Kolozsvár, 1887. július-december (1. évfolyam, 152-305. szám)

1887-10-14 / 241. szám

Kolozsvár 1887. erdélyi részek. Törvényhatóságok. Marostorda vármegye törvényhatósági bizott­ságának őszi rendes közgyűlése. II-ik nap. A közgyűlés ma délelőtt 3 órakor foly­­tattatott. Berzenczei István urnak megint sike­rt oda vinni a dolgot, hogy mindenki ő­ro­ll beszéljen, hogy a közgyűlés is csak ő vele foglalkozzék, hogy a közgyűlésen jelenlevők is csak az ő csinos hangjában gyönyörködjenek. Holott a közgyűlés — legnagyobb részben — földbirtokos osztályból kikerült tagjai komoly munkát végezni ültek össze, közérdekű és or­szágosan s megyeszerte fontos ügyeket megbe­szélni, megvitatni jöttek be 50—100 kilomé­ternyi távolból, s keserűen csalatkozva látják, h­ogy e helyett meddő szalmacsépelésre, unal­mas discursusok hallgatására vannak kárhoz­tatva. S mindez csupán azért van, mert egy ember, név szerint Berzenczei úr, haragszik a fő­ispánra. Nos­ hát ez mégis túlságos önszeretet, s hogy valaki lefoglaljon magának napokat, s az alatt csak „én“-jét szerepeltesse, s elvonja az időt a fontos közügyektől. Báró Bánffy Zoltán főispán eléggé megmutatta, hogy higgadt és ta­­pintatos ember, de végre neki is be kell lát­nia, hogy szép szerével semmire nem megy. Mi nem azért időzünk messzi földről és nagy költ­séggel a megye székhelyén, hogy a parlament­ből kiszorult urak szónoki gyakorlatait hall­gassuk, hanem hogy az országos és fontos dolgo­kat megbeszéljük, megvitassuk s esetleg üdvös határozatokat hozzunk. A mult ülés jegyzőkönyvre Dósa Elek fő­jegyző által felolvastatván, abból — igen he­lyesen— a széksértési actus kihagyva lett. Ki lett hagyva pedig azon egyszerű okból, mert szónok magát kimagyarázván, ellene határozat, mely felmentő vagy elma­arasztaló lett volna, nem hozatott. Miután pedig olyan előfordult ügyek, melyekben a közgyűlés nem határoz, nem szoktak jegyzőkönyvre vétetni, hát ily formán ez sem igtattatott bele. Ámde Berzen­czei ur erősen kívánta, hogy neve — ha más­ként nem is — de ily módon megörökittessék és sürgetőleg követelte a jegyzőkönyvre vételt, mely kívánságában Őt csupán Tolnai, Szentivá­­nyi és Bella Laczi támogatta, de az óriási józan többség ellene nyilatkozván,kívánsága meg­hiúsult. Kisküküllő vármegye átirata az italméré­si jog szabályozása tárgyában tudásul vétetett, úgy­szintén tudásul vétetett Zólyom vármegye azon tárgyú átirata is, melyben a községekben előforduló adóügyek ellátására külön állami közegek alkalmazását kéri a képviselőháztól. Versecz sz. k. város polgármesterének át­irata, mely mellett „Versecz város története“ czimü munka 2 kötetes példányát megküldi, kö­szönettel tudásul vétetik, s nevezett mlla levél­tárba tétetni rendeltetik. A közigazgatási bizottság előterjesztése a jövő évi közmunka-költségelőirányzatról elfo­­gadtatik. E szerint egy kettős fogat váltsága 4 frt 80 kr és hat gyalog-napszám megváltási ára 2 frt 40 kr leend. