Magyar Polgár, 1886. július-december (20. évfolyam, 146-294. szám)
1886-07-01 / 146. szám
Huszadik évfolyam. Előfizetési díjak: egész évre..................................jg frt. félévre........................................g frt. Negyedévre...................................4 frt. egy hóra .................................1 frt 60 hz Mindennapi elárusitásra helyben, az elárusítóktól vagy a kiadóhivatalból elvive. Egy szám ára 3 kr Hirdetési dijak: Egy négyszög centiméternyi tér ára 3 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. — NyUtter sora 26 fcrajoa&r. — 146. szám. Kolozsvár, 1886. csütörtök, julius 1. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL „MAGYAR POLGÁR“ KÖNYVNYOMDÁJA Belközépatcza 4. sz. Megjelenik mindennap, vasár- és ünnepnapok kivételével. Használatlan kéziratok nem adatnak vissza. Névtelenül beküldött közlemények nem közöltétnek. KOLOZSVÁR, JUNIUS 30. Maros-Vásárhely. (S. B ) A székelyek fővárosa e napokban ritka ünnepélyek színhelye volt. A székely egylet nagygyűlése kapcsolatba hozatott az iparmuzeum megnyitásával s e kettős alkalom nemcsak a város és vidék hivatalos elemeit, a társadalom főbb tényezőit, hanem a fővárosnak is több kiváló férfiát, a közélet számos jeles munkáját vezette a vendégszerető város falai közé. Mindennek csak örülhetünk a magunk részéről is. Az erdélyi részeknek mindössze kétönálló törvényhatósági joggal felruházott városa van: Kolozsvár és Maros-Vásárhely. Mindkettő tősgyökeres magyar város s ezek egészséges fejlődése jelentékenyen biztosítja egész Erdélynek: „Magyarország jobb kezének" izmosodását a nemzeti és a közgazdasági kívánalmak terén. A lezajlott ünnepélyben a társadalom föléledt kulturális mozgalmának egy jelentős ünnepét láttuk, melyért csak forró üdvözletünket küldhetjük a testvérvárosnak. A Kemény Zsigmond-társaság s a tízéves székely egylet, melyek eddigi működésükkel inkább csak a szellemi térre szorítkoztak, élénk tanúbizonyságot tesznek azon föltételekről, melyektől az egészséges és sikeres társadalmi mozgalom függ. A két egyesület tényezővé emelte a székelység fővárosát s Maros-Vásárhely hatósága és közönsége hű és derék letéteményesei azon missiónak, mely városuk részébe jutott. E föladatok kiegészítéséül most megnyitották a székelyföldi iparmuzeumot s ezzel eddigi működésüket kiterjesztették a közgazdasági térre is. Most már egészen helyes nyomokon járnak. Mert a székelyeknek tanulás kell és munka, hogy helyeiket megállhassák s a keleti széleken a magyarság termékeny magvát képezhessék. Hajós János nagy tanúságot derített fel, midőn ez ünnepélyek alatt, az iparmúzeumot megnyitó beszédében rámutatott arra a nagy aránytalanságra, mely az ipar terén a székelyek és a szászok között fennáll. Míg a félannyi szászságnak fele iparűző, addig a kétszeranynyi székelységnek csak harmincz százaléka foglalkozik iparral, a többi mind mezőgazdaságot űz, nagyobb részben more patria. Hát ez nem jól van így. A Székelyföldet túlnépessége és jövője egyenesen az iparra inti. A székelyek fogékonysága, szorgalma és munkássága egyenesen e pályát tűzte ki számukra. A székely kézmű-, és háziipari czikkek az országos kiállításon is méltó elismerést vívtak ki, a jutalmazottak nagy száma élénk tanúbizonyságot tesz arról, hogy a székely nép iparra termett. Az iparmúzeum e tér művelését fogja jelentékenyen előmozdítani, mert a szakképzettség emelésére lesz hivatva. Megnyitása tehát még nyer fontosságban az által, hogy használatba bocsátása és mostanra esett, midőn Romániával fennállott kereskedelmi összeköttetésünk talán jó időre megszakadt s az uj piaczok meghódítása az ipartermékek belértékétől, kifogástalan előállításától, kulcsinjától és aránylagos olcsóságától függ. Ha életrevaló székelyeink ez alkalmat fölhasználják, úgy a m.