Magyar Polgár, 1882. január-június (16. évfolyam, 1-126. szám)
1882-01-01 / 1. szám
A legközelebbi példa szolgáljon ösztönzésül arra, hogy a képzelő bnettag józanabb, értelmesebb és egyúttal bnzetlestebb része akkor, midőn a város közügyeiről van szó vegyen részt teljes számmal a közgyűléseken, s egész erkölcsi súlyával hasson oda, hogy a város idekeit szivükön hordó" rész ne vehesse át a dirigens szerepét, mert ha egyszer a hatalmat kezükbe ragadhatják, első teendőjük lesz visszaélőivel®, ezt pedig épen Kolozsvár város képviselő testületében megengedni nem szabad. Haymerle báró életéről és jelleméről a "Deutsche Revue" januári füzetében Arneth lovag, az elhunyt miniszter régi barátja, tanulmányt közöl, melyből a ,N. fr. Pr." előre hoz szemelvényeket s ezekből egyes részeket érdekeseknek tartunk az átvételre. „A konstituczionalizmus ellen magában véve egyátalán nem viseltetett ellenséges indulattal, mint annyi pályatársa, egészen és teljesen az egyszer megadott alkotmány talaján áll. A birodalom két részre osztásán ugyan mélyen sajnálkozott, de törvényes végrehajtása után minden kísérletet, hogy utólag ismét megnyomoríttassák, nem tartotta megengedhetőnek. Maga is hivő katholikus lévén és mindent elutasítván, a mi a lakosság közt a vallási érzet megbénulását idézhetné elő, mégis ezekben a dolgokban is megőrizte teljesen önálló ítéletét. .Ha látom — írta 1875 januárban egy pályatársához — hogy a polgári házasság sok év óta a legtöbb katholikus országban a vallás és erkölcs minden veszélyeztetése nélkül áll fenn s az egyház a legenyhébb kifogást sem emeli ellene, nem foghatom fel az utálatot, melylyel ez intézményt sokan tekintik. Konzervatív elvek nevében harczolni ellene, épenséggel fogalomzavarnak kell nevezni." Még 1876. áprilban ezt irta Haymerle egy barátjának: .Tudod, hogy személyesen semmi se történhetnék velem, a mit kevésbbé óhajtanék, mint alkalmazás a belföldön" s mégis alkalmazkodott, midőn ugyanez év augusztusában meghívták a külügyminisztériumba. Midőn Andrássy utódja lett, 1878. szept. 17-én Alajos testvéréhez így írt: „Alig képzelheted, mily nehezemre esett az elhatározás, hogy az állást elfoglaljam. Nem volt kétely, mely ne merült volna fel bennem és melyet ne adtam volna elő a császárnak másfél órai kihallgatásomon. De oly nyilt óhajt, oly határozott kijelentést találtam, hogy senki más nem felel meg a császárnak és hogy választásom nem mai keletű, hanem csak minden, általam nyilvánított kétely megfontolása után történt, hogy végre nem találtam bennem bátorságot egy döntő nemére." ERDÉLYI PETROLEUMTARSASAG. Azon nézettel szemben, melyet Nagy Gyula a háromszéki petroleum- Hong-ban kifejezett, s melyet aMagyar Polgár is visszhangozott, legyen szabad egy észrevételt tennünk. 8? Nagy Gyula úr azt mondja, hogy a háromszéki petróleum-telepre fel kell írni azon amerikai (Hungarian peroleum et procerit Company) társaság figyelmét, meg Ludon is furat petroleum-kutakat s vele méltányos alkura lépni, mert a sromszéki petroleum-forrás tulajdonosa Benkő Pál és fiai urak Kézdi-Vásárhelyről, nincsenek abban a helyzetben, hogy a munkálatokat szakavatottan eszközölhetnék, s vagyoni erejük sem engedi, hogy a megkívánt beruházásokat megtehessék. Ezen nézet igen elfogadhatónak látszik első tekintetre, de nézetünk szerint talán mégis czélszerűbb volna az, ha a tulajdonosok nem adnak el forrást az amerikai társaságnak, hanem — ha épen támogatásra szükségük van — maguk hoznának létre egy erdélyi petroleum-társaságot. A magyarországi kőolaj-források úgy s nagyobb részben idegenek kezébe