Kolozsvár, 1888. január-június (2. évfolyam, 1-148. szám)

1888-02-20 / 41. szám

ken, hanem a fővárosban is akkora érdeklődés mutatkozik már is, hogy nem valószínűtlen, hogy a balletet háromszor egymás után fogják előadni. Az előadásban részt vevő tánczosnők és tánczosok névsorát közöltük, kivülök a hely­beli gyermekvilág legkedvesebb alakjai fognak kecses tánczokat lejteni. A hallétből a próbák dr. Bánffy Gyurka személyes felügyelete és az e végből iderendelt Luigi Mazzantini budapesti balletmester vezetése mellett már egy hét óta a legnagyobb gonddal és buzgósággal folynak özv. gr. Teleky Domokosné palotájában. Úgy a nagyok, mint a kicsinyek, jelentékenyen előha­ladtak a balét betanulásával. A „Bécsi keringő“-n kívül előkelő műkedvelők Giacon gyönyörű dra­­moletjét „Az apród“-ot fogják egyik este és a hangversenyt a másik estén előadni. Az elő­adásokra még meglevő jegyekre előjegyezni gr. Eszterházy Jánosnénál lehet. A helyárak a kö­vetkezők : Alsó és középpáholy 10 frt. Felső páholy 6 frt. Támlásszék 2 frt 50 kr. Zárt­szék I—III sor 2 frt. Zártszék IV—VII sor 1 frt 50 kr. Zártszék VIII—X sor 1 frt. Erkély­szék 3 frt. Másod emeleti erkély 1 frt. Számo­zott állóhely 60 kr. Karzati ülés 60 kr. Föld­szinti bemenet 50 kr. Deák- és katonajegy 40 kr. Karzati bemenet 20 kr.­­ A márt- 15-iki ünnepélyt rendező ál­landó bizottság jelenlegi törzsvagyona 1706 frt 26 kr, mely összeg az évenkint tartatni szo­kott márt. 15-ik ünnepélyekből folyt be. Az ünnepélyek egy a Uniót jelképező szobor felállításának javára tartatnak. Azonban az­­állandó bizottság addig is, mig e szobor létesí­tését eszközölhetné, több hazafias adakozást tett, így az Emkének örökös tagja lett s en­nek dijában már 300 frtot törlesztett nemkü­lönben a honvéd-menház, szegedi árvízkáro­sultak s Petőfi szobor javára szintén jelenté­keny összeget adott. — Arany mennyegzet ünnepelt tegnap egy közbecsülésben álló tisztes n agg házaspár: id. Bodor Pál és neje G­a­y­s­e­r Vilma. Ez a ritka, lélekemelő ünnep szoros családi körben folyt le, de igy is sokan valának, mert a de­rék öreg párt sok gyermek s még több unoka környező, szeretettel, tisztelettel. Igazi arany­idő az a félszázad, melyet egymás odalán el­­töltöttek, boldogságban és szomorúságban egy­aránt s tegnap kényes szemekkel áltak Szász Domokos ref. püspök előtt, ki az ötven esz­tendővel elhangzott esküt magas röptű alkal­mi beszéddel s megható imával viszhangoztatá. Gazdag estebéd végzé be az ünnepet Bodor László trvszéki biró házánál s az ifjú szelle­mi erővel rendelkező nyolczvan éves vőlegény vidáman köszöntött a jelen levőkre többször is. Az öreg Salamon bácsi játszott a vacsorá­hoz, a­ki maga is 50 esztendeje muzsikál. — A tisztes agg párnak — velünk együtt — so­kan kívánnak még hosszú életet. — A nőegylat álarczos bálja, a­mely szombaton folyt le a reboutban, kiválóan sike­rült. Nagy és előkelő közönség vett részt e mulatságon, mely iránt az arisztokráczia is rendkívüli érdeklődést tanúsított. Sok kedves gyermek tánczolt jó kedvvel és a közönség nagy gyönyörűségére. Álarc­osok elég számosan vol­tak, de „szellemünket nem nagyon erőltették meg: legfenebb azt mondogatták­ azoknak, akik nem voltak álarczban, hogy: ismerlek! A társaság éjfélkor eloszlott. A mulatság a jótékony czél­ra 