Kolozsvár, 1891. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1891-01-02 / 1. szám
kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik a lap minden nap, ünnepes vasárnapok kivételével. Névtelenül beküldött közlemények tekintetbe nem vétetnek. Eio 7 SZAPÁRY GR. NYILATKOZATA. — Válasz az újévi üdvözletre. — Badarést, jan. 1. Az orsz. szabadelvü párt mai tisztelgésénél— Tisza Lajos gróf üdvözlő beszédére — Szapáry Gyula gróf miniszterelnök következőleg válaszolt:unk !) Mélyen tisztelt barátaim! (Halljuk! HallMost van először alkalmam, hogy e helyen és ez állásban fogadhassam a szabadelvű pártnak szerencsekivánatait az újév alkalmából. ) Kilencz hónapja vannak, hogy én és minisztertársaim elfoglaltuk azon helyet, melyet ma betöltünk. Ezen idő alatt sok igen nagy fontosságú vita zajlott le a házban; ezen viták mindenike alatt észleltük a pártnak összetartását és láttuk annak bizodalmát a kormány irányában. Fogadjátok ezen szives támogatásért, melyben bennünket részesíteni szívesek voltatok, valamint a most kifejezett jókivánatokért úgy magam, mint minisztertársaim nevében legőszintébb köszönetemet. (Élénk éljenzés.) Nem szándékozom ez alkalommal programmot előterjeszteni a kormány és a törvényhozás jövő évi működésére nézve, mert hiszen a kormány, midőn helyét elfoglalta, határozottan és nyíltan kimondotta programmját, melyet követni akar, és nincsen semmi ok arra, hogy ezen programmján bármit is változtasson. (Élénk helyeslés). Meg van ezen programúiban adva az alap, amelyen ezen párt és ezen kormány áll; meg van jelölve az ut, amelyet eddig követtünk, s amelyet ezentúl is szilárdul követni akarunk bármely ráfogások és bármely fenyegetések ellen. (Élénk helyeslés). De ha programmot mondani ez alkalom mal nem is akarok, mégis szándékom, felhasználni az alkalmat, midőn szívesek voltak megjelenésetekkel megtisztelni, hogy néhány napirenden levő fontos kérdésről nyilatkozzam én is, úgy, amint te tetted. Ezen nevezetes kérdések egyikének tartom azon nagy fontos éin tárgyalásokat, amelyek a Németországgal kötendő keeskedelmi szerződés iránt vannak folyamatban. E kérdésben a kormány azon álláspontot foglalja el, hogy felette kívánatosnak tartja, hogy Németországgal, mely a monarchia határait hosszú vonalon körülveszi, sikerüljön egy mind a két fél érdekeinek őszintén megfelelő egyezséget létesíteni (Helyeslés), mert meg van arról győződve, hogy ezen kereskedelmi szerződés csak még szorosabbra fogja fűzni azon barátságot és politikai kapcsolatot, melyben Németországgal élünk és élni akarunk ezentúl is. (Élénk helyeslés). Épen azért a kormánynak fő törekvése, hogy az ország s egyúttal a monarchia érdekeinek megfelelő kereskedelmi szerződés létesüljön, s a szándék, a jóakarat minden oldalról, minden tényező részéről oly őszinte, hogy a pillanat erre nézve a lehető legkedvezőbbnek látszik és teljes reményt nyújt arra, hogy a szerződés kedvezően létesülni is fog. (Helyeslés). L A Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés fogja kulcsát és alapját képezni a más országokkal kötendő kereskedelmi szerződéseknek, melyekkel fenájló szerződéseink a legközelebbi években le*alán, megnjitandók. Különösen közelről érdeklelnek bennünket , részben a keleti tartományi, melyekre nézve az az álláspontja a kormánynak, hogy bár ezen országok, kivált Románia és Szerbia, a nyerstermelésben velünk bizonyos tekintetben versenyeznek, azért érdekeink ezen országok érdekeivel annyira kölcsönösek és oly sokféle szálakkal vannak egybefűzve, hogy rajtunk nem fog múlni, hogy velük is kereskedelmi tekintetben barátságos viszonyban legyünk. (Élénk helyeslés). Helyesen jegyezted meg, tisztelt barátom . Magyarország ismeretes volt arról, hogy dacára annak, hogy ezen országban századokon át a legkülönbözőbb vallásfelekezetek is nagy számban éltek egymás mellett, azért ezek között mégis mindig a legnagyobb vallási türelmesség, a legnagyobb egyetértés