Kolozsvár, 1891. július-december (5. évfolyam, 146-298. szám)
1891-11-19 / 264. szám
r ban, gazdag tartalommal. Moldován Gergely egyetemi tanár nagy gonddal szerkeszti a folyóiratot, melynek czélja a magyar kultúrának a románok között, a román-magyar barátságnak, szolgálatot tenni. A 2-ik füzet tartalma : Mi és Románia. — A magyar-románok és a magyar nemzet. — Válaszhat a bukarestiek emlékiratára. Moldován Gergelytől. — Egy bujdosó naplója. Jókai Mórtól. — A mohácsi román-magyar nyelvemlékek. Hunfalvi Páltól. — Magyar regényírók. Rátz Jánostól. — A mi harczunk. (Válasz több támadásra). — Magyar elemek a román nyelvben. — Népies dolgok. — Egy érdekes utazás. — A görögök és a románok Maczedoniában. — Könyvészet. — Szerkesztői üzenetek. — A hazai kaszinók, könyvtárak, kávéházak stb. s érdeklődők rendeljék meg e hasznos szolgálatokat tevő folyóiratot, hogy exisztencziára biztosittassék. Ez hazafias kötelesség is volna. — Előfizetési ára egy évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Az összegek Moldován Gergely szerkesztőhöz küldendők Kolozsvárra. * Az erdélyi muzeum-egylet orvostermészettudományi szakosztálynak értesítőjéből megjelent az orvosi szakból a XVI. évfolyam harmadik füzete, Belky János gondos szerkesztése mellett. E füzet is kiválik szaktudósok előtt érdekes tartalmával, mit ezúttal egészen dr. Genersich Antal és dr. Genersich Gusztáv töltöttek be. A füzet közleményei a következők: Gyógyult trichinosis esete. Dr. Genersich Antal tanártól. — Hashártyalob ujdonszültben a csipőbél átlyukadása következtében. Dr. Genersich Antal tanártól. — Közlemény dr. Purjesz Zsigmond egyet. ny. r. tanár belgyógyászati korodájából. Háromhegyü billentyű elégtelensége. Dr. Genersich Gusztáv tanársegédtől. Adatok a trichinosis kóroktanához. Dr. Genersich Antal tanártól. * A theologiai ismeretek tára. Tegnapi számunkban megemlékeztünk „Egy uj magyar szakmunka“ vagyis a „Theologiai Ismeretek Tára“ kiadása felől. Bővebb tájékoztatás végett pótlólag közöljük a dolgozó társak névsorát, mely a következő: Antal Géza, pápai főgimnáziumi tanár, dr. Bartha Béla, sárospataki jogtanár, Berde Sándor, nagyenyedi theol. tanár, Csiky Lajos, debreczeni theol. tanár, Józsa Zsigmond, nagyenyedi theol tanár, Révész Kálmán, pápai theol. tanár, S. Szabó József, naprágyi lelkész és Zoványi Jenő kolozsvári lelkész theol. m. tanár. * A színházban Legközelebb Schiller „Don Carlotu~a kerül színre E. Kovács Gyula forditsóban és rendezésével, gondosan betanulva s a lehető legjobb kiosztással. Fülöp király: Szentgyörgyi, Posa marquis: E. Kovács Gyula Carlos: Ivánfi J. Alba bg : Gál Gyula., királyné : Szerémy G., Eboli bgné : Hunyadi M., Mondekar: Szentesi I. stb. * Kolozsvár, 1891. Már csak tűrjék el, ha ez a párt élni és mozogni mer, nem riad meg az ellenzéki rémizgetésektől, hanem bátran lép majd rövid idén a választó közönség elé, soha és semmi körülmények között sem élve a személyeskedések kopott fegyverével, s nem törődve a régibb időből másolt ízetlenségekkel. HÍREK. Kolozsvár, november 19. Erzsébet királyné nevenapját ünnepli ma az uralkodó ház minden hűséges alattvalója. Hálaadó misére hívják a harangok a fenséges asszony névnapja alkalmából a keresztény híveket és a mai napon imát küld a ’ mindenhatóhoz minden magyar ember, hogy áldja a felséges asszonyt testi és lelki épséggel és óvja drága életét. A kolozsvári lőtéri rom. kath. templomban fényes istentisztelettel ünnepelték