Magyar Polgár, 1882. január-június (16. évfolyam, 1-126. szám)
1882-01-11 / 8. szám
mára való hivatkozással a korcamárló borárung könyvébe, azállományialpra bejegyeztetik. A bejegyzősttt a bejelentés alkalmával a borjövedéki hivatal teljesíti. 10. §. A beraktározás csakis a borbiztos jelenlétében eszközölhető, hogy ez által a borjövedéki hivatal meggyőződést szerezhessen, vájjon helyesen történt-e a bejelentés. A tulajdonos a szemle-bárczát a beraktározandó bort tartalmazó edényre ráragasztani és az ital elfogyasztásáig azon megőrizni köteles. 11. §: Borberaktározás csakis nappali órákon át eszközölhető, és pedig május 1- től október végéig reggeli 6 órától esti 8 óráig, a többi hónapokban reggeli 7 órától esti 6 óráig. A bejelentést a beraktározás előtt legalább 2 órával előbb köteles a fél teljesíteni, hogy a borjövedéki hivatal ez alatt borbiztos kiküldéséről intézkedhessél 12. § A korcsmároltatók üzlethelyiségei, pinczei és raktárai ellenőrzési szemle alatt állván, köteles mindenki a borjövedéki hivatalos közeg vagy a tanács által kiküldött biztos felszólítására raktárát, pinczéjét, vagy más helyiségét azonnal felnyitni, és megengedni, hogy az ott bármikor szemlét tarthasson és az italt tartalmazó edényeket számokkal, jegyekkel, vagy pecsétekkel elláthassa. 13. §. Szemle alatt álló pinczékben, raktárokban, bormérő szobákban, szóval a korcsmáriásra bejelentett helyiségekben levő italkészletből 50 literen felüli menynyiségben bort árusítani, vagy a bort tartalmazó edényeket eltávolítni vagy kiadni nem szabad, kivéve ha azokért a korcsmárlási díj szabályszerű fizetési tárcza szerint már kifizetve van. Minden borátmérést, hordó-kicserélést vagy borlehúzást, a beraktározás iránt megállapított szabályok szerint, a borjövedéki hivatalnál előre be kell jelenteni, hogy a borjövedéki hivatal minden változást borbiztos által ellenőriztethessen, az eredményt a korcsmároltatók.borárulási könyvébe és a szemle-tvbe bejegyezhesse, a cserélt edényeket szemle-bárczával és jegyekkel elláthassa, és ez által a korcsmároltató borállományát mindenkor nyilván isU IUOOOBI 14. §. Korcsmárlóknak a közvetlen kimérésre vagy árulásra kijelölt és a borjövedéki hivatalnál bejelentett helyiségeken kívül borkészletet más helyeken tartani nem szabad. 15. §. Hogy a korcsmárlók csempészete megakadályozható legyen, kötelességévé tétetik minden bortartónak, ki 50 literen felüli mennyiségben bort árusit, hogy korcsmárosoknak és oly kereskedőknek, kik 50 literen alóli borárulást folytatnak, a vásárolt italmennyiséget addig raktárukból ki ne adják, a mig az ily vevő ugyanazon napról keltezett és a borjövedéki hivatal által kiállított szemle-bárczát elő nem mutatja. Ill. FEJEZET. A korcsmárlási dijakról. 16. §. Minden liter bor után korcsmárlási díjban 3 kr. azaz három krajczár lévén a városi bizottság által megállapítva, ezen díjakat minden korcsmároltató, az elárusításra szánt bormennyiség után előre kifizetni köteles. 17. §: Aki hordóból csapon áteresztve árusítja a bort, mielőtt a hordót csapra ütné, köteles a borjövedéki hivatalnál a 11 §-ban jelzett hivatalos időben jelentést tenni, és a szabályszerű korcsmárlási díjat lefizetve, fizetési bárczát váltani. A borjövedéki hivatal a fizetést a szemle valamint fizetési bárcza számaira való hivatkozással a borárulási könyvben is nyugtázza és a fizetési bárczát a félnek átszolgáltatja, hogy azt a csapra ütendő hordóra ráragaszsza és az ital elfogyasztásáig azon megőrizze. 