uralkodott. Ebben egyik nagy érdeme rejlett azon főpásztoroknak, akik magukat az ország közszellemével, az ország zömével mindig azonosították (Élénk helyeslés.) Ezen előzmények nem rövid, de századokra terjedő előzmények — daczára, aki hazánk viszonyait nem ismeri és csak egyes külső jelenségek után ítél, azt gondolhatná, hogy az ország néhány századdal visszazökkent, vagy pedig azt, hogy feléledt a vallások közti türelmetlenség, a vallások közti egyenetlenség, amelyekre az országnak sem a múltban nem volt, sem a jelenben hajlama nincsen. (Élénk helyeslés.) A törvényhozásnak és a kormánynak van egy fő feladata, és ez az, hogy a törvénynek érvényt szerezzenek és azt mindenki által tiszteletben tartassák ; az egyház fejeinek feladata pedig az, hogy híveikben ápolják a vallásos érzelmet és ügyeljenek arra, hogy lelkipásztoraik vallási kötelességüknek eleget tegyenek, de mind a kettőnek, állami és egyházi hatóságnak egy közös célja, feladata és kötelessége van, és ez az, hogy fentartsa az országban élő különböző ajkú nemzetiségek és különböző vallásfelekezetek között azon békét, azon egyetértést, amely az országban eddig mindig fennállott. Ettől eltérni lehet némely vakondokmunkát teljesítő alantas közegeknek, akik hivatásukat nem tudják vagy nem akarják nyíltan bevallani, de ez sem az országnak, sem az egyháznak érdekében nincsen. (Élénk helyeslés és tetszés.) Épen azért, mert ez az általános, a közhangulat, és hivatkozva az ország százados történeti fejlődésére, meg vagyok győződve, hogy a higgadt irány fog túlsúlyra vergődni és érvényesülni fog az államnak az akarata, amelynek érvényesülnie kell minden körülmények között s mely az egyház érdekével ellentétben nincs, győzni fog a főpapságnak hazafias szelleme és bölcsesége, mely már nehezebb körülmények között is megtalálta az utat a kibontakozásra. (Igaz ! ügy van !) Ugyanazért hiszem, hogy ezen jelenségek csak látszólagos tünetek és mint eddig, úgy ezentúl sem fog sikerülni a felekezetek közti béke megzavarása. (Hosszas élénk helyeslés.) Szíves valál felemlíteni azon reformtörekvéseket, melyek ezen kormány alakulásának és működésének kiindulási pontját és czélját képezik. (Halljuk !) ) E téren csak ismételhetem azt, amit más alkalommal se mondtam t oji “'^kormány becsületessé^]. béggel és teljes ounal-3^8sa] fogja teljesíten azt a munkát, melyet kilátásba helyezett, s az államszolgálat minden ágazatában létesíteni fogja mindazon reformokat, melyeket az ország fejlődése érdekében szükségesnek lát, azon sorrendben, melyben az ország érdekében azt jónak látja, a mint azok elő vannak készítve. (Élénk helyeslés) Ezek közt elsősorban elő fogja terjeszteni a közigazgatás reformjára vonatkozó javaslatokat. (Élénk helyeslés) Erre vonatkozólag több oldalról az hallatszik, hogy azokat a kormány előterjeszteni nem szándékozik, azért, hogy megnyugtassa a szabadelvű pártban létező olyan irányzatot, mely a reformot nem akarja. (Felkiáltások: olyan nincs!) s mondták azt is, hogy ha ezen reformok elő fognak terjesztetni, azok a legélesebb megtámadtatásban fognak részesülni. (Ellenmondás): Az elsőre nézve megjegyzem azt, hogy nem tartottam szükségesnek, megcáfolni azokat az állításokat, melyek a kormány határozott nyilatkozataival ellentétben állanak, mert egy hirlapi vagy más czáfolatnál sokkal helyesebbnek tartom, ha a tények és tettek fogják megczáfolni azokat. (Élénk tetvés). Igenis kijelentem, hogy ígéretemhez híven — amint máskép tenni nem is lehet — a kormány a legrövidebb idő alatt elő fogja terjeszteni e javaslatokat, mindenesetre úgy, hogy azok iránt a közvélemény idejében teljesen tájékozva legyen és úgy a házban, mint a házon kívül is minden oldalról megvitattassanak, hogy akként létesüljenek e reformjavaslatok, amint azok az ország érdekeinek megfelelnek. (Élénk helyeslés.) Ami a másik kérdést illeti, hogy e reformokkal szemben erős küzdelemre számíthatunk, erre, t. barátaim, igen is el