Magyar Polgár, 1882. január-június (16. évfolyam, 1-126. szám)

1882-01-11 / 8. szám

mára való hivatkozással a korcamárló bor­árun­g könyvébe, az­­állomány­i­alpra beje­­gyeztetik. A bejegyzősttt a­ bejelentés alkalmá­val a borjövedéki hivatal teljesíti. 10. §. A beraktározás csakis a bor­biztos jelenlétében eszközölhető, hogy ez által a borjövedéki hivatal meggyőződést szerezhessen, vájjon helyesen történt-e a bejelentés. A tulajdonos a szemle-bárczát a be­­raktározandó bort tartalmazó edényre rá­ragasztani és az ital elfogyasztásáig azon megőrizni köteles. 11. §: Borberaktározás csakis nappali órákon át eszközölhető, és pedig május 1- től október végéig reggeli 6 órától esti 8 óráig, a többi hónapokban reggeli 7 órá­tól esti 6 óráig. A bejelentést a beraktározás előtt legalább 2 órával előbb köteles a fél tel­jesíteni, hogy a borjövedéki hivatal ez alatt borbiztos kiküldéséről intézkedhes­sél 12. § A korcsmároltatók üzlethelyi­ségei, pinczei és raktárai ellenőrzési szem­le alatt állván, köteles mindenki a borjö­vedéki hivatalos közeg vagy a tanács ál­tal kiküldött biztos felszólítására raktárát, pinczéjét, vagy más helyiségét azonnal fel­nyitni, és megengedni, hogy az ott bár­mikor szemlét tarthasson és az italt tar­talmazó edényeket számokkal, jegyekkel, vagy pecsétekkel elláthassa. 13. §. Szemle alatt álló pinczékben, raktárokban, bormérő szobákban, szóval a korcsmáriásra bejelentett helyiségekben levő italkészletből 50 literen felüli meny­­nyiségben bort árusítani, vagy a bort tar­talmazó edényeket eltávolítni vagy kiadni nem szabad, kivéve ha azokért a korcsmár­­lási díj szabályszerű fizetési tárcza szerint már kifizetve van. Minden borátmérést, hordó-kicseré­lést vagy borlehúzást, a beraktározás iránt megállapított szabályok szerint, a borjöve­déki hivatalnál előre be kell jelenteni, hogy a borjövedéki hivatal minden válto­zást borbiztos által ellenőriztethessen, az eredményt a korcsmároltató­k.borárulási könyvébe és a szemle-tvbe bejegyezhesse, a cserélt edényeket szemle-bárczával és jegyekkel elláthassa, és ez által a korcs­mároltató borállományát mindenkor nyilván isU IUOOOBI 14. §. Korcsmárlóknak a közvetlen kimérésre vagy árulásra kijelölt és a bor­jövedéki hivatalnál bejelentett helyiségeken kívü­l borkészletet más helyeken tartani nem szabad. 15. §. Hogy a korcsmárlók csempé­szete megakadályozható legyen, köteles­ségévé tétetik minden bortartónak, ki 50 literen felüli mennyiségben bort árusit, hogy korcsmárosoknak és oly kereskedők­nek, kik 50 literen alóli borárulást foly­tatnak, a vásárolt italmennyiséget addig raktárukból ki ne adják, a mig az ily ve­vő ugyanazon napról keltezett és a bor­jövedéki hivatal által kiállított szemle-bár­­czát elő nem mutatja. Ill. FEJEZET. A korcsmárlási dijakról. 16. §. Minden liter bor után korcs­­márlási díjban 3 kr. azaz három krajczár lévén a városi bizottság által megállapítva, ezen díjakat minden korcsmároltató, az el­­árusításra szánt bormennyiség után előre kifizetni köteles. 17. §: A­ki hordóból csapon áteresztve árusítja a bort, mielőtt a hordót csapra ütné, köteles a borjövedéki hivatalnál a 11 §-ban jelzett hivatalos időben jelentést tenni, és a szabályszerű korcsmárlási díjat lefizetve, fizetési bárczát váltani. A borjövedéki hivatal a fizetést a szemle valamint fizetési bárcza számaira való hivatkozással a borárulási könyvben is nyugtázza és a fizetési bárczát a félnek átszolgáltatja, hogy azt a csapra ütendő hordóra ráragaszsza és az ital elfogyasztá­sáig azon megőrizze. 