meg a királyné nevenapját ma délelőtt tíz órakor. A közönség zsúfolásig foglalta el a nagy templom padjait már tíz óra előtt. A misét Biró Béla dr. kanonok-plébános szolgálta teljes fényes segédlettel. A templomban hajójában lévő padok, nem különben a közönség számára való padok közül mindkét oldalon az öt első pad karmin piros szövettel volt bevonva. A hatóságok és testületek teljes szám jelentek meg az istentiszteleten. Különösen szép számban volt képviselve a közös hadsereg és a honvédség tisztikara, mely az oltártól jobbra eső első padcsoportot egészen el is foglalta. A főtisztek mindkét részről teljes számban voltak jelen. Ott láttuk Gagóczy Tivadar altábornagyot, Stankovich tábornokot stb. Az oltártól balra eső első padokat a polgári hatóságok foglalták el. Ott volt a királyi tábla, élén Berczely Jenő elnökkel, az egyetem számos tanára, a megyei tisztikar élén Gyarmathy Miklós alispánnal, a rom. kath. status igazgatótanácsa, a városi tanács Albach Géza kir. tanácsos polgármesterrel, a pénzügyigazgatóság élén Hegedűs Ferencz kir. tanácsos igazgatóval, az erdőfelügyelőség, az Emke választmánya, a törvényszék bírói kara, a rom. kath. gymnazium tanári kara. Testületileg jelent meg az egyetemi ifjúság, a tanítónőképző intézet, a rom. kath. gymnasium és elemi iskola stb. — Az istentisztelet szépségét emelte a kolozsvári dalkör közreműködése. A dalkör Oberti J. B. karnagy vezetése mellett Schubert Vocal miséjét adta elő szokott orabizitással. Igen , szépen sikerültek a betétek is. Egy baszus szólót Szilágyi Ferencz úr adott elő köztetszés mellett. A másik betét Bokros Ilona kisasszony szólója volt. Wolff Cyrill Offerto- i mamát énekelte. A kisasszony ezúttal lépett fel először nyilvánosan , s bár nem rég ideje, hogy az ének művészetet tanulja, meleg és hajlékony soprán hangja teljesen érvényesült a mai szólója alatt. Könyedén kellemesen éneekelt. Végül a dalkör a Hymnuszt adta elő. Az istentisztelet kevéssel tizenegy óra után végződött. — Az ő Felsége Erzsébet királyné névünnepe tiszteletére mára tervezett díszelőadás a színháznál előfordult több rendbeli megbetegedés következtében holnap 20-ikán tartatik meg a „Hun utódok“-kal, mivel az igazgatóság az ünnepélyhez méltó darabot akart színre hozatni. Egyenes adók és hadmentességi dijak. Abach Géza kir. tanácsos polgármester hirdetményben teszi közzé, hogy az 1891-ik évre kivetett összes egyenes adók és hadinemességi dij összegek egyénenkénti előírása folyó év szeptember havában befejeztet- vén, erről az adózó közönség azon czélból, hogy mindenki adókönyvecskéjét 1891-ik összes adótartozásának adónemenként beiratása és összegezése végett, a városi adóhivatalnál mutassa be, folyó évi szeptember 12-ről 14838. sz. alatt kibocsátott hirdetménynyel, értesíttetett. Az 1883-ik évi XLIV. törvényczikk 36. §-a rendelkezéséhez képest újabban felhivatik az adózó közönség, hogy mindazok kiknek folyó évi egyenes adó-, valamint hadmentességi dij tartozásuk, nemenkint és összegezve adó és dijkönyvecskéjükbe már eddigelé be nem íratott volna, adó-és dijkönyvecskéjüket, 1891-ik éves egyenes adó-, valamint hadmentességi díjtartozásuknak abba adónemenkint beiratása és azok összegezése végett, és pedig azon adózók, kik adójukat közvetlenül a királyi adóhivatalnál fizetik, a királyi adóhivatalhoz (Trencsin tér, pénzügyi palota földszint), kik adójukat a városi adópénztárnál fizetik, a városi adóhivatalhoz (belkirály utcza, 