Kolozsvár, 1890. január-június (4. évfolyam, 1-146. szám)

1890-01-02 / 1. szám

Kolozsvár, 1890. K­u­l­v Z B V ü­r» ■lyt, melyben a társulat s az intendáns áll­am s mikor boldog uj évet kívánt, hosszas, lelkes éljenzés hangzott fel. Bölönyi intendáns meghatottan köszönte a megemlékezést; el­mondta, hogy valószínűleg most utoljára tör­ténik, hogy a színtársulat uj évi tisztelgését fogadhatja. Az intendáns ezután reggelivel ven­dégelte meg a tisztelgőket. Ezeken kívül Ko­lozsvár legtöbb hivatali testülete hasonló ová­ziót rendezett az illető főnököknek. A rend­iségi tisztviselők úgy kívántak Deák Pál fő­­apitánynak boldog újévet, hogy a napos­ könyv­e Szilveszter éjszakáján az őrségen levő tiszt ezt irta:­­Boldog uj évet ! Éljen a főkapitány !“ — Nehéz nap a kolozsvári embernek az ujesztendő. A ki örvendezni akar neki az ad­dig végezze ezt a passióját, a mig meg nem virradt, m­­ert hajnaltól kezdve a dologtalan ké­rhetők olyan raja ostromolja a kilincsét, hogy ahoz képest a nagy sáskajárások csupa szór­ványos látogatásoknak illenek be. Aranyos és nem aranyos versekkel gratulálnak olyan em­berek, a­kiknek a munkáját évközben becsü­letesen megfizettük és olyan lények nyújtják a tenyerüket egy kis újesztendei borravalóért (például az utczaseprők), a­kiknek a létezése is lehetetlenségnek látszik máskor. Napszámo­sok, kiknek évközben munkát adtál, mester­inasok, a­kiket soha se láttál, a sintér „segé­dei“ (ha­zartor kutyát, ha nem) és mindenféle lehetetlen existenciák lepnek meg reggeltől es­tig. Ha ez ellen a szerencsétlenség ellen nem lehet tenni a rendőrségnek, hát akkor egyéb ragályos bajok ellen sem lehet tennie. A ke­reskedők e voxalás elől úgy tértek ki, hogy bezárták ujesztendő napján a boltjaikat, — igen de minden kolozsvári lakos nem zárhatja be a kapuját, tekintettel arra, hogy egyéb dol­ga is van ujesztendő napján. A békességes em­berek ujesztendőre csakugyan igényelhetik a köz­bátorságra és vagyonbiztonságra ügyelő ha­talmasságok védelmét ez ujesztendei kéregető had ellenében. — Két esztendő óta tárgyal Kolozsvár egy themát: a pinczérleányokét. Mindenki egy véleményen van abban, hogy üzelmeiknek gá­­tat kell vetni. A veszedelem evidens. A fiatal­ságnak valóságos átkai azok a korcsmák, a­hol festett leányok mérik a bolondító italt. Társaságokban, színházi coup­ékban, újságban és a communitásban, után útfélen, beszélnek róla. Nemcsak minket érdekel itt a városon e dolog, de szó tárgya a vidéken is. Mert nagy­ban és keservesen érdekli a vidéki szülőt is, a­kinek zsebében s egyetemen tanuló fiának egészségében járó dolog, hogy pin­czérleányok zsarolják és rontják-e a fiát a kolozsvári fo­gadókban vagy nem. Minden elő van hát ké­szítve erre a kérdésre. Senkinek sincs ellenve­tése, kivéve persze a pinczérleányokkal üzér­kedő korcsmárosokat. És két esztendeje egy hitvány szabályrendeletet nem lehetett el­készíteni a városnál, a­mi a communitás tár­gyalásának alapját képezze. A tanácsos, kit e rendelet elkészítésével megbíztak, adott be egygyet egy félesztendő előtt. Az rész volt. Teljesen rosz. Ismét kiadták neki, hogy gya­korolja magát, hátha a második javaslattétel jobb lesz. A tanácsos úr még mind gyakorolja magát s ez a nagy fontosságú ügy alszik az­­ élhetetlenség, a kötelesség mulasztás vagy a dlogra való képtelenség miatt. A mit min­­enki kíván, a mit elvégezni morális