Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)

1881-08-04 / 176. szám

.. 91­, re 1795- évi junius 4-én, a ^ jobbP*rlJáu ípü l ^inhízhuu. ,M 4- pao* király“ irta. Beroucz kirai,­ h tir ^* alkalmával 1792 ben Szentjóbi S^iszló - Re .Eskü­vés' irta: Imre 1817-ben, „Iréné* irta: Öö®“0,. Károly 1824 ben és ,8iere­­jnif'lu'z Chanipag“0*“ irta Gaálró­­l,lB Peleskei nótárius szerzője 1837- 00 11 hát utóbti a nemzeti aiinpadon WjIL adatott és pedig :Iréné* 1847 #'* g­ín a .Szerelem én C­h am - febrUrrei* 1842 ápril 22. utoljára, ahá­­p­­g alábbi részint a budai, részint a pesti ro® ® „inházban — és csaknem minden fi­városban, melyben akkor színészek tW!? «toltak gyakran adatott. Az igazga­­ti í­­éle szerzőket illető 10 százalék fi­­t az öt előadás jövedelméből, ez fia magyar írók segélyegylete, és a­sztí­r hírlapírók nyugdíjintézete közt g. megosztani. ^ Magyar könyv­szemle“ czimü .1 folyóirat második kettős füzete a köletkező tartalommal jelent meg. Könyv- Vi buvázlataim Altenburgban és Gött­­fiban dr. Ró­mer Flóristól, Régi ma­­si könyvészeti adalékok, Szabó Ká- Sól öreg Apafi Mihály könyvtára, Challóczi Lajostól. Qablman Miklós­­történeti író munkáiról, Szilágyi Andortól. Latin corvin codexek, C­a o n­­izki Jánostól. Egy hazafias nagyszebeni tanktírus a 18. században, Deák Far­kitól Adalékok Szabó Károly .Régi ma­dar könyvtárához* Hellebrandt és tudorától. Vegyes közlemények. Iro­dai szemle. A füzethez a magyar nem­­£tj muzeum Curtius corvin-codexének 2- i boritéktáblájáról vett hasonmás van vezékelve. HIRHARANG, K­ozsvir, augusztus 3. — A gyulafejérvár­i abrudbá­­nyai útvonal tudvusi-vőség egyike poli­tikai, nemzetgazdasági sőt hadászati te­kintetben is a legfontosabb útvonalaknak. Ezen útvonal a rohamos esőzések, rend­kívüli vízáradások és az ezek folytán tá­madt földcsuszamlások miatt már két év előtt oly helyzetbe jutott, hogy annak helyreállítását Alsó-Fejér megye saját ere­jéből eszközölni képtelen volt. A közmun­­kaminister tekintettel ezen út fontosságá­ra, különösen pedig arra, hogy a gabonát nem termő verespatak-abrudbányai vi­dékre az élelmi­szereket csak ezen az uton lehet szállítani, s ha ezen szállítás az utak járhatlansága miatt lehetetlen, azon vidék bányásznépe az éhínség veszé­lyének lehet kitéve, de tekintettel arra is, hogy épen ezen a vidéken a kincstár is több millió értékkel is érdekelve van, már a múlt évben 20.000 frtot utalvá­nyozott az országos közmunka-alapból az ezen úton szükséges műszaki munkák tel­jesítésére. Ezen összeg azonban elégte­lennek bizonyulván, most újabban Alsó- Fejér megye közigazgatási bizottsága in­dokolt felterjesztésben még 16.000 forint államsegélynek azonnal való kiutalványo­zását s jövőre nézve a nevezett útvonal­nak vagy rendes évi állami segélyben ré­szesítését, vagy annak az állami felügye­let és gondozás alá tartozó útvonalak kö­zé felvételét kérelmezte a közmunka mi­nisztertől, hol ezen fontos útvonal ügye jelenleg már tárgyalás alatt áll. — Alsó Fehérmegye területén ala­kult vízaknai csizmadia ipartásulat alap­szabályai, a földraivelés , ipar- és keres­kedelemügyi m. kir. miniszter által, folyó évi 25,131. sz. alatt,, a törvényes bemu­tatási záradékkal elláttattak. APRÓSÁGOK. Nyilt vallomás. Az Ellenzék­ tegnapi számában Pal­ni Is Ilkáról egy nagyon fellengős röptű uj­­donságot olvasunk. Miután már úgyis meg­jelent nyomtatásban,­­ nem követünk el in­­discretiót, ha ei újdonságból átvesszük a kö­vetkező passust: Az élvezet és viszontlátás édes örö­mébe örömcsepp is vegyül; azon tudat ugyan­is hogy még csak pár hóig fog nekünk mű­vészetével élvezetet és gyönyört szerezni s elba®’ minket, kik művészetének nemes hódolattal és elismeréssel, személye iránt pedig a legbensőbb sze­retet melegével áldoztunk.