14. szám, emelet) folyó november bő 23-ig terjedő záros határidő alatt és igazolatlan mulasztás esetén 1—5 órtig terjedő, a királyi pénzügyigazgatóság által kiszabadó, s pénzbírság terhe alatt mutassák be. A kolozsvári társasélet megélénkül a tél beköszöntével. Tegnap este ismét nagy társaság jött össze Sigmond Dezső országgyűlési képviselő házánál. A házigazdán, kedves nején és fiain kívül a vendégek soraiban voltak: Ferencz József és Szász Domokos püspökök, Hajós János ny. miniszteri tanácsos, Gyarmathy Miklós alispán, Hegedüs Ferencz pénzügyigazgató, Abach Géza kir. tanácsos, polgármester, Dorgó Albert kir. közjegyző, Finály Henrik dr., Szász Béla dr., Kőváry László, Filep István, Dobál Antal, Korbuly Bogdán, Gámán Zsigmond, Kiss Sándor keresk. akadémiai igazgató, Csiky Viktor dr., Szvacsina Géza tanácsos, Kovács János, Weisz Mór, Fischer Lajos dr., Deák Pál főkapitány, Dávid Antal, Zülich István, Demjén Ágoston, Cséfalvay Alajos, Gámán József dr., Szüllő Árpád, Nagy János, Hindy Árpád stb. Az első felköszöntőt Hajós János mondotta, igen szép beszédben a házigazdát és kedves nejét éltetve, s beszéde egyúttal felölelte a Sigmond-család történetét, kiemelve a család tagjainak hazafias törekvéseit, valamint érdemeit Kolozsvár fejlődése körül. A bach polgármester és utóbb Demjén Ágoston a város jelenlegi képviselőit éltették, kik felé fordul a bizalom jövőre is. Mély benyomást keltett Szász Domokos magvas felköszöntőre, püspöktársára, Ferencz Józsefre. Nagy hatással szólt az Ősz Fied István az egyetértés szükségéről a szabadelvű pártban. A szép estéről mindenki a legkellemesebb emlékekkel távozott. Binder Henrik alapítványai. A Bécsben elhunyt Binder Henrik, ki régebben Kolozsvárt volt gyógyszerész, nem feledkezett meg végrendeletében kolozsvári humánus célokról sem. Ugyanis a kolozsvári egyetemnek 12.000 forintos alapítványt tett, mégpedig oly feltétellel, hogy annak jövedelméből egyelőre két jeles képességű orvostanhallgató segélyeztessék. Ezenkívül 3000 frtot hagyott alapítvány képen a kolozsvári ágostai eveklésiának, 500 frtot a szegényeknek, és 500 frtot a szépítő egyletnek. Az elhunytnak tetemeit Kolozsvárra hozzák és holnap temetik végrendeletéhez képest a kolozsvári temetőben. A halálozásról a kolozsvári ág. hitv. ev. egyházközség, nemkülönben a gyógyszerészek egylete külön gyászjelentést adtak ki. A temetés holnap délután 4 órakor a kültordautczai Czetz Péter-féle halottas kápolnából történik s képviselve lesz rajta az egyetem, az ág. ev. egyház, a gyógyszerészek testülete s a szépítő egylet is. Nyugodjék békével. Életrevaló terv megvalósításán fáradoznak a kolozsvári kereskedők. Arról van szó, hogy egy általános kereskedelmi csarnokot alapítsanak. Az árucsarnok a nagyváradiak mintájára készülne, hol ennek czélszerűségéről meggyőződtek. Az alakuló gyűlést vasárnap tartják. Gyilkos falusbiró. Nem mindennapi esetről értesít balázsfalvi levelezőnk a következőkben: A nem messze levő Tűr község falusbirója, Sárba Juon közigazgatási kapaczitása daczára veszedelmes és indulatos ember. Ennek fényes példáját is adta a napokban, a mikor Zarengya Tódorral összeszólalkozván, a vitát verekedéssé engedte fajulni. A bíró elfeledvén egész tekintélyét, indulata egész hevével rohanta meg ellenfelét s annak gégéjét annyira összeszorongatta, Zarengya pár napra rá meghalt. A csendőrség kiderített mindent, a bíró azonban tagad mindent. Most börtönben ül s ott tartják