-vásárhelyi iparmuzeum nemsokára az egész Székelyföld jótékony forrásává válik. Hogy azonban ezt elérhessük, a múzeumba szánt készítményekre s a tanulmányozás végett oda és visszautazó iparosokra nézve a vasutakon számottevő tarifakedvezmények szükségesek. Azt hiszszük, hogy az intéző körök gondoltak már úgy erre, mint minden más módra és eszközre, mikkel e múzeum kellő használatát megkönnyíthetik. Az iparos-egyletek, iparkamarák és a hatóságok szintén feladatuknak tarthatják a kiválóbb fiatal és tanulékonyabb önáló iparosok és segédek segélyezését oly czélból, hogy ezek e múzeum igénybevételével ismereteiket gyarapíthassák. E czélból a múzeum gyakorlati tanműhelyekkel lesz kiegészítendő. Szeretjük hini, hogy e múzeum csak egy pár év múlva is gyakorlati eredményekben fogja igazolni jelentőségét s ezzel a szálly-egylet működésének áldásos voltát. Ily eredményekkel némileg igazolva lesz a közmivelődési egyesület fölhívásának mellőzése. A m.-vásárheki ünnepélyek tanulságosak Kolozsvárt nézve is. S ezek olvasása közben nem egyszer gondoltunk azokra a meddő tövekre, melyekkel mi itt olykor-olykor mulattuk magunkat. Mert volt már itt is nem egyszer szó irodalmi társaság dakításáról, s az illetékesebb körök egyelőben behatóan foglalkoztak egy iparmúzeum létesítésének eszméjével is. De egyikből se lett semmi, míg M.Vásárheyyt mindkettő megfogamzott. Talán, levesebb bennünk az életerő? Nem, csak lanyhábbak vagyunk érvényesítésében. Most, hogy az iparmúzeum a székely fővárosban léteült, a mi ide volgaőrök riadó éljenzése csakhamar elnyomta Pongrácz népzenekarának Rákóczy-indulója. A vendégek kiszállás után a telep, s az ott létesített intézmények megtekintésére indultak. Már az első kép, mely a sziklálő elé tárul elárulja, hogy azok, akik ekpár, elhagyatott s még madár által sem lakott területen ezt a virágzó telepet létrehozták, embefeletti dolgot végeztek. Én legalább azt tapasztaltam, hogy azon a telepen nemcsak az embebaráti szeretet végezte a maga áldásos munkájt, hanem az értelem, a művelt ízlés és a vasakzat dolgozott; szóval, a telep magán hordja az ember teremtő szellemének és nemes humaismusnak bélyegét, aki alig pár évi idő alatt a szó igaz értelmében paradicsomot varázsolt ki az élettelen sivatagból. Már az első belépőél kellemesen lepi meg a szemlélőt az a csics kert, mely az iskolahelyiséget körülveszi. A kert zöld szőnyegén virág gruppok tarkálak. Az iskolahelyiségről — melyet egyej alkalommal már részletesen ismertettem - ez alkalommal hatalmas nemzeti zászló legett alá. Az iskolahelyiség háta mögött gzdag veteményes és gyümölcsös kert terül el, melynek mivelése a gondos kezek munkáját ■ értelmes fok vezetését bizonyítja. Jobbról :kolo.s..Unta által az iskola javára ajándékot más élholdnyi terület egy részén veteménes faiskola van rálde Érdekes ennek a vény- és faiskolának a berendezése. Minden iskolás gyermeknatkozó tervünket végkép levehetjük napirendről. Ily kis területen legalább is jó nagy ideig nem áll be egy második múzeum szüksége. S tekintve a Romániával való viszony által megváltoztatott körülményeket, talán jó is, hogy ez ügynek ily kimenetele lett. Mert M.Vásárhely mindenesetre inkább közügybe esik