Kolozsvár, 1888. január-június (2. évfolyam, 1-148. szám)

1888-04-27 / 97. szám

lasztmtoy® Sándor Mózes kir. tanfelügyelő el­égte mellett e hóban tartott ülésében — • • levelezőnk — a nyári menedékházak ügyé­vel foglalkozott­ Az egylet egyik főfeladatat ko­gorozta a nyári menedékházak felállításá- D4. eszméjét terjeszteni; a­hol ez sikerül, ott anvagi támogatásban is részesíti a községet. A jelen évben három községben lesz ez intézmény tényleges működés­ben. H­o­m­o­r­ó­d-K­e­m­é­n­y­f­a­l­v­á­n, Bö­kken (mindkét helyt a múlt évben is mű­­­ködésben volt) és N.-A­l­m­á­son lesz életbe léptetve. E községek az egylet részéről 20—20 frt segélyben részesülnek. , * Egyházmegyei közgyűlés. A cz.-szolno­ki 0Vt r*f. egyházmegye közgyűlést tart e hó 29-én Szilágy-Somlyón. A gyűlést az esperes jelentése fogja megnyitni, az egyházmegye jgg7__88 ik évi vall. erkölcsi, népnevelési és vagyoni életéről. Majd a püspöki széknek a megválasztott, vagy kinevezett papokkal szem­ben követendő eljárásról szóló azon határoza­tait tárgyalják, melyek az esetre vonatkoznak, mikor az illetők beadott folyamodványuk dá­csára nem fogadják el a választást vagy ki­nevezést A gyűlés fontosabb tárgyai lesznek ezeken kívül: az esperesi előterjesztés a bor­képe általános megváltása iránt; a pénzügyi szakosztály jelentése a kézi pénztár megvizsgá­lásáról; esperesi előterjesztés a magyar pro­testáns irodalmi társaság ügyében; a segélye­zésért érkezett folyamodványok előterjesztése , végül az esetleges indítványok. * Két életet akart megmenteni a halál­tól Ruszka Lajos. Nagy lelkű vállalkozásának a saját élete esett áldozatul. A Piski telepen történt, hogy e hó 24-én kocsizolás közben két kis­gyermek vigyázatlanságból a kocsik elé került a sínekre. A váltóőr Ruszka Lajos vette észre őket és minden habozás nélkül a megmentésükre sietett. Őt kapta el a robogó kocsi , a kerekek alatt adta ki lelkét. Ti­zenhárom kocsi ment keresztül a testén. Neje­s gyermekei siratják benne az apát, ki ime 29 éves korában hagyta itt őket árván. A két kis gyermeknek a bal karját mor­zsolta szét a vonat. * A budapesti német színház tagjai kér­vényt intéztek Nagyszeben város tanácsához, hogy egy hónapig terjedő időre engedje meg, hogy az ottani színházban játszanak. A tanács nem engedte meg. A színház tagjai most újabb kérvényt fognak beadni, melyben 12 előadás megtartását kérik. * Gyújtogató huszár. Földvárról irják, hogy ott e hó 24 és 25 ke közti éjjelen tűzi lárma verte fel a községet. Az ottani huszár­laktanya helyiségén volt tűz. A nagy lóistálló fedele leégett. A vizsgálat adatai szerint a tű­zét egy huszár okozta gonosz szándékosság, tehát gyújtogatás által. A lovak kötelékeit ki­oldották , a megrémült állatok a községből szerte szét­rohantak. Hét lovat még azon éj­jel a 18 kilométernyire fekvő Szász-Hermány községben fogtak el. Mint a „Kronstädter Zei­tung“ írja, feltűnő volt az, hogy úgy e tűznél, mint egy előbbi tűznél a község román lakos­sága, dacsára annak, hogy nagy részét teszi a községnek, nem működött közre az oltásnál, hanem nagy közönyösséggel csak mint érde­kes