Kolozsvár, 1892. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)

1892-01-02 / 1. szám

! Újévi üdvözlések. — Saját tudósítónktól. — Budapest, jan. 1. Az országgyűlési szabadelvű párt d. e. 10 órakor saját helyiségében igen nagy számban gyűlt össze. A képviseelház sza­badelvű tagjain kívül a főrendiház több tagja : Bohus Zsigmond, Szapáry István gróf, Simon Gyula főispán és többen jelentek meg. Midőn Podalaniczky Frigyes­­. a párt elnöke megérkezett, élénken megéljenezték s körűlé csoportosulván, előlépett Nep­pel Ferencz képviselő s igen meleg hangon tartott szép beszédben üdvözölte az e­lnököt, kiemel­vén ama szeretetet és ragaszkodást, melylyel a párt minden egyes tagja személye iránt visel­tetik. Felsorolta ama nagy érdemeket, melye­ket az elnök a párt ügyei körül kifejtett fára­dozásaiban szerzett. A választások előtt állván, a párt öntudatában van a nagy harcznak, me­lyet meg kell vívnia, de erős a meggyőződése, hogy e harczból a párt önzetlen törekvései alapján győzedelmesen fog kikerülni. Ezen nagy munkához az elnöknek erőt, egészséget kíván,­­ biztosítja a párt tagjainak ragaszkodá­sáról és szeretetéről. (Zajos éljenzés.) Podmaniczky Frigyes b. mindenek­előtt köszönetet mond a szívélyes kívánságok­ért és ígéri, hogy mint mindenkor, úgy most is híven és pontosan fogja kötelességét tel­jesíteni Hálával emlékszik meg ama baráti vonzalomról, melyet a párt tagjai részéről min­denkor tapasztalt. A jó kívánságot szívéből viszonozza és teljes bizalommal tekint a párt jövője elé. Hosszantartó éljenzés után a párt tagjai hosszú kocsisorban vonultak fel a mi­niszterelnöki palotába, ban igen jól esett. Enyhítette fájdalmam, mi- I és Naevkáta állomások om­nixu.. U.I.,J.I M­­I-ik évfolyam. 1892. Szerkesztő-iroda: BELKIRÁLY UTCZA 6. SZÁM. A Up »»ellem­i részét iDezi minden közlemény ide intézendő. KÉZIRATOK HEH ADATNAK VISSZA. Megjelenik a lap minden nap, az ünnep- és vasárnapok kivéte­lével. Névtelenül beküldött közlemények te­kintetbe nem vétetnek. 'X ......—KOLO ▼ 1-­­ 1. szám Kolozsvár, szombat, január 2. Kiadóhivatal: BELKÖZÉP-UTCZA 4. SZÁM. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egész évre.............16 frt. Fél évre ....... 8 frt. Negyedévre . . ... 4 frt. Egy bora....................1 frt b 6 kr. Egy szám ára 6 kr. HIRDETÉSI DIJAK: gy □ cm. tér ára 4 kr.­­ Gyárosok­ereskedők és iparosok árkedvezmény­en részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után SO kr. Nyikzter sora 20 kr. Felhívás Kolozsvár sz. kir. város szabadelvű választóihoz ! A jelen országgyűlés bezárásának és a képviselő választásoknak ideje kö­­zeledvén, szükségessé vált a kolozsvári szabadelvű párt újraszervezése. Ezen c­élból a szabadelvű párt el­nöksége bizalommal és tisztelettel kéri fel az összes szabadelvű párti válasz­­tékát, hogy 1 hó 3-án vasárnap d­­e 11 órakor a városi redoute termében tartandó szervezkedő gyűlésre megjelenni szíveskedjenek. A kolozsvári szabadelvű párt elnöksége. A minizterelnöknél. A párt tagjai a nagytermet teljesen meg­töltötték. Itt még számos főrendi tag a Budán lakó képviselők csatlakoztak a párthoz. 