Kolozsvár, 1888. január-június (2. évfolyam, 1-148. szám)
1888-04-10 / 82. szám
A kolozsvári felsőbb leányiskola. A vallás- és közoktatásügyi miniszter— mint már említettük — több ízben sürgette, hogy a kolozsvári felsőbb leányiskola az állami hasonló iskolák szervezete és tanterve szerint alakíttassák át, illetőleg hat osztályúvá emeltessék. Az intézet felügyelő bizottsága most terjedelmes feliratot terjesztett a városi iskolaszék elé, azon javaslattal, hogy ez irat a közoktatási miniszternek megküldessék. A felirati tervezetet, mely terjedelmesen felöleli az egész kérdést, az alábbiakban ismertetjük : Péter bácsi még egy tallért tett oda : — Itt van még egy, aztán ennyi az egész. — Ezzel meg vagyok elégedve. Mindjárt ezt kellett volna mondania, akkor nem vesztünk volna össze egymással, monda az asszony és elégedett mosolylyal ment tovább, így nő most megkínálhatod férjedet vad pecsenyével, mondá Péter bácsi. — Nagyon köszönjük. Ön hatalmas vadász. De menjünk be, az ebéd kész. A pecsenyét az asztalra hozták. A nagybácsi úgy találta, hogy kissé sajátságos az ize, de semmit sem szólt. Mikor a tésztát hozták, nem tudta megállani. — Ennek a tésztának olyan sajátságos ize van. Ternyeiné elpirult és hosszú tekintetet vetett férjére. Úgy tetszik nekem, hogy arzenikum izű, mondá Bordási kisasszony és merő tekintetet vetett barátnőjére. Meglehet, — válaszolt az — én még soha sem ettem arzenikumot. — Jól nem ízlik, mondá Péter bácsi és letette kanalát. Ternyei óriási falatokat nyelt le, egyetlen szemöldök rándizás nélkül. Mikor felkeltek az asztaltól, Péter bácsi és Ternyei pillanatra egyedül maradtak a szobabai. (Befejező közi. következik.) Úgy a felügyelő-bizottság, mint az iskolaszék s maga a törvényhatóság már kezdettől fogva átértette és elismerte az állami hatosztályos szervezet és tanterv előnyösségét a □égy osztályos fölött. Az állami rendszer mellett eredményesebb úgy az idegen nyelvek tanítása, mint az anyanyelvi s nemzeti irodalmi oktatás, és kétségtelen dolog, hogy a történelemnek és földrajznak, a számvetésnek és természettudományoknak, a művészeti és kézi ügyességeknek, valamint a női és gazdasszonyi hivatásnak tanítása és tanulása sokkal biztosabb és érlelőbb lehet, hogy általában a felsőbb leányiskola egész czéljának sokkal inkább megfelelhet a 6 éves, mint a 4 éves tanfolyam alatt. Annak, hogy Kolozsvár törényhatósága az általa is szükségesnek elismert átalakítást mindeddig nem valósíthatta — oka egyes egyedül a város helyi és pénzügyi viszonyaiban rejlik. Kolozsvár városának minden felekezete ugyanis az 1868-iki XXXVIII-ik törvényczikk értelmében, a maga megerőltetésével, egyszersmind a város segítségének támogatásával,elemi iskoláit 3 osztályra rendezte be, hasonlóképen 6 osztálylyal bírnak a községi népiskolák s a helybeli tanítónőképző intézet gyakorló iskolája, minek következtében akkor, amikor a felső leányiskola szervezése vitatás és elhatározás tárgya volt, felmerültek természetesen a felekezeti és népoktatási érdekek s élénk és hoszszas megbeszélést idéztek elő. Aggodalom támadott, hogy, ha a felsőbb leányiskola 6 osztályú lesz s tanítványait az állami szervezet értelmében tizedik esztendejök betöltése s négy osztálynak elvégzése után veszi föl, elemi iskoláink két felső osztálya annyira elnéptelenedik, hogy tovább fentartai sem lehet. Mind a város, mind a felekezetek zavarba jönnek és perbe juthatnak alkalmazott tanítóikkal és tanítónőikkel szemben, mert nyilvánvaló és kétségtelen dolog, hogy elemi iskoláik két