18. §. A csapraütés ép úgy mint a beraktározás csak is a borbiztos jelenlété­ben hajtható végre. A csapra ütött hordónak szódáját és csapját a borbiztos keresztkötéssel lepe­csételi, úgy hogy abba vizet vagy más bort tölteni ne lehessen, a hordót szabály­szerű ellenőrzési jegygyel ellátja és a csap­ra ütést a szemle ívbe is bejegyzi. 19. §. A ki a bort bepecsételt üve­gekben árulja, ha készletét hordókban sze­rezte be, mielőtt a bort üvegbe lehúzná, köteles a borjövedéki hivatalnál áll. §­­ban jelzett hivatalos időben jelentést tenni, és a szabályszerű korcsmárlási díjat lefi­zetve, fizetési tárczát váltani. A borlehúzásra nézve ép úgy mint a csapolásra a 17. és 18. §§. szabványai szolgálnak szabályul. 2­. §. A­ki a bort egyenesen bepe­csételt üvegekben szerzi be, akár vidéken akár helyben vásárolja készletét, köteles a borjövedéki hivatalnál, még mielőtt a beraktározást végrehajtaná, a bejelentés alkalmával a szemle-bárcra váltással egy­idejűleg, az összes beraktározandó bor­készlet után a szabályszerű korcsmárlási díjat előre lefizetni. Ezen fizetés szintén fizetési tárczával igazoltatik és a boráru­lási könyvbe bejegyeztetik. Az üvegben beszerzett borkészletnek beraktározása is csak borbiztos jelenlété­ben eszközölhető, sőt az ily módon beszer­zett készlet kicsomagolása is csak a bor­­niztos jelenlétében foganasítható. (Vége következik) Ostgavát, szorongásig megtelt a legfénye­­sebb, a legválogatottabb közönséggel. A hírneves művész Neugebauer László hű fordításában mutatta be költőink alkotá­sait, melyeket a közönség egytől-egyig nagy tetszéssel fogadott. Arany „Agnes asszonya" és Kiss József ,Ágota kisasz­­szonya" elszavalása után oly zajosan tap­solt, hogy a művész kénytelen volt a .Ha az isten," a­­Búcsú" és a­­Csatadal" czi­­mü verseket is elszavalni. • Zola Emil új regényt irt, melynek czíme:­­Pot-Bouille'­s melyet a Gaulois csütörtökön kezd közölni tárczájában. Ez is egyike azon erkölcsrajzoknak, melyeket a naturalisták vezére teremtett meg, de jelenleg nem a köznép, hanem a polgárság köréből veszi a tárgyat. A házasságtörés természetesen most is sarkpontja a re­génynek s maga Zola is a következőket írja uj művében:­­Mig a köznépnél az élet és a nevelés a prostituczióra vezeti a leányokat, addig a polgárságnál az élet és a nevelés a házasságtöréshez vezet­. Zola uj regényében mellőzi a hosszu és kimeritő leírásokat s a cselekmény gyor­san és erélyesen rejlik, így írja ezt lega­lább a­­Gaulois“. mODALOOL Magyar költők Bécsben Le­­vinszky József, a bécsi Burg­szinház ki­tűnő művésze, felolvasást tartott vasárnap Bécsben, Arany, Petőfi és Kiás József köl­teményeiből. A Bösendorfer-féle terem, melyben korunk legnagyobb művészei szok­ik gyönyörködtetni a bécsi lakosság szi- MŰVÉSZET. A színházi játékrendben válto­zás történt, mivel F­á­y Szeréna k. a. egy nappal később kezdi vendégszereplését, mint kitűzve volt. A repertorre újabban így állapíttatott meg: Szerdán .üdvös­ke",— csütörtökön (Fáy Szerénával),Ro­meo és Julia", — pénteken (E. Ko­vács Gyulával) ,Csőd", — szombaton (Fáy Szerénával) ,A király házaso­dik" — vasárnap .Gazd’uram fele­sége" — hétfőn (E. Kovács Gyula jutalomjátékául) Don Carlos." Ez utóbbi előadás bérletszünetben lesz. * A Petőfi-szobor öntése a bécsi Turbain-fále arczöntő műhelyben gyorsan halad elő s mint egy lap írja, előrelátha­tólag kitűnően fog sikerülni. A Petőfi­­szobrot kilencz darabban öntik: a fejet, négy végtagot, a köpeny redőzetét két rész, a törzset s a talapzatot külön. Eddig még csak a fej kész s bár czizelláló vé­ső, Jáspoly még nem érintette s tele van hálózva ,Gussnacht"-okkal, már ír látszik rajta, hogy Huszár Adolf geniális mintázó fájának egyik