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról felolvastatni nem kívántatik, mivel a közelebb­ről kinyomatandó és minden bizottsági tagnak megküldendő évi jelentésben amúgy is benne lesz foglalva. Ezek után alispán felel a február 25-én 4. j. k. számú közgyűlési határozatra, mely Job­bágytelke község határának hibás megadózta­tására vonatkozik. Alispán előadja, hogy két­ségtelenül meg van győződve, nemcsak ő, ha­nem a kataszteri hivatalok is, hogy nevezett község túlságosan sok földadót fizet, de ennek oka csakis maga a község, mivel a magas osz­tályozás ellen annak idejében felebbezni elmu­lasztotta. Berzenczei e pontnál kéri a gyűlést, hogy a vármegye hivatalosan írjon le a pénzügymi­nisztériumhoz, kérvén az igazságtalanság or­­voslását, — de indítványa nem lévén concret alakban előterjesztve, elvettetik. Következett a 31 ik pont, mely a f. évi február 25-iki közgyűlés 32. 1. k. sz. határo­zattal megbízott küldöttség jelentése volt a volt Torda megyéből átjött pénzek és pénzér­tékek mikénti kezelése tárgyában. — Mielőtt a küldöttség jelentése előadatnék, alispán be­­jelenti, hogy Fülep Kálmán, mint ezen bizott­ság elnöke, állásár­ól lemondott, s helyébe el­nöknek Gridi Papp Mátét kérte fel. Balla Gyula előadó felolvassa a küldött­ség jelentését, mely kimutatja ugyan, hogy pénzhiány nincs, azonban az 1876 ban Torda­­megyétől átvett pénzek és pénzértékek oly ren­detlenül és hiányosan kezeltettek, mely meg­botránkoztató volt. Továbbá, hogy egy 706 frtos tétel, mely 1876-ba lett átvéve, csupán 1881-be fizettetett a Sántha Károly volt pénztárnok által B­illa ozsef uj pénztárnoknak, mely késedelme­­zés évekre menő kamatveszteségeket okozott a vármegyének. Végül indítványozza a köz- t ?A?ek>. hogy. azon körülményekről, me­lyekről a hivatalos adták hallgatnak, avagy I j pW világításba nem helyeznék, hallgattassék ! Szentiványi Kálmán akkori alispán is, 8­e N­­­SM az iratok adassanak vissza a kiküldött bizottágnak. I Berzenczei tiltakozik ezen indítvány el­­aDi mivel amúgy is elég hosszú ideig húzódott j ezen kellemetlen ügy, kéri a közgyűlést, hogy az ezen ügybeni további eljárást szün­­ttse be, ellenben Balla József jeleni pénztár­ 8^et> indítson fegyelmi eljárást, mivel nem »* P illetékes helyen jelentést arról, hogy hozzá ! n, .frt összeg egy akkor már magán egyén 1 d'f. ^fizettetett. A közgyűlés Berzenczei in­­f.Vá °yát elvet­i , az állandó választmányát el- I ' tsiélö előre haladván, a gyűlés foly­­ó óra határnapul holnapután d. e. 1­ óra tű­­Kolozsmegye köztörvényhatósági bizottsá­ga e hó 19-én d. e. 10 órakor tartja őszi rendes közgyűlését, melynek nevezetebb tárgyai követ­kezők : 1. A törvényhatóság jövő 1888. évi költségvetései előirányzatának megállapítása s ezzel kapcsolatosan a nm. m. k. belügyminisz­ter urnak idei 47,466. sz. a. kelt rendelete a költ­ségvetésnek törvényes időbenn leendő felterjeszté­se iránt. 11. Törvényhatósági pótadó kivetése: a) a nyilvános betegápolási alap javára ; b) a me­gyei tisztviselők nyugdíj alapja javára ; c)a me­gyeház telkén szükségessé vált ép­tkezésre. III. A b. hunyadi iskola segélyezése. IV. Kormány leiratok és rendeletek. V. Alispáni jelentés. VI. Az árvaszéki elnök jelentése. VII. A főor­vos jelentése. VIII. Az igazoló választmány je­lentése, a legtöbb adófizető bizottsági tagok jövő 1888. évre érvényes névjegyzék megálla­pításáról.,IX. A számonkérő székének jelentése. X. Kibli ügyek. XI. Társtörvényhatóságok átiratai és pedig: a)Zólyommegye közönségének átirata az adóügyek elintézésének állami közegekre ruházá­­sa iránt; b) ugyanazon megye közönségének országos lelencz-alap lelencz-házak létesítése iránti átirata; c) Torda-Aranyosmegye közön­ségének átirata Mező-Méhes község külterüle­te egy részének megyénkhez csatolása iránt; XII. Más hatóságok átiratai, éspedig: a) Az Erdé­­lyrészi Magy­a­r Közmű­velődési Egy­­let á iral a K.