és finan­­sziális tekintetben a közszükség parancsol —­em lehet megcsinálni, mert a szabályrendelet ervezetét nem bírja összecompillálni az arra kötelezett hivatalnok. Ez igen szerencsétlen dolog. Ez a hanyagság és indolenézia valóban botrányos. Mi egyenesen a polgármester úr fi­gyelmét hívjuk fel. Kérjük és sürgetjük vezes­se már azegeletre ezt a szer­ecsétlen ügyet. Ne engedje, hogy ez a kérdés tovább húzód­jék, kárára a tisztességnek, annyi fiatal ember­­ egészségének. — A korcsolyázók figyelmébe ajánlva, a­­ korcsoly­ázó—egylet köréből a következő eoro­­:*t kaptuk: A Bohonczy féle lábcsukós szíj egyszerű s a mellett elmés találmány s ajánl­ható főleg azoknak a korcsolyázóknak kik e­­ portban elegendő gyakorlottsággal még nem bírnak. A felkötésnél azonban arra kell ügyel­ni, hogy a szíj a csőnű­ alatt legyen, mert kü­lönben ha a csonton fekszik, kiállhatatlanul iéért. Ilyen szíj Kolozsvárit sehol sem kapható , tekintettel arra, hogy a sétatéri pályán le­vő mintaszíj általános használatban részesül, az egylet tagjai részére két tuc­atot meg­rendelt. — Irodalmi láz. A szeszes italok árulóit (az ismeretes 400 bormérő családapát) valósá­gos irodalmi láz szállotta meg Mióta a városi regale kiadásának kérdése szőnyegre került, folyton nyilatkoznak a falakon. Egy nap a vá­rost gyanúsították nagy plakátokon ; másnap a sajtót vádolták; harmadnap a communitást nógatták ; tegnap ismét ugyancsak a négyszá­zak egy magánembert támadnak meg sárga falragaszokon. Ezek a durva irodalmi betegsé­gek abban a hibában szenvedtek, hogy valót­lanságokat beszéltek — de még izgató és ha­mis tartalmaktól is eltekintve, otromba szo­kást honosítanak meg Kolozsvárit, a­mi ellen minden komoly embernek tiltakoznia kell. Arra ha valakinek valami sérelme, vagy panasza van senki elől sincs elzárva az út, hogy jelentését megtegye illetékes helyen. Ha nem engedik va­lamelyik korc­smárosnak, hogy olyan lőrét mér­jen, a­milyen neki s a vendégeinek tetszik, hát panaszolhat a rendőrségnél. Ha nem veszik figyelembe, elmehet a miniszterig. A törvény megadja neki a jogot reá. De azt, hogy gyalá­zó iratokkal testületek s személyek ellen az utcza az egeleteken kiabáljon, tisztességet tudó ember nem teszi. Vagy a józansága, vagy a tanultsága hiányzik az olyan embernek, a­ki a piacb­a áll lármázni, ha valami baja van. Ezek­ből a czudar irodalmi termékekből elég lesz, már. Sem a köz- sem a magán­ügyeket nem szokták addig nálunk az utcza szegleteken iga­zítani. Ne tegyék ezután se.­­­ Korcsolyázás villanyfény mellett A tegnap esti villanyos korcsolya estély szépen sikerült. Az idő enyhe volt, a lámpák egyen­letes, szép fényt terjesztettek, közönség szép számban gyűlt össze s 5-től fél 8 ig kitünően mulatott. A parton is nagy néző­közönség gyönyörködött az érdekes látványban. Kissé rontotta a hatást az, hogy távolról úgy hal­latszott, mintha a tűzoltó-bandát gúnyolná az a zenekar, a­melyik játszott. — Egy leány öngyilkos szándéka. Egy fiatal leány, a­ki meglehetős jó elhatározások­kal jött volt annak idején Kolozvárra, hogy a tanítónő-képezdében tanuljon s valamikor ezt segítésül használja az életben — a romati­­czizmus útjára tért. Semmi sem teljesült azon­ban azok közül, a­miket teljesülve szeretett volna tudni. Az év első napján aztán megun­ta a váráét. Levelet irt egy vele jó ismerős fi­atal emberhez elpanaszolván