legkitűnőbb alkotása. Kife­jező, lélekkel teljes, művészileg szép. — A törzset hétfőn öntik s szombaton már készen állott az olvasztókemencze. A pu­ha homokos földből készült öntőmintába közvetlen a födél leragasztása előtt teszik be a vékony vasrudakból alkotott és drót­tal át meg átfont vázat, melyet körül fog folyni a híg bronz. A köpenyfedőzet, a kezek és lábak gyászmintái még most szanaszét állanak a műhelyben, de rövid idő múlva ezekre is rá kerül a sor és remélhető, hogy tavaszra kész lesz az egész öntés. HÍRHARANG, Kolozsvár, január 10. Lapunk 1. előfizetőit az előfizetési pénzek mielőbbi be­küldésére kérjük, miután fölösszámú példányokat nem nyomathatunk. Előfizetési árak: Egész évre.....................16 frt. Félévre ..............................8 frt. Negyedévre.........................4 frt. Egy hóra.............................1 frt 50 kr Többször fölmerült félreértések kikerülése tekintetéből meg kell je­gyeznünk, hogy egy hóra szóló előfizetéseket csak a hónap első napjától fogadhatunk el. A k­iadóhi­vatal. Kinevezés. Dicső Béla marosvásárhelyi kir. főügyészségi fogalmazó, a hivatalos közlöny legújabb száma szerint, a dévai kir. ügyészség­hez alügyészszé neveztetett ki a Közgyűlés. A helybeli róm. kath. hitközség képviselőtestülete folyó hó 8-án délelőtt tartotta meg rendes közgyűlését. Az elnöki tisztet dr. Éltes Károly plébá­nos, a jegyzőit Elekes András teljesítet­ték. Elnök a közgyűlést megnyitván, a pénztárnok előterjesztette a választmány által már átvizsgált költségelőirányzatot, melyet a közgyűlés minden vita nélkül egyhangúlag elfogadott. Ugyancsak a pénz­tárnok tett jelentést, hogy Lenhárd Fe­rencz püspök a kolozsvári kőkerti iskola javára tett alapítványát 405 írttal befizet­te, mely nagylelkű tényéért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. A közgyűlés a másodgondnok és alpénztár­­nok fizetéseit 150 írtról 300 írtra emelte fel. Az óvári szt. Ferencz rendi szerzet megkeresése következtében a villám által megrongált torony helyreállítási költségeire a közgyűlés 50 frt. segélyt szavazott meg. Felolvastatott a püspök ő exjának átirata, mely szerint a városi róm. kath. leányig, kólánál Bartha Paulin nyugdíjaztatása kö­vetkeztében megürült (ayitónői állomásra Péterffi Mari neveztetett ki. A vá­lasztmány ajánlata értelmében a képvise­lő testület tagjaivá egyhangúlag megvá­lasztottak Cseh Lajos, G­­­r­s­i­k János, Weisel Antal, Mák Ferencz, Balázs Jenő, Gazda Dénes, Bándi Vazul, Pachinger N. Kerekes József és O­r­b­a­i Lajos. Elnök a jegyzőkönyv hi­telesítésére Polcz R. és dr. Salamon Jó­zsef tagokat kiküldvén a közgyűlést fel­oszlatta.: * Végtisztesség. Kadácsi Dániel hamvait ma délután általános részvét kö­zött helyezték örök nyugalomra a hely­beli sírkertben. A népes gyászmenetben társadalmunk minden osztálya nagy szám­mal volt képviselve. A menetben részt vett egy század közös hadseregbeli katona is egy kapitány vezénylete alatt. A kato­nazenekar gyászindulókat játszott. A négy ló által vont díszes halottas kocsin elhe­lyezett koporsót a helybeli közös-és hon­védhadsereg tisztikara, élén ,Rodakovszky és Obadich tábornokokkal követte. Ezek­­után hosszú kocsisor következett, elől az elhunytnak városszerte ismert egylovas szekerével. Béke poraira! * A szegény tanulókat segé­lyező egyesület részére újabban ada­koztak: Br. Bánffy Albertné 15 frt. Báró Bánfy Albert 10 frt. Gr. Haller Gáborné 5 frt. Br. Bánffy Ernőné 3 frt. Gr. Esz­­terházy Jánosné 3 frt. Zeyk Dánielné 3 frt. Gr­. Kornis Berta 40 kr. Id. Frits Al­bert 3 frt. Dr. Kánitz Ágost 3 frt. Szabó Ádám 1 frt. Esztegár