-Monostor községének Kolozsvár sz. kir. városhoz csato­lása iránt. XIII. k­özségi ügyek. XIV. Az egyesek kérelme. XV. Indítványok. Szebenmegye tegnapelőtt tartotta rendes őszi közgyűlését, melyet gróf Bethlen András főispán nyitott meg. Az elnök üdvözölte a gyűlést és megemlékezett ez alkalommal azon meleg részvétről, melyet ő Felsége legkegyel­mesebben tanúsított Kolozsvárit a küldöttségek tisztelgése alkalmával Szeben megye küldött­sége iránt. A legmagasabb kegy­e kife­jezését a gyűlés örömteljes köszönettel fo­gadja. Lelkes éljen kiáltások hangzottak fel a főispán beszéde után. A közgyűlés most az egyes tárgyak tárgyalásához fogott. A megye 1888. évi költségi előirányzata elfogadtatott. A vendéglők, szállodák és kávéházak szabály­zata pontonként felolvastatván, elfogadtatott. Több kisebb jelentőségű megyei ügy elintézése után a gyűlést fél 1 órakor befejezték. Őszi közgyűlését e hő 15 én tartja meg Nagyenyeden Alsófehérmegye bizottsága. Tár­gyalni fogják az 1888 ik évi költségvetést, az 1 °/0-os pótadók megszavazását a betegápolási alap s a megyei tiszti nyugdíjalap részére; az Abrudbányán építendő laktanya ügyét; az e czélra felveendő 140000 frt törlesztési kölcsönt. Választanak árvaszáki jegyzőt, igazg. választ­mányt, 5 tagot a közigazgatási bizottságba Előveszik a Mihálczfalva mellett építendő hid ügyét; a topánfalvi hidat; a csombordi hajó­vámnak 1400 frtért leendő megváltására ké­szült javaslatot; Gyulafehérvár sz. kir. város módosított szervezeti szabályzatát; a Nagy- Enyed kötötte újabb bérleti szerződéseket; Tö­vis, Verespatak, Abrudfalva, M. Csüged szer­ződéseit ; Barsmegye feliratát s a folyó ügyeket. 1 "'lett ki. Vidéki élet. * Régi idők maradványai. A marosluda­­si vasut­ épitésénél egy emberi csontvázat ta­láltak teljes fegyverzettel. — Ó-Radna uj községházának építésénél földalatti pinczehe­­lyiségeket fedeztek fel, melyek minden látszat szerint még a mongolok idejéből valók. * A naszódi román gymnasium alapkö­vét e hó 9-én rakták le ünnepélyesen. Az épület tervét Maetz kolozsvári építész ké­szítette és 121,683 írtba kerül. * Az erdőöri szakvizsgák Nagyszebenben e hó 10 és 11-én tartattak meg a miniszté­rium által kinevezett vizsgáló bizottság előtt, mely a következő tagokból állott: Abrudbányai Albert kir. erdőtanácsos, Bemches Frigyes és Binder József. A vizsgák folyamán öt jelent­kező nyert erdőőri képesítést. * Beigtatás. Főt. Teutsch püspök teg­napelőtt ünnepélyesen felszentelte és beigtatta a következőket: Baczoni Mihály segédlelkészt, Barth György lelkész-tanítót, Depner János, Konnerth Frigyes segéd­lelkészeket és Zattler Mihály lelkészt. * Igazi gyakorlat Tegnapelőtt éjjel — Írják Nagy-Szebenből — a­mikor a tűzoltók a díszgyakorlat örömére még nagyokat ittak vala, megkonyultak a harangok tüzet jelezvén. A vasúti indóház környékén gyűlt meg egy széna és szalmával tele facaüt. A tűz valószí­nűleg g­y­u­j­t­o­g­a­tá­s eredménye. Nagy sze­rencse, hogy abban a nagy szélben, mely a tűz alatt dühöngött, a tűzoltók megfeszített­ erővel meg tudták akadályozni azt, hogy semmi más épület ne égjen el. * Új laktanya. Szászvárosról írják, hogy a napokban történt meg az uj katonai lakta­nya átvétele, mely még teljes elkészülése előtt annyira megtetszett Albrecht­­ főherczegnek, hogy kifejezte azon kívánságát, hogy az őszi hadgyakorlatok tartama alatt ott ügyen el szállásolva. A laktanya ép­itője, Maetz nagysze­beni építész, kilencz nappal a határidő előtt, teljesen elkészítette a laktanyát, u­gy, hogy a főherczeg szeptember 20-án beköltözhetett. A laktanya a város nyugati végén fekszik, és Bin­der Emil városi mérnöknek, a nagyszebeni ka­tonai műszaki igazgatóság által módosított ter­ve szerint épült. Két egyemeletes épületből áll, a kisebbikben az irodák, a fővárosa és a fog­da helyeztetnek el, a nagyobbikba már be is költözött a harmadik zászlóalj. * A földvári földmives és kertészeti is­kola évi vizsgálatait, e hé­t én tarto­tták meg, a gazdasági tantárgyakon kívül a magyar nyelv is vizsga tárgyát képezte. A szász községek sajnálatos tartózkodással viseltetnek az inté­zet iránt, úgy, hogy az első évfolyamnak csak 5, a másodiknak csak 3 hallgatója volt. * Öngyilkosság. Szent-Péteren (Brassóm.) illetőleg azon a környéken e hó 6-án egy brassói jómódú mészáros mester, még eddig ismeretlen okokból, felakasztotta magát. KOLOZSVÁR * Lelketlenség. A nagyszebeni városi park­ban néhány elvetemedett gazember, kiknek ne­veit még nem tudja az ottani rendőrség, le­térdelte­­ a fenyőfák tetejét. A szépizÖ-egylet 20 frt díjat tűzött ki annak részére, a­ki felfede­zi a tetteseket. Igazán barbárság kell ahhoz, hogy valaki ilyent megcselekedjen. * Diszgyakorlat. A nagyszebeni tűzoltó­­szövetség jelenleg közgyűlést tart Szebenben és ez alkalomból tegnapelőtt délután az otta­ni tűzoltóság zene mellett diszgyakorlatot tar­tott, melyet óriási közönség nézett végig. A gyakorlat minden tekintetben sikerült. * Gyilkosság. Levelezőnk írja: hatvan éves öreg ember volt a kis-nyulasi Szemertyán Vaszilika. Bent járt e hó 7 év a Kabéd köz­ségben megtartandó országos vásáron. Utoljára járt bent. A­mint estve felé onnan hazafelé ballagott, megtámadta két mező­szűcsi legény, s agyonverték. A gyilkosokat vasárnap a gyor­san értesített csendőrség kézre kerítette. A Járvány. Mint levelezőnk írja, lépfene járvány pusztít Agárd község sertés állomá­nyában, honnan már eddig is számos áldoza­tot ragadott el. Remélhető, hogy a már foga­natosított szigorú óvintézkedések mihamarább elejét veendik a további bajnak. * Ismét tűz. Csak tegnapi lapunkban hoztuk a csik-kozmáki esetet, s levelezőink ma már újabb tüzekről tudósítanak. K­ő­h­a­­l­omban e hó 11-én este 8 órakor a garati utczában kigyult egy csűr, beleharapott a ve­le kapcsolatban lévő istálló i­dejébe, pár percz múltán toronymagasra csapkodtak fel a lán­gok, s bevilágították az egész várost s a vá­ros felett emelkedő romokat. Az oltás a régi rozoga kis fecskendőkkel nehezen ment, de nem lévén szél, a tűz szerencsére nem ter­jeszkedhetett. Kál községben e hó 9 én há­rom lakházat pusztított el a hozzá tartozó gazdasági épületekkel együtt a láng. Itt azon­ban kisebb a kár. Az elégett épületek a ma­­rostorda megyei kölcsönös biztosító-társulatnál voltak biztosítva, s így a tulajdonosok némi­leg kárpótolva l­e­s­z­n­e­k. Mindkét