Magyar Polgár, 1885. július-december (19. évfolyam, 148-301. szám)
1885-09-01 / 200. szám
Gyula-Fejérvár és Déva lelkes polgármesterei: Novák Ferencz és Markony Sándor mennek, Incze József tagtárs úrral együtt. Küldöttségeink saját költségekre átáznak. Míg a gyűjtések minél helyesebb inscemrozásában így oscilálunk, azalatt Budapestről fölkérés nélkül, önként és lelkesen egyik kiváló erdélyrészi mágnásunk lepi meg páratlan tevékenységgel egyesületünket. Ifj. gr. Terfiki Domokos országgy. képviselő úr egymásután nyeri meg országunk legfényesebb neveit, a legmagasabb és legexponáltabb állások viselőit, s rövid idő alatt nem kevesebb, mint ezer forinttal, eddigi készpénzünknek épen felével gazdagít. Jelentős mozzanatul emeljük ki ezután a növekvő áramlatból a május 9-iki választmányi ülést. Ekkor jelente be egyfelől a dr. Szász Béla alatti bizottság, hogy leggyakorlatibbnak találja az erdélyi részekben a megyei és városi választmányok mielőbbi megalakítását, a királyhágón túli hazára nézve pedig ajánlja, hogy a helyzetet föltáró lelkes levélben keressék föl minden megye alispánja, minden város polgármestere, ajánljanak területükről néhány kiválóbb úrnőt és kitűnőbb férfiút, akiket aztán ismét külön külön kérő levéllel szólítsunk föl gyűjtőív elfogadására. Különben e napig már 2000 ív küldetett szét, melyek közül czímzettek által alig egy pár lett visszautasítva. A másik jelentős mozzanat az, hogy az ideiglenes választmány a teendők felhalmozódása következtében az ápril 12-iki közgyűlés által nyert teljhatalmú mandátum alapján magát 50 tagra egészítette ki tagokul lépvén be: Báró Bánffy Albert, br. Bánffy Béla, báró Bánffy Dezső, br. Bánffy György, Bónis István, br. Bornemissza Leopold, br. Bornemissza János, dr. Éltes Károly, gr. Esterházy János, gr. Esterházy Kálmán, dr. Farkas Lajos, Ferencz Jósef, dr. Huszár Sándor, gr. Jósika Samu, dr. Kemény János, gr. Kuún Kocsárd, Szász Domokos, gr. Teleki Domokos, gr. Teleki Gusztáv, Zeyk József. Egy sajtóbizottságot is alakít e választmányi ülés, melynek feladata legyen a hazai lapokat hiteles tudósításokkal látni el. A legmunkásabb tag dr. Hegedűs István legyen fölemlítve e bizottságból. Május 10-én visszaérkeznek alapszabályaink. A belügyminiszter elvben helybenhagyva azokat, némely részletek átdolgozásáról értesíti a hatóságot. A működési terület „erdélyi részek“ kifejezése helyébe pl. ki kell tennünk a megyék és városok neveit; az óvodák és iskolák létesítését előre be kell jelentenünk a vallás- és közoktatásügyi miniszternek; a központi és vidéki pénzintézetek és közgazdasági egyletek részére annak idején külön alapszabályok készítendők, stb. Az új 50 tagú bizottság május 12-én, majd ismét 14 ad,majdnem kivétel nélkül összejő, s miután a miniszter által kivált pótlások csak olyanok, melyek csupán a tömörség miatt hagyattak ki, egyhangúlag közbe lesznek szúrva. Most már sietve haladnak ügyeink előre. Május 17-én Kalocsa bibornok-érseke a főrendiházban fogadja küldöttségünket, s ígéri, hogy eszménk munkája lesz. Május 21-én megerősítve visszaérkeznek alapszabályaink; ez okból 27-én a választmány jun. 14-ére teszi a gyűlés napját, ez ülésben köszönő hálóiratokat nyújt át ifj. gr. Teleki Domokosnak, s a fővárosban kifejtett fáradhatatlan működéséért Zeyk Józsefnek, 1000 írttal alapítónknak. Május 31-én megjelennek a sajtóban alapszabályaink. Jun. 1-én a közgyűlést, miután kitűnik, hogy az immár kellőleg elő nem készíthető, bizonytalan időre elhalasztja a választmány, azonban 12-én általánosságban nyár végére határozza meg. Most már a legnagyobb posta — Kolozsvártt — az egyesülethez érkezik. Jun. 12- én egy 100-as bizottság alakittatik, a közgyűlés