Kolozsvár, 1889. január-június (3. évfolyam, 1-148. szám)

1889-01-02 / 1. szám

Kolozsvár, 18»9 KOLOZSVÁR karékpénztári könyvben átadt összeg 629 frt. 6. Gyalui Rosenberger Bern­* 10 frt. 9. Eper­jesi bankegylet 10 frt. 10. Inszentm­iklósi ta­karékpénztár 5 frt. összese 057 frt 60 kr. Mindezen adományok a 7. l alatti kivételé­vel — mely egyik pesti tátékpénztár betéti könyvével van elhelyezve ,a kolozsvári ki­segítő takarék pénztárba h­­lyeztettek el. Fo­gadják a nemes adományoz, szíves köszöne­­tünket. Kolozsvár, 1889. jár 1 én. Nagy La­jos pénztárnok. — Az újév zsarold­ogány dolog az, a mit Kolozsvárt a ,boldog ^“-kívánásokkal mindenféle kétes exist«Csi a pénzszerzés czéljából elkövet. Újév na­án a kolozsvári polgár háza formális «troi alá van véve. Mindenféle czin­eo és mind­ kigondolható lirügy alatt újévi jókivitaro­ által a legtola­kodóbb módon zsarolttik meg az ember. Nappali és éjjeli lámpagettó, gáz- és petró­leum-lámpa tisztogatók jára seprők, takarí­tók és tisztogatók o lyan utczákban is, a­hol se lámpa, se járda „m­etezik — sétatéri seprők, kéménykotrók,­­talp- és lakatos-ta­nulók, volt napszámosod nndenféle képek, kiknek a munkaadó rțfizeett becsületesen az esztendőn át, egym­iak dják a kilincset. Az összes csavargók travló-­gyűjtésre in­dulnak s addig nem talán*, mig pénzt nem kapnak. Valóságos csis a Kolozsvárt — sokkal nagyobb mérték­ Étik, mint bárhol. Valóban ideje volna vauit kigondolni e sás­­kajárás ellen. Hevenyen egyebet nem tu­dunk, szigorú rendőri­­ őrködésnél. — Az olvasó közi magnyitása. Tegnap előtt délelőtt nyittatot meg a hidelvei, teg­nap délben pedig a kimgyar-utczai olvasó kör. A hidelvei olvasó-rben Sig­mond De­zső orszgy. képviselő lyhatásu megnyitó be­szédet tartott, mely benjtegette gazdasági vi­szonyainkat és reá mcélt azon teendőkre, melyeket s helyi gazdái egyesület kiválóan a helyi gazdák viszonyak emelésé­t és ja­vítására Unni óhajt, in czélok között első sorban egy földmives ,o­ a felállítását jelölte meg, másod sorban pg egy „Gazdák hitel szövetkezetének“ látensét. A külmagyar-ut­­czai olvasókör megnyjánál Nagy Lajos ta­nár mondott beszédetisszapillantván az egy­let megalakulására és mnak eddigi működésé­re, reá adtatott a­z eddig elért eredmé­nyekre s felhívta a­­iákat, hogy saját érde­kükben ennél nagyos számban lépjenek be az egyletbe és vegye pártfogásuk alá e tes­tületet, mely saját n§ket szolgálja. Mindkét megnyitásnál a helyi dész dalárda, Tóth Ta­más fáadhatatlan kiestere vezetésével, szé­pen működöt­t közre. — Egyetemünkásodik féléve A hall­gatók leiratása a kzsvári m. kir. Ferencz József adomány-egyben a folyó tanév II. felére , évi január T1-től 22 ig tart. Fon­tos okokból és a késiem kellő indokolása alapjá a legközelebi nap alatt a fölvételt a kari dékán al­­jti&heti, később beadott felvétü kérvényekre­ a folyamodó mellett a legilágosabb módossági tekintetek szól­nak, . legközelebbi ap alatt az egyetemi tanár nevében a re' engedheti meg az utó­lagos fölvételt. E iridőn túl fölvételnek több helye nem letés bár a miniszterium­­hoz czimzett ez iráskérvények a nagymél­­tósitu vallás- és kőtatási m. kir. minisz­ter írnak 1888. éfirczius hó 14 és 46,905/ 18S. sz. a. kelt rezete értelmében hivatal­­ból elutasittatnak. — Zene a jégfán. Holnap, csütörtö­ké a sétatéri jégfán d. e. 11­l2 órától pol­­gár zene játszik. — Veress Áko 8 