18. §. A csapraütés ép úgy mint a beraktározás csak is a borbiztos jelenlétében hajtható végre. A csapra ütött hordónak szódáját és csapját a borbiztos keresztkötéssel lepecsételi, úgy hogy abba vizet vagy más bort tölteni ne lehessen, a hordót szabályszerű ellenőrzési jegygyel ellátja és a csapra ütést a szemle ívbe is bejegyzi. 19. §. A ki a bort bepecsételt üvegekben árulja, ha készletét hordókban szerezte be, mielőtt a bort üvegbe lehúzná, köteles a borjövedéki hivatalnál áll. §ban jelzett hivatalos időben jelentést tenni, és a szabályszerű korcsmárlási díjat lefizetve, fizetési tárczát váltani. A borlehúzásra nézve ép úgy mint a csapolásra a 17. és 18. §§. szabványai szolgálnak szabályul. 2. §. Aki a bort egyenesen bepecsételt üvegekben szerzi be, akár vidéken akár helyben vásárolja készletét, köteles a borjövedéki hivatalnál, még mielőtt a beraktározást végrehajtaná, a bejelentés alkalmával a szemle-bárcra váltással egyidejűleg, az összes beraktározandó borkészlet után a szabályszerű korcsmárlási díjat előre lefizetni. Ezen fizetés szintén fizetési tárczával igazoltatik és a borárulási könyvbe bejegyeztetik. Az üvegben beszerzett borkészletnek beraktározása is csak borbiztos jelenlétében eszközölhető, sőt az ily módon beszerzett készlet kicsomagolása is csak a borniztos jelenlétében foganasítható. (Vége következik) Ostgavát, szorongásig megtelt a legfényesebb, a legválogatottabb közönséggel. A hírneves művész Neugebauer László hű fordításában mutatta be költőink alkotásait, melyeket a közönség egytől-egyig nagy tetszéssel fogadott. Arany „Agnes asszonya" és Kiss József ,Ágota kisaszszonya" elszavalása után oly zajosan tapsolt, hogy a művész kénytelen volt a .Ha az isten," aBúcsú" és aCsatadal" czimü verseket is elszavalni. • Zola Emil új regényt irt, melynek czíme:Pot-Bouille's melyet a Gaulois csütörtökön kezd közölni tárczájában. Ez is egyike azon erkölcsrajzoknak, melyeket a naturalisták vezére teremtett meg, de jelenleg nem a köznép, hanem a polgárság köréből veszi a tárgyat. A házasságtörés természetesen most is sarkpontja a regénynek s maga Zola is a következőket írja uj művében:Mig a köznépnél az élet és a nevelés a prostituczióra vezeti a leányokat, addig a polgárságnál az élet és a nevelés a házasságtöréshez vezet. Zola uj regényében mellőzi a hosszu és kimeritő leírásokat s a cselekmény gyorsan és erélyesen rejlik, így írja ezt legalább aGaulois“. mODALOOL Magyar költők Bécsben Levinszky József, a bécsi Burgszinház kitűnő művésze, felolvasást tartott vasárnap Bécsben, Arany, Petőfi és Kiás József költeményeiből. A Bösendorfer-féle terem, melyben korunk legnagyobb művészei szokik gyönyörködtetni a bécsi lakosság szi- MŰVÉSZET. A színházi játékrendben változás történt, mivel Fáy Szeréna k. a. egy nappal később kezdi vendégszereplését, mint kitűzve volt. A repertorre újabban így állapíttatott meg: Szerdán .üdvöske",— csütörtökön (Fáy Szerénával),Romeo és Julia", — pénteken (E. Kovács Gyulával) ,Csőd", — szombaton (Fáy Szerénával) ,A király házasodik" — vasárnap .Gazd’uram felesége" — hétfőn (E. Kovács Gyula jutalomjátékául) Don Carlos." Ez utóbbi előadás bérletszünetben lesz. * A Petőfi-szobor öntése a bécsi Turbain-fále arczöntő műhelyben gyorsan halad elő s mint egy lap írja, előreláthatólag kitűnően fog sikerülni. A Petőfiszobrot kilencz darabban öntik: a fejet, négy végtagot, a köpeny redőzetét két rész, a törzset s a talapzatot külön. Eddig még csak a fej kész s bár czizelláló véső, Jáspoly még nem érintette s tele van hálózva ,Gussnacht"-okkal, már ír látszik rajta, hogy Huszár Adolf geniális mintázó fájának egyik legkitűnőbb