mindazokra nézve, kik a román piaczok nélkülözése miatt iparuk tökéletesbitésére s ez után új piaczok hódítására vannak utalva. E körülmény nem devalválja Kolozsvár jelentőségét az erdélyi részekben, így is megmarad az egész Erdélyre kiható hivatása és szerepe. Szerencséje, hogy a kultúregyletet teremtő, s ennek központja lett, mert mentői inkább kifejlik az egylet, Kolozsvár jelentősége annál érezhetőbb leend. De érezhetővé teheti jelentőségét az erdélyi ipar terjesztésének konkrét kérdésében is az által, ha annak pártolására jelentékenyen közremunkál. E végett már meg is indította a mozgalmat, csak ne engedje, hogy elszunyadjon. Az erdélyi iparnak úgy is két útja van: keletre és nyugatra. Ha most Brassó kiviteli árucsarnokot állít fel, azzal — földrajzi fekvésénél fogva — inkább csak keletre gravitálhat. Állítson ennek megfelelőleg Kolozsvár egy beviteli árucsarnokot, s legyen ezáltal Erdély és az Alföld között az erdélyi iparral való kereskedés központja, így lesz kiegészítve a m.-vásárhelyi iparmúzeum köre. Ott az iparos tanul, Kolozsvár és Brassó pedig szétárasztják a szerzett szakismeretek gyakorlati eredményeit: egyik nyugatra, a másik keletre. E három város kezében van nagyrészben Erdély jövője. Mindhárom jelét adta már annak, hogy e körülmény teljes tudatában van. Jó, hátha tudják, érzik hivatásukat, cselekedjenek. M.Vásárhely nemcsak megindult, de nagy léptekben is halad, kövessük! Törvényjavaslatok szentesítés alatt. A törvényhatóságokról s a közigazgatási tisztviselők elleni fegyelmi eljárásról szóló törvények, már felterjesztettek ő felségéhez a királyhoz jóváhagyás végett s az ezen törvények végrehajtása iránti kormányintézkedések a jövő hó első felében meg fognak tétezni. A fegyelmi törvényből kifolyólag, a tanuk meghiteltetését és a tanuzást megtagadó egyénekkel szemben követendő eljárást szabályozó miniszteri rendeletek szövegének megállapítása iránt a tárgyalások már folyamatban vannak. A kongrua tanácskozmányok, Simor János herczegprímás pénteken Budapestre érkezősan jelezték a különféle veteményes csoportok és fanemek. Az egyes táblákban észlelhető fejlődési különbségek mutatják, hogy melyik iskolás gyermek mily értelemmel és gonddal művelte a maga részét. A veteményes faiskola egyik szögletében van a „László-telep“ elnevezéssel ellátott műméhes felállítva, a melyben elhelyezett kaptárakat Bodor László, kir. törvényszéki biró ajándékából birja az iskola. A méh-családokat szintén a Bodor közbenjárása következtében a méhész-egylet adományozta az iskolának. Innén a vendégek az iskolaépülettől balra elterülő akácz-erdőcske felé vezettettek. A kis erdő alján meglepő csínnal és ízléssel volt berendezve az ünnepély főhelye, az úgynevezett sátortábor. A meglehetős kiterjedésű, s fez alkalomra külön választott terület az úgynevezett „Miklós-tér“ főbejáratánál, sással igen szépen feldíszített diadalkapu volt felállítva. Ettől jobbra külön sátorban sörcsarnok, mellette törökös sátor a cukrászda számára, ezekkel szemben hasonló sátrak a bor és szivaráruk számára voltak berendezve. A tér nagy részét a fősátor foglalta el, melyben igen sikerült kivitelű alkalmi képek helyeztettek el. A sátortól balra külön kisebb sátorban a tánczterem volt berendezve. Mindezek annyi ízléssel és gondossággal, amennyi e téren csakis a vasútiaktól telhetik ki. A kiránduló társaság tagjai, kik alig voltak képesek ez egyszerű ugyan, de a helyi viszonyokhoz képest rendkívüli fáradtságot igénylő berendezés személetével eltelni, innen a telep baloldalán létesített intézmények megtekintésére indultak. E helyen van a fürdőház, nyílt uszoda, a gyermek lakta _____TÁRCZA.