ünnepélyének elősegítésére. Jun. 14-én az a nevezetes dolog történik, hogy ez egyetlen napi bejelentés alatt 5000 írtra rúg. Jun. 23-án Lönhart Ferencz erdélyrészi róm. kath. püspök ő nagyméltósága „rokonszenvvel csatlakozik hozzánk“ és 500 irtot küld; ugyanez napi kelettel Kalocsa bibornok-érsekek eminentiája 1000 írttal járul a magasztos ügyhöz, melyet „nemcsak hasznosnak, de szükségesnek“ jelent ki az ország színe előtt. Jún. 30-án hazai közművelődésünk ismert bajnoka, Tomory Anasztáz, Jókai Mórhoz nyílt levelet intéz a „Nemzetiben, s a nemzet szivébe találva constatálja, hogy az eddigi eredmény . .. lehangoló. Most maga Jókai kézirataiból egy lapot ajánl azoknak, kik értük legalább két írt adományt küldenek be. Országszerte tánczvigalmak és mulatságok indulnak meg javunkra. Jún. 27-én dr. Haller Károly elnök, júl. 13- án pedig Háry Béla lelkes pénztárnokunk, egészségi okokból fürdőre utazván, a helyettesítést mindkét terhes functióra városunk képviselője Sigmond Dezső országos képviselő úr veszi át. Alatta folynak le a teritoriális rendszer keresztülvitelének széles munkálatai s a pénztár kezelésébe az ő gyakorlati tapasztaltsága hoz leleményes és üdvös könnyítéseket. A távollétében is egyesületünk felvirágzásán munkáló elnök aug. 12-én hazajővén rögtön gyűlést tart; meghatároztatik a közgyűlés napja, az ünnepély programmja; kibocsáttatik a meghívó, a 100-as bizottság tevékenysége dr. Nagy Mór rendező-bizat elnok és Balázs József jegyző odaadó buzgolkodása alatt megindul. A közgyűlés összejön. Ez volt — tisztelt közgyűlés! — fejlődése annak a társadalmi ébredésnek, melyhez hasonló akadémiánk alapítása óta nem volt s melyen csodálatosan érvényesült, halhatatlan Deák Ferenczünknek nemzeti létünk politikájára alkalmazott amaz egészséges jelszava : ereseti eundo! Ma már egy lavinaszerű áramlat közepében állunk s ha a fővárosi sajtó — erősen hangsúlyozzuk ezt — most már a kellő pillanatban felkarol, Magyarországnak a közös nemzeti létért való kardforgatás alatt megbénult jobb kezébe vissza fog térni az egykori villanyos életerő, ellenkező esetben maradunk egy, habár tisztességes, de provincziális egylet s amit elértünk, az nem lesz az okvetlenül szükséges milliók első létére, hanem lesz tőke, egy harmatcsepp egy homoksivatagon! Ám mi minden tevékenységünket a végsőig megfeszítettük. A felelősséget magunkról letesszük. Decz. 27-ike óta tartott a 27-es bizottság 5, az ideigl. választmány 10, a gyűjtőbizottság 5, a rendes bizottság 5, a pénzkezelési bizottság 4, a sajtóbizottság 3, a rendező 100-as bizottság és albizottságai legalább 30 tanácskozást; volt 2 közgyűlésünk s diserétebb tárgyban munkáltak albizottságok legalább 20- szor. Volt hát közel 100 határozottabb jellegű összejövetelünk, azaz szinte minden második napon egy . Mi lett foganata? a jelen képében igyekszünk minél tömörebben egy áttekinthető rövid lapra vetíteni. Mindenekelőtt bejelentjük, hogy egyesületünkhez már szervezkedésünk folyamata alatt is érkeztek kérelmek, felszólítások stb. ezekért többször tartottunk in specie gyűlést. A budapesti „Magyar Iskolaegyesület“ az iránt kereste meg választmányunkat, hogy a magyarosítási törekvés egyöntetűsége szempontjából szövetkezve, a budapesti testvéregyesület programmja főbb pontjait elfogadni szíveskedjék az egylet; a „Felvidéki Közművelődési Egyesület“ átküldte jul. 20-ai határozatát, mely szerint megkereste a fővárosi testvéregyesületet, hogy az országos kiállítás tartama alatt egy közművelődési congressus tarthatása végett állapítsa meg a munkatervezetet. Több erdélyrészi pénzintézet, a „Hunyad megyei első takarékpénztár Hátszegen , a „Magyar-láposi első segélyegylet“, „az I. brassói