Magyar Polgár, 1885. július-december (19. évfolyam, 148-301. szám)

1885-09-01 / 200. szám

Gyula-Fejérvár és Déva lelkes polgármesterei: Novák Ferencz és Markony Sándor men­nek, Incze József tagtárs úrral együtt. Kül­döttségeink saját költségekre átáznak.­­ Míg a gyűjtések minél helyesebb inscem­­rozásában így oscilálunk, azalatt Budapestről fölkérés nélkül, önként és lelkesen egyik kivá­ló erdélyrészi mágnásunk lepi meg páratlan te­vékenységgel egyesületünket. Ifj. gr. Te­rfiki Domokos országgy. képviselő úr egymásután nyeri meg országunk legfényesebb neveit, a legmagasabb és legexponáltabb állások viselőit, s rövid idő alatt nem kevesebb, mint ezer fo­rinttal, eddigi készpénzünknek épen felével gazdagít. Jelentős mozzanatul emeljük ki ezután a növekvő áramlatból a május 9-iki választmá­nyi ülést. Ekkor jelente be egyfelől a dr. Szász Béla alatti bizottság, hogy leggyakorlatibbnak találja az erdélyi részekben a megyei és váro­si választmányok mielőbbi megalakítását, a királyhágón túli hazára nézve pedig ajánlja, hogy a helyzetet föltáró lelkes levélben ke­ressék föl minden megye alispánja, minden vá­ros polgármestere, ajánljanak területükről né­hány kiválóbb úrnőt és kitűnőbb férfiút, a­ki­ket aztán ismét külön külön kérő levéllel szó­lítsunk föl gyűjtőív elfogadására. Különben e napig már 2000 ív küldetett szét, melyek kö­zül czímzettek által alig egy pár lett vissza­utasítva. A másik jelentős mozzanat az, hogy az ideiglenes választmány a teendők felhalmo­zódása következtében az ápril 12-iki közgyű­lés által nyert teljhatalmú mandátum alapján magát 50 tagra egészítette ki tagokul lépvén be: Báró Bánffy Albert, br. Bánffy Béla, báró Bánffy Dezső, br. Bánffy György, Bónis István, br. Bornemissza Leopold, br. Bornemissza Já­nos, dr. Éltes Károly, gr. Esterházy János, gr. Esterházy Kálmán, dr. Farkas Lajos, Ferencz Jósef, dr. Huszár Sándor, gr. Jósika Samu, dr. Kemény János, gr. Kuún Kocsárd, Szász Do­mokos, gr. Teleki Domokos, gr. Teleki Gusz­táv, Zeyk József. Egy sajtó­bizottságot is ala­kít e választmányi ülés, melynek feladata le­gyen a hazai lapokat hiteles tudósításokkal lát­ni el. A legmunkásabb tag dr. Hegedűs Ist­ván legyen fölemlítve e bizottságból. Május 10-én visszaérkeznek alapszabá­lyaink. A belügyminiszter elvben helybenhagy­va azokat, némely részletek átdolgozásáról ér­tesíti a hatóságot. A működési terület „erdé­lyi részek“ kifejezése helyébe pl. ki kell ten­nünk a megyék és városok neveit; az óvodák és is­kolák létesítését előre be kell jelentenünk a vallás- és közoktatásügyi miniszternek; a központi és vidéki pénzintézetek és közgaz­dasági egyletek részére annak idején külön alapszabályok készítendők, stb. Az új 50 tagú bizottság május 12-én, majd ismét 14 ad,majd­nem kivétel nélkül összejő, s miután a minisz­ter által kivált pótlások csak olyanok, melyek csupán a tömörség miatt hagyattak ki, egy­hangúlag közbe lesznek szúrva. Most már sietve haladnak ügyeink elő­re. Május 17-én Kalocsa bibornok-érseke a fő­rendiházban fogadja küldöttségünket, s ígéri, hogy eszménk munkája lesz. Május 21-én meg­erősítve visszaérkeznek alapszabályaink; ez ok­ból 27-én a választmány jun. 14-ére teszi a gyűlés napját, ez ülésben köszönő hálóirato­kat nyújt át ifj. gr. Teleki Domokosnak, s a fővárosban kifejtett fáradhatatlan működéséért Zeyk Józsefnek, 1000 írttal alapítónknak. Má­jus 31-én megjelennek a sajtóban alapszabá­lyaink. Jun. 1-én a közgyűlést, miután kitű­nik, hogy az immár kellőleg elő nem készíthe­tő, bizonytalan időre elhalasztja a választmány, azonban 12-én általánosságban nyár végére ha­tározza meg. Most már a legnagyobb posta — Kolozsvártt — az egyesülethez érkezik. Jun. 12- én egy 100-as bizottság alakittatik, a köz­gyűlés