baját-baját, me­lyek elől most meg fog menekülni — úgy vél­te — örökre, de örökre. A fiatal­ember aztán ezt a levelet elvitte a rendőrséghez, mely a le­ány ismerőseit felhívta, hogy öngyilkos szán­dékában akadályozzák meg. A­mi sikerült is. * Wippchen Brassóban és Nagyszeben­ben Stettenheim Gyula, ki Wippchen név alatt a Németföld igen kedvelt humorisztikus írója, mint újabban ismét írják, még január havában megérkezik Nagyszebenbe s onnan Brassóba megy. Mindkét helyen felolvasásokat fog tartani. * Az influenza. Brassóból írják, hogy az influenza ott lassan bár, de folytonosan ter­jed. A betegség Brassóban könnyű jellegű. Ke­zelik ott antipirinnel és antifebrinnel, miket az orvosok alánlanak. Azonban házi szereket is használnak ellene, még pedig aladtejet és borsos eledelt, melyhez erdélyi erős bort isz­nak. Ez utóbbi izük a betegnek. * Halandóság Brassóban. Brassóban az elmúlt héten 12-en haltak meg és pedig 3 tü­dőbetegségben 2 tüdőgyulladásban, 8 más be­tegségekban. E szerint minden ezer lakosra év­re számítva 20­1 halálozás esik. * A borszéki fürdő per alatt. Érdekes ügyet fog tárgyalni e napokban a kir. kúria polgári tanácsa. Az 1871. évi LV. törvényczikk keresztülvitelében a Csíkszeredai kir. törvény­szék az arányosítási eljárást Gyergyó-Ditró és Szárhegy községek határain fekvő Borszék fürdőre és tartozékaira terjesztette ki. E für­dőt a nevezett két község az időnkénti köz­­igazgatási hatóságok felügyelete alatt majdnem egy évszázadon keresztül mint községi vagyont kezelte és annak jövedelmeit, a men­nyiben a fürdő fejlesztése, szépítése és fentartása meg­engedte, közszükségletek fedezésére fordította. A taval lefolyt arányositási perben az eljárást keresztülvitt kir. törvényszék a borszéki für­dőt és tartozékait arányosítás tárgyát nem képező ingatlannak ismerte el a jövedelmeit — mert tulajdonképen azoknak arányosítása forog kérdésben — ezentúl is a két község pénztárába befolyandóknak és a községi szük­ségletek fedezésére forditandóknak ítélte. A marosvásárhelyi kir. tábla, ez évi julius hó 19-én hozott ítéletével a borszéki fürdőt, ille­tőleg jövedelmeit arányosítás alá tartozóknak mondotta ki. Ez ítélet ellen úgy az arányosí­tást nem kedvelő két községbeli székely bir­tokosok, valamint a két község képviseletében Tiltscher Károly ügyvéd felebbezést adtak be. A borszéki fürdőnek további sorsát tehát a legfőbb bíróság fogja kimondani. * Kálnoky Felix gróf temetése. Az év utolsó előtti napján záródott le a koporsó föde­le a székely Kálnoky grófok utolsó férfia fölé. A veszteség egy derék hazafi elmúltával minden körülmények között gyászos s annyi­val nagyobb és érzékenyebb ez, minél több jó­­lett fűződik annak nevéhez, a ki nevét is ma­gával viszi a sírba. Kálnoky Felix gróf a har­madik volt testvérei között, kiket szintén ezen évtizedben veszítettünk el. A nemes férfi te­metése Kőröspatakon rendkívüli részvét mel­lett történt. A falu népe, nagyja apraja meg­jelent ott védőjének, segítőjének, tanácsadójá­nak végtisztességtétele alkalmából. S eljöttek a szomszéd községek lakói is a csikorgós hi­deg télben erre a szomorú alkalmatosságra. — Sepsi-Szentgyörgy nem csak a várost képvisel­te a temetésen, hanem az egész vármegyét. Potsa József főispánnal élükön megjelentek a megyei tisztviselők, a hivatalok képviselői is. A városi ipartestületek zászlóik alatt sereglet­tek