300 frton felül jövedelmezett. — Meghívó az Erdélyi Muzeum Egylet bölcselet, nyelv- és történelemtudományi szak­osztályának f. é. febr. 22-én szerdán d. u. 5 órakor a kereskedelmi akadémia disz­termében tartandó szakoszt. gyűlésére. Kolozsvárt, 1888. febr 18. Az elnök. Tárgyak: 1) P­oe Allan Edgar költeményei. Irta és felolvassa dr. Ferenczi Zoltán szakoszt tag. 2) E­r­d­é­l­y­i népballadák, irta Sebesi Jób szakoszt. tag, felolvassa a titkár. — Halálozás. Gyászlapot vettünk, mely­ből részvéttel értesülünk, hogy Klez­n­er Ká­roly, a Csapó Sándor (Ormós Ferencz) c­ég első segédje és könyvvezetője, derék, munkás fiatal­ember e hó 17-én éjjeli 8/4 12 órakor, élete 35 ik évében, 9 havi betegség után meghalt. Az el­hunytat tegnap temették részvéttel.­­ A torna­vívó egyletnek tegnapi köz­gyűlésén a következő 15 részjegy szám sorsol­­tatott ki, u. m. 343 (gr. Bethlen Béla), 324 (gr. Teleki Gusztáv), 268 (unitárius valláskö­zönség), 117 (Folly Mihály), 200 (Ákontz Já­nos), 289 (Szász Béla tanár), 275 (Tamási Já­nos), 273 (gr. Teleki Károly), 352 (gr. Bánffy György), 14 (br. Bánffy Jenő), 330 (gr. Teleki Gusztáv), 30 (Mayer Ferencz ügyvéd), 95 (Vi­­kol Lajos), 169 (gr. Mikó Imre), 68 (Duha Im­re). A kisorsolt számokkal ellátott részjegyek I. évi márczius hó 1 én, egyenként 100 írttal, egyleti pénztár által beváltatnak.­­ A kereskedő­ ifjak társulata tegnap délután tartotta évi közgyűlését saját helyisé­gében. Po­i­z Albert elnöki megnyitója után, mely éljenzésekkel fogadtatott, a választmány­­ évi jelentését olvasta fel Deák Farkas titkár, majd tudomásul vétettek a számvizsgáló bizott­sg jelentése és a múlt évi zárszámadások. A jövő évi költségvetés megállapittatott. Végül megválasztották elnöknek dr. Haller Károlyt, kit küldöttség a gyűlésbe hivott, hol hatásos szónoklatot tartott. Alelnöknek Nyegrutz Ti­vadar, pénztárnoknak Darnay István, titkárnak Deák Farkas választatott meg, úgyszintén 15 választmányi tag. — Kézre került betörő tolvaj. Szombaton éjjel egy munka nélküli szabósegéd feltörte Her­­s­ng Sándor Nagy-malom utczai boltjának ab­­laktábláit és azon át a boltba hatolva, min­t dengle portékákat összeszedett, ellopott és el­­t­ávozott. Mikor már jódarab ideig haladt, eszé­be jutott, hogy jó volna még a rozsd­isos üve­gek közül is néhányat elcsípni. Visszafordult ismét, bement a boltba, de ekkor az épen ar­ra haladó Hirschler György észrevette s gallé­ron fogta és a rendőrséghez vitte, a­hol le­tartóztatták. A betörő neve Baló Sándor, lo­pásért hét évig volt fegyházban és valószínű, hogy tagja vagy vezetője egy rendszeres betö­réseket űző bandának. A vizsgálat foly. a Brassó-háromszéki vasút. Háromszék­­megye törvényhatósági bizottsága e bó 15 én tárgyalta helyi érdekű vasutjok ügyét s csak a Brassótól Hermány s Prázmár közt, Kökös és Uzon községeken keresztül vezető vonalat fogadta el. Brassó megye, illetve Brassó város — mint a „B­ó“ írja — nem igen lesz hajlan­dó ezen igy pusztán Háromszék megye érdeké­ben fekvő vonalért 150000, illetve 80000 fo­rint áldozatot hozni. * Áthelyezés. 6 felsége a király jóvá­hagyta Szotyori József kézdi-vásárhelyi tör­vényszéki biró járásbiróvá történt kinevezését a n.