alkotása. Kifejező, lélekkel teljes, művészileg szép. — A törzset hétfőn öntik s szombaton már készen állott az olvasztókemencze. A puha homokos földből készült öntőmintába közvetlen a födél leragasztása előtt teszik be a vékony vasrudakból alkotott és dróttal át meg átfont vázat, melyet körül fog folyni a híg bronz. A köpenyfedőzet, a kezek és lábak gyászmintái még most szanaszét állanak a műhelyben, de rövid idő múlva ezekre is rá kerül a sor és remélhető, hogy tavaszra kész lesz az egész öntés. HÍRHARANG, Kolozsvár, január 10. Lapunk 1. előfizetőit az előfizetési pénzek mielőbbi beküldésére kérjük, miután fölösszámú példányokat nem nyomathatunk. Előfizetési árak: Egész évre.....................16 frt. Félévre ..............................8 frt. Negyedévre.........................4 frt. Egy hóra.............................1 frt 50 kr Többször fölmerült félreértések kikerülése tekintetéből meg kell jegyeznünk, hogy egy hóra szóló előfizetéseket csak a hónap első napjától fogadhatunk el. A kiadóhivatal. Kinevezés. Dicső Béla marosvásárhelyi kir. főügyészségi fogalmazó, a hivatalos közlöny legújabb száma szerint, a dévai kir. ügyészséghez alügyészszé neveztetett ki a Közgyűlés. A helybeli róm. kath. hitközség képviselőtestülete folyó hó 8-án délelőtt tartotta meg rendes közgyűlését. Az elnöki tisztet dr. Éltes Károly plébános, a jegyzőit Elekes András teljesítették. Elnök a közgyűlést megnyitván, a pénztárnok előterjesztette a választmány által már átvizsgált költségelőirányzatot, melyet a közgyűlés minden vita nélkül egyhangúlag elfogadott. Ugyancsak a pénztárnok tett jelentést, hogy Lenhárd Ferencz püspök a kolozsvári kőkerti iskola javára tett alapítványát 405 írttal befizette, mely nagylelkű tényéért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. A közgyűlés a másodgondnok és alpénztárnok fizetéseit 150 írtról 300 írtra emelte fel. Az óvári szt. Ferencz rendi szerzet megkeresése következtében a villám által megrongált torony helyreállítási költségeire a közgyűlés 50 frt. segélyt szavazott meg. Felolvastatott a püspök ő exjának átirata, mely szerint a városi róm. kath. leányig, kólánál Bartha Paulin nyugdíjaztatása következtében megürült (ayitónői állomásra Péterffi Mari neveztetett ki. A választmány ajánlata értelmében a képviselő testület tagjaivá egyhangúlag megválasztottak Cseh Lajos, Grsik János, Weisel Antal, Mák Ferencz, Balázs Jenő, Gazda Dénes, Bándi Vazul, Pachinger N. Kerekes József és Orbai Lajos. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Polcz R. és dr. Salamon József tagokat kiküldvén a közgyűlést feloszlatta.: * Végtisztesség. Kadácsi Dániel hamvait ma délután általános részvét között helyezték örök nyugalomra a helybeli sírkertben. A népes gyászmenetben társadalmunk minden osztálya nagy számmal volt képviselve. A menetben részt vett egy század közös hadseregbeli katona is egy kapitány vezénylete alatt. A katonazenekar gyászindulókat játszott. A négy ló által vont díszes halottas kocsin elhelyezett koporsót a helybeli közös-és honvédhadsereg tisztikara, élén ,Rodakovszky és Obadich tábornokokkal követte. Ezekután hosszú kocsisor következett, elől az elhunytnak városszerte ismert egylovas szekerével. Béke poraira! * A szegény tanulókat segélyező egyesület részére újabban adakoztak: Br. Bánffy Albertné 15 frt. Báró Bánfy Albert 10 frt. Gr. Haller Gáborné 5 frt. Br. Bánffy Ernőné 3 frt. Gr. Eszterházy Jánosné 3 frt. Zeyk Dánielné 3 frt. Gr. Kornis Berta 40 kr. Id. Frits Albert 3 frt. Dr. Kánitz Ágost 3 frt. Szabó Ádám 1 frt. Esztegár