és vezették az impozáns menetet.Megható volt látni azt a százat meghaladó székely as­­­szonyt, kik égő gyertyát vive vonultak el sor­jában a mene­ben s fáklyavivő székely legé­nyek kettős sora haladt a koszorús kocsi előtt. Jótevőjük végtisztességére falusi iskolák nö­vendékeit vezették szép sorjában tanítóik s a koporsó mellett czimerpaiz­zsal karjaidon a község intelligens férfiai haladtak két oldalon. A gyászszem­ arjáat a kőröspataki, ilyefalvi, sep­­si­szentiványi és sepsi-szentgyörgyi róm. kath. lelkészek végezték a palota nagytermében, mely­ben díszes katafalkon emelkedett a koporsó. Az atlasztól burkolt koporsót a boldogult ba­rátai emelték ki a gyászkocsira. Apor Gábor báró, Mikes Miklós és Armin grófok, Nemes János gróf, Potsa József főispán, Centhal Fe­­rencz, Heidi Tivadar és Lászlo, ifj. Paliffy gróf és Szentaereszty Béla báró. A menet a római katholikusok temploma kertjébe vonult. A ro­konok, jó barátok környezte koporsó fölött a sírboltban még egyszer elhangzott a lelkészek imája s a sírbolt bezárult az utolsó székely Kálnoky gróf fölött. * Kaizler Sándor Zilahi törvényszéki te­lekkönyvvezető — mint egy hozzánk bekül­dött gyászlap tudatja — decz. 29-én 53 éves korában meghalt. Hűséges, pontos hivatalnok volt, a családi életben szerető, gondos atyja négy gyermekének és jó férje nejének, ki azok­kal egyetemben gyászolja most a széles kör­ben becsülésnek örvendett férfi halálát. Teme­tése tegnap délután tartatott a róm. kath. szertartások szerint. Kézdivásárhelyi élet. — Saját tudósítónktól. — Deczember 80. A kézdivásárhelyi önk. tűzoltó-egyesü­let parancsnoksága decz. 23-án, Kovács Dá­niel főparancsnok elnöklete alatti ülésében több fontos ügyben határozott. Nevezetesen : bejelentetvén a decz. 26 án tartott színi elő­adás szép erkölcsi és anyagi sikere, a­mely szerint a 177 frt 20 kr bevételből az 53 frt 24 kr kiadást leütve, 123 frt 96 kr tiszta jö­vedelemmel gyarapszik a zenekar pénzalapja, örvendetes tudomásul vétetett s a közreműkö­dők mindnyájának, de különösen Barabás Mór, Tóth Albert és Turóczi Lászlónak meleg kö­szönet szavaztatott s újabb előadás tartására fölhatalmazás adatott. A beolvadt lövész egy­let vagyonáról szóló leltár beterjesztetvén, a tatait vagyon átvételére a leltározó bizottság felkéretett. Elhatároztatott egy polgári bál ren­dezése ; keresztülvitelére Kupán József és Tóth Géza hivattak föl. A jövő évi költségelőirány­zat 381 frt bevétellel, 666 frt kiadással, 285 frt hiánynyal (mely rendkívüli uton fedezen­dő) elfogadtatta s a közgyűlés elé terjesztetik. Uj tagok fölvétele a átiratok tárgyalása után az előfordult fegyelmi esetek a fegyelmi bíró­sághoz utasittattak, s végül az irományok lel­tározására bizottság küldetetett ki. Közgyűlés- A kézdivásárhelyi olvasó­­egylet 1890. január 5-én d. u. 5 órakor fogja közgyűlését megtartani a következő tárgyso­rozattal : 1. Elnöki megnyitó­ beszéd (évi jelen­tés) Székely János ref. lelkész által. 2. Pénz­tárnoki jelentés Jakab István pénztárnoktól. 3. Könyvtárnoki jelentés, Vajna Károly könyv­tárnok által. 4. Gazda Ben­kő Lajos jelenté­se. 5. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 6. Az új tagsági aláírásokról szóló kimutatások beterjesztése. 7. Új könyvek megrendelése iránti előterjesztés könyvtárnok által. 8. Lapok meg­rendelése iránti határozatalkotás. 