keültek már, — a Pázmándy-féle társaság igyszólván egészen amerikai tőkepénzeké, a Szavenov lovag féle társaság csak névleg magyar, a részvények jobb kezében vannak. Ha tehát e két társaság közül valamelyik, vagy mindkettő áldásba jön, a társaság által bevett pénz a külföldre fog vándorolni. S ha az erdélyi petroleum forrást is megszerezné az amerikai társaság, hiába aknáznák itt ki a legjobb minőségű kőolajt töméntelen menynyiségben, hogy akár Európa egész délkeleti részét is eláraszthatná a társaság magyar és erdélyi kőolajjá, az országot ez vajmi kis mértékben gazdagítaná, mert a haszon legnagyobb részben az amerikai tőkepénzesek zsebébe vándorolna. Nézetünk szerint nem jó közgazdasági politika az, hogy az ország minden nevezetesebb természeti kincseit külföldieknek adjuk a kezébe kiaknázás végett, csak azért, mert hát az a hiedelem, hogy a magyar ember úgy sem ért az efféle dolgokhoz. Szomorú dolog már magában nézve az is, hogy a magyarországi kőszénbányák és vasművek legnagyobb részben külföldiek tulajdonát képezik: a pécsi kőszénbányák a Dunagőzhajó-társaság tulajdonát, az oraviczaiak az osztrák állam vasúttársaságét, s e társaság bírja a legjobb magyarországi vasmüveket; a salgótarjáni koszénbányák és vasmüvek a rima-murányival együtt az osztrák bankegyesületi csoport tulajdonába mentek át; a mátrai rézmüvek egy angol társaság tulajdonába; a budai keserűvizeket egy francia consortium veszi meg. Szóval, ahol csak valamire való természeti kincsek vannak üzemben, azok külföldiek kezébe kerülnek, mert a magyar nem tud elég életrevaló lenni! S utoljára is az a szerep jut neki, hogy ő csak egyszerű munkája, napszámosa lesz a külföldieknek, s míg ez csak a conponokat szeli és halomszámra sepri be érte a pénzt, addig a magyar ember éjjel-nappal dolgozhat a bányákban, kohókban, vájhatja a tárnát, zúzhatja a követ, menti a keserűvizet vagy petróleumot... írt napibérért. S ha csakugyan állna az, hogy a magyar ember nem ért természeti kincsei kiaknázásához, hát ebből csak az következik, hogy meg kell ezt tanulnia,de nem az, hogy a kincseket másoknak eladja. A szóban levő petroleum-forrásokat illetőleg a mostani tulajdonosok hamar be fogják azt látni, hogy mennyiben van szükségük mások segélyére. Megtehetnék ők maguk is, hogy időt szakítsanak maguknak arra, hogy Amerikában a helyszínen tanulmányozzák a kőolajak modern kiaknázását, a finomító gyárak berendezését, az üzleti szervezést stb. S aztán magukkal hozzák a legszükségesebb gépeket s eszközöket, amelyeket idehaza be nem szerezhetnek és hozhatnak egy pár jól begyakorolt munkást is, mint tette a Pázmándy-féle társaság. Ha azonban arra a meggyőződésre jutnának, hogy a rendelkezésükre álló tőke és hitel nem elegendő a megkívánt nagyszerű berendezésekre, akkor csakugyan legczélszerűbb lesz egy társasától alakítadok. De elsősorban is a belfödieket, honfiaikat szólítsák fel, hogy szövetkezzenek velük és meg igyekezzenek a befolyásosabb elemeket, megnyerni, már csak szért is, mert a vállalat prosperálta szükségessé teszi azt, hogy a petróleum telep vasúti kapcsolatba hozasék a már kiépült vasúthálózattal, s ha a vállalatban oly elemek lesznek, kik befolyásukat ez irányban felhasználhatják, ezen előfeltételt is könnyebben elnyerhetik, mintha idegenekkel szövetkeznek. Egyébiránt ami a szakismereteket illeti, a mai világban minden czélra lehet jeles szakeröket felfogadni, csak legyen pénz, azokat érdemük szerint díjazni. Tehát a szakismeretek hiánya nem képezhet akadályt arra, hogy a háromszéki petróleum forrásokat erdélyi honfiakból