látványt nézte a tűzet. Az okozott kár nem sok, miután biztosítva volt. * Vizsgák. A zilahi m. kir. állami tani­­tóképezdében az idei tanitóképesitő vizsgálatok junius 25-én kezdődnek. * Az uj rendőrfőnök Szászvároson. Le­velezőnk irja: Szászvárosi rendőrkapitánynyá, a volt kapitány nyugalmazása óta üresedésben levő állásra Pogány György Hunyadvármegye főispánja Veres Zoltán dévai kir. törvény­­széki aljegyzőt nevezte ki 8 pályázó közül. Az itj kapitányban a város egy minden tekintet­­­ben jeles erőt nyert s biztosítékot az iránt * 18, hogy az eddig nagyon hiányos rendőri szól­ást kielégítő s a város kívánalmainak meg­felelő lesz. * Lövés az ablakon át. Bűnös merény­b­ől ad hirt a „B—6.“ A m. kir. államvasut pályaudvari vendéglő tulajdonosa, Csíki János *Ileo forrott fel a vére Daczó Mihály vasúti hordáinak. E hó 23-kán este fél 10 órakor a vendéglő belső szobájában ültek együtt Csíki I 8 még néhányan. Hirtelen­ lövés dördült el az ut­­cjáról. A golyó az ablakon át a szobába ha­­e néhány ujjnyira az egyik vendég feje fö­­lt az ajtóba fúródott, honnan azonban vis­s­szapattant s a pamlag alá gurult, a­hol meg 18 találták. A megrémült társaság egy rendőr Síével rögtön a tettes keresésére indult, élre is kerítették a pályaudvaron. A rendőr * akarta fogni, de Gr. E. a szolgálattevő vas­­hivatalnok j megakadályozda bekisértetését. ő°vádi feljelentést tettek az esetről. i. * Embertelen növénygyilkosok ellen kel haraggal a „Gyá r.“ A megbotrán-­ba*K/ k'háborodás hangján beszéli el a j.­k at cselekedeteket, melyeket nehány jóma­gi/. °ivel a gyulafehérvári sétány nehány év - 1 Etetett fiatal fáival. Valaki vagy valakik „y*evandalták a fa-ültetvényeket. A fasebek fáit °ldalfegyverrel végezték a puszti­m/t' J7 ^pud^rség és várparancsnokság figyel­^vták fid a garázdálkodókra. pöh I ®®rn váládi körútra indul az erdélyi püs- P®tes Drnhart Ferencz a felcsiki és gyergyói es- 21.­ kerületekben. Május 20-án Csiksomlyón, Ve­n/ 8.b­ Szeredában, 23 ánj Csicsóban, 24-ikén ül én ’ 15-én Szentmiklóson, 26-án Szépvizen, Almecben, 28-án Gyimeslokkon, 29-én Mohklyén, 30- és 31-én Rákoson, június 1-én Madarason, 2-án Nagyboldogasszonyon, 3-án Szent-Tamáson, 4-én Szent Domokoson, 5-én Balánbányán, 6-án Gyergyószentmiklóson, 7-én Tekerepatakon, 8-án Kilyénfalván, 9-én Újfaluban, 10-én Csomafalván, 11 én Alfaluban, 12-én és 13-án Szárhegyen, 14 én Remetén, 15-én Ditróban, 16-án Borszékben, 17 én Töl­gyesen, 18-án Borszéken átutazva 19-én Oláh- Topliczán fogja a bérmálás szentségét kiosz­tani. * Meghalt a gyulafehérvári ev. ref. egy­ház bu­igó kántor-tanulója, a 73 éves Balogh Ferencz, Sz.-Sebesen — hová gyógyulást ment keresni családja körébe. 50 éves hosszas ta­nítói szolgálata élő bizonysága buzgóságának. Ér­demei a kormány részéről is elismeréssel talál­koztak . Ő Felsége az 50­ éves hű szolgálat ju­talmául a koronás érdemkereszttel tüntette ki. HIDDALOM és MŰVÉSZET. „Kalotaszegi Varrottas-Album“ ez. alatt, az Erdélyi Magyar Közművelődé­si Egylet s a Gyarma­ty Zsigáné ő nagysága erkölcsi támogatása mellett még ez év folytán mintalapokat szándékozunk kiadni. Midőn azt a nőközönség szíves tudomására hozzuk, egyúttal, előleges tájékozásul, még a következőket jelezzük. 