tűzeset oka ismeretlen. * A mezőségi tavak lecsapolása. A Kis- Lekencze, Mező-Rücs és Mező Sámsond közsé­gek határain fekvő, nagy kiterjedésű tó lecsa­­polási munkálatai gyorsan haladnak. A leve­zető árok már nagyjában kész, s a hátralévő munkálatok sikeres folytatására a vármegye közigazgatási bizottsága újabban 3000 gyalog napszámot rendelt le a megye útmunka ere­jéből. * Beszüntetett távirda. A varasd-topli­­czei állam távirdai nyári állomását ez idényre október 1-én miniszteri rendelettel beszüntet­ték. Ugyanígy a munkács-veszküdi vasút kis­­szolyvai állomásának távírdáját, mely az álla­miakon kívül, magán táviratok kezelésére is fel volt hatalmazva. * Vásár. A kőhalmi országos vásár — mint levelezőnk jelzi — e hó 7-től 11-ikéig tartott, korántsem volt azonban olyan látoga­tott, mint a mult években. A baromvásáron meglehetős volt a keret^, s leginkább a bi­valyok keltek. Különösen a toroczkóiak vásá­rolták, mert a tűzvész alkalmával megfüstölő­­dött takarmányt a bivaly eszi csak, a többi ott hagyja. * Halálozás. Hozzánk beküldött gyászlap jelenti egy agg ember elhunyták Jankafalvi Csató István, élete kilenczvennyolczadik évében, október hó 12-én elhunyt Dicsőszent­­mártonban, hol tegnap temették nagy részvét­tel. A boldogult ravatalát négy élő gyermek, tizenkét unoka és tizennyolcz dédunoka állja körül, kiknek az elhunyt, néhai neje, Nemes Rozáliával együtt töltött 67 évi házas életé­ben, ritka példáját mutatta a jó férj, gondos családapa, nagyapa és dédapának. mon­á, * A ki megteszi kötelességét Szirják Si­mező szent-mártoni menyecske meg­tette. E hó 5-én két leánygyermeke szü­letett. Ez elég lett volna, de ö 6-lkán ismét neki gondolkozott — s mint levelezőnk írja — röviden reá, világra hozta a harmadik babát. Mind az anya, mind a három leányka, reme­kül érzik magukat. Lendületes théma az el­mélkedésre román laptársainknak. Isten él­tesse őket. * Apró hírek. Gazdasági kiállí­tást. Gyümölcs- és kertészeti kiállítást, rende­zett a brassói lövöldében a barczasági kerület gazdasági egylete. A kiállítás e hó 2-én nyílt meg. — Hivatalos hajtóvadászat volt e hó 19-én Alsó Árpáson. Egy medve esett. 10-én folytatták, de a ködös, esős idő beleszólt. — K­é­z­d­i-V­ás­á­r­he­l­y­e­n gyül­­ést indítottak a pápa jubileumára küldendő emléktárgyra. — S­z­i­l­á­g­y S­o­m­l­y­ó n e hó 8-án virradóra az adóhivatal helyiségébe isme­retlen tettesek betörtek. Ez a harmadik eset már, nagyon valószínű, hogy a tettest most se kapják. Igaz, nem vitt semmit magával. A­mi ~fitkot f­efeszegetett, ott nem kapott bankót. " CSARN­OK. Az ördög itala. (K­­y capucinus, Modarcius testvér, hátrahagyott iratai.) Kiadja: Hoffman Amadeus Theodor MÁSODIK RÉSZ. Második fejezet. Vezeklés. (73) (Folytatás.) Francesco büs­.kü­lönbéjázó ifjú volt, csak az agg Leonardo tudja vala megbékolyozni vad szellemét ■— s mire Francisco lemondott feje­delmi személy voltáról, Leonardo jámbor, hű­séges fia leve. Sok fontos, nagy opusát segitó az üreg­nek, ad fűiéri adducalni, s igy történt vala, hogy a tanítvány fölemelkedve,a tanuló magas­latára, híressé lön, s sok oltár­képet kell vala festenie templomok s kolostromok számára. Az agg Leonardo hűségesen támogató szóval­­tett el, mig végre arunnaiu senectute, meghalt. Ez momentumtól kezdve, mint