­ajtai kir. járásbírósághoz. A király 8 fel­sége Sándor Frigyes erzsébetvárosi kir.aljárás­­birót nevezte ki törvényszéki bíróvá az erzsé­betvárosi kir. törvényszékhez. * Megölte az édes anyját egy gidófalvi lakos, Józsi Ferencz. Húshagyó kedden fuva­rozni járt s úgy tett, mint a hogy a „kis sze­keres nagy szekeres . .“ nóta mondja. Mikor haza ment, már nehéz volt a feje. Változatos­ság kedvéért hajba kapott feleségével. 87 éves anyja nem bírta szó nékül nézni ezt a családi jelenetet, a szivakodó házasfelek közé állott. Jó­zsi Ferencz dühös volt, kimélet nélkül hozzá, csapott az anyjához is. Olyan szerencsétlenül sújtott az ütés, hogy az öreg­asszony rögtön ször­nyet halt. A csendőrök beszállították Józsi Fe­­renczet a sepsi­szentgyörgyi járásbírósághoz a feleségével együtt. A tettes konokul tagadja, hogy az ő ütésétől halt volna meg. Ha az any­ja szólni tudna, egészen bizonyos, hogy ő is a fia mellett vallana. . . * Sorozás Csik megyében. Cík megyében az idei fősorozás márczius 26-án kezdődik a a következő rendben : Márczius 26 án állít Csik-Szereda város, márczius 27 — 28 és ápri­lis 4,5, 6 án a kászon­alcsiki járás Csík Szent­­mártonon, ápril 9—16 án a felcsiki járás Szép viz székhelyen, ápril 17—23-án a gy.-szent­miklósi járás Gy.-Szentmiklós főhelyen. Végül ugyanazon hó 25 és 26-án a tölgyesi járás Töl­gyes község székhelylyel A felhívott hadköte­lesek száma 2969. Csikmegyére kivettetett 346 ujoncz és 34 póttartalékos, mely számból esik : a) a kászon­alcsiki sorozó járásra 89 ujonez és 9 póttartalékos; b) a felcsiki járásra 132 ujonez, 13 póttartalékos; c) a gy.­szentmiklósi járásra 96 ujonez, 10 póttartalékos; d) a töl­gyesi járásra 24 ujonez és 2 póttartalékos ; e) a Szereda városi sorozó járásra 5 ujonez és 1 póttartalékos. A 4-ik korosztály a szeredai so­rozó járást kivéve mind a 4 szolgabirói járásban fel lett híva. * Uj magyar nemes A király Kholler László 33. sz. gyalogezredbeli őrnagynak és tör­vényes utódainak a magyar nemességet a „vaj­dahunyadi“ előnévvel díjmentesen adományoz­ta. Dr. Arányi Lajos annak idejében a „hu­­nyadvári“ előnévvel kapta a magyar nemességet. * Felkötötte magát — ő tudja csak mi­ért — egy ozsdolai napszámos, Csűrös Mihály. Egy félre eső istállóban hajtotta végre tettét. Három négy napig csünghetett a kötélen, mert a­mikor észrevették, csontkeményre volt fagy­va a hullája.­­ Küldöttséget menesztettek Kézdi Vásár­hely és Sepsi Szentgyörgy városok szeszgyáro­sai Tisza Kálmán pénzügyminiszterhez. A mi­niszter a ház folyosóján fogadta a küldöttsé­get, kik egy kérvényt nyújtottak át neki a szeszadó reformja tárgyában. Megígérte, hogy kérelmüket, a­mennyire a viszonyok megenge­dik, figyelembe fogja venni. * Jótékony pénzintézet. A dévai előlege­zés! szövetkezet múlt évi nyereményének 5°/-­­át fordította jótékony czélra. Adományai ki­osztásánál nem feledkezett meg a közművelő­dési egyesületről sem, a­melynek 20 frtot jut­tatott, a mellett hogy korábban 100 frtos ala­pítványával már meghozta hazafias áldozatát. A közművelődési egylet mellett a város összes tanintézetei és a várhegyi sétány részesültek a jóravaló pénzintézet jótékonyságában, előbbiek egyenként 25—25 írttal, az utóbbiak 62 írt­tal gyámolittatván. * Kinevezés A hunyadmegyei főispán Issekutz Aurélt közigazgatási joggyakornokká nevezte ki és a megyei központhoz osztotta be szolgálattételre. Issekutz