felső osztályának megszüntetése által egy részüket mint fölösleget el kellene bocsátani; és hogy maga a voltaképi népoktatás s vele épen Kolozsvár szegényebb lakossága sokat veszítene mert a tehetetlenebb és műveletlenebb szülők közül nem vinnék át valamennyien leányaikat az elemi negyedik osztályból az uriasabb és drágább felsőbb leányiskolába, a mi bizony sem erre, sem reájuk nem is volna kívánatos. igy épen a voltaképi nép a maga képzésében és művelődésében hátra esnék, ahelyett hogy előre haladna. Ez aggodalmak késztették a felsőbb leányiskola szervező bizottságát és a város iskolaszékét arra, hogy a felekezeti és népoktatási érdekeket méltányolva, az intézetet négy osztálylyal állítsa fel és rendezze be, s e szervezetet Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága annál szívesebben fogadta el, mivel egész szerénységgel be kellett ismernie, hogy a 6 osztályos felsőbb leányiskolával járó terhet semmiképen el nem birja,hogyg 4 osztályosnak felállítása 19 szűkös anyagi erejének csak tele■•végfeszítésével s a 3500 forintos évi állam Moteleitel, mint a franczia női középiskolák, növendékei előtt II esztendős koruk betöltésekor és az elemi 6 osztály elvégzésével nyílik meg, addig másfelől a magánintézetekre való tekintettel a felvételi vizsgálatot nem szabta egészen az elemi iskola IV-ik osztályának tanyagára. Az intézet megnyitása óta hét év telt el, hét esztendő tapasztalata bizonyítja, hogy az iskola szervezői helyes nyomon jártak, midőn a felvételi vizsgálat mértékét leszállították, de egyszersmind e leszállított mértéket szigorúan megkövetelték. Hanem tévedtek abban midőn a miatt aggódtak, hogy a községi és felekezeti elemi iskolák két felső osztálya néptelenné válnék s esetleg megszűnnék a hat osztályos felsőbb leányiskola felállítása következtében. Mert a dolog úgy áll, hogy a lutheránusok és unitáriusok, az oláhok és zsidók iskoláiból, valamint a községi iskolákból alig kerül hozzánk esztendőnként 1 — 2 növendék— mindez intézeteket tehát az állami szervezet behozatala alig érintette volna s alig f0°ja érintem. Kétségtelen, hogy eme felekezeteknek kerében és emez iskoláknak vidékein is van a felsőbb leányiskolának közönsége; de úgy látszik, hogy ez a közönség leányait vagy a magánintézetekben, vagy más iskolákban kész.l elő , úgy, hogy a felsőbb leányiskola számára a helybeli nyilvános elemi iskolák közül rendesen, évről évre csak a katholikus és református belvárosi és a nőtanítóképző-intézeti gyakorló iskola szolgáltat növendékeket. A szervező bizottság és városi iskolaszék aggodalma, tehát, erre a három iskolára nézve igazolt a múltban, de igazolatlan volna a jövőben. Mert az utolsó pár esztendő alatt Kolozsvár város lakosságának minden rétegében egyre élénkebb érzék nyilatkozik a mire talált Plinny"a L°ey a nyilvános elemi iskolák a tanulás idejének megnyíltával nem csak szorongásig megtelnek, de a jelentkezők befogadására nem is elégségetek és rendesen meg,megújulva verseny és harcz folyik bennük minden helyért. Így föltehető, hogy az iskolaba járok száma esztendőről-esztendőre emeledni fog, hogy e három leányiskola két felső osztálya egyre népesebb lesz, minek következtében felsőbb leányiskolánknak az állami szervezet szerint való átalakítása sem fog náluk valami különösebb rázkódást előidézni. A felirat készségesen elismeri, hogy ugyanazon czéllal és kiválással bíró s ugyanazon nevet viselő iskolák egymástól lényegesen eltérő szervezetűek nem lehetnek és hogy a kolozsvári intézet is átalakítandó az állami