Magyar Polgár, 1883. október-december (17. évfolyam, 226-299. szám)

1883-10-02 / 226. szám

tosan bejegyeztettek. Ezen könyvek összeállítása elkerülhetlenül szükséges volt, mert azok nélkül mozdulni sem lehetett. A törzskönyvek adatai szerint bejött: Andrásfalváról 336 család 912 lélekkel, kik közül 151 család 401 lélekkel református, 185 család 511 lélekkel katholikus; Hadikfalváról 262 család 860 lélekkel, kik közül 2 család 4 lélekkel református, 20 család 856 lélekkel katholikus; Istensegitsből 353 család 1299 katholikus vallásu lélekkel; Fogadjistenből 46 család 168 lélekkel, akik mindannyian katholikusok: Józseffalváról 61 család 231 kath. vallásu lélekkel. Összesen 1058 család református, 3055 katholikus, együttesen 3460 lélekkel. Háromszáz helyett tehát 1058 család, 1000 munkás helyet 3460 lélek! Ami a beköltözöttek anyagi viszonyait illeti, e tekintetben csakhamar arról győződtem meg, hogy alig néhány család rendelkezik csekély pénzerővel, míg a többinek ruházatán és ágyneműjén kiiid egyebe nincs, tehát a bukovinai magyarság legszegényebbje özönlött be, amin csodálkozni alig lehet, mert hisz a segítő kéz után mindig azok nyújtják ki legelőször karjaikat, akiknek helyzete a legnyomasztóbb, akiknek a segedelemre legnagyobb szükségük van. Különösen megnehezítette a helyzetet azon körülmény, hogy a beköltözöttek között, a létszámhoz arányítva, igen sok a támasz nélküli, gyermekekkel bíró özvegy asszony, a tehetlen agy s a még keresetképtelen kiskorú, akik arra szorulvak, hogy mások által tartassanak el. Midőn a megérkezés első napjainak zavara lecsillapult s a családok a barakokban és kunyhókban elhelyezkedtek, a munkabíró jövevényeknek azonnal kiosztattak a töltésezéshez szükséges szerszámok s beállíttattak a reájuk váró munkába. Naphosszant ott dolgoztak a töltéseken és mégis felét sem voltak képesek elérni azon munkabérnek, melyet a szegedi kubikusok kerestek. Aki ismeri a kubikolás természetét és nehézségét, tudhatja, hogy az épen olyan mesterség, mint bármely más iparág. Tanulni, gyakorolni kell, aki ért hozzá, csak annak fizet jól. E járatlanság volt az oka, hogy a bukovinai munkások átlagosan 80 kmnál többet nem kereshettek naponta. De annyit már az első napokban megkerestek. Ott vannak reá az adatok a vállalkozónak az ármentesítő társulat szakközegei által felülvizsgált hiteles könyveikben. Így történt aztán, hogy míg egyes kisebb családok, családfő keresményéből magukat tisztességesen fentarthatták, sőt valamicskét félre is tehettek, az 5—8 tagból álló, sok apró gyermekkel bíró családok mindennapi szükségleteiket sem szerezhették be. Éhséget és nyomort azonban nem szenvedett egyetlen egy lélek sem. Három hétig valamennyien ingyen élelmeztettek azon nagymennyiségű adományokból, melyek az útközben érintett állomásokon a városok és községek lakosainak testvéri áldozatkészségéből élelmiszerekben összegyűltek. Midőn pedig az élelmi-czikkek efogytak, a munkaképtelen és sok gyermekkel biró családok a kezeimhez készpénzben átadott, vagy beküldött adományokból, s a nagymélt. pénzügyminisztérium által utalványozott összegből vett élelmiszerekkel állandóan segélyeztetek, később pedig miniszterelnök úr ő exczellentiájának bölcs intézkedése folytán, a vöröskereszt-egylet népkonyháiról élelmeztettek. Hogy a nagyobb családok helyzetén könynyítsek, a felnőtt fiuk és leányok közül esztendős cselédnek elszegődtettem 34-et, hónaposnak 280-at. Ezeknek jórésze azonban csakhamar visszatért. Visszahozta őket a ragaszkodás szüleikhez, testvéreikhez. A bukovinai magyarokban az összetartás nagy mértékben ki