11 fe­lé megnyíltak a belső terem ajtai s Szapáry Gyu­la gr. miniszterelnök követve Szilágyi, Baross, Csáky, Fejérváry, Bethlen, Jusipovich minisz­terek által, a nagy terembe lépve, hosszas, h­a­jós éljenzéssel üdvözöltetetett, mely után elő­lépett Bok­r­os Elek, a képviselőház alelnöke, ki a párt nevében a következő beszédet intézte a miniszterelnökhöz : Bokros Elek beszéde. Nagyméltóságú Miniszterelnök úr! Mélyen tisztelt barátunk ! Nemcsak a bevett szokásnak hódolva je­lent meg most az oszágos szabadelvű párt előtted, hanem szívünk érzelmeinek és lelkünk gondolatainak ösztönzése hozott minket ide, hogy ismételve kifejezzük előtted és miniszter­­társaid előtt személyetek iránt Őszintén és mélyen érzett baráti szeretetünket, szán­dék­aitok és bölcsességetek iránt táplált igaz hi­tünket s jövő működésetek iránt ben­nünk élő hazafius reményeinket. (Élénk helyeslés.) A mai nap nemcsak egy letelt évnek, de hazánk történelmében a parlament első öt éves ciklusának képezi határkövét, úgy (van !) önként tolul lelkünk elébe a kérd­ő, hogy miként felelt meg alkotmányunknak ez aj in­­téz­­énye a hozzá kapcsolt reményeknek? Az országgyűlés tartamának meghosszab­bítása főleg azzal lett indokolva, hogy a há­rom évi időszak első éve a ház alakulásával, az új elemek assimilatiójával, a tehetségek fel­ismerésével, szóval az előkészületekkel telik el; az utolsó évben pedig az új választásokat elő­készítő pártharczok lépnek előtérbe, s így nyu­godt és rendszeres törvényhozási munkásságra csak egyetlen év marad fenn. Hogy e valóban létezett hiányt az ötéves parlamenti ciklus fogja-e a jövőben orvosolni azt reméljük ugyan, de az első öt év eredmé­nyéből ezt mint meggyőződést nem mutathat­juk fel. (Igaz ! Ügy van!) Történeti részletekbe bocsátkozni itt sem helye, sem ideje, de azt fel kell említenem, hogy az et évi ciklusnak első fele méltatlan szemé­lyi béreznek küzdelmei között tölt le, azon férfin ellen intézett szünetlen támadások kö­zött, kinek önálló állami és nemzeti létünk, valamint parlamenti kormány formánk conso­­lidatióját első­sorban köszönhetj­ük. (Zajos he­lyeslés.) E férfin önként, minden illetékes ténye­zőnek kényszerítő hatása nélkül, a te kezeidbe adta át a vezéri zászlót, s az országgyűlés tar­tamának második fele a te vezetésed alatt telt le. Kivételesen kedvező körülmények között vetted át az ország kormány­zatát. A nemzetközi viszonyok a tartós béké­nek emberi számítás szerint biztos garantiáit tüntetik fel, azon nagybecsű és állandó szövet­ségben, melyet kormányunk előrelátó bölcses­sége hozott létre. (Helyeslés.) Az államháztartásban elértük bevételeink és kiadásainknak azt az egyensúlyát, melyért évtizedeken át oly nagy erőfeszítésekkel küz­döttünk. Körületien a kormányzat egyen ágait oly férfiak kezeiben látjuk, kiket az ország osz­­tatika közvéleménye a legkitűnőbbeknek, sőt méltó veií'.ytl’f&k. Lelkül állóknak ismer el. (Helyeslés.) A szabadelvű pártban találtál egy olyan elvi alapokon álló, egységes, önzetlen és tömör pártot, mely büszkén hivatkozik másfél évti­zedes múltjára, s a jogos önérzet hangján kö­veteli elismerését mindazon üdvös alkotások­nak, melyekben e párt adta kormányainak a törvényes jogot és hatalmat. S e párt örömmel fogadott téged vezé­réül, mert kiváló egyéni mlajdonaidban, hosz­­szan és sokoldalú tapasztalataidban mindazt feltalálta, mi államférfim és vezéri hivatásod méltó betöltése iránt bizalmat kelthetett, s ke­zességül szolgált. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Minden előfeltétel adva volt tehát arra, hogy a pénzügyi küzdelmeink idejében háttérbe szorult korszerű reformok megalkotása a nem­zeti élet egész területén munkába vétessék. Te és minisztertársaid megadtátok a tervet és pro­­grammot úgy a reformok irányára, mint azok sorrendjére nézve, s a nemzet örömmel üdvö­zölte az uj korszak hajnalát. (Igaz! ügy van!) Te és társaid hiven megtettétek mindazt, a­mit ígértetek. Az üdvös reformok egész so­rozata vétetett munkába s egy jó rész azok­ból valósult is már. (ügy van ! ügy van !) Egy pontot azonban és pedig a legfon­tosabb és legsürgősebb reform­feladatnál oly akadályra találtunk, melyre, mint természetel­lenes tünetre, senki sem számíthatott. A közigazgatási törvényjavaslatnak letár­gyalását a képviselőháznak nem is egy negye­dét tevő kisebbsége tényleg megakadályozta s arra kényszerítette a törvényhozást, hogy a ja­vaslat alapelvének törvénybe igtatása után a részleteknek tárgyalását a jövő országgyűlés számára hagyja fenn. A kisebbségnek ily eljárására, a szólás jogával ily módon való élésre nem volt senki elkészülve, mert erkölcs­leg lehetetlennek tar­tottuk azt azzal a nyilvános ténynyel szemben, hogy az ország egész közvéleménye a javaslat mellett foglalt állást. (Helyeslés.) A­mi lehetetlennek látszott, mégis meg­történt. A felelősség e tényért sem téged, sem minket, hanem egyedül azokat terheli, kik ma­gukat az ország közvéleményével ellentétbe he­lyezve, megsértették a Parlamentarismus alap­tételét, t. i. a többség akaratának érvényesü­lését, s ezzel megsemmisítették e parlament további tartamának létjogát. (Élénk helyeslés) E tény után sem reánk, sem az országra nézve nem volt meglepetés az az elhatározáso­tok, hogy ő Felségének az országgyűülés fel­oszlatását fogjátok ajánlni. (ügy van!) Az első öt éves országgyűlés tehát első felében áldatlan személyes harctot folytatott, második felében a kisebbségnek erőszakosságát tűrni kényszerült, s így sajnálattal bár, de kénytelenek vagyunk elismerni, hogy az első cykins nem felelt meg az alkotásához kötött várakozásoknak. Bár mély sajnálattal kell e tényeket be­ismernünk, korántsem támad bennü­nk leg­­­csekélyebb kétely sem, alkotmányos intézmé-­­ nyeink és parlamentarismusunk életképessége iránt. A nemzet, m­eyre ti a képviselőház fel­oszlatása által hivatkoztak, ítélni fog képvi­selőinek eljárása felett, s nincs semmi kétsé­günk az iránt, hogy a nemzet ítélete lesújtó lesz azokra nézve, kik a parlament tárgyalá­sainak színvonalát csökkenteni, kik a kisebb­ség jogosulatlan erőszak tételét elősegíteni elég merészek voltak. (Helyeslés) A szabadelvű párt­ nyugodtan és biza­lommal várja be a nemzet határozatát, mert egyfelől önérzetünk és­p­en teljesített kö­­te­lesség­tudaté, másfelől a nemzet­­ tan be­látásába vetett hitünk biztosít minket arról, hogy ha a pártnak egyik, vagy másik tagja el is bukik a választási küzdelemben, a párt mint ilyen ismét győzelemre jut. (Élénk helyeslés.) Ellenfeleink támadásaik egyik legélesebb fegyvere gyanánt használják azt a vádat elle­ne, és ellenünk, hogy mi a párt érdekeit első­sorban védjük s érvényesítjük. Mi teljes nyíltsággal beismerjük, hogy igen­is, mi a párt fen­maradásának és hatalmának érdekeit védjük és ápoljuk, minden törvényes eszközzel és módon,­­ ebben