ünnepélyének elősegítésére. Jun. 14-én az a nevezetes dolog történik, hogy ez egyetlen napi bejelentés alatt 5000 írtra rúg. Jun. 23-án Lön­­hart Ferencz erdélyrészi róm. kath. püspök ő nagyméltósága „rokonszenvvel csatlakozik hoz­zánk“ és 500 irtot küld; ugyanez napi kelet­tel Kalocsa bibornok-érseke­k eminentiája 1000 írttal járul a magasztos ügyhöz, melyet „nem­csak hasznosnak, de szükségesnek“ jelent ki az ország színe előtt. Jún. 30-án hazai köz­művelődésünk ismert bajnoka, Tomory Anasz­táz, Jókai Mórhoz nyílt levelet intéz a „Nem­zetiben, s a nemzet szivébe találva constatál­­ja, hogy az eddigi eredmény . .. lehangoló. Most maga Jókai kézirataiból egy lapot ajánl azoknak, kik értük legalább két írt adományt küldenek be. Országszerte tánczvigalmak és mu­latságok indulnak meg javunkra. Jún. 27-én dr. Haller Károly elnök, júl. 13- án pedig Háry Béla lelkes pénztárnokunk, egészségi okokból fürdőre utazván, a helyettesí­tést mindkét terhes functióra városunk képvi­selője Si­gmond Dezső országos képviselő úr veszi át. Alatta folynak le a teritoriális rend­szer keresztülvitelének széles munkálatai s a pénztár kezelésébe az ő gyakorlati tapasztalt­­sága hoz leleményes és üdvös könnyítéseket. A távollétében is egyesületünk felvirágzá­sán munkáló elnök aug. 12-én hazajővén rög­tön gyűlést tart; meghatároztatik a közgyűlés napja, az ünnepély programmja; kibocsáttatik a meghívó, a 100-as bizottság tevékenysége dr. Nagy Mór rendező-biz­­at elnok és Balázs József jegyző odaadó buzgolkodása alatt meg­indul. A közgyűlés összejön. Ez volt — tisztelt közgyűlés! — fejlő­dése annak a társadalmi ébredésnek, melyhez hasonló akadémiánk alapítása óta nem volt s melyen csodálatosan érvényesült, halhatatlan Deák Ferenczünknek nemzeti létünk politiká­jára alkalmazott amaz egészséges jelszava : eres­eti eundo! Ma már egy lavinaszerű áramlat közepében állunk s ha a fővárosi sajtó — erősen hangsúlyozzuk ezt — most már a kellő pillanatban felkarol, Magyar­­országnak a közös nemzeti létért való kard­forgatás alatt megbénult jobb kezébe vissza fog térni az egykori villanyos életerő, ellenke­ző esetben maradunk egy, habár tisztességes, de provincziális egylet s a­mit elértünk, az nem lesz az okvetlenül szükséges milliók első létére, hanem lesz tőke, egy harmatcsepp egy homoksivatagon! Ám mi minden tevékenysé­günket a végsőig megfeszítettük. A felelőssé­get magunkról letesszük. Decz. 27-ike óta tartott a 27-es bizott­ság 5, az ideigl. választmány 10, a gyűjtőbi­­zottság 5, a rendes bizottság 5, a pénzkezelé­si bizottság 4, a sajtóbizottság 3, a rendező­­ 100-as bizottság és albizottságai legalább 30 tanácskozást; volt 2 közgyűlésünk s diserétebb tárgyban munkáltak albizottságok legalább 20- szor. Volt hát közel 100 határozottabb jellegű összejövetelünk, azaz szinte minden máso­dik napon egy­ . Mi lett foganata? a jelen képében igyek­szünk minél tömörebben egy áttekinthető rövid lapra vetíteni. Mindenekelőtt bejelentjük, hogy egyesüle­­tünkhez már szervezkedésünk folyamata alatt is érkeztek kérelmek, felszólítások stb. ezekért többször tartottunk in specie gyűlést. A buda­pesti „Magyar Iskolaegyesület“ az iránt kereste meg választmányunkat, hogy a magyarosítási törekvés egyöntetűsége szempont­jából szövetkezve, a budapesti testvéregyesü­let programmja főbb pontjait elfogadni szíves­kedjék az egylet; a „Felvidéki Közmű­velődési Egyesület“ átküldte jul. 20-ai határozatát, mely szerint megkereste a főváro­si testvéregyesületet, hogy az országos kiállí­tás tartama alatt egy közmű­velődési congres­­sus tarthatása végett állapítsa meg a munka­­tervezetet. Több erdélyrészi pénzintézet, a „Hu­­nyad megyei első takarékpénztár Hátszegen , a „Magyar-láposi első segélyegylet“, „az I. brassói takarék-kölcsönszövetkezet“, majd a „n.