Aurélra a kolozsvári társas körökben igen szívesen emlékeznek vissza. * Adomány. László Ignácz dévai tagosító mérnöknek 300 forintot szavazott meg a vá­ros tagosítási munkálataiért. A mérnök a 300 frtot a várhegyi sétatér alapnak ajándékozta. Ha a dicséretre méltó tett követőkre talál,ak­kor Déva Erdély legszebb kis városa lesz né­hány év alatt. * Elunta az életét egy maga czipelyi Hujetz Avrám szántóhalmi 51 éves parasztgaz­­da. Jó ideig levert volt, mert nagyon búsult a második felesége után, ki elhagyta őt. A 18 éves fia vele lakott. Húshagyó kedden felkelt korán, fogta a pisztolyát s kiment a ház előt­ti kis kertbe s ott halántékon lőtte magát. Meghalt. * Nincs szükségük olvasókörre a felső­­s­zálláspatakiaknak — írja a „H­d.“ A taní­tók sokat fáradoztak, hogy létrehozzanak ott egy ilyet. Megbukott a vállalkozásuk. De vi­rágzik Felsőszálláspatak­on a most alakult tűz­oltó egylet. A derék tagoknak egyéb oltani valójuk ez idők szerint nem lévén, szomjukat oltják. Nem az olvasókörben. * Olvadás Kézdivásárhelyről Írják lapunk­nak, hogy ott déli szél mellett e hó 18-án nagy olvadás indult meg s ha a melegebb idő­járás huzamosabban tart, nagy vizáradásra van kilátás. * Lövés az ablakon át Vízaknán e hó 9-én esti hét órakor Munteán Nikulaera, a­ki szobájában ült, hátulról kétszer reálőttek. Mun­teán hátán és jobb karján kapott sebeket. A tetteseknek nyomain vannak. * Tüzek. — A­­­s­ó - P­­­á­n községben há­rom ottani lakosnak 780 frtnyi kára volt tűz által.— Nagyenyeden Tót Miklós árva­széki hivatalnoknál kitört tűz 700 frtnyi kárt okozott. * Száz éves báli meghívó A „H­d“ egy báli meghívót közöl a jelen század elejéről. Egy kicsi papirszeletre van írva a meghívó : „Tekintetes Hunyadvármegye táblabirójának, Damian Pál urnak tekintetes asszonnynal. Alá­zatos hivatás! Egy tánczmulatsághoz felső ven­dégfogadóba Ruszkabányán 8 órakor esték.“ Maros-Vásárhely. [Február 19.] A Színész jubileuma. Bágyoni Szabó Ödön veterán színészünk 30 éves jubileumát ma ünnepelte meg a színtársulat és közönség egyaránt. Ez alkalommal nevezettnek jutalom­­játékául „Babérfa és koldusbot, vagy egy költőnek három tele“, Holtói Ká­roly hírneves színműve adatott elő. A színház zsúfolásig megtelt, a­mint illik is egy olyan alkalommal, midőn 30 éves színészi jubileumát ünnepli a vidék egyik legkitűnőbb színésze. A jutalmazott számos ováczióban részesült a kö­zönség részéről, s a helyi színügypártoló egy­let is egy babérkoszorúval rótta le elismerését iránta. A A színtársulat innen jövő hó 15 én Brassóba szandenozik menni, de elmen­tele előtt még néhány vendégszereplő meghívásá­val fogja felfrissíteni a műsort. Nevezetesen várják Budapestről Pálmai Ilkát, mivel a tár­gyalások jelenleg folyamatban vannak, Kolozs­várról F­á­­ Szerénát és E. Kovács Gyulát. A Gyakorlati bírói vizsga volt a napok­ban a helyi m. k. Ítélőtáblán. Halmágyi Jenő gyulafehérvári aljegyző képesíttetett szép si­kerrel a birói pályára. Gratulálunk. A A marosvásárhelyi „kereskedő ifjú­sági kör“ 1. év február 19 én délután 4 óra­kor felolvasást rendez, mely alkalommal a kör tagjai egy pár­ csinosabb dal előadásával is élén­kítik a programmed A­n Csor­ba : Dal, Gum­­berttől, előadják a kör tagjai. Felolvas Kere­kes Sámuel tanár és szerkesztő. Szavait