alakított társaság aknázza ki, ha Benkő Pál és fiai urak hajlandók velük társaságba lépni. — m. A büntetőtörvények módosításához. A büntettek mindinkább tapasztalható nagymérvű elszaporodása — mint 82 » • é." Írja — arra indította Abaujmegye közönségét, hogy miután ezen sajnos körülmény legnagyobb része annak tulajdonit*ható, mert az 1878. V. és az 1879. XL. törvényczikkek értelmében több esetben a személy- és vagyonbiztonság ellen irányzott vétkes cselekmények csak a sértett fél feljelentésére bűntettetnek, —feliratilag kérelmezze az országgyűléstől, hogy a büntető igazságszolgáltatást szabályozó idézett törvényczikkek törvényhozásilag akként változtassanak meg, hogy a személy és tulajdon ellen elkövetett vétkes cselekmények hivatalból legyenek mindenkor üldözendők. Az e tárgybani felirat szerkesztésével a megye alispánja elnöklete alatt Teleky Péter, Aith József, Danielovics Mihály, Fekete István bizottsági tagok és Harsa Tamás megyei főjegyző bízattak meg, kik is a készítendő indokolt felirat szövegét Abauj megye tavaszi közgyűlésén fogják bemutatni, öreg gerendában, azt miveli az idő az emberi testet fenntartó lélekben. Csakhogy gyorsabb eredménnyel. Ám azért az ember örül minden új évnek. Mert az embert általában a kíváncsiság ingere ragadja minden ismeretlen felé. Miért igyekszünk pihegve a hegytetőre ? — Hogy lássuk, milyen a világ azon túl. Miért kapunk mohón egy érdekes könyv után ? — Hogy megismerjük az idegen szellemi világot. Kíváncsiságunkat és reményeinket még mesterségesen is fokozzuk. Van erre a magyar népszokások, és hagyományok között nem egy érdekes eszköz. Sylvester estéjén összeül a család. A csoport egyik oldalán a tűzhely, másfelől a jó barátok köre árasztja melegét. Az öreg családfő nem sokat cseng a jövős év után, mert megette már kenyere java részét. Több van a háta mögött, mint elötte. Jó, hogy családját ennyire fölnevelhette. Nem is magáért érdekli őt az új év titokzatossága, hanem gyermekeiért. Ezeké a jövő, ezekért remél, ha remél, ezekért válik, ez estén ő is gyermekké, hogy babonás játékkal kecsegtető feleletet csaljon ki a jövőtől. A fiatal leány már önérdekből gömbölyíti a tésztagolyócskákat. Mindenikbe ef?g*egy férfi név van rejtve papirszeleten. A buzogó vízbe teszi, s ez megmondja, melyikkel lépik pap elé az uj esztendőben. Azzal, a melyiknek neve nem merül alá. Hát a tojásütés egy pohár vizbe ? Vagy a szöszgolyóbis meggyújtása? Régi kedves reminiscentiák az egykori patriarchális magyar életből! Ezek is pusztulnak napról-napra. Főleg nagyobb városokban, hol a sokat változott életmód, és elszóródás magából a családi élet ősi meghittségéből is sok vonzó sajátságot megsemmisített. Végre nem is lesz család, hanem közkereseti társaság, s a rokon helyett majd részvényest kell írnunk. A kalmár világ a rokoni és baráti szeretet templomának már a pitvarában helyezkedett. Vajh ki veszszőzi ki onnan ?s így pusztulnak rendre nemzeti sajátságaink is. A nagy czivilizáczió általánosít. Nagy bajunk, hogy inkább olvadunk, ahelyett, hogy olvasztanánk. De a reménység ünnepén ne fessünk ily sötét színekkel. Szólunk úgy is inkább a reménység élesztése, nem a csüggesztés. Mi hisszük, hogy haza, társadalom, s minden egyes az új évben tovább haladnak a javulás megkezdett útján. Igen, ha haza, társadalom, és minden egyes okosan és erélylyel megtesz mindent, mi a kölcsönös egymásra hatásban mindegyiktől megvárható. Hittel, remény nyel, szeretettel előre! Boldog újévet kívánunk mind közönségesen. Tussai G. Maros-Ludas, 1881. decz. 30. (Társalgó-egyleti ülés. A megalakulandó