­enyedi városi kör“ indítványozzák, hogy az egyleti pénzek arányosan az erdélyrészi vi­déki pénzintézeteknél is helyeztessenek el és pedig vagy csak a megfelelő területen befolyt pénzek, vagy — ha a garancia megvan — kü­lön befektetések alakjában is. —Magyar köny­veket kért egy szász lelkész és egy román iparos, több szász és román tanítót dicséretre és jutalomra ajánlottak. — A brassómegyei választmány Brassó város területén fölállítan­dó két óvodára nézve kért 200 frt évi segélyt 8 370 frt berendezési költséget. — Ezek a legnagyobb megkeresések, melyekre nézve ál­talánosságban összefoglalva az ideiglenes vá­lasztmány válasza az volt, hogy egyfelől nincs még mandátuma a disponáló munkálkodás megkezdésére, másfelől feljogosítottnak sem ér­zi magát arra, hogy épen e közgyűlés által nemsokára megválasztandó áll. választmány működését előleges határozatok által megkösse, megbénítsa. A maga részéről azonban készség­gel ajánlkozott mindez és a többi kisebb ügye­ket is pártolólag tenni át az új választmány első tárgyai közé. Vidéki választmányaink kér­tek törzskönyvmintát, alapítói oklevelet, ügy­kezelési és pénztárkezelési szabályzatot stb. de ezek szintén túlhágták volna hatáskörünket. Büszkeségünk, hogy a „Dunántúli Köz­­műv. Egyesület“ megalakulni készülvén, egye­sületünket kívánta szem előtt tartani. Alapsza­bályainkat kérte továbbá a Krassó-Szörény me­­gyében alakulni készülő egyesület. A mi folyamodásaink közül kiválóan ket­tőt kell kiemelnünk. Jún. 14-én báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr méltóztatik helyt adni azon kérésünknek, hogy egyesületünk hasonlóan a pozsonyihoz, a „Szé­kely művelődési és közgazdasági egylethez és másokhoz az 1865. október 2-ai rendelet értel­mében biztosított és megszorított portamentes­­séget élvezzen. S ugyancsak jun. 14-én kerestük meg dr. Fehérvári Géza honvédelmi miniszter urat, hogy a m. kir. honvédség és csendőrség szolgálatában álló tiszteknek a beléphetés leirat által is megengedtessék. Jul. 6-án kérelmet in­téztünk az országos kiállítás elnökéhez, hogy a kiállítás területén perselyeket állíthassunk föl; jul. 17 én meg is nyertük ezt, stylszerű perse­lyeink is elkészülnek, azonban közbejött sajnos körülmény folytán a kihelyezésről lemondtunk. Akartunk folyamodni — mint az mindjárt kez­detben tervezve volt — egy sorsjáték megenge­déséért, azonban tekintettel az épen most előtér­ben állott számos lottózásra, mindenekfölött az országos kiállítás országszerte elterjedt sorsje­gyeire, a tervet egyelőre kedvezőbb alkalomra halasztottuk el. Tekintettel a körülményre, hogy voltaképi működésünk ápril 12-vel vette kezdetét mun­kálkodásunk mérve lehet, hogy e 150 nap alatt kibocsátottunk közel 10.000 postai darabot, át­lag egymásra mindennap 50-et, némely napon 600-at. Elfogyott 10,000 „Tájékoztató“-nk, 10,000 alapszabályunkból van még 2000. Al­kalmazott 4 irodai személyünk — köztük 3 lelkes, értelmes egyetemi hallgató — napi 12 órát dolgozván, kézzel írott levél küldetett kö­zel 1800 db s a sokszorosított felhívásoknak, kéréseknek, hírlapi közléseknek csak impuzuma egy vastag kötet. A választmányunkhoz érkező iratokra postafordultával válaszoltunk s ezért iktatóra csak oly ügydarabokat vettünk, melyek értékről szóltak, vagy hivatalos jellegűek vol­tak, nem hánytunk el azonban egyetlen papir­­szeletet sem, hanem időrend szerint megőrizve, fentartottuk összes levelezésünket a jövőnek, mint jelen társadalmunk igaz képéhez páratla­nul becses adalékokat. Föllépésünk menete röviden a követke­ző volt: Április hónapban nyomtatványainkkal, íveinkkel kerestünk föl 100 úrnőt, 120 lapszer­kesztőt, 200 orsz. képviselőt, 550 pénzintéze­tet, 500 casinót, s rokont, majd