (Zilah), Filep István helybeli postamester, Farkas János kör­jegyző, Jákobi Hirsch birtokos ur család­jaikkal, utóbbi bájos leányával — Jakobi Eszti­k­­a. Több vidéki körjegyző, papok­, birtokosok, úgy a c­sáki-gorbói hivatali személyzet, képviselői, a helyi székelő coramasáló törvényszéki bizottság tagjai. Az estély összes bevétele — bele­számítva az előadást megelőzőleg adako­zás és felülfizelések eredményét is — ösz­­szesen 127 frt 60 kr., mely összegből le­vonva 40 frt 31 kr kiadást, tegyen a tisz­ta jövedelem 87 frt 29 kr. Ehhez adva a múltkori e czélra történt előadás tiszta jö­vedelmét, 76 frtot, az összes orgona alap jelenleg 162 f­r­t 29 k­r o. é. Minden dicséretnél ékesebben szól­nak e számok, s kétségbevonhatlan bizo­nyítékát szolgáltatják úgy Pánczél-Cseli, mint vidéki ev. ref. magyarságunk jóté­kony czél iránti lelkesedésének. Úgy ezen mint rövid idő alatt több irányú szép és üdvös intézkedései, úgymint parochiália telkek, ezinterem újbóli bekeríttetései rendezése a templomba vezető díszes esi’ gautnak közerővel vanó előállítása, a czin­­terem díszítése, a papi 9zetén javítására 1000 forint alap letétele, 2oo vékán felül­­álló magtára, ezen csaknem ötszörre na­gyobb számú idegen alku és felekezetű lakosság közé beékelt ref. egyházunk té­nyei mind olyanok, melyek által megér­demli, hogy egyházi főhatóságunk részéről is fölkaroltassék, mit nemcsak egyházi, de nemzetiségi érdekeink is megkívánnak. Ezek után idejegyzem a jelzett jó­tékony czélra adományozók és felülfizetők neveit, a nyilvánosság előtti nyugtázás vé­gett : Bodor Károly egyházi főgondnok 10 frt. Jakab István 4 frt. Horváth Gábor 2 frt. Mike Lajos 2 frt. Horváth Ferencz 1 frt. Rapolti Sámuel 1 frt Szénási Károly 1 frt. Szénási Gábor 2 frt. Szilágyi Ist­ván 1 frt. Veress György 1 frt. Rápolti József 1 frt. Szot­ János 1 frt. Józsa Al­bert 1 frt. Filep István 4 frt. Rápolti Sándor 1 frt S­­ijgyártó János 1 frt 50 kr. Rápolti István 1 frt. Gagyi Dániel 1 frt. özv. Szilágyi Eszter 1 frt. Rácz Ist­ván 1 frt. Szilágyi István 1 frt. Nagy Sán­dor 1 frt. Szép István 2 frt. Kelemen Mi 1 forint, én is adtam 20 krt. Gogomán Antal 2 forint. Barabás Dénes 1 forint. Oszk­án Antal frt. Török József 2 frt. Hu­nyadi Károly 40 kr. Hencz Sándor 20 kr. Seihim­ Izsák 3 frt. Baranyai Ferencz 1 frt. Ocsvai Polexinla 1 frt. Jakobi Jakab 1 frt. Br. Weselényi Ferencz ő nagysága 3 frt. Egy társasestélyen gyűlt 5 frt. Br. Bánffy Dániel ő excellentiája 2 frt. Jenei Árpád 3 frt. Kocsis Lajos 40 kr. Jakab­­házi Dániel 1 frt. Válya Ferencz főszol­gabíró 2 frt. Válya Ferenczné ő nagysága 3 frt. Vass Imre segédszolgabiró 1 frt Papp Feodor 80 kr. Jakobi Eszti kisasz­szony 2 frt. Fogadják a kegyes szivü adakozók úgy a szépért és jórt egyaránt lelkesülni tudó mélyen tisztelt résztvevő közönség egyházunk és a jótékony szás nevében őszin­te szives köszönetemet. Miklósi József, ev. ref. pap.

Next