9. Tisztújí­­tás. 10. Indítványok. Bálkrónika. A nemrég közölt bálkróni­­kánk változást szenvedett, a mennyiben a ta­nácsterem díszítésére határozott bál elmarad, de lesz helyette 2 iparosbál és pedig egyet a ref. egyháztanács rendez a kepeválsági alap ja­vára ; egyet pedig a tűzoltó-egylet (jan 18 án). Lesz tehát K.­Vásárhelynek elég alkalma mu­latni, csak pénz is, meg mulatni vágyó ember is legyen ám. A rendező bizottságok az előre­­készítő mozgalmakban természetesen egymást túlliczitálni igyekeznek. Okosan, mert „szem­füles é­s a dolgosé a világ.“ Műkedvelői színi előadás. A karácsony második napján tartott szini előadásra akkora nagy volt az érdeklődés, hogy minden kibo­csátott jegy elkelt s a közönség nagy része nem láthatta a minden izében sikerült elő­adást. A tűzoltó egylet parancsnoksága ez ok­ból, a közönségben nyilvánuló közobajnak en­gedve, elhatározta, hogy január 5 én (va­sárnap) az előadás ismételtessék, így tehát új­­ból előadják a „Czigány“-t, Szigligeti jeles színművét, természetesen ismét a tűzoltó ze­nekar alapja javára. Reméljük, hogy újból zsú­folt ház lesz. NEMZETI S­ZIN­HÁZ. Bérlat 88-ik szám (páros.) 10S-ik előadás. Kolozsvár­tt, pénteken, 1890. január 3-án. Tiszt urak a zárdában. Operette 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Hivatalos értesítő. (A „Budapesti Közlöny “-ből.) Árváról . A gyulafehérvári kir. tvszék, mint bányabiróság közzé teszi, hogy Prokop Se­best­y­én végrehajtatnak Köhler János végrehajtást szenvedő elleni ügyében 408 frt 78 kr­s jár. iránt az árverést elrendelte. Hirdetés : A nagyszebeni kir. törvényvény közhírré teszi, miszerint Nicola férj. Oprean Steaua, a Pojánán 1878. évi julius hó 17-én elhalt Nicora Dumitru és az ugyanott 1884. évi márczius hó 9-én elhalt Nicola Steave utáni örökség tárgyát képező ingatlanokra néz­ve a tulajdonjognak bekebelezését kérte. Gondnokság. A nagyszebeni kir. törvényszék részéről közhír­ré tétetik, hogy Bobanya Miklós, ki­rakovitzai il­letőségű 45 éves, gör. kath. vallásu, nőtlen, földmives gondnokság alá helyeztetett. A nagyszebeni kir. törvényszék részéről közhír­ré tétetik, hogy Oswald Mária, ki nagyszebeni il­letőségű, 40 éves, róm kath. vallásu hajadon, gond­nokság alá helyeztetett. Idexesek: Brassói illetőségű Möldner Károlynak ismeret­len helyen tartózkodó neje Helm Leopoldina ellen indított keresetében utóbbi hivatalosan felszólittatik, hogy az erdélyi püspöki szentszék előtt három hónap alatt megjelenni el ne mulas­sza, mert ellenkező eset­ben is fog ez ügyben határoztatni. A domokosi tagosítási ügyben az előmunká­latok bevezetésére tárgyalási határnapul 1890. évi ja­nuár hó 27. napjának reggeli 9 órája Domokos köz­ségébe tüzetik ki. Hová összes érdekeltek azon figyel­meztetéssel idéztetnek megjelenni, hogy kitett határ­napig jogositványnyal biró mérnökről gondoskod­janak. Pályázatok. A nagyszebeni m. kir. pénzügyigazgatóság kerületében 80 kv napi zsold és szabályszerű mellék­­illetményekkel javadalmazott több pénzügyőri vigyá­­zói állomás lévén betöltendő, a pályázni kívánók fel­hivatnak, miszerint magánokmányaikkal felszerelt fo­lyamodványaikat 3 hét alatt ezen m. kir. pénzügy­­igazgatóságnál nyújtsák be. A megmérgezett czár. Megírtuk már, hogy pár nap előtt a czár nagyon gyanús tünetek közt betegedett meg, úgy hogy az orvosok mérgezést konstatáltak. A finn ezred ünnepén a czár meg sem jelent, a czárné volt az, a ki a tiszti kart fogadta. Hogy mily komoly háttere volt ennek, azt csak az képzelheti, a ki tisztában van azzal, hogy mennyire szereti a czár ezt az ezredet, mely­nek a katonáiról már Miklós czárnak is az volt a véleménye, hogy : „ámbár nem nagyon okosak, de az utolsó csepp véreket is odaad­ják a czári családért.