semmi titkolni va­lót vagy szégyenletest nem találunk. (Helyeslés.) A politikai pártoknak s ezek között a mienknek tétele és hatalma soha sem önczél, hanem csak eszköz arra, hogy a haza és a nem­zet üdvére megérlelt elveik érvényes. Ije-­­. Ily módon ítélve meg a pé ' ’ nem^ nehezt0’”-i wa DUZgu u­­­dettnek határain is túl csapongó törekvéseit, melyeket pártj­aik erősítése czéljából kifejtenek. (Igaz! ügy van!) De ha mi ezt tesszük, viszont joggal és hazafias szándékaink tisztaságának önérzetével megköveteljük azt, hogy a mi eljárásunk el­lenfeleink részéről is hasonló méltatásban ré­szesüljön. (Helyeslés) Bármennyire bízunk is, úgy, mint párt, a nemzet ítéletében, mint egyesek mégis ki va­gyunk téve annak a lehető­ségnek, hogy vá­lasztóink nálunknál érdemesebbet tisztelnek meg bizalmakkal Épen ezért a pártnak ez ünnepély­es üdvözletét mi mint egyesek a búcsúvétel al­kalmául használjuk fel, habár reméljük, hogy e búcsú sokakra nézve közülünk csak a vi­szontlátásig szól. (Helyeslés.) E búcsúnál a te kezedbe tesszük lelkünk jobb felét, pártunk varázsigéjét. E varázsige a szabadelvűség. (Élénk helyeslés. Több mint másfél évtizede annak, hogy e nevet felvette az a nagy párt, mely az or­szág legjobbjaiból azért alakult, hogy minden más érdeket, minden személyes érzékenységet félretéve, hazánkat, mint m­i­­gyár nemzeti ön­álló államot és annak parlamenti alkotmányát megszilárdítsa. (Igaz ! ügy van !) Öntudatosan és bölcsen jártak el akkor elődeink, midőn e nagy czélok elérésének leg­biztosabb eszközéül a szabadelvű irányt ismer­ték el (Igaz !) Pattunk neve, alakulása első idejétől a mai napig soha sem volt üres jelszó, hanem mindig valódi és bp kifejezése volt azon poli­tikai iránynak, melyet a párt és kormányai szóval és tettel, a törvényhozás és kormány­zat terén folyton követtek. (ügy van ! ügy van !) Erős bennünk a meggyőződés, hogy ha­zánk sajátszerű viszonyai között hol a kü­lönböző nemzetiségek nyelvi érdekei, a vallás­felekezetek eltérő hitelvei, a társadalmi osztá­lyoknak még el nem simult ellentétei még mind érzékeny és nem ritkán fájó sebeket képeznek , hogy épen a jelen korszakban, midőn rohanó lépésekkel közeleg felénk nyugat felől a mun­ka és tőke közötti érdekharcznak ijesztő réme ilyen országban és ilyen korszakb­a, más mint szakadék­a politikai irány sem üdvös, sem tar­tós nem lehet. (Élénk helyeslés.) A szabadelvűsége­k legfőbb nyilvánulata a valódi jogegyen­iség, mely faj és eredet, hit és anyanyelv, osztály és vagyoni különbségekre tekintet nélkül egyenlően biztosítja minden honpolgárnak érvényesülését; ez a jogegyenlő­ség az egyetlen eszköz arra, hogy oly vegyes népességű országban, mint a mi hazánk, tartós nyugimat és békés fejlődést biztosítson. (He­lyeslés.) Ez a szabadelvüség volt eddig vezérlő Csillagu­nk, s hitem szerint ez volt legtöbb alapja a nemzet azon bizalmának, melyet öt választáson át mindig, növekedő mértékben megajándékozott. (Helyesbe.) Ezt a kincset, a szabadelvüség drága erek­lyéjét hagyják mi hátra utódaink számára a te kezeid között, s meg vagyunk győződve arról, hogy biztos kezekben, jó őrizet alatt hagyjuk azt, mert úgy te, tisztelt barátunk, mint minisz­tertársaid politikai életük egész folyama alatt mindig a valódi szabadelvű haladásnak felkent bajnokai voltatok. Maradjatok