nagysága egy tele gy.lt perselyt küldőbe szerkesztőségünkhöz az Emke részére. Arselyt áttettük a főtit­­kári hivatalhoz. * Negyszebenba januári országos vá­­sá jövő hó 3., 4., A tartatik meg. * Szylveszter-ájen a nagyszebeni ka­­szinóban kedélyes Jg tartatott, humoriszti­­kai felolvasásokkal sne-, ének- és tánczmu­­ltisággal, nagy azánotözönség részvéte mellett. * Éjjeli tám­a­d Szász-Újfaluban öt ficz­­kó megtámadott egriiállóban egy kocsist, a­kit szinte halálra lelt. Ha idejekorán nem érkezik segítség, mik én a kezéből kiütött lámpa felgyújtja az­ állót. A jómadarak fog­va vannak. * Közúti gözvlt Brassóban. Brassó vá­ros képviselő-testül­­etet írják, a napokban tartott ülésén hatá­tt az ottani közúti gőz­­vasút ügyében. A­­ viselet kimondta, hogy 80,000 frt törzsrészy jegyzésén kívül sem­mi­nemű kötelezettet nem vállal és áldo­zatot nem hoz a n nyolczvan ezer forint be­szerzéséről csak a­z fog határozni, ha az építési engedély okát bemutattatik. A gőa­­vasut vállalkozója tovitz Sámuel. * Mint a közigtatás. A vízaknai tanács — mint levelezői »rJa — élén S­z­ő­c­s József polgármesteri ul$y 8 megyei elöljáró­ság, mint a közöns má8 elégedésére működik. A megyei utak leh^legjobb karban vannak, az utak szélére a­szélyesebb helyeken uj korlátok készültek, rend kifogástalan. A vá­ros lassan-lassan, depül s a fürdő körüli ne­gyed csinosodik Melegebb társadalmi élénk­ség, a helyi előnyöd ® 8 felhasználása s Viz­­akna nemsokára egre lesz 8 vidék legcsino­­sabb és legrendezettb kis városainak. * A nagyszebi önkéntes tűzoltó egylet tegnapelőtt tartotta városi tanácsházban évi rendes közgyűlését, ^­ikét. Keszler főparancs­nok elnöki megnyit* ota az egylet tiszti ka­ra újból megválaszta . Főparancsnoknak Kesz­ler János, helyettese Got­bel Károly. Mászó osztály-parancsnoka Knall Mihály, szivat­­tyús oszt. parancsn­ok Schuschnig József, a rendfentartó­ osztban Stenzel János, a viz­­szerző osztályba Bor* Hugo. Uj iskola. Dicső Szentmártonból írják, hogy a megye tanfelügyelője, Horváth László az ottani iskolagondnokságot felhívta, hogy egy kisdedóvó-intézet létesítése iránt mozgal­mat indítson. A gondnokság az elvileg elfoga­dott ügy tanulmányozására ae tervezet elké­szítésére dr. Szabó Mihály és Gyöngyösi Ist­ván tagokat bízta meg. Mulatságok Brassóból. A brassói pol­gári kör e hó 12-én zártkörű tánczvigalm­at rendez az „Európa“ szálloda helyiségében. A protestáns nőegylet ma este tartja ez évben első fillérestélyét. A vasúti tisztvi­selők február elsején táncfvigalmat rendez­nek a kulturegylet javára. * Hunyadmegyei hirek. A hunyadme­gyei történelmi és régészeti tá­rsu­­l­a­t ma Déván rendes választmányi ülést* tart, melyen gróf K­u­u­n Géza folytatja Döbrenteyről szóló felolvasását, míg K­i­r­á­l­y Pál dr. Arányi Lajos felett tart emlék­beszédet. A dévai ügyészség elhelyeztetett eddigi helyiségéből egy tágasabb épületbe, hol czéljaihoz képest elő­nyösebben rendezkedhetett be. — Közgyűlést tart Déván e hó 6­án az ottani kaszinó. — A dévai szegény gyermekek számára az ottani jót. nőegylet nagy karácsonyfát állított fel, hol a segélyre szorultak ruházati és élelmi czik­­keket kaptak. P­i­s­k­i­n több mint háromszáz is­kolás gyermek kapott karácsonyi ajándékot Pau­le Iván adományából. Kioszlatott 140 táska, ugyan­annyi írószer,ok, 1200 irka és rajzfüzet, 1000 penna, 300 czeruza, 300 palavessző, 1110 