Tivadar 1 frt. Kál­lai Nagy Sándor 3 frt. A kolozsvári hi­telbank és zálogkölcsön társulat egy­előre 10 irtot. Továbbá Ajtai K. Al­­bertné, Radakowsky Wanda, Zeyk József­­né, gr. Mikes Leopoldiné, özv. br. Huszár Károlyné, br. Bánffy Jánosné és Höhn Li­­pótné vegyes ruhaneműeket. Fogadják há­lás köszönetünket! Akkor nyujtottak se­gélyt, midőn legnagyobb vala a szükség. Legyen jutalmuk a valódi jótett öntudata. — A segélyző egylet választmányának ne­vében: dr. Jenei Viktor egyesületi elnök, Széchy Károly titkár. * A kolozsvári ügyvédi kamara 1882. évi jan. hó 21. napján d. e. 10 órakor Kolozsvárt, hivatalos helyiségében(Szentegy­­ház utcza 3 sz. emelet) rendes közgyűlést tart, melyre a kamara tagjai meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1.) A kamara 1881. évi működéséről választmányi jelen­tés. 2.) A tisztviselők és kezelő személy­zet 1882. évi fizetésének megállapítása. 3.) Az 1882. évi költségelőirányzat megálla­pítása a mikénti fedezésének meghatáro­zása. 4) Az 1881. évi számadások felül­vizsgálása. 5.) A behajthatlanoknak mutat­kozó kamarai tagsági dijak tárgyában való intézkedés. A kolozsvári ügyvédi kamara választmányának 1882. január 7-én tartott üléséből. Haller Rezső, elnök. K­ő­­­vári Mihály, titkár. * Szolnok-Doboka megyének kö­zelebbről tartott közgyűlésén a közigaz­gatási bizottság tagjaivá Krém­er Sá­muel, Muntean Ágoston, id. S­z­a­p­p­a- D­i­o­s Miklós, báró Bornemisza Ká­roly és Bokros Lajos választattak meg. * Önmérgezés. Vigh Pál vasúti géplakatos, boldog u. 8. sz. lakásán pár nap előtt öngyilkossági szándékból gyula oldatot vett be. Két orvos is kezelte, de tegnap este 6 órakor mégis meghalt. Hul­lája, orvos-rendőri bonczolás végett, kór­házba szállíttatott. * Egy gerenda kalandja. Ott fe­küdt valahol békésen az utcza szélén. Mert Kolozsvárt meg van még az a jó ősi szo­kás, hogy magyar ember holmiját az ut­­czán tartja. Mégis jajgatunk közbiztonsági állapotaink fölött! Tehát a gerenda ott feküdt... A múlt éjjeli soros rendőrtiszt a­mint szerte­szét inscipiál, a homályban valami olyan formát vett észre, mint mikor a székely a lajtorját keresztben vitte. Mi­re egymáshoz értek, látta, hogy egy hosz­­szu gerenda fekszik az utón keresztül s két végén áll ... egy-egy jó madár. Rög­tön tisztában volt, hogy ezek a gerendát lopják, csakhogy a neszre letették. Azt mégse gondolták, hogy a közelgő épen rendőrtiszt. Aztán megeredt a kérdések és feleletek árja: — Honnan hozzátok ? — Sehonnan. — Hát nem ti hoztátok ? — Itt találtuk. — Na, itt valaki belé botlik, hoz­zátok be a városházhoz. S a nehéz ge­rendát beczipeltette velük. Fáradságukért pedig adott nekik éjjeli szállást, mely nap­pal is eltart. * Verekedések. Tegnap éjjel két nagy verekedés okozott bajt a rendőrség­nek. Egyik a Bányai Samu korcsmájában történt a baromvásártéren. Kisközép-ut­­czai földészek iszogattak s oda toppant egy Angyal János nevű hidelyi gazda is, a két városrész földészei tudvalevőleg rég­óta villongásban vannak. Szóból szó, s a többiek az uj vendégre rohantak. Alig tu­dott vérbe köpülve kimenekülni,­­ haza menni. Rögtön orvos küldetett ki meg­vizsgálására, ki a sebeket aggasztóknak nyilvánította. A fő os­torok vannak tom­pa ütésekkel megtámadva.