“ Ilyen körülmények közt persze nem csoda, hogy az „Ellenzék* Pálmai asszony­ról mindig extasissal ír. A­ki „legbensőbb szeretet melegével ál­doz", attól még azt sem lehet rosa néven venni, ha esetleg vers­ben önti ki szívéből a színházi híreket. * Különben Pálmai Ilka tegnap visz­­szaérkezett vendégszerepléseiből, tegnap — mint a „Kelet”-ben olvassuk — közjegyző előtt felbontotta a kolozsvári szerződést és csak „e hónap u­t­o­­­b­b napjáig ma­rad körünkben.“ Másik laptársunk jelentése szerint, mint fennebb olvasható, Pálmai asszony még „pár hóig fog nekünk művészetével* stb. Azt hisszük, hogy az „Ellenzékiét sok­kal biztosabb forrásnak kell elismernünk. « Tegnapra „Boccaccio* volt kitűzve, Pál­mai aszonnyal. A művésznő rekedtséget je­lentett, a­mi azonban nem akadályozhatta, hogy este a nyári színház előtt levő padok egyikéről jó kedvvel végig nézte a publiku­mot, mely — Pálmai Ilka első felléptére gyűlt össze. A defile végeztével aztán — nem nézte meg a saját első felléptét. Kár, hogy még ezt az örömet is meg nem szerezte a publikumnak. • 3­z­­­k­­­a­y Emilia k. a. szivességből elvállalta tegnap „Boccaccio” czímszerepét, a­mint elvállalta a múltkor Finom Rózsit. Kevés tapintatra mutat az igazgatóság tésjéről, hogy a színház egyik kedvelt mű­vésznőjét efféle rögtönzött felléptetések­­*1 mutatja be kétszer egymás után, — még­ig olyan szerepekben, melyek Pálmai asz­­szonynak­ a legkitűnőbb alakításai közé tar­toznak. Sziklay Emilia a mint Finom Rózsiban, így tegnap Boccaccióban sem tudta kivin­­ni at a hatást, melyet Pálmai Ilka ki­télő tulajdonaival mindig egész könnyűség­gel szokott elérni. Pálmai asszony az előadás éltető fej­én ,Boccaccio“-ban. Kedvessége, elevensége gytű­t a többi szereplőkben is. A tegnapi előadásból hiányzott a­­ , bár Sziklay Emilia szép, gráciös megjelenése és egy-egy kiválóbb jelenete nem maradt hatás nélkül — általában az előadás nem­ ütötte meg azt a mértéket, melyhez „Boc ^■cio'-nál szokva vagyunk. a Marcell volt a rendező — és egy ren **®nek kötelességei vannak. Látta, hogy veszendőben az előadás 16re, meg akarta menteni a menthetőt és ^k­ nemcsak magáért, hanem a többiek­^8akilogy úgy járt, mint az egyszeri Hk F’ k' Dekifohászkodván a lova nyergé­n'ak'ton5 »svang“ ba jött, hogy szépen °l a nyereg túlsó oldán. , Marchiell első alkalommal jól adta Lam­acchiót, de most túlzásaival Bokát rontott. “»"utak Bercgényinek ”A váltó" * Megválik, hogy a közönség ezt a vál­t­ót Bírálni, prolongálni avagy pro fogja-e ? — Háromszékmegye törvényha­tósága területéit alakult köz­t vásárhelyi puskaműves, lakatos, kovács, pléhes és kerekes egyesült ipartársulat alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter által, 1. évi 25.347. sz. alatt, a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak.­­ A kolozsvári ügyvédi ka­mara közhírré teszi, ho­y P­a­p Imre, dr Szentkirályi Gyula és G­a­j­z­á­g­ó Manó ügyvédek, Kolozsvár székhellyel, a kamara ügyvédi lajstromába fölvétettek, továbbá, hogy Asztalos Gyula magyar­­láposi ügyvéd önkéntes lemondása követ­keztében az ügyvédi lajstromból kiterül­­tetett. — Orgyilkossági kísérlet. A vi­rágosvölgyi állomás közelében történt f. hó 1-én. Egy vasúti napszámos haladt gya­log a sínek mellett; egyszerre kemény fej­szecsapást kap hátulról a fejére, mely a koponyacsontot megsértette, magát az em­bert pedig földre terítette. A sérült em­ber nem látott maga körül senkit, s áta­­lában távolról se tud hozzá venni, hogy az ütést kitől kapta. Lehet, hogy valaki megleste, hogy