dalárda Hymen ) A haldokló év utolsó napjainak történetéről sietek e rövid levelemben a t. szerkesztő úr előtt referálni. Kezdjük tehát a legáltalánosabban, művelődésünk egy kis, de lényegére nézve fontos intézményén. A marosludasi társalgó egylet f. hó 23-án tartotta meg ez évi zárulását, melyben az egylet leköszönt tisztikarát a közbizalom ismét visszahelyezte előbbi állásukra. Elnöknek maradt tehát Tomcsik József, jegyzőnek Nyárádi Dénes, pénztárnoknak Alles András és gazdának Főző József. A választmány csekély módosítással maradt az előbbi: Felföldi Elek, Eczken Sándor, Laczhegyi Frigyes, Novák Izsák, Ábrahám Mózes, Csontos Elek, Schwarcz Adolf, és Szandi Gábor urak személyében. Megejtetvén a választás, a számadások átrevidiálása következett, melyből kitűnt, hogy társalgó-egyletünknek tényleges vagyona 359 frt, átlagos évi kiadása 280 frt, mely összegnek tekintélyes részét a lapok járatása emészti fel. Előfizetés határoztatott a következő lapokra : Vasárnapi újság, Hon, egyetértés, Borsszem Jankó, Gyakori. Mező-Gazda, Magy. Polgár, Ellenzék. A Bolond-Istók a Borsszem Jankóval, a Kelet a Gyakori. Mező- Gazdával cseréltetett ki. Ugyan e gyűlésben elhatároztatott, egy a társalgó egylet és a tűzoltó egyesület közt jövedelmet megosztó tánczvrgalom tartása is. E jótékonyczélú estély módozatainak keresztülvitelére Felföldi Elek úr elnöklete alatt bizottság alakult. A bizottság élén álló elnök neve kezességül szolgál a czélbavett táncrvigalom sikerére nézve. A művészet pártolásának és élvezni szeretésének egy nem csekély mozzanatát registrálhatom. Községünkben egy dalárda egyesület éli az alakulás napjait. Fiatal intézmény, de már sem látszik meg rajta: alig pár hét alatt annyira haladt, hogy a szent karácsony ünnepén a róm. catholikus és ev. református isteni tiszteletek alatt életképességének kétségbevonhatlan jelét adta. Ez életképesség gyámolítása és tovább fejlesztése csak a pártolástól függ, mit megtagadni Ludaserék közönsége bizonyára nem fog. Mint értesülünk, az ifjú egylet saját pénztára javára közelebbről dalestélyt is rendez. A községünkben székelő járásbíróság mellé közelebbről iktatónak kinevezett Válya antal karácsony másodnapján jegyezte el községünk derék kereskedőjének Alles Andrásnak kedves nővérét Ailesz Gizella kisasszonyt. Kisérje áldás frigyüket. Boldog új évet f inomínom. • A Petőfi társaság csütörtökön az írók s művészek társaságának helységében tartott zárt ülésén egy megüresedett helyre tagul Mikszáth Kálmán választotta meg, ki különösen a felvidéki társadalmi viszonyokat rajzoló művei által újabban r. 1. * Az országos könyvkiállítás iránt, mely január 15 én nyílik meg, oly nagy mértékben nyilvánul a közönség érdeklődése, s ennek következtében a kiállítandó könyvek és kéziratok száma oly jelentékeny, hogy a kiállítás czéljaira szánt műcsarnok helyiségei a kiállítandó könyvanyag befogadására nem elegendők. Az intéző körök tehát a kiállítás czéljaira az országos Esterházy-képtár helyiségeit szemelték ki, hová a beérkezett könyvek, kéziratok és csomagok már legközelebb a múzeumi és egyetemi könyvtárból át fognak vitetni. A külföldi könyvtárak közül ekkoráig a bécsi császári udvari, a bécsi jezsuiták, a párisi nemzeti és besanconi könyvtárak részvétele bizonyos, a többi külföldi könyvtárak részvételét a legjobb reményekkel várják. A múzeum könyvtára a kiállításon 2000-nél több 1711 előtti magyarországi nyomtatványnyal, 50 ritka kézirattal, 50 kiváló becsű ősnyomtatványnyal és számos régi magyarországi kötéssel lesz képviselve. külföldön is feltűnést keltett. Az