______ ház a sivatagon. — A kolozs-barákai kirándulás. — „Tehetyi, mert vasutyi.“ Ha reporteri rövidséggel akarnék végezni a helybeli vasúti mérnöki kar által tegnap a kolozs-barákai telepen rendezett kirándulással, csak azt kellene írnom : „Rendkívül fényesen sikerült. “ Ezzel a kirándulással azonban nem lehet rö- I rden végezni. Ámbár, hogy maga az ünnepély rö- I ében esett meg, de annyi esemény fűződik a nap I történetéhez, amelynek csak krónikus elbeszé lése is bővebb anyagot szolgáltat, mint a meny- 3 ,ii egy ilyen tárcza szűk keretébe fér. A kirándulás igen természetesen azzal kezdődött, hogy a pályaházban már reggel hét föközt összesereglettek a meghívottak, szám- szzarint mintegy kétszázan. A perronon fiatal I hölgyek fehér-vörös szalaggal átkötött árvalány- I haj csokrok ktüztek a férfiak kalapjába kirándulás,jelvény mnánt A kirándulókat nyolcz 1 r'TM1 összeállított külön vonat szállította az ünnepély színhelyén a kolozs-barákai vasúti teepre. Az indulás 7 ó ra 26 perczkor történt. Imn/T^L8 Óra 25 perc*kor érkezett be a konhol az iskolas gyer" M -8 pályaőrök sorfalat képezve várakozik/, :rískre-Az iskola udvar bejáratánál I' “bokból készített diszkapu „Isten ho- I volt felállítva. fül 'df m'^érkezésekor ágyulövések bang- I ' * * Pályatéren lévő gyerekek és pánya, az élelemtár és a torna helyiség elhelyezve. Ezeket egy más alkalommal már szintén ismertettem. A vendégek figyelmét különösen lekötötték azok az intézmények, melyek a gyermekek köztisztasági és kényelmi igényeinek kielégítése czéljából ritka gondossággal hozattak létre. a telep megtekintése után a kirándulók nagy része a Miklós térre vonult fel, ahol pompásan villásreggelizhetett mindaz, aki ilyen prózai foglalkozást összeegyeztethetni tud a nap ünnepi hangulatával. A rendezőség gondoskodott róla, hogy valódi kőbányai koronasör álljon a vendégek rendelkezésére, ez azonban nem sokáig tartott, mert a megrendelt nyolcz hordó sört egy félóra alatt úgy szétitták, hogy aki elkésve gondolkozott meg, az már csak a gondolatával hűsíthette le magát. Délelőtt 10 órakor vette kezdetét az iskolai zárvizsgálat, melyen Váradi Károly tanfelügyelő személyesen is részt vett. A zárünnepélyt Szarvasy György főfelügyelő, mint az iskolaszék elnöke nyitotta meg rövid beszéddel, melyben arra is utalt, hogy Lukács Béla az államvasutak igazgatóságának elnöke akadályozva lévén a személyes megjelenésben képviseletével őt bízta meg. A vizsgálat imával vette kezdetét, melyet Benedek János kolozsi iskolai igazgató előmondása mellett az iskola növendékei állva mondottak el. A „Szózat“ eléneklése után kezdetett meg a vizsgálat, melyet Váradi Károly tanfelügyelő személyesen vezetett, még pedig bámulatra érdemes kitartással és rendkívüli szakavatottsággal. A gyermekek minden kérdésre rendkívül értelmes feleleteket adtak. A közönséget ráérzett és szombaton délelőtt 10 órakor elnökölt a kongrua-ügyben tartott főpapi tanácskozmányon, mely igen rövid volt s a melynek eredményéről a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot nyomban értesítették. A tanácskozmányon, melyen a kongrua bizottság által elfogadott elaborátum került a referendum szőnyegre, 12 Budapesten időző főpap vett részt. A herczegprímás már szombaton este visszautazott Esztergomba, Mocsáry röpirata és a nemzetiségi lapok. A nagyszebeni „Telegraful Román“ egyes kivonatokat közöl Mocsárynak legújabb röpiratából és miután kellőleg megdicséri őt államférfias eszméiért és azon polgári erényéért, hogy meggyőződését leplezetlenül ki meri mondani, így végzi: „Egyelőre csak ennyit erről. A legközelebbi számainkban folytatni fogjuk a kivonatokat. Csak azt jegyezzük még meg, hogy egy néhány lap Mocsáry feletti csodálkozásában odáig jutott, hogy azt állította, hogy Mocsáry nem ép eszű, különben nem beszélhetne így. Szomorú helyzet ez, midőn egész Magyarországban a magyaroknak csak egy emberük van, aki komolyan tud elmélkedni politikai constellátiónk felett, de még szomorúbb az, midőn ezen egyetlen embert is agyon kövezik.“ Az újvidéki „Zászlava“, Mocsáry röpiratát ekkép ajánlja olvasóinak: A legnagyobb elégedéssel constatáljuk, hogy a röpiratban elég egészséges eszmék foglaltatnak a nemzetiségi, mint Magyarország egyik legfontosabb kérdései egyikének kedvező megoldásáról. Mocsáry az első a magyarok között, aki nyíltan fellépve, kimondotta, hogy a nemzetiségi kérdést mielőbb meg kell oldani, mert minél tovább marad az megoldatlanul és elintézetlenül, annál inkább van koczkára téve Magyarország jövője. A zágrábi ellenzéki szerb lap „Szrbobrán“ szintén a legnagyobb elismeréssel s „bálává"– emlékezik meg Mocsáry röpiratáról s dicséri a szerző bátorságát, hogy oly nyíltan és bátran lándzsát mer törni a nemzetiségek ügye mellett, amelyet Magyarország Achilles-sarkának tartanak. Mocsáry, legújabb röpiratában — a szerb lap szerint — „eléggé“ tárgyilagosan bizonyítja és mutatja ki, hogy a nemzetiségi kérdés — amely valóban tabula rasa lett — mert a nemzetiségi törvény is csak parádénak van a magyar törvénytárba felvéve, de annak végrehajtásáról nem gondoskodnak, — közös egyetértéssel megoldható olykép, hogy Magyarország is fennáll s a nemzetiségek is ki lesznek elégítve. A röpiratban foglalt erős igazságok kimondása a popularitás kockáztatásával jár. Mocsáry ezt is megkoczkáztatta, s elitélte azon chauvinisticus magyarokat, kik a nemzetiségekről tudni sem akarnak. Mi horvátországi és szlavónországbeli szerbek — mind a lap tovább folytatva — csak azt kívánjuk, hogy a Mocsáry által nyújtott bölcs tanácsok ne maradjanak pusztában elhangzó szavak, hanem visszhangra találva, a magyarországi nemzetiségek jogosabb kívánatainak elégtétessék, a magyar nyelv terjesztésének pedig ne igyekezzenek terrénumot keresni és hódítani ezen országban, ahol annak absolute nincs helye. Romániából, Bukarestben hire jár, hogy legközelebb lépések léteznek az iránt, hogy Románia és Ausztra-Magyarország közt a kereskedelmi szerződési tárgyalások az őszszel újra megkezdődjenek. Hir szerint ezért halasztotta el az osztrák-magyar követ szabadságideje megkezdését június végéig. Sturm beszámolója, Sturm osztrák ellenzéki képviselő vasárnap mondotta el beszámoló beszédét választói előtt Iglauban (Morvaország). A beszéd legnagyobb része annak fejtegetésével foglalkozik, mennyire szükséges, hogy az összes liberális osztrák németek összetartsanak és fölhagyjanak eddigi torzsalkodásaikkal, amelyek oly sok kárt okoztak a pártnak. Miután melegen megemlékezett a magyar-osztrák-német szövetségről és határozottan elítélte némely osztrákok nagy-német törekvéseit, áttért a Magyarország és Ausztria közötti viszonyra, s a következőket mondotta : Az osztrák-német liberális párt nem irigyli Magyarország politikai és nemzetgazdászati sikereit, bár onnét csak igen ritkán halljuk Ausztria gyarapodására irányuló óhajokat. Mind