épen fizetésről távozott, s pénzétől akarta megfosztani. Pénze azon­ban csizmaszárában találtatott. F. hó 2 án a sérültet beszállították a helyi Karolina kórházba. — Államtisztviselők s az orvo­si díjazás A belügyminisztérium érte­­sítvénye szerint a tisztviselők, hivatalno­kok és ezekkel hasonló szolgálatban mű­ködő egyének egészségi állapotának hiva­talos megvizsgálásáért nemcsak a tiszti főorvosok, hanem az ezek akadályoztatása esetében megbízott járási orvosok, illető­leg az ezekkel egyenlő városi orvosok sem tarthatnak igényt külön díjazásra.­­ A rendőrség figyelmét felhív­juk a szemérmetlen fürdőzőkre, kik minden­nap ellepik a sétatér körül a Szamost. Kedden épen a színházba menetel idején fürdött a nyári szinház háta mögött né­hány mesterlegény. Járjon el szigorúan a rendőrség az ily szemérmetlenekkel szem­ben. — Pályázat tanári állásra. A dévai m. kir. állami főreáliskolánál a sza­badkézi rajz tanszéke üresedésbe jővén, annak betöltésére ezennel pályázat nyit­­tatik. Ezen állomás után, mellyel az áb­rázoló mértan, esetleg mennyiségtan ta­nítása is össze lesse kötve, rendes tanár kineveztetése esetén 1200 frt fizetés, 200 frt szálláspénz és 100 frt ötödéves pótlék, helyettes tanár alkalmaztatása esetén pe­dig 800 frt évi díj jár. Pályázók felhivat­­nak, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz czímzett kérvényü­ket, melyekben koruk, vallásuk, állapotuk­, végzett tanulmányaik, nyelvismeretük, ta­nári képesítésük s a katonai kötelezett­ség alól való mentességük okmányilag iga­­zolandók, ha szolgálatban vannak, elöljá­róságuk útján minősitvényi táblázattal, különben közvetlenül folyó évi aug. hó 25-ig az erdélyi tankerületi kir. főigazga­­tóságnál Kolozsvárott nyújtsák be. — Andrássy Ilona grófkisasz­szonynak Bismarck Vilmos herczeggel való eljegyzését most már berlini lapok is hirdetik. A „Béri. Tagblatt”, mely az udvar és az aristocraţia ügyeiben jól szo­kott értesülve lenni, írja, hogy az eljegy­­zést jól értesült körökben nem c­áfolják meg. Andrássy Ilona grófkisasszony, mi­ként anyja, reformata vallása­a ez a kö­rülmény is könnyebbségül szolgál az el­jegyzés létrejöttére nézve. — Magyar fürdők látogatottsá­ga A legutabbi kimutatás szerint van: Harkányon 926, Herkulesfürdőn 2670, Kra­­pina-Teplitzen 956, Lippikben 694,Tátra- Füreden 628 és Trencaen-Teplitzen 1­470 fürdővendég. — Az omladina Az újvidéki „Szrbsky Národ” szerint a gráczi egyete­mi szerb tanuló ifjúsága a második omla­­dinai gyülekezetre hívja meg a magyaror­szági szerb ajkú fiatalságot, mely folyó hó 6., 7 és 8. napjain tartatik meg Verse ezen. Ezen omladinai gyűlésnek nap­rendje a következő: 1. a tavaly hozott statútu­mokra érkezett miniszteri leirat felolva­sása s a tanácskozás fölötte. 2. Mikép szervezkedjék az omladina az ország al­kotmányához s az ország törvényeihez képest. 3. Tanácskozás a legutóbbi újvi­déki omladinai gyülekezet határozatai fö­lött. 4. Tanácskozás a szerb tanügyről. 5. Mi a feladata a szerb omladinánaak s az egyesületnek. 6. Határozatok hozatala és egyes javaslatok előterjesztése az elfoga­dott alapszabályok értelmében. — Trefort miniszter Dél-Ma­gyarországon. Trefort miniszter jelen­leg körutat tesz az ország déli részén s mindenütt tisztelettel fogadják. Látogatása kiterjed az iskolákra, az állami fürdőkre és uradalmakra. Rakovicán és Eótvosfal­ván állami iskola felállítását helyezte ki­látásba. A buziási fürdőre vonatkozólag a miniszter kijelentette, hogy mindent el­követ a fürdő emelkedésének érdekében. Megbízásából dr. Korányi Frigyes egye­temi tanár megvizsgálta a buziási gyógy­forrásokat, hogy a fürdőhely emelése tár­gyában