pala tábla, 150 játéktárgy, számos hasznos könyv, 200 drb. kalács, 30 gyermek részére ruhanemű. * Áthelyezés. A gyulafehérvári kir. tör­vényszék elnöke Sztuptár Samu, ottani tör­vényszéki joggyakornokot és Knön Károly marosujvéri járásbirósági joggyakornokot köl­csönösen áthelyezte. * Két életrevaló egylet. Vízaknán — mint levelezőnk írja — városi társalgó-egylet ala­kult, melynek alakuló közgyűlése deczember 30-án tartatott. Az alakuló közgyűlésen, több folyó ügy elintézése után, Tímár Károly el­nök az egész tiszti kar nevében lemondván, uj választás következett, melynek rendjén elnök­nek Sylvester Domokos ref. lelkészt, alelnök­­nek Gajzágó Tivadar járásbirót választotta az egylet. Választottak még jegyzőt, pénztárnokot, gazdát és hat választmányi tagot. A másik egylet, mely a mult év folyamán alakult, a műkedvelői zeneegyesület. E hó 18-án rendezi az egylet első hangversenyét, melyen egy­szersmind tánczestély is lesz. Tegnap pedig, új év első napján a református templomban játszott a zenekar sikerülten. Az egylet legnagyobb pártfogója özv. Veres Ferenczné, kinek jó­tékonyságáról lapunkban is többször emlékez­tünk meg, ad az egyházaknak, a közművelő­dési egyletnek, a szegényeknek s mindenkinek, a ki csak gyámolitásra szorul. Uj évi tisztelgések Maros Vásárhelyt. Maros-Tordavármegye és Maros Vásárhely szabad kir. város főispánja, báró Bánffy Zol­tán ur előtt, mindkét törvényhatóság tiszti kara kifejezte szokásos uj évi jó kívánságait. Előbbinek szónoka Sándor László alispán, csá­szári kir. kamarás, volt, ki arra kérte a főis­pánt, hogy a vármegye törhetsen ragaszkodá­sáról ő császári és királyi apostoli felsége iránt, legmagasabb helyen tegyen jelentést , azt hozza ő felsége tudomására. Azután a fő­ispánnak kívánta, hogy tisztét — melyet vál­ságos időkben foglalt el — sokáig viselhesse 8 a tiszti kar iránt legyen mindig — mint eddig — ezután is jó­indulattal. Báró Bánffy Zoltán főispán kijelentette, hogy a vármegye hódolatteljes ragaszkodását legfelsőbb helyen hírül adja s addig is, míg onnan a válasz le­érkezik, köszönetét fejezi ki. Egyúttal hang­súlyozza, hogy jóllehet, a tiszti kar magatar­tásával és munkásságával meg van elégedve, mindazonáltal jövőre a megyei közigazgatást gyorsabbá tenni kívánja s e végből számít a tiszti kar munkásságára. Ugyanakkor fogadta báró Bánffy Zoltán Maros-Vásárhely szabad kir. város tiszti kara jó kivánatait is, Ígérvén, hogy azokat ő csá­szári és apostoli kir. felsége elé juttatja. A vá­rosi tiszti kar szónoka Györffy Pető polgár­­mester volt, ki szépen átgondolt beszédben üdvözölte a főispánt s kérte, hogy a város iránt eddig tanúsított jó­indulatát ezután is őrizze meg a a városi tisztviselőket is ajánlja pártfogásába. A főispán köszönetét fejezte ki a személye iránt tanúsított ragaszkodásért s hangsúlyozta, hogy valamint eddig, úgy jövőre is a szigorú igazságot fogja szem előtt tarta­ni, de mindamellett tekintettel kiván lenni a méltányosságra is. Ezután a küldöttség főbb tagjaival ke­zet fogván, őket elbocsátotta. Sándor László, Maros-Torda megye alis­pánja előtt, a megyei tiszti­kar Dósa Elek fő­jegyző vezetése alatt jelent meg, ki tartalmas beszédben adott kifejezést azon ragaszkodás és tiszteletnek, mel­lyel valamennyi tisztviselő a törvényhatóság első hivatalnoka iránt viselte­tik. Az alispánt kellemesen érintették az üd­vözlő beszéd