1. Az Album két főrészből fog állani, u. m. mintalapokból és szövegből. 2. A mintalapok tartalmazni fogják a Kalotaszegen s vidékén egy begyűjtött ré­gi magyar himzőmintákat. 3. A minták három nagy csoportba lesz­nek beosztva. Az elsőbe tartozni fognak a ke­­resztszemesek, a másodikba a fehére­sek v. áttörtek s a harmadikba az írá­sosak. Minden minta az eredetinek megfelelő színnel lesz kiállítva. 4. A szöveg tartalmazni fogja a varrotta­­sak rövid történetét, az egyes minták jellem­zését s a kivitel (levarrás) alapos leírását. 5. Az egész művet füzetekbe osztjuk. Minden hónapban egy-egy főzet fog megjelen­ni, 5—8 mintát tartalmazva. Egy füzet ára 60 krajczár lesz, portamentesen expediálva. 6. A minták, tekintettel a gyakorlati életre, úgy lesznek kiállítva, hogy pl. a ke­­resztszemesek és fehéresek első látásra, az írá­sosak pedig egyszerű utasítás alapján bárki ál­tal levarrhatók v. levarrathatók lesznek. 7. Czélunk e művel a következő: a) A múltból örökségkép ránk maradt var­r­o 1i a s­­mintákat, mint nemzeti kincset, nyomtatásban megörökíteni s a müveit nőközönség számára könnyen hozzáférhetővé tenni, b) Biztos tájé­koztatót nyújtani mindazoknak, kik a varrot­­tasak eredeti hazájából, Kalotaszegről, készmun­kákat szándékoznak rendelni, c) Gazdag minta­­gyűjteményt szolgáltatni azon müveit nők ke­zébe, kik az ilynemű női kézimunkákat elő­szeretettel kultiválják. d) Az elemi-, felső-nép-, polgári- s felsőbb leányiskolák, úgyszintén ma­gán nevelőintézetek, nőipariskolák s tanitóDŐ- képezdék számára oly rajzmintákat adni, me­lyeknek eddig híjával voltak s melyeknek le­rajzolása sok gyönyörűséggel, levarrása pedig n­agy anyagi haszonnal jár. Előjegyzéseket (egyszerű levelezőlapon) el­fogadunk már. Bánffy-Hunyadon, 1888. április 26. Pen­­t­s­y József és Szentgyörgyi L­ajos, mint a K. V. Album szerkesztői. Színház. „Ármány és szerelem“ Schiller szomorujátéka, került színre tegnap Ivánffi Jenő jutalomjátékául. A nézőtér egé­szen megtelt s a közönség a tetszésnek sűrűen ismétlődő nyilatkozataival kisérte az előadást. A szereplők közül első helyen Fáy Szeréna kisasszonyt kell említenünk, ki lady Milford­­ban a legértékesebb művészi ábrázolások egyi­két nyújtotta. Gyes sikerrel talán még soha senki sem játszta a ladyt a kolozsvári színpa­don. Megmagyarázta, előtérbe hozta és hatá­sossá tette a különben eléggé hálátlan szere­pet, melylyel a művésznők rendszerint keveset szoktak törődni, nehézségei miatt. Fáy kis­asszony azonban úgy játszta, hogy méltán so­rozhatja kiválóbb szerepei közé. Szentgyör­gyi Millerje szintén művészi alakítás volt. Di­tró­­né asszony Lujzát, Ivánffi pedig Ferdinandot játszták nagy sikerrel, gyakori tapsok között. Szakács kissé fiatalos elnök volt és Gál Gyula helyenként igen sötét szí­neket használt Wurm szerepében. Min dolgozik Munkácsy? Munkácsy Mihály jelen­leg a bécsi udvari múzeum mennyezetére jövő nagy compositióján dolgozik, melyet tudvalevőleg Ő felsége a király rendelt meg