Magyar Polgár, 1886. január-június (20. évfolyam, 1-145. szám)

1886-01-01 / 1. szám

Előfizetési díjak: fgés* ..................................... frt. féleur*...................................... frt. Hai'?0...................................... frt. jgH iGra...................................... frt 60 hrf/ndenna elárusitásra helyben, az elárusitóktól egy a kiadóhivatalból elvive. fy szám ára 5 kr. Irdetési dijak: Egy négysz.centiméternyi tér ára 3 kr. Gyárosok, keskedők és iparosok árkedvezményben résszülnek. Bélyegilleték minden irdetés után 30 kr. Nyér sora 36 faratozár. — SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ..MAGYAR POLGAR“ KÖNYVNYOMDÁJA Belközéputcza 4. sz. Megjelenik mindennap, vanár- és ünnepnapok kivételével. Használatlan kéziratok nem adatnak vissza. Névtelenül beküldött közlemények nem közöltetnek. KOLOZOSTÁR DECZEMBER 31. Kifizetési felhívás „MAGYAR POLGÁR“ XX. évfolyamára. Lapunk s 1886-ik esztendővel huszadik évfolyamat lép. Tizenkilencz év óta teljesít közszolálatot az erdélyi részekben, küzdelmes pálafutásában igyekezett mindig híven megölelni azon kötelességnek, melyet czimes az abban foglalt programra rótt reá E tizenkilencz év alatt sem volt az esélyi hazarésznek jelentősebb politikai ügy kulturális mozgalma, melyben szerept ne játszott volna. Megtette a közjó érdkében ereje szerint mindazt, a mire hívása utalta. És a közjó emelése elengedetlen föltételének mindenkor azt tekinti, hogy haladásunk magyar nemzeti ingban történjék. Jövőre is mgmaradunk azon Programm mellett, mlyet eddig szolgáltunk. Nem állunk elé is ígéretekkel. Amenynyire képességeink megengedik, törekedni fogunk kielégítni. olvasóinknak lapunkkal szemben táplált igényeit. Szem előtt tartjuk, hogy egy hírlap a nap ese- I.lényeinek hű tűire kell hogy legyen; figyelemmel kell kiérnie, megbeszélés tár- I g,ává tennie a poitikai, gazdasági, iro- I dalmi, társadalmi élet összes kiválóbb mozzanatait. És S ha egy perczig sem fogunk megfeledkezni arról, hogy egy errdélyrészi hírlapnak minden körülményekközt, bárminő érdekekkel szemben elsősorban testestül-lelkistül magyarnak kell lennie. Lapunk különböző rovatait az eddigi terjedelemben és változatosságban tartjuk fenn. Munkatársaink számát különösen az erdélyrészi vidékeken újabban is szaporítani fogjuk, hogy a ,,Magyar Polgnár" az erdélyrészi eseményekről lehetőleg kimerítő képet adhasson. Egy politikai napilap számára a most következő év bizonyára fölötte gazdaganyagot fog nyújtani. Legjobb igyekezettel rajta leszünk, hogy ez anyagot gyorsan és lelkiismeretes hűséggel dolgozzuk fel. De munkaerőnk, kitartásunk, sikereink föltételei a közönség támogatásában vannak. Ez a talaj, melyből életképességünk fakad; ez a regulátor, mely mérsékli, vagy fokozza fáradozásaink eredményét. Kérjük t. olvasóinkat, az erdélyi részek magyarságát, tartsák meg a ..Magyar Polgár“-t élete huszadik évén keresztül is változatlan érdeklődésükbenjóindulatukban. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Jan.—Decz 16frt Félévre Jan—Jun.8 frt. Negyedévre Jan—Márcz4 frt. Egy hóra 1frt Két hóra . . . 3frt. Az előfizetési összegek legczélszerűbben postautalvánnyal küldendők, a „Magyar Polgár“ kiadóhivatalának Kolozsvárt, czimezve: TARCZA I Fariszényia. A miveletlen ember lelkét a babonában való hit uralja. A műveletlen népfajoknál a vallásos szokások között is nem egy olyanra átadhatunk, a melynek még jelenkorunkban s a fennmaradását csak is egyedül az aboákban való hit biztosítja — a bizony ebb századoknak — a műveltség terjesztését !s általánositását czélzó — munkája fog kelni ahoz, hogy a homályt, a mely az emberiség alsóbb rétegeiben az egyének értelmét, még a XIX-ik században is uralja, teljesen úszta derült fény váltsa fel! Egyike az oláh köznép legsajátságosabb labonás hiedelmeinek a „Furiszényia , amely magyar nyelven kifejezve, annyit tesz, futtátok. A Furiszényiát, mint vallásos szinezetű cselekvényt, már a gör.