szavai, mert abból meggyőződést merített, hogy a megye javára irányult mun­kássága és törekvései elismerésre találtak. Ké­­ri egyúttal a tiszti kar támogatását jövőre is, és biztosította annak minden tagját a barát­ságáról. A szerkesztő postája. Tordára. Bocsá­natot kérek, hogy a könyörület filléreiről szóló terje­delmes kimutatást nem közlöm. Nincs hely rá az új­ságban. A kimutatás különben is nem olvasmány, mi pedig arra szegődtünk a közönségnek, hogy olvasni valót adunk. Csak igen kivételes esetekben szoríthatunk helyet a nyugtáknak. — A Brassó. Ma csak 2-ik napja az esztendőnek. Mit véthetett önnek ilyen hamar az év, hogy már verset ír hozzá ? — Katona László urat kérem, látogasson el a szerkesztőségbe a délelőtti órákban. — D—o. M.­Vásárhely Ha az „Eli.“ szereti a levelezőjét, azzal nekünk nincsen közünk. Ebbéli ízlését az olvasó­közönségének van joga kifogásolni nem nekünk. A történet pedig nem érdemes a czáfolatra. — Dévára. Hogy ítéljünk mi, t. urok! a tarokk bonyo­lódott kérdésében. Nem tudunk hozzá — s nálunk nincs testület, mely hivatásszerűen művelve a tarokkot, ala­pos véleményt mondhatna az önök által felvetett vitás kérdésben. Habj, rég voltak Erdélyben országgyű­lések. . . . A kulturegyletből. A nőválasztmány működése 1888-ban Kolozsvár, jan. 2. Az Emke megalakulása után nemsokára férfiválasztmánya alakult a kolozsvári bók­nak. E választmány a múlt év karácsonyáig egyedül dolgozott, férfias buzgalommal és erél­­­­­lyel. Ekkor alakult meg a növálasztmány is. Ja­nuár 16-án már a városház tanácstermében gyűlést tart nagy részvét mellett a növálaszt­­mány A hazafias munkában való részvétel iránti nemes törekvésnek, a gyakorlati kivitel fáradságot nem ismerő módozatainak Teleky Domokosné grófnő adott egyhangú helyeslés mellett kifejezést, hazafias gondolatokkal, len­dületes eszmékkel tele nagyhatású beszédében. És e lelkes szavak nem tévesztették el hatásukat. A jóválasztmány mintegy 200 tagja per­selyeket kért s ezekbe, mások pedig más esz­közzel hozták össze filléreiket. A filléres gyűj­tés eredményéből az uj évig 922 frt 06 kraj­­czár folyt be, pedig a perselyeknek csupán 3/4 része adatott be és bontatott fel. Mac a gyűlés napján, midőn az elnök grófné szavai elhangzottak, 650 frt adomány felelt e hazafias felhívásra. Özv. Perelle István­né 5000 frtos adománya, számos alapítványok és gyűjtések, mik a nőválasztmány révén foly­tak be, a legélesebben szóló bizonyítékai a honleányok derék működésének. A nőválasztmány megnyerte gr. Zichy Gézát, egy hangversenyében való fellépésre, és csupán a jeles művész családjában váratlanul bekövetkezett gyász okozta, hogy Zichy gróf a közönséget egy második estén is nem gyö­nyörködtette. Kívüle körünkbe szólította a vá­lasztmány Reniczky-Bajza Lenkét, e kiváló író­nőt, ki egy estélyen olvasott fel. Ugyane­ ey estélyen a boldogult Bánffy Bála gróf magas eszmékkel tele programmszerü fejtegetést tar­tott az Em­kéről. Az alföldi vizkárosultak szomorú sorsán is enyhíteni törekedett a DŐválasztmány, mi­dőn „Kolozsvári Jószív“ czim­ alatt két ünne­pélyt rendezett, melyek eredményéül 1114 frt­­nyi igen tekintélyes összeg küldetett a viz­­károsultaknak. A legújabb és sikeresnek ígérkező esz­köz, melyet a választmány az Emke érdekében bizonyára sikerrel koszoruzva használ, az Ernáé bál rendezése Kolozsvárt. E bál a legfényeseb­bek egyikének