van fejlődve még az idegenek között is. Együtt akarnak maradni. A szétválasztás, az elkülönítés levetőleg hat reájuk. Azok közül, akiknek töltésezésnél már nem jutott hely, vagy a kubikolást elsajátítani nem bírták, 556 egyént 46 gyermekkel aratási munkára szegődtettem el azon számítással, hogy így beszerezve majd a télre szükséges gabonát, kevesebb gonddal fogják átélni a reájuk, mint új telepesekre nézve kétségkívül legnehezebb első telet való átalakítását, azt állítván, hogy Kolozs sem szellemileg, sem anyagilag nem képes egy rendezett tanácsot fentartani. Gyarmathy Miklós alispán számokkal bizonyitá be az utóbbi állítás valótlanságát. A szellemiekre nézve pedig előadja, hogy az utóbbi személyes vezetése alatt megejtett választás minden tekintetben kedvezően ütvén ki, s az az ellen beadott egyetlen felebbezés is visszavézetvén, de máskülönben is Kolozs város lakói a rendezett tanács fentartásához ragaszkodván — annak megszüntetésére semmi ok fenn nem forog. Gróf Esterházy Kálmán főispán igen szépen fejtegeté, hogy már csak nemzetiségi szempontból sem lehet gondolni a tanács megszüntetésére. Felhozza továbbá, hogy szellemi szegénységről ott nem lehet szó, ahol polgármesternek egy volt országyűlési képviselőt és jogtudort választottak meg. Úgy az alispán, valamint a gróf főispán beszédeit a közgyűlés lelkes éljemnel fogadta. A jelenlevő polgármester, dr. Zabulik László, higgadt, de erélyes hangon utasíta vissza Elekes vádjait. Elekes indítványa mellett egyetlen egy hang sem szólalt fel. Szavazásra kerülvén a dolog, negyedmagával maradt. Úgy látszik, hogy a megyei „ellenzékinek ez őszi közgyűlésen kevés szerencséje volt, amennyiben a többi három fellépése is nagy többséggel, mondhatni egyhangúlag szavaztatott le. Igen, mert azok éle mindannyiszor a megye szeretve tisztelt alispánja ellen irányult. Gyarmathy Miklósnak a megyében mindig meg volt azon népszerűsége, melyet egy oly kitünő tehetségű és erélyes alispán megérdemel, milyen ő, de talán soha nem volt ily népszerű, mint az utóbbi fellépések óta. Dr. Nagy József főorvos jelentéséből álljanak itt a következő adatok: Az általános egészségi állapot Kolozs megyében 1. évi május havától fogva a jelen időig folyton kedvező volt. Nem fordult ugyanis ez idő alatt sem általános járvány, sem nagyobb fokú betegülés, sem oly tünetek nem jöttek elő, amelyek valamely közelgő részes járvány előpostáinak lettek volna tekinthetők, sőt azok a különböző szórványos bántalmak, amelyek egy ily kiterjedt megyének területén évenként, s különösen a nyári hónapok alatt elő szoktak tünedezni, ez alkalommal oly ritkán merültek fel, mint már több év óta nem. Ugyanezért, ha ezen itt említett egészségi viszonyokat összehasonlítjuk az elmúlt 1882-ik év hason szakában észlelt viszonyokkal, a mikor megyénk egész területén a különböző nemű ragályos és vészes járványok ugyszólva egymásnak adta a tért, egész éven át folyton pusztítottak s a mikor ép a kolozsvári járás területén a vérhas is ijesztő mérvben tűnve fel, még járványorvos kiküldését is szükségessé tette volt, méltán nevezhetjük e jelen év folytán mutatkozó egészségi állapotot kedvezőnek. Voltak ugyan e jelen évszakban is szórványosan mutatkozó egyes himlő és vérhas esetek, hanem mint említem, csakis igen nagy időközökben, egymástól távol eső községekben és az itt-ott előforduló egyes betegülési eseteken kívül több sehol sem lépett fel. A nyár folytán leginkább előjött betegülési okok az emésztő szervek bántalmai voltak, melyekben ritkán a csúzos bántalmak és a légzőszervek némely lobos bántalmai járultak. Most az őszi