amig bevall mindent, a mit úgy sem lehet tagadni. Erdőégés. Zalatnáról írják lapunknak, hogy ott a község tulajdonát képező erdő a minap meggyűlt s mintegy tizennégy hold területen leégett. A tűz okát még nem tudták megállapítani, Havasi Othello. A havasi parasztnépben is föllángolnak a világhírű mór sötét érzelmei. Lapunknak erről az abrudbányai levelező történetet ír meg: Kocsis Zsigmond az abrudbányai fekete, ki szerelmi féltékenységből a vele vadházasságban élő Sajt Filát megrohanta, s egy forgópisztollyal az asszonyra lőtt kétszer. Egyik golyó a nő gyomrába, másik ballapocskájába hatolt s aligha épüli ki e sebeket. A gyilkos fogva van már, s sötét börtönben szánja-bánja vad tettét. A rabló ital. N.Enyedi tudósítónktól vesszük e sorokat : Háporton községben drágán fizette meg az iikányosságát egy ottani urasság gazdatisztje. Ez a fiatal ur, kinek nevét kíméletből elhallgatjuk, annyit szedett be a jóból a zsidónál, hogy hazamenet lepottyant a sárba és elaludt ott, az eső vetette ágyban. Jöttek pedig — úgy éjfél felé — nem részeg gazficzkók, akik az öntudatlan gazdatiszt csizmáit lehúzták, pénztárczáját, fegyverét elvésték. Aztán elmentek s máig sem kerültek elő, pedig keresik. Csak a fegyvert dobták vissza a tiszt udvarára. Járványok. Emberek és állatok veszedelmére többféle járvány dühöng, vett tudósítások szerint — Alsó-Fehérmegyében. — T r imp s e havasi községben a roncsoló torokláb szedi áldozatait s pár nap alatt tiz gyerek halt el benne. — Maros-Béld, Paczalka, Kapud, Diánál, Vajasd, Táté, Gáldtő, Szt.-Imre községekben, sőt GyulaFehérvártt is óriási méretekben lépett föl a marhák között a száj és körömfájás. A gondosan megőrzött zárlati óvintézkedések valószínűleg meggátolják a járvány továbbterjedését. Nagy riadalmat okozott — mint lapunknak írják — a napokban Gyulafehérvártt egy tüzeset. Schnéberger Ferdinánd udvarán gyűlt ki egy kukoricza-kas még pedig a tulajdonos pipájából kifújt tüzes hamuból. Ez a hamu aztán hamuvá tette a tulajdonos házát, istállóját és szénáját. Biztosítva semmi sem volt, de annál nagyobb szerencse, hogy a tűz tovább terjedését sikerült megakadályozni. Egy 6 esztendős fiú gyermeket, kinek apja, anyja elhalt s többi 4 testvére már elhelyeztetett, ki fogad örökbe? A gyermek egészséges, szép és igen kedves. Ajánlatok az Emkéhez, Sándor József t. alelnök kezeihez intézendők Kolozsvárra. Id. gr. Batthyány Géza öngyilkosságáról a „P. H.“-nak a következőket írja veszprémi tudósítója: Ma volt alkalmam beszélni a szomorú véget ért Batthyány Géza gróf egyik jó barátjával, a ki az ifjú gróf öngyilkossági okáról igen sok érdekes és megbízható dolgot mondott el. E szerint kétségtelen, hogy szerelmi bánat adta a fiatal mágnás kezébe a gyilkos fegyvert. Szerelmes volt ugyanis egy aradvidéki nemesi család egyik nőtagjába, azonban az öreg gróf mit sem akart tudni a házasságról és határozottan kijelentette, hogy minden eszközzel ellene lesz. Ez keserítette el a fiatal grófot annyira, hogy önkezével vetett véget életének. A hozzája közel állók már régen féltek e katasztrófától. Ágyúval lőtte meg magát. Nagy- Váradról jelentik, hogy ott tegnapelőtt reggel szenzácziós öngyilkosság történt. Kolosvári Sándor, Nagyvárad legrégibb ékszerüzletének tulajdonosa, Kolosvári Lajos belügyminiszteri fogalmazónak édesatyja, egy 60 éves öreg ember, agyonlőtte magát egy rézágyúval, amely egy időben játékszerül szolgált gyermekeinek. A kis ágyút az öreg