ígérkezik. Ilyen czélért ilyen rendezőség munkájának sikere biztos és szép. Bizonyos az is, hogy az 1889. esztendőben, első évéhez hasonló szép eredményeket fog felmutatni az Emke derék nőválasztmánya. A férfi választmány működése 1888-ban. Az Emke városi fér­fi­ választmánya 1886 évi Karácsony másodnapján alakult meg. Ez időtől fogva a választmány a programoj pont­jai­t belátása szerint törekedett az egylet érdekében minden lehető megtenni. A tagok számát szaporította s folyton azon munkált, hogy az egylet jövedelme is gyarapittassék. Működésének egyik eredménye, hogy míg a mult évben a bevételek 3410 frt 52 krt jöve­delmeztek, 1888-ban a választmány a külön­böző tagdíjak és más jövedelmekben összesen­ 5031 frt 93 krt vett be. A női választmány egy-egy alelnöknő ve­zetése alatt a város 8 kerületébe bejoztatvan a választmány tagjaiból minden kerületbe né­hány tag beosztatott. A nőválasztmány által rendezett estélyek sikeréből a férfiválasztmánynak is része van. A kolozs megyei választmán­nyal megegye­zés jött létre, hogy a­hol az érdekek úgy kíván­ják, a két választmány különösen támogatni fogja egymást. Az árvízkárosultak javára Bóldy Ákos­­né vezetésével működött Kolozsvári Jószivbi­zottságot a választmány szervezte és kezde­ményezte. Lépéseket tett a városban a kétvíz­­közt felállítandó népiskola ügyében. A brassói közgyűlésen a választmány tes­tületileg vett részt. A választmányt Ferencz József elnök és Deáky Albert működő alelnök, valamint Kusz­­kó István titkár vezették nagy buzgalommal. Súlyos vesztesége vott a választmánynak buz­gó és érdemes elnöke, Bánffy Béla úrnak elhunytával, mint tagjaiból. Az uj egyesület élén Pyat Fe­lix és Cluseret tábornok állanak. Az egyesület fölhívást bocsátott ki, mely e szavakkal vég­ződik : „A forradalom ideálja az emberi s nem az isteni jog.“ — Belföldi rövid hirek. — Eltűnt adótiszt. György István, előbb szepesi, majd fejérgyarmati kir. adóhivatali tiszt a legutóbbi napokban eltűnt s pár nappal ezelőtt a Sza­mos vizéből fogták ki holttestét. Nemrég az el­mezavar jelei mutatkoztak rajta s ebből azt gyanítják, hogy öngyilkos lett. —Betegek köl­tözködése Az elmebetegek budapesti megfigye­lő osztályát, mely eddig a Rókus kórházban volt, tegnapelőtt más helyiségbe költöztették. A 19 férfi és 17 beteg asszony költöztetésénél bal­eset történt, ugyanis egyik kocsinak eltört a tengelye s darab ideig meggátoltatott a költöz­ködés. — Erkel Ferencz megválik a budapesti zene- és színművészeti akadémiánál viselt ren­des professzori állásátó­­l és a király évi kétezer forint díjat ad neki az udvartartás művészi csalókra szánt alapjából. — Kirabolt ékszeres bolt. Nagy betörés történt Nagy Kanizsán szom­baton éjjel. Ismeretlen tettesek, kik három he­lyen is megkísértették a betörést, egy Csemnu­s nevű ékszerésznél a lakatot leverték a boltról , több ezer forint értékű ékszert elloptak. A tettesek kézrekerítésére foly a nyomozás. — Nem sikerült Nagy-Károlyban Pap Károly, oda­való szabólegény a napokban elmulatta a pén­zét s e miatt való bánatában öngyilkosságot akart elkövetni. Gyufaoldatot ivott és elmet­szette nyakát, de még idejében észrevették s megmentették. — Honvédemlék Pápán. A pá­pa-vidéki közművelődési egylet kezdeményezé­se folytán a szabadságharcz idejében az Ihászi község mellett vívott csata emlékére szobrot fognak állítani. Újabban mozgalom indult