szabadelvűek ez­után is, mert ez a jel, melyben biztosan győz­ni fog­ok. (Zajos helyeslés) És most engedd meg, hogy az újév alkalmából az államférfi mel­ett azt a férjet és családapát is üdvözöl­hessük benned, kinek nemes példája e téren is messze világít előttünk. (E jenzés.) A gondviselés áldó keze, mely a múlt év­ben is oly édes örömmel tetézte boldogságodat, maradjon mindig tárva családi élet­e felett, s a házi tűzhely melege adjon erőt arra, hogy kitartóan szembe szállj a politikai életnek nem ritkán fagyos viharaival. Ismételve üdvözlünk téged és társaidat, s szivünk mélyéből kívánjuk, hogy adjon a nem­zet bizalma számotokra ismét egy oly önzetle­nül buzgó és megbízható pártot támaszul, mint a minek mi voltunk, s akkor bizton reméljük, hogy vezetéstek alatt a haza felvirul. Sokáig, boldogul éljetek! (Hosszab' lelkes, szűnni nem akaró éljen»'. Erre, az ze'eg ’’ n­Za* shi­m! Helyesen jegyezte meg a párt tisz­telt szónoka, hogy az év fordulója az idén sokkal fontosabb időszakot képez hazánk politikai életében, mint máskor, mert összeesik ez egy országgyűlési cziklus befejezésével,­­ és egy ország­gyűlés összehivására­ (Halljuk ! Halljuk!) s azért ma nemcsak az a feladatunk, hogy visszatekintsünk a lefolyt éve­se­­lvényeire,­­ hanem visszatekinthetünk a lefolyt országgyűlés működésére.(Hal­­juk! Halljuk!) Midőn a jelenlegi kormány 1890. márczius havában elfoglalta állását és én a kormány nevében program­­­­unkat a ház elé terjesztettem, két irányban jeleztem a kormány tevé­kenységének szükségét.(Halljuk !H­aljuk!) Az egyik a helyes pénzügyi és közgazda­sági politika követé­s, a másik a szük­séges belreformok létesítése és keresz­tülvitele (Helyeslés) Nem lehet ugyan feladatom, hogy a lefolyt országgyűlés működéséről bí­rálatot én mondjak, két kimagasló ered­ményét azonban a lefolyt országgyű­ls­nek, mint korszakalkotó eseményeket, mégis fel kell ez alkalommal is említe­nem. (H­aljuk! H -lljuk !) Az egyik a pénzügyi egyensúly helyreállítása. Mert, hogy hazánk viszonyai megszilárdulja­nak, ahhoz egyik fő kellen volt pénz­ügyünk rendezése. Nehéz volt, t. barátaim, e feladat, mert három felad­atot kellett egyszerre teljesíteni! Sok évi elmar­d­á­­sunk után gondoskodni kellett azon beruházásokról, melyek szükségesek vol­tak arra, hogy az állam cultur missió­­j­ának megfeleljen (Úgy van!) Tekintet­tel az európai helyzetre nagy befekteté­seket kellett tennünk harczképességünk emelésére és ezen feladatok mellett kel­lett egyidejűleg helyreállítanunk a pénz­ügyi egyensúlyt. Ez­en feladatok közül némelyik ellentétben a lett a másikkal és összeegyeztetésök nem volt könnyű. Áldozatké­szségre és kit­artásra volt szük­­ség­, hogy ezen munkával megküzdjünk. (Úgy van!) A nemzet életképességének fényes bizonyítékát adta az által, hogy e felaa­d­a­tot megold­ni sikerült, s az ér­demet azon országgyűléstől, mely ezen eredményt létesítette, sem megtagadni, sem elvitatni nem lehet (Úgy van!) A másik kimagasló és korszakal­kotó esemény a kereskedelmi szerződé­sek megkötése, eégy éve annak, hogy a helyzetről nyert tájékozás után, e hely­ről mondtam azt, hogy fő törekvése a kormánynak Németországgal új keres­­kede­mi szerződésre lépni, és hogy ez iránt minden oldalról oly ősziz­te a kí­vánság, hogy a helyzetet ily szerződés megkötésére