nagy erő­vel elfojtott tűzveszedelem tört ki Francisco ifjúban, a büszkeség és a fennhéjázás. Saecu­­lum a legnagyobb festőjének tartja vala magát, s elért tökéletességét asstimulálva magas ál­lásához, a fejedelmi festőnek kezdi vala magát nevezni. A vén Leonardoról csak contemnálva beszélt, s eltérőleg a jámbor egyszerű stylus­­tól, újat talála ki magának, mely is alakjai­nak luxuriájával s büszkélkedő coloraturájával a publicumot elvakitá, s ezeknek tulcsigázott laussa mind hiúbbá s kevélyebbé tevék. Esik vala, hogy Rómában vad libertinus ifjak közé juta, s valamint mindenütt első eminens akart lenni, itt is nemsokára a leg­derekabb volatör volt a vitum örvényein át. Teljesen elcsábítva a pogányság hamis, hazug pompájától, az ifjak Francisco vezérlete alatt egy arcala sodalitást kötnek vala, mely­ben a keresztyénséget vittose kigunyolták, s a régi graecusok művészeit utánozva, rossz as­­­szony-félékkel kárhozatos ünnepeket ülnek vala, vala Festők voltak, de még több képfaragó közöttük, kik csak a régiek művé­szetéről akartak valamit tudni, s kikaczagták vala mindazt, a mit az újabb mesterek a szent­séges keresztyénségtől ihletve, annak glóriájá­ra kitaláltak s pompásan keresztül vittek. Fran­cisco szentségtelen fellelkesülésében sok képet irt ama mendux mesevilágból. Ki sem tudja vala úgy, mint ő produkálni a feminea corpus meretricialis luxuriessét eleven modellumokról véve a szint az antiqua szokásunkról a for­mát. A­helyett, hogy mint eddig, a templo­mokban s a kolostorokban a régi jámbor mes­terek pompás képein szerezne magának épü­lést, s artifexhez illő áhítattal fogadná őket bensőjébe, szorosan rajzolgatja vala a hazug, pogány istenek alakját. De egyetlen egy sem hatotta úgy át lelkét, mint a Nenus asszony egy szaluája, melyet örökké gondolatában hor­dozott. Az a sallarium, a melyet Zenobio test­vérének donált, egyszer a szokottnál hossza­sabban kimaradt, e­­gy esek, hogy k Francesco tékozló vitae agendi modusában, mely minden szerzeményét gyorsan elpazarlá, nagy pénz­szükségbe jutott. Megemlékezék vala ekkor, hogy lég ideje megbízta őt egy capuem­orura kolostor, hogy egy nagy summáért festené le nekik a sancta Rosalia imagoját, s elhatáro­zd, hogy e művet, melyet a keresztyén szen­tek elleni aversiojának okáért nem akart adius­­que elfogadni, most gyorsan befejezi, csak hogy a nagy summát megkapná. Elhatározza vala, hogy a szentet mezítelenül, s alakjára, arczára ama Vénus asszonyhoz hasonlatosan írja le. Vázolása maxime sikerült, s a vétek­kel terhelt szivének nagyon landeáltak Fran­cesco ez ignomim­osa gondolatát, hogy az is­tenfélő monarchusoknak keresztyén szentjük helyett egy bálványképet adjon templomukba. Ámde mikor Francesco festeni kezd va­la,­­­ lám — máskép alakulónak azok, a mi­ket in mente kigondolt, s egy hatalmasabb virtus győzte le az aljas hazugság szellemét, a mely benne inhabitál vala. Egy a paradi­csomból való angyal arcza kezd vala a fekete ködből eluccalni; s aggódó félelemből, nehogy a szentet violám­á s a Menybéli Ur Is­tene fóruma elé jutna, nem meri vala az arczot ad finem adducealni, s a nuda korpus körül pompás színekben hullott le az istenes köntös, sötét­ veres szoknya és égszín­kék felső öltöny. A capucini Franceskcohoz írt episto­­lájukban csak a Sanda