­­ A másik a czigánysorban Székely János czigány la­kásán folyt le. Bokrétás Dénes és Lázár Józsi régóta boszut forraltak a nevezett el­len, mert jelenlegi szállását elkapta az orruk elől. Ezért tegnap este fejszével és kés­sel megrohanták, nején egy kis vért is eresztettek, s a nagyidai hős unokáktól biz’isten, még sok kitelt volna, ha a szom­szádok közbe nem lépnek. Ma már az egész czigonia a városháznál volt, pana­szolt, kesergett és igazságot követelt. Borosnyay Oszkár urakból áll. Ezen ál­landó bizottság már meg is kezdte mű­ködését s egyelőre jelezhetjük, hogy a sorsolás 1. évi október 5-én fog megtar­tatni. * Szivarozóknak. Az általános ár­jegyzékben foglalt virginai szivarkák el­adási ára 100 darabonkint 45 (negyvenöt) krajczárra, 1 darabonkint 40 (fél) kraj­­czárra, továbbá a kettős szivarkák eladási ára 100 darabonkint 85 (nyolc­vanöt) kraj­ezárra, egy darabonkint 1 (egy) krajezár­ra szállíttatik le. Ezen árleszállítás 1. évi január 15 én lép életbe, megjegyeztetvén, hogy a kettős szivarkák eladása a fenn­álló készletek kimerítése után végképen megszűnik. * Horvát lovagiasság. A pénzügyi bizottság tagjainak szíves üdvözlése után a horvát ifjúság egy lépéssel messzebb megy. Most már védtelen nőket inzultál. Hétfőn a magyar államvasutak tisztviselői Dobrovszky mérnök leányait, továbbá Ju­rasek és Szigethy mérnök nejeit támadták meg a Scarcsevics párti tanulók durva sértéseikkel.­­ Ennek következtében az igazgatóság egész hivatalnoktestülete el­határozta, hogy a kormánytól az igazgató­ságnak Zágrábból Fiuméba való áthelye­zését fogja kérni, hivatkozva fenyegetett személyes biztonságukra. Az áthelyezésből Zágrábra jelentékeny veszteség fogna há­­romolni. A zágrábi rendőrség a kihágások alkalmával teljesen tehetetlennek bizo­nyult. * A várpalotai rablógyilkosság E rémes ügyben a „Székesf. és Vidéke“ a következőket jelenti: a gyilkosság élő áldozatai közül az asszony csak egy hétig volt eszénél, azóta folyton őrjöngő álla­potban van , nincs is remény józan ki­épüléséhez, vallomása azonban hitelesítve van. A két cseléd már hetek óta elvesz­tette józan eszét, s az egyik rövid idő múl­va elhal, a másikról az a vélemény, hogy örökre bomba marad; ezeknek Hoszterre vonatkozó vallomásai nincsenek hitelesít­ve s igy az ítéletnél tekintetbe vehető nem lehet, így állván a­­ddig, jogászkö­rökben nagy vitatkozás folyik a fölött, hogy Hoszter halálra ítélhető e vagy nem. Túlsúlyt nyert az a vélemény, hogy miu­tán Hoszter merev és következetes taga­dásával szemben positív bizonyíték vajmi csekély van (?) halálra nem ítélhető. * A székely művelődési és köz­­gazdasági egyesület már hosszabb idő óta foglalkozott azzal az eszmével, hogy humanitárius czéljai előmozdítása érdeké­ben, melyek közt székely származású if­jak kiképezésére szánt alapítványok, va­lamint a székelység kivándorlását korlá­tozó, esetleg idővel teljesen megszüntető intézmények létesítése áll első helyen, — sorsjátékot rendezzen. — A pénzügymi­niszter e sorsjáték megtarthatására az en­gedélyt a kincstári illetékek teljes elen­gedésével legújabban megadta, minek foly­tán az egyesület a sorsjáték előkészítésé­re kebléből bizottságot küldött ki, mely Turóczy Adolf pénzügyi tanácsos és fő számigazgató elnöklete alatt Takács La­jos, Ilyén Lajos, dr. Csiky Kálmán, Gál­i Jenő, Gidófalvy István, Borszéky Soma és a Vidám tragédia előadás. A Pe­tersburger Zeitung Bernhard Sarah ven­dégszerepléseinek hosszabb czikket szen­tel s a művésznő jutalomjátékáról a Sán­dor színházban a következőket írja: Midőn a függöny felgördült, a felső emeleti pá­holyokból valóságos virágeső hullt a szín­padra, a zenekarból pedig hatalmas babér­koszorút nyújtottak fel. A koszorú szalag­ján Bernhardt Sarah neve volt olvasható. A művésznő az egész jelenés alatt egye­dül lévén a színpadon, a borzasztó virág­mennyiséget nem távolíthatta el, s jelek által figyelmeztette a függöny kezelőjét, hogy eressze le a függönyt. Ez megtör­ténvén, egy szolga elhordta a