takarék-kölcsönszövetkezet“, majd a „n.enyedi városi kör“ indítványozzák, hogy az egyleti pénzek arányosan az erdélyrészi vidéki pénzintézeteknél is helyeztessenek el és pedig vagy csak a megfelelő területen befolyt pénzek, vagy — ha a garancia megvan — külön befektetések alakjában is. —Magyar könyveket kért egy szász lelkész és egy román iparos, több szász és román tanítót dicséretre és jutalomra ajánlottak. — A brassómegyei választmány Brassó város területén fölállítandó két óvodára nézve kért 200 frt évi segélyt 8 370 frt berendezési költséget. — Ezek a legnagyobb megkeresések, melyekre nézve általánosságban összefoglalva az ideiglenes választmány válasza az volt, hogy egyfelől nincs még mandátuma a disponáló munkálkodás megkezdésére, másfelől feljogosítottnak sem érzi magát arra, hogy épen e közgyűlés által nemsokára megválasztandó áll. választmány működését előleges határozatok által megkösse, megbénítsa. A maga részéről azonban készséggel ajánlkozott mindez és a többi kisebb ügyeket is pártolólag tenni át az új választmány első tárgyai közé. Vidéki választmányaink kértek törzskönyvmintát, alapítói oklevelet, ügykezelési és pénztárkezelési szabályzatot stb. de ezek szintén túlhágták volna hatáskörünket. Büszkeségünk, hogy a „Dunántúli Közműv. Egyesület“ megalakulni készülvén, egyesületünket kívánta szem előtt tartani. Alapszabályainkat kérte továbbá a Krassó-Szörény megyében alakulni készülő egyesület. A mi folyamodásaink közül kiválóan kettőt kell kiemelnünk. Jún. 14-én báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr méltóztatik helyt adni azon kérésünknek, hogy egyesületünk hasonlóan a pozsonyihoz, a „Székely művelődési és közgazdasági egylethez és másokhoz az 1865. október 2-ai rendelet értelmében biztosított és megszorított portamentességet élvezzen. S ugyancsak jun. 14-én kerestük meg dr. Fehérvári Géza honvédelmi miniszter urat, hogy a m. kir. honvédség és csendőrség szolgálatában álló tiszteknek a beléphetés leirat által is megengedtessék. Jul. 6-án kérelmet intéztünk az országos kiállítás elnökéhez, hogy a kiállítás területén perselyeket állíthassunk föl; jul. 17 én meg is nyertük ezt, stylszerű perselyeink is elkészülnek, azonban közbejött sajnos körülmény folytán a kihelyezésről lemondtunk. Akartunk folyamodni — mint az mindjárt kezdetben tervezve volt — egy sorsjáték megengedéséért, azonban tekintettel az épen most előtérben állott számos lottózásra, mindenekfölött az országos kiállítás országszerte elterjedt sorsjegyeire, a tervet egyelőre kedvezőbb alkalomra halasztottuk el. Tekintettel a körülményre, hogy voltaképi működésünk ápril 12-vel vette kezdetét munkálkodásunk mérve lehet, hogy e 150 nap alatt kibocsátottunk közel 10.000 postai darabot, átlag egymásra mindennap 50-et, némely napon 600-at. Elfogyott 10,000 „Tájékoztató“-nk, 10,000 alapszabályunkból van még 2000. Alkalmazott 4 irodai személyünk — köztük 3 lelkes, értelmes egyetemi hallgató — napi 12 órát dolgozván, kézzel írott levél küldetett közel 1800 db s a sokszorosított felhívásoknak, kéréseknek, hírlapi közléseknek csak impuzuma egy vastag kötet. A választmányunkhoz érkező iratokra postafordultával válaszoltunk s ezért iktatóra csak oly ügydarabokat vettünk, melyek értékről szóltak, vagy hivatalos jellegűek voltak, nem hánytunk el azonban egyetlen papirszeletet sem, hanem időrend szerint megőrizve, fentartottuk összes levelezésünket a jövőnek, mint jelen társadalmunk igaz képéhez páratlanul becses adalékokat. Föllépésünk menete röviden a következő volt: Április hónapban nyomtatványainkkal, íveinkkel kerestünk föl 100 úrnőt, 120 lapszerkesztőt, 200 orsz. képviselőt, 550 pénzintézetet, 500 