szakszerű javaslatokat tehessen. — A robbantások a víz alatt. A bécsi Duna egylet vasárnap kirándulást tett Kremsbe, mely síkidommal Lauer Já­nos hadmérnökkari őrnagy bemutatta új robbantó módszerét. Pl­ódszer abban áll, hogy Lauer nem furatja meg a víz alatti sziklákat, a­mint ez eddig történt a rob­bantásoknál, hanem vascsövet alkalmaz a sziklára, a csőbe teszi a dinamit-töltényt s igy eszközli a robbantást. E módszer ol­csóbb és könnyebben valósítható az eddigi eljárásnál A vasárnapi kísérletnél képvi­selve volt a magyar közlekedési miniszté­rium és a pozsonyi kereskedelmi és ipar­kamara is. Lauer őrnagy találmányát külö­nösen a vaskapu várható szétrobbantásá­­nál az alsó Dunán véli alkalmazhatni. A vasárnapi kísértetek igen sikerülteknek bi­zonyultak ; a jelenvoltak azonnal mintegy tízezer frtot írtak alá azon czélból, hogy Lauer őrnagy nagyobb mérvben folytat­hassa kísérleteit.­­ Gyorsjárók produkálják most magukat Bécsben, a­kik alkalmasint kö­zelebbről eljönnek Budapestre is. Az egyiket (mert kettő is van) s a nevezetesbet Bar­­gossinak hívják, ő vasárnap ezerekre me­nő közönség előtt 3 óra 4 perc, éa 26 másodpercz alatt 180-szor járta be a ro­tundát, a mondott idő alatt tehát 36 ki­lométert, 86,000 métert futott be. — Bukarestből írják júl. 29-ről : A „Libera Romania” zászlójához tartozók aspirácziói és törekvései sokkal ismerteb­bek, semhogy bővebben kellette őket jel­lemeznünk. Minden eszközt felhasználnak, hogy gyűlöletet szítsanak Ausztria-Magyar­­ország ellen. Hogy minő otromba hazug­ságokkal dolgoznak, azt bizonyítja a kö­vetkező eset. Az említett lap „Magyar kegyetlenség” czímmel utóbbi számában írja: „A magyarok nem elégesznek meg azzal, hogy saját fajbelieket elnyomják, ha­nem hogy czéljukat elérhessék, még huszá­rokat is alkalmaznak a békés és védtelen la­kosság lemészárlására. Ilyen eset történt kö­zelebbről a bánságban, a­hol az I. huszár­ezrednek egy százada a leghajmeresztőbb kegyetlenségeket követte el. Okot erre egy huszár adott, ki gazdájával, egy ro­mán paraszttal, veszekedést kezdett.­­ Midőn azonban gazdája sarokba szorítot­ta, segítségül hivta pajtásait. Midőn az­után a román paraszt is segítséget hivott és nők, férfiak s gyermekek segítségére siettek, a huszárok valóságos sortüzet ad­tak a tömegre, mintha csak rendes sora­kozott ellenséggel lenne dolguk. A száza­dot tisztjei vezényelték. Hogyan védhet­­ték volna magukat gazdasági eszközeik­kel a szegény parasztok ? A huszárok azonban nem elégelték meg ezt, mert ne­kik román vér kellett. Három parasztot megöltek, köztük a nevezett huszár gaz­dáját, ki 35 kardvágást és két golyót ka­pott, de brutalitásukat még a holttesten is tovább űzték.­­ Ezenkívül még három rousán sebesült meg, köztük egy asszony és gyermeke. A könnyű sebesültek száma még ismeretlen. Egyetlen huszár kapta meg érdemelt büntetését, kinek fejét egy paraszt kaszával ketté vágta. Mint mond­ják, a vizsgálat folyamatban van. Az ered­­ményt előre tudjuk, ez a bűnösök felverí­tése. A magyarok uralma miatt soha sem k­ap igazságot a román, mindenki szaba­don bántalmazhatja, üldözheti. A különfé­le csatatereken idegen érdekekért s hálát­lan dinasztiáért patakokban kiöntött ro­mán vér nem ér egy batkát. Meddig fog ez még igy tartani ?