bekopogtattunk 250 tanodai igazgatóságnál s számos magán­zót és kisebbkörü foglalkozási ágat kerestünk föl. Erre, a rendszer­bizottság gondos utánjá­rására a terület viszonyaihoz alkalmazkodva külön-külön leveleket küldtünk az ország mind a 63 megyéjéhez (az alispánhoz vagy a főjegy­­zőhez), a 25 önálló törvényhatóságú és a 13 rendezett tanácsú város polgármestereihez, vagy több helyt a polgármester helyett ajánlt nevű vezérférfiúhoz. És pedig a Királyhágón túl arra kértük a megkeresetteket, hogy területükről lelkes, nemesszivü oly honleányokat vagy hon­fitársakat ajánlanak, kiknek aztán végleg ke­zükbe tegyük le azon a vidéken ügyünket. Nincs minek — tisztelt közgyűlés! — most vázolni azt a lelkesítő lelkesülést, melylyel a legtöbb oldalról találkozunk, elég jellemzésül annyi, hogy oly megyék területein is, hol köz­művelődési egyesületek vannak, vagy legalább szükségesek volnának, részünkre aránylagos ál­dozatok folytak és folynak s ha még 12 me­gyéből, 6. sz. kir. és 35 rend. tan. várostól vá­laszt nem kaptunk, annak oka egyfelől a közti idő rövidsége. Mindenesetre azonban értékes összeállítás fog lenni majd az, mely irattárunkból kitünteti, az öreg autonómia hol hallotta meg leggyorsab­ban és legmélyebben az új idők kulturális csata­­kiáltását? ! Az az 500 nagylelkű nő és férfi, kik e kéréseinkre ajánltatva már most végső oszlo­paink gyanánt esdőszóval fölkérettek, ők a mi táborkarunk. Ha nyugodtabban leszünk,nevei­ket egy érczlapba karczolhatjuk tanácskozá­saink elnöki asztala fölé. Az erdélyi részekre nézve választmányok alakítására kértünk föl vezérférfiakat. Sok helyt szükségtelen volt a fölkérés, más helyt is azon­ban nem a fölkérés volt a szükséges, hanem a megalakulás alkalmas pillanata. Általában meg­hatóan örvendetes a kép. Ideiglenesen legelőször Mikó Árpád alfalvi birtokos és járási szolgabiró elnöklete alatt alakult meg még márcz. 3-ikán a „Gyer­­gyóvidéki fiókegyesület“ Gyergyó Szt.­­Miklós központtal, Gyergyóra és a tölgyesi já­rásra kiterjedőleg. Végleges alakot azonban e fiók csak máj. 13-án nyer, a midőn Kis Antal nyug. honv. ezredes társ­elnökké kiáltatik ki. Jegyző Puskás Lajos. A remetei és ditrói el­­oláhosodott székelység közvetlen szemlélete folytán indult meg legelőször a gyergyóvidéki székely. Ápr. 7-dikén egyszerre két fiók létesül, a „Kézdivásárhelyi fiók“ és a „Bürkösi fiók magyar közművelődési egyesület“, amaz Szőcs József polgármester összehívására, tiszte­letbeli elnökké id. Tóth Istvánt, elnökké Molnár Józsást és alelnökké Fejér Károlyt kiálltván ki; ez Kövesden tartott gyűlésen elnökké K. Horváth Jánost, alelnökké Horváth Istvánt választva meg. A bürkösi fiók gyűléseit községenként, névszerint Bürkös, Kövesd és Ivánfalva közt tartja. A kéz­­divásárhelyi fiók végleges alakot máj. 30 án nyer, a midőn 3 alapitó, 64 r. és 24 p. tagot számlált. Bereczken még a kézdivásárhelyi előtt történt fiókalkotási összejövetel. Az ország figyelmét vonja azonban ma­gára máj. 4-én alakult egyik választmányunk. Az a férfiú alakította, ki a legfenyegetettebb ponton, mielőtt a közművelődési egyesületnek még csak álma sem volt, egymaga többet tett és áldozott a nemzeti jelleg fentartásáért, mint mindannyian.Gróf K­u­u­n Kocsárd elnöklete alatt Szászvároson Déva központtal megalakul a „Hunyadmegyei választmány“ s oly rendsze­res föllépést kezd, mely mindenképen utánzás­ra méltó. Az ősz magyar gróf 7 ivet bocsát ki a mindeniket 100 frttal maga kezdi meg. Az­tán megtiltja, hogy a központból más ivek bo­csáttassanak ki. A „Hunyad“ segítségével, gr. Kuun Géza társelnöksége mellett concentrálja az erőket a a megyében, hol a legsiralmasab­ban állunk f. hó közepéig 28 alapitót, 269 r. és 87 p. tagot szerez. Hajoljunk meg a gróf előtt, ki