casinót, s rokont, majd bekopogtattunk 250 tanodai igazgatóságnál s számos magánzót és kisebbkörü foglalkozási ágat kerestünk föl. Erre, a rendszerbizottság gondos utánjárására a terület viszonyaihoz alkalmazkodva külön-külön leveleket küldtünk az ország mind a 63 megyéjéhez (az alispánhoz vagy a főjegyzőhez), a 25 önálló törvényhatóságú és a 13 rendezett tanácsú város polgármestereihez, vagy több helyt a polgármester helyett ajánlt nevű vezérférfiúhoz. És pedig a Királyhágón túl arra kértük a megkeresetteket, hogy területükről lelkes, nemesszivü oly honleányokat vagy honfitársakat ajánlanak, kiknek aztán végleg kezükbe tegyük le azon a vidéken ügyünket. Nincs minek — tisztelt közgyűlés! — most vázolni azt a lelkesítő lelkesülést, melylyel a legtöbb oldalról találkozunk, elég jellemzésül annyi, hogy oly megyék területein is, hol közművelődési egyesületek vannak, vagy legalább szükségesek volnának, részünkre aránylagos áldozatok folytak és folynak s ha még 12 megyéből, 6. sz. kir. és 35 rend. tan. várostól választ nem kaptunk, annak oka egyfelől a közti idő rövidsége. Mindenesetre azonban értékes összeállítás fog lenni majd az, mely irattárunkból kitünteti, az öreg autonómia hol hallotta meg leggyorsabban és legmélyebben az új idők kulturális csatakiáltását? ! Az az 500 nagylelkű nő és férfi, kik e kéréseinkre ajánltatva már most végső oszlopaink gyanánt esdőszóval fölkérettek, ők a mi táborkarunk. Ha nyugodtabban leszünk,neveiket egy érczlapba karczolhatjuk tanácskozásaink elnöki asztala fölé. Az erdélyi részekre nézve választmányok alakítására kértünk föl vezérférfiakat. Sok helyt szükségtelen volt a fölkérés, más helyt is azonban nem a fölkérés volt a szükséges, hanem a megalakulás alkalmas pillanata. Általában meghatóan örvendetes a kép. Ideiglenesen legelőször Mikó Árpád alfalvi birtokos és járási szolgabiró elnöklete alatt alakult meg még márcz. 3-ikán a „Gyergyóvidéki fiókegyesület“ Gyergyó Szt.Miklós központtal, Gyergyóra és a tölgyesi járásra kiterjedőleg. Végleges alakot azonban e fiók csak máj. 13-án nyer, a midőn Kis Antal nyug. honv. ezredes társelnökké kiáltatik ki. Jegyző Puskás Lajos. A remetei és ditrói eloláhosodott székelység közvetlen szemlélete folytán indult meg legelőször a gyergyóvidéki székely. Ápr. 7-dikén egyszerre két fiók létesül, a „Kézdivásárhelyi fiók“ és a „Bürkösi fiók magyar közművelődési egyesület“, amaz Szőcs József polgármester összehívására, tiszteletbeli elnökké id. Tóth Istvánt, elnökké Molnár Józsást és alelnökké Fejér Károlyt kiálltván ki; ez Kövesden tartott gyűlésen elnökké K. Horváth Jánost, alelnökké Horváth Istvánt választva meg. A bürkösi fiók gyűléseit községenként, névszerint Bürkös, Kövesd és Ivánfalva közt tartja. A kézdivásárhelyi fiók végleges alakot máj. 30 án nyer, a midőn 3 alapitó, 64 r. és 24 p. tagot számlált. Bereczken még a kézdivásárhelyi előtt történt fiókalkotási összejövetel. Az ország figyelmét vonja azonban magára máj. 4-én alakult egyik választmányunk. Az a férfiú alakította, ki a legfenyegetettebb ponton, mielőtt a közművelődési egyesületnek még csak álma sem volt, egymaga többet tett és áldozott a nemzeti jelleg fentartásáért, mint mindannyian.Gróf Kuun Kocsárd elnöklete alatt Szászvároson Déva központtal megalakul a „Hunyadmegyei választmány“ s oly rendszeres föllépést kezd, mely mindenképen utánzásra méltó. Az ősz magyar gróf 7 ivet bocsát ki a mindeniket 100 frttal maga kezdi meg. Aztán megtiltja, hogy a központból más ivek bocsáttassanak ki. A „Hunyad“ segítségével, gr. Kuun Géza társelnöksége mellett concentrálja az erőket a a megyében, hol a legsiralmasabban állunk f. hó közepéig 28 alapitót, 269 r. és 87 p. tagot