vagyok készülve, de a küzdelem elé nyugodtan nézek. (Élénk éljenzés). Ha az ügy igazságos, ha a czél nemes , ha az akarat és elhatározás szilárd, akkor a küzdelmet bátran felvehetjük és remélem, s meg is vagyok róla győződve, hogy ha sikerül a javaslatokat oly módon előterjeszteni, hogy azok a közszükségletnek megfelelnek, a kormány és a párt ezen küzdelemben együtt lesz. (Hosszantartó élénk helyeslés és terszés.) Ezek t. barátaim, azon kérdések, melyek felfogásom szerint, a legközelebbi teendőket kel hogy képezzék. (Élénk helyeslés.) De felemlítettél, t. barátom, egy más kérdést is, amelyre szintén válaszolni akarok, s amelyre nézve legalkalmasabbnak tartom ezt a pillanatot, hogy e kérdésben őszintén nyilatkozzam. És ez a kormány és a párt közti viszony. (Halljuk! Halljuk !) Ha, t. barátaim, csak magunk közt kellene e kérdéssel tisztába jönünk, nem volna szükséges erről azalaut, mert saját magunk ismerjük a helyzetet, saját magunk tudjuk és ismerjük azt a bizodalmat és összekötő kapcsot, mely a pártot kormányhoz fűzi. (Úgy van! Úgy van !! Erre nézve tehát semmi fölvilágosítás nem volna szükséges. De vannak úgy a hazában, mint a hazán kívül is olyanok, akik egyes nyilatkozatok által félre hagyják magukat vezettetni, s akik e párt kebelében olyan dolgokat keresnek, amelyek ott nincsenek. Épen ezért szükséges, egészen őszintén és nyíltan szólani e kérdésekről, mert hiszen a helyzet olyan tiszta és olyan világos, hogy bármit is leplezgetni, felfogásom szerint, nem volna helyén. (Úgy van! ngy van!) Nekem, t. barátaim, a kormányról felfogásom az, hogy annak nem lehet czélja és feladata, hogy mindenkit kielégítsen, hanem feladata és czélja, hogy az ország többsége a kormány iránt bizalommal viseltessék és pedig azért, mert mindenkit kielégíteni nemcsak nem lehet, de egy parlamentáris kormánynak ez nem is feladata ; a kormány feladata csak az lehet, hogy az ország többségének bizalmát megnyerje és megtartsa. (Helyeslés.) Helyesen jegyezted meg, t. barátom, hogy a kormánynak feladata az, hogy tudnia kell, mit akar, s ezt őszintén és nyíltan meg is kell mondania, és amit programmjául kitűzött, ahhoz szívósan ragaszkodnia kell és azt fokozatosan meg kell oldania. (Helyeslés.) Oly kormány, amely kitűzött feladatainak megfelelni nem tud, vagy nem akar, nem méltó arra, hogy az ország ügyeinek vezetése rábizassék. Ami a kormánynak a párthoz való viszonyát illeti, a kormánynak mindenesetbe szükséges, hogy épen úgy, amint a kormánynak azon kell lennie, hogy a párt az országgyűlés többségének bizalmát bírja, úgy e többi öitusäkat, feltétlenül, osztatlanul a nemzet bizalmát és hogy ezt minden körülmények közt tisztában kell lennie a helyzettel , amely, felfogásom szerint, a mi viszonyaink közt egészen világos. (Élénk helyeslés.) Olyan párt, amely különböző csoportokból alakul, s amelyben egyes személyes kvalitások vannak, s ahol nem magában a pártban volna meg az egység, hanem az egyetértést minden egyes kérdésben külön-külön kellene köztük helyreállítani, olyan párt nem volna képes az ország ügyeinek vezetésére, olyan párt már magában (Úgy van! Úgy hordaná a gyöngeség csíráját, van!) Az egységnek meg kell lenni magában a pártban. (Élénk helyeslés) meg kell lenni az alapnak, melyből a párt kiindul, meg kell lenni a közös czélnak, a mely felé, törekszik s tisztában kell lenni az ut és irány felől, melylyel czéljait el akarja érni. (Élénk tetszés.) Ha ezen eszmékért lelkesül és ezek közzé csoportosul a párt, s meg van a maga öntudata és törekvése, akkor igenis ez a párt képes tettekre, képes létrehozni azon alkotásokat, amelyekre vállalkozott, és amelyek az ország érdekében állnak. (Élénk helyeslés.) Ami pedig a pártnak a kormányhoz való viszonyát illeti, természetes, hogy a kormánynak ugyanazon elveket kell vallalni, melyeket a párt vall. (Élénk helyeslés.) Ezen felül szükséges a párt részéről a személyes bizalom annyiban, hogy a párt tisztában legyen