Rosalia képéről tesz­nek vala említést a­nélkül, hogy különöseb­ben kifejtenék, váljon életének, mely jelene­­s cénáját kívánják lefestetni, így tehát Frant­­esco vászna közepére csak a szent alakját rajzolta vala, most azonban divina mente con­­citatus, tarka figurákat ir vala köröskörül, me­lyek csodálatos képen cohaercálva a szent mar­­tyriumot képezik vala Francesco, teljesen elke­rült képébe, potius a kép lön maga az az erő, mely őt megragadja s sursum teneálja vala, gonosz élete folyása fölött, melyben addig le­iedzett. Da nem tudja befejezni a szent orczáját — s ez pokoli gyötrelemmé levő számára, he­gyes tövisekkel belsejét kínozó. Nem gondol vala többet Veuus asszony képére, hanem úgy tartja vala, hogy látással látja az agg Leonardot, a ki miserantrr néz reá, s búsulva s fájdalom­mal mondja: Jaj, csak­ segíthetnék én neked, de hát nem szabad, — le kell mondanod bű­nös laborodról, s mély poenitentiát fog adni, s kikönyörögni a szentek közbenjárását, a kik ellen oly vitio9e jártál el. Az ifjak, kiket Francesco fam longe tem­pore elkerült, megkeresik vala őt officinájában s elernyedt betegként találták, nyoszolyáján be­verve. De mikor Francesco elmondá nekik ca­­susát, hogy — mintha gonosz szellem törte volna meg tálentumát, — nem tudná befejez­ni a sancta Rosalia képét, mindnyájan kika­­czagják vala s mondák: — Ej testvérem, hát egy­­érülés-fordu­­lásban bizony olyan beteg lel ? Hozzunk hát italáldozatot Aesculapiusnak s a jó indulatu Higieiának, hogy ama gyönge megerősödnék. Syrakusae városabeli bort hozatnak vala, la, mivel megtölték szőkéjüket az ifjak, s ezután a be nem fejezett kép előtt libatiót hozva a pogány isteneknek, szerte fecskendez­ték. De mikor derekasan hozzá láttak vala a poharazásnak, s borral kínálják vala Frances­­cot, emez nem akar vala inni, s résztvenni a vad testvérek dobzódásában, —■ pediglen nagy vivátot kiáltanak Venus asszonyra. Ekkor monda egyik közülök : — Ez bolond festő, vére beteg, in men­te et in corpore, s valami doktort kell ide hoznom. Magára veti vala köpenyegét, felcsatolja vala német kardját, s kimene az ajtón. Ke­vés momentum után újra belépe, s monda: — Hej, bej, lássátok, magam vagyok az az orvos, a ki azt a sorvadót javalom. Az ifjú, ki ugyancsak akar vala egy öreg doktorhoz hasonlatosnak lenni járásában, állá­ Október 14. sában, görbített térdekkel tipeg vala ide, s tova, s ifjú orczáját csodálatosképen ránczolta össze, úgy hogy öreg, ugyan éktelen embernek lehe­tett tartani és az ifjak kaczagtak, kiálták: — Lám, lám, mily dod­e tud nézni a re­verende doktor! (Foly. köv.) KÖZGAZDASÁG. Kolozsvári hetivásár. Kolozsvár, okt. 13. A kedvezőtlen esős idő daczára jó köze­pes forgalmú hetivásárunk volt. Gabonapiaczunkon jobb vételkedv mutatkozott mint a mult hetivásáron. Az árak általában nem változtak, csak a rozs és kukoriczáé lett kis­sé szilárdabb. Métermázsa szerint a követke­ző árak voltak irányadók : uj buza 6—6 frt 50 kr., uj rozs 4 frt 30—50 kr., uj kukoricza 4 frt 30—50 kr., uj zab 3 frt 6O—4 frt, ár­pa minőség szerint 4—5 frt. Lisztárak Király-liszt 15 frt, montliszt 13 frt 75 — 14 frt 50 kr., zsemleliszt 12 frt 25 kr.