szerez. Hajoljunk meg a gróf előtt, ki ott őrködik magyarsága fölött a gyógyicsendben, honnan egykor a dicső prót. fejedelem Bethlen Gábor levelezni tudott a Jézusrendi nagy Pázmán Péterrel a haza bús sorsa fölött. Május 14 én újra egyszerre két választmányunk alakul. Maros-Ludason gr. Bethlen Géza elnöksége alatt az egyik, Erdő vidéken a másik, Bartha Sándor elnök és Révay Pál titkársága alatt. A Háromszék és Udvarhelymegyék összeszögelésén levő vidék egylete megalakulásakor már 5 alapítót és 26 rendes tagot számlál. Székhelye Baróth. — Ritka tevékenységű alapitónk, gr. Bethlen Géza, működését nem a maros-ludasival fejezte be, hanem most készül a marostorda megyei vár. megalakítására. Következik máj. 31-én a Gyulafehérvár városi. Elnöke lelkes bajnokunk Novák Ferencz polgármester, alelnöke Halász Jakab, titkára Issekutz János. Mult hó végén 4 alapító 70 r. tag befizetése küldetett be a központhoz. Kolozson jún. 7-én Zabulik László polgármester elnöklete alatt alakul fiókválasztmány. E városban, honnan a magyar intelligenczia lassanként elvándorolt, tesznek ki először egyesületi perselyt a templomokban. A valódi magyar főúrnak, az erdélyrészi közvélemény kedvenczének, Bethlen Gábor elnökké tételével alakult meg „Nagy-Küküllőmegyei“ választmányunk jan. 11-ikén, ahol a két titán Zeyk és Petőfi mánesei járnak Segesvárt. Már az alakuláskor volt 5 alapító, 24 rendes és 31 pártoló tag. Alelnök Horváth László tanfelügyelő. Egyszerre áll, színházán munkát s választmányt alakit De és városa. Jun. 14-ikén Fenyő Lajos polgármester elnökké választatik. Buzgó munkásunk itt Kovács Sámuel ref lelkész. Kolozs megyében 3 választmány is alakult eddig. Egyik a tekevidéki (központ Teke), másik a türe-kapusvidéki, a harmadik a gyalui. A tekei választmány végleges megalakulásakor máj. 22 én 9 alapítót és számos r. tagot számlál, tiszteletbeli elnökké Gyulai Richard lovassági századost, alelnökké Gyárfás Benedeket kiáltja ki. A türe-kapusvidéki elnök a megye derék főjegyzője Bónis István. Alakulásakor, aug. 9-én, volt 5 alapító 35 rendes és 16 pártoló tagja. Létrejöttén sokat fáradoztak Lázár Ádám és Sanda György. Gyaluban főleg Daési Gyula ref. lelkész és jelenleg a választmány elnöke fáradozására aug. 23-án alakult meg a fiók 6 alapitóval és 29 r. taggal. Erzsébetváros és Fogarasmegye következnek most. A 3000 lelket alig számláló küküllőmegyei város választmánya, alakulásakor, melynek érdeme dr. Wolf Bogdán elnök úré, jul. 5-én 3 alapitó, 74 rendes és 17 pártoló tagot számlál. Fogarasmegye összesen 2000 magyarja pedig midőn választmányt alkotott, azt demonstrálta, hogy az egylet ártatlan önsegély, nincs tehát mitől félnie. Erzsébetvárosi titkár dr. Issekutz Viktor. Legutóbb a Felvincz város megalakulását tudatták velünk dr. Zichy István elnök és Mészáros István polgárm. alelnök s a nagyenyedvárosi kör alakult meg aug. 10-ikén. E körnek lelke Kovács Gyula polgármester elnök s e kör viszonya a megfelelő megyei választmányhoz a legszabályozottabb. Dicsőszentmártonvidéki választmányunk elnöke Frits Rezső s működését kiterjeszti az egész Küküllü megyére. Van már 7 alapító, 91 r. és 11 pártoló tagja. A brassóvidéki választmány alakult június 21-én — Koós Ferencz tanfelügyelő elnöklete alatt rendkívül tevékeny munkásságot fejtett, ki s központi irodánk szabályozására is befolyással volt. Jegyző Szterényi József. Gyűjtött egy örökös, 17 alapító, 318 rendes és 27 pártoló tagot. Két megyei választmányunk alakult ezenkívül; az egyik Maros-Torda megyére és Maros-Vásárhely városára kiterjedőleg aug. 10-én alakult meg dr. Bánffy Zoltán főispán elnöklete alatt; a másik az Alsó-Fehérmegyei választmány. Utoljára hagytuk ezt, mint