meg, hogy a szobor ne a csata színhelyén, hanem a vidék központján, Pápán állíttassák fel. — Külföldi rövid hírek. A pápa miséje. A római Szent­ Péter templomban Szil­­veszter estéjén abból az alkalomból hogy a pápa jubileumi esztendeje letelt, hálaadó isten­­tisztelet volt, melyen maga a pápa cze­brált. — Uj titkos tanácsosok. A seckaui, brixeni s laibachi osztrák püspökök, mint Bécsből jelen­tik, valóságos belső titkos tanácsosi méltósá­got nyertek. — Orosz csapatöszpontositások. Wolocziszkából érkező hírek szerint a kami­enieczi kormányzóságban nagyszámú orosz lo­vasságot és tüzérséget összpontosítanak. Szor­­binovban éjjel-nappal építik a barakkokat. — Milán és Natália, Milán király, hír szerint, egyik meghitt emberét Ghika herczegnőhöz, Natália rokonához küldte, állítólag azért, hogy egyezséget ajánljon. — Árvíz Ó3 kolera Mao­diuországból Rómába borzasztó árvizek híre érkezett. Sok emberélet veszett el. Quilonban pedig a kolera dühöng nagy mértékben; eddig kétezer keresztény halt el. — A SZOC­ialista párt. Az osztrák szoczialista párt tegnapelőtt Bécsben gyűlést tartott s kimondotta, hogy nemzetközi általános szavazatjogot és a mun­kások számára törvényhozási védelmet követel. — Befagyott kikötők. Az odesszai kikötő fel­színét, mint egy szt. pétervári távirat jelenti, erős jég fedi, úgy hogy a kikötőben csak na­gyobb gőzösök járhatnak. A keresi kikötő szin­tén be van fagyva. Hírek a nagyvilágból. — Lajos Viktor főherczeg betegsége La­jos Viktor főherczeg decz. 29-én délután komoly tünetek között nagyon roszul lett, azonban ál­lapotában már némi javulás állott be. A teg­napelőtt délután kiadott orvosi jelentés szerint Lajos Vidor főherczeg állapotában tartósak a kedvező tünetek.­­ A „Wiener Abendpost“ a betegről a következőket jelenti: Lajos Victor főherczeg 29-én este cholerinben megbetegedett, és kívánságára ellátták a halotti szentségek­kel. A föherczeg az évét álmatlanul töltötte, de másnap már minden tünet annyira kielégí­tő volt, hogy további veszélytől nem kell tar­tani.­­ Egy későbbi távirat szerint a király és több föherczeg tegnapelőtt is megjelentek Lajos Victor föherczeg palotájában, de a beteg szobájába nem mentek be. — Forradalmi egyesület Parisban. Mint táviratban jelentik, Parisban a Kommü­i czim alatt uj forradalmi egyesület alakult képvise­lőkből városi tanácsosokból és az 1871-iki kom­ KÖZGAZDASÁG. Az erdélyi czukorgyár N.-Enyeden. — Saját tudósítónktól. — Nagy-Enyed jan. 1. Táviratomban röviden jeleztem már, hogy az utolsó értekezlet, melyre br. Kemény Kál­mán főispán szombatra az erdélyi részi gazda­­közönséget egybehívta, mily örvendetes és nagyfokú érdeklődés mellett foly­tie. Az erdélyi részek ama vidékéről, melyek a czukorrépa ter­melési zónájába beleesnek s különösen a na­gyobb birtokosok köréből nagy gyülekezete se­reglett össze a termelésre vállalkozó gazdák­nak. Különösen szép számban volt képviselve a főrangú birtokos-osztály : M.-Tordából megjelent br.