“ Képzelhetni a tiszti kar megdöbbenését és levertségét, mikor sze­retett czárja betegségéről értesült. A dolog magyarázata pedig az, hogy pár nap előtt ebéd már a czár hirtelen oly ro­­szul lett, hogy környezete a legroszabbtól tar­tott, mire az orvosok rögtön konzíliumot tar­tottak s megegyeztek abban, hogy a betegen mérgezési tünetek mutatkoznak. A czár szigo­rúan megtiltotta, hogy erről egy szót is szól­janak s elrendelte, hogy oly értelmű bulletint adjanak ki, hogy ismét megkapta az influen­zát. A czári környezetben ezalatt a legszigo­rúbb nyomozást indították meg, annak kide­rítésére, hogy forog-e fenn büntény s ha igen, kik a tettesek ? Valamennyi edényt, a melyből a czár evett s a melyben a czár számára főz­tek, szigorúan megvizsgáltattak jeles vegyé­szekkel, a személyzetet pedig kihallgatták és állandó felügyelet alá helyezték. A közönség minden óvó intézkedés daczá­ra megtudta a dolgot , a megbotránkozás mel­lett lázasan találgatja, hogy kik a tettesek. Általánosan a nihilistákra gyanakszanak, de vannak, a­kik a keleti tartományok német la­kossága közt keresik a bűnöst, illetőleg az értelmi szerzőt. A czár házi orvosa, Petrovszky, bulletint tett közzé, mely szerint a czár baját a tüdőben támadt vértolulás okozta. Veszély nincs. Egy berlini távirat szerint a National Zeitung-nak a következőket jelentik Pétervár­­ról: „A finnlandi gárdaezred díszkivonulását a czár nem nézhette meg, mert időközben is­mét beteg lett. Ez okot adott arra, hogy újabb nihilista összeesküvésről kerüljenek bizonyta­lan hírek forgalomba. A gárdaezred díszgya­­korlatát megelőző este a czári család az ud­var néhány tagjával a gacsinai kis hangver­seny­ teremben volt együtt. A czár influenzá­ból lábbadozó félben leven, fáradtan a falhoz támaszkodott. Ekkor, a társaság általános ré­mületére a villamos csillárok egyszerre kialud­tak s a terem teljesen sötét lett. Az ijedtség azonban csakhamar eloszlott, mikor kitűnt, hogy a furcsa meglepetést maga a czár okoz­ta olyképen, hogy hátával a villamos világítás rugóját megnyomta, s ezzel az áramot meg­akasztotta. Az eset mély benyomását tett a czárra, úgy, hogy lázrohamai visszatértek.“ A két ellentétes hírből bizony nehéz volna határozottsággal kiválasztani az igazab­­bat. Berlinből azt írják, hogy ott nem talál hitelre az a párisi hír, hogy a czár tüdőgyu­­lladásban betegedett meg. Hírek a nagyvilágból. — Szomorú karácsonya volt az idén Frigyes császár özvegyének, a­ki ez idő sze­rint két leányával Nápolyban tartózkodik. Mint a nápolyi „Discussions“ írja, karácsony nap­ján délután 3 órakor sétakocsizást tett a csa­lád, melyről azonban csakhamar haza­tért. Es­te hat órakor, épen a mint a harangok az Ave Máriára megkondultak, megnyujtatta az öz­vegy császárné a karácsonyfát, melyet egyene­sen Innsbruckból rendeltek volt meg, mint­hogy Nápoly környékén ugyan nem akadt vol­na e czélra alkalmas fa. A palota első emele­tén egy díszes teremben volt felállítva a szép fa, mely ragyogott a temérdek égő gyertyától. A császárné és