“ — Az uj üstököst, melyet Ame­rikából jeleztek, dr. Meyer M. W. a genfi csillagda segéde már észlelte is s a Tri­bune de Geneve-ben következőket közli róla: Nagyon homályosan ugyan, de már szabad szemmel is látható. Bár lassan, de mindinkább közeledik felénk s igy fél I­nye mindig erősebbé válik, fényének leg­magasabb fokit szeptember végén éri el, mikor is négyszer-ötször oly fényes lesz, mint most, a igy távcsövek nélkü is egész tisztán látható. Végül mindjobban köze­ledik az északi sarkhoz, de még­sem annyira, mint a múltkori üstökös. Úgy látszik, lesz olyan fénye, mint a múltkorinak volt, sőt magja mindenesetre nagyobb, mint azé, csakhogy még majdnem két és félszer olyan távolságban van tőlünk, mint a nap, s legnagyobb közelségében is messzebb lesz tőlünk a napnál s ez megnyugtatásul szolgálhat az aggodalmaskodóknak, kiket a földdel való összeütközhetése talán nyug­talanít. Mindenesetre rendkívüli ritkaság két ily testet egyidejűleg szemlélni az ég­bolton. Ezt az új üstököst hosszabb időn át fogjuk látni a réginél. — Téli idő—júliusban. Skótor­­szágból jelentik, hogy Dundee szomszéd­ságában néhány nap előtt a tavak b­e­­fagytak. Az idő ott olyan, hogy az emberek inkább novemberben, mint jú­liusban vélik magukat s a gazdák nem indokolatlan aggodalommal tekintenek a jö­vő elé. A lziueaz­ós becsületrend. Go­­ttuelin, a „Frandaia” híres művésze és Gambella személyes barátja, többször hiá­ba fáradozott azon, hogy a becsületrend szalagját megkapja, s legutoljára a sok si­kertelen kísérlete miatt annyira elkesere­dett, hogy kijelentette, miszerint nem m­a­rad tovább azon a pályán, melyet a kö­zönség és a kormány nem becsül,­­ mint­hogy eddig egyetlen színészt sem voltak képesek a nagy pártfogók bevenni a le giou d’honneursbe. Vasárnap végre, mint párisi lapok írják, a köztársaság elnöke aláírta azt az okmányt, mely a becsület­rend lovagjává avatta — Got-t. Azt mond­ják, hogy nem azért mert színész, kap­ta meg a rendet, hanem daczára an­­nak, és pedig azért, mert kitűnő tanára a conservatoriumnak és az Ecole Norma­le nak. — A walesi herczeg, mint bíró­sági közbenjáró. A Londonból visszatért Berkes Lajos fővárosi czigányprim­ás igen érdekes vonást beszél el az angol trón­örökösről, ki tudvalevőleg nagy patrónusa a magyar zenekaroknak. Berkesék is az ő felhívására mentek Londonba. Midőn a ze­nekar Londonba megérkezett, minden ze­nekari tag külön-külön hetes szállást fo­gadott, azaz olyat, melyért minden héten fizettek lakbért. Így tett a prímás, Ber­kes Lajos is, és mégis, midőn Londonból visszatérők voltak, házigazdája három havi lakbért követelt tőle, azt állítván, hogy 3 hóra vette fel a lakást. A prímás hiába szabadkozott, mert a derék master elzár­ta holmiját s a kerületi békebíró elé idéz­tette. Ez pedig nagy baj volt, mert a ze­nekar útra készen állott, míg neki napo­kig kellett volna a beidézési határnapra várni. Ilyen szorongatás közben arra tö­kélte el magát, hogy egyenesen főprotek­­torukhoz, a trónörököshez megy, tőle re­mélvén Ugye jobbrafordulását. A prímás nem juthatott ugyan a herczeg elé, de a herczeg első titkárát utasította, hallgatná meg a czigányprim­ás ügye-baját s járjon el benne a mennyire csak lehetséges. A herczegi közbenjárásnak meg is lett a maga hatása, mert a békebíró még az­nap letárgyalván a pert, hozott ítéletével nem­csak elutasította az ármányos mastert igazságtalan követelésével, de egyben, mint konok perlekedőt 2 font bírság fizetésére ítélte. így aztán a zenekar akadálytalanul még az nap elindulhatott.