Tivadar 1 frt. Kállai Nagy Sándor 3 frt. A kolozsvári hitelbank és zálogkölcsön társulat egyelőre 10 irtot. Továbbá Ajtai K. Albertné, Radakowsky Wanda, Zeyk Józsefné, gr. Mikes Leopoldiné, özv. br. Huszár Károlyné, br. Bánffy Jánosné és Höhn Lipótné vegyes ruhaneműeket. Fogadják hálás köszönetünket! Akkor nyujtottak segélyt, midőn legnagyobb vala a szükség. Legyen jutalmuk a valódi jótett öntudata. — A segélyző egylet választmányának nevében: dr. Jenei Viktor egyesületi elnök, Széchy Károly titkár. * A kolozsvári ügyvédi kamara 1882. évi jan. hó 21. napján d. e. 10 órakor Kolozsvárt, hivatalos helyiségében(Szentegyház utcza 3 sz. emelet) rendes közgyűlést tart, melyre a kamara tagjai meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1.) A kamara 1881. évi működéséről választmányi jelentés. 2.) A tisztviselők és kezelő személyzet 1882. évi fizetésének megállapítása. 3.) Az 1882. évi költségelőirányzat megállapítása a mikénti fedezésének meghatározása. 4) Az 1881. évi számadások felülvizsgálása. 5.) A behajthatlanoknak mutatkozó kamarai tagsági dijak tárgyában való intézkedés. A kolozsvári ügyvédi kamara választmányának 1882. január 7-én tartott üléséből. Haller Rezső, elnök. Kővári Mihály, titkár. * Szolnok-Doboka megyének közelebbről tartott közgyűlésén a közigazgatási bizottság tagjaivá Krémer Sámuel, Muntean Ágoston, id. Szappa- Dios Miklós, báró Bornemisza Károly és Bokros Lajos választattak meg. * Önmérgezés. Vigh Pál vasúti géplakatos, boldog u. 8. sz. lakásán pár nap előtt öngyilkossági szándékból gyula oldatot vett be. Két orvos is kezelte, de tegnap este 6 órakor mégis meghalt. Hullája, orvos-rendőri bonczolás végett, kórházba szállíttatott. * Egy gerenda kalandja. Ott feküdt valahol békésen az utcza szélén. Mert Kolozsvárt meg van még az a jó ősi szokás, hogy magyar ember holmiját az utczán tartja. Mégis jajgatunk közbiztonsági állapotaink fölött! Tehát a gerenda ott feküdt... A múlt éjjeli soros rendőrtiszt amint szerteszét inscipiál, a homályban valami olyan formát vett észre, mint mikor a székely a lajtorját keresztben vitte. Mire egymáshoz értek, látta, hogy egy hoszszu gerenda fekszik az utón keresztül s két végén áll ... egy-egy jó madár. Rögtön tisztában volt, hogy ezek a gerendát lopják, csakhogy a neszre letették. Azt mégse gondolták, hogy a közelgő épen rendőrtiszt. Aztán megeredt a kérdések és feleletek árja: — Honnan hozzátok ? — Sehonnan. — Hát nem ti hoztátok ? — Itt találtuk. — Na, itt valaki belé botlik, hozzátok be a városházhoz. S a nehéz gerendát beczipeltette velük. Fáradságukért pedig adott nekik éjjeli szállást, mely nappal is eltart. * Verekedések. Tegnap éjjel két nagy verekedés okozott bajt a rendőrségnek. Egyik a Bányai Samu korcsmájában történt a baromvásártéren. Kisközép-utczai földészek iszogattak s oda toppant egy Angyal János nevű hidelyi gazda is, a két városrész földészei tudvalevőleg régóta villongásban vannak. Szóból szó, s a többiek az uj vendégre rohantak. Alig tudott vérbe köpülve kimenekülni, haza menni. Rögtön orvos küldetett ki megvizsgálására, ki a sebeket aggasztóknak nyilvánította. A fő ostorok vannak tompa ütésekkel megtámadva. A másik a czigánysorban Székely János czigány lakásán folyt le. Bokrétás Dénes és Lázár Józsi régóta boszut forraltak a nevezett ellen, mert jelenlegi szállását elkapta az orruk elől. Ezért tegnap este fejszével és késsel megrohanták, nején egy kis vért is eresztettek, s a nagyidai hős unokáktól biz’isten, még sok kitelt volna, ha a szomszádok közbe nem lépnek. Ma már az egész czigonia