ott őrködik magyarsága fölött a gyó­­gyicsendben, honnan egykor a dicső prót. fejede­lem Bethlen Gábor levelezni tudott a Jézus­­rendi nagy Pázmán Péterrel a haza bús sorsa fölött. Május 14 én újra egyszerre két választ­mányunk alakul. Maros-Ludason gr. Beth­len Géza elnöksége alatt az egyik, Erdő vi­déken a másik, Bartha Sándor elnök és Ré­­vay Pál titkársága alatt. A Háromszék és Ud­varhelymegyék összeszögelésén levő vidék egy­lete megalakulásakor már 5 alapítót és 26 ren­des tagot számlál. Székhelye Baróth. — Ritka tevékenységű alapitónk, gr. Bethlen Géza, működését nem a maros-ludasival fejezte be, hanem most készül a marostorda megyei vár. megalakítására. Következik máj. 31-én a Gyulafehér­vár városi. Elnöke lelkes bajnokunk Novák Ferencz polgármester, alelnöke Halász Jakab, titkára Issekutz János. Mult hó végén 4 alapí­tó 70 r. tag befizetése küldetett be a köz­ponthoz. Kolozson jún. 7-én Zabulik László polgármester elnöklete alatt alakul fiók­választ­mány. E városban, honnan a magyar intelli­­genczia lassanként elvándorolt, tesznek ki elő­ször egyesületi perselyt a templomokban. A valódi magyar főúrnak, az erdélyrészi közvélemény kedvenczének, Bethlen Gábor elnökké tételével alakult meg „Nagy-Kükü­llő­­megyei“ választmányunk jan. 11-ikén, a­hol a két titán Zeyk és Petőfi mánesei járnak Se­gesvárt. Már az alakuláskor volt 5 alapító, 24 rendes és 31 pártoló tag. Alelnök Horváth László tanfelügyelő. Egyszerre áll, színházán munkát s választ­mányt alakit De és városa. Jun. 14-ikén Fe­nyő Lajos polgármester elnökké választatik. Buzgó munkásunk itt Kovács Sámuel ref lel­kész. Kolozs megyében 3 választmány is ala­kult eddig. Egyik a tekevidéki (központ Teke), másik a t­ü­r­e-k­a­p­u­s­v­i­d­é­k­i, a har­madik a gyalui. A tekei választmány végle­ges megalakulásakor máj. 22 én 9 alapítót és számos r. tagot számlál, tiszteletbeli elnökké Gyulai Richard lovassági századost, alelnökké Gyárfás Benedeket kiáltja ki. A türe-kapusvi­­déki elnök a megye derék főjegyzője Bónis István. Alakulásakor, aug. 9-én, volt 5 alapító 35 rendes és 16 pártoló tagja. Létrejöttén so­kat fáradoztak Lázár Ádám­ és Sanda György. Gyaluban főleg Daési Gyula ref. lelkész és jelenleg a választmány elnöke fáradozására aug. 23-án alakult meg a fiók 6 alapitóval és 29 r. taggal. Erzsébetváros és F­ogarasmegye következnek most. A 3000 lelket alig számlá­ló küküllőmegyei város választmánya, alakulá­sakor, melynek érdeme dr. Wolf Bogdán elnök úré, jul. 5-én 3 alapitó, 74 rendes és 17 pár­toló tagot számlál. Fogarasmegye összesen 2000 magyarja pedig midőn választmányt al­kotott, azt demonstrálta, hogy az egylet ártat­lan önsegély, nincs tehát mitől félnie. Erzsé­betvárosi titkár dr. Issekutz Viktor. Legutóbb a Felvincz város­­ megala­kulását tudatták velünk dr. Zichy István elnök és Mészáros István polgárm. alelnök s a na­gy­en­yedvárosi kör alakult meg aug. 10-ikén. E körnek lelke Kovács Gyula polgármester el­nök s e kör viszonya a megfelelő megyei vá­lasztmányhoz a legszabályozottabb. Dicső­szentmártonvidéki vá­lasztmányunk elnöke Frits Rezső s mű­ködését kiterjeszti az egész Küküllü megyére. Van már 7 alapító, 91 r. és 11 pártoló tagja. A brassóvidéki választmány alakult június 21-én — Koós Ferencz tan­­felügyelő elnöklete alatt rendkívül tevékeny munkásságot fejtett, ki s központi irodánk sza­bályozására is befolyással volt. Jegyző Szterényi József. Gyűjtött egy örökös, 17 alapító, 318 rendes és 27 pártoló tagot. Két megyei választmányunk alakult ezen­kívül; az egyik Maros-Torda megy­ére és Maros-Vásárhely városára kiterjedőleg aug. 10-én alakult meg dr. Bánffy Zoltán főis­pán elnöklete alatt; a másik az A­ls­ó-F­eh­ér­megyei választmány. Utoljára hagytuk ezt, mint a gyűjtés