virágokat, az előadás megkezdődött. Az első felvo­nás után ötször, a második után hatszor hívták a közönség elé. Ezenkívül, általá­nos figyelem mellett, — mert hisz min­­denki nagy ajándékot várt — egy kis élő virágcsokrot nyújtottak át a művésznőnek. A darab előadása után ismét felhangzott a taps és éltetés, a földszintről a férfiak az üres zenekari helyiségbe ugráltak és egetverő tapssal hívták a művésznőt. A közönség nagy része visszatért a folyosók­ról is s levetette bundáit, köpenyeit. So­kan a zenekari helyiségbe másztak. Egy vakmerő ifjú a sugólyuk mellett a szín­padra hágott, hogy a művésznővel kezet szoríthasson. Ez volt a jeladás. A közön­ség minden oldalról a színpadra mászott, s hangos hurrák kiáltások közt akartak kezet szorítani a művésznővel. A szolgák nem tudták feltartóztatni a tömeget, mely­ben sok hölgy is volt. E perezben egy hátsó függönyt eresztettek le, mely a mű­vésznőt elválasztotta a közönségtől. A gázt kioltották , csak a színpadi lámpák világa mellett lehetett látni, mint szaladgál ide­­oda a közönség. A függöny legördül s mindenki siet visszamászni a zenekarba. Eleget láttunk, s nem vártuk be, várjon Bernhardt Sarah még egyszer hajlandó lesz-e a közönség kívánságának eleget tenni, megjelenik e a színpadon. * Az időjárás január 9. Európában. A nagy légnyomás (773—775) a kontinens délnyugati felében,a depresszió (758 —759) a keleti tenger déli részénél van. Az idő északon erős nyugati szelekkel felhős, bo­rús, délen és délnyugaton derült. A hő­mérséklet többnyire nagyobbodott. Csapa­dék helyenkint kevés. — Hazánkban : Több­nyire északnyugatias, részben délies mér­sékelt szelek mellett a hőmérséklet jóval kisebb, a légnyomás mindenütt nagyobb lett. Az idő északnyugaton derülés mel­lett száraz, a délkeleti télben változó fel­hőzet mellett helyenként csapadékokkal, esőkkel volt. Az ország déli közép kisebb része ma is fagypont körül enyhe volt, a nyugati szélen és az északi nagyobb tél­ben pedig a tegnapi enyhe időre fagy kö­vetkezett. — Kilátás a jövőre: Hazában : általában napos, felhős-borússal változó időt várhatni, helyenkinl csapadékkal. — Nyilvános köszönet. A triesz­ti általános biztositó társaság (Assecura­­zioni Generali) t. kolozsvári főügynöksége szives volt a kolozsmonostori m. k. gaz­dasági tanintézeti hallgatók segélyegyle­tének 50 főt, azaz ötven forintot ajándékozni. E nagylelkű ajándékért ezen­nel hálás köszönet nyilvánittatik. Kolozs- Monostor, 1882. január 10. Vörös Sán­dor, s. k. igazgató. HALÁLOZÁS. Dálnoki Gaál Elek a maga és gyermekei: Jenő, Anna és Péter; édes­apja: Gaál Péter; testvérei: Gaál Gyula, Albert, Ilka férjezett Ilyés Albertné és családjaik; úgyszintén az illető testvérei: Dósa Elek, Gábor, Nina férjezett Ilyés Sándorné és családjaik, Sándor, László és családja, Albert, Novák Ede és családja; valamint a többi rokonok és ismerősök nevében szomorodott szívvel tudatja, hogy a hű nő, gondos családanya, az illetőknek szerető testvére és rokona Dálnoki Gaál Elekné született Makfalvi Dósa Il­ka életének 29-ik, boldog családi együtt­­léteknek 12 ik évében, hosszasan tartó tüdősorvadás következtében folyó hó 5 én megszűnt élni. Béke poraira! M.