Far­kas Sándor. „Kedves otthonban“, dallam Nebl Vilmostól, előadják a kör tagjai. Belépti díj nincs. A Fillérestélyek. A marosvásárhelyi „jó­tékony nőegylet“ és „Clotild“ székely leány­­árvaház igazgatósága elhatározta, hogy az idei böjtben is mint minden évben néhány filléres­télyt fog rendezni. A fillérestélyek évenként néhány száz forinttal szokták növelni a szű­­kölködők és árvák vagyonát. A közreműködő­ket a napokban fogják felkérni. A Az idő. Jégünnepélyt akart rendezni a marosvásárhelyi korcsolya-egylet. Hanem 18 ról 1- re virradólag a mellett, hogy az idő felen­gedett­, oly heves záporeső zúdult a jég tükör­­simaságú pályájára, hogy ottan most nem kor­csolyázni, hanem csónakázni lehetne. E miatt az ünnepély valószínűleg a jövő évre fog elna­poltatok A Nagyvárosiasodunk. Eddig a házak olykép voltak számozva, hogy kezdődött­­­nél­a ment szerekig. Most már minden utczában van páros számú és páratlan számú házsor. Némely kevésbbé jó hangzású utczák neveit is elcserélték díszesebb elnevezésekkel. A forint, s a tárgyak között vannak a kézi és gyári iparnak számos műbecscsel biró darabjai is. A muzeum látogatóinak száma a megnyitás napjától, 1886. julius 27 től 1887. év január 1-ig 1100 — az 1887. év folyamán pedig össze­sen 360 egyén volt, tehát az újdonság ingere megszűnvén, a látogatók száma folyton csök­ken, a mi főleg iparosaink közönyösségében leli magyarázatát. Az iparmúzeum helyiségének évi bére 400 frt, s a szerződés 6 évre megköttetett. Az állandó iparcsarnok alapja jelenben 186 frt 40 kr., mihez mai napon következő adományok járultak: Kovács Ferencz elnök apát-plébános 15 frt, Kerekes Sámuel tanár 10 frt,­­Gáspár Gyula 10 frt, Csontos Olivér 5 frt, Gyárfás József 4 frt. Az évi költségvetés következőleg állapít­tatott meg : Bevétel 1307 frt 97 kr. Kiadás 1218 frt 97 kr. Egyenleg 89 frt. Molnár József indítványozza, hogy a fiók­egylet vagyona, mely a marosvásárhelyi taka­rékpénztárnál van jelenleg 5°/0-al gyümölcsöz­­tetve, onnan vetessék ki és helyeztessék az iparos hitelszövetkezet pénztárába, mely inté­zet 6°/0 kamatot fizet. A közgyűlés ezen in­dítvány tárgyalására nem érezte magát hiva­tottnak. Szentiványi Gyula kir. táblai tanácselnök, ki a fiók­egylet alelnöki tisztét viselte, Buda­pestre távozván, a megüresedett alelnöki állás­ra Györffy Pető polgármester kiáltatott ki egy­hangúlag. Végül Kovács Ferencz apátplébános meg­köszöni dr. Bri­ffy Zoltán főispánnak, hogy eme közgyűlést személyes jelenlétével megtisz­telte, kérte őt, hogy tegyen meg az iparmú­zeum érdekében mindent, a­mi csak megtehe­tő. Deák Lajos az elnöknek ügybuzgóságáért elismerését nyilvánítja, mire az ülés eloszlott. A székely ipar­múzeum. (A „Székely művelődési és közgazdasági egylet“ ma­­rostordamegyei és marosvásárhelyi fiókkörének rendes évi közgyűlése.) Marosvásárhely, febr. 16. A székely közművelődési és közgazdasá­gi egylet marostordamegyei és marosvásárhe­­lyi fiókköre f. hó 19 én tartotta meg rendes évi közgyűlését a hely rom. kath. plébánia nagy termében. Ott láttuk a választmány tag­jai közül: Kovács Ferencz apátplébános elnök, báró Bánffy Zoltán főispán, Deák Lajos kir. tanfelügyelő, Györffy Pető polgármester, Gás­pár Gyula, Gyárfás József, dr. Molnár Gábor, Kerekes Sámuel, Csontos Olivér, Lázár