terén legnagyobb eredményt elért választmányunkat, mely a szervezkedés tekintetében is mintaszerű. Jun. 8-án Nagy- Enyeden alakult meg Zeyk József lelkes örö­­kitőnk vezetése alatt s azóta alakított egy nagy­enyed városi, nagyenyedi já­rási, balázsfalvi, vízaknai, alvin­­czi, verespataki, s marosújvári fió­kot, melyeknek viszonyát külön ügykezelési szabályok alapján­ rendezi. Összesen 9 fiók van tervbe véve, s van összesen körülbelül 40 örökös és alapító tagja, a rendes tagok száma pedig 500. Köszönet Zeyk József elnök s ifj. Gáspár János úrnak a választmány tevékeny jegyzőjének. A rohamosan felnőtt áradat miatt, tisz­telt közgyűlés bocsánatot kérünk, ha ma cor­rect képpel nem szolgálhatunk, megemlítjük azonban, hogy választmány alakításától már csak napok választanak el Szolnok Doboka me­­gyében, hol gr. Kornis Victor ragadta kezébe a magyar tricolort, Nagy-Szebenben, honnan vá­lasztmány nélkül is már ezereket írtak össze, Tordán, Udvarhely városában és Udvarhelyme­gyében, Csikban, honnan Mikó Bálint főispán úr nyugtatott meg a megalakulás felől s Há­­romszék megyében, hol Pótsa József főispán a székelység miseriáinak nagy ismerője és enyhi­­tője ígérte meg, hogy a közelebb történt elemi csapások következményeinek enyhülése után választmány alakításáról gondoskodni fog.) Szi­lágy megye részéről közeledés történt, hogy a megyei ,Wesselényi Egylet“ egyesületünk kere­tébe lépjen. Van tehát 25 határozottabb választmá­nyunk és fiókunk, s kilátásunk van, hogy nem­sokára ez országrész minden vidékén, hol ma­gyar szó zendü­l, szervezett fiók leend; a lé­pések megtétettek ez iránt. Fontosabb kérelmeink közé tartoztak azok, melyekkel főpásztori pártfogásra és körlevéllel való fölhívásra kértük fel hazánk magas ka­­tholikus klérusának öszes egyházi fejedelmeit s a protestáns felkezetek püspökeit. A nép las­sú milliói filléreiből, s nem az alapítványokból foghatván egyesületünk naggyá lenni, a lelké­szek által óhajtottunk első­sorban a perselyes gyűjtést eszközöltetni, melyre kiválóan alkal­masak 10 kros szelvényeket tartalmazó bárcza­­czakönyvecskéink. Ezeket óhajtottuk letenni honleányainknál is, kikhez a 600 ötven frtos kötetben, összesen 30,000 frt értékben kibo­csátott könyveinkből 200 kötetet deponáltunk. Ezek terjesztésére számítottunk, midőn megke­restük az országos jegyző-egylet elnökét és fő­jegyzőjét, hogy hazánk jegyzői által gyűjtés kez­­deményeztessék s midőn a közelgő iskolai beirat­kozások előtt sajtóban és levelekben tárcza­­könyvek elfogadására kértünk fel hazánk ösz­­szes tanfelügyelőit, tanitó-testületeit és iskola­igazgatóságait. Legyen e helyen a legmélyebb tisztelettel említve Nógrád megye alispánjának, Nagykéri Scitovszky Jánosnak neve említve, ki egymaga 300 kárczakönyvet kért, melyek ösz­­szen 15,000 frtot képviselnek. Nevezetesebb megkeresésünk közé tartoz­nak, a fürdő-saison elején az összes magyaror­szági fürdőorvosoknak propaganda csinálására való felszólítása, ügyvédi kamaránknak az ügy­védi testület által való kihatásra kérése s egyes közgyűlésekre, congressusokra kellő idő­ben küldött, figyelmet felhívó átirataink. Izraelita polgártársainknak külön is figyel­mükbe törekedtünk ajánlani e nagy nemzeti al­kalmat ; több központban kopogtattunk,­ azon­ban általában véve ez oldalról még eddig igen csekély támogatásban részesültünk. A nyugtázásokat július 8-ika óta hirlapi­­lag és személyileg eszközöljük. Elküldtünk ez idő óta 1500 nyugta darabot. Összeadva az elküldött nyomtatványok, sokszorosítások, levelek darabszámát, megha­ladjuk a 30 ezeret!... És most az eredménynyel számolunk be röviden. Kibocsátottunk összesen 5214 gyűjtőívet, melyeken a beküldési határidő a 2000-iken kezdve decz. végére létetett. Visszaérkezett már 