ülésen elhatározták, hogy a Petőfi-82?b?,r !,elep'ezése alkalmából egy Petőfit dicsőítő odara nagyobb pályadijat tűznek ki. A társaség, jelenvolt tagjai e czélra 120 aranyárankot irtak alá s az ivet körözni fogják. Az évi közgyűlést január 6 án d. e. 10 órakor tartják meg az akadémia nagy termében s ez alkalommal az elnöki s titkán jelentésen kívül Jókai Mór, Kiss József, Petelei István, Kaas Ivor (a milleniumról) s Komócay József olvasnak fel. A .Család és Iskola“ czimű, s helyi megjelenő nevelés-oktatásügyi szakközlöny jövő 8-ik évfolyamára a szerkesztőség kibocsátotta az előfizetési felhívást. E derék és közhasznú vállalat, mely mint ilyen, az erdélyi részek egyedüli szakközlönye, hét évi pályafutása alatt sokszoros jelét adó életrevalóságának, nevelés- és oktatásügyünk fejlesztése érdekében tett hasznos szolgálatainak. E derék vállalat közül legkiválóbb tanügyi íróink csoportosunk, kik eddig is dicséretreméltó buzgalmat fejtettek ki, hogy e derék vállalatot a kivánt szinvonalra emeljék, az uj szerkesztő dr. Ferenczi Zoltán neve, képzettsége és buzgalma kezességül szolgál arra, hogy e hézagpótló szakközlöny ezután is és folyton növekedő buzgalommal és sikerrel teljesítse kitűzött feladatát. az előfizetési felhívásban részletesen rámutat azerkesztőség azon vezérelvekre, melyket maga elé tűzött, s melyek a nevelésügy újabb fejlődése történetében irányadókal ismertettek el. „Az egyetemes emberiség haladását eszközölni a nevelés által; a nemzet polgárainak munkáját tökéletesíteni; szivét nemesebbé tenni, lelki életét gazdagítani ; minden irányban egészséges érdeklődést felkelteni; a népet a humánus politikai intézményekhez, az emberiesen izgalmas büntető törvényekhez, melyek kétségen kívül előbb járnak, mint a nép miveltsége, méltóvá és éretté tenni: ez a népnevelés czélja, e téren fejlődik ki az európai államok legnemesebb versenye, ennek műhelyeiben fonatnak az emberi és nemzeti vonások aranyszálai.“ A kitűnő szakközlöny havonkint kétszer jelenik meg, egy ívnyi tartalommal. Előfizetési ára egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr., mely öszszeg Propper Ferencz egyleti pénztárunkhoz (csillag-utcza 7. sz.) küldendő. E közhasznú közlönyt a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe. * A „Történelmi tár” czimű, s a magyar tud. akadémia történelmi bizottsága kiadásában megjelenő évnegyedes folyóiratból megjelent újabban az 1882 dik évi első füzet a következő érdekes és gazdag tartalommal: Bocskai István politikai levelezése, Szabó Károlytól. Bethlen Gábor és a porta, Szügyi Sándortól. Tomosi Pál kiadatlan levelei, Fraknói Vilmostól. Fráter György levelezése, Károlyi Árpádtól. Bethlen Gábor levelei feleségéhez, dr. Gergely Sámueltől. Pázmány, Lippay és Esterházy levelezése, Beke Antaltól. Regesták a külföldi levéltárakból, dr. Marczali Henriktől. Művelődéstörténeti adatok czim alatt kisebb közlemények Szádeczky L, Thaly K. és Tody Lászlótól. Vegyes közlések Szádeczky L., Szabó K., Bakody Lajos slbbitől. E kiváló becsű történelmi folyóirat teljes mértékben megérdemli a közönség pártfogását. Egyes füzet bolti ára 1 frt 30 kr. * A „Figyelő" czimű irodalomtörténeti közlöny deczemberi füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg: Szacsvay Sándor Jakab Elektől, Rimai János és Beniczki Péter Dr. Fülöp Adorjántól. Révai nevelő Bécsben Csaplár Benedektől. Szemere Miklóstól Abafi Lajostól. Irodalom történeti repertórium id. Szinnyei Józseftől. Mellékletül a Magyar könyvészet 10-ik számát adja. Előfizetési ára egész évre 8 frt. Félévre 4 frt. Egyes