a városháznál volt, panaszolt, kesergett és igazságot követelt. Borosnyay Oszkár urakból áll. Ezen állandó bizottság már meg is kezdte működését s egyelőre jelezhetjük, hogy a sorsolás 1. évi október 5-én fog megtartatni. * Szivarozóknak. Az általános árjegyzékben foglalt virginai szivarkák eladási ára 100 darabonkint 45 (negyvenöt) krajczárra, 1 darabonkint 40 (fél) krajczárra, továbbá a kettős szivarkák eladási ára 100 darabonkint 85 (nyolcvanöt) krajezárra, egy darabonkint 1 (egy) krajezárra szállíttatik le. Ezen árleszállítás 1. évi január 15 én lép életbe, megjegyeztetvén, hogy a kettős szivarkák eladása a fennálló készletek kimerítése után végképen megszűnik. * Horvát lovagiasság. A pénzügyi bizottság tagjainak szíves üdvözlése után a horvát ifjúság egy lépéssel messzebb megy. Most már védtelen nőket inzultál. Hétfőn a magyar államvasutak tisztviselői Dobrovszky mérnök leányait, továbbá Jurasek és Szigethy mérnök nejeit támadták meg a Scarcsevics párti tanulók durva sértéseikkel. Ennek következtében az igazgatóság egész hivatalnoktestülete elhatározta, hogy a kormánytól az igazgatóságnak Zágrábból Fiuméba való áthelyezését fogja kérni, hivatkozva fenyegetett személyes biztonságukra. Az áthelyezésből Zágrábra jelentékeny veszteség fogna háromolni. A zágrábi rendőrség a kihágások alkalmával teljesen tehetetlennek bizonyult. * A várpalotai rablógyilkosság E rémes ügyben a „Székesf. és Vidéke“ a következőket jelenti: a gyilkosság élő áldozatai közül az asszony csak egy hétig volt eszénél, azóta folyton őrjöngő állapotban van , nincs is remény józan kiépüléséhez, vallomása azonban hitelesítve van. A két cseléd már hetek óta elvesztette józan eszét, s az egyik rövid idő múlva elhal, a másikról az a vélemény, hogy örökre bomba marad; ezeknek Hoszterre vonatkozó vallomásai nincsenek hitelesítve s igy az ítéletnél tekintetbe vehető nem lehet, így állván addig, jogászkörökben nagy vitatkozás folyik a fölött, hogy Hoszter halálra ítélhető e vagy nem. Túlsúlyt nyert az a vélemény, hogy miután Hoszter merev és következetes tagadásával szemben positív bizonyíték vajmi csekély van (?) halálra nem ítélhető. * A székely művelődési és közgazdasági egyesület már hosszabb idő óta foglalkozott azzal az eszmével, hogy humanitárius czéljai előmozdítása érdekében, melyek közt székely származású ifjak kiképezésére szánt alapítványok, valamint a székelység kivándorlását korlátozó, esetleg idővel teljesen megszüntető intézmények létesítése áll első helyen, — sorsjátékot rendezzen. — A pénzügyminiszter e sorsjáték megtarthatására az engedélyt a kincstári illetékek teljes elengedésével legújabban megadta, minek folytán az egyesület a sorsjáték előkészítésére kebléből bizottságot küldött ki, mely Turóczy Adolf pénzügyi tanácsos és fő számigazgató elnöklete alatt Takács Lajos, Ilyén Lajos, dr. Csiky Kálmán, Gáli Jenő, Gidófalvy István, Borszéky Soma és a Vidám tragédia előadás. A Petersburger Zeitung Bernhard Sarah vendégszerepléseinek hosszabb czikket szentel s a művésznő jutalomjátékáról a Sándor színházban a következőket írja: Midőn a függöny felgördült, a felső emeleti páholyokból valóságos virágeső hullt a színpadra, a zenekarból pedig hatalmas babérkoszorút nyújtottak fel. A koszorú szalagján Bernhardt Sarah neve volt olvasható. A művésznő az egész jelenés alatt egyedül lévén a színpadon, a borzasztó virágmennyiséget nem távolíthatta el, s jelek által figyelmeztette a függöny kezelőjét, hogy eressze le a függönyt. Ez megtörténvén, egy szolga elhordta a virágokat, az előadás megkezdődött. Az