szervezet szerint; azonban a tantervén, amenynyiben a lényeget nem érinti, egy kis módosítás szükségesnek és kívánatosnak látszik . módosítás abból állana, hogy a magyar n elvi és irodalmi órák összegét 29-ről 25 re szállítanak le, a német nyelvi és irodalmit pedig 10-ről i,.A felügyelő bizottságot e módosítás megtevésére, illetőleg kérésére indítja, nem egyéb, mint az, hogy felsőbb leányiskolánk sokkal inkább szolgálja ugyan a magyar nemzeti érdeket, Kolozsvár és az erdélyi részek lakossági viszonyainál fogva, mint a pozsonyi, sopronyi, beszterczebánni, lőcsei, m. szigeti, vagy a temesvári állami felsőbb leányiskola, mégis sokkal magyarabb növendékei vannak, mint bármelyiknek; Így magyar nyelvi és irodalmiismereteik alapos megszerzésére kevesebb idő kell nekik, ellenben a német, nyelv és irodalom megtanulására több időre van szükségük. Heti 174 óra lenne az új tanterv szerint, melyek ellátására természetesen a mai tanítótestület elégtelen. Új tanerők választása szükséges, minél különös figyelem fordítandó egyfelől az igazgatás érdekére, másfelől a meglevő tanárok és tanítónők szakismeretére. Az iskola tanítótestülete állana , 1 igazgatóből, 4 rendes és 1 orvostanárból, 4 rendes és 1 segédtanítónőből, összesen 11 emberből; hozzájuk lennének még a tornatanítók és hitoktatók. Ez egész változás következtében fesőbb leányiskolánk költségvetése jelentékenyen fölemelkedik; már mindjárt az emeletes fő-és földszintes szárnyépületnek a hat osztály szükséges és czéljai szerint V310 átalakítása nagyobb kiadással járna. A szükségessé válandó építkezések, szakértő számítása szerint, mintegy 10.000 azaz tízezer forintba kerülnek. Ez ősszel egyszersr mindenkorra fogja a költségvetést terhelni, de a hat osztályos átalakítással járó személyi és dologi kiadások állandólak. Ez utóbbiak (3930 írtra mennének. Ha tízezer forint egyszers mindenkorra és hatezer kilenczszáz. barrovicz forint esztendőnként oly összeg, melyet Kolozsvár nem képes elviselni. — Kolozsvár közművelődési és emberiességi czélokra már is annyit áldozik, amennyit anyagi erejéhez és jövedelmeihez képest Budapesten kívül az ország egyetlen városa sem. Felsőbb leányiskolánknak a hatosztályos állami szervezet szerint való átalakítása máskép lehetetlen, mint ha: 1-szer, vagy az évi állami segítség oly összegre fog rúgni, hogy a városra újabb jelentékeny teher nem háramlik; ha példának okáért a 13.580 forint hiány fedezete oly szépen oszlik meg az állam és a város között, hogy a személyi kiadások közül az állam gondoskodik, akkor természetesen az állami fizetés kulcsa szerint, a férfitanárok ellátásáról és nyugdíjazásáról, az orvostanár díjáról s a dologi kiadások feléről; a város pedig gondoskodik a tanítónők fizetéséről és nyugdíjazásáról, a hitoktatók, tornatanító és iskolaszolga díjazásáról és a dologi kiadások feléről ; vagyis a hozzávalő költségvetés-alcászat az SlVm terhe lenne 7200, illetőleg az állami fizetés kulcsa szerint 8200 forint, a város terhe pedig 10,380 forint, mind a két felől az esedékes ötödéves pótlékokkal és nyugdíj illetékekkel. Ennek fejébet, mint intézettulajdonos, a város hozza a ry-syt* *iti*m pedig a középiiskolákról szó a irányzott 10.000, azaz tízezer forintot az állam és a város hasonlókép közösen és pedig egyenlő részben viselné. A szer , vagy az állam tulajdonába és kezelése alá megy át felsőbb leányiskolánk egészen, amely esetben a város az épületet összes felszereléseivel együtt átengedi a az átalakító építkezés költségeihez fele részben hozzájárul. Kolozsvár