­­ A római zavargásokról. A római felebbviteli törvényszék július 27. és 28-án másodízben tárgyalta a IX. Pius holtteste átszállítása alkalmából indított pert, minthogy először az első bírósági eljárás formahibák miatt megsemmittetett. Július 14-én a hitt vádlott közül kettő három havi fogságra és 350 líra pénzbír­ságra, egy két havi fogságra s 100 lira bírságra, a többi három pedig egy-egy havi fogságra és 100 lira bírságra ítélte­tett. A bíróság mostani ítélete egészen máskép hangzik. A hat vádlott közül kettő egy egy havi fogságra és 100 lira bírság­ra, három csak 6­­­6 napi fogságra és 50 lira bírságra ítéltetett, egy pedig bizonyí­tékok hiánya miatt egészen felmentetett. Az elitélteknek a vizsgálati fogságot is betudják, de egyetemlegesen viselik a per­költségeket. Az összes vádlottak római születésűek. A közönség az ítéletet egész közönyösen fogadta s a tárgyaláson igen kevésen voltak jelen A magatartásra néz­ve, melyet az aug. 7-re tervezett radiká­lis népgyűléssel szemben követni fognak, a kormány körei még nincsenek tisztában A félhivatalos Italie ju. 26-án azt írta, hogy a kormány a garanczia-törv­ény el­len semmiféle nyilvános tüntetést megen­gedni nem fog. Ellenben a Diritto jul. 27-én azt irta, hogy a kormány nem érzi magát jogosultnak a népgyülést betiltani s csak azt nem engedi meg, hogy falra­gaszok utján hirdessék megtartását­. Egy parlamenti tudósító életéből A napokban hunyt el London­ban Neilson, a „Times“ parlamenti tudó­sítója, a­ki egyik veteránja volt a londo­ni sajtónak, mivel 1831 óta, tehát 50 éven át működött e minőségben. Kiválóbb ér­dekkel bír életének következő epizódja, Midőn Disraeli legelső beszédét tartotta, a „Times” őt küldé ki tudósítónak ez al­kalommal. Disraeli e beszédet maidstom­i választói előtt mondá, akkor, midőn még csak az első lépést tette meg dicsőséges pályafutásában. A beszéd oly kitűnően kö­­zöltetett a „Times“-ban, hogy Disraeli in­díttatva érezte magát e lap kiadójához levelet intézni, melyben köszönetét fejez­te ki s egyszersmind kijelentő, hogy mi­vel a tudósítás pontos és correct, ő óhaj­taná, hogy ha valaha nyilvános állásba ke­rül, nyilatkozatait mindig az a tudósító­­jegyelné föl. Disraeli csakhamar híres em­berré lett, s a „Times* szerkesztősége nem mulasztó el mindazon alkalmak­­or, midőn Disraelitől beszédet vártak, Neil­­sont küldeni ki tudósítónak. Midőn a to­­ryk legutóbb felülkerekedtek, Disraeli köz­lé a „Times* kiadójával, hogy a királynő­nek ajánlotta Neilson urat, szolgálatának elismeréséül 100 font sterling évi díjban részesítem, a „Times“ azonban visszauta­sító ez Ajánlatot, azon megjegyzéssel, hogy ebbe nem egyezhetik ugyan bele,de Neil­son fizetését ő maga fölemelte az említett összeggel, hogy ez a vállalat elvei miatt pénzbeli károsodást ne szenvedjen. Neil­ 80u még néhány nappal ezelőtt is műkö­dött a „Times” számára a parlamentben, egyszerre azonban megbetegedett s a mult hó­s- én meghalt. — Dr. Tanner, a nagy koplaló, ál­lítólag meghalt. Julius ötödikén érkezett Amsterdamba s a Hotel Cornéliába szállt. Azért jött át Hollandiába, hogy megis­­merkedjék a nagy hírű dr. Croff-fal, ki vételkedett az ő böjtjének becsületessé­gében, s azt állította, hogy valami úton­­módon, titokban táplálékot vett magához. Most ötvenezer frankos fogadást akart aján­lani dr. Chroffnak, hogy az ő házában, az ő ellenőrzése mellett töltse ki második negyvennapos böjtjét. Dr. Croff késett. Csak júl. 19-én érkezett meg. Azonnal gyorsfutárt küldött Tannerhez, ki roppant ideges volt. A­mint ez hírét vette Croff megérkezének, eszeveszett sietséggel ro­hant le a lépcsőn, hogy vele minél előbb találkozhassék. Hirtelen félre lép ... ha­nyatt esik a lépcsőn... s ott terül el szótlanul, kettéhasadt koponyával... hol tan. A szerencsétlen ember 64 kilogram­mot nyomott­­ — Kalakaua király jelenleg a nap hőse Berlinben. Kalakaua Dávid király 1836. nov. 18-án született , így most 45 éves; atyja Kapaakea tekintélyes kalaka­­főnök volt. Az első családok gyermekeivel, valamint az uralkodó Kamehameha család herczegeivel kitűnő nevelésben részesült egy honolului amerikai­ misszionárius is­kolában; olyan folyékonyan is beszél angolul, mint hawaii nyelven. 