Bene­dek, László Gyula urakat. Kovács Ferencz apátplébános elnök az ülést tartalmas beszéddel megnyitván, hangsú­lyozza, hogy habár a székely művelődési és közgazdasági egylet nem is tud világra szóló eredményeket produkálni, mindazonáltal a szé­kely ipar­múzeum felállításával egy oly köz­kincset adott a székely nemzet kezébe, a­mi­lyen — Budapestet kivéve — egész Magyar­­országon ez idő szerint nincsen. — Továbbá felemlítette,hogy a marosvásárhelyi iparosok még mindig nincsenek megbarátkozva azon esz­mével, hogy nekik folytonosan tanulniok kel­lene. S részben ez az oka annak, hogy nem látogatják az ipar­múzeumot úgy, a­mint az megérdemelné. Reméli azonban, hogy a jeleni fiatal generáczió, mihelyt felnő, kétségtelenül tudatára jön annak, hogy ez az ipar-múzeum nélkülözhetetlen reájuk nézve. Köszönetet mond továbbá azoknak, kik a vidéki választmány ré­széről az ipar-múzeum szervezése alkalmával közreműködésükkel nagyban befolytak arra, hogy a szervezés minél hamarább s minél ki­elégítőbb módon menjen végbe ilyenek voltak • Sándor Kálmán a volt ügybuzgó titkár, kine­k városunkból való eltávozása érzékeny i­it ha­gyott maga után, továbbá Szat­mári L. Fere­ncz dr. Molnár Gábor volt pénztárnok, Gáspár Gyu­la és László Gyula urak. Az elnöki megnyitó megéljeneztetvén, el­határozva lett, hogy az egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe igtatt­assék. Következett a köz­gyűlés második pontja, a titkári jelentés, me­lyet, mivel dr. Pap István első titkár nem volt jelen , László Gyula másod­titkár olvasott fel. Ebből megemlítendőnek tartjuk, hogy a székely ipar muzeum értéke 18 ezer — T­­h * Az entradámi rablógyilkosság vég­tárgyalása. — Saját tudósítónktól. — Besztercze, febr. 16. Tegnap kezdődött az itteni kir. törvény­széknél Gebe György és társai ellen bűnügy­ben a végtárgyalás. A vádlottak azzal voltak vádolva, hogy Jan­­el Káhán gazdag entre­­dami zsidót 1885. szeptemberben kirabolták és meggyilkolták. A tárgyalást nagy közönség előtt Ke­nyeres törvényszéki elnök vezette sok ta­pintattal. A vádlottak számra nézve heten egyen­ként elővezettettek és megintettek, hogy csak az igazat mondják. A meggyilkolt özvegye és rokonai szomorú arczc­al ültek a teremben. Először Herman Leib Ignácz hallgattatott ki. Vallomását magyar nyelven adja elő, hogy őt elcsábították e tettben való résztvételre. Egy kézelő gombról felismeri, hogy az a Ge­­bé-ó, a többi előmutatott bünjelvényeket szin­tén igen jól ismeri. Bevallja azt is, hogy egy fejszét adott az ezüstös szekrény kinyitására. Káhán lakására azonban csak Gebe, Szabó és Kovács mentek be. Iser Hirsch azt vallja, hogy őt Kál­mán Simon és Hermann Leib bízták reá.Szep­tember 7-én pénteken délben jött haza és ott találta a három „magyart“, a­­kik Hermann megrendeléséből oda jöttek. Éjjeli 11 órakor felköltötték és magukkal vitték a rablógyil­kossághoz, ő azonban csak a hídig ment és onnan visszatért lakására. Kálmán Simon kocsis azt vallja, hogy őt is mások bírták e tettre. Vádlott terhelően nyilatkozik Neumann Ignáczra, egy jómódú és intelligens kinézésű fiatal­emberre. Neumann nem emlékszik arra, hogy a vádlottak részére pénzt váltott volna és meg­marad konokul tagadása mellett. Szabó József ö öreges kis ember, semmit sem akar tudni az egészről. A nála