városának ép úgy, mint az erdélyi magyarságnak és magyar államiságnak érdeke félreérthetetlenül és meggyőző erővel azt követeli, hogy az átalakítás megoldásának e két módja közül a második valósuljon megvagyis felsőbb leányiskolánkat az állam vegye át és kezelje teljesen. Ort még az nem elég, hogy Kolozsvárott felsőbb leányiskola van, fődolog, hogy az virágzó és hatalmas legyen! Csak akkor terjesztheti messzebb is, az erdélyi részek minden irányában, társadalmunk középosztályának női tagjai közt az általános műveltséget, csak akkor erősítheti meg bennük az erdélyi magyarság és magyar államiság oltalmára a hazafias szellemet, a családi és nemzeti önfentartás élénk és szívós erejét! Ha valahol, épen Kolozsvárott szükséges, hogy a magyar műveltséget és magyar hazafiságot fejleszszük és védjük, nagy és hódító tekintélytl és hatalommal felruházzuk, mert Kolozsvár nem csak történeti szereplésénél fogva a múltban, hanem közművelődési viszonyainál fogva a jelenben is az erdélyi részek fővárosa és irányadó középpontja, mely ép oly hivatott, mint a mily jogosult arra, hogy az erdélyi magyarság hatékony ápolója és a magyar államiság szerencsés előmozdítója legyen, a mi, fájdalom, sürgős szüksége és kötelessége. Maga Kolozsvár magyar ugyan, de mindenfelől oláhság veszi körül, mely észrevehető módon szaporodik és közeledik feléje. A távolabb eső pontokon még szomorúbb a magyarság aránya és sorsa; annyival inkább, mert az erdélyi oláhság már Kolozsvárt is működése körébe vonta. S évek óta gyűjti bállal és hangversenynyel közadakozás utján a pénzt egy oláh felsőbb leányiskola számára, annak daczára, hogy Kolozsvár 30,000-nyi lakosa közt eddigele csak mintegy 4000 az oláh , gyűjti mert az eloláhosodott Mezőségre s a többi erdélyi részekre számit. Kolozsvárnak ép úgy, mint az erdélyi magyarságnak és magyar államiságnak érdeke követeli, hogy felsőbb leányiskolánkat az állam a tulajdonába és kezelése alá véve, belőle hatalmas és virágzó intézetet alkosson kérelme visszautasításának esetében, a város — bár a legmélyebb fájdalommal és sajnálkozással — a végett volna kénytelen a miniszterhez folyamodni , hogy a felsőbb leányiskola a mai szervezetében megmaradhasson. KOLOZSVÁR IRODALOM és MŰVÉSZET. A beszélő és a hallgató Kolozsvár, Kolozsvár, ápr. 10. Szeretünk eldicsekedni azzal, hogy Kolozsvár szívesen tanul, érdeklődvén a felolvasások iránt. Alig van e tekintetben párja az ország vidéki városai között a al'g van ligencziájának elevenebb bizonyítéka, mint a tudás e vágya. Felsoroljuk alább azt, hogy pár hét alatt hány nyilvános előadás volt. Megjegyezhetjük mindjárt, hogy közönsége e felolvasások mindegyikének volt. És pedig nem divatból járó figyelmetlen közönsége, hanem igazi „hallgatóság“, mely oda ügyelt s azután disszertált a hallottak felett. Kolozsvárt rég időtől nagyrabecsülik a szómüvészetet. Egyebet alig is cultiváltak. Szobrászat, festészet iránt nincsen sok érzék. Pogány rész arczképekbe törődnek bele. A kereskedelmi akadémia dísztermében például van egy arczképe a királynak, amelyik igazi felségsértés, s amilyet nem tűrnének meg sehol. Egy olyan roszul játszó színészt, mint amilyen kontár e kép festője, százszor kifütyülnének. Még az ének- és zeneművészet iránt sincsen különösebb figyelme a városnak. A Dalkör amelyiknek művészi igényei vannak, a conservatorium s a színház komoly zenei előadásai alig keltenek érdeklődést. Hanem a szó művészetét megbecsülik, a magyar színészet e bölcsőjében. Az emberek értenek a beszédhez, és értékelni