füzet ára 1 frt. * A „Magyar könyvszemle" czimű vállalatból újabban megjelent a 4. és 5-ik kettős füzet. Érdekesebb és nagyobb dolgozatokat hoz: Fraknói Vilmos, Csontosi János, Dietz Sándor, Reizner János, Rosti Kálmán, Majláth Béla, Kudora K, Hellebrant A. stb. tollából. Ezeken kívül vegyes közlemények, stb. foglalják el a füzetet. E közhasznú vállalatot ajánljuk Olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 3 fit, s megjelenik két hóban egyszer. MŰVÉSZET. Új népszinmüvet irt Lukácsy Sándor a népszínház rendezője A darabot az igazgatóság előadásra elfogadta s az a jövő év első népszinmü újdonsága lesz. Az orsz. szinészeti iskola új alapszabályait az új igazgató, Mihalovics Ödön a napokban terjesztette föl a J*“11.03*“inisztériumhoz. Ez új alapszabályok több lényeges módosítás között azt is tartalmazzák, hogy az iskola ezentúl a zene és rajzakadémiák mintájára „orsz szinészeti (drámai és operai) akadémia” nevet nyerne, miután középiskola nem lehet s uj alapszabályai a fölvételnél középiskolai képzettséget kívánnak ; — az uj akadémia helyiségei jövő év elejétől megbővittetnek s egy ilyes iskola czéljaira megfelelőbbekké tétetnek, úgy, hogy ezután öt tanterem a megfelelő mellékhelyiségek fognak az intézet rendelkezésére állani. A tanerők szaporítása is kilátásba van helyezve. Különösen az operai tanszaknál egy harmadik ének, s egy második zonora-tanári tanszék fog valószínűleg felállíttatni. HÍRHARANG, Kolozsvár, deczember 31. Lapunk 1. előfizetőit az előfizetési pénzek mielőbbi beküldésére kérjük, miután fölösszámú példányokat nem nyomathatunk. Előfizetési árak : Többször fölmerült félreértések kikerülése tekintetéből meg kell jegyeznünk, hogy egy hóra szóló előfizetéseket csak a hónap első napjától fogadhatunk el. A kiadóhivatal. Kinevezések. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir.miniszter Csepánovszky Hugó és Szilágyi Bertalan végzett erdőakadémiai hallgatókat a szászsebesi erdőhivatalhoz erdőgyakornokokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyi miniszter Sófalvi Fülep Ferencz bánffyhunyadi kir. járásbirósági írnokot a székelykereszturi kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki. * Boldog újévet kívánunk lapunk t. olvasó közönségének, mindazoknak, kik a „Magyar Polgár“-t a lefolyt évben is támogatták. Fogadják legjobb szerencsekivánatainkat. külmunkatársaink, és midőn köszönetet mondunk eddigi munkásságukért, kérjük, hogy tartsák meg lapunkat továbra is szíves jóindulatukban s támogassák a szerkesztőség törekvéseit, a közügy érdekében. Boldog újévet! * Választások. A néhai Sámi László elhunyta, továbbá dr. Colky Victor és Benigni Samu lemondása következtében megürült három városi bizottsági tagsági helyre vonatkozólag a választások tegnap ejtettek m meg. A választás iránt nem mutatkozott nagyobb érdeklődés, s az egész adás meglehetős rendben és zaj nélkül folyt le, eltekintve attól, hogy egyik-másik jelölt érdekében kisebb mérvű korteskedés történt. A II-ik kerület választói a városi közgyűlési teremben, a III. kerületbeliek a torna viroda nagytermében adták be szavazataikat; az előbbi helyen Züllich István, utóbbi helyen Nagy Lajos bizottsági tagok elnököltek. A II. kerületben beadatott összesen 232 szavazat, ebből kapott Polcz Rudolf ügyvéd 99, Deáky Albert ügyvéd 56, Magyari Géza 62, Kiss Sándor felsőbb kereskedelmi iskolai igazgató 78, Zsigmond Dezső 22, Hásik Antal 50, Hegedüs István 6, Szentes Márton 10. Ezek szerint a két tagsági helyre, mint legtöbb szavazatot nyerők Polcz Rudolf ügyvéd és Kiss Sándor felsőbb kereskedelmi