-keleti vallás alapítói alkalmazásba vették; fel van ugyanis éöltve a gr.-keleti egyház vallásos hagyományai között, hogy „Nagy Constantin római c.sá®ár uralkodása idejében egy alkalommal, a mi■ÍQ Nice - ban az egyházi atyák mintegy 199-en összegyűltek volna . Adatot—• kijelein* szintén a keresztény hitett vallotta, de csak! '»mar a szentháromságot megtagadta — anyura megátkozták, hogy S (t. i. Áriát) a töbszentatyák szeme láttára elpusztult. A fariszényia kétféle: vagy az embereket okozó gonosz léleknek (a drágának) a kiésére szolgál, vagy pedig a rosszat idézi fel az emberek megrontására. Az első neme a ■aak * gr. keleti egyház vallásos szertartásai közé tartozik s az rendszeres módon gyakoroltatik; mig az utóbbi neme oly vallásos színezetű cselekvény, a mely mindig csak valamely károsult személy kórés e folytán vétetik alkalmazásba. S különösen, ha valamely lopás, rablás stb. szóval az emberi vagyont károsító bűntény követtetik el a faluban, a Fakiszényia, mint a büntető igazságszolgáltatás hatásos eszköze jelentkezik. A F. ezen utóbbi nemeiről akarok szóllani. Miben áll a F. lényege? Nem másban, minthogy ez van hivatva befolyni arra, hogy az elkövetett rész helyrehozassék, vagy hogy bár némileg a „restitutio in integrum“ beállhasson. P. o. valakinek ellopják a marháját, szóval oly kora történik vagyonában (az emberi élet elleni merényletek megboszulására a Furszényia nem alkalmazható, hatásat vesztven az a gyilkossal szemben!) mely őt reglehetős érzékenyen sújtja: az oláh köznép talán a büntető bíróság segélyét veszi igénybe ? A világért sem: a Furiszényiához folyamodik; elmegy a pópához, ahol elpanaszolja, hogy neki miféle kára történt s fölkéri a pópát, hogy vegye az ügyét pártfogása alá , „furiszálja“ meg az ismeretlen bűnöst. A pópa — lefizettetvén neki érte a kívánt anltárium, a panasz napjától számítandó kilenczedik naptól (s rendesen mindig péntek napon) kezdve kilenc, egymásután következő péntek napon templomozást tart, a mely napokon a kora reggeli órákban már megszólal az oláh beszenka (templom) tornyában a fa-toka, a melyet harangom soha sem követ, — erről tudván meg aztán a nép, hogy nem rendes templomozás lesz, hanem olyan, amikor is egyedül csak kárhozat fog mondatni egy b ü □ .»^_r_e A ki|oJoM_ 9. nap astán reggel, délbe és estefelé templomozás tartotik, a hová a nép seregében tódul. A templomozás folyama alatt 9 viaszgyertya ég az oltáron, s a pópa teljes ornátusba misét tart, s miután a szent Dávid zsoltárai közül 9-et elrecitált nagy énekszóval, most következik aztán a furiszálás rémes aktusa; a jelenlevők térdeplése után a pópa fölmutatja az áldozati kehelyt, amelyből — miután egy kortyot ivott vala, — megkezdi a még ismeretlen bűnösre vonatkozó kárhoztató szavak elmondását, amelyek igen gyakran oly sűrűn emlegetik a „poklot“, a „halált“, az „elkárhozást“ stb., hogy ha például jelen van ezen átkozódás alatt a még a titok leple alatt lappangó bűnös, ritka eset az, hogy egy második templomozás idejéig kigyőzze és meg ne valljon mindent az átkozódó pópának. Megjegyzendő, hogy azokon a napokon, melyeken a furiszálás töténik, az illető károsultak, hogy a furiszálás annál fogékonyabb legyen, egész napon keresztül semmi zsíros ételt nem esznek. A „furiszálás“ kilenc napon keresztül tartván, minden következő péntek nap (egészen amig a kilencz péntek nap lejárja), — hogyha nem fedezi fel magát a bűnös — sujtóbb és sujtóbb lesznek az átok szavai is, úgy, hogy nagyon ritka eset az, hogy a jövőben a fariszéngia