a gyűjtés terén legnagyobb eredményt elért választmányunkat, mely a szervezkedés tekintetében is mintaszerű. Jun. 8-án Nagy- Enyeden alakult meg Zeyk József lelkes örökitőnk vezetése alatt s azóta alakított egy nagyenyed városi, nagyenyedi járási, balázsfalvi, vízaknai, alvinczi, verespataki, s marosújvári fiókot, melyeknek viszonyát külön ügykezelési szabályok alapján rendezi. Összesen 9 fiók van tervbe véve, s van összesen körülbelül 40 örökös és alapító tagja, a rendes tagok száma pedig 500. Köszönet Zeyk József elnök s ifj. Gáspár János úrnak a választmány tevékeny jegyzőjének. A rohamosan felnőtt áradat miatt, tisztelt közgyűlés bocsánatot kérünk, ha ma correct képpel nem szolgálhatunk, megemlítjük azonban, hogy választmány alakításától már csak napok választanak el Szolnok Doboka megyében, hol gr. Kornis Victor ragadta kezébe a magyar tricolort, Nagy-Szebenben, honnan választmány nélkül is már ezereket írtak össze, Tordán, Udvarhely városában és Udvarhelymegyében, Csikban, honnan Mikó Bálint főispán úr nyugtatott meg a megalakulás felől s Háromszék megyében, hol Pótsa József főispán a székelység miseriáinak nagy ismerője és enyhitője ígérte meg, hogy a közelebb történt elemi csapások következményeinek enyhülése után választmány alakításáról gondoskodni fog.) Szilágy megye részéről közeledés történt, hogy a megyei ,Wesselényi Egylet“ egyesületünk keretébe lépjen. Van tehát 25 határozottabb választmányunk és fiókunk, s kilátásunk van, hogy nemsokára ez országrész minden vidékén, hol magyar szó zendül, szervezett fiók leend; a lépések megtétettek ez iránt. Fontosabb kérelmeink közé tartoztak azok, melyekkel főpásztori pártfogásra és körlevéllel való fölhívásra kértük fel hazánk magas katholikus klérusának öszes egyházi fejedelmeit s a protestáns felkezetek püspökeit. A nép lassú milliói filléreiből, s nem az alapítványokból foghatván egyesületünk naggyá lenni, a lelkészek által óhajtottunk elsősorban a perselyes gyűjtést eszközöltetni, melyre kiválóan alkalmasak 10 kros szelvényeket tartalmazó bárczaczakönyvecskéink. Ezeket óhajtottuk letenni honleányainknál is, kikhez a 600 ötven frtos kötetben, összesen 30,000 frt értékben kibocsátott könyveinkből 200 kötetet deponáltunk. Ezek terjesztésére számítottunk, midőn megkerestük az országos jegyző-egylet elnökét és főjegyzőjét, hogy hazánk jegyzői által gyűjtés kezdeményeztessék s midőn a közelgő iskolai beiratkozások előtt sajtóban és levelekben tárczakönyvek elfogadására kértünk fel hazánk öszszes tanfelügyelőit, tanitó-testületeit és iskolaigazgatóságait. Legyen e helyen a legmélyebb tisztelettel említve Nógrád megye alispánjának, Nagykéri Scitovszky Jánosnak neve említve, ki egymaga 300 kárczakönyvet kért, melyek öszszen 15,000 frtot képviselnek. Nevezetesebb megkeresésünk közé tartoznak, a fürdő-saison elején az összes magyarországi fürdőorvosoknak propaganda csinálására való felszólítása, ügyvédi kamaránknak az ügyvédi testület által való kihatásra kérése s egyes közgyűlésekre, congressusokra kellő időben küldött, figyelmet felhívó átirataink. Izraelita polgártársainknak külön is figyelmükbe törekedtünk ajánlani e nagy nemzeti alkalmat ; több központban kopogtattunk, azonban általában véve ez oldalról még eddig igen csekély támogatásban részesültünk. A nyugtázásokat július 8-ika óta hirlapilag és személyileg eszközöljük. Elküldtünk ez idő óta 1500 nyugta darabot. Összeadva az elküldött nyomtatványok, sokszorosítások, levelek darabszámát, meghaladjuk a 30 ezeret!... És most az eredménynyel számolunk be röviden. Kibocsátottunk összesen 5214 gyűjtőívet, melyeken a beküldési határidő a 2000-iken kezdve decz. végére létetett. Visszaérkezett