magával az iránt, hogy azon férfiakat, kik a kormány élén állanak, érdemeseknek találja arra, hogy ezen feladatok megoldását eszközöljék, és így ezen bizalom kiegészítő részét képezi a párt és a kormány közötti viszonynak. Ez adja meg a kormánynak az erőt, hogy feladatának magaslatán állhasson. (Élénk tetszés.) Én, t. barátaim, ezen szabadelvű pártnak tagja vagyok megalakulása óta, ismerem a párt tagjait, ismerem a szellemet, mely azon pártot vezérli; tudom hogy azon eszmék tartják össze ezen pártot, a melyeknek keretes atom, tudom, hogy a párt a. emlitt Mrd*. , , . , , kormány nézeteit pekben is egyhangúlag a H . vallja. (Igaz! ügy van!) Meggyőződésem, hogy ezen párt és ezen kormánya együtt vannak hivatva az országban megalkotni és keresztülvinni azon reformokat, melyeket az ország érdekében szükségesnek lát. (Élénk helyeslés és éljenzés) T. barátaim! Másfél év múlva megjelenünk mint képviselők, beszámolni a nemzetnek ítélőszéke előtt. Úgy hiszem bátran várhatjuk az ítéletet, és ha nem is fogjuk mondhatni, hogy a munkát befejeztük, mert hiszen a munka befejezéséhez sok év kitaláó munkássága szükséges, de mondhatni ogju. reménylem azt, hogy a lehető legnagyobb jóa^rattal és kitartással és eredménnyel küzdöttünk az ország érdekében. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Ily szándékkal, ily meggyőződésben megyünk át az uj évbe; kívánom, hogy siker koronázza működésünket és szives támogatástokat, melyet oly sokszor tanúsítottatok, részemre és a kormány részére ezentúl is megtartani szíveskedjetek. (Hosszantartó lelkesült éljenzés.) AZ UJ ÉVI ÜDVÖZLETEK. Kolozsvár, jan. 2. A nemzet ezúttal különös várakozással tekintett a szokásos új évi tisztelgések elé ; egyszer azért, mert az uj miniszterelnöknek most volt először alkalma, hogy a megnyíló évnek, mintegy munkaprogrammját adja , másfelől azért is, mert a közelgő tárgyalások kiváló fontossága természetesen hívja föl a feszült érdeklődést mindazok részéről, kik a pártok föladatának nem a kőrködést, hanem a nemzet javára szolgáló alkotást ítélik. S valóban e várakozás be is vált, mind a párt élénk s lelkes részvételét, mind az üdvözlő szónoklatok tartalmát és emelkedett hangját, mind a szabadelvű párt kebelében történt előzményeket, mind pedig, a miniszterelnöknek és a ház elnökének nyomatékos kijelentéseit tekintve. Korlátozott terünk nem engedi, hogy mind a hat ünnepi beszédet érdeme szerint méltathassuk, így csak röviden érinthetjük azt a valóban benső és lelkes jelenetet, mely bevezetésképen a szabadelvű pártban folyt le, ahol Da‘““J1' -V"úr».15 üdvözölte a párt kör kiváló és kipróbált 1 jwmcvitzky Frigyest s biztosította a párt egységéről, kitartásáról s a nemzet érdekeinek odaadó szolgálatáról, mire az elnök hosszabb és igen érdekes visszapillantással felelt s teljes bizalmát fejezte ki a szent ügy diadalában. Hasonló bensőség és reménykedés nyilvánult a ház elnökénél lefolyt tisztelgésnél, Fáik Miksa magvas beszédben adva kifejezést a tiszteletnek és bizalomnak, mely Péchy Tamást az egész házban és haviban környezi, aki, viszont, a maga részéről oly igéket hangoztatott a parliamenti tanácskozások méltóságaiéi és a pártok kölcsönös türelméről, a minőket tőle, hosszas elnöksége alatt, immár megszokott a nemzet. A nap legfőbb érdeke, természetesen, a miniszterelnök ünnepélyes üdvözlése felé fordult, hova a hivatalos elfoglaltságában távol levő Szögyény kivételével, az összes miniszterek is felgyülekeztek. Az ünnep szónoka Tisza Lajos gróf vala s e választást és vállalkozást csak helyeselni lehet, tekintettel azokra a gyerekes hirlelékre, melyekben az ellenzék még mindig tetszeleg magának. Beszéde, mely a párt nevében szólott, kiterjeszkedett a jelen minden fontosabb kérdésére, mély politikai belátással fejtegetve a nagyszabású feladatokat, melyek az erejének tudatában és a kormánnyal teljes egyetértésben tettre kész pártot lelkesítik és a rája váró nagy munka végzésére