folytán várható résztői,milyenek a betegség, a vagyonnak az elpusztulása, stb.) való félelem, mielőtt még a 9 pénteki nap letelt volna, a bűnöst arra ne indítsa, hogy bűneit megbánva, bűnét jóvátegye és teljes kárpótlást nyújtson az illető károsultaknak, feltéve,ha ez módjában áll. Ha pedig a bűnös a 9-ik pénteki nap sem jelentkezik, akkor a 9 gyertya helyett kétannyi gyújtatik meg az oltáron, s az ekkor elhangzott átok szavai is annyira hatványozottak, hogy — amint egy oláh bácsi beszélte nekem — „ha valaki ezt csak kíváncsiságból is hallgatja, annyira megirtózik, hogy azt többé hallgatni nem kívánkozik“. A furiszálás ritkán alkalmaztatik egy határozottan megjelent személy ellen csak puszta gyanú alapján, mivel valakit ok nélkül az elkövetett bűnténnyel gyanúsítani, azon veszélyes jár, hogy az alkalmazásba vett Furiszényia folytán bekövetkező rossznak azt érzik, aki alaptalan vádaskodott — ennélfogva rendesen senkit nem jelölnek meg határozottan, hanem a bűnösnek a kitudását a Furiszényia — ki nem maradhatónak tartott — hatásától várják. Láthatjuk ezekből, hogy a Furiszényia nagyon megkönnyítheti a büntető igazságszolgáltatás működését a bűnös fölfedezése tekintetében, azonban nagyban is képes megakadályozni, hogy a büntető bíróságok előtt tárgyalandó bűnesetek száma szaporodjék, mivel a Furiszényia, hatása által, mint a megzavart társadalmi jogrend helyreállító tényezője jelentkezik. A Furiszényia különösen fontos szerepet játszik a művelt világgal nem érintkező havasi oláh köznépnél, akik között az egyedüli értelmes (?) egyén rendesen a pópa, ő lévén a köznépnek az egyedüli oraculuma, lelki és földi dolgokban egyaránt, —s hogy a köznépnek ezen babonás hiedelme igen gyakran mint eszköz használatik fel a pópák által vagyongyűjtéshez, (mert megjegyzendő, hogy a Fariszényia végzése soha sem ingyenes papi cselekvény, hanem olyan, amelyet a károsult fél vagyoni erejéhez mérten kell megjutalmazni), azt tagadni nem lehet. Mindaddig pedig, amig a miveletlen alsóbb néposztály nem emelkedik a műveltség arra ,a magaslatára, amelyen megvédve legyen az értelmet zavaró babanák csábos ostromától ; mindaddig, amig a köznép lelkiismeretét egy megdönthetetlen vallás-erkölcsi jogelv nem regulázza, el kell ismernünk, hogy nem árt, ha van a rossz szenvedélyek káros befolyása alatt nyögő néposztálynak egy babonás hiedelmen alapuló olyan réme, amely míg a műveit ember előtt csak falra festett árnyék, a tanulatlan előtt, életteli valóság, — bárha azt nem tarthatjuk épen helyes dolognak, hogy a szeretet, az áldás szent igéinek hirdetésére szolgáló hely (a templom), ismeretlen bűnösök felett kárhozati szavak kimondására szolgáljon — végtárgyalási helyiségül. Nagy Albert: Jövő számunk a közbeeső ünnep miatt szombaton délután jelenik meg. A múltból a jövőbe. Egy évvel megint gazdagabb lett a történelem. Egy év került elő újból abból a jövendőből, amely megszámlálhatlan évek hosszú sorával van hivatva az emberiség életét örökkévalóvá tenni. Az az év, mely eltűnt, gazdagítja a múltat és szegényíti a jövőt. Minden évvel, mely létét veszti, a jövő van megrabolva. Ezért kelt az éveknek fordulója az emberi szívben rendszerint, vegyes érzelmeket. Akinek a múlt nem sok örömöt hozott , az vigasztalásért fordul a jövő felé. Hoz-e az több örömöt, ki tudná megmondani. Akinek pedig boldogságot nyújtott a múlt, az ugyanazt várja a jövőtől is, megadja-e ezt neki a jövő, ki tudná a reménykedő szívét bizonyossá tenni a felől, hogy a jövő nem hazudtolja-e meg a múltat, s hogy a boldog ember nem épen abban fog legnagyobbat csalódni, amitől legtöbbet remélt. A végén is csak egy tova röppent esztendőről van szó. Amit benne a mathematikai térfogatban vesztettünk,ugyanazt megnyerjük