leányai egy ideig némán állot­tak a fa mellett, azután egyszerre mind a hár­man sírva fakadtak. A sok szép ajándék, a­mi ott volt előttük, mind a rokonság megemlé­kezésének a jele, nem vigasztalta meg őket. Halkan elénekeltek valami alkalmi éneket, azu­tán visszavonultak szobáikba. Egy hangja sem volt ott annak az örömnek, a­mi a karácsony­fák közelében szokott lakni. — Magyarul tudó angol történetíró. Az angol történetírás sokoldalúságának jellemző példáját nyújtja egy Londonban nemrég meg­jelent angol történeti mű. Nisbet Bain R. megírta az 1575-iki lengyel királyválasztás történetét, azt az esetet, a­midőn Báthory István erdélyi fejedelmet választották meg len­gyel királ­lyá. Főforrásul egy magyar törté­nelmi munkát használ: dr. Szádeczky Lajos „Báthory István lengyel királ­lyá választása“ czimű könyvét, melyet az akadémia adott ki. Nemcsak hogy talán hivatkozik Szádeczky munkájára, hanem egész lapokat átvesz belőle, híven az eredetihez. — A pozsonyi vármegyei sikkasztás. Táviratnak már szólott a pozsonyi sikkasztás­ról. A vizsgálat kiderítette, — mint újabban jelentik — hogy Bittó pénztáros, Krascsevics pénztáros bizalmával visszaélve, szombaton délelőtt, midőn Krascsevics az árvapénztárban elfoglalva volt és tehát egyedül maradt, az esedékes szelvényeket az értékpapírokról le­vágta és a lopást egyedül követte el.Krascse­­vicset annyiban terheli a mulasztás,hogy szom­bat este a pénztár mindkettejük által bezára­tott, a­nélkül, hogy zárlatot csináltak volna. Ha Krascsevics megolvassa a készpénzt, mely­nek a pénztári napló szerint meg kellett vol­na lennie, nyomban rájött volna a nagy me­részséggel elkövetett lopásra. Némely lapok ama híre, mintha a jelen esetben hosszabb Január 2. idő óta űzött sikkasztásról volna szó, mely kellő ellenőrzés mellett már korábban felfedez­tetett volna, határozottan téves. A főpénztár mindig a legnagyobb rendben volt. Zichy Jó­zsef gróf főispán rendeletéből azt a múlt hó 21-én alaposan megvizsgálták és rendben ta­lálták. E szerint csak nagy raffinériával vég­bevitt lopásról lehet szó. A hiányzó összeg jó nagy része a Bittó és Krascsevics ingó és in­gatlan vagyonára nyomban eszközölt zárlat ál­tal fedezetet fog találni. — Szórakozott végrehajtó. A párisi „Fi­garo“ mulatságos esetet közöl, mely a múlt hét végén történt Páriában, a Hotel-Drouot­­ban, a­hol tudvalevőleg az árveréseket szok­ták tartani. Egy ismert végrehajtó biztos, a­ki nagyon gyakran látható az árverési csarnok­ban, azzal volt megbízva, hogy néhány hatór­ás több ruha­darabot árverezjen el, melyek bí­rói végrehajtás útján lefoglaltalak. A végre­hajtó-biztos, a­mint az összes ingók eladattak, távozni akart , de hasztalan, kereste kalapját és télikabátját. Végre kisült, hogy saját téli­kabátját és kalapját is elárverezte. — Felfedezett titkos társulat Pétervártt. Miután néhány héttel ezelőtt már több tüzér- és tengerész­tisztet letartóztattak, a napokban az ilynemű elfogatások szmtétlődtek. A letar­tóztatások hír szerint egy alakuló félben levő szoczialista jellegű titkos társaság felfedezésé­hez vezettek. Az új társaság szoczialisztikus programmja állítólag csak veszélyes forradal­mi czélok köpenyéül szolgált volna. — Elégett család Egy newyorki tudósí­tó távirata szörnyű katasztrófa hírét hozza Michigan államból. Ez állam Huron nevű vá­rosában minap éjjel egy ház kigyuladt s