—13 frt 20 kr., fehér kenyérliszt 10 frt — 11 frt 50 kr., barna kenyérliszt 7—9 frt, dercze 4 frt. 50 kr., korpa 3 frt 50 kr. Szarvasmarha- és sertéspiaczunkon a for­galom szintén gyarapodott. Szarvasmarha mint­egy 250 darab, sertés mintegy 300 darab ada­tott el. Egy pár ökör ára átlag 200 frt, egy kis borjas tehén 120—140 frt, medő tehén 100 frt, éves borjú 28—40 frt, nagy hízott sertés darabja 60—80 frt, rideg sertés 25— 30 frt, süldő 7—9 frt. A­mint ezen árakból is látszik, a sertésnek aránylag sokkal jobb ára van, mint a szarvasmarhának. Takarmánypiaczunkon a behozatal nem elégítette ki a keresletet, az árak itt jelenté­kenyen emelkedtek. Egy közönséges szekerecske széna 9—11 frt, sza­ma 3—4 frt. Fapiaczunkon jó közepes kínálat volt, de az árak mégis jók voltak. Más őrs­ég piaczunkon párjával: puska 2 frt 60 kr., csirke 50—80 kr., 8—9 darab tojás 20 kr. Száz fő káposzta 4—5 frt. Egy litervéka pityóka 35—40 kr., körte 80 kr.—1 frt. alma 30—40 kr., szilva 25— 30 kr., szellő 1 frt—1 frt 20 kr. Gyümölcs­féléből sokat hoztak piaczra. Kilogram szerint: marhahús 32—34 kr., sertéshús 40 kr., szalonna, zsir 08—72 kr. A zsir áfát túlságosan felhágtatták. Állategészségügy az erdélyi részekben.? Kolozsvár, okt. 14. A Közgazdasági Értesítő által összeállí­a­tott értesítés szerint október 4-től—okt. 11-ig ragályjárványos állati betegségek állása az erdélyi részekben a következő volt: A himlő Háromszék megyének Köpecz, Miklósvár, Bodos és Nagyajta községeiben; Kisküküllő megyének Küküllővár, Alsó-Kápolna, Tatárlaka és Ádámos községeiben. A lépfene (anthrax) már nagyobb te­rületen fordult elő. Csik megyében : Gy.-Reme­te, Gy. Szárhegy, Gyergyó-Szent-Miklós közsé­gekben. — Maros-Torda megyében: Mikháza, Nyomát községekben. — Szeben megyében : Al­­vincz községben. Egyéb járványos betegségek­től ez idő alatt megkímélve maradt az erdélyi részek házi állat állománya és igy az állategész­ségügy állapota igen kedvezőnek jelezhető. Sb : A beszterczei földmivelési iskolában okt. 10-én kezdődött á télt tanfolyam. Kiállítás. A beszterczei gazdasági egylet november 20—23-áig a földmivelési iskola he­lyiségében gyümölcskiállitást rendez. TÁVIRAT, Páris, okt. 14. A rendjel-botrány mind nagyobb izgatottság között tár­­gyaltatik. A hadügyminiszter távirati ren­deletet intézett Boulangerhez, hogy azon­nal visszatérjen Clermont-Ferrandba és azon kérdést intézte hozzá, vajjon csak­ugyan nyilatkozott-e oly kép, mint a la­pok állítják, mely szerint Boulanger azt mondta, hogy a hadügyór csak iránta való ellenszenvből keveri őt (Boulangert) és nevét a rendjel-botrányba. Boulanger e felhívásra szintén táviratilag azt vála­szolta a hadügyérnek, hogy igen­is, mondta a kérdezett szavakat. A hírlapok azt jelentik, hogy Boulan­ger 30 napi szigorú fogságra ítéltetett, és a minisztertanács határozand afelett, hogy Boulanger felmentessék-e a parancsnok­ságtól. A fegyelmi bíróság elhatározta, hogy Caffarell tábornok becsület elleni vétség miatt a hadseregből elbocsátandó. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN Kiadó: AJTAI K. ALBERT. Szines selyem faille frangaise, Su­rah Satin merveilleux, Atlas, Da­maste, Rips és Taiota met 1 frt 35 töl 7 frt 45 krig, véggel vagy egyes ruhának valót küld vámmentesen, házhoz. G Henneberg (cs. és kir. udv. szállító) selyem­ gyári raktára Zürichben. Minták küldetnek. Levélportó 10 kr. __________5­­7—9 ___________

Next