első felvonás után ötször, a második után hatszor hívták a közönség elé. Ezenkívül, általános figyelem mellett, — mert hisz mindenki nagy ajándékot várt — egy kis élő virágcsokrot nyújtottak át a művésznőnek. A darab előadása után ismét felhangzott a taps és éltetés, a földszintről a férfiak az üres zenekari helyiségbe ugráltak és egetverő tapssal hívták a művésznőt. A közönség nagy része visszatért a folyosókról is s levetette bundáit, köpenyeit. Sokan a zenekari helyiségbe másztak. Egy vakmerő ifjú a sugólyuk mellett a színpadra hágott, hogy a művésznővel kezet szoríthasson. Ez volt a jeladás. A közönség minden oldalról a színpadra mászott, s hangos hurrák kiáltások közt akartak kezet szorítani a művésznővel. A szolgák nem tudták feltartóztatni a tömeget, melyben sok hölgy is volt. E perezben egy hátsó függönyt eresztettek le, mely a művésznőt elválasztotta a közönségtől. A gázt kioltották , csak a színpadi lámpák világa mellett lehetett látni, mint szaladgál ideoda a közönség. A függöny legördül s mindenki siet visszamászni a zenekarba. Eleget láttunk, s nem vártuk be, várjon Bernhardt Sarah még egyszer hajlandó lesz-e a közönség kívánságának eleget tenni, megjelenik e a színpadon. * Az időjárás január 9. Európában. A nagy légnyomás (773—775) a kontinens délnyugati felében,a depresszió (758 —759) a keleti tenger déli részénél van. Az idő északon erős nyugati szelekkel felhős, borús, délen és délnyugaton derült. A hőmérséklet többnyire nagyobbodott. Csapadék helyenkint kevés. — Hazánkban : Többnyire északnyugatias, részben délies mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet jóval kisebb, a légnyomás mindenütt nagyobb lett. Az idő északnyugaton derülés mellett száraz, a délkeleti télben változó felhőzet mellett helyenként csapadékokkal, esőkkel volt. Az ország déli közép kisebb része ma is fagypont körül enyhe volt, a nyugati szélen és az északi nagyobb télben pedig a tegnapi enyhe időre fagy következett. — Kilátás a jövőre: Hazában : általában napos, felhős-borússal változó időt várhatni, helyenkinl csapadékkal. — Nyilvános köszönet. A trieszti általános biztositó társaság (Assecurazioni Generali) t. kolozsvári főügynöksége szives volt a kolozsmonostori m. k. gazdasági tanintézeti hallgatók segélyegyletének 50 főt, azaz ötven forintot ajándékozni. E nagylelkű ajándékért ezennel hálás köszönet nyilvánittatik. Kolozs- Monostor, 1882. január 10. Vörös Sándor, s. k. igazgató. HALÁLOZÁS. Dálnoki Gaál Elek a maga és gyermekei: Jenő, Anna és Péter; édesapja: Gaál Péter; testvérei: Gaál Gyula, Albert, Ilka férjezett Ilyés Albertné és családjaik; úgyszintén az illető testvérei: Dósa Elek, Gábor, Nina férjezett Ilyés Sándorné és családjaik, Sándor, László és családja, Albert, Novák Ede és családja; valamint a többi rokonok és ismerősök nevében szomorodott szívvel tudatja, hogy a hű nő, gondos családanya, az illetőknek szerető testvére és rokona Dálnoki Gaál Elekné született Makfalvi Dósa Ilka életének 29-ik, boldog családi együttléteknek 12 ik évében, hosszasan tartó tüdősorvadás következtében folyó hó 5 én megszűnt élni. Béke poraira! M.Kályán, deczember 5-én 1882. MINDENFELE. Az ember első nyomairól a földön dr. Bäblic’s Berlinben nemrég érdekes felolvasást tartott. A föld rétegeit egy nagy könyv lapjainak nevezte, melybe a világ keletkezésétől kezdve saját történetét írta be. A mammuth maradványaival ráakadtunk az ember első maradványaira is. Az embernek úgy, mint az állatnak, diluviális maradványait a barlangokban találjuk, föltehetjük tehát, hogy az