­Kályán, deczember 5-én 1882. MINDENFELE. Az ember első nyomairól a földön dr. Bäblic’s Berlinben nemrég ér­dekes felolvasást tartott. A föld rétegeit egy nagy könyv lapjainak nevezte, melybe a világ keletkezésétől kezdve saját törté­netét írta be. A mammuth maradványaival ráakadtunk az ember első maradványaira is. Az embernek úgy, mint az állatnak, di­­luviális maradványait a barlangokban ta­láljuk, föltehetjük tehát, hogy az ember a barlangokban lakott, úgy, hogy a barlang birtokáért még küzdenie kellett az álla­tokkal. A felolvasó három korszakot kü­lönböztet meg, melyekben vízözön előtti ember maradványaira találtak: a mam­­muthkort, az iramgimkort és a csiszolt kövek korát. E maradványokból és nyo­mokból körülbelül rekonstruálni lehet az abban a korban élő embert. A mammuth­­korbeli ember kicsiny, talán öt láb magas volt, de rendkívül izmos és erős, a­minek kellett is lennie, hogy sikerrel megküzd­hessen az óriás állatokkal. Fegyvere kő- és csontbalta volt. Az első embert úgy kell képzelnünk, mint az eszkimókat. Bi­zonyos értelmi fejlettségre és kultúrára mutat az, hogy az ember már értett a tűz élesítéséhez, primitív fegyverek készítésé­hez és halottait eltemette. Az iramgim­­korszakban majdnem teljesen eltűnt a mammuth.­­ E korból legjelentékenyebb maradvány a cromagnoni barlang; az em­ber már nagyobb e korszakban, mint az előbbiben: hat láb. Körülötte ékszereket, mint p. o. átfúrt csigákat találtak. A csiszolt kövek korszaka körülbelül tízezer év előtt ért véget. A legrégibb maradványok arra a hatá­rozott feltevésre jogosítják a geológust és fi­­ziológust, hogy az ember már mintegy 10 millió év óta létezik. A mint ma arany-, ezüst és vaskorszakról stb. beszélnek, meglehet, hogy százezer év múlva a mi korszakunkat gőz- vagy papírkorszaknak fogják nevezni. Talán megvetőleg néznek majd a mi korunkra, melyben gőzzel uta­zunk, nappal festünk, villámmal irunk s beszélünk, mert az emberi szellem foly­ton egy általunk el nem képzelhető tö­kéletesedés felé halad. Nemzeti szinlház. Bérlet 97. szám. Kolozsvárit, szerdán, 1882. jan. 11-én. AZ ÜDVÖSKE. Operette 3 felvonásban. Irta: A. Duru és Chivot, fordította: Rákosi J. Zenéjét szerzette: Edmond Audran. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. Csütörtökön, jan. 12-én Fái Serena k. a. első vendégfölléptével: Romeo és Julia. KÖZGAZDASÁGI ROVAT Fővárosi kereskedők köre. A budapesti kereskedők között újab­­ban megindult mozgalom odáig­­jutott, hogy küszöbön levőnek mondhatjuk a fő­városi kereskedők körének megalakulását. A kezdeményezők eredetileg külkereske­delmi egylet megalakítását czélozták , de miután a speciális külkereskedelmi érde­keken kívül sok más is ápolást igényel, mert a Budapesten létező kereskedelmi egyletek egyike sem karolja fel azokat, ez okból, általánosabb czél kitűzése mel­lett, „fővárosi kereskedők köre" név alatt fog megalakulni az új egylet. Mint a magyar gazdakör, úgy a fő­városi kereskedők köre is, a közérdekű ügyek feletti eszmecserét fogja választani a kereskedelem érdekében kívánatosnak tartott reformok kezdeményezésére. Czélja leend egyébként a tagok anyagi és szel­lemi érdekein munkálkodni. E czélból fel­adatának fogja tekinteni a hazai kereske­delmi viszonyok megismertetése végett ke­reskedelmi statistikai adatok gyűjtését oly téren, a­melyre a hivatalos adatgyűjtés rá nem léphet; a szakba vágó legújabb vív­mányok meghonosítását; áruminta-gyűjte­mény beszerzését; a kereskedelmi hitel­­ügy fejlesztését; oda fog törekedni, hogy a hazai terményeknek kelendőséget sze­rezzen a külföldiek felett;­­ hogy azon külföldi terményeket, melyek — mint a gyarmatáruk, a hazában elő nem állíthatók, direct után, a külföldi közvetítés mellő­zésével, szerezhesse be. Mint ezekből kitűnik, a fővárosi ke­reskedők köre igen praktikus czélokat tűz maga elé. Vidéki tagok is beléphetnek, mint levelező tagok a kör kötelékébe, s ez esetben közérdekű ügyeik előmozdítására ők is igénybe fogják vehetni a kör mű­ködését. Ezen mozgalomnak tehát orszá­gos jelleget tulajdoníthatunk, habár