tudják, a ki tud beszélni. Ezért olyan jó iskolája a színésznek Kolozsvár. A felolvasások iránt hát szokatlan az érdeklődés. Most egymásután nagy hamar három estélyt rendezett az egyetemi kör, ahol professorok és az ifjúság köréből olvastak fel. Mindegyiken nagy női közönség volt. A múzeum-egylet egymás után három felolvasást rendezett. Két népszerű közülök élénk beszéd tárgyát képezte napokig városszerte. De Gerando Antonina asszony Quinet Edgar ifjúságáról olvasott. A lapok a néhány plakát figyelmeztették a közönséget, hogy a szellemes asszonyt ismét hallani lehet. A terem tele volt. E felolvasás hallgatói között Sok tagját látták az aristokrácziának is. Az igen becses felolvasást ismerik lapunk olvasói. A tiszti kaszinóban Újhelyi Béla őrnagy e bőv történettudományi ismeretekkel bíró kiváló katona olvasott fel Báthoryról. Értékeseerült: vasárnap egyszerre négy felolvasás volt. Egyik a Kemény Gábor báróé, ki gazdasági bajainkról beszélt. Az Erdélyi Irodalmi Társaság megtartotta az nap első felolvasó ülését, a legáltalánosabb érdeklődés között. A felolvasó terem kicsi volt. A közönség egy része kénytelen volt visszatérni. A Dávid Ferencz Egylet felolvasó ülése ugyanaz nap népes és érdekes volt. Ott Kőváry László is olvasott. Az iparos ifjak önképzőseire ugyanazon nap rendezett nyilvános s látogatott felolvasó ülést. Arra két napra Lindner Gusztáv dr. olvasott fel a Vereskeresztről, tegnapelőtt Széchenyi István emlékezetére gyűltek össze ünnepelni; általános figyelemmel kisérte a nagyközönség a felolvasásokat. Néhány nap múlva az Embe estélye lesz. Itt hárman fognak felolvasni. A hónap utolsó vasárnapján az Irodalmi Társaság tartja második felolvasását. Ott Gyarmathy Zsigánétól fogunk hallani elbeszélést. Még e hó folytán Ágai Adolf beszél a gyermekekért a gyermekeknek a gyermekről, a rongyos egylet javára olvasván fel gyermekszíndarabot az apróságoknak. Hogy e kimutatás igaz legyen, említsük meg azt, hogy a jó középosztály tölti meg a hallgató székeket mindig. Az előkelő körök el vannak bizonyosan valami okosabb dologgal foglalva, mert nem jőnek a felolvasásokra. A Petőfi-társasási vasárnap felolvasós is tartott. Az első felolvasó S i Iberstein ^ ves) Adolf volt „A hatás 111 k a i“ czi*^ tekezésével. Ideje volna úgymond — a ^ gi irodalmi és aestheticai törvénykönyv*^ újakkal kicserélni. Mert ha még a matheB18b*n a csalhatatlan számok országában is meghc^ minden emberöltő az uj igazságokat és felfogásokat, miért kellene épen az aestheticának folytop megmaradnia a német romantika álláspontját, melyet már maga az eleven német költészet is nem egyszer haladott meg. Az új aesthetica meg fog születni, a régi iskolai formák eltűnnek, a betű élő hatalma megszűnik, a lányeg győz- Az új forgalmak közt az első helyek egyikét fogja elfoglalni az, amit a tiszta szépség köréből mindig ki akartak űzni, mint a szépség megrontóját, mint a művészet bukott angyalát és ez a fogalom nem más, mint az annyira üldözött hatás, az effectus forgalma, a hatást a tiszta szépség körébe kell helyez, mert az nem jelent egyebet, mint ama villanyos szikrát, mely a költő és a nép lelkének érintkezésénél keletkezik. A költő zengjen megint a népnek, mint Homéros, Tyrtaeos, Biron, Béranger és Petőfi zengettek. A hatás amaz óriási kapocs, mely az irodalmat és a nemzetét egymáshoz közelíti és egymásba forrasztja, termékenyíti s a népet irodalomszeretővé változtatja. Kifejti ezután a hatás keletkezésének módjait és hogy a hatás hányféle alakban nyilatkozik. Az értekezést