ember a barlangokban lakott, úgy, hogy a barlang birtokáért még küzdenie kellett az állatokkal. A felolvasó három korszakot különböztet meg, melyekben vízözön előtti ember maradványaira találtak: a mammuthkort, az iramgimkort és a csiszolt kövek korát. E maradványokból és nyomokból körülbelül rekonstruálni lehet az abban a korban élő embert. A mammuthkorbeli ember kicsiny, talán öt láb magas volt, de rendkívül izmos és erős, aminek kellett is lennie, hogy sikerrel megküzdhessen az óriás állatokkal. Fegyvere kő- és csontbalta volt. Az első embert úgy kell képzelnünk, mint az eszkimókat. Bizonyos értelmi fejlettségre és kultúrára mutat az, hogy az ember már értett a tűz élesítéséhez, primitív fegyverek készítéséhez és halottait eltemette. Az iramgimkorszakban majdnem teljesen eltűnt a mammuth. E korból legjelentékenyebb maradvány a cromagnoni barlang; az ember már nagyobb e korszakban, mint az előbbiben: hat láb. Körülötte ékszereket, mint p. o. átfúrt csigákat találtak. A csiszolt kövek korszaka körülbelül tízezer év előtt ért véget. A legrégibb maradványok arra a határozott feltevésre jogosítják a geológust és fiziológust, hogy az ember már mintegy 10 millió év óta létezik. A mint ma arany-, ezüst és vaskorszakról stb. beszélnek, meglehet, hogy százezer év múlva a mi korszakunkat gőz- vagy papírkorszaknak fogják nevezni. Talán megvetőleg néznek majd a mi korunkra, melyben gőzzel utazunk, nappal festünk, villámmal irunk s beszélünk, mert az emberi szellem folyton egy általunk el nem képzelhető tökéletesedés felé halad. Nemzeti szinlház. Bérlet 97. szám. Kolozsvárit, szerdán, 1882. jan. 11-én. AZ ÜDVÖSKE. Operette 3 felvonásban. Irta: A. Duru és Chivot, fordította: Rákosi J. Zenéjét szerzette: Edmond Audran. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. Csütörtökön, jan. 12-én Fái Serena k. a. első vendégfölléptével: Romeo és Julia. KÖZGAZDASÁGI ROVAT Fővárosi kereskedők köre. A budapesti kereskedők között újabban megindult mozgalom odáigjutott, hogy küszöbön levőnek mondhatjuk a fővárosi kereskedők körének megalakulását. A kezdeményezők eredetileg külkereskedelmi egylet megalakítását czélozták , de miután a speciális külkereskedelmi érdekeken kívül sok más is ápolást igényel, mert a Budapesten létező kereskedelmi egyletek egyike sem karolja fel azokat, ez okból, általánosabb czél kitűzése mellett, „fővárosi kereskedők köre" név alatt fog megalakulni az új egylet. Mint a magyar gazdakör, úgy a fővárosi kereskedők köre is, a közérdekű ügyek feletti eszmecserét fogja választani a kereskedelem érdekében kívánatosnak tartott reformok kezdeményezésére. Czélja leend egyébként a tagok anyagi és szellemi érdekein munkálkodni. E czélból feladatának fogja tekinteni a hazai kereskedelmi viszonyok megismertetése végett kereskedelmi statistikai adatok gyűjtését oly téren, amelyre a hivatalos adatgyűjtés rá nem léphet; a szakba vágó legújabb vívmányok meghonosítását; áruminta-gyűjtemény beszerzését; a kereskedelmi hitelügy fejlesztését; oda fog törekedni, hogy a hazai terményeknek kelendőséget szerezzen a külföldiek felett; hogy azon külföldi terményeket, melyek — mint a gyarmatáruk, a hazában elő nem állíthatók, direct után, a külföldi közvetítés mellőzésével, szerezhesse be. Mint ezekből kitűnik, a fővárosi kereskedők köre igen praktikus czélokat tűz maga elé. Vidéki tagok is beléphetnek, mint levelező tagok a kör kötelékébe, s ez esetben közérdekű ügyeik előmozdítására ők is igénybe fogják vehetni a kör működését. Ezen mozgalomnak tehát országos jelleget tulajdoníthatunk, habár