a rákövetkezett évben. Egyik, mint a másik számtanilag egyenlő része annak a megmérhetlen időtömegnek, aminek örökkévalóság a neve. Az emberiség egy tova tűnő évben nem sokat veszíthet, s a rá következőtől sem nyerhet emberi számítást meghaladó vagyontömeget, vagy szellemi erőnövekedést. Egy év a nemzetek életében rendszerint alig jelent egyebet annál a változásnál, mely a jelző számok különféleségében áll elő, s ha mégis az egymásra következő évek záró és kezdő percei gondolkozóba ejtenek, annak az az oka, mert a véges emberi elme, s különösen az egyes ember szűkre vont életműködése egy rövid évben is hagyhat maga után oly nyomokat, melyek tárgyat nyújtanak az elmélkedésre. Az egyes ember, valamint az egyes nemzetek is, mintegy ösztönszerűen számolnak be a kezdő év beáltakor azokról a sáfárkodásokról, melyek az eltűnt évben erőiket foglalkoztatták. A magyar nemzet múlt évi története sok tekintetben korszakalkotó jelenségeket láttat, melyeknek messze kiható jelentőségét az a kor lesz hivatva érdeme szerint méltányolni, a melynek előhaladásához a nemzetnek az eltűnt évben kifejtett tevékenysége végezte az alapvető munkát. A magyar nemzet történetében bizonyára előkelő hely illeti meg az 1885. évet. Ebben az évben lett legfeltűnőbben manifestálva nemzetünknek ipari és culturális életképessége. Az az országos kiállítás, mely hat hónapon keresztül hirdette a világnak azt, hogy a magyar, mint ipari és cultur tényező, a czivilizált népek versenyében qualifikált küzdőként méltán igényelhet magának megfelelő helyet, meggyőzhette a világot arról, hogy a Kárpátok bérczei között nem az a barbár nép lakik többé, aki még ma is élénken emlékeztet ázsiai származására. Az az országos kiállítás az volt a magyar nemzet életében, ami az egyes ember életében az érettségi vizsgálat szokott lenni. A nemzet e kiállításon érettségi vizsgálatot tett az ipar, a művészet és a tudomány magasabb tantételeiből. A vizsgálat fényes eredménye nem csak azt jelenti, hogy sokat tanultunk, hanem annak az ékesszóló bizonyítéka, hogy sokat is tudunk, s hogy erre a nagy haladásra méltán büszkék lehetünk. Ettől eltekintve, sok tekintetben emlékezetes lesz az elmúlt év. Emlékezetessé teszik elsősorban azok a törvényhozási alkotások, melyek törvénytárunkat maradandó becsű művekkel gazdagították. E helyen csak a legfontosabbakat említjük fel. A vízjogról szóló törvény megalkotása olyan hiányokon van hivatva segíteni, amelyek a segélynyújtásra nagyon is rászorultak. E törvény gyakorlati alkalmazása fogja kitüntetni, hogy annak megalkotásával a törvényhozás érdemes munkát végzett. A főrendiház szervezetéről szóló törvény, mint alkotmányunk alapjait érintő törvényhozási mű kétségkívül nagy időkre kimagasló hirdetője lesz az 1885-ik évi parlamenti tevékenység bölcs és megfontolt előnyilvánulásainak. A nyugdíjtörvény megalkotása által nemcsak rég érzett szükség van kipótolva, hanem oly fontos érdekekről a lehető legméltányosabban gondoskodva, amely érdekek eddig vagy épen nem, vagy csak hiányos felkarolásban részesültek. Az e téren fennállott rendszertelenség lett e törvény által megszüntetve és egészséges irány meghonosítva. A határőrvidéki házközösség megszüntetése; a földadókataszter nyilvántartása; a gyámsági törvény módosítása; a postatakarékpénztár felállítása; a lánchíd megváltásáról szóló törvény módosítása egyenként is felemlítésre érdemes eredményei annak a céltudatos és rendszeres parlamenti tevékenységnek, amelynek ily gazdag sikerekhez jutását bizonyára az a bölcs kormányzati politika segítette elő, amely gondoskodott a megfelelő anyagról arra nézve, hogy a törvényhozás működése ne fecséreltessék félrendszabályokra, hanem gyökeres alkotások tanúskodhassanak a működés