már 1/1 rész , 1316. A visszaérkeztek közt van valami írva 2/a-ad részen 1843 ivén, üres 473; összes kibocsátott iveinknek e szerint 150/a-a jött vissza eddig akként, mint a bárka kibocsátott galambja, olajággal. A maximum, mely egy ívre hatotta dr. Bánffy Zoltánná őnagysága 1696. sz. ivén van, közel annyi forinttal ; a minimum 50 kr az 1159. sz. ivén. A legnagyobb gyűjtés, mely, egy testületből bejelentett a magy. kir. államvasutak kolozsvári üzlet vezetőségéé, összesen 6342 frttal; iv nélkül egy személyben ifj. gr. Teleki Domokos szerzette a legeslegnagyobb összeget, nem kevesebb, mint 17,200 frt értékben. Hatóság részéről Kolozsvár városa a legnagyobb áldozó, törvényhatósága 5000 frtot szavazván meg. Általában Kolozsvár városa hatóságában és nemes polgárságában a magasztos dóm legóriásibb alapszögletkövét tette le, területéről 27 ezer forint körül történvén felajánlás tehát majdnem minden lakóra 11 forint. A Királyhágón túlról szintén az egész első cyclusra felszámítva 22 ezer frt körül íratott alá, a hatóságok megszavazásai után a pártoló tagsági díj a túlnyomó. Megemlítjük közben, hogy legnagyobb jelentkezés aug. 18-án, volt midőn egy nap 15,000 frt aláírás jelentetett be. Szent-István napján 250 üres iv jött vissza az egyik legnemesebb élethivatás viselőitől. Pontos névsort adni, most, midőn az ivek rohamosan érkeznek s némelyek már valamelyik válaszmány listájában szintén beterjesztett, alig lehet. A szabatosan kiírt nevekből azonban mégis összeállítottuk az itt jövő adatokat. Van egyesületünknek — mint a kinyomott és szétosztott névsor mutatja — összesen 24 örökös és 719 alapító tagja. Ezek közt 5000 frtos 1, 2000 frtos 1, 1000 frtos 12, 817 frtos 1, 800 frtos 1, 700 frtos 1, 250 frtos, 206 frtos 1, 200 frtos 20, 180 frtos 2, 150 frtos 1, 148 frtos 1, 135 frtos 1, 115 frtos 1, 102 frtos 10 kros 1 és 100 frtos van 643; a minimum 100 frtos; az összes aláírt alapítványi összeg 115,654 frt 10 kr. Bejelentetett eddig rendes tag, ki 10 frtot 6 évre előre lefizet 876, ki évi 2 ffrtofc fia; 2833, különleges rendes tag ki több fitint fizet 73, ezek szerint egyesületünk rendes taggjai száma e pillanatban 4670; tekintettel azonban, hogy az utolsó pillanatban is érkeztevek, a beérkezett és aláírást tartalmazó pdo ivén átlag 5000 re tehető máris egyesületünknek törzshada. Pártoló tag aláiratkozott összesen 890. Fölszámítva már most van egyesületünknek az összes alapitó és örökös tagok útán 115,654 frt 10 kr várandója; a 10 frtos tagok után 8760 a 2833 rendes tag után évente 5666 frtja, vagy 6 évre 56,660 frt. A pártoló tagoktól bejön az első évben 888 frt három esztendőre 2664 frt. Lesz hát egyesületünknek az első évben az alapítványi befizetéseket vagy ezek kamatait kivéve 15,354 frtja, az egész első cyclusra ugyancsak az alapítványok nélkül, adományaikat nem számítva, 68,084 frtja. Összegezve tehát, 3 hónap alatt biztosíttatott egyesületünknek máris 183.738 frt , ha ide vesszük a már kibocsátott 600 drb tárczakönyv értéket 30.000 forintban, e mintegy 2500 frt adományt az első három hónap ajánlati s behajtható eredménye 18,238 frt. Befizettetett belőlök felszólítás, kérés nélkül 61,000 frt. Ez adatok után röviden kimerítettük számadásunkat. Bíráink előtt állunk, a nemzet előtt állunk, ítéljenek, jól dolgoztunk-e? Távozó előcsapatnak azonban talán megengedhető, hogy a teljesített kötelesség fölemelő öntudatában távozzék, végső szavában is csak egy imát rebegvén: Isten áld meg a magyart! Ünnepünk. Valóban ünnepünk van. Magasztos, szép ünnepünk. Valami csöndes, komoly öröm van az emberek arczán, kik sűrűn járnak, kelnek e város utczáin, hol a nyári hónapok egyhangú, fülledt csendjét egyszerre