1/1 rész , 1316. A visszaérkeztek közt van va­lami írva 2/a-ad részen 1­843 ivén, üres 473; összes kibocsátott iveinknek e szerint 15­0/a-a jött vissza eddig akként, mint a bárka kibo­csátott galambja, olajággal. A maximum, mely egy ívre h­atotta dr. Bánffy Zoltánná őnagy­­sága 1696. sz. ivén van, közel annyi forinttal ; a minimum 50 kr az 1159. sz. ivén. A legnagyobb gyűjtés, mely, egy testü­letből bejelentett a magy. kir. államvasutak kolozsvári üzlet vezetőségéé, össze­sen 6342 frttal; iv nélkül egy személyben i­fj. gr. Teleki Domokos szerzette a legeslegna­­gyobb összeget, nem kevesebb, mint 17,200 frt értékben. Hatóság részéről Kolozsvár városa a legnagyobb áldozó, törvényhatósága 5000 frtot szavazván meg. Általában Kolozsvár városa hatóságában és nemes polgárságában a magasztos dóm leg­óriásibb alap­szögletkövét tette le, területéről 27 ezer forint körül történvén felajánlás tehát majdnem minden lakóra 1­1 forint. A Királyhágón túlról szintén az egész első cyclusra felszámítva 22 ezer frt körül íra­tott alá, a hatóságok megszavazásai után a pár­toló tagsági díj a túlnyomó. Megemlítjük közben, hogy legnagyobb je­lentkezés aug. 18-án, volt midőn egy nap 15,000 frt aláírás jelentetett be. Szent-István napján 250 üres iv jött vissza az egyik legnemesebb élethivatás viselőitől. Pontos névsort adni, most, midőn az ivek rohamosan érkeznek s némelyek már valame­lyik válaszmány listájában szintén beterjesztett, alig lehet. A szabatosan kiírt nevekből azon­ban mégis összeállítottuk az itt jövő adatokat. Van egyesületünknek — mint a kinyomott és szétosztott névsor mutatja — összesen 24 örökös és 719 alapító tagja. Ezek közt 5000 frtos 1, 2000 frtos 1, 1000 frtos 12, 817 frtos 1, 800 frtos 1, 700 frtos 1, 250 frtos, 206 frtos 1, 200 frtos 20, 180 frtos 2, 150 frtos 1, 148 frtos 1, 135 frtos 1, 115 frtos 1, 102 frtos 10 kros 1 és 100 frtos van 643; a mini­mum 100 frtos; az összes aláírt ala­pítványi összeg 115,654 frt 10 kr. Bejelentetett eddig rendes tag, ki 10 frtot 6 évre előre lefizet 876, ki évi 2 ffrtofc fia; 2833, különleges rendes tag ki több fitint fizet 73, ezek szerint egyesületünk rendes tagg­jai száma e pillanatban 4670; tekintettel azon­­ban, hogy az utolsó pillanatban is érkezte­­vek, a beérkezett és aláírást tartalmazó pdo ivén átlag 5000 re tehető már­is egyesületünk­nek törzshada. Pártoló tag aláiratkozott össze­­sen 890. Fölszámítva már most van egyesületünk­nek az összes alapitó és örökös tagok útán 115,654 frt 10 kr várandója; a 10 frtos ta­gok után 8760 a 2833 rendes tag után éven­te 5666 frtja, vagy 6 évre 56,660 frt. A pár­­toló tagoktól bejön az első évben 888 frt há­rom esztendőre 2664 frt. Lesz hát egyesületünknek az első évben az alapítványi befizetéseket vagy ezek kamat­­ait kivéve 15,354 frtja, az egész első cyclusra ugyancsak az alapítványok nélkül, adományai­kat nem számítva, 68,084 frtja. Összegezve tehát, 3 hónap alatt biztosít­tatott egyesületünknek már­is 183.738 frt , ha ide vesszük a már kibocsátott 600 drb tár­­czakönyv értéket 30.000 forintban, e mintegy 2500 frt adományt az első három hónap aján­lati s behajtható eredménye 18,238 frt. Be­fizettetett belőlök felszólítás, kérés nélkül 61,000 frt. Ez adatok után röviden kimerítettük szá­madásunkat. Bíráink előtt állunk, a nemzet előtt állunk, ítéljenek, jól dolgoztunk-e? Távozó elő­csapatnak azonban talán megengedhető, hogy a teljesített kötelesség fölemelő öntudatában tá­vozzék, végső szavában is csak egy imát re­­begvén: Isten áld meg a magyart! Ünnepünk. Valóban ünnepünk van. Magasztos, szép ünnepünk. Valami csöndes, komoly öröm van az emberek arczán, kik sűrűn járnak, kelnek e város utczáin, hol a nyári hónapok egyhangú, fülledt csendjét egyszerre csaknem