1852-ben mint tiszt lépett a testőrségbe, nemsoká­ra kapitány és őrnagy lett, s 1863-ban V. Kamehameha király trónralépésénél ezre­des és törzskari főnök lett; ugyanezen időben lett főudvarmester, tagja az állam­tanácsnak, s mint az uralkodó család her­­czegtagja a hawaii urak házának tagja. Mi­dőn Lunalila királya 1874. febr. 3-án alig egy évi uralkodás után meghalt, vele ki­halt a Kamehameha királyok egyenes sar­ja, mely 70 évvel előbb egyesíti jogara alá az összes Sandwich-szigeteket. Február 9-én jött öszze a parlament rendkívüli ülésre, hogy a trónörökös hiánya miatt királyt válasszon.­­ A választás nagy több­séggel Kalakaua Dávidot jelölte ki a trón­ra, mint a hawai főnökök legtekintélye­­sebbikét, de hatalmas ellenzékük támadt, mely IV. Kamehameha király özvegyének akarta átadni a trónt. Meg is támadták ekkor a parlament épületét, s Kalakaua királynak több párthívét veszedelmesen megsebesítették. Csak az öbölben horgony­zó amerikai és angol hajók tengerészeinek fegyveres közbelépése állította helyre a rendet. A következő évben Kalakaua le­tette az esküt az alkotmányra s azóta alatt­valóinak tökéletes megelégedését vívta ki. Kalakaua király nejével, Kagiolani király­néval már 18 éve él boldog, de gyermek­telen házasságban s utódául legidősb nő­vére, Liliukolani herczegnő van kiszemel­ve. Liliukolani herczegnő uralkodik helyet­te olyankor is, mint most, midőn a király távol van országától. — Kalakaua angolul és németül is jól beszél. Berlinből csü­törtökön utazik el és Drezdán s Münche­nen át Bécset látogatja meg. — Három testvér halála. Turin mellett Carelle községben rettentő eset történt mult hó 26 án. Aghemo földművés erőteljes ifjú férfi, valami vasrudat ejtett az emésztő­gödörbe. A nyílás fölé hajlik, hogy keresse az elveszett tárgyat, de a fölkóválygó gázok elszédítik és a boldog­talan bele­esik a kloákába. Fivére látja a szerencsétlenséget és nem törődve a ve­szedelemmel, — lemászik a gödörbe, hogy megmentse bátyját. De ez is megfulad, mi­előtt elérte volna a testvért. E pillanat­ban odaér a harmadik fivér s rögtön le­ugrik a mélybe, segíteni, de őt is meg­fojtja a mérget lehellő gödör; görcsösen öleli át bátyjai testét még halálában is. Most jő a negyedik testvér, fél őrülten veti magát a gyilkos mélységbe s ő is ott vész, ha a közeli selyemfonó igazgatója és egy csendőr ki nem mentik. Fél holtan ke­rült napvilágra. Később ki tudták húzni a kloákóból a három halottat is. Szívtépő volt nézni, mint borultak a holttestekre az özvegyek, az apa és anya, kétségbeesett zokogással. Három feleség veszte el fér­jét, egg házaspár három derék fiát, alig negyedóra alatt. Az odaveszettek 36, 32 és 28 évesek voltak, így írja ezt a turini Gazetta de Popolo. — Bu-Amertúról egy panyol fo­goly, ki nemrég szabadult meg a hírneves felkelővezér táborából, igen érdekes ada­tokat beszélt el, melyeket a Times közöl. Ar­ena mindig egészen fehérbe van öl­tözve,­­ mindenütt fia társaságában jele­nik meg, a­ki 12—13 éves. Táborában öt spanyol nő van, kik közül a legszebbiket választotta kegyenctének. E nő körülbe­lül 25 éves s férjét szemei előtt szúrták le az arabok. Van a táborban egy 12— 18 éves lányka is, kit Au-Amena fiának ajándékozott oda. A többi nő a táborban a legborzasztóbb bánásmódban részesül. A férfi foglyok aránylag jobb helyzetben van­nak, bár az arabok, ha rosz kedvük van, megverik őket. A megszabadult spanyol­ azt állítja, hogy Bu-Athena csapata 6000 embert számít, s sok teve, ló és ökör áll rendelkezésükre. — A világ vége. A mai üstökösös­­ világban egy lincolnshirei 