or vasdarabokkal töltötte meg, aztán egy vascsiptetővel megfogva s mellének irányozva, gyufával sütötte el. A lövés szivén találta. A halál nyomban bekövetkezett. A boldogtalan embert gyógyithatatlan betegség, csontszám vitte bele a borzasztó elhatározásba. A haláleset Nagyváradon általános részvétet kelt. Farkas Menyhért mestersége. Szegedről írják, hogy az ottani kerületi börtönben Farkas Menyhért, a lottókirály most nagy buzgalommal tanulja a czipészmesterséget. A napokban már elkészítette az első pár czipőt. Fogsága alatt Farkas Menyhért annyira megtanulhatja a mesterséget, hogy kiszabadulása után akár üzletet is nyithat ily czág alatt. Farkas Menyhért czipész. Királyunk az orosz czárnak. A londoni „World“ értesülése szerint Ferencz József király a czárnak ezüst lakodalma alkalmából huszonnégy személyre való pompás ezüst terítéket ajándékozott, mely háromszáz darabból áll. A német császár ugyanekkor egy türkiszekkel kirakott ezüstkardot ajándékozott a czárnak. Az utolsó Beethoven. Az alsergrundi Szentháromság-templomban tegnapelőtt szentelték be Beethoven Karolina asszony hamvait, ki 84 éves korában hunyt el. Az elhunyt Beethoven Károlynak a nagy zeneszerző unokaöccsének özvegye volt, kinek férje sok gondot és bánatot okozott a zeneóriásnak. Sok év előtt három leányával eltűnt Amerikába, miután vejét és leányjátszült anyagi körülmények közt hagyta vissza Bécsben. A leányok egyike néhány nappal ezelőtt halt meg, a többiek mind férjnél vannak. Beethoven Karolinát, a Beethoven-név utolsó viselőjét, leányai támogatták, azonkívül nyugdíjat is húzott, melyet két bécsi zenekedvelő a nagy zeneköltő halála napján évenként juttatott neki. A czári pár ezüstlakodalma, mint egy német lap pétervári levelezője írja, minden zaj és ünnepség nélkül folyt le Pétervárott. Az orosz főváros fel volt lobogózva, a templomokban szerte ünnepi istentiszteletet tartottak, de ünnepi hangulatról a a népnek a czári pár örömében való részvételéről szó sem volt. Egyesegyedül a gyerekek örültek, akiknek három napi szünetjük volt az iskolában, az előkelőbb társadalmi osztályokat mélyen lehangolta, hogy a czári pár ezt a napot távol tölti Pétervártól. A czár azonban a milyen ellensége minden ünnepségnek, melynek ő képezné a központját, és olyan jó családapa és így a legszűkebb családi körben kívánta megünnepelni ezüstlakodalmát. Leégett örültekháza. Bukarest lakossága a napokban rettenetes tüzet látott. Kigyulladt a várostól félórányira fekvő őrültek háza, melyben 400 őrült volt elhelyezve. Bukarestből csak két óra múlva érkezett meg a tűzoltóság s ennyi ideig az őrülteket nem lehetett az égő épületben tartani. Kivezették őket a szabadba s itt már nem lehetett egyet sem féken tartani. Megvadultak a tűz látásától s rémes üvöltéssel tánczolták körül a tüzet. A személyzet kihordta a berendezést a szobákból, az őrültek pedig elkezdték a bútorokat tüzbe hajigálni. Sokan levetették ruhájukat, azt hányták a tüzbe s tapsoltak örömükben, ha valami tüzet fogott; egyesek a tüzbe akartak rohanni s valóságos élethalál harcz folyt le köztük s az őket visszatartó őrök között. Egy beteg író gesztikulálva szónokolt a tűz előtt, egy asszony litániákat énekelt. Mikor a tűzoltóság végre hozzálátott az oltáshoz, már akkor nem birt a tűzzel. Az őrültekföldig égett és kormos falai összeomlottak. A 400 őrült pedig gyönyörűséggel nézte a pusztulást. KOLOZSVÁR Egyletek, társulatok. A szépítő egylet javára egy