szívesebben fogadjuk el a dualizmusnak immár elháríthatlan következményeit, sőt az, hogy Magyarországban a magyar elem vezet, támogatja Ausztriában a német elem vezetését. De az osztrák császárság részére ép olyan állami függetlenséget és önállóságot akarunk, amilyent a magyar királyság igényel magának és nem törekszünk a közös ügyek kiterjesztésére. De hogy Ausztria-Magyarországnak csak egy közös külpolitikája és egy egységes hadserege lehet, azt beláthatják még a personal unió hívei is, miután a német birodalomnak is csak egy császári hadserege van, a különböző német államok souverainitása mellett. A közös hadsereg felbomlasztására irányuló törekvést mindig ellenezni fogjuk és németül vezényelt vitéz hadseregünk iránt mindig a legmélyebb rokonszenvvel fogunk viseltetni, mint az egységes osztrák állam tükrét és kezesét. A közgazdasági kiegyezés megújításánál nem törekszünk a már elvállalt nehéz és egyenlőtlen terhek megkönnyítésére, hanem miként 1878-ban, megmaradtunk a statusquo alapján. Ebből a szempontból kiindulva, készek lettünk volna a vámtarifán kívül a többi kiegyezési javaslatokat a vám- és kereskedelmi szerződést, a bank- és a cukoradó ügyét azonnal elintézni és némi módosítás mellett el is fogadni. Angol választási mozgalmak Gladstone egy küldöttségnek, mely őt Manchesterben üdvözölte, ezeket mondta: „Birodalmunk mindegyik gyarmata megelégedett, csak Írország térdepel küszöbünkön; a világnak ítélete az, hogy Írország Anglia szégyenfoltja. Ezen változtatni kell. Ki kell gyógyítanunk Írországot a jóság mindenható karjával.“ Orosz török konfliktus. Oroszországnak a portához intézett jegyzéke kategorikusan követeli, hogy a porta, mint szuverén hatalom, őrködjék a fölött, hogy Bulgária respektálja a nemzetközi szerződéseket, esetleg protestáljon Bulgária magatartása ellen. Sándor fejedelem tudvalevőleg már megnyugtató nyilatkozatokat tán meglepte az a haladás, melyet alig hét havi tanulás után e gyermekek felmutattak. A vizsgálaton elért eredmény fényes tanúbizonysága annak, hogy Bácsi Frigyes az iskola derék fiatal tanítója a legteljesebb sikerrel felelt meg a maga feladatainak. Egy körülmény keltett csak fájdalmas érzést a közönségnél, hogy ez a derék tanító betegsége által akadályozva volt abban, hogy a vizsgálaton személyesen és oly mértékben vehessen részt, amint azt ős a viszonyok megkívánták volna. Így is azonban lázbetegek, végig jelen volt a vizsgálaton, s teljesítette kötelességét egészsége kockáztatásával is hűen és becsülettel, mint a jó katona, ki utolsó csepp vérig küzd a szentügy védelmében. Beteges tekintete azonban mindannyiszor felvidult, ahányszor növendékei értelmes feleletet adtak a kérdésekre. A vizsgálaton részt, vettek az iskola öszes növendékei, számszerint 47-en. A vizsgálat, mely déli 12 óráig tartott, a gyermekek énekével és imájával ért véget. Ennek megtörténte után Váradi Károly tanfelügyelő teljes elismerésének és megelégedésének adott kifejezést a vizsgálatnak szerinte is „fényes“ sikere felett, miben oroszlán része természetesen Bácsi Frigyes tanítónak van, ki oly feladatot oldott meg, amely csak bámulatra keltő fáradság árán volt megoldható. Végezetül Szarvasy György iskolaszaki elnök mondott meleghangú köszönetet a közönség érdeklődése és szíves részvétéért. A vizsgálat után az iskolaszék megállapította a jutalmazandók névsorát, s kijelölte a jutalmakat, melyek a nagy sátorban összegyűlt közönség élénk érdeklődése közt osztattak ki a növendékeknek. A mai megélő-