lehető kedvezőnek tartom. A tárgyalások rövid idő múlva meg is kezdettek s a kedvező hangulat oda vitte a feleket, hogy nemcsak a Német­országgal kötendő szerződés alapjai lé­tesítettek, de megvettetett alapja mind­azon kereskedelmi szerződéseknek, me­lyeket most megkötöttünk. Rendes körülmények között két ál­lam közt is elég nehéz a különböző ér­­­­dekeket kiegyenlíteni, most azonban si­­­­került hat állam különböző érdekeit kiegyenlíteni s mindezt aránylag rövid egy év tartama alatt. Az is nevezetes, hogy a szerződéseket hat állam parla­mentje néhány heti időköz alatt egy­idejűleg tárgyalta. Ez nagy fontosságú esemény. (Úgy van!) Lehetnek ugyan egyes érdekeltségeknek kifogásai a szer­ződés egyes tételeire nézve, de maga­­ az a körülmény, hogy hat állam meg­egyezése sikerült s hogy ezen esemény által kereskedelmi viszon~~mik 10 ' biztosítva vannak."'" ' közg^v^"v' kr . -kozigazgu...^..^ .v^rcperol szól, me­lyet a legutolsó ülésszakban beadtam, — mert bármily fontos is, ez az összes köz­­igazgatási reformnak csak egy részét­­ képezi. Sőt nem tekintem a kérdést ak­kor sem megoldottnak, ha ezen törvény­­javaslattal egyidejűleg a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat is be­­l­udatik. Már az általam benyújtott tör­­­­vényjavaslat indokolásánál kifejtettem, hogy a törvényeknek egész sorozata szük­­­­séges a közigazgatási reform teljes ke­resztülvitelére. (Halljuk! Halljuk!) A vármegyei közigazgatáson és a közigazgatási bíráskodáson kívül, itt van a városi törvényhatóságok kérdése, — (Helyeslés) a községek rendezése, (Helyes­­­­lés) a gyámsági és gondnoksági ügyek szabályozása, — (Helyeslés) a tisztvise­lők jogviszonyainak megállapitása, (He­lyeslés). Már ezen felsorolt törvények is elég anyagot nyújtanak arra, hogy a­­ többi törvényhozási teendők mellett, nem egy évi ülésszakot, hanem egész országgyűlési cziklust igénybe vegyenek. Pedig ezekkel nincs kimerítve a közigaz­gatás rendezésére alkotandó törvények sorozata. (ügy van!) A közigazgatás rendezésére vonat­kozó e javaslatok tárgyalása fogja a leg­közelebbi országgyűlés egyik legfonto­sabb teendőjét képezni. És habár a tör­vényhozás folyó teendői is sok időt vesz­nek igénybe, a kormány 1890. tavaszán adott programmjához híven, mégis azon lesz, hogy e javaslatok mielőbb tárgya­lás alá kerülhessenek. (Élénk helyeslés) mert az országgyűlés feloszlatása iránt tett javaslatunknak is egyik fő indoka épen az, hogy ezek a törvények men­nél előbb tárgyaltathassanak. (Élénk he­lyeslés.) A közigazgatásra nézve nagy fon­tosságú elvi kérdés volt, hogy mily ala­pon legyen az szervezve: fentartatik-e a megyei tisztiviselők választása, vagy pedig kinevezett állami közegek teljesít­sék a közigazgatási feladatot? Az e fö­lött folytatott hosszú vitának az az ered­ménye volt, hogy konstatáltatott, hogy a most befejezendő országgyűlésnek túl­nyomó része az álla­mi közigazgatás mel­lett foglalt állást. (Ugy van !) és hogy ez a kérdés az 1891 : XXXIII. t.-cz. által el van döntve. A közigazgatás szerve­zése részletes keresztülvitelének tehát ezen törvény képezendi alapját. (Élénk helyeslés.­ És meg vagyok győződve, hogy a nemzet most adandó szavazatával is szen­tesíteni fogja ezen elv helyeslését. E­gn nagyfontosságú teendőjén kí­vül más nagyfontosságú teendő is vár !

Next