forintos nyugtáikat kiváltották: Ajtai Lajos, Budai fivérek, Mamitza János, Szabó Kálmán, Szentkirályi Lajos. Az egyesület választmánya a nemesszivü adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja. A siketnómák intézetének szelvényes gyűjtés gyanánt Keserű Mozsáné postamester Magyar Gorbó 4 frt, a pánczélcsehi m. kir. postahivatal 1 frt 21 kr. a szelistyei m. kir. postahivatal 20 krt adakoztak; továbbá a csarodai hely hitv. egyházközség frt adományt küldött. Az intézet felügyelő bizottsága a nemes szivü adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja. IRODALOM és MŰVÉSZET. Moldován folyóirata. Az„Ungaria” novemberi füzete is megjelent, díszes kiállításTizenöt gyorsirási óra. Tankönyv, melyből a gyorsírás 15 óra alatt magánszorgalomból megtanulható. — Ily czim alatt hézagpótló művet irt Adorján Emil oki. gyorsirástanár és a „Gyorsírók Lapja“ szerkesztője. A könyv könnyű módszerénél s azon elismerésreméltó gondnál fogva, melyet szerző a magántanulásra fordított, igen alkalmas arra, hogy elősegítse a gyorsirászatnak minél szlesebb körben való elterjesztését. A csinosan nyomtatott és autografált könyv 60 oldalra terjed, ára 50 kr. Kapható minden könyvkereskedésben s a „Gyorsírók Lapja" kiadóhivatalában Nagyváradon. * Csokonai emléke. Debreczenből jelentik, hogy Csokonai Vitéz Mihály emlékére a debreczeni „Csokonai-Kör“ kedden fényes ünnepélyt rendett, amelylyel egyúttal idei felolvasásainak a sorozatát is megnyitotta. Az ünnepély első része délután folyt le, a közmester-utczai ref. leányiskola előtt, melyet a kör, mint Csokonai szülőházát, emléktáblával jelölt meg, a kör választmányának, a városi tanács, az iskolák tanárai, Balla tábornok, Krausz Ballacs és Mayer ezredesek, sok katonatiszt, a hivatalok főnökei a felsőbb tanintézetek növendékei és nagy közönség jelenlétében. A főreáliskolai kántus éneke után Vértesi Arnold lelkes beszéddel a városnak, mint tulajdonosnak a gondozásába ajánlotta az emléktáblát. Vértesinek Simonffy polgármester válaszolt, beszédében a kört éltetve. Este óriási közönség jelenlétében felolvasás volt a „Bika“ szálló dísztermében. Vértesi Arnold megnyitó beszéde után, melyben a vidéki központok kulturális hivatását fejtegette, E. Kovács Gyula Csokonairól ódát, Gencsi Kálmán pedig értekezést olvasott föl, Csokokonaynak, az embernek boldogtalanságát vázolván, s a debreczeni kollégiumot igyekezett az alól a vád alól tisztázni, hogy onnan Csokonait bosszúból kiüldözték. Komlóssy Artur Csokonai emlékéről tartott fölolvasást, Tüdős János dr. pedig monológot olvasott föl, mely után Vértesi Gyula elszavalta Szabolcska Mihály alkalmi költeményét. A közönség a műsor minden számt zajosan megtapsolta. Következett a városi dalegylet hangversenye. Az egyes énekszámokat Rácz Károly zenekara kisérte. Társas vacsora és tánczmulatság fejezte be az ünnepélyt. * Patti Budapesten. Patti Adelina Oroszországba utaztában a jövő héten Budapestre érkezik és a vigadó nagytermében búcsúhangversenyt rendez, melynek jövedelmét kizárólag jótékony czélokra fordíttatja. A diva azt is kívánja, hogy a helyek árát ezúttal ne csigázzák fel. November 19. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérletevre 50 ntm-Díszelőadás. Ő Felsége Erzsébet királyné névünnepe tiszteletére. E. Kovács Gyula mint vendég. Kolozsvárit, Pénteken, 1891. november 20-án. A HUN UTÓDOK Eredeti szomorujáték 3 felv. Irta Váradi Antal. Zenéjét : Erkel Gyula. SZEMÉLYEK: Attila, hunok királya — — — Szentgyörgyi. Kriemhild, felesége — — — Hunyadi M. Aladár — — — — — — Gáli Gyula. Csaba — — — — — — Ivánfi J. Marczianus, byzanczi császár — Balia K. Polydora rokona — — — — Szerémi G. Hagen, lovag — — — — — E. Kovács Gyula. A byzanczi patriarcha — — — Megyeri D. Prisons Rhetor — — — — Török K. Boruth táltos — — — — Szathmáry Á. Zomor, vezér — — — — — Váradi M. Egy táltos — — — — — Szerémi Z. Követ — — — — — — Foriss P. Helyárak mint rendesen. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. Holnap, szombaton, Don Carlos. SPORT. Hajtóvadászat. Brassóból írják, hogy e hó 22-én vasárnap, hajtóvadászatot rendeznek, a tömöri vadászkerületen. Szerencsés medvevadászok. Két szász-sebesi vadász Schwarz Rudolf városi főerdész és Fleischer Gyula városgazda minapában a rimnai hegyekben két medvét lőttek. Schwarz egy hat éves medvét lőtt, mely két kölykével együtt útjába esett és őt megtámadta. Az egyik medvekölyök, anyja halála után egy magas fenyőfára futott, de onnan lelőtte a városgazda. A harmadik medvét szintén meglőtték, de elmenekült. KÖZGAZDASÁG. Budapesti tőzsde. — A „Kolozsvár“ eredeti távirata.— Budapest, nov. 19. Búza ára 5 krral emelkedett. Búza tavaszra 1152—.—. Tengeri május-júniusra 626—.—. Zab tavaszra 6*71—.—. Kolozsvári heti baromvásár, nov. 19. Felhajtás csekély, az üzlet lanyha, az árak nem változtak. Később idegen vevők jöttek ugyan, de kevés volt a választék, mert a mezei munka, a nehéz utak visszatartják a vidék nagyobb részét. Ezért csak dél felé volt kissé élénkebb forgalom, mely azonban rövid ideig tartott. Szarvasmarha, darabonként: javított tehén: 75—85 frt; nem javított 60—70 frt; kis borja: 85—98 frt; éves borjú tenyésztésre 35—40 frt; levágásra 20—20 frt. Juh párja 7—8 frt. Sertés: a tegnap közölt árak irányadók. Eladatott: 118 szarvasmarha, 4 ló, 23 juh, 23 sertés. (a tegnapival 286.) A fillokszera ellen. Medgyesről írják, hogy ott a napokban Mórágyi nagyenyedi vinczellérképezdei igazgató igen érdekes és tanulságos előadást tartott a fillokszeráról és az ellene való védekezésről. A megye fillokszerabiztosául Caspari Frigyest választották, kinek feladata a fillokszera ellen való küzdelmet vezetni. Óhajtjuk, hogy minél nagyobb sikerrel tegye. Vetőmagvak kiállítása. Nagyszebenben e hó 27-én vetőmag-kiállítás nyílik meg, mely két napig fog tartani. Idegenek névsora. Kolozsvár, nov. 10. Központi szálloda. Telánszky Adolf utazó, Arad. Komjátszegi Pál, Aranyos-Rákos. Lányi Károly, Zilah. Genfer P. Károly utazó, Berlin. Pekovics Henrik, V.Hunyad. Br. Kemény Kálmánná, Marosvásárhely. Farkas Mendel, Szász- Régen Schulfof Ignácz, Budapest Gr. Teleki Árpád, Melécz. Bedőházy Pál, Szászvesszős. Hungária szálloda. Weiner Julius, Kramer A., Löw S. kereskedők, Budapest. Schulhof Bernherdig, Budapest. Gr. Teleky György, Nalácz. Gr. Teleki Sámuel, Sátoroberke. Vogl Ferdinánd keresk. Brünn, Dr. Böszörményi Elek, Böszörményi Emil, Szathmár. Gábriel Frigyes, Rákos, Revitzky Károly ezredes, Marosvásárhely Schönberger Mór, Nagyenyed. Neumann Zsigmond keresk. Budapest. Gr. Teleki Ede, Somkút Erzsébet szálloda. Terbikovitz Wladimir cs. és k. főhadnagy, Besztercze. Ugrón Sándor, M.Záh. Szeredai Aladár orszgg. képv. Budapest Weszeli Ernő utazó, Budapest. Nemzeti szálloda. Hirech Adolf kereskedő, Maros-Ludas Pollák Albert utazó, Becs. liecht Ábrahám keresk. Budapest. Felelős szerkesztő: HINDY ÁRPÁD. Kiadó: AJTAI K. ALBERT.