­Kemény Domokos, br. Kemény Pál, gróf Tele­ki Domokos, gr. Toldalagi László, Gálfi Sán­dor, Kis-Küküllőmegyéből Gaál D. alispán, br. Szentkereszti György, br. Splényi Árpád, Pekri Sándor, Elekes Mihály, Hunyadmegyéből báró Bornemisza Tivadar, Torda-Aranyosból UgroD Miklós, gróf Bethlen Sándor, Miksa Imre, To­­roczkai Lajos s rajtuk kívül Alsó-Fehérmegyé­nek mondhatni egész nagyobb birtokossága, Nagy Enyed birtokos polgárai. A népes értekez­letnek hü képét adni a szűkre szabott tér nem engedi s levelezőnk tudósításából csupán ezeket emeljük ki: Az értekezletet dr. Kemény Kál­mán magvas beszéddel nyitotta meg, előadván ismételten s a birtokosok meleg érdeklődésébe és támogatásába ajánlván a czukorgyár ügyét, mely a mig egyfelől a pangó a gyáriparnak adna lendületet, másfelől az intensiv gazdálko­dás meghonosítására a legbiztatóbb kezdetet nyújtaná a szomorú viszonyokkal küzdő gazda­­közönségnek. Hangsúlyozta azon előnyöket, me­lyek az ujau szövegezeit szerződésben az ere­detileg kontemaplált föltételekkel összevetve — a gazdaközönségnek biztosíttatnak s me­lyek főkép a répaárnak 70 krra történt föl­emelése, sőt a czukortartalom szerinti növe­kedésében s főkép a vasúti szállítás dijának a vállalkozók által való hordozásában nyilvá­­nulnak. Dr. Szász Károly főispáni titkár ismer­tette ezután a kötendő szerződés részleteit s ennek főbb pontjai közül forgott a csakhamar kifejlődött élénk discussio, melynek folyamán az értekezlet egyhangúlag hozzájárult a szer­ződéshez s csupán az iránt fejezték ki töb­ben óhajtásukat, hogy a szerződésben kifeje­zett vasúti tarifa-kedvezmények tekintetében a kormánytól azon szóbeli nyilatkozat kötele­ző megerősítése eszközöltessék ki, hogy a most engedélyezett szállítási díjkedvezmények a szer­ződés tartamára, tehert 10 évre biztosíttassa­nak. Ehhez maga báró Kemény elnök is hoz­zájárult s kijelenté, hogy csakis a nyilatkozat megnyerése után fogja az aláirt szerződéseket a gyári vállalattal szemben érvényesíteni. Január 2- Sokan és sokat szólottak még a szerző­dés többi pontjaihoz, melyek azonban vál °zat­­­lanul elfogadtattak, vagy pedig az elnökn­ek kiegészítő nyilatkozatait provokálták. A töb­bek között különösen az alsófehérmegye* gaz­­daközönség körében élénk tetszést keltett 82 elnök ama nyilatkozata, hogy az eddigi jelent­kezések csoportulása magát Nagy Enyed*et j 61 ö­l­i ki a létesítendő gyár­ba­l ^ ül. Végül a népes értekezlet egyhangúlag 8 éljenzések között szavazott báró Szentke­­reszty indítványára meleg köszönetét az el­­nöklő báró Kemény Kálmánnak amaz önzetlen és hazafias fáradozásaiért, melyeket ebben a fon­­tos kérdésben kifejtett.­­ Azután a jelenlevők nagy része alá is írta a termelési szerződése­ket,­­ mivel a vállalkozók hajlandóknak nyilat­­koztak egyelőre 3000 holdban termelt r^pa mennyiségre is fölállítani a gyárat, annak föl­állítása biztosítottnak tekint­hető. A kérdésnek január 10-ig végleg el kell dőlnie, — s levelezőnk szerint alapos a kilátás hogy az jobbra dől el. — Tudósításunkban föl vannak jegyezve az eddig ajánlkozott nagyobb répatermelők nevei is, s köztük a legnagyobb számokkal szerepelnek : az erdélyi róm­. kath. status radnóti uradalma 150, gróf Bethlen Márkus (nagyteremi) 100, Szőcs Károly (Al­­vincz) 50 holddal. Az értekezleten többen megpendítették a czukorgyártás decentralisatióját is a kisebb présházak felállítása­ utján, de ezt az elnök nem helyezte kilátásba. — Délután a birtoko­sok még egyszer összegyűltek s szakszerűen megvitatták a viszonyokhoz alkalmazandó ter­melési módozatokat is, — számot vetvén az anyagi nyereség kilátásaival is.