a hallgatóság bolttan tartó tapssal jutalmazta. Ezután Ábrányi Emil olvasta fel egy lyrai költeményét. Zichy Géza gr. „Néhány nap Olaszországban“ csimt felolvasást tartott. A felolvasó ülés után zárt ülés volt, melyen a társaság tagjai elhatározták, hogy május második felében az árvízkárosultak javára felolvasó estélyeket fognak tartani Nagyváradon és Debreczenben. Színház. Krasznainé asszony jutalomjátékán tegnap „A bolondok grófja“ került szilire. Nagyon kevés prámu közönség gyűlt össze s ez a részvétlenség valóban nincs arányban azzal a kedveltséggel, melyet a derék művésznő színpadi működése által kiérdemelt. Jókai bohózatát már sokszor adták ez idényben, aztán áprilisban amúgy is kevesen járják a színházat és a „Bolondok grófjáéban Krasznainé asszonynak nagyon kis szerepe van, ezekben kell keresnünk az okot, hogy tegnap a nézőtér jóformán üresen maradt. A jutalmazottat kiléptekor hosszan tartó lelkes tapssal és két szép koszorúval fogadták. Az előadás nem volt olyan eleven, mint máskor, de Széni Arabella nótáit többször megtapsolták. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 165-ik szám. Kolozsvárit, 1888. április 1- én. NE BÁNTSD VIRÁG. Operette 4 felvonásban. Személyek : Denise Réthy L. Chateau Németh J. Celestin Megyeri. Fernand Kápolnai. Fejedelem asszony Láng . Kezdete 7 órakor. HÍREK. Erdélyi részek. Kolozsvár, április 10. — Az alföldi árvízkárosultak javára ma öt forintot vettünk Mohai Károlyné úras asszonytól. Mohai Dé úrasszony mindig az érték közt van, ott, ahol szükséges, nyomoron segíteni felebaráti kötelesség. És az alföldnek mélyen sújtott magyar népe valóban nagy szükséget, helyenként pedig egész nyomort szenved. Szívesen fogadjuk a további adomátvánkat melyeket — a belügyminisztérium utján — rendeltetésük helyére juttatunk. — Albach Géza kir. tanácsos, Kolozsvár derék polgármesterét megérdemelt kitüntetés érte. A király ő Felsége — márcz. 31-én kelt elhatározásával — Albach Géza polgármesternek, a közszolgálat terén eddig tanúsított érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi czímet díjmentesen adományozta. Velünk együtt bizonyára nagy azoknak a száma, kik a munkás, lelkiismeretes és a város érdekeit buzgón a bölcs körültekintéssel vezető polgármesternek örömmel gratulálnak a kitüntetéshez! Bányai Vitálist tegnap délután temették el, nagy és igaz részvéttel. A halottas háznál Szász Domokos ev. ref. püspök tartott magasztos imát és meghaló beszédet. A temetésen az ev. ref. kollégium elöljárósága, tanári kara és tanuló ifjúsága testületileg voltak jelen. Az önkéntes tűzoltóegylet parancsnoksága szintén testületileg jelent meg. Részt vett a temetésen az elhunyt számos régi bajtársa, tisztelője és barátja. — Városi közgyűlés. Tegnap délután rendkívüli közgyűlés tartatott. Albach Géza polgármester megnyitván az ülést, felolvastatta s belügyminiszternek a városhoz intézett leiratát, melyben tudatja, hogy br. Jósika Sámuel a főispánságtól saját kérelmére felmentetett s helyébe Béldi Ákos gr. neveztetett ki. A leirat tudomásul vétetvén, elhatároztatott, hogy br. Jósika Sámuelhez, ki családi ügyek miatt nem személyesen, hanem levél utján bucsuzhatik el a várostól, válasz-irat küldessék ; a válasz-irat tervezetét dr. Szász Béla felolvassa s aa egy hozzácsatolással egyhangúlag elfogadtatott. Béldi Ákos gr. főispán beiktatása e hó 15-ikén délelőtt 11 órakor fog történni a városházánál. Ez időre közgyűlés hivatik egybe. Esküvő Díszes esküvő volt tegnap d. u. fél 6 órakor a helyi belvárosi