talált 730 fotot találta az utczán, az ugyancsak nála ta­lált pisztolyról, mely párja annak, a­melylyel a rablógyilkosság elkövettetett azt állítja, hogy nem az övé. II. nap, február 17. A délelőtt Gebe György és Kovács József fővádlottak kihallgatásával telt el. Gebe György erősen vadul kinéző ember, betegesnek tetteti magát és az egész rablógyilkosságról semmit sem akar tudni. Gebe rovott előéletű, a­ki adószedő volt és sikkasztásért többször volt büntetve. A kihallgatás folyamán kitűnt, hogy Gebe a rablógyilkosság után házat vett magának, holo­t felesége, a­kivel nemrégiben esküdött meg, akkor tíz forintot volt kényte­len kölcsön kérni, hogy a lakodalmi költsége­ket fedezhesse. Három vádlott szemébe mondja Gebének, hogy ő volt a rabigyilkosság fő­tettese. Janiel Káhán özvegye így adja elő a bűntényt: „Egy pénteken este vol, min­denki aludt a házban és én csak akkor éb­redtem fel, a­mikor a gyilkosok már szobám­ban voltak. Kiáltottam férjemnek, a­ki rögtön felébredt és betörte az ablakot, hogy mene­külhessen. Férjem keservesen könyörgött, hogy odaadja minden pénzét, csak életének kegyel­mezzenek. De ez semmit sem használt, kötelet kötöttek nyakára és a másik szobába taszí­­tották, engem is megkötöttek kezemen, lába­mon, előbb ki kellett nyitnom a W*rth-*­m pénzszekrényt, mert ezek — Gebére és Kovácsra mutatva — azzal fenyegettek, hogy megölnek. Miután elvégezték dolgukat, visszafektettek engem ágyamba és betakartak ágyneművel. A pánztárból mintegy 11000 fo­rint készpénzt, iratokat, arany és ezüst éksze­reket raboltak el. A­mikor a rablók eltávoz­tak, nagy megerőltetéssel fogaimmal ki­oldoztam a köteleket. A­mint meggyújtottam a lámpát, nagy rémülettel láttam, hogy férjem halva fekszik a földön, össze-v­issza vagdalva. Azt hiszem, hogy Kálmán kocsisom kinyitotta az ablakot és úgy bocsátotta be a rablókat. Gebe, Kovács és Szabó, daczára annak, hogy minden tanú reájuk vall, daczá­­ra, hogy a többi vádlottak szemükbe mondják a tényt és daczára annak, hogy ők maguk folytonos hazugságokba bonyolódnak, konokul tagadnak mindent és semmit sem akarnak tudni az egész rablógyilkosságról. A délután az összes okmányok és ira­tok felolvasásával telik­ el. Ez iratokkal nyil­vánvaló az összes vádlottak bűnössége. Az azonban nincs kiderítve, hogy milyen módon és melyik gyilkolta meg a három keresztény közül K­á h­á n­t. Neumann ellen csak az van bebizonyítva, hogy a vádlottaknak pénzt vál­tott és utólagosan tudomása is volt a bűn­tettről. III-ik nap, február 18. Felolvastatik egy orvosi bizonyítvány, mely részletesen tárgyalja az összes vádlottak­nak egészségi állapotát, végül pedig konstatál­­ja, hogy mindnyájan úgy testileg mint szelle­mileg egészségesek Gebe György, a­ki dü­höngést színlelt és betegesnek teszi magát, minden tekintetben igen egészséges. Most meg­kezdődnek a vád vádbeszédek. Az államügyész hosszabb beszédben Gebe Kovács és Szabóra életfogytiglani fegyházat, Leib Hermanra 15 évet, Kálmán Simon, Izervicsébre 12 évet Neu­mann Ignáczra bűnpártolásért 11/a évet kér büntetésül. Miután az összes védők védenc­eire eny­­héb büntetést kértek az elnök a következő ítéletet hirdette ki: Gebe György, Ko­vács József és Sza­bó József, a­kikről a vizsgálat kiderítette, hogy előre megfontolt szándékkal gyilkoltak