csaknem minden átmenet nélkül nyüzsgő élet válta fel, mint a megmozgatott hangyabolyban. Épen, mint a hangyák, a világ e legszorgalmasabb s leghallgatagabb munkásai, járunk, kelünk egy szent s ránk nézve életfontosságú munka dolgában. Filléreket, munka erőt s eszméket hordogatunk együvé, melyből tökéletes műnek kellend elé állania. Az Erdélyrészi Közművelődési Egyesületnek. Nem sokat beszélünk. Itt a tetteké az elsőség. Komoly lelkesedéssel tenni készülünk s gyűléseinken egy hanggal hozzuk a határozatokat. A tegnapi napnak volt egy gyönyörű látványa. A város éjszaknyugati oldalán van egy tömör, hatalmas hegybástya. Rajta van fellegvárunk, mely bevehetetlen erősség, biztos védvárunk. Ez a hatalmas hegyfal, amint az este beállt, ép úgy csak a sötétség egy része lett, mintha ott se volna. De mintha mind oda gyűltek volna a borult égről a csillagok: ragyogó, apró tüzek serege gyűlt ki rajta s világított az éj csendjében. Elragadó szép látvány volt. Elismerés annak, akié a gondolat volt. Bogdán István gondolata volt. Nekünk úgy tetszik, hogy e látvány legméltóbb decorumai közzé tartozott a tegnapi ünnepnaphoz. Jelképhez hasonlított. Az Erdélyrészi Közművelődési Egyesület hatalmas, tömör bástya legyen s csak üdvös tetteinek fényéből lássék, hogy létezik. * Vendégeink alig rázták le ruhájukról az út porát, az értekezletre siettek tegnap s velős hozzászólások árán hozott határozatokhoz hozzájárulván, elszéledtek a városban. Sok idegen, tiszteletre méltó alak, ünnepi ruhában tűnt fel a délelőtti siestára indult városi ember előtt, nemzeti csokrával s általános divat jön a gyopár. A város igen jól néz ki ünnepi díszében. A templomozók, az idegenség, a vásárosok szokatlan népessé tették az utczákat. Délben zeneszó hangzott a vendéglőkből, hol vidám társaságok ismerkedtek egymással, amúgy előzetesen, estére leven fentartva a „hivatalos“. Sokan a lóversenytérre siettek ezután, melyen, talán a hallatlan rekkenőség miatt, egyike folyt le a legegyhangúbb versenyeknek. E közben diszlövészet is volt a lövöldében. Lefolyásáról számolunk a következőkben : A diszlövészet első része délelőtt 9- 12 óráig, másik része délután 2—5-ig ál 1 le. A versenylövészet pénzdíjai a szerencse-tábla értékes porczelán-futamaira a következők pályáztak: ., Heinrich József főlövészmester, Fröbec Alajos allövészmester, Tauffer Ákos, Huszár János, Nyegrutz Lukács, Szathmáry Elek, Kay Lajos, Csíki Lukács, dr. Bartha János, S tér Péter, Elczner Victor, Lázár Ödön. ^ A versenytáblán első díjat nyerte: Husznik János, másodikat Tani Ákos, a harmadikat Szathmáry Elek. A szerencse-díjak elsőjét Huszai , másodikat Szathmáry, harmadikat rutz Lukács, negyedikét Orbay Lajos, ■, dikét Tauffer Ákos nyerte el. (Távol 230 lépés.) — A pisztoly-lövészet 8 1-ső díjat Heinrich József, 2-ikat dr. G* tha János, 3-kat Elczner Viktor,^ ’ Orbay Lajos vitte el. (Távolság 25 lépes/ * Vendégeink egy része a délelőtt foly8®,^ ban, a kalauzoló-bizottság vezetése alatt, jebb excursiókat tett, így a tanintézeteket egyetemi gyűjteményeket, a monostorigazi tanintézeteket látogatták meg némely* így a programaiban előírt „kávéra“ a tér kioszkjában nem sokan jelentek megannál óriásibb volt a sétálók száma az órákban. A sétatér különben is csinos*8 vén megvilágítva, elől lampion-füzérekkel, díszekkel, s a Fellegvár kivilágítása is Pupás látványt nyújtván, ezernyi nép ^° °? sto mindjárt a bejáratnál, s beláthatlan közön^r nézte az ez alkalommal csodálatraméltói*? másodikszor be nem áztatott tűzijátékot, 8 tatéri tavon. Szép látványt nyújtott a színház 8 e tér közepén tündöklő czimerdísz gázlángos vele szemben, a színház gyarország lángczimere homlokzatán, a * We est’