a benne lakó tizenegy tagú család a tűz áldo­­zata lett. A szerencsétlenek pár órával azelőtt tértek haza egy tánczmulatságból s ágyakban elégtek, a nélkül, hogy megmentésükre gon­dolni lehetett volna. — Élet halálharcz egy rablóval. Müller József süttői birtokos házába ismeretlen tet­tesek rablási szándékból betörtek. A birtokos és egyik rabló között élet-halálharcz fejlő­dött, miközben a javait védelmező ház ura a rabló fülét levágt­a, a rabló pedig Müller Jó­zsefnek az egyik ujját harapta le. A csendő­rök a levágott fülü rablót elfogták és Eszter­gomba vitték, a­hol átadták­ a bíróságnak. — Az Influenza, Albrecht főherczeg,pikr nap óta betegen fekszik. Hir szerint influen­­­zában szenved, de már gyógyulófélben van. — Madridból az a jelentés érkezett Bécsbe, hogy Rainer főherczeg, a­ki nejével, Mária főherczeg­­asszonynyal a spanyol régenskirálynénál van látogatóban, szintén influenzába esett, de már jobban van s kijárhat. Passauban szintén volt egy haláleset e járvány következtében. — Az influenza Prágában is kiütött és mindinkább nagyobb arányokat ölt. Több száz ember szen­ved a betegségben. A távirda-hivatalban tizen­hét, a postahivatalban pedig hatvankét tiszt­viselő kapta meg betegséget. Számos orvos, köztük Przibram egyetemi tanár is az influ­enzában szenved.­­ Londonban az influenza csak szórványosan lép fel és nagyobbára eny­he lefolyású. — Münchenben egyre terjed az influenza. A városban általában igen kedvezőt­lenek az egészségi viszonyok a­miért is az újévi tisztelgések az udvarnál elmaradnak. — Párisban a „Journal des Débats“ szerint az egészségi állapot roszabodott. Szombaton 420, vasárnap 348 és hétfőn 461 halálozás for­dult elő. A Hírlap statisztika, a statisztikusok kimutatása szerint a hírlapirodalom terén Eu­rópa valamennyi állama közt Németországé az elsőség ; ebben az országban ugyanis 5500 hír­lap van s ezek közt 800 napilap. Németország után következik Anglia három ezer hírlappal (809 napilap), Francziaország 2819 czel (700 napilap), Olaszország 1400-al (170 napilap), Ausztria-Magyarország 1200-al (150 napilap), Spanyolország 850 nel (180 napilap), Oroszor­szág 800 al és Svájcz 450 el. Az Európában nyomtatott összes hírlapok száma 20,000. Ázsi­­ban 3000 lap jelenik meg. Afrikának csak 2000 hírlapja van, Ausztráliának pedig 700 hírlapja. De a sajtó igazi hazája mégis Ame­rika, hol naponkint 12,500 hírlap jelenik meg. A statisztikusok szerint átlag 2600 ol­vasó jut egy lapra. TÁVIRATOK, Róma, jan. 2. Tegnap délután egy ember négyszögletű szelenczét dobott a királyi palota elé. A szelencze égő kanóczczal volt ellátva. A me­rénylő észrevétetvén, futásnak eredt Egy rendőr a kanóczot eloltván, e merénylő után iramodott és elfogta. A szelenczé­­ben folyadék volt, melyet meg fognak vizsgálni. Az illető vonakodik nevét és tettének okát megmondani. Brüsszel, jan. 2. A laeckeni ki­rályi kastély lángokban áll. A kastélyban volt műgyüjtemények elpusz­tultak. A király szobáit megmentették. Clementina herczegnőt csak nehe­zen sikerült kiszabadítani. Felelős szerkesztő : PETELEI ISTVÁN Kiadó: ÁJ­TAT K. A LEÍRT­Báli selyem­kelméket 60 krtól 6 frt 35-ig méterenkint (kb. 650 különb. mustra) — küld öltöny- és darabszámra, viteldíj- és vám­menteset)­ G. Henneberg (cs. és k. udvari száll.) gyári raktára Zürich. Minták alkalom-fordultá­val. Levelek viteldija 10 kr. 4

Next