nála. E műve mellett nem mondott le a budapesti állandó országház számára kilátásba he­lyezett nagy történelmi festményéről sem, mely Árpád honfoglalását­­fogja megörökinteni. E festményhez a a művész széles kört felölelő tanulmányokat tett és többféle vázlatott fejezett be. Munkácsy ez év tavaszán akart haza jönni, de ebben nagy elfoglaltsága s más okok is megakadályozták. Ősszel azonban, nejével együtt, mindenesetre megjön és több hetet szándékozik roko­nai és ismerősei körében tölteni. E. Kovács Gyula Udvarhelyt. A kitűnő színész — írja levelezőnk — vendégjátékai ciklusát a Sz.-Udvarhelyt idéző Völgyi társu­latánál Othelloval kezdte meg. A sz.-udvar­­helyi közönség még élvezte Kovács úr játékát s ezúttal is általános örömmel fogadták ven­dégszereplését. Othelloval, egyik legkitűnőbb szerepével, elragadta a közönséget. Még Don Caesar de Bazánban, Saulban, ifj. Fromont és id. Rislerben fog fellépni. A Kisfaludy-társaságnak szerdán volt ha­vi ülése, melyen többek közt Pulszky Fe­rencz tartott igen érdekes felolvasást „Visz­­s­z­a­e­m­l­é­k­e­z­é­s­e­i­m“ czímmel. Főként a magyar nyelvnek és irodalom­nak viszonyait jellemezte századunk első két negyedében. A felföldi városok műveit körei­ben majdnem a század derekáig alig lehetett magyar szót hallani. A német szó volt a mű­veltség jele,­­ általában azt tartották, hogy a magyar nyelv sokkal szegényebb és durvább, semhogy rajta ki lehetne fejezni azokat az esz­méket, melyek a külföldi könyvek és hírlapok csatornáin át társadalmunk köreibe is kiszivá­rogtak. Pulszky gyermekkorában maga is min­dig németül beszélt, s el volt telve a német irodalom bámulatával. Csak Miskolczon, hol Katona Bánk Bánja, Kisfaludy Sándor Regés és Csokonai néhány verse jutott kezébe, kezd­te sejteni, hogy magyar szépirodalom is léte­zik, mely sem nem unalmas, sem nem pórias. A magyar irodalomnak ismertebbé válására és fejlődésére gróf Széchenyi Istvánnak nagy befolyása volt, melyet még ma sem méltányolnak eléggé. Az akadémia meg­alapítása központot teremtett a magyar iro­dalmi élet számára. Széchenyi folytonos izga­tásaival fölébresztette előkelő köreinkben az elaludt nemzeti érzést. A Budapesten lakó ki­válóbb írókat, Vörösmartyt, Bajzát, Toldyt, Döbrenteyt időről-időre magához hivta ebéd­re a Trefort, Eötvös, Pulszky is gyakori ven­dégei voltak. Szóval és tettel buzdította íróin­kat s mindent elkövetett, hogy Budapestet iro­dalmi és szellemi életönk gyapontjává emelje. — Az íróknak akkor még nagy szüksége volt ily bőkezű meczénásra, mert az irodalmi mun­kásság nem sokat jövedelmezett. Minden író­nak biztos állást kellett szereznie, hogy meg­élhessen, s az irodalommal csak mellékes idő­töltés gyanánt foglalkozhatott. Az olvasókö­zönség csak lassan szaporodott, de a jó könyv­nek nagyobb és maradandóbb hatása volt, mint manap, mert akkor a közönségnek nem volt annyi olvasni valója, mint korunkban. Szakács A. jutalomjátéka. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 178-ik szám. Kolozsvárit, 1888. április 28-án. A Saint-Tropezi úrnő. Dráma 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Sz­e­mély­e­k : Maurice Szakács. D’Arbol Ivánfi. Langlois Szentgyörgyi. Jerome Megyeri. Gerfaut Török K. Hírek a nagyvilágból. — Az „elnyomott románok.