élet­­fogytiglani fegyházra, Leib Her­mann, a­ki tettét bevallotta és nem ment a szobába 12 évi fegyházra, Kálmán Simon és Iser Hirsch 10 évi fegyházra ítéltetnek. Neu­­mann Ignácz a rablógyilkosságban való rész­vételtől felmentetik, bűnpártolásért azonban 11/a évi fegyházra ítéltetik. A vádlottak látszólagos nyugalommal hallgatták az ítéletet. Gebe, Szabó és Ko­vács felebbezést jelentenek, Leib és Iser 24 órai gondolkodási időt kérnek, Neumann védőjére bízza magát, a­ki szintén 24 órai gondolkodást kér. Kálmán Simon szomorúan mondja: Tekintetes törvényszék! Nem felebbezek, bű­nös vagyok, a börtönben gyenge és beteges lettem, látom, hogy rövid idő múlva meg kell hogy haljak. Csak arra kérem, vigyenek innen el, a­milyen hamar csak lehet. Neumann védője kérésére az ítélet meg­erősítéséig szabadlábra helyeztetett. Az összes vádlottak 12,123 frt elrablott pénz, valamint a perköltségek egyetemleges megtérítésére kö­teleztelek. TÁVIRATOK, Budapest, febr. 20. A képviselő­ház az 1888. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben nagy többséggel elfogadta, Királyi, Törs és Tisza mi­niszterelnök beszédei után. Bukarest, febr. 20. A román kama­rák ma királyi üzenettel megnyittat­­tattak. Az üzenet, egyebek közt, ezeket mondja: Hisszük, hogy a béke fen­­tartása érdekében minden részről tör­ténő fáradozások czélhoz fognak vezet­ni. Azon nehéz viszonyok közt, melyeket Európa átél, kötelességünkben áll, figyel­münket szakadatlanul az ország belső helyzetének, viszonyának megerősítésére irányozni, hogy bizalommal tekinthessünk a jövő elé. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN Kiadó: AJTAI K. ALBERT A kolozsvári téglagyár-rész­vény­társulat részvényeire szóló felhívásból az ala­pítók névsora hiányosan lévén közölve, a tel­jes névsor itt következik: A kolozsvári téglagyár-rész­vény­társulat alapítói: Kolozsvári hitelbank és zálogkölcsön-tár­sulat, kolozsvári takarékpénztár, kolozsvári kisegítő-takarékpéztár, egyesült erdélyi taka­rékpénztár, Kolozsvári Iparosok Hitelszövetke­zete, kolozsvári leszámítoló bank­szövetkezet. Andrásovszki Ede, Ajtai K. Albert, Be­­tegh Péter, Bokros Elek, dr. Bánffy Ernő, Bi­ró János, gr. Béldi Györgyné őexcáj., Bak La­jos, Bíró Béla, dr. Brandt József, Bokros Ádám, dr. Csíki Viktor, dr. Czikmantori Ottó, Dorgó Albert, dr. Éltes Károly, Fröhlich Árpád, dr. Fabinyi Rudolf, Gergely Ferencz, Gámentzy János, Gámán Zsigmond, dr. Genersich An­tal, Gáli B János, Gundhardt Albert, Horváth Lajos, Hirsch­feld Lajos, Horovitz Sámuel, Hun­­vald Lipót, dr. Hintz György Haller Rezső Hein­­rrich József, Horváth Gyula, Hutflesz Károly, Hil­berth József, Hilbeth Adolf, Kirmayer Károly Kó­­nya Sándor, Korbuly Bogdán, Kőváry László, Kauf­mann , Király Gyula, Kovács János, Loki Mátyás, Lévay Antal, László László, Molnár József, Már­ton Kálmán, Nagy Gábor, On­oldés Endstras­, ser. Pakei Lajos, Polcz Albert, Peeille István Pribál Ferncz, Reményik L. és fiai, dr. Rózsa­hegyi Aladár, Sigmond Dezső, Sigmond Ákos, Lenn Ede, Szathmáry Elek, Székely János, Sza­bó József, dr. Salamon József, Szepessy Lajos, dr. Tárcsa János, Turcsányi Gyula, Tamásy Pé­ter, Trandafir Miklós, Tauffer Géza, Valen­­tini Adolf, Weisz József, Steinrich János. Az aláírás f. hó 24-én berekesztetik.

Next