a kör a fővárosi nevet vette is fel, hihetőleg arra való tekintetből, hogy egészen reális alapon akar munkálkodni. Az alapítók a fővárosi szatócsipartársulat helyiségében tanácskoznak az alapszabályok felett. Idáig két ily előkészítő értekezlet tartatott, s az alapszabályok tervezete jórészben elkészült; legközelebb, szerdán jan. 11-én tartatik folytatólag értekezlet. Aztán, mihelyt az alapszabály-javaslat össze lesz állítva, felterjesztetik a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz és a belügyminisztériumhoz láttamozás végett. S kezdetét veszi a tagok toborzása, és mihelyt 200 tag beiratkozott, megtartatik az alakuló közgyűlés. Az alapszabály javaslat széles alapra akarja fektetni a kör fennállását, ezért a tagsági díj lehetőleg alacsonyra, 4 frtra lett szabva, mely évnegyedenkint fizetendő be. A magyar kereskedő csarnoknál a tagsági díj 20 frt és félévi részletekben fizetendő be. De bár ily nagy a csarnok tagsági díja s tagjainak száma is meglehetős tekintélyes, mégsem rendelkezik eszközökkel az alapszabályokban előírt feladatokra, mert több ezer forintba kerülő helyiséget tart fenn, s arra adja ki úgyszólván minden pénzét. A fővárosi kereskedő kör a tagok anyagi és szellemi érdekei ápolását tartván szem előtt, eszközeit is főrészben ezekre fogja fordítani. Tervben van egy kereskedelmi szakközlöny kiadása, s országos kereskedelmi czimtár szerkesztése. A kör ezenkívül tevékeny részt akar venni a fővárosi kereskedelmi kamarai ügyek tárgyalásába, ezért a kamara napirendjére tűzött minden kérdést előzetesen meg fog vitatni : tagjai — kik közt többen a budapesti kereskedelmi kamarának íb tagjai — a tárgy kellő ismeretével s előzetes megállapodásokkal fognak a kamarai ülésen részt vehetni. Feladatának fogja tekinteni a kör a kereskedelem minden nagyobb bajainak orvoslására munkálkodni, s a szükséges reformokat initiálni. Bieber ezért magyar „kereskedők reform-egylete" név alatt is óhajtotta a kört megalakítani, de a többség a fővárosi kereskedelmi kör nevet fogadta el. Kolozsvári piacz. — Kedd, jan. 10-én. — Országos vásár volt ma városunkban. De ezt csak az vette észre, ki a naptárba nézett. Igaz, hogy januáriusi nagy vásárunk, az u. n. „cselédvásár", mindig a leggyöngébb szokott lenni, hanem a mai egyáltalában föl sem tűnt. Jött ugyan egy néhány idegen timár és kádár, helyből is voltak kann sátrosak, de forgalom nem volt semmi. Ez tulajdonítható különben némileg annak is, hogy a vásár napja nem esett össze hetivásáraink valamelyik napjával. Ezért reméljük, hogy a csütörtöki hetivásár annál jobb lesz. Baromvásárunkra felhajtatott i. e. 500 drb, melyből két nap alatt 380 drb adatott el. Fejős tehén 42 drb, párja 120—240 frt; meddő 79 drb, párja 90—200 frt; két éves borjú 64 drb, párja 100 — 160 frt; egy óvob 87 drb, párja 60—120 frt; ökör 76 drb, 150—420 frt. — Ló eladatott 32 drb, küönböző árakon. A borpiaczon, egy pár kisebb kikészített bőr (pilling) 10—15 frt; egy pár fodros tehénbőr 20—40 frt; fisléder bőr kötése (egy kötésben 10 drb) 30—50 frt; bérlés kötése 8—13 frt; fekete kordován kötése (egy kötés 6 drb) 14—25 frt; piros kordován kötése 20—35 frt. Tímároknál: egy k o z só k (bőr felső) 11 frt; mellre való 2—5 frt. Kötélverőknél: egy hat öles kötél 1 frt; egy pár istráng 30 kr; kötőfék 40—50 kr. Egy székely szatyor: 10—15 kr; egy paraszt kalap 2 frt 50 kr. Gabonapiaczunk egészen üres; élelmi czikkekből nagyon kevés van a piaczon. Az árakban eltérés nincs. Felelős szerkesztő: Id. Prisi Albert. Lap- és kiadótulajdonosok: K. Papp Miklós örökösei.