idő beálltával a váltóláz jött ismét elő főleg a mócsi és örményesi járások területén, de még ez ideig csak szelidebb alakban s nem feltűnő számarányban. A mócsi kér. kórházban, daczára a romladozó épületnek, ápoltatott jun., jul. és augusztus hóban összesen 53 egyén, még pedig 30 férfi, 23 nő. Ezek közül felüdült 44, javulva eltávozott 3, javulatlan elment 21 s meghalt. Az évi védhimlő oltás a megye területén már be lett fejezve s a munkálatok egy része be is küldetett. Az oltási eredmény, mint rendesen, ez alkalommal is jó volt és semmi oly körülmény nem merült fel, ami az oltási munkálatokra zavarólag hatott volna. A főorvosi jelentés, valamint az árvaszéki elnök és az állatorvos jelentései tudomásul vétettek. Térszűke miatt több más elintézett ügyekről ez alkalommal nem szólunk, még csak azt említjük meg, hogy a közgyűlést bezáró, szeretett gróf főispánt a tőle megszokott kitűnő vezetésért a közgyűlés élénken éljenezt megtölte a nézőtért, zajos tapsokkal üdvözölte Váradit, s igazi verve-vel előadott pompás dalait nemcsak élénk tetszéssel kisérte, de többnyire meg is újráztatta. Az előadás általában a sikerültek közé tartozott. — Ezzel véget ért a nyári idény; ma nincs előadás, s holnap (kedden) megnyitják a farkas utczai színházban a téli idényt, „IV. László“ szomorújátékkal. * A magyar színészegyesület központi igazgatótanácsa közelebbi üléseiben ismét több színigazgatói engedélyügyet tárgyalt, és pedig Mosonyi Károly és Gáspár Jenő részére a concessiót feltételesen véleményezte, míg Zoltán Gyula, Hegyi Gyula és Hubay Gusztáv részére nem találta az engedélyt kiadhatónak. Ezután Láng (Darvas) József illetéktelen bérletcsinálásért és Bajkai (Bik) József szerződésszegés miatt az egyesület kebeléből kizárattak. Bignio Lajos, a bécsi udvari opera tagja, ki októbertől a nemzeti színházhoz van szerződtetve, szombaton este vett búcsút a bécsi közönségtől, melyet tizenkilenc éven át részesített műélvezetben. A bécsi lapok a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak Bignio érdemeiről, kit mint lyrai baritont máig sem múlta felül senki azon a színpadon. Mindenki fájlalja, hogy Bécsből távozik és Budapesten örülnek, mert a nemzeti színház igazi művészi erőt nyer Bignioban. Megyei élet. Kolozsvármegye rendes őszi közgyűlése. (Vége.) Az alispáni jelentés — melyet lapunk múlt számában közöltünk — tudomásul vétetett. Úgyszintén az alispánnak Kolozs városát illető jelentése is. Mult számunkban említettük ugyanis, hogy Elekes György (a kolozsi választókerület orsz. képviselője) már régóta erőlteti Kolozs városának nagyközséggé MAGYAR POLGÁR (226. sz.) SZÍNHÁZ, ZENE. A nyári színházban tegnap volt ez idén az utolsó előadás. Színpadra került a „Csikós“, Váradi József felléptével. Váradi József pár év előtt kedvelt népszinműénekese volt a kolozsvári színháznak. Erőteljes szép baritonhangja megmaradt olyannak, a minő volt, játéka pedig sokat javult, mióta utolszor láttuk. A közönség, mely egészen meg-NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 1. szám. Kolozsvár, 1893 okt. 2. IV. (Kun) László Tragédia 5 felv. Személyek: IV. László . . .. Kovács Edua . . . Lubinszkyné. Arbur............Lubinszky Kezdete 7 órakor. Turtul .... Krasznai. Kemencbe . . Földesi S. Myze . . . Szentgyürgyi. Ayda .... Szacsvayné. Togur............Kőrösiné. Lőrincz .... Szilágyi. Ivó...............Vendrei. Kápián János Zilahi Gy. Egy zászlós . Török K. Főbiztos . . . Váradi A. A hivatalos lapból. A magyar királyi igazságügy miniszter, Bőd Gyula tordai kir. törvényszéki joggyakornokot ugyanazon kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. A m. kir. belügyminiszter elrendelte, hogy udvarhely megye székelykereszturi járásában levő öszszeépült Székelykeresztur nagy-, és Székelykereszturfalva és Timafalva kisközségek, melyek Székelykeresztur adóközséget képezték, Székelykeresztur elnevezéssel s nagyközségi szervezettel egyesittessenek. NAPI HÍREK. Kolozsvár, okt. 1. A mai szám tartalma: A munka kezdetén. — A horvát miniszter lemondása. — Külföld. — Kossuth Lajos levele Maros- Tordamegye alispánjához. — A krassó-szörényi főispán. — Horvát képviselők értekezlete. — Az oláh passivisták. — A csángó-ügy. — Megyei élet: Kolozsvármegye rendes őszi közgyűlése. — Színház, zene. — A hivatalos lapból. — Napi hirek. — Levelezés: Kézdi-Vásárhely. — A Germaniaszobor leleplezése. — Csarnok: Ő Fensége; regény. irta: Cadol Ede (folyt.) — Közgazdaság. — Nyilttér. — Hirdetések. Tárcza: Kolczs Bábi, Moldován Gergelytől. Tisztelettel kérjük az előfizetési díjak mielőbbi beküldését, miután teljes számú példányokkal csak a negyedév első napjaiban szolgálhatunk. Király a felsége, az udvartartásnak művészeti czélokra szánt pénztárából, a kolozsvári nemzeti színház 20.000 forintnyi subventiójához a 10.000 frt. pótlékot a jövő 1883/4-ki színházi évre is engedélyezte. A subventió tehát ez évre is 30.000 forint lesz. Az ipariskolák felügyelő bizottsága a megnyílt tanévben szombaton este tarta meg első ülését az iparkamara helyiségében. Kiss Sándor igazgató mindenekelőtt örvendetes jelentést ten a mat tanévet bezárt vizsgálatok jó eredményéről, mire többrendbeli előterjesztés következett. A tanácskozás főbb mozzanatait a következőkben közöljük: A tanári kar javaslatára elhatároztatott, hogy jutalmak jövőre (takarékpénztárba helyezett pénzösszeg helyett)csakis taneszközükben adassanak. Ily czélra a Szathmáry Károly által szerkesztett „Jó könyvek“ választékosságuknál, népiességüknél és olcsóságuknál fogva kiválólag alkalmasok. Olcsók lévén, számos növendék jutalmazható velük, annyira, hogy ily módon csak a leghanyagabb növendékek záratnának ki a jutalmazásból, míg az igyekvők mindnyájan többé-kevésbbé kitüntethetők lennének. A leczke-mulasztások czélszerű ellenőrzésére minden egyes tanulóra nézve „Mulasztási könyvek fognak vezettetni. Ezek segélyével a mulasztások minden két hétben számba vétetnek, s bejelentetnek elsősorban az iparos egyletnél. Ha az egylet másodszori bejelentésre sem volna képes a mulasztások megszüntetésére hatni, a hatóság törvényszerű segélye vétetik igénybe. A múlt évi verekedésben részes tanulók a rendőrség által több napi fogsággal kellőleg megfenyíttetvén, számukra az iskola ajtói ismét megnyitottak. Iparos tanulóink felfogásához és értelmi erejéhez mért alkalmas olvasókönyv és rövid földrajz nem lévén, Kiss Sándor igazgató tanár nyert megbízatást e tekintetben czélszerű tankönyveknek Várady Károly és Paál Ferencz, s más tanárok közreműködésével leendő szerkesztésére. A nyomtatás költségeit a kamara fogja előlegezni. A múlt tanévben a vallásoktatás érdekében tett azon intézkedés, hogy a növendékek vasárnaponkint hitfelekezetük templomába járjanak, majdnem semmi sikerre sem vezetett. A tanulók kerülték a templomot, jóllehet az illető hitfelekezetek lelkészei (az ev. ref. kivételével) készeknek nyilatkoztak a hitoktatásra. A felügyelő bizottság a kérdés messze ható voltát újabban is kellőleg méltatni kívánván, Sigmond Dezső kamarai elnök, Gámán Zsigmond kamarai titkár és Kiss Sándor igazgató személyében bizottságot küldött ki, melynek feladata leend a hitfelekezetek lelkészeivel egyetértve, lehetővé tenni oly órák