sarkalják. A párt, e szerint, bizalommal néz a jövőbe, mind a küszöbön álló reformokat, mind a nemzetközi viszonyokat, mind a közjogi alap biztosított voltát illetőleg; de tudatában van annak is, hogy a nemzetiségi mozgalmakkal és a felekezeti kérdésekkel szemben, szilárd magatartást kell követnünk, s miután“-ít minya fejében és ta‘jj*,0 ^ g, eret és határozóját. Szentirmaytól I biztos zálogot nyújt/ „Az erdei rózsát“, s oldásának, tudja, «arabba* "" A miniszterelnök válasza, melyet egész terjedelmében közlünk, mind alakjánál, mind hangjánál, mind, pedig, tartalmánál fogva, nem csak közvetlen hallgatóira tette a legélénkebb benyomást, hanem bizonnyal lelkesült viszhangot kelt országszerte, mert a nemzet meggyőződhetik belőle, hogy a kormány, melynek gr. Szapáry Gyula áll élén, s ennyire tisztában van mind végczéll^* al, mind legközelebb megoldandó föladatval, mennyire tudatában nemcsak köteles v jog^gj, hanem jogainak is s hogy “í”komoly elhatározással és bölcs eszélylyel merül a nagy munkákhoz, melyeket maga tűzött ki, az idő szüksegeit latra veti meg0 d48ra. Valóban ,gaza a miniszterelnöknek, hogy a nemz. n em tér tőle és kormányától új program.0, mert hiszen, kabinetje bemutatása alkalmával és az imént lefolyt költségvet;áréválás alatt, volt módunk megByrkődni hogy a kormányzat alapelvei semm. . [_’ tozást nem szenvedtek, hanem a hé rizet csak annyiban módosult, hogy a helyreállt pénzügyi egyensúly immár lehetővé tette a rég tervezett reformoknak, a szabadelvűség irányában és elvei szerint, fokozatos keresztülvitelét. Mielőtt, azonban, nyilatkozatának e tulajdonképeni főtárgyára térne, két megnyugtató kijelentést tesz, egy külügyi és egy belügyi napi kérdésre nézve. Amabban kedvező megoldását jósolja a monarchiánk és Németország megbízottai között a kereskedelmi és vámügyi szerződést illetőleg most folyó tárgyalásoknak s evel kapcsolatban jelzi azt is, hogy Romániával és Szerbiával is újólag föl lesznek veendők a szerződési tárgyalások; emekben, pedig, komoly, intő szót hangoztat, a nemzet felekezetközi hagyományos türelmességére, a mindenek fölött álló belbéke érdekére és az első sorban szereplő főpapság hazafias tapintatára s bölcs mérsékletére vatkozva, az elkeresztelési ügy*^ va, de ép oly határozottan kijelentve azt is, hogy a ne*a~»af járata és a szentesített törvény mindenekfölött áll. Így tér aztán a közigazgatási reform sokat hangoztatott kérdésére, melyről némelyek már azt kezdték híresztelni, hogy ezúttal lekerül a napirendről, tudni akarva azt is, hogy a kormány a párt hangulatára tekintettel szánta volna magát e viszavonulásra. A miniszterelnök igen erélyesen, mondhatni hévvel szegi nyakát e hirlelésnek a a leghatározottabb hangon helyezi kilátásban a javaslat legrövidebb idő alatti előterjesztését, valódi harczi kedvvel nyilatkozva az előrelátható küzdelmekről, de melyekkel a győzelem biztos tudatában néz szembe, miután a párt és kormány egyetértése teljes , a közigazgatási reform szüksége tagadhatatlan. S nem titkolja el abbeli meggyőződését sem, hogy a törvényhozási ciklus hátralevő része nem lesz elégséges, a kitűzött összes feladatok megoldására, de ez a körülmény nem hogy csüggesztené, sőt inkább, a párt és kormány kölcsönös bizalmára hivatkozva, már most jelzi a másfél év múlva bekövetkező választások idejére a tovább folytatandó actiót, melyre szintén a jó munkába vetett hit teljes erejével számít. Az az önérzet s czéltudatos határozottság, mely a szabadelvű párt és a kormány e szívélyes ünneplésében nyilatkozott, a legszebb újévi ajándék, melyet a nemzetnek adhattak, mert az ő lelkesedésük széjjelárad hazaszerte, bizalmat’ önt a szivekbe, megaczélozza a nép erejét is, mely látva, hogy ügye mily jó kezekbe van letéve, bizalmával, ragaszkodásával viszonozza első munkásai odaadását, megadva néktek a módot és hatalmat, a haza javának, fejlődésének biztosítására... rl _______ .A.nak a ~ aesnél na az újévi ;