83 éves excten lírikus vén emlet oly biztosra veszi a vi­lág bekövetkezendő végét, hogy roppant nagyvágu lághijót készíttetett magának, mellyel majdan a felhők közé repülve, ta­­nuja akar lenni, hogy pusztul el a mi sze­gény planétánk és k­ü­lönmarad utolsó embernek. Légi útjára három esztendőre való eleséget visz magával : becsinált húst, cognacot, szódavizet, vörös bort stb.; re­méli, hogy míg az élelemkészlet elfogy, ő már meghalt, természetes halállal. Azt hi­szi, ha az üstökös össze is zúzza a vilá­got, mégis marad rajta valami nagyobb rög, melyre alkalom adtán lebocsátkozha­­tik, s eltöltheti még hátralevő kevés esz­tendeit. Magával akarja vinni erdőkerü­lőjét, ha régi szolgáját is, az alatt a föl­tétel alatt, hogy ha az eleség a léghajón már fogyatékon lesz, tartozik magáról gon­doskodni. Mikor minden készülődés meg­történt, az öreg úr véghetetlen nyugoda­lommal ezt m­ondta : „Jobb dolgom lesz a világ nélkül, mint azzal.* Időjárás. — Augusztus 2-án. — Európában a depressio (757—768) a continens északi, a nagy légnyomás pedig (753—764) annak déli részében van. Né­metországban mérsékelt nyugati szeleknél az idő közepes derült, meleg, száraz. Hazánkban: Különböző irányú,gyen­ge szelek mellett a hőmérséklet nyugaton és délnyugaton jóval följebb szállt, keleten keveset változott; a légnyomás délkelet kivételével kissé alábszállt. Az idő több­nyire dereng, részben felhős borússal vál­tozva, meleg, száraz. Kilátás a jövőre: Hazánkban. Fel­hős-borús, napos derülttel változó időt vár­hatni helyi esők és égiháború mellett a hőmérséklet kisebbedésével. A „Magyar Polgár“ táviratai. (Magyar távirati iroda.) Budapest, aug. 3. A mi­nisztertanács szerdán, legkésőbb csü­törtökön kezdi meg az állami költség­­vetés tárgyalását. Zemplén megye főispánjává Mol­nár István honvédelmi miniszteri ta­nácsos, Csik megye főispánjává pedig Lázár Dénes fog hír szerint kinevez­tetni. A magyar leszámítoló bank igaz­gatósága tegnap megalakulván, elnök­ké Széll Kálmán, alelnökké Károly Sándor gróf és Rebly Adolf válasz­tottak. Bécs, aug. 3. ő felsége teg­nap este főhadsegédei és a főhadpa­­rancsnok kíséretében Salzburgba utazott. Salzburg, aug. 3. ő fel­sége ma reggel 3 órakor ide megér­kezett. Alexandria, aug. 3. Teg­nap haladt át az „Izzedin“ gőzös, a szultán gyilkossági perben elitéltekkel a suezi csatornán. A hajón, melynek sehol sem szabad kikötői, a szultán szárnysegéde és titkára, orvos és több rendőr van. A foglyok Cseddáttól Taif­­ba levesosztály által kisértetnek. Konstantinápoly, ang. 3. A porta beleegyezett, hogy Bul­gáriával diplomatiai összeköttetésbe lépjen. Bukarest, aug. 3. A Moni­­torol közli a külügyminiszter számára engedélyezett hitelről, a consulatusok felállításáról Janinában és Bisoliában szóló törvényt. Pétervár, aug. 3. A czár és czárnó Nisni-Novgorodba érkeztek, nagy néptömeg fogadta és üdvözölte. A czár a II. Sándor emlékére épült templom beszentelésén jelen volt. Toulouse, aug. 3. A lour­­des magyar zarándokok tegnap este ide érkeztek. Éjjelre Marseilleben vol­tak, ma reggel folytatták útjukat Cette felé. NYÁRI SZÍNHÁZ. Kolozsvártt, csütörtükön, augusztus 4-én, 1881. GAVEAUT, MINARD TÁRSAK. Franczia vígjáték 8 felvonásban. Irta: Gondiner Ödön. Fordította : Temesváry Lajos. Kezdete 71­, órakor, vége 10-kor. Felelős szerkesztő: Id. Prits Albert. Lap- és kiadótulajdonosok: K. Papp Miklós örökösei NYILTTÉR. *) Gyermek gyógyász D­r. Fischer a­ki a legujabbi tapasztalatok sze­rint kényelmes gyógymódon gyógyke­zel, lakik Diana-fürdő I. emeletében. *) E rovatban megjelenő czikkekért szép­eszteségünk semmi felelősséget nem vállal el. Ettik.

Next