meghatározását, melyek alatt a növendékek (a mesterek kieszközlendő beleegyezésével és közrehatásával) a vallástannak, mint köteles tantárgynak tanulására, reászoríttassanak és az isteni tisztelet hallgatására is elvezettethessenek. Lapunk elejétől fogva komoly figyelemben részesíti e kérdést, mely a felügyelő bizottságnak már annyi gondot okozott. Lelkészeink ismert hitbuzgósága remélnünk engedi, hogy végre sikerülni fog a kérdés megoldásának biztos módját — az érdekeltek közös akarata mellett — feltalálni. Az igazgató jelentései nyomán megemlítjük továbbá, hogy a tanulók létszáma a múlt tanévben 495 (tehát folyvást emelkedő) volt. Ezek közül felszabadult 114, (mely szára szintén emelkedést jelez). A múlt tanévről szóló jelentés, mely a munkakiállítás eredményét is magában foglalja, még e hó folyamán kikerül a sajtó alól. A pénztári számadás megvizsgálására Nagy Mór tanácsos és Rieger Imre b. jegyző küldettek ki. A tanterben az új tanévvel némi változtatás történt a közoktatási miniszter által legújabban kiadott utasítás következtében. A sok költségbe került, s a tanulók részéről alig látogatott mintázás megszüntettetett, s a helyett a mértani rajztanításra fektettetik több súly, miután sikerült az ev. ref. collegium rajztermének ingyenes használatát megnyerni. Önálló tantárgyakul maradnak azonban a természettan, vegytan és iparműtan , mi által a miniszteri tervnél is több öleltetik fel. Hegedűs István és Keresztey Lajos tanárok, másnemű elfoglaltságaik miatt, lemondván ipariskolai tanítói állásukról, részökre eddigi buzgó munkásságukért írásbeli köszönet , nyilvánítást szavazott a felügyelő bizottság. A nagyobb jelentőségre emelt rajztanításra új erőket Hirschfeld Lajos városi segédmérnök, Staudner Gyula és Balázs József tanítók alkalmaztatnak. Rajzeszközökkel valamennyi növendék elláttandó lévén, felirat intéztetik a közoktatási miniszterhez olcsó rajzszerek beszerzési forrásainak megnevezésére ; egyidejűleg az iparos egylet is megkerestetik rajzszerek beszerzése költségeinek részbeli fedezése iránt. Megkerestetik továbbá a tanköteles és felszabadult tanonczok névjegyzékének öszszeállítása és megküldése iránt is, hogy azok segélyével a nyilvántartás teljesebbé tétessék. Az igazgatói előterjesztések berekesztéséül előleges jelentés létetett a tanulók munkakiállításának — lapunkban annak idején már közlött — szép eredményéről. A rendezőbizottság részletes jelentésének kiadásáig közöljük e helytt, hogy a kiállítás rendezésében és támogatásában érdemesültek részére (kikről már szintén megemlékeztünk volt) köszönetnyilvánítás fog küldetni, — és hogy a kiállítás tiszta jövedelme a 470 frtot meghaladja. * Egészségügyi viszonyaink kedvező állását bizonyítja az a körülmény, hogy szeptember hóban, a kórház kivételével, az egész városon csak 39 haláleset fordult elő; ezek közül kettő öngyilkossági eset. * Szeged ünnepe és a sajtó Szeged város közönsége gondoskodott arról is, hogy a királyfogadás alkalmából Szegedre érkező hírlapírók szíves fogadtatásban részesüljenek. E czélból egy külön sajtóügyi bizottság alakult, Vass Pál városi főjegyző elnöklete alatt. A bizottságtól lapunk a következő felhívást vette : Van szerencsém tisztelettel megkérni a tekintetes szerkesztőséget, miként azon küldöttének nevét, ki hírlap tudósítói minőségben becses lapját, a folyó évi október hó 14. k) és 16-án, ő Felsége a király látogatása alkalmával, Szegeden lefolyó ünnepélyeknél képviselni fogja, velem 1. évi október h° D-ikéig közölni szíveskedjék, hogy annak elszállásolásáról gondoskodni lehessen. Szegeden, 1883 okt. 2.