sikereiről. Felemlíthetnék még, mint fontos alaptörvényt, az ötéves mandátum behozataláról szólót, de mert ez még a most bekövetkezett évben is foglalkoztatni fogja a törvényhozást, ezen alkotás sikerét majd csak ennek a számlájára fogjuk írni. A múlt év fontosabb eseményei közül előkelő hely illeti meg azt a fényes bizalmi tüntetést, melyet kormányelnökünk 10 éves jubileuma alkalmával a nemzet maga rendezett. Ez a nemzeti ovatio annak a bizonysága, hogy a kitüntetett egyén a megünnepelt 10 év alatt hazájának rendkívüli szolgálatokat teljesített, s hogy 10 évi kormányzata áldásos sikereket mutatott fel. Egy nemzet élettörténetében az ily szereplés megörökítése egyik fényes lapot van hivatva betölteni Ezek volnának azok a jelentékenyebb események, melyek az elmúlt év történetének megannyi emlékezetes lapjait fogják alkotni. Nemzetünk azokra a sikerekre, melyeket részint az ipari, művészeti és tudományos haladás útján kiküzdött, minden időben büszkén tekinthet vissza, s míg ezekért önmagának szerencsét kívánhat, másfelől hálát adhat a gondviselésnek, hogy oly rázkódásoknak nem tette ki, amelyek haladásában bármikép feltartóztathatták volna. Az elmúlt év a zajtalan, aczéltudatos munkának, másfelől a helyesen és öntudatosan előkészített haladás fényes sikereinek hangos hirdetője. Erre az eltűnt évre a magyar nemzet jogos büszkeséggel tekinthet vissza. Hogy más nemzetek, miként sáfárkodtak az elmúlt évben a reájuk bízott hatalommal, s miként oldották meg kitűzött feladataikat, arról számoljanak be maguknak, s ha megteszik, mi is hírt veszünk majd róla. Minket elsősorban a magunk dolga érdekel. Tanulságok gyűjtéséért szívesen olvasgatjuk idegen nemzetek élettörténetét, de egyszersmind azt is jól tudjuk, hogy okulást a jövőre elsősorban saját történelmünkből kell merítenünk. Az elmúlt év története e tekintetben gazdag tárháza a komoly megfontolásra érdemes eseményeknek. Azokban az alkotásokban, melyeknek sikereit a történelem fogja feljegyezni, nemzetünk erőteljes individualismusa van kifejezésre jutva; azokban az egészséges nemzeti szellem mozgató erejének szakadatlan tevékenysége látszik meg, s aligha ámítjuk magunkat, midőn azzal a reménynyel indulunk meg az új év küzdelmes útján, hogy nemzetünk a most beállott évben is hasonló sikerekre fog visszamutathatni, a minőkre a mult évben jogos büszkeséggel tekintett. A gondviselés tegye boldoggá e nemzetet ! A kiegyezési tárgyalások A bécsi lapokban a legtarkább jelentések láttak napvilágot a magyar kormány képviselőjének állítólagos követelményeiről, melyet az osztrák-magyar vámkonferencia legutóbbi tanácskozásai alkalmával egyes gabnavám-tételeket illetőleg tett. A „Bud. Corr.“ teljes határozottsággal állítja, hogy a magyar kormány messzebbre menő propositiókkal, mint aminőket a tavaszszal beterjesztett vámnovella tartalmazott, semmi irányban sem lépett fel, e szerint tehát az állítólag követelt magas agrárius vámok bizonyára nem is szolgáltathattak semmiféle differentiára tárgyal, Közép-Ázsián keresztül. (Moser Henrik könyve.) A fenti czim alatt egy terjedelmes és több száz képpel illusztrált kötet jelent meg legújabban Párisban. Szerzője Moser Henrik, ki gr. Mikes Miklós birtokos és országgyűlési képviselő közeli rokona s mint ilyen, az erdélyi részekben is többször és hosszasabban tartózkodott. Műve már e szempontból is közelebbről érdekelheti hazánkfiait, különösen az erdélyi részek lakóit. De az érdeklődést megérdemli maga a mű tartalma is. Moszkvából indul ki, honnan Turkesztánba megy s a főkormányzó vendége lesz, majd onnan rendre vezeti az olvasót Bokhirába, hol az emir barátságosan fogadja, aztán a thivai khán tartományaiba , végre egy kitéréssel A*khibadba, Teheránot át követhet.