a kör a fővárosi nevet vette is fel, hihetőleg ar­ra való tekintetből, hogy egészen reális alapon akar munkálkodni. Az alapítók a fővárosi szatócsipar­­társulat helyiségében tanácskoznak az alapszabályok felett. Idáig két ily előké­szítő értekezlet tartatott, s az alapszabá­lyok tervezete jórészben elkészült; legkö­­­zelebb, szerdán jan. 11-én tartatik folyta­tólag értekezlet. Aztán, mihelyt az alap­szabály-javaslat össze lesz állítva, felter­jesztetik a földmivelés-, ipar- és kereske­delmi minisztériumhoz és a belügyminisz­tériumhoz láttamozás végett. S kezdetét veszi a tagok toborzása, és mihelyt 200 tag beiratkozott, megtartatik az alakuló közgyűlés. Az alapszabály­ javaslat széles alapra akarja fektetni a kör fennállását, ezért a tagsági díj lehetőleg alacsonyra, 4 frtra lett szabva, mely évnegyedenkint fizeten­dő be. A magyar kereskedő­ csarnoknál a tagsági díj 20 frt és félévi részletekben fizetendő be. De bár ily nagy a csarnok tagsági díja s tagjainak száma is megle­hetős tekintélyes, mégsem rendelkezik esz­közökkel az alapszabályokban előírt fel­adatokra, mert több ezer forintba kerülő helyiséget tart fenn, s arra adja ki úgy­szólván minden pénzét. A fővárosi kereskedő kör a tagok anyagi és szellemi érdekei ápolását tart­ván szem előtt, eszközeit is főrészben ezekre fogja fordítani. Tervben van egy kereskedelmi szakközlöny kiadása, s or­szágos kereskedelmi czimtár szerkesztése. A kör ezenkívül tevékeny részt akar ven­ni a fővárosi kereskedelmi kamarai ügyek tárgyalásába, ezért a kamara napirend­jére tűzött minden kérdést előzetesen meg fog vitatni : tagjai — kik közt többen a budapesti kereskedelmi kamarának íb tag­jai — a tárgy kellő ismeretével s előze­tes megállapodásokkal fognak a kamarai ülésen részt vehetni. Feladatának fogja tekinteni a kör a kereskedelem minden nagyobb bajainak orvoslására munkálkodni, s a szükséges reformokat initiálni. Bieber ezért magyar „kereskedők reform-egylete" név alatt is óhajtotta a kört megalakítani, de a több­ség a fővárosi kereskedelmi kör nevet fo­gadta el. Kolozsvári piacz. — Kedd, jan. 10-én. — Or­szágos vásár volt ma vá­rosunkban. De ezt csak az vette észre, ki a naptárba nézett. Igaz, hogy januáriusi nagy vásárunk, az u. n. „cselédvásár", mindig a leggyöngébb szokott lenni, ha­nem a mai egyáltalában föl sem tűnt. Jött ugyan egy néhány idegen timár és kádár, helyből is voltak kann sátrosak, de forgalom nem volt semmi. Ez tulaj­donítható különben némileg annak is, hogy a vásár napja nem esett össze he­tivásáraink valamelyik napjával. Ezért re­méljük, hogy a csütörtöki hetivásár annál jobb lesz. Baromvásárunkra felhajtatott i. e. 500 drb, melyből két nap alatt 380 drb adatott el. Fejős tehén 42 drb, párja 120—240 frt; meddő 79 drb, párja 90—200 frt; két éves borjú 64 drb, párja 100 — 160 frt; egy óvob 87 drb, párja 60—120 frt; ökör 76 drb, 150—420 frt. — Ló eladatott 32 drb, küönböző ára­kon. A borpiaczon, egy pár kisebb kikészített bőr (pilling) 10—15 frt; egy pár fodros tehénbőr 20—40 frt; fisléder bőr kötése (egy kötésben 10 drb) 30—50 frt; bérlés kötése 8—13 frt; fekete kor­dován kötése (egy kötés 6 drb) 14—25 frt; piros kordován kötése 20—35 frt. Tímároknál: egy k o z s­ó k (bőr felső) 11 frt; mellre való 2—5 frt. Kötélverőknél: egy hat öles kötél 1 frt; egy pár istráng 30 kr; kö­tőfék 40—50 kr. Egy székely szatyor: 10—15 kr; egy paraszt kalap 2 frt 50 kr. Gabonapiaczunk egészen üres; élelmi czikkekből nagyon kevés van a piaczon. Az árakban eltérés nincs. Felelős szerkesztő: Id. Pri­si Albert. Lap- és kiadótulajdonosok: K. Papp Miklós örökösei.

Next