minden át­menet nélkül nyüzsgő élet válta fel, mint a meg­mozgatott hangyabolyban. Épen, mint a hangyák, a világ e legszor­galmasabb s leghallgatagabb munkásai, járunk, kelünk egy szent s ránk nézve életfontosságú munka dolgában. Filléreket, munka erőt s esz­méket hordogatunk együvé, melyből tökéletes műnek kellend elé állania. Az Erdélyrészi Köz­művelődési Egyesületnek. Nem sokat beszélünk. Itt a tetteké az elsőség. Komoly lelkesedéssel tenni készülünk s gyűléseinken egy hanggal hozzuk a határo­zatokat. A tegnapi napnak volt egy gyönyörű lát­ványa. A város éjszaknyugati oldalán van egy tömör, hatalmas hegy­bástya. Rajta van fel­legvárunk, mely bevehetetlen erősség, biztos védvárunk. Ez a hatalmas hegyfal, a­mint az este beállt, ép úgy csak a sötétség egy része lett, mint­ha ott se volna. De mintha mind oda gyűltek volna a borult égről a csillagok: ragyogó, apró tüzek serege gyűlt ki rajta s vi­lágított az éj csendjében. Elragadó szép látvány volt. Elismerés annak, a­kié a gondolat volt. Bogdán István gondolata volt. Nekünk úgy tetszik, hogy e látvány­­ legméltóbb decorumai közzé tartozott a teg­napi ünnepnaphoz. Jelképhez hasonlított. Az Erdélyrészi Közművelődési Egyesület hatalmas, tömör bástya legyen s csak üdvös tetteinek fényéből lássék, hogy létezik. * Vendégeink alig rázták le ruhájukról az út porát, az értekezletre siettek tegnap s ve­lős hozzászólások árán hozott határozatokhoz hozzájárulván, elszéledtek a városban. Sok idegen, tiszteletre méltó alak, ünnepi ruhában tűnt fel a délelőtti siestára indult városi em­ber előtt, nemzeti csokrával s általános divat jön a g­y­op­ár. A város igen jól néz ki ünnepi díszében. A templomozók, az idegenség, a vásárosok szokatlan népessé tették az utczákat. Délben zeneszó hangzott a vendéglőkből, hol vidám társaságok ismerkedtek egymással, amúgy előzetesen, estére leven fentartva a „hi­vatalos“. Sokan a lóversenytérre siettek ezután, me­­lyen, talán a hallatlan rekkenőség miatt, egyi­ke folyt le a legegyhangúbb versenyeknek. E közben diszlövészet is volt a lö­völdében. Lefolyásáról számolunk a követke­zőkben : A diszlövészet első része délelőtt 9- 12 óráig, másik része délután 2—5-ig ál 1 le. A verseny­lövészet pénzdíjai a szerencse-tábla értékes porczelán-futa­maira a következők pályáztak: ., Heinrich József főlövészmester, Fröb­ec Alajos allövészmester, Tauffer Ákos, Hu­szár­ János, Nyegrutz Lukács, Szathmáry Elek, Kay Lajos, Csíki Lukács, dr. Bartha János, S tér Péter, Elczner Victor, Lázár Ödön. ^ A verseny­táb­lán első díjat nye­r­te: Husznik János, másodikat Tani­­ Ákos, a harmadikat Szathmáry Elek. A szerencse-díjak elsőjét Huszai , másodikat Szathmáry, harmadikat r­u­t­z Lukács, negyedikét O­r­b­a­y Lajos, ■, dikét Tauffer Ákos nyerte el. (Távol 230 lépés.) — A pisztoly-lövészet 8 1-ső díjat Heinrich József, 2-ikat dr. G* tha János, 3-kat Elczner Viktor,^ ’ O­r­b­a­y Lajos vitte el. (Távolság 25 lépes/ * Vendégeink egy része a délelőtt foly8®,^ ban, a kalauzoló-bizottság vezetése alatt, jebb excursiókat tett, így a tanintézeteke­t egyetemi gyűjteményeket, a monostoriga­zi tanintézeteket látogatták meg némely* így a programaiban előírt „kávéra“ a­­ tér kioszkjában nem sokan jelentek meg­­annál óriásibb volt a sétálók száma az órákban. A sétatér különben is csinos*8 vén megvilágítva, elől lampion-füzérekkel, díszekkel, s a Fellegvár kivilágítása is P­u­pás látványt nyújtván, ezernyi nép ^° °? sto mindjárt a bejáratnál, s beláthatlan közön^r nézte az ez alkalommal csodálatraméltói*? másodikszor be nem áztatott tűzijátékot, 8 tatéri tavon. Szép látványt nyújtott a színház 8 e tér közepén tündöklő czimerdísz gázlángo­­s vele szemben, a színház gyarország lángczimere­ homlokzatán, a * We est’

Next