iskolai igazgató választottak meg bizottsági tagokat, a Illik kerületben beadatott összesen 164 szavazat, ebből kaptak Régeni György üveges 111, Szász András 41, Szenkovics Márton 9 szavazatot, mint legtöbb szavazatot nyerő tehát Régeni György üveges nyilváníttatott megválasztott bizottsági tagnak. A választás eredménye a közelebbi közgyűlésen fog kihirdettetni. Városunk közönségének egy része között az a tévnézett van elterjedve, hogy az állami fogyasztási adók bérlői részéről a legnagyobb mérvű zaklatásnak lesz kitéve a közönség. S éltében beszélik, hogy a bérlők közegei minden magánházat fel fognak kutatni, hogy a fogyasztási adó alá eső czikkek mennyiségét kipuhatolhassák. Erre nézve hiteles helyről nyert érlelésünk folytán megnyugtatni kívánjuk a közönséget a felől, hogy a bérlők a magánházaknál semminemű kutatást nem fognak eszközölni, s csakis az egyes üzletekben és az elárusítóknál fogják az adó alá eső czikkek mennyiségének összeírása végett a szükséges szemlét megejteni, alaptalan tehát az a híresztelés, hogy a magánfogyasztók házkutatásoknak,vagy bárminő zaklatásoknak fognának kifétetni. A nevezett bérlők mint tudjuk, Lincz, Győr, Sopron stb. városok részéről igen előnyös bizonyítványokkal rendelkeznek, melyekben eljárásuk gondsága és correctsége elismertetik, s amelyekben hangsúlyozva van, hogy a jogos jövedelemhez nem zaklatások útján, hanem a megengedett eszközök helyes és czélszerű felhasználásával igyekeznek jutni. A közönség, mint már figyelmeztettük is, a saját érdekében cselekszik, ha nem nehezíti meg a bérlők intézkedéseit, hanem a törvény által megszabott kötelezettségeit pontosan igyekszik teljesíteni. Ezúttal ismételve felhívjuk a figyelmet arra, hogy akinek adó alá eső czikke van a birtokában, igyekezzék pontosan bejelenteni, s ez esetben nincs mit tartani zaklatásoktól. Különösen figyelmeztetnünk kell azokat, kiknek bárminő húskészleteik vannak, hogy a bejelentést el ne mulaszszák. Még kérdés tárgyi, hogy e készletekért ki és miképen fizeti az adót, s hogy általában adóztatás alá esnek-e? A bejelentést azonban mélhatlanul meg kell tenni. * Jogász bál A helybeli tud.egyetem joghallgató ifjúsága által segélyegyetek javára rendezendő tánczestély 1882. évi február hó 4-ik napján fog megtér, tatai a városi vigadó termeiben. A rendező bizottság elnöke dr. Diószegi Géza, alelnöke Sikó Lajos, titkára Benei Kálmán s rajtuk kívül huszonegy bizottsági tag. Belépti dij: személyjegy 3 frt, Családjegy két személyre 5 frt, 3 személyre 7 frt. Ablakjegy 4 frt. Karzatjegy 3 frt. A rendező bizottság ügybuzgalmából következtetve, e bál egyike lesz az idény legsikerültebb mulatságának s megérdemli, hogy a közönség teljes pártfogásában részesítse. Előlegesen is felhívjuk reá a közönség figyelmét. * Polgármester-választás: Maros- Vásárhelyről vesszük a következő táviratot : Kovács Sámuel egybuzgó városi tanácsos 32 szavazattal, Borosnyay Pál volt képviselő 18 szavazata ellenében a mai közgyűlésen Marosvásárhely polgármesterévé megválasztatott és az esküt azonnal letette. * Kereskedő-bál. A kereskedők február 11-én járandó jótékonyczélú báljára a rendezőség lady patronesnek báró Bánffy Ernőné ő méltóságát nyerte meg. A fényes sikerűnek ígérkező vigalom rendező-bizotttsága a következő tagokból áll: Betegh Péter elnök, Nyegrátz Tivadar alelnök, Folly Victor jegyző; bizottsági tagok: K. Blasiui Sándor, Császár Dávid, Csiky József, Demeter József, Duda Mihály, Elczner Károly, Gajzágó István, Gárnentzy János, Gergely Ferencz, Hofer József, Medgyesi L. József, Novik Victor, Nyegrátz