­­ E tekintet­ben nagyon kedvező megállapodásra jutottak, a­mi eg­gyel több ok és körülmény, mely a gyár felállítása mellett szól. E tudósításhoz levelezőnk hozzáteszi még, hogy Nagy Enyeden valóságos répaczukor­­láz uralkodik, melyet csak fokozott azon ille­tékes helyről jött kijelentés, hogy a gyár Nagy Enyeden fog fölállittatni. — A sokat szenve­dett a sokat vesztett város ettől a hatalmas teleptől nagy lendületet vár és remél. A város gazdaközönsége egymaga fél­ezer holdnyi répatermelésre ajánlkozott s gyár és a répa minden egyébb kérdést leszorított a napirendről. Ha két ember találkozik az utczán, bizonyos, hogy a répáról társalognak. A város maga ingyen telket ajánl föl a gyártelep számára, — a nagy honvéd­­laktanya mellett, a vasúti vonal közvetlen kö­zelében. — A­kinek aztán valaki ott lenn azt mondaná, hogy a gyár nem lesz Enyeden,—#z bizony talán gyilkolni volna képes. Elég örvendetes ismételten constatálni azt, hogy a gyár fölállítása biztosítottnak mondható, s evvel az erdély pangó gazdasági viszonyok javítására megtörténik az első nagy lépés. Az Erdélyi Gazda és Méhészeti Közlök az 1889. XXI ik évfolyamra uj előfizetést hi­detnek. A lefolyt évfolyam fényes bizonyságot i­s szolgáltatván az „Erdélyi Gazda“ és „Méhé­szeti Közlöny“ egyesülésének czélszerüségéről és kedveltségéről: a gazdasági egylet igazgató­választmánya ezen egyesülést — bár tetemes áldozatok árán —továbbra is fenntartani óhajt­ja. Az Erdélyi Gazda és a vele egyesült Mé­hészeti Közlöny az erdélyrészi gazdaközönség pártolását megérdemlik; e lapot a közönség fi­gyelmébe és pártfogásába ajánljuk. Az erdély­­részi méhész egylet t. tagjai úgy az Erdélyi Gazdát, mint a Méhészeti Közlönyt tagsági dí­jak fejében díjtalanul kapják. Az „Erdélyi Gaz­da“ és „Méhészeti Közlöny“ az 1889 ik XXI- dik évfolyamban havonként kétszer, minden hó 1-én és 15-én fog megjelenni, a főlap egy, a melléklet x/1 ívnyi terjedelemmel; előfizetési ár egész évre két forint, féléves vagy negyed­éves előfizetések nem fogadtatnak el. Hogy azonban e lapoknak terjedése és épen azon kö­­­­rökbe való eljutása, melyek vagyonilag korlá­toltabb helyzetben vannak, még inkább bizto­sítva legyen, az igazgató választmány azon kedvezményt nyújtja, hogy községek, községi elöljárók, körjegyzők, lelkészek, iskolák és ta­nítók, valamint az erdélyrészi gazdasági egy­letek tagjai az „Erdélyi Gazda“ és „Méhésze­ti Közlöny“ egész évi folyamát egy forint 50 krért rendelhetik meg, ha ezen összeget leg­később 1889. január hó 31-ig Kolozsvárra, az „Erdélyi Gazda“ kiadóhivatalának czimezve és bérmentve — legczélszerübben postautalvány­­nyal _ beküldik. Felesleges példányokat nem nyomnak; a későn jelentkezők csonka évfolya­mot nyernek. Külön a főlapra, vagy külön a mellékletre előfizetni nem lehet. Gyűjtőknek minden tiz egyszerre beküldött, (akár 2, akár 1 frt 50 kros) előfizetés után egy egy tiszte­­letpéldány jár. Az erdélyi földtehermentesitési köte­lezvényeknek az 1888. deczember havi 46-ik sorsolásról való jegyzéke, melyben a kihúzott 50, 100, 5000, 1000, 5000 és 10,000 frtos kö­telezvények számai közölték, beküldetett hoz­zánk Lapunk előfizetői által a jegyzék a szer­kesztőségben megtekinthető. Ugyane tárgyban előfizetőink részére készséggel nyújtunk ér­tesítést. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN Kiadó: ÁJTAI K. ALBERT NYILTTÉR. A Kolozsvári Kereskedelmi Bank Igazgatósága kéretik új helyiségét, a már előfordult káros zavarok ismétlődésének ki­kerülése végett, a közönséggel tudatni. Több érdekelt.

Next