róm. kath. plébánia templomban. Wagner Károly m kir. honvéd százados leányát, Hermint, vezette oltárhoz Gergely Ferencz m. kir. csendőr főhadnagy. Násznagyok voltak: Gyurich Péter m. kir. adótárnok és Fodor Mózes m. kir. honvéd százados. Nyoszolyó leányok: Gyurich Matild és Fodor Ida. Vőfélyek : Wermescher György m. kir. honvéd főhadnagy és Imre Gergely m. kr. adótiszt. Az esküvőt kedélyes vacsora követte a Hungária szállodában. Az ifjú pár a ma reggeli vonattal utazott el a vőlegény állomáshelyére, Marosvásárhelyre. — Baleset. Mint részvéttel értesülünk a farkasházi Fischer Vilmost, városunk derék polgárát ma reggel sajnálatos baleset érte. Fischer úr ugyanis amint a Tivoli-utczában saját átalakításben levő lakásának állványánál é r ve , hogy igen sokan nyertek érdemetlenek is mérnöki jogosítványt, kik később aztán a birtokosságnak sok ezerekre menő karokat, az ügy iránt bizalmatlanságot és tartózkodást, a birtokrendező mérnöki testületnek gyalázatot és szégyent okoztak és okoznak, anélkül, hogy mindennek a megakadályozására, a viszszaélések megszüntetése iránt a törvényszékek részéről bármi is történt volna. Megbotránkozással látja a birtokrendező közönség, hogy a mérnökválasztás alkalmával miként házalnak, miként korteskednek és árvereznek a mérnökök, teljesíthetően ígéretekkel vezetve félre nem csak a könnyen hivő népet, hanem még a birtokos osztályt is. Hányan vannak, kik pl. politikai, nemzetiségi és vallási kérdést csinálnak ebből is. Hánnyan vannak, kik az emberi életkor magasabb határain jóval túl menve, nem akarva tanulni, az újabb rendeleteket teljesen ignorálva, bírói és hitelesítő mérnöki utasításokat semmibe véve, konokul ragaszkodnak régi szokásaikhoz. Hányan olyanok, kik még a birtokrendezési törvényeket és utasításokat is csak hírből ismerik. Többen vannak, kik szellemi és testi gyöngeségük folytán, úgy irodai, valamint külső munkálatok teljesítésére teljesen képtelenné válva, üzletet csinálnak nevükkel, eladva azt a többet ígérő, más pályán nem boldogult segédeknek, kik aztán egy ilyen névvel bebarangolják az ország minden vidékeit, olcső ajánlataikkal házalva elámítják — igen gyakran — úgy a tapasztalatlan eljáró bírót, valamint a hiszékeny birtokosságot, kik azután saját kárukon győződnek meg arról, hogy nem az drága, ami drága, hanem a mi olcsó. Szerencsére vagy szerencsétlenségre, vannak már igen szomorú példák, melyeken okulva, a birtokosság nem engedi magát mindig tévútra vezettetni. Vannak eljáró bírák, kik igen jól ismerik az olcsó ajánlatok következményeit, kik nem ringatják magukat az ajánlatok és árak hullámain; vannak még mérnökök, kik a „leben und leben lassen“ elve mellett, kötelezettségeik pontos, lelkiismeretes teljesítését tartják szem előtt, kik válogatott és kellő ismeretek- és gyakorlattal bíró és jól fizetett segéd személyzettel dolgoznak és dolgoztatnak. Az 1880. évi XLV ik törvényczikk és az ennek alapján kiadott, utasítás és pótrendeletek, lényegesen megváltoztatták a birtokrendezési eljárást, úgy a kivitel módozatai, valamint műszaki tekintetekben. Igen sok czélszerű és az ügy gyors előmozdítását eszközlő intézkedések tétettek. Mindazonáltal még mindig maradtak hézagok, melyek még e mai napig nem pótoltattak. Ezek egyike — mely mindenesetre a legkényesebb — a birtokrendezésekre szükséges pénznek, az állam által leendő előlegezése, — ami csak papíron van meg és nyolcz év óta és alatt a birtokosság csak a kísérletekkel maradt, a nélkül, hogy a törvény ez irányban valaki élre rtve-4. volna. -val?*