Lukács, Papp Mihály, Polcz Albert, Pöhm Jakab, Riemer Gusztáv, Somlyay László, Stratzinger Gusztáv, Szabó Ferencz, Wagner Frigyes. * Tűzvész. Gróf Bánffy Béla országos képviselő Szentmihálytelki birtokán lévő gazdasági épületében — mint értesülünk — tűz ütött ki, mely egy juhakolt hamvasztott el. Az akolban levő mintegy 250 darab juh a lángok martaléka lett. A tűz állítólag szándékos gyújtásból keletkezett. A nyomozat folyamatban van. * Nagy-Enyeden a hólyagos- és veres-himlő járványos jelleget öltvén, nemes Alsófehérmegye t. alispánjának f. év deczember 30-ról 1963. sz. a. kelt rendelete alapján, az ezen városban lévő tanintézetek tanuló-ifjuságának az ünnepi szünet után egybegyülése jövő 1882. évi január hó 16 ára halasztatott. Miről a Bethlen-főtanoda ifjúsága és az érdekelt szülők értesittetnek. Nagy-Enyed, decz. 30. 1881. Elekes Károly, igazgató-tanár. * Kereskedelmi szakoktatásunk terén örvendetes haladás történt az által, hogy a kereskedői társulat alsó kereskedelmi tanodája az államilag segélyezett felsőbb kereskedelmi iskolával úgy egyenittetett, hogy az alsó kereskedelmi iskola növendékeinek tanítása a felsőbb kereskedelmi iskola tanáraira bízatott és az ifjak az alsó ker. iskola végeztével a felsőbb keresk. iskolába rendes tanulókat felvétethetnek. A rendes tanítás 1882. január 8-án a felsőbb keresk. iskola helyiségeiben veszi kezdetét. A kereskedelmi ismeretek terjesztése czéljából igen ajánlatos volna, ha kereskedősegédeink önjövőjüket fontolóra véve, iparos ifjaink példáját követve, saját körükben gyakorlati ismereteik mellé a kereskedői pályán ma már épen nem nélkülözhető tudományi szakismeretek megszerzése tekintetéből a szükséges lépéseket megtennék; az alkalom a szakszerű kiképzésre meg van; — azt elszalasztani s későn bánkódni pedig annyi, mint fel nem ismerni, hogy ,a tudásban a hatalom". "A pánczél-csehi magyar olvasókör könyvtára 1882. január 1-én megnyittatik és az olvasó-kör tagjai rendelkezése alá bocsáttatik. Miről a kör rendes- és kültagjai azon hozzáadással értesittetnek, miszerint az olvasó-könyvtár „lajstroma“ a vidéki t. ez. tagok használatára községenkint fog megküldetni, az az időnkint bevásárolt újabb müvek lajstroma szintén ily után fog a kör tagjai tudomására hozatni. Pánczél-Cseh, 1881. decz. 20. Miklósi József elnök; Deési Lajos jegyző; Farkas János pénztárnok. * Keménygyulás. Pénteken este 6—7 óra között be.közép u. 9. sz. alatt keménygyulás volt, mely könnyen veszélyessé válhatott volna, ha gyorsan el nem fojtatik. * Nyiltposta. M—n. Mai lapunkban legjobb akarattal sem tudtunk tért adni az érdekes közleménynek. Legközelebbről jön. — V. M. Maros-Ludas. 'Köszönettel veszszük. — N. Y. Maros-Vásárhely. Szívesen fogadjuk tudósításait, de kérjük, hogy azok gyorsak és rövidek legyenek. Tudósításban ma tíz sor többet ér, mint holnap, vagy holnapután egy hosszú czikk. Egész évre.........................16 frt. Félévre ...............................8 frt. Negyedévre..........................4 frt. Egy hóra................................1 frt 50 kr * Pusztuló bukovinai magyarok. Az öreg Drusbaczky György, Józseffalva öreg lelkésze panaszos levelet irt az egyetértéshez, s ebben megilletőeve említi föl a bukovinai magyarok sorsát. „Szomorú az állapotunk, úgymond, nyomorú termésünk volt az idén Bukovinában, nem tudjuk, mihez fogyunk, gabnánk nincs, a tavaszi hideg erősen késleltette a magvetést, az őszi eső, hideg pedig tönkre tett mindent. Szóval: pusztulunk, vészük!" — Levele további részében elmondja, menynyire rosszakká váltak az utak. .Mindé-