“ A baracz­­házai gör. kel. román pap: Munteanu Juan, az Aradon székelő gör. kel. püspöki konzisztórium­­hoz beadványt nyújtott be, melyben rettenete­sen panaszkodik, hogy a temes­ szent­ andrási kollegája Radm­anc­u József leveleit hozzá, az iskolaszéki felügyelőhöz, magyar nyelven merészeli czimezni. Szerinte ehez még akkor sincs joga, ha azon „iskolai ügy portamentes“­­nek van megjelölve, sőt ezt is köteles volna romá­nul rá­írni. Az aradi püsköki konzisztórium aztán leküldötte a temesvári fődiakonatushoz dörgedelmes rendeletét, melyben a „magyarán“ Radm­anc­u József temes-szent-andrási pap el­len a fegyelmi vizsgálatot elrendeli s utasítja a diakonatust, hogy a bűnös papot „igazolásra hívja fel s hozzá erről sürgő­sen jelentést tegyen.“ — A bécsi Mária Terézia szobor 29­7 méter széles alapon áll. Ez mauthauseni grá­nitból való. A szobor 1936 méter magas (te­hát körülbelül két emelet magas), maga az ülő főalak hat méter. A talapzat csehországi gránitból készült, oszlopai tiroli serpentinből. Az egyes alakok, reliefek 2—4 méter magasak. Zumbusch szobrász 1876 tól 1887. február ha­váig dolgozott a mintákon, a mikor az utolsó kikerült műterméből. — A CSÖkÖnÖS halott. Németországi la­pok furcsa kis históriáról írnak. A kis Gera-Un­­termhaus községben esett meg, e hó közep­én. Va­sárnap délután százakra menő néptömeg fogta kö­rül a temető­ben egy hónapokkal ezelőtt sorva­dásban elhunyt tanító sírját, várva a halott föl­támadását. A tanító anyja fia halála után spiri­­tisták közé keveredett s falujába visszatérve, na­gyon belemélyedt hóbortos tanaiba. Nemsokára összeköttetésbe lépett a szellemekkel, a­kik cso­dálatos hiteket hordtak neki a túlvilágról. A jó asszony bizonyosra vette, hogy a fia április 15- én föltámadt halottaiból. Délután kiment férjével és három gyermekével a temetőbe. A sír előtt hosszabb beszédet mondott, felolvasott aztán több levelet, mely egyenesen az égből érkezett hozzá s várta a föltámadást. Az óra négyet ütött, de a halott nem kelt ki sírjából, m­ert valami hiba történt. A spiritista asszony tudtára adta az egy­­begyült hívőknek és hitetleneknek, hogy a halott csak két óra múlva támad föl. De a néma sir akkor sem nyílt meg s a hatóság kénytelen volt erőszakkal bezárni a temetőt, kihajtva belőle az oktalan tömeget. — A boldog francziák. A párisi gróf már szintén kezd előtérbe lépni és megmentőül ajánlkozni a franczia népnek. Lapjaiban egy nyilatkozatát terjeszti, mely utal arra, hogy ő már tavaly megjósolta a zavarokat. A bel­vi­szály, úgymond, tehetetlenné teszi a köztársa­ságot, a kormányra került radikálizmus teljes szétbomlasztással fenyegeti az országot, a kép­viselőház feloszlatása és az alkotmány revízió­ja teljesen jogosult kívánság, de a megoldás nem lehet más, mint a királyság s ennek helyreállítására ő, a trónkövetelő, teljes ere­jével fog törekedni a franczia nemzet érdeké­­ben. — Annyi bizonyos, hogy a boldogságot bő változatosságban kínálják a francziáknak: bonapartista császárság, orleanista királyság, mérsékelt köztársaság, Boulanger-féle rejtelmes s demokratikus diktátorság csábítgatják s mel­lesleg egy kis commune és anarchizmus is. Nem csoda, ha belezavarodnak. — Irtóháboru az indiánok ellen. A lapok már jelentették, hogy Brazíliában valóságos irtó­­háborút indítottak az indiánusok ellen. Erről egy ottani lap a következő hajmeresztő részleteket közli : Bueno, campo novosi lakos, ki hetven em­berrel rendelkezik, a minap megtámadott embe­reivel egy indián falut s lakosait elűzve, hozzá fogott borzasztó tervének keresztülviteléhez. Az indián falukban szokás szerint három mély üre­get ásnak a földbe s egyik víztartóul szolgál, mig a másikban egy kukuriczából készített „pik­si nevű italt tartanak, melyet bor és rum gya­nánt használnak. A harmadik üregben besózott vad- és madárhúst s más egyéb ételeket tarta­nak. Bueno tehát a magokkal hozott nagy meny­­nyiségü strychninnel megmérgezte mind a három üreg tartalmát s eltávozott embereivel. Pár nap múlva azonban visszatért s akkor borzasztó lát­vány tárult eléje. A szerencsétlen lakosság, mint­egy háromezer ember, ott hevert halva a földön, s holttesteiket a varjak ezrei lepték el. Bueno nagy szolgálatot vélt tenni szörnyű kegyetlensé­gével, mert a vadak kipusztításával egy új vi­déket nyitott meg a művelt emberek előtt. De nem érte be ezzel, hanem egy más 800 lakossal biró indián falu lakosságát is megmérgezte hi­ganyoldattal. Legújabban pedig egy 5000 lakos­sal biró községet akar ily módon kipusztítani. — 142 éves ember halt meg a napok­ban Bieltschben, Morvaországban. Petz Károly­­nak hívták s egy 115 éves fiú, egy 85 éves fiunoka, egy 39 éves dédunoka s számos leány, leányunoka és leány dédunoka maradt utána. Megjegyzendő, hogy a morva Matbuzsálem élte végéig testileg és lelkileg ép volt. Értesítő. A kolozsvári könyvnyomdászok segélyző­­egylete máj.­uó 13-án, vasárnap, d. u. 3 órakor a kolozsvári polgári iskola­ tantermében tartja meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai a következők: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Pénztárnok jelentése. 4. Ig. vá­lasztmány jelentése. 5. Számadásvizsgáló bi­zottság jelentése. 6. Pénztárnok felmentése a számadás terhe alól. 7. Jegyzőkönyv-hitelesítő és számadásvizsgáló bizottság kinevezése. 8. Indítványok. 9. Tisztviselők lemondása és sza­­vazatszedő bizottság kiküldése. 10. Tisztviselők választása. Kolozsvárit, 1888. ápr. 22-én Aj­­t­a­i K. Albert, e­­lnök. Sztupjár István, id. e. jegyző. Nyilvános számadás. Az intézetünk által f. hó 22-én a főtéri plébánia templomban, az alföldi árvízkárosultak javára rendezett Verdi­­requiem előadásából nyert jövedelmet választ­mányunk e hó 26-án tartott ülésének határo­zata folytán van szerencsénk a következőkben elszámolni: A.) Bevétel 1439 drb jegy után, ára 30 kr , 431 frt 70 kr, felülfizetésekből : 32 frt 63 kr, összes bevétel tehát: 464 frt 23 kr. B.) Kiadás nyugták szerint: 161 frt 19 kr. C.) tiszta jövedelem tehát 300 frt 4 kr, mely összeg egészen a mai napon a nagymél­­tóságu m. kir. bedü­gyminiszter úrhoz posta ut­ján elküldetett. A jótékony czél érdekében felülfizetni szí­veskedtek: Réthy Laura k. a. 1 frt, Keresztély Imre ur 60 kr, Fülöp István ur 70 kr, Erdősi Kálmán ur 1 frt, id. Bodor Antalné úrnői frt, dr. Vajna Vilmos ur 1 frt, Endes Lajos ur 1 frt, Endes Lilla k. a. 1 frt, Nagy Gábor ur 1 frt 10 kr, forinton aluli összegben : 20 frt 93 kr (egyesektől) és műsorból 3 frt 30 kr. Nem mulaszthatja el intézetünk ez elszá­molás kapcsán Lönhárt Ferencz erdélyi püspök ő excellentiájának, dr. Éltes Károly apát kano­nok ő méltóságának, a belépti jegyek elárusi­­tásánál közreműködött urhölgyeknek névszerint: Farkas-Mádai Ella, Sutoris Mari, Mikulik Gi­zella úrnőknek, Salamon Klára, Schwarczel Adél, Binder Laura, Szigethy Kata, Mohi Irma, Föl­­dessy Mariska, Szabó Ida, Striczky Lili, Czirják Lujza, Orbán nővérek, Duret Cecil, Keresztes Csilla, Békésy Anna és Teréz kisasszonyoknak, továbbá az előadásban közreműködött solisták , Réthy Laura és Márk Etelka kisasszonyok,­ Welser Lajos és Szilágyi Ferencz uraknak, va­lamint az összes ének- és zenekari tagoknak, a jótékony czél érdekében tanúsított buzgalmu­kért, illetve segédkezésükért őszinte és hazafias köszönetet nyilvánítani. Kolozsvárt, 1888. áp­rilis 27-én, a „Kolozsvári Zene-Conservatorium“ nevében: Dr. Hintz György elnök, Magya­ró­s­y Gyula titkár. KÖZGAZDASÁG. A szeszadó Ausztriában. Az osztrák kép­viselőház albizottsága kedden, mint már jelen­tettük, a kontingens felosztására vonatkozólag Rubovszky képviselő javaslatát fogadta el, mely szerint a Magyarország javára kontingentált mennyiség 50.000 hektoliterrel apasztassék. Ha e javaslatot maga a bizottság, illetve a kép­viselőház szintén elfogadja, úgy ez mindeneset­re az egész szeszadóra vonatkozó előterjesztés elvetésével volna azonos. A felosztási számot Ausztriára és Magyarországra vonatkozólag, a két kormány annak idején beható tanácskozá­sok után állapította meg és e számokon, hogy az előterjesztés törvényerőre is emelkedjék, egy­általán nem lehet változtatni. Daczá­ra annak, hogy Magyarország természetszerű­leg sokkal több szeszt állított elő, mint Ausz­tria, a kontingens Magyarországra nézve még­is több mint 100.000 hektoliterrel kisebb. To­vábbi engedményt Magyarország nem tehet és pedig annál kevésbé, mert Magyarországon a pálinkafogyasztás fejenként tényleg nagyobb, mint Ausztriában. A czukoradó-törvényjavaslatot a magyar képviselőház megszavazta, bár az a magyar fo­gyasztónak milliókra menő megterheltetését in­volválja az osztrák állami bevételek javára, a­mennyiben a Magyaroszágon felhasznált czu­­kor legnagyobb részét Ausztriában adóztatják meg, így történt a söradóval is. A­mint azon­ban arról van szó, hogy Magyarország számá­ra a legcsekélyebb egyenérték a hassák, az osztrák parlament az erre vonatkozó törvényes határozatokat visszautasítja. A szeszadó-tör­­vényjaslat oly megváltoztaását, mint azt ked­den az osztrák albizottság elhatározta, a ma­gyar képviselőháztól lehetetlen követelni, el­lenben nem ütköznék nehézségekbe az üstfő­­zők kedvezményeinek jelentékeny redukálása. Kolozsvári heti vásár. (1888. április 26. Gabonapiaczunkon a forgalom csökkent; lany­ha irányzat mellett a búza, zab és kukoricza ára szállott, a rozsé emelkedett. Nagyobb vételeknél metermázsa szerint a következő árak voltak irányadók: búza 6 frt—6 frt 50 kr., rozs 4 frt 80 kr—5 frt 20 kr. kukoricza 5 frt 60-70 krajczár, zab 3 frt 80—4 frt. A lisztárak emelkedtek. Metermázsa sze­rint: királyliszt 14 frt 60 kr., mentliszt 13 frt 40 kr 14 frt 20 kr., zsemliszt 12 frt­ 12 frt 90 kr., fehér kenyérliszt 10 frt 40 kr—11 frt 25 kr, barna 7 frt­ 9 frt 25, dercze 4 frt 50 kr., korpa 3 frt 50 kr. Szarvasmarha eladatott 395 darab ; egy pár hizlalóba való ökör 160—220 frt egy kis borjas tehén 65—80 frt, meddő 50—70 frt borjú 15—25 frt. Sertés eladatott 230 darab, közepes hí­zott sertés 60—70 frt, süldő 12—18 frt, nagy rideg sertés 20—24 frt, közepes 15—17 frt süldő 5—9 frt. Kilogram szerint marhahús 34 kr., ser­téshús 48 kr, szalonna 72 kr, zsir 80 kr. Épületfa: 5 öles gerenda párja 3 frt, 4 öles 1 frt 80 kr—2 frt, caolos deszka 85 kr, levéldeszka 35 kr., foszni deszka 1 frt 80 kr, 100 darab lécz — fűrészelt — 8 frt. Majorság párjával apró csirke 35— 45 kr, nagyobb 60-70 kr., liba 2 frt 40 kr, rucza 1 frt 20 kr., 6—7 darab tojás 10 kr, 20 liter pityóka 45—50 kr. Metermázsa szerint: széna 3—4 frt szal­ma 1 frt 20 kr—2 frt 20 kr. Egy köbméter jó minőségű tűzifa 2 frt 50 kr—3 frt. _______ (~) TAVIRATOK. Budapest, ápr. 27. A püspöki ta­­nácskozmány elhatározta, hogy összeírja azon parochiákat, melyekben a segély szükségessége mutatkozik. A püspöki kar minden évben kiveti önmagára a szük­séges segélyösszeget. Belgrád, ápr. 27. A kabinet le­mondott és az új kabinet meg­alakult. Cristics lett elnök és bel­­ügy, Mijatovics külügy, Protics hadügy, Rakic pénzügyminiszter. Berlin, ápril 27. Frigyes császár állapota folyton kedvező. A láz enyhébb. Victoria angol királynő tegnap este elutazott. Bukarest, ápr. 27. A nyugalom az ilfovi, jal­omiczai kerületekben helyreállt. A parasztok ismét munkához látnak. Páris, ápril. 27. Carnot elnök utazásában mindenütt a legrokonszen­vesebben fogadta­­k. Nancy, ápr. 27. Itt Boulangista­tüntetések fordultak elő. A tüntetők a városon átvonulva, a praefectura abla­kait beverték. A rendőrség a zavargókat szétkergette. A közönség köréből. Mielőtt Kolozsvár városát elhagynám,óhaj­tom a nagyérdemű közönségnek leghálásabb köszönetemet kifejezni irányomban tanúsított szíves pártfogásukért, és egyszersmind búcsút veszek e helyen jó embereim és barátaimtól , kiknek körükben tizennégy éven át sok örömmel töltöm el napjaimat. Isten áldása kisérje mindnyájukat, és tartsák továbbra is figyelmükben honfitársukat kelt, Kolozsvár ápril 27. 1888. Rácz Jenő gyógyszerészt. Felelős szerkesztő: PETELEI IST­VÁN Kiadó: AJTAI K. ALBERT NYILT TÉR. Czetz Péter első és legnagyobb temetkezési intézete Kolozsvárt belközép utcza Minoritat­emplom épület. Temetéseket